DEBRECENI EGYETEM TUDOMÁNYEGYETEMI KAROK

Átírás

1 DEBRECENI EGYETEM TUDOMÁNYEGYETEMI KAROK BELSŐ GAZDÁLKODÁSI KÖLTSÉGVETÉS év (A DE TEK Tanács a március 31-i ülésén fogadta el.)

2 A DEBRECENI EGYETEM TUDOMÁNYEGYETEMI KAROK ÉVI BELSŐ GAZDÁLKODÁSI KÖLTSÉGVETÉSE I. A költségvetés felosztása a tervezési gazdálkodási egységek között Az Egyetem belső gazdálkodási költségvetése az államháztartási költségvetés előirányzataira alapozva, az OKM által megadott funkcionális bontás figyelembe vételével a négy tervezési egységre (AMTC, OEC, TEK, KP) és a Centrumok/TEK-en belül kari bontásban készül. A Központ végzi az egyetemi szintű üzemeltetési feladatok, központi szervezetek, általános feladatok és fejlesztések előirányzatainak tervezését, ezen előirányzatokkal való gazdálkodást, valamint megvalósítja a tervezési-gazdálkodási egységek gazdálkodási munkájának koordinálását egyetemi szintű szabályzatok, útmutatók készítésével. A központi kiadások fedezete a tervezési egységek hozzájárulásából adódik össze. A Debreceni Egyetem központi kiadásaihoz ( eft) a tervezési gazdálkodási egységek az integrációt követően kialakított, minden évben a valós helyzethez igazított, kiadási soronként konszenzussal megállapított vetítési alapokkal számított összegekkel járulnak hozzá. A tervezési egység központok, valamint a karok központi kiadásához való hozzájárulását a B1 - B5, H1 H3 táblák összesítői mutatják. I.1. A Debreceni Egyetem évi költségvetésének tervezése A Debreceni Egyetem évi költségvetésének felosztására vonatkozó irányelv javaslatot a Szenátus 33/2009. (XII. 17.) számú határozatával hagyta jóvá. A évek állami támogatásának funkcionális bontását és megoszlását E.1.1. táblázat tartalmazza. A képzési, tudományos célú és fenntartói támogatásból külön kell kezelni a tangazdaságra és klinikára eső támogatást, mivel azt a gyakorlati képzések finanszírozására kell fordítani. A képzési, tudományos célú és fenntartói támogatás mértékét tangazdaság és klinika nélkül az E.1.2. táblázat mutatja. I.1.A.) Változó jellegű támogatások tervezése Hallgatókkal kapcsolatos juttatások Közoktatási feladatellátás támogatása Képzési normatív támogatás Tudományos normatív támogatás Egyes speciális programok támogatása A hallgatókkal kapcsolatos juttatások, valamint a közoktatási feladatellátás támogatása a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXX. törvényben szereplő normatívák alapján kerültek kiszámításra. A hallgatói létszám adatokat a október 15-i állapotot tükröző OKM statisztika (E.2.1.; E.2.2. táblázat), a tanulói létszám adatokat a október 01-i tényleges és a október 01-i várható adatokat tartalmazó OKM statisztika szolgáltatta. 2

3 A hallgatói juttatás előirányzat a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet, illetve az ez alapján készült belső szabályzat alapján került felosztásra. A támogatás összege tartalmazza a HÖK működési kiadásait is. Tekintettel arra, hogy a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 50/2008. (III. 14.) Korm. rendelet módosítás alatt áll, a számítások a Magyar Rektori Konferencia által megküldött Korm. rendelet tervezet alapján készültek. Amennyiben a végleges Korm. rendelet az előzetes számításokhoz képest jelentős eltérést okozna, vezetői döntés alapján korrekcióra kerülhet sor. A képzési támogatás az államilag finanszírozott számított hallgatói létszám (E.2.3 táblázat) páratlan félévi idejű képzésben részt vevő hallgatók (E.2.4. táblázat) számával módosított korrekció utáni létszáma és a megfelelő szakhoz, képzési területhez tartozó fent hivatkozott Korm. rendelet tervezet szerinti normatíva (E.4. táblázat) szorzata. A képzési támogatás számításánál figyelembe vettük a Tudományegyetemi Karokat érintően az előző évekhez hasonlóan a BTK, az IK, és a TTK-t érintő kifutóban lévő kétszakos képzések közötti egyenlegében nullás korrekciót (a többszakos képzések korrekciója nélküli képzési támogatás összeget az (E.5.1) táblázat tartalmazza, a többszakos képzések korrekciója utáni támogatási összeget az (E.5.2.A) táblázat mutatja), valamint a a februári kezdésű keresztféléves képzésben részt vevő államilag támogatott hallgatók számított létszámát is (E.2.5. táblázat). A hallgatók adatai az Oktatási Igazgatóság adatszolgáltatása alapján kerültek rögzítésre. A részidős képzésben részt vevők 0,5-ös szorzóval vehetők figyelembe. A doktori képzési támogatás az államilag támogatott teljes idejű doktoranduszok létszámának és a tudományterületükhöz tartozó normatívának a szorzata. A képzési támogatás részét képező doktorandusz normatív támogatást kiemelten kell kezelni; a doktori képzési támogatást a doktoranduszok létszámának arányában a doktori szabályzat 3/A (3) bekezdés szerint teljes egészében fel kell osztani a Doktori Iskolák között. A tervezési gazdálkodási egységek / karok évi képzési támogatásának összegeit az E.5.2.B táblázat tartalmazza. Az OKM által rendelkezésünkre bocsátott képzési támogatás eft. A képzési támogatás jogcímen kapott összeg csökkentve a tangazdaságra és klinikára nevesített összeggel eft, ez került felosztásra a tervezési egységek / karok között (ez az eredeti előirányzat 94,79%-a). A jogszabály alapján számított képzési támogatás összege eft (E.5.1. táblázat). A tudományos célú támogatás az alábbi elemekből tevődik össze, az alábbi normatívák figyelembe vételével: a) teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, valamint a kutatók számított létszáma (mely az államilag támogatott intézményi számított hallgatói létszám arányában vehető figyelembe): eft/fő; b) az államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő doktorandusz hallgatók létszáma: társadalomtudományi képzési terület esetén 450 eft/fő, természettudományi képzési terület esetén: 810 eft/fő; c) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók közül a minősítettek létszáma: eft/fő; d) az adott költségvetési évben és az azt megelőző két évben fokozatot szerzett teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók száma: eft/fő; e) az adott költségvetési évben odaítélt fokozatok száma: 600 eft/fő. A számításokhoz szükséges engedélyezett dolgozói létszámadatokat az E.3. táblázat tartalmazza. A jogszabály alapján számított tudományos támogatás összege eft. Az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól képzési támogatás jogcímen kapott összeg csökkentve a tangazdaságra és klinikára nevesített összeggel eft, mely a számított összeg 97,75%-a. A tervezési egységekre / karokra jutó tudományos támogatás összegeit az E.6. táblázat tartalmazza. A hallgatói és dolgozói létszámok alapján az egyes karokra jutó képzési és tudományos célú támogatás minimum 65%-a rendelkezésre kell, hogy álljon a kari költségvetésben. Azon karok esetén, melyek a 3

