ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK AGRÁRJOGBÓL 2015/2016-os tanév. DE ÁJK Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék

Átírás

1 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK AGRÁRJOGBÓL 2015/2016-os tanév DE ÁJK Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék A tanszék az alábbi témakörök (mintegy 190 tárgyszó, kérdés) megjelölésével segíti a vizsgára/zh-ra valófelkészülést. Az agrárjogi tananyag elsajátítása természetesen nem azonos a megjelölt fogalmak, jogintézmények és részletszabályok megismerésével. Az előadások/konzultációk alkalmával ismertetett, illetőleg a megadott szakirodalmi forrásokban szereplő összefüggések is hozzátartoznak a tananyaghoz. A jogszabályi definíciók és rendelkezések legfontosabb forrásai azok a jogszabályok, amelyek száma illetve rövid elnevezése a következő: az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés; 1307/2013/EU rendelet (EU támogatási rendelet); Magyarország Alaptörvénye; 2013:CXXII. tv. (Földforgalmi törvény/fftv.); 2013:CCXII. tv. (átmeneti törvény vagy földtörvény; a földforgalmi törvényhez kapcsolódó egyes rendelkezésekről, átmeneti szabályokról; rövidítése Fétv.); 1995:CXVII. tv. (a személyi jövedelemadóról); 2010:LXXXVII. tv. a