ONLINE AZ EGÉSZSÉGÜGY SZOLGÁLATÁBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ONLINE AZ EGÉSZSÉGÜGY SZOLGÁLATÁBAN"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány ONLINE AZ EGÉSZSÉGÜGY SZOLGÁLATÁBAN Készítette: Kovács Anna Budapest, 2005

2 Tartalomjegyzék: Tartalomjegyzék oldal Információs társadalom oldal Magyar Információs Társadalom Stratégia oldal Internet-használat Magyarországon oldal Magyarország egészségügyi állapota és rendszere nemzetközi összehasonlításban oldal 1. Demográfiai helyzet oldal 2. Egészségügyi rendszer oldal 3. Finanszírozás oldal 4. Egészségügyi dolgozók aránya oldal 5. Egészségügyi problémák oldal 6. Az egészségügyi ellátás területi különbségei oldal eegészség Program oldal Az eegészség előnyei oldal Középtávú tervek oldal HEFOP oldal Az eegészség Program projektjei, programcsoportjai oldal eszabványok oldal efinanszírozás oldal elelet oldal ekonzultáció oldal ekórlap oldal erecept oldal Digitális aláírás oldal Fogalomtárak oldal epáciens oldal - 3 -

3 eeszközök oldal ebeavatkozások oldal eadat oldal Elektronikus közhiteles nyilvántartások oldal Mi minősül közhitelesnek? oldal Típusai oldal Bevezetése oldal Várható eredmények oldal Elektronikus betegkártya oldal Bizonyítékokon alapuló orvoslás oldal K+F projekt oldal Egészségügyi ágazati portál oldal Dr. Info oldal Fogyatékkal élők portálja oldal Összefoglalás oldal Mellékletek oldal Irodalomjegyzék oldal - 4 -

4 Információs társadalom az információ központú társadalom korszaka. A modern kor kulcsa az információ. Az információs kor olyan lehetőségeket kínál fel a jövő számára, amelyeknek csupán a képzelet szabhat határt. Az új elektronikus hálózatok potenciája lélegzetelállító, amely magában rejt olyan meghatározó változásokat, mint a mezőgazdasági és az ipari forradalom rejtett magában a saját korában. A felkínált lehetőségekkel pedig élni kell. Az új információs és kommunikációs technológiák utat nyitnak a modernizációhoz és egyben hihetetlen gyorsasággal alakítják át világunkat, gazdaságunkat, szolgáltatásokkal való elvárásainkat, egész életünket. Ezek a jelenségek globálisak és feltartóztathatatlanok. Annyira gyorsan és olyan mértékben terjednek ezek a jelenségek, hogy a gazdaság legtöbb szektorában nincs választás, hogy adoptálják e, illetve hogy mikor vezetik be az új technológiákat. A számítástechnika, a telekommunikáció, az Internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, hihetetlen gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása. Az informatika ezért nem azonos az információs társadalommal. Az informatikai stratégia egészen másról szól, mint az információs társadalom stratégiája. Az informatikai és hírközlési technológiák és megoldások olyan korszerű eszközrendszert kínálnak fel, amelyekre alapozva építhetők ki az üzleti élet új megoldásai. Ezzel az eszközrendszerrel, tudatos stratégiára építve, sokrétű új szakértelem segítségével fejleszthetők ki a modern közszolgáltatások. Ezeket a közszolgáltatásokat a kormányzati szervezetek és az önkormányzatok felkínálhatják az állampolgárok számára (e-government), s így - 5 -

5 fejlődhet az állampolgárok részvétele a közéletben (e-democracy) vagy éppen az egészségügyben (e-health). Mindez szükségessé teszi az olyan új területek intenzív fejlesztését, mint például az informatikai infrastruktúra (információs szupersztráda), a digitális tartalom (econtent), az informatikai biztonság (e-security). Végül a változások gyorsasága miatt fontos a lemaradók segítése (digitális írástudás), az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés (e-work). Ezt a folyamatot nevezzük az információs társadalom kiépítésének. A kormány minden fejlett országban nemcsak az egyik legfontosabb szolgáltató, hanem egyben az egyik legjelentősebb vevő is. Mint szolgáltató, előtérbe kell helyeznie az állampolgárok és a gazdaság igényeit, és az ezt hátráltató tényezőket pedig eliminálnia kell. Manapság a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés túlságosan is komplikált, lassú és kényelmetlen. Sokszor, ha egy problémát kell megoldani, több helyre is el kell mennie az embernek, hogy megoldhassa azt, mivel minden hivatal más szemszögből közelíti azt meg. Az információs technológia meg tudja változtatni az életvitelünket, mert lehetővé teszi, hogy bármikor kommunikáljunk bárkivel, bárhol is legyen, akár csoportokat is gyorsabban és könnyebben elérhetünk üzeneteinkkel és különböző javakhoz és szolgáltatásokhoz jussunk hozzá egy sokkal kényelmesebb úton. Ezeket a változásokat a digitális technológia megjelenése idézi elő, hiszen egy közös nyelvet nyújt a számítógépeknek, a telekommunikációnak, a műsorszolgáltatásnak és az információnak. A fejlődést szolgáló eszközök költsége egyre csökken, így lassan mindenki számára elérhető lesz a technológia. A telefon, az interaktív televízió, a multimédiás kioszkok, akár otthon, akár boltokban, hivatalokban, könyvtárakban vagy a főutcán lehetővé fogják tenni, hogy egy sor szolgáltatáshoz bármikor hozzájussunk. Az új információs és kommunikációs technológia lehetőségei nagyban befolyásolják a közszolgáltatások hatékonyságát és minőségét. A társadalomnak nincs olyan része, amely képes lesz kikerülni az információs kort. Éppen ezért a kormány felelőssége, hogy a közszférában vezető beosztást betöltő - 6 -