4 fenntartási költségeiket (energia, közmű, stb.) kari költségvetésből fizetik, a képzési és tudományos célú támogatás 70%-nak kell a karhoz eljutnia. A képzési és tudományos célú támogatás maximum 12,5%-a fordítható eredeti előirányzatként egyetemi központi és 17,5%-a Centrum/TEK központi kiadásokra, illetve azon karok esetén, melyek fent említett fenntartási költségeit a Centrum/TEK költségvetésből fizetik, a képzési és tudományos célú támogatás további 5%-a, azaz 22,5% kerülhet a Centrum/TEK központba. (A Centrumok / TEK évi konszenzusos költségvetése alapján a Központi kiadások eredeti előirányzata eft, mely 13%-a a figyelembe vehető képzési, tudományos és fenntartói támogatás összegének ( eft)). Amennyiben a Centrum/TEK vezetés indokolt igénye alapján a központi kiadásokra a 17,5%-nál, illetve 17,5+5=22,5%-nál magasabb összeg kerül átadásra, ez csak az illetékes kari vezetéssel lefolytatott egyeztetés és konzultáció után történhet. A DE központi, Centrum/TEK központi és kari kiadásokat a költségvetésekben a lehetőségekhez mérten tételesen kell tervezni. A DE és a Centrum/TEK központi költségek megállapítása után a karok rendelkeznek előirányzataikkal. A karok működéséhez szükséges szolgáltatások költségeit a kari költségvetésekben is tételesen kell tervezni, ezek összesítése a kari B.1. B.5. táblákon történik. Az egyes speciális feladatok támogatása előirányzatból biztosítani kell az anyanyelvi lektorok (bér- és lakástámogatás), OSJER mérőműszerek, tűz- és vagyonvédelem, fogyatékossággal élő hallgatók és a kis létszámú szakok támogatásait (E.8.b táblázat). A tűz- és vagyonvédelemre biztosított összeg központi kezelésben, a Munkabiztonsági Osztály koordinálásával kerül felhasználásra. A fogyatékossággal élő hallgatók után járó eft összegű kiegészítő támogatás felhasználása központi hatáskörben, a Hallgatói Kapcsolatok Igazgatóságával és a Fogyatékossággal Élő Hallgatók Ügyeinek Bizottságával együttműködve történik. I.1.B.) Állandó vagy részben állandó jellegű támogatások tervezése Fenntartói támogatás (működést szolgáló támogatás) Normatívához nem köthető intézményi feladattámogatás (további speciális programok, feladatok támogatása) A fenntartói támogatást a fenntartó a 2007-ben aláírt hároméves fenntartói megállapodásban három évre fix összegben határozta meg. A Centrumok/TEK között létrejött megállapodás értelmében A fenntartói támogatás eft-os összegéből: eft (18,8%) az AMTC, eft (34,5%) az OEC, és eft (46,7%) a TEK támogatása (E.7. táblázat). A fenntartói támogatás karokra történő felosztása a képzési és tudományos támogatás arányában történt. Az egyes karokra jutó fenntartói támogatás minimum 60%-a rendelkezésre kell, hogy álljon a kari költségvetésben. Azon karok esetén, melyek a fenntartási költségeiket (energia, közmű, stb.) kari költségvetésből fizetik, a fenntartói támogatás 70%-nak kell a karhoz eljutnia. A fenntartói támogatás maximum 12,5%-a fordítható eredeti előirányzatként egyetemi központi és 17,5%-a Centrum/TEK központi kiadásokra, illetve azon karok esetén, melyek fent említett fenntartási költségeit a Centrum/TEK költségvetésből fizetik, a fenntartói támogatás további 10%-a, azaz 27,5% kerülhet a Centrum/TEK központba. Amennyiben a Centrum/TEK vezetés indokolt igénye alapján a központi kiadásokra a 17,5%-nál (illetve 17,5+10=27,5%-nál) magasabb összeg kerül átadásra, ez csak az illetékes kari vezetéssel lefolytatott egyeztetés és konzultáció után történhet. A DE központi, Centrum/TEK központi és kari kiadásokat a költségvetésekben a lehetőségekhez mérten tételesen kell tervezni. A DE és a Centrum/TEK központi költségek megállapítása után a karok rendelkeznek 4

