ipari balesetből szociális válság: a vörösiszap katasztrófa 3 éve a médiában

Átírás

1 ipari balesetből szociális válság: a vörösiszap katasztrófa 3 éve a médiában Sarlós Gábor PeppeR 21 PR Ügynökség, ügyvezető igazgató IBS Budapest, tanár ELTE Szociológia Doktori Iskola, PhD hallgató Budapest, október 4.

2 ... és számokban PONTOSAN MA 3 ÉVE október 4-én bekövetkezett Magyarország egyik legnagyobb ipari katasztrófája m3 vörösiszap ömlött ki (az aluminium előállításának egyik melléktermékéről van szó) 10 ember meghalt, töb mint 200-an megsérültek 3 falut teljesen, további 7-t részlegesen elöntött az ár, hatalmas terület vált mezőgazdaságra alkalmatlanná

3 a kutatás fókusza milyen kulcs témák dominálták a médiát a krízis különböző szakaszaiban? a média tükrében melyek a domináns érintetti csoportok és milyen krízis kommunikációs stratégiákat követnek? szükség van-e a klasszikus krízis kommunikációs elméletek módosítására ahhoz, hogy egy elhúzódó szociális válságra is releváns keretezést tudjon adni?

4 elméleti alapok krízis: egy társadalmi rendszer alapvető struktúráit és normáit fenyegető jelentős veszély (Rosenthal et al, 1989) az ipari baleseteket gyakran a technológia kríziseinek tekintik (Ulmer et al, 2007; Lerbinger, 1997, Zaremba, 2010) Fink (1986) 4 lépcsős és Barton (1993), Mitroff (1996) 5 lépcsős krízis modellje Ullberg (2001) lényeges megjegyzése: egy környezeti krízis esetében nehéz megállapítani, mikor is van vége Situational Crisis Communication Theory (SCCT) (Coombs, Holladay, 2002) fontos keretezést ad

5 módszertan 21 hónap / 2152 cikk és riport tartalomelemzése kódolás a következő szempontrendszer szerint: kulcstéma, keretezés, hangvétel, információ forrása, média és érintetti csoport jelenléte

6 A média megjelenések intenzitása

7 A fókusz időszakonként változik fókusz 2010 okt-dec 2011 jan-jún 2011 júl-dec 2012 jan-jún TOTAL helyi kezdeményezés turizmus vonatkozások közlekedés, szállítás egyéb iszap kémiai összetétele,hatása MAL vállalati kommunikáció visszaélések jővőre vonatkozó feladatok mezőgazdasági vonatkozások egyéni sorstörténet jövőre vonatkozó konkrét tervek egészségügyi vonatkozások tapasztalatok és következtetések mentés kármentesítés újjáépítés más, közösségi kezdeményezés anyagi kár és megtérítés környezeti vonatkozások nyomozás általános, komplex, sok témájú TOTAL

8 érintetti csoport reprezentáció: a kormánytagok interjúi dominálnak érintetti csoport interjúk száma interjúalany pozíció interjúk száma kormány 20 Orbán Viktor miniszterelnök 9 Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár 8 Pintér Sándor belügyminiszter 3 katasztrófavédelem 2 Bakondi György kormánymegbízott 2 más politikusok 4 Jávor Benedek LMP, fenntartható fejlődés biz eln 2 Lajos Kepli Jobbik, vizsgálóbizottság elnök 2 helyi közösségek 11 Toldi Tamás polgármester, Devecser 5 Tili Károly polgármester Kolontár 4 Kerezsi Loránd alpolgármester, Gulács 2 civilszervezetek 4 Szegfalvi Zsolt igazgató, Greenpeace 2 Simon Gergely mcs vezető, Greenpeace 2 szakértők 4 Farkas Béla igazgató, Tatai Környezeti ZRt. 2 Turi Attila építész 2 TOTAL 45 45

9 A kormányt idézik legtöbbször, a MAL is megjelenik

10 érintetti csoportok és üzenetek kormány: szándékosság keretezés - a felelősség kizárólag a vállalatot terheli egy magántulajdonban lévő cég hanyagsága és felelőtlensége miatt következett be a súlyos baleset önkormányzatok: áldozat keretezés - más érintetti csoportok szimpátiáját és támogatását keresik egyensúlyozás a a különböző érintetti csoportok között, a fókusz a helyi közösségek szükséglegleteire irányul vállalat (MAL): baleset keretezés - a természeti katasztrófa fényében a vállalat nem tehetett volna többet vagy mást a vállalat mindig a lehető legkörültekintőbben járt el, követte a felelős vállalatirányítás szabályait, tevékenységét rend ellenőrizték a hatóságok

11 érintetti csoportok és üzenetek (2.) katasztrófavédelem: alacsony presztizsű hatóságból jelentős érintetti csoporttá és véleményformálóvá válik. Vezetőjének kettős szerepe megzavarja a helyzetet civilek: Az összes csoport közül ők már jóval az vörösziszap ömlés előtt felhívták a figyelmet a vezsélyekre. Forráshiány és a média jelenlét korlátai akadályozták ennek felszínre kerülését.

12 1 évvel később - a krízisnek nincs vége elvándorlás: 3-szorosára nőtt a régióból súlyos egészségügyi problémák jelentkeznek, különösen a gyerekek körében: az asztma 50%-kal, a mentális- és viselkedészavarok 75%-kal, a magas vérnyomás betegség és a keringési problémák 200%-kal növekednek a felnőttek körében az alkohollal összefüggő mentális- és vielkedészavarok 200%-kal, az endokrin megbetegedések pedig 250%-kal nőnek* * forrás:a vörösiszap-katasztrófa komplex társadalmi hatásvizsgálata Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely településeken, Monitor Társadalomkutató Intézet, május

13 2 évvel később - a krízis súlyosbodik az elhúzódó perek következtében, a függőben lévő kártérítési és környezeti bírság összege meghaladja a 120 milliárd forintot, ami egyértelműen a MAL csődjét jelenti. A vállalat a régió legjelentősebb munkaadója. az aktuális időjárási viszonyok jelentős mértékben befolyásolják a levegő, talaj és víz szennyezettséget.

14 3 évvel később - az igazi krízis kitör (?) július 23: a gyár részleges bezárása, 400 munkahely megszüntetése. A munkanélküliség a régióban várhatóan 6,7%-ról 22%-ra ugrik mi lesz a megmaradt többszáz dolgozóval?

15 következtetések - a média és az érintettei csoportok között az erő dönt a napirend elméletnek megfelelően a média dönti el, mi válik az uralkodó narratívává a szereplők média befolyásolási képességétől függően dől el, melyik klaszter válik dominánssá. Ebben az esetben a kormányzati narratíva ( szándékosság klaszter)* válik elfogadottá * a kormányzati narratíva esélyeit növeli, ha a kormány amúgy is erős média befolyással bír

16 következtetések - egy elhúzódó krízis megváltoztathatja a formáját a krízis nem követi a klasszikus ciklikus modellt. A ciklus kiegészül az elhúzódó szakasszal az ipari / környezeti krízis szociális krízissé válik kitett technológiai körülmények között bármelyik krízis formát válthat

17 köszönöm a figyelmet Sarlós Linkedin SARLÓS GÁBOR gabor.sarlos@pepperpr.hu