6 emberek felkarolják az új technológiát, hogy a minőséget, a hatékonyságot és a szolgáltatások elérhetőségét javítsák. Az egészségügy fejlesztésénél számításba kell venni más közszféra indítványozásait, mint például hogy minden könyvtárban legyen ingyen Internet hozzáférés, vagy éppen már iskolás korban elsajátíthassa a következő nemzedék a számítástechnika rejtelmeit. A cél az integráció megfelelő szintjének biztosítása az állampolgárok és a szolgáltatások között

7 Magyar Információs Társadalom Stratégia Minden nemzet sikere Európában az információs társadalomba való átmenet tartalmán és hatékonyságán múlhat. Ugyanakkor ettől függ Európa pozíciójavítása és helytállása az új típusú globális világban márciusában az Európai Unió állam- és kormányfői azt az új célt állították az Európai Unió elé, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb, tudásalapú társadalmává váljon. A Lisszabonban elindított reformfolyamat részeként meghirdetett eeurope-kezdeményezés, majd az eeurope 2002, illetve eeurope 2005 gazdasági programként foghatóak fel. A tudásalapú gazdaság és információs társadalom létrehozásával a legfőbb közös cél az egyén és a közösség életminőségének és életkörülményeinek javítása. Magyarország a harmadik évezred elején egyidejűleg lép az Európai Unióba, az európai információs társadalomba, és modernizálja társadalmi, gazdasági struktúráit. Hosszútávon kell biztosítani a tudásalapú fenntartható fejlődést. Ennek legfőbb területei: a közigazgatás, a térszerkezet, az egészségügy, az oktatás és a művelődés, valamint a környezetvédelem. Ma Magyarország több szempontból is évtizedekkel van lemaradva Európához képest. Ennek leküzdéséhez jól átgondolt, tapasztalatokon alapuló átfogó tervek és operatív programok szükségesek. A magyar információs társadalom stratégiájának egészségügyi vonulatában a következőt tűzték ki célul: Az egészségügy reformjának támogatása az elektronikusan elérhető egészségügyi és szociális információ és ismeretek biztosítása mellett az egészségüggyel kapcsolatos kommunikációs és informatikai fejlesztési feladatok teljeskörű lefedésével. A rendszerváltozás óta nem lehet különösebb javulást észlelni az egészségügyi állapoton. Pedig az információs kor lehetőségeit kihasználva jelentősen lehetne javítani a lakosság egészségén. A megfelelő mennyiségű és minőségű elektronikusan elérhető egészségügyi és szociális információ és ismeret gyorsabbá, egyszerűbbé, kényelmesebbé tenné a lakosság számára az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét, illetve csökkentené az ellátórendszer szervezetlenségét, és egyben javítaná a gyógyítás eredményességét a betegcentrikus ellátás lehetővé tételével

8 Hazánk már évtizedes múltra tekinthet vissza a teljes ellátórendszert lefedő elektronikus adatszolgáltatással és kódolással kapcsolatosan és 2000 között számos kórházban épültek ki információrendszerek. Viszont ma már ennél többről van szó, hiszen az Internet segítségével magasabb szintű rendszerintegrációk jöhetnek létre. Az eegészség stratégia megvalósulásától egyrészt remélhetjük az elektronikus tartalomszolgáltatások fejlesztését, amely hiteles és jó minőségű, közérdekű és szakmai információk, ismeretek hatalmas mennyiségét tenné elérhetővé mind a szakmai célközönség számára, mind pedig a lakosság számára internetes és telefonos ügyfélszolgálati csatornákon keresztül. Másrészt olyan információs rendszerek és azok feltételrendszereinek kiépítését, amely az egészségügyi és szociális szolgáltatók információs rendszereit integrálja. Szintén fontos alkotóeleme az eegészség stratégiának a monitorozási rendszer korszerűsítése, valamint harmonizációja az európai ajánlásokkal és nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségekkel. Majd nem utolsó sorban az ágazati kutatási-fejlesztési és oktatási tevékenység ösztönzését is támogatja az informatikai alkalmazások legjobb gyakorlatainak kidolgozásával. Ezen célok elérését szolgálják majd az egészség- és szociális portál létrehozása, az indikátorrendszer fejlesztése, a monitorozási rendszer korszerűsítése, az eegészség fogalomtár, a szabványok és alkalmazások bevezetése, a regionális eegészség mintaprojektek megvalósítása, az egészségügyi és szociális szolgáltatók, a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök, illetve az orvosok elektronikus közhiteles nyilvántartásának fejlesztése. A már létrejött terveket összefoglalja a HEFOP 1 5 és a HEFOP 4.4 program, amelyek az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztésével, valamint a regionális eegészség mintaprojekteket ölelik fel és egyben részei a Nemzeti Fejlesztési Tervnek 2. Ide tartoznak még a következő 1 Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program: intézkedései kifejezetten a humánszektor fejlesztését célozzák meg. Felöleli a foglalkoztatás, oktatás-képzés, szociális terület és az egészségügy modernizálását. A program kivitelezésért a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium Irányító Hatósága a felelős, de közvetlenül érinti az Oktatásügyi-, valamint az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumot is. Az egészségügyben a fejlesztés egyrészt az egészségügyi intézmények közötti rendszerekre, másrészt az intézményeken belüli információs rendszerek fejlesztésére és korszerűsítésére irányul. (IME III. Évfolyam, 7. szám, október. Fókuszban a három mintarégió egészségügyi-informatikai fejlesztése) 2 NFT: a Strukturális Alapok forrásait felhasználva célul tűzte ki, hogy a magyar gazdaságot és társadalmat felzárkóztassa az EU átlaghoz a magyar gazdaság versenyképességének javítása, a humán - 9 -