5 előirányzataikkal. A karok működéséhez szükséges szolgáltatások költségeit a kari költségvetésekben is tételesen kell tervezni, ezek összesítése a kari B.1. B.5. táblákon történik. Az egyes speciális programok támogatásainak összegét az E.8.b táblázat tartalmazza. A további speciális programok előirányzata normatívához nem köthető intézményi feladattámogatásokra kutatóintézetek, arborétumok, NKÖM átvétel, kiegészítő támogatás nyújt fedezetet, összege a hároméves fenntartói megállapodás alapján rögzített (E.9. b táblázat). A teljes állami támogatás, összesítését és változását az E.10. táblázat mutatja. A Fenntartói Megállapodásban a támogatás része a PPP konstrukcióhoz kapcsolódó fejezeti támogatás is, azonban ezt külön támogatási szerződés alapján előirányzat módosításként finanszírozza a fenntartó. A évi intézményi költségvetésben az előző évnek megfelelő algoritmus alapján kerül meghatározásra a fejezeti támogatás, valamint hallgatói támogatás felosztása. A hallgatói támogatásból a PPP-kre évenként fordítható összeg felosztása a kollégiumok között a hallgatók számának arányában történik függetlenül attól, hogy melyik kollégiumról van szó. A fejezeti támogatás, a hallgatói támogatás és a hallgató által fizetett díj összeadása után maradó az egyetem által még fizetendő összeget az a tervezési egység fedezi ahonnan a hallgató felvételt nyert a kollégiumba. A PPP konstrukcióban üzemelő kollégiumok növekvő költségeinek finanszírozása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a bevételek növelésére, többlethasznosításra. 5

6 2. A Debreceni Egyetem államháztartási költségvetése Az államháztartási költségvetés tervezési egységek közötti megosztását az 1. számú táblázat mutatja be. 1. számú táblázat Az egyetem államháztartási előirányzata tervezési egységenként, funkcionális bontásban adatok eft-ban Megnevezés AMTC OEC TEK KP Összesen = Hallgatói előirányzat 2 Oktatói, kutatói ösztöndíj Közoktatási feladatok ellátása Képzési normatív támogatás Tudományos normatív támogatás Működést szolgáló fenntartói támogatás Képzési- tudományos- fenntartói támogatás összesen (4+5+6) Ebből: 8 Klinikák Tangazdaságok Egyes speciális programok támogatása ( ) Részletezve: 11 Anyanyelvi lektorok GYES-GYED kifutó GYES-GYED 2006-ban belépett hallgatók OSJER mérőrendszerek Tűz- és vagyonvédelem Fogyatékossággal élők kiegészítő normatív tám /2008. "kis szakok" támogatása További speciális programok, feladatok ( ) Részletezve: 19 Kutatóintézetek Arborétumok, botanikus kertek NKÖM átvétel Speciális feladatok kiegészítő támogatása Fejlesztési előirányzat Állami támogatás ( ) 25 Bevétel (saját bevétel és átvett pénz) 26 Bevételi előirányzat (24+25) 2.1. Hallgatói előirányzat A hallgatói előirányzatok a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. tv., a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXX. tv., a hallgatók juttatásairól és az általuk fizetett egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet, illetve az ez alapján készült egyetemi szabályzat szerint kerültek meghatározásra évben az egyetemi költségvetés tervezésében szerkezeti változás történt: A hallgatói támogatások közül a tankönyv, jegyzet, sport, kulturális támogatás 24%-a (jegyzet előállítás fedezete), valamint a jegyzetértékesítésből évben befolyó bevétel is a DE központ kezelésbe került. A támogatás és bevétel felhasználása a Debreceni Egyetemi Kiadónál történik. A hallgatói juttatások részletezését a 2. számú segédtáblázat tartalmazza. 6

7 2.2. Közoktatási előirányzat A közoktatási előirányzat a költségvetési törvény normatívái és a közoktatási statisztika alapján kerülnek meghatározásra. A közoktatási feladatok ellátását kiegészítő támogatás segíti. A Debreceni Egyetem közoktatási előirányzatának alakulását a 2. számú táblázat mutatja. 2. számú táblázat A Debreceni Egyetem közoktatási előirányzatának alakulása évben adatok eft-ban és %-ban évi évi Szervezeti egység közoktatási közoktatási /2009. támogatás támogatás =4-3 6=5/3 1 Normatív előirányzat ,4% 2 Államháztartási előirányzat ,4% 3 Kiegészítő közoktatási támogatás ,0% 4 Felhasználható előirányzat (1+3) ,0% Várható visszafizetési kötelezettség ,2% (2-1) Az államháztartási előirányzat évben a Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Gyakorló Szakközépiskolájának és Kollégiumának közoktatási előirányzatát is tartalmazza, eft összegben. A változás az új gyakorló intézmény nélkül eft, amelyből várhatóan még eft visszafizetésével kell számolni Képzési, tudományos, fenntartói előirányzat A képzési és tudományos előirányzat a 70/2008. (IV. 3.) Kormányrendelettel módosított 50/2008. (III. 14.) Kormányrendelet, valamint a Magyar Rektori Konferencia által megküldött Korm. rendelet tervezet szerint, a október 15-i statisztikai hallgatói létszám valamint a februárban induló keresztféléves képzések hallgatói létszámának figyelembe vételével került megállapításra, az egyetem költségvetési irányelvei szerint évben a normatíva szerint számított képzési támogatásnak a 92,5%-át (többszakos képzések, februári kezdésű keresztféléves képzés figyelembe vételével), a tudományos támogatásnak a 97,75%-át finanszírozza az OKM. A fenntartói előirányzat egyetemi szinten megegyezik az előző évi előirányzattal. A Szenátus döntése szerint a klinikák és a tangazdaság nélküli képzési, tudományos, fenntartói támogatás a AMTC esetében -1,8%-kal, az OEC esetében -4,0%-kal, a TEK esetében -6,8%-kal, változott (3. számú táblázat). A teljes működési támogatás változása: AMTC -1,8%, OEC 3,9%, TEK -6,7% (4. számú táblázat). 7

8 Tervezési egység 3. számú táblázat A képzési, tudományos és fenntartói előirányzat (KTF) felosztása a tervezési gazdálkodási egységek között adatok eft-ban és %-ban év év Változás Tudományos K+T+F Megoszl. Tudományos K+T+F Megoszl. Képzési Fenntartói Képzési Fenntartói /2009. célú összesen % célú összesen % = = = =13/6 1 AMTC ,9% ,4% ,8% 2 OEC ,8% ,2% ,0% 3 TEK ,2% ,3% ,8% 4 DE összesen ,0% ,0% ,2% Klinikák és tangazdaság nélkül. 4. számú táblázat A felsőoktatási működési támogatás felosztása a tervezési gazdálkodási egységek között adatok eft-ban és %-ban év év Változás Tervezési egység K+T+F támogatás Klinikák Tangazdaság Speciális programok és feladatok K+T+F összesen K+T+F támogatás Klinikák Tangazdaság Speciális programok és feladatok Működési támogatás összesen = = = AMTC OEC TEK KP DE összesen

9 2.4. Speciális programok és feladatok Tartalmazza az anyanyelvi lektorok, az OSJER mérőrendszerek, a kis szakok (5503/2008.) támogatását, továbbá az arborétum és a közoktatási feladat kiegészítő támogatását évhez képest megszűnt a Gyes-gyed-es hallgatók miatti kompenzáció, valamint a második tanári szak támogatása Egyetemi központi kiadások Az egyetemi központi kiadások szerkezete évről évre jelentősen módosult. Centrum/ TEK hatáskörbe kerültek az alábbi tételek: ÉÉK eft B.1. tábla Szakszervezet (AMTC) eft B.3. tábla Szakszervezet (OEC) eft B.3. tábla Szakszervezet (TEK) eft B.3. tábla Rehabilitációs hozzájárulás (Kp.) eft B.3. tábla Összesen: eft A szerkezetváltozás figyelembe vételével évről évre mindössze eft-al, -1,1%- kal csökkent a Centrum/TEK hozzájárulása az egyetem központi kiadásokhoz. A főbb jogcímenkénti részletezést az 5. számú táblázat szemlélteti. 5. számú táblázat Az egyetemi központi kiadások alakulása Megnevezés Egyetem kp-i Centrum/ TEK hatáskör Összesen / =4+5 7=6-3 8=7/3 1 B.1. Üzemeltetési kiadások ,9% 2 B.2. Szervezeti egységek kiadásai ,0% 3 B.3. Általános feladatok kiadásai ,8% 4 B.4. Tartalékok ,2% 5 B.5. Fejlesztések ,7% 6 Központi kiadások összesen ,1% adatok eft-ban és %-ban 9

10 II. A TEK évi költségvetési irányelvei 1. A TEK költségvetését úgy kell megtervezni, hogy az biztosítsa a karok, gyakorló közoktatási intézmények és a TEK egészének működését. 2. Az egyetemi költségvetés meghatározza a karok támogatási előirányzatát (képzési, tudományos, fenntartói és speciális programok, feladatok), az egyes karokat terhelő egyetemi központi kiadásokat, valamint a TEK belső költségvetési sarokszámait. 3. A TEK gazdálkodó alapegységei (költségcentrumai) a karok és a gyakorló iskolák, közvetlen fenntartási költségeiket saját költségvetésükben tervezik. Az egyetem költségvetési irányelvei szerint első megközelítésben a képzési-, tudományos- és fenntartói normatíva 70 %-a kerül a karokhoz, maximum 12,5%-a egyetemi központi kiadás, 17,5%-a TEK központi kiadás. TEK szinten tervezzük a karközi és a TEK központi kiadásokat kari bontásban. 4. A Karok forrásaik és kiadási igényeik ismeretében egyeztetést folytatnak le a TEK vezetéssel a karközi kiadásokra, a központi fejlesztésekre, a központi pályázati önerőre és a karok között a működőképesség biztosításához szükséges átcsoportosításokról. Az egyeztetés eredményeként rögzítésre kerülnek a kari költségvetések sarokszámai, a karközi kiadások, a fejlesztések és a tartalékok. 5. A Karok a költségvetési sarokszámaik ismeretében megtervezik a személyi juttatások, a dologi kiadások, a fejlesztések, a kari pályázati önerő, az üzemeltetési kiadások kari előirányzatait, meghatározzák azok támogatási és saját bevételes forrásukat. Elkészítik a részletes kari költségvetést. 6. A kiadásokat az alábbi szerkezetben tervezzük. Karok, gyakorló iskolák kiadásai (D.1., D.2. számú táblázat): A karok, gyakorló iskolák közvetlen kiadásai (bér, járulék, dologi) terve A karok, gyakorló iskolák közvetlen üzemeltetési költsége Karközi kiadások (a karhoz közvetlenül nem rendelhető oktatási, tudományos feladatok és szervezeti egységek kiadásai. E.1. számú táblázat) Karközi feladatok, Karközi egységek közvetlen és üzemeltetési kiadásai TEK központi kiadások (E.2. számú táblázat) A kari működéshez közvetlenül nem kapcsolható kiadások Központi egységek közvetlen és üzemeltetési kiadásai Tartalék, fejlesztések, pályázati saját forrás (E.3. számú táblázat) Tartalék Fejlesztések Pályázati saját források Hallgatói működési kiadások (H. táblázat) 7. A Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar székhelyen kívüli karként a TEK költségvetésben meghatározott előirányzataival maga gazdálkodik. A GYFK hallgatói átsorolások miatti összes forrás kiesése eft (2009. évi tény eft, évi tervszámok szerint eft), amely a KEOP pályázati önerő részbeni fedezeteként pótolható vissza. 10