9 ágazati programok is: a távdiagnosztika és a távgyógyászat (ezek az infokommunikációs eszközök innovatív alkalmazását foglalják magukban), az erecept, ekórlap, ekonzílium (ezek tulajdonképpen az elektronikus egészségügyi szolgáltatások alapjainak megteremtése), szociális portál (amely a közérdekű és szakmai információk elérhetőségét biztosítja) illetve az OEP 3 és ONYF 4 (ez a járulékokkal és járulékfizetőkkel kapcsolatos információs rendszerek fejlesztését, modernizálását tűzi ki célul). erőforrások jobb kihasználása, a környezet javítása, és a kiegyensúlyozott regionális fejlődés elősegítése által. (http://www.kozpontiregio.hu/00_aktualis/pdhefop.pdf) 3 Országos Egészségbiztosítási Pénztár 4 Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

10 Internet-használat Magyarországon Ahhoz hogy az eegészséget sikeresen be tudják vezetni és működtetni, nagyon fontos, hogy mind a szolgáltatók, mind a lakosság megfelelő információs technológiai infrastruktúrával rendelkezzen. A kilencvenes években az info-kommunikációs eszközök robbanásszerű terjedése és fejlődése volt tapasztalható. Magyarország az Európai Unióhoz viszonyítva egész jó helyet foglalt el, viszont az új évezredben már visszacsúsztunk a ranglétrán. Egyedül a mobiltelefónia területén sikerült lépést tartanunk. Az átlagos Internet-hozzáférési mutatók egy kedvezőbb képet festenek az amúgy szegényes Internet-használatról, amely egyben társadalmi egyenlőtlenségeket tükröz. A PC otthoni terjedését 1992-től 2004-ig a következő ábra szemlélteti: Pontosan leolvasható, hogy 1998-ig stagnált az otthoni számítógépek elterjedése, majd ugrásszerűen emelkedni kezdett 1998-tól, ami 2003-ig tartott. Ez a céltudatos információs társadalom-fejlesztési politikával magyarázható, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen látványos és versenyképesség-növelő eredményeket értek el. Sajnálatos viszont, hogy ez az arány azóta sem változott meg. Az Európai Unió nyugati országaiban háromszor annyi számítógép jut száz főre, mint nálunk, így az Internethozzáférhetőség is jelentősen magasabb ott. Hazánkban a háztatásoknak alig több

11 mint egyharmada rendelkezik számítógéppel és csak közel 15 százaléka Internethozzáféréssel. Ha a településtípusonként megoszló Internet-használatot vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a fővárosban (a lakosság 26 százaléka) és a megyeszékhelyeken (17 százalék) arányaiban többen használják az Internetet, mint a községekben, holott elzártságuk miatt ott lenne a legszükségszerűbb. A községekben csupán a lakosság 6 százaléka használja a világhálót. Megállapíthatjuk, hogy a számítógépet és az Internetet használók és nem használók köre igen jellegzetes különbségeket mutatnak főbb társadalmi változók szerint. Ez függ az életkortól, ahol jellemzően a felülreprezentáltak a éves korosztály, akiknek 96 százaléka használja a világhálót, ezután jönnek a fiatal felnőttek, akiknek szintén túlnyomó része, 68 százaléka használja az Internetet, és ez az arány az életkor növekedésével egyre csökken. A hatvan éven felüli népesség Internet ismeretsége igen alacsony. Ezeket az arányokat a következő ábra mutatja: évesek évesek évesek A gazdasági aktivitás is igen nagy hatással van az internetezők megoszlására. A ranglétra legfelső fokán a diákok állnak 98 százalékkal. A diákokat követik az alkalmazottak és a vállalkozók, mindkét körben a lakosság 55 százaléka ismeri és használja a világhálót. Majd a sor végén kullognak az alkalmi munkások, és természetesen a nyugdíjasoknak pedig elég idegen ez az elektronikus világ. Nemzetközi viszonylatban a hazai Internet-használók aránya magasabb, mint a többi szintén frissen csatlakozott országok átlaga, mégis ez a tizenötök átlagának csupán a

12 felét éri el. Az OECD felmérése szerint a vásárlóerőhöz viszonyítva az OECD tagországok közül hazánkban és Csehországban a legdrágább az otthoni internetezés. Valószínű, hogy ezzel magyarázható az a szomorú tény, hogy az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országokban 2003-ban az otthoni Internet-hozzáféréssel rendelkező magyarok aránya csupán a romániai és török átlagot rendelte maga mögé. Az ország az eegészséget csak akkor tudja sikeresen implementálni, ha a lakosság is megfelelő mértékben értesül erről és felkészül rá. A közszférára jellemző, hogy az alkalmazottak százaléka dolgozik a számítógéppel, bár képzettségük számítástechnika terén sok esetben hagy némi kívánnivalót maga után. Informatikai képzést viszont az önkormányzatoknak csupán az egynegyede kínál fel dolgozói számára. Az egészségügyi információs forradalom kivitelezésének egyik döntő akadálya a hiányos informatikai infrastruktúra, ami a népegészségügyi program sikeres megvalósítását is fenyegeti. Cél tehát, hogy a világháló minél szélesebb rétegek számára minél olcsóbban, minél gyorsabban elérhető legyen, és a biztonsági kérdéseket is megoldják