11 8. A Kollégiumi Igazgatósághoz tartozó kollégiumok költségvetése nem haladhatja meg a kollégiumok tervezett bevételeit. A PPP konstrukcióban üzemelő Kossuth Lajos Kollégium növekvő költségeinek finanszírozása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a bevételek növelésére, többlethasznosításra. Amennyiben az év végén többletkiadás (hiány) jelentkezik, annak forrását a következő évi költségvetésben kell tervezni. A jelenleg ismert forráshiány eft. 9. A speciális programok, feladatok támogatásának teljes összege céltámogatásként felosztásra kerül a jogosult karok és egyéb szervezeti egységek között, egyéb nem kari kiadás nem terheli (nem része a vetítési alapnak). 10. A kari saját bevétel 96%-a az adott kart illeti meg. Az irányadó felhasználási arányok: Közvetlen költségek 50%, amelytől 50% ±5 százalékponttal el lehet térni Fejlesztés 5%, amely fejlesztésre, beruházásra fordítható. Indokolt esetben a Gazdasági Igazgatósággal egyeztetett módon működési kiadásokra fordítható. Kari bér kiegészítése 18% Kari rezsi 18% Kari tartalék 5% Kar összesen 96% Rektori tartalék 2% Kezelési költség 2% Központi összesen 4% Mindösszesen 100% A bér forrás-kiegészítés, a kari rezsi, a kari tartalék arányai akkor változtathatók, ha a saját bevétel és a támogatás együttesen fedezi a kari kiadásokat ( nullás költségvetés). A saját bevételekből elsősorban az EU és az ÚMFT pályázatok elnyeréséhez és a már elnyertek finanszírozásához nélkülözhetetlen saját erőt tervezni kell! A bevétel 5%-a terhére tervezett fejlesztésekre, vagy a más célra való felhasználásra vonatkozó döntés kari hatáskör. 11. A felhasználható bérelőirányzat, a kari bértömeg 3%-kal csökkentett összege. 12. A költségvetési évben várhatóan a bérek a kötelező előlépés mértékét leszámítva nem emelkednek. A munkáltató által fizetendő járulék mértéke 2010-ben 32%-ról 27%-ra csökken, a tételes egészségügyi hozzájárulás megszűnik. A hallgatói munkadíj után 2010-ben 2009-től eltérően a munkáltatónak nincs járulékfizetési kötelezettsége. A korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott személyek juttatásai után fizetendő járulék mértéke 9,75 %-ra növekszik a évi 6,5 %-os mértékhez képest. Ezzel egyidejűleg a természetbeni juttatások széles köre válik adókötelessé. Az éves bértömeg meghatározására a fentiek figyelembevételével kerül sor. 13. A Kormány évben a január és március hónapokra járó illetmény kifizetésével egyidejűleg Ft alatti jövedelem és legalább 4 hónapja fennálló közalkalmazotti jogviszony esetén alkalmanként Ft keresetkiegészítés kifizetését rendelte el a teljes munkaidős közalkalmazottaknak. A keresetkiegészítések összege a TEK költségvetésében nem szerepel, arra a Magyar Köztársaság költségvetése fedezetet biztosít. 11

12 14. A könyv, folyóirat kiadásait a kari költségvetésben kell tervezni. A képzési, kutatási feladatok végzéséhez szükséges könyv és folyóirat, egyéb információ hordozók, központi adatbázisok beszerzése és az ehhez szükséges előirányzatok kezelése 2010-ben is központilag történik. A karok költségvetéseinek elfogadását követően a költségvetésükből a könyv- és folyóirat előirányzat összege előirányzat átadás formájában megállapodás szerinti ütemezéssel, központi hatáskörbe kerül. 15. Minden szervezeti egységhez hozzárendeljük a közvetlen működési kiadásokat és a szervezeti egység közvetlen üzemeltetési költségét. Az üzemeltetési költségek (E.4. számú táblázat) a karokat és egyéb szervezeti egységeket az általuk használt épület tényleges üzemeltetési költségei alapján terhelik. Önálló költségviselőként tervezzük a kollégiumok, a gyakorló közoktatási intézmények, a GYFK, az Üdülők és a TCS bevételeit és kiadásait. A terület megosztását épületenként három kategória alkalmazásával határozzuk meg: a szervezeti egység által használt közvetlen terület, meghatározott szervezeti egységek között megosztott terület, valamint a központban kezelt fel nem osztott közös terület. 16. Az Műszaki Kar az adósságkonszolidációs kötelezettségét megállapodás szerint efttal teljesíti, ezzel a TEK és az MK közötti elszámolás teljesül. 17. A Zeneművészeti Kar eft nevesített vissza nem térítendő hiányát a korábbi évek TEK szinten nyilvántartott összegei között szerepeltetjük évtől fokozatosan áttértünk a normatív finanszírozásra. Normatív állami támogatás alatt a képzési, tudományos, fenntartói előirányzat, a speciális támogatás, valamint a TEK-en belüli átoktatás együttes összegét értjük. A bázishoz viszonyított csökkenés, vagy növekedés nem haladhatja meg karonként az évi 5%-ot. 19. Azon karok között, ahol az 1 hallgatóra jutó személyi juttatás aránytalanul alacsony, és nem részesülnek támogatás kiegészítésben, ott eft-ot a bértömeg kiegészítésére fordítunk. A személyi juttatás differenciálását évtől számítva legalább 3 évig fenntartjuk. Az ÁJK kiegészítését a saját bevételre alkalmazottak támogatási forrásra való áthelyezésére kell fordítani. 20. A támogatás-bevétel arány javítása érdekében az ÁJK bázis előirányzata a saját kari bevétele terhére végrehajtott forráscserével a saját bevételre alkalmazott oktatókra jutó tudományos normatív támogatás összegével megemelhető. 21. A TTK-nak a bázis 95%-a feletti támogatási részét a kölcsön tartozás törlesztésére kell fordítania. 22. A BTK kölcsöntörlesztési kötelezettségét a következő évre halasztjuk, tekintettel a hallgatói létszámcsökkenés miatti jelentős támogatás csökkenésre évben elvégezzük az Elismert Költség Alapú (EKA) kari költségelemzést, és kialakítjuk az oktatásfejlesztés szempontrendszerét. Az elemzés folyamatába bevonjuk a TEK központi egységeket is. 24. A doktori iskoláknak a kari költségvetésekből elkülönítetten meg kell kapniuk a doktori képzési támogatás előirányzatának teljes összegét. Ez alapján mind az egyetemi központi, mind pedig a TEK központi és karközi kiadásainak visszaosztására használt vetítési alapokból is kikerült. 12

13 25. A működési költségekre (irodaszer, nyomtatvány, szakmai anyag, kisértékű tárgyi eszköz, kommunikációs szolgáltatás, kiküldetés, reprezentáció, stb.) a évhez képest 5%-kal csökkentve kell tervezni, a felszabaduló összegnek kell részbeni fedezetet nyújtania a nem csökkenthető, illetve be nem tervezett kiadásokra. 26. A likviditási terv készítése során fedezetet kell biztosítani az utófinanszírozású pályázatok kiadásaihoz. 27. A Gazdasági Igazgatóságok, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, az Idegennyelvi Központ TEK Szakcsoport, TEK Testnevelési Csoport valamint az Informatikai Szolgáltató Központ kiadásait saját hatáskörben tervezzük. A felsorolt szervezeti egységek személyi juttatásainak és a munkaadókat terhelő járulékoknak az előirányzatai központi hatáskörbe kerülnek. Az előirányzatok átrendezésére a TEK és a KP között évközi módosítással kerül sor. Az INYK szervezeti változása esetén az előirányzat átcsoportosításra évközi előirányzatmódosítással kerül sor. 28. A fogyatékossággal élő hallgatók után járó kiegészítő támogatás felhasználása központi hatáskörben, a Hallgatói Kapcsolatok Igazgatóságával és a Fogyatékossággal Élő Hallgatók Ügyeinek Bizottságával együttműködve történik. 29. Amennyiben a költségvetés elfogadását követően jelentős (2%-ot meghaladó) felügyeleti szervi zárolás történik, akkor a költségvetést ismételten meg kell tárgyalni. 13

14 III. A Tudományegyetemi Karok államháztartási költségvetése A TEK évi államháztartási költségvetési főösszege eft, amelynek források és főbb kiadási jogcímek szerinti alakulását a 6. számú táblázat foglalja össze. 6. számú táblázat A TEK államháztartási előirányzata forrásonként Megnevezés évi előirányzat (*1) évi Változás előirányzat TEK MK Összesen eft % =6-5 8=7/5 1 Hallgatói juttatás ,3% 2 Oktatói, kutatói öszötöndíj Közoktatási intézmények ,5% támogatása Képzési, tudományos, fenntartói ,8% előirányzat Speciális programok és feladatok ,2% támogatása 6 Állami támogatás (1+ 5) ,5% 7 Saját bevétel ,0% 8 Átvett pénz ,0% 9 Kölcsönök ,0% 10 Előirányzat összesen ( ) ,3% Támogatásból működési célú előirányzat (6. sorból) adatok eft-ban és %-ban 11 Hallgatói juttatásból ,5% Közoktatási intézmények ,5% támogatása Képzési, tudományos, fenntartói ,8% előirányzat Speciális programok és feladatok ,2% támogatása 15 Működési támogatás ( ) ,3% Az államháztartási előirányzat 4,3%-kal, ezen belül az állami támogatás 5,50%-kal csökkent. A KTF és a speciális finanszírozás együttes csökkenése ( sor) eft, a közoktatási előirányzat eft-tal csökkent, a saját bevétel tervezett összege megegyezik a évi terv, Műszaki Karral korrigált összegével. Az államháztartási előirányzat évi összehasonlítását az 1. számú segédtáblázat részletezi. Az államháztartási költségvetési előirányzatot forrásonként, funkcionális bevételi és kiadási jogcímek szerint az A.1.2. számú táblázat részletezi. 14

15 IV. A TEK belső gazdálkodási költségvetése A TEK belső gazdálkodásának költségvetésének előirányzata eft-tal kevesebb az államháztartási előirányzatnál, amely a központban kezelt hallgatói juttatásokat ( eft) és az egyetemi központi kiadásokat ( eft) tartalmazza. A Tudományegyetemi Karok belső gazdálkodási költségvetési főösszege 1 amelyet a 7. számú táblázat részletez. Megnevezés eft, 7. számú táblázat A belső gazdálkodási költségvetés levezetése évi előirányzat évi Változás TEK MK Összesen előirányzat eft % = =6-5 5=7/5 1 Állami támogatás ,5% 2 Központban tervezett kiadások ,0% Részletezve: 3 Hallgatói előirányzat H ,7% 4 Egyetemi központi kiadás B 5 TEK hatáskörű állami támogatás (1-2) ,3% Részletezve: 6 Hallgatói működési előirányzat 7 Közoktatási intézmények támogatása ,5% 8 KTF + speciális feladatok és programok adatok eft-ban és %-ban Saját bevétel ,0% 10 Átvett pénzek ,0% 11 Kölcsönök ,0% -23,8% -12,5% -4,2% 12 Belső költségvetési előirányzat ( ) ,9% A TEK belső gazdálkodási költségvetése -3,9%-kal csökkent. A működési támogatás csökkenése eft, (-5,3%). A központban tervezett hallgatói előirányzat 2,7%-kal növekedett, az egyetemi központi kiadások 23,8%-kal csökkentek (amely nem tartalmazza a TEK-hez átsorolt, korábbi évek egyetem központi kiadásait, összesen eft összegben). (A Centrum/TEK összesent az 5. sz. táblázat tartalmazza, eft összegben.) A TEK hozzájárulásának alakulását egyetemi központi kiadásokhoz a 8. számú táblázat részletezi. 1 A belső gazdálkodási költségvetés főösszege nem tartalmazza az átoktatás más tervezési egységektől származó összegét és az MK adósságtörlesztést. 15