13 Magyarország egészségügyi állapota és rendszere nemzetközi összehasonlításban Mielőtt elmerülnénk az eegészség program részletes elemzésébe, Magyarország egészségügyi rendszerét és állapotát szeretném bemutatni nemzetközi viszonylatban, azért hogy lássuk, miért van szükség az informatikára, és hogy segíthet az Internet az egészségünk javulásán. Példának elsősorban Nagy-Britanniát vettem, mégpedig abból a megfontolásból, hogy ott a legfejlettebb az egészségügy informatikai infrastruktúrája, amelynek már kézzelfogható eredményei is születtek. 1. Demográfiai helyzet: Magyarország népessége a többi nyugat-európai országokhoz hasonlóan már a 80-as évek óta erőteljesen csökken. Ennek egyik fő oka a magas halálozási arány, amely nem változik már évek óta hazánkban, holott Nagy-Britanniában például ez az arány a kilencvenes évek óta egyre inkább csökken. A brit adatok szerint a kilencvenes évek óta százezer lakosra jutó halálozások száma összesen 1120-ról 2002-re lecsökkent 1022-re. A magyar halálozási adatok viszont drasztikusan magasak maradtak 2002-ben is. Százezer főre hazánkban 1308 fő jut. Ennek a hihetetlen rossz aránynak az egyik meghatározó eleme a 35 és 64 év közötti férfiak korai halála. A férfiak továbbélési valószínűsége oly mértékben rosszabbodott az elmúlt három évtizedben, hogy a 35 éven felüli férfiak negyven százaléka már 65 éves kora előtt elhuny. A 35 éven felüli nőknek pedig 20 százaléka nem éli meg ezt a kort. Ezzel függ össze a születéskor várható élettartam is, amelyben szintén elmaradunk a nyugat-európai szinttől. Míg itthon ez a szám csupán a 72,4-et éri el, ez a szám Nagy- Britanniában 78,5. Magyarországon a korai halálozás legfőbb okai, amelyek természetesen a legtöbb életév elvesztésével járnak, a daganatok, a keringési rendszer

14 betegségei, a külső okok (mint például balesetek, erőszak, mérgezések) és az emésztőrendszer betegségei. Mindkét országban a halálozások oka nagy részben a keringési betegségeknek tulajdoníthatóak. Ebből magas ívben kiugrik a koszorúérbetegség. Magyarországon ez az arány 503,9/százezer fő, Britanniában pedig a kilencvenes évek óta az arány 363,6/százezer főről 250,39/százerez főre csökkent. Tehát hazánkban a keringési rendszer betegségei által okozott halál szó szerint a duplája a nyugat-európai szintnek. A daganatos betegségek által okozott halál 100ezer főre tekintve Magyarország szintén magasan viszi a pálmát negatív értelemben a nyugat elől. Számszerűsítve ez 262,26/százezer fő, Angliában pedig 189,71/százezer fő. Ez a szám hazánkban már évtizedek óta igen magas vezető helyet foglal el egész Európában. Legfőbb oka a légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatai. Jellemző, hogy az elmúlt évtizedekben a daganat okozta halálozásnak az aránya növekedett nemre tekintet nélkül és egyre inkább fiatalabb korban jelentkezik. Hozzátenném, hogy hazánkban ez a szám nem csökken szemben a nyugat-európai országok arányaival. Az emésztőrendszer betegségei által okozott halálok számában pedig több mint a dupláját érjük el Magyarországon. Az Egyesült Királyságban ez a szám 33,41/százezer fő, itthon 78/százezer fő, viszont mindkét országban növekvő mértékű. Köztudott, hogy Magyarországon az öngyilkosságok száma is igen jelentős világviszonylatban, viszont ha lassan is, de csökkenő tendenciát mutat. Eddig népességcsökkenésünknek csupán az egyik okára mutattunk rá. A másik fontos tényezője a születések jelentős csökkenése, amely egyben a népesség elöregedésének folyamatát is jelzi. Megállapíthatjuk, hogy sajnos a születési arányban is elmaradunk Angliától, habár ott is drasztikus a csökkenés. Az Egyesült Királyságban 11,27/ezer fő, itthon ez a szám sajnos csak 9,53/ezer fő. A csecsemők életesélyei hasonlóan alakulnak a nyugat-európai országokhoz képest, bár egy kis időbeli késés itt is található. Elmondhatjuk az is, hogy a 35 éven aluliak életesélyei most határozottabban jobbak hazánkban, mint az elmúlt évtizedekben, legalább ezen a téren pozitívak a mutatóink

15 2. Egészségügyi rendszer: A magyar egészségügyi rendszer a rendszerváltás után jelentős változásokat élt át. Az egyik legfontosabb változás, hogy a korábbi állampolgári jogon járó egészségügyi szolgáltatásokat felváltotta a járulékfizetési kötelezettségen alapuló ellátás. Ez alól természetesen kivételt képeznek a például a nyugdíjasok, a munkanélküliek, a tanulók óta viszont minden Magyarországon élő magyar állampolgárt megillet a kötelező egészségbiztosítás természetbeni egészségügyi szolgáltatásai ben fontos lépést tett a kormány, mikor a körzeti orvosi rendszert átalakította háziorvosi rendszerré. Ez volt az első lépés afelé, hogy a lakosság igényeit jobban figyelembe vegyék, hiszen így lehetőség nyílt a háziorvos választásra. A háziorvosok 94 százalékának területi ellátási kötelezettsége is van, ami azt jelenti, hogy az orvos köteles ellátni a körzetében élő betegeket. Ahhoz hogy a területi ellátási kötelezettség alól mentesüljenek a háziorvosok, minimum 200 fős praxissal kell rendelkeznie a háziorvosnak és egy vállalkozói engedéllyel is, hiszen kizárólag így működtetheti a praxist ban a vállalkozó háziorvosok aránya 91,6% volt. Átlagosan egy háziorvosnak 1428 bejelentkezett páciense volt és évente 6847 szolgáltatást nyújtott. A háziorvosok finanszírozási alapja a teljesítménydíj, az úgynevezett kártyapénz, amelyet kiegészíthet egy fix díj, amely a ritkán lakott területen dolgozó háziorvosokat illet meg ben bevezették a működtetési jogot. Ezt a jogot kizárólag az orvos személyesen gyakorolhatja, viszont ez a működtetési jog az örököst megilleti, illetve a praxist eladhatja. Az egészségügyi rendszer alapvető építőeleme a járóbeteg-szakellátás, amelynek célja, hogy a kórházak, túlterheltségén enyhítsen. Viszont megfigyelhető az a trend, hogy a járóbeteg-szakellátás egyre inkább beépül a kórházak tevékenységébe, így a kórházi ambulanciák súlya növekszik. A kórházakon kívül szakambulanciákat működtethetnek járóbeteg intézményként besorolt intézmények, sőt egynapos sebészeti beavatkozásokat, fekvőbeteg ellátást is végezhetnek. A járóbeteg-ellátásra jellemző a sajátos finanszírozási megoldás és a magántőke viszonylag nagyobb szerepe a fekvőbeteg-szakellátáshoz képest. Az intézmények száma 2003-ra 463-ra nőtt az 1995-ös 269-ről. Viszont a kapacitások csupán a teljesített éves orvosi

16 munkaórák számának növekedése révén emelkedtek, mégpedig millióról (1995) millióra. A finanszírozása két módon történik, egyrészt beszélhetünk feladatfinanszírozásról, másrészt pedig teljesítményfinanszírozásról, amelyet a német egészségügyi rendszerből vettek át, és minden egyes kezelésért, szolgáltatásért kreditpontokat kapnak a szolgáltatók, amellyel később a költségvetés kalkulál. A járóbeteg-szakellátás betegforgalma jelentős; a korszerű infrastruktúra hiánya azonban gátolja az új és hatékony eljárások alkalmazását. Ugyanakkor ennek a területnek kulcsfontosságú szerepe van a betegségek korai felismerésében és megelőzésében. A fekvőbeteg ellátást három részre osztható hazánkban. A legfelső szinten helyezkednek el az országos intézetek, valamint az egyetemi klinikák, amelyek regionális, sőt országos szintű feladatokkal birkóznak meg. A regionális központok szerepét töltik be egyes szakmai területen a megyei kórházak is több budapesti kórházzal karöltve. A létra legalsó fokán az alapvető osztályokkal rendelkező városi kórházak állnak. A tulajdonviszonyokat megvizsgálva a kórházak esetében megállapíthatjuk, hogy a kórházak nagy része önkormányzati tulajdonban vannak, ami annyit jelent, hogy pontosan 117 kórház felett rendelkeznek, amely Magyarország kórházainak kétharmadát adja, és a kórházi ágyak háromnegyedét tartja fenn. A kórházak csak másodsorban vannak állami tulajdonban, ebből kifolyólag a szakminisztérium gyakorolja a klinikák és országos intézetek feletti tulajdonjogot, és kvázi-állami tulajdonnak tekinthetők az egyes minisztériumok kórházai, úgy mint a Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium illetve a Honvédelmi Minisztérium kórházai. A szakminisztériumoknak összesen négy egyetemi klinikája van Budapesten, Szegeden, Debrecenben és Pécsen, illetve 17 országos szintű intézménye. A kvázi-állami tulajdonjogba soroljuk a Magyar Államvasutak egészségügyi intézményeit is. Állami tulajdonban összesen a kórházaknak 18 százaléka, a kórházi ágyak 22 százaléka található. A magyarországi kórházak fennmaradó része lényegében egyházi és alapítványi kézben vannak, számszerűsítve 28, viszont ágyszámuk csupán a töredékét 2,6 százalékát teszi ki Magyarország ágyszámának összességének. Európa nyugati országaival összehasonlítva

17 Magyarországon nagyméretű kórházak vannak viszonylag alacsony számban. Hazánkban az egészségügy területén az egyik legnagyobb gondot jelenti az úgynevezett kórházközpontúság. Túlságosan gyakran és sokszor indokolatlanul veszik igénybe az ellátórendszer legköltségesebb egységeit, pedig sok esetben elegendő lenne az alapellátás vagy a járóbeteg-szakellátás. A betegek legalább 30%-ban indokolatlanul magasabb, a fekvőbeteg ellátás szintjén kerülnek ellátásra. Az ágyellátottság európai szinten igen magasnak mondható, éppen ezért óriási leépítések kezdődtek a kilencvenes évek közepétől és már 2001-re megszűnt a kórházi ágyak egyötöde, vagyis körülbelül férőhely. Az aktív ágyak száma százezer lakosra Magyarországon 508-at éri el, míg a nyugat-európai országokban ez a szám a 370 körül mozog. A magyar fekvőbeteg ellátás több részre osztható. A legfelső szinten a regionális és szupraregionális intézmények találhatóak, amelyek jobb technikai és infrastrukturális adottságokkal rendelkeznek. Megtalálhatóak szintén az egyetemi kórházak és az oktatókórházak. Minden körzetben van egy körzeti általános kórház, amelynek a körzetébe tartozó ezer főnyi lakosságot ki kell szolgálnia. Finanszírozás szempontjából a kórházak vegyes finanszírozásúak. Egyrészt a folyó kiadásokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a tőkekiadásokat pedig vagy az önkormányzatok (önkormányzati tulajdon esetén) vagy az állam (állami tulajdon esetén) állja tól szinte kizárólag a teljesítmény finanszírozás elvén kaptak a kórházak pénzt, amely a Homogén Betegség Csoportok (HBC) besorolási rendszerén alapul. Ennek negatív következménye, hogy egyre több beteget bocsátanak be indokolatlanul és ennek következményeként erősen felszökött a kórházból elbocsátott betegek aránya, hiszen ez alapján részesülnek a költségvetésből. 3. Finanszírozás: Az Európai Unió átlagos kiadása az egészségügyi szférára a GDP 9,05 százaléka. Ehhez képest Magyarország igen alacsony szintet üt meg. Az összes egészségügyi

18 kiadást tekintve GDP-nk 7,8 százalékát költik az egészségügyre. Magyarországon az állami kiadások az összes egészségügyi kiadás százalékában a 70,2 százalékot érik el. Hazánkban az állam főleg adóbevételeiből, illetve adójellegű biztosítási hozzájárulásokból finanszírozza az egészségügyet. Elsősorban közforrásból és csak kisebb hányadban (20-30 százalékban) magánforrásokból történik a finanszírozás. A legnagyobb jelentősséggel az APEH Egészségügyi Biztosítási Alapjába (EBA) kötelezően befizetett egészségbiztosítási járulék és egészségügyi hozzájárulás bír, amelyet minden munkáltatónak és munkavállalónak be kell fizetnie. A munkavállalók esetében az egyéni járulék része az egészségbiztosítási járulék, amely bruttó bérük 4 százalékát teszi ki és levonják a dolgozó béréből, a munkáltató pedig az egészségbiztosítási hozzájárulás nagyobb részét, a dolgozó bruttó bérének 11 százalékát fizeti be az APEH bevételi számlájára. Ez a 11 százalék a társadalombiztosítási járulék része. Ezenkívül fizetni kell egy tételes adójellegű egészségügyi hozzájárulást, amely 3450 Ft volt havonta személyenként ez év novemberéig, viszont novemberben lecsökkent 1950 Ft-ra, illetve egy százalékos egészségügyi hozzájárulás azokra az esetekre, ahol állandó összeg nem fizethető. A tételes hozzájárulás megszűnését a kormány 2006-ra tervezi. Magyarországon a kormány és az önkormányzatok kötelessége, hogy fenntartsa a tulajdonukban levő egészségügyi intézményeket, vagyis a klinikákat, az országos intézeteket, az Országos Mentőszolgálatot, Országos Vérellátó Szolgálatot stb., így az önkormányzatoknak is egészségügyi ellátási felelősségük van az egészségügyi kiadások felhalmozása terén, az intézmények működési költségét az Egészségbiztosítási Alapból az Országos Egészségügyi Pénztár állja. Az önkormányzatok emellett még pályázhatnak az állam cél- és címzett támogatási rendszerében meghirdetett támogatásokra. Fontos megemlíteni, hogy a nyugat-európai rendszerekhez képest hazánkban a magánkiadások igen jelentősek. Ennek legnagyobb részét a co-payment, a lakossági térítési díj, teszi ki. A pácienseknek lakossági térítési díjat kell fizetnünk egyes egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor. Most pedig vizsgáljunk meg néhány konkrét példát! Magyarországon figyelemre méltó a magánfogorvosok által nyújtott szolgáltatások tömeges igénybevétele, annak ellenére, hogy azok legnagyobb részéhez hozzá lehet jutni az egészségbiztosítási

19 ellátás keretében is. Magyarországon nagy mértéket ölt és sok esetben elvárt a hálapénzt, amely például az Egyesült Királyságban teljesen idegen. Ez természetesen egyrészt a bérkülönbségekből és a mindenki számára nyilvánvaló gazdasági különbségekből adódik, másrészt a szokás határozza meg. Vegyünk például egy szülést. Angliában minden nő ingyen szüli meg a gyermekét. Magyarországon ez átlagosan forintba kerül. Hazánkban becslések szerint a hálapénz a 40 milliárd forint körül mozog. A finanszírozás nagy részét a fekvőbeteg ellátáson kívül, még a gyógyszertámogatás emészti fel. Létezik egy korlátozó lista a vényköteles gyógyszerekről, amelyek megvásárlását különböző mértékben vagy egyáltalán nem támogatja az állam. 4. Egészségügyi dolgozók aránya: Az orvosok összessége hazánkban magasabb hányadot üt meg az angol szinttel összehasonlítva. Magyarországon főre 319 orvos jut, ha az összes orvost számba vesszük, Angliában csupán 200 körül mozog. Viszont az ápolók és ápolónők arányában lefölöz minket a szigetország. Ezer lakosra 8,8 jut, hazánkban szintén ezer lakosra 8,5. 5. Egészségügyi problémák: Mikor az egészségügyi problémák okairól, megoldásairól beszélünk, nagyon sokféle szempontból megközelíthetjük a témát. Az egészségügyünkre nemcsak helyes táplálkozásunk, testmozgásra való odafigyelésünk van hatással. Rendkívül sok külső hatás is ér minket, amelyek ellen kevés esélyünk van küzdeni. A gazdasági helyzet és a vele járó előnyök, hátrányok adottak. A politika is nagy befolyással van egészségünkre, még akkor is, ha ez tulajdonképpen láthatatlan marad szemeinknek. Minden hatalmon levő kormány igyekszik javítani a helyzeten, hogy országában az arra jellemző és sajátos problémákat megoldja, vagy legalábbis enyhítsen rajta

20 Mint minden reformnak, a magyar egészségügyi reformnak is, a hajtóereje az egyre felgyülemlő problémák. Magyarországon, az egészségügy területén ebből bőven adódik. Saját bőrünkön tapasztalhatjuk ezeket a megoldatlan problémákat nap mint nap. Az egyik ilyen alapprobléma az emberek nem megfelelő attitűdje az egészség, az egészséges életmód és a testmozgás iránt. Az egészség nem determináló érték az emberek számára, holott a betegség megelőzése sokkal kevesebb gonddal jár, olcsóbb és időtakarékosabb, mint a betegség kezelése. Bár országunk igen kicsi, mégis ellátórendszerünk igencsak szétszabdalt. Nincs egységes minőségi és mennyiségi szolgáltatás. Az ellátórendszerünk szerkezete egyenesen torz, ahol a legnagyobb szükség lenne a gyógyításra, ott a legkevésbé elérhető. Torz rendszerben élünk nemcsak az igények kielégítése tekintetében, hanem az ellátáshoz szükséges technológiai környezet is igen szegényes. A forráselosztás és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nem a szükségen alapul. Szintén nagy problémát okoz a nem megfelelő hatékonyság a rendelkezésre álló eszközök és pénzeszközök felhasználásában. Ehhez hozzájárul még az a tény is, hogy a forráselosztás sem az igazságosság mintájára történik, és a növekvő igényeket nem követi a források növekedése és a szabályozás. A finanszírozási feltételek és szerkezeti aránytalanságok következtében nő a belső deficit és ezzel együtt lepusztul az egészségügyi infrastruktúra és nőnek a bérfeszültségek. Ezek az egyenetlenségek és szabálytalanságok megmutatkoznak a gyógyítás színvonalában, az egészségügyi mutatóinkban, ami mérhetetlen terheket ró gazdaságunkra is. A lakossági terhek, vagyis a háztartások részesedése a finanszírozásból ma is igen magas, ugyanakkor nem hatékony és nem társul hozzá megfelelő fogyasztóvédelem. Az info-kommunikációs eszközök hiánya, elszigeteltsége és az ezek által nyújtott lehetőségek alacsony szintű kihasználtsága, amely hozzájárul ahhoz is, hogy a fogyasztóvédelem gyerekcipőben jár, és a beteg-érdekérvényesítés fogalma pedig még ki sem körvonalazódott. A jelenlegi kormány egészségügyi programjának kerete az Egészség Évtizede, melynek két fő eleme a népegészségügyi program kiterjesztett folytatása és az egészségügy konszolidációs modernizációs programja. A program első lépése az oly

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE Minta projekt a gördülékenyebb együttműködés reményében 1. Intézményközi Információs Rendszer Adatkommunikációs központ Elektronikusan elérhető tájékoztató és adatszolgáltató

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Szupersztráda vagy leállósáv?

Szupersztráda vagy leállósáv? Szupersztráda vagy leállósáv? Pillanatkép a hazai internethasználatról a Magyar Infokommunikációs Jelentés tükrében Mátrai Gábor stratégiai tanácsadó Infotér 5 Konferencia 2014. november 5-7. Jó döntéseket

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Integrált spam, vírus, phishing és hálózati védelem az elektronikus levelezésben. Börtsök András Projekt vezető. www.nospammail.hu

Integrált spam, vírus, phishing és hálózati védelem az elektronikus levelezésben. Börtsök András Projekt vezető. www.nospammail.hu Integrált spam, vírus, phishing és hálózati védelem az elektronikus levelezésben Börtsök András Projekt vezető www.nospammail.hu Email forgalom 2010 2010. májusában Magyarország az egy főre jutó spamek

Részletesebben

Vállalati információs rendszerek

Vállalati információs rendszerek Vállalati információs rendszerek 2. előadás: Egy konkrét vállalatirányítási rendszer Elekes Edit, 2015. elekes.edit@eng.unideb.hu Miért épp a kórház? Mindenkinek van róla személyes tapasztalata, volt bent

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: hálapénz és egyéb egészségügyi célú kiadások dr. Lukács Marianna, Patika-csoport 211. február 7. Egészséggazdasági Monitor Konferencia Budapest, Aranytíz Művelődési

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások Banai Péter Benő Makrogazdasági, költségvetési keretek 1. Magas növekedés és/vagy olcsó adósság-finanszírozás bővülő költségvetési mozgástér 2.

Részletesebben

Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009

Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009 Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009 EUREGIO III PROJECT MASTER CLASS PROGRAM 2009. szeptember 3. Emlékeztetőül 2007-2013 között Magyarországnak 1,4 milliárd euró fejlesztési forrás

Részletesebben

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program X. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és V. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia, 2008. szeptember 18-20., Balatonfüred Egészségpolitika I. Szekció, 2008. szeptember 19. Az apró munka és

Részletesebben

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben Váradi Antal szakmai főtanácsadó 4. elearning Fórum 2004. június 16. Informatikai és hírközlési szakképzés jelenlegi legfontosabb feladatai Az IHM - 2004.

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 A felmérés módszertana adatfelvétel november 25-e és december 8-a között személyes interjúkkal a válaszadók lakásán Az adatfelvételt a Medián kft. kérdezőbiztosai végezték

Részletesebben

A fejlődés záloga - a digitális írástudás

A fejlődés záloga - a digitális írástudás A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Az otthoni szakápolás jogszabályváltozásai

Az otthoni szakápolás jogszabályváltozásai Az otthoni szakápolás jogszabályváltozásai a társadalombiztosítási finanszírozás tükrében 2010. és 2015. között Dr. Kőrösi László Országos Egészségbiztosítási Pénztár Általános Finanszírozási Főosztály

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann

Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann e.boros@rehabint.hu FESZ kongresszus 2012. szept. 28-30. Velence Téma fontossága Rehabilitáció folyamat Ellátás minősége folyamatosság, egyenletes színvonal Gazdaságosság

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Dr. Bakonyi Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Nemzetközi kitekintés q Az elmúlt 30 évben

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Győr, 2013.12.05.

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Győr, 2013.12.05. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Győr, 2013.12.05. Partneri kapcsolat alakult ki az ügyfelekkel Projekt Partner Rendszer A Projekt Partneri Rendszer

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

22. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. december 18-i rendes ülésére

22. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. december 18-i rendes ülésére 22. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. december 18-i rendes ülésére Tárgy: A védőnői szolgálat dokumentációs és nyilvántartási

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA 2. melléklet az előterjesztéshez AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA EGÉSZSÉGÜGYÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG 2015. április Tartalom BEVEZETÉS...4 A stratégiai dokumentum célja és előzménye...4

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Járó- és Fekvőbeteg ellátás integrációja a markusovszky egyetemi oktatókórház szombathelyi és körmendi telephelyén

Járó- és Fekvőbeteg ellátás integrációja a markusovszky egyetemi oktatókórház szombathelyi és körmendi telephelyén Járó- és Fekvőbeteg ellátás integrációja a markusovszky egyetemi oktatókórház szombathelyi és körmendi telephelyén Járó- és fekvőbeteg ellátás integrációja a markusovszky egyetemi oktatókórház szombathelyi

Részletesebben

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 5. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság

18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság 18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosának előterjesztése

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013.

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Készítette az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete Ezúton szeretnénk köszönetet mondani azoknak az

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Iktatószám: 61153/2008.

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Iktatószám: 61153/2008. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Iktatószám: 61153/2008. CÍM: SŰRGŐSSÉGI ELŐTERJESZTÉS A SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS FEJLESZTÉSÉRE KIÍRT PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁRÓL Előterjesztő: Az előterjesztést

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A KKV SZEKTOR IT BIZTONSÁGI ÉS DIGITÁLIS KOMPETENCIÁINAKNÖVELÉSE A2014-2020-AS UNIÓS FORRÁSOKBÓL (GINOP 3.2.1 PROGRAM)

A KKV SZEKTOR IT BIZTONSÁGI ÉS DIGITÁLIS KOMPETENCIÁINAKNÖVELÉSE A2014-2020-AS UNIÓS FORRÁSOKBÓL (GINOP 3.2.1 PROGRAM) A KKV SZEKTOR IT BIZTONSÁGI ÉS DIGITÁLIS KOMPETENCIÁINAKNÖVELÉSE A2014-2020-AS UNIÓS FORRÁSOKBÓL (GINOP 3.2.1 PROGRAM) 2015. november 25. Kövesdi Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 VÁLLALATI IKT

Részletesebben

HISCOM GOP-1.2.1-08-2009-0002

HISCOM GOP-1.2.1-08-2009-0002 Pan-Inform Kutatás-fejlesztési és Innovációs Kft. HISCOM GOP-1.2.1-08-2009-0002 K+F EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA Budapest, 2011. május Náray Gábor Zsolt Egészségügyi informatikai kutató-fejlesztő központ Megalapítás:

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

KIEMELT PROJEKT TERVEZÉSI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében meghirdetett

KIEMELT PROJEKT TERVEZÉSI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében meghirdetett KIEMELT PROJEKT TERVEZÉSI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében meghirdetett A Közép-Magyarországi régió egészségügyi informatikájának fejlesztése című konstrukció B komponenséhez Kódszám:

Részletesebben

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra dr. Kópiás Bence főosztályvezető-helyettes E-közigazgatási Főosztály 2009. március 20. Az elmúlt évek fejlesztései a jogi

Részletesebben

Mobil alkalmazások használata az egészségügyi ellátásban

Mobil alkalmazások használata az egészségügyi ellátásban Mobil alkalmazások használata az egészségügyi ellátásban XV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és X. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia Balatonfüred, 2013. szeptember 13. Király Gyula

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4

Részletesebben

INFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666

INFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666 INFOKOMMUNIKÁCI CIÓS STRATÉGI GIÁK Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666 Miről l szól l a stratégia gia 1. A térség gazdasági erősítése 2. A lakosság közérzetének

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei

Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei Név : Születési név: Születési hely: Születési dátum Anyja neve: Lakcím: Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei Teljesítendő gyakorlatok: Óraszám: Szociális

Részletesebben