16 8. számú táblázat A TEK egyetemi központi kiadásokhoz való hozzájárulása Megnevezés (*1) adatok eft-ban és %-ban Változás eft % =4-3 6=5/3 1 B.1. Üzemeltetési kiadások ,5% 2 B.2. Szervezeti egységek kiadásai ,7% 3 B.3. Általános feladatok előirányzatai ,3% 4 B.4. Tartalékok előirányzatai ,1% 5 B.5. Fejlesztések előirányzatai ,8% 6 Központi kiadások összesen (1+ +5) ,2% 7 Műszaki Kar Korrigált központi kiadások összesen ,8% (6+7) (*1) A év már tartalmazza a Műszaki Kar egyetem központi kiadásokhoz való hozzájárulását. A központi kiadások tételes alakulását a 7., 7 a., 7. b. számú segédtáblázatok részletezik. Az államháztartási költségvetésben a Tudományegyetemi Karok rendelkezésére bocsátott képzési, tudományos és fenntartói támogatás eft. Az egyetemi központi kiadások után rendelkezésre álló képzési, tudományos, fenntartói támogatás eft (a TEK hatáskörbe sorolt központi kiadások nélkül). A TEK belső gazdálkodási költségvetésének a levezetését funkcionálisan és jogcímenként az A.1.1. táblázat, forrásonként és funkcionális bevételi és kiadási jogcím bontásban az A.1.3. számú táblázat tartalmazza. 1. Állami támogatás 1.1. TEK hatáskörben kezelt hallgatói előirányzat A TEK kezelésében maradó hallgatói támogatás tartalmazza a kari HÖK-ök működési kiadásait, és a kollégiumi támogatást, amelyet kari bontásban az A.2.1. számú táblázat, forrásbontásban a H.1. táblázat mutatja be. A jegyzet előállítás dologi előirányzata évtől kari hatáskörben kerül felhasználásra Közoktatási előirányzat A gyakorló iskolák közoktatási normatív előirányzata, valamint a kiegészítő támogatás összege együttesen eft-tal, 9,3%-kal csökkent az előző évhez képest, melyet közoktatási intézményenként 9. számú táblázat mutat be. 16

17 9. számú táblázat A közoktatási előirányzat alakulása szervezeti egységenként évben adatok eft-ban és %-ban 1 Államháztartási előirányzat ,5% 2 ZK ,2% 3 GYFK gyakorló óvoda ,6% 4 AJGYI ,9% 5 KLGYI ,3% 6 KLGYG ,4% 7 Normatív előirányzat összesen (2+..+6) ,5% 8 Kiegészítő közoktatási támogatás ,0% 9 Felhasználható előirányzat (7+8) ,3% 10 Várható visszafizetési kötelezettség (1-7) ,4% Az iskolák működőképessége csak a TEK kiegészítő támogatásával tartható fenn. A támogatás kiegészítés mértéke összességében a bázis támogatási előirányzat 95%-a. Mivel csak a norma szerinti előirányzat használható fel, a visszafizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges összeget ( eft) tartalékoljuk (3. számú segédtáblázat) Képzési, tudományos és fenntartói előirányzat A TEK képzési tudományos fenntartói támogatását az 10. számú táblázat kari részletezésben mutatja be. 10. számú táblázat A képzési, tudományos, fenntartói támogatás kari előirányzata adatok eft-ban évi évi Szervezeti egység közoktatási közoktatási /2009. támogatás támogatás =4-3 6=5/ = BTK 2 TTK 3 IK 4 KTK 5 ÁJK 6 ZK 7 MK 8 GYFK Szervezeti egység 9 TEK KP TEK összesen évi képzési támogatás Normatíva szerint Ténylegesen finanszírozott évi tudományos célú támogatás Normatíva szerint Ténylegesen finanszírozott évi fenntartói támogatás A tényleges támogatás aránya 92,5% 95,9% 100,0% 94,8% DE KP TEK évi K+T+F tényleges támogatás

18 A tudományos támogatás finanszírozásának %-a azért tér el az egyetemi költségvetésben meghatározottól, mert a TEK a tudományos normatíva megállapításakor a teljes oktatói létszámot vette alapul Speciális programok és feladatok támogatása A speciális programok és feladatok TEK szintű évi támogatása eft-ról, eft-ra változott: Anyanyelvi lektorok eft OSJER mérőrendszerek eft 5503/2008. kis szakok támogatása eft Egyes speciális programok támogatása eft Arborétumok, botanikus kertek eft Speciális feladatok kiegészítő támogatása eft További speciális programok, feladatok eft Mindösszesen eft évről évre történő változások okai: megszűnt a GYES-GYED 2006-ban belépett hallgatók után járó támogatás és új elemként megjelent a kis létszámú szakok támogatása. A speciális programok és feladatok kari részletezését a 6. és 6.a. számú segédtáblázatok tartalmazzák. 2. Saját bevételek A TEK saját bevétel államháztartási előirányzata a Műszaki Kar miatt megemelésre került eft-tal, így összesen eft került tervezésre. A saját bevétel előirányzatot a TEK belső gazdálkodási költségvetésében a karok és egyéb szervezeti egységek előzetes kalkulációja alapján további eft-tal megemeltük. 11. számú táblázat A saját bevétel szerkezete adatok eft-ban és %-ban iskolák egységek egységek (%) Gyakorló Karközi Központi Megoszlás Megnevezés Karok Összesen = Hallgatók befizetései, térítési, eljárási díjak, kiadvány és jegyzetértékesítés ,8% Alaptevékenység egyéb bevételei ,3% Ebből: Térítéses képzés ,4% Kutatási, szerződéses bevétel ,2% Egyéb ,8% 3 Bérbeadás, kártérítés bevétele ,6% 4 Ingatlan értékesítés bevétele ,0% 5 ÁFA bevétel ,2% 6 Összesen ,0% 18

19 A bevételek 72,3%-a az alaptevékenységhez tartozik, 21,8% a hallgatói befizetések, és térítési díjak aránya, 2,8% a bérbeadás bevétele és 3,2% a befizetendő ÁFA. A karok bevételei a teljes bevétel 66,2%-át teszik ki. 12. számú táblázat A karok saját bevételei adatok eft-ban Megnevezés BTK TTK IK KTK ÁJK ZK MK GYFK Összesen = Hallgatók befizetései, térítési, eljárási díjak, kiadvány és jegyzetértékesítés Alaptevékenység egyéb bevételei a. Ebből: Térítéses képzés b. Kutatási, szerződéses bevétel c. Egyéb Bérbeadás, kártérítés bevétele Ingatlan értékesítés bevétele ÁFA bevétel Összesen A kari bevételek 89,7%-a az alaptevékenység bevételeiből keletkezik. 13. számú táblázat A tervezett nettó bevétel irányadó felosztása adatok eft-ban Megnevezés Irányadó megosztás BTK TTK IK KTK ÁJK ZK MK GYFK Karok összesen Tervezett nettó saját bevétel 100,00% Közvetlen kari felhasználás 50,00% Kari bérfedezet 18,00% Rezsi 18,00% Kari hatáskörű tartalék 5,00% Fejlesztés 5,00% Kari felhasználható 96,00% Kezelési költség 2,00% Rektori tartalék 2,00% Központi kiadások 4,00% Összesen 100,00% A térítéses képzés felosztását a TEK költségvetési irányelvei határozzák meg. A kari közvetlen kiadásoktól ± 5%-kal el lehet térni. A fenti arányoktól a fejlesztés, kari bérfedezet, kari tartalék és a kari rezsi eltérhet, ha a kar költségvetése nullás, azaz a tervezett kiadások megegyeznek a tervezett előirányzatokkal. A fejlesztés a Gazdasági Igazgatósággal egyeztetve működési célra is felhasználható. A saját bevételek részletezését az A.3. számú táblázat tartalmazza. 19

20 3. Átvett pénz és pályázati támogatás Az átvett pénzek előirányzata eft, ebből eft átvett pénzként, eft támogatásként érkezik az egyetemre. Az átvett pénzek jellemzően pályázatok előirányzatait, és a szakképzési támogatást tartalmazzák. A szakképzési támogatás tervezett összege eft. Az átvett pénzek részletezését az A.4. számú táblázat tartalmazza. V. Gazdálkodási keretek A karok és a gyakorló iskolák gazdálkodási keret forrását eft pótlással 2 tudjuk biztosítani. Az előirányzat változást részletesen a melléklet 8. a. számú táblázata részletezi. A karok gazdálkodási keretei A kari támogatást a költségvetési irányelvei alapján állapítjuk meg. A kari gazdálkodási keretek a közvetlen működési kiadásokat és a kari üzemeltetési költséget tartalmazzák. A kari támogatások kiszámítása: 1. A bázis rendszerű működési támogatás (15. számú táblázat): A évi személyi juttatásokat emeljük a évi automatizmusok (bérfejlesztés, fizetési fokozatok közötti kötelező előlépés), és az egyéb nem rendszeres bérelemek (jubileumi jutalom, változó pótlék, céljutalom, egyéb bér) összegével. A dologi előirányzat az előző évi tervezett összeg korrigálva a és évi átoktatási összeg különbözetével. A bázis előirányzatban a évi tervezett üzemeltetési költséget vesszük figyelembe. 2. A TEK-en belüli átoktatással módosított normatív működési támogatásból levonva a hallgatói juttatások, az egyetemi központi kiadások, a karközi kiadások, fejlesztések, pályázati önerő, a TEK központi kiadások összegét, kapjuk meg a normatív kari támogatást (16. számú táblázat). 3. A 17. számú táblázat alapján az egy hallgatóra jutó személyi juttatás az IK, KTK, ÁJK, MK esetében bizonyult alacsonynak, így a eft bértömeg kiegyenlítés kiegészítés közöttük kerül felosztásra. 4. A bázis előirányzattól való ±5 %-os eltérési korlátot, a TTK és MK hiánytörlesztési kötelezettségét figyelembe véve a számoljuk ki a évi kari gazdálkodási támogatási kereteket (18. számú táblázat). Az irányelvek szerint megállapított kari támogatási előirányzatokat a 14. számú táblázat tartalmazza eft tartalmazza az IK ( eft) és az ÁJK ( eft) 105% feletti támogatását, kiegészítéseket a lektori tartalékból ( eft) és a évi maradványból ( eft), valamint a gyakorló iskolák ( eft) kiegészítését. 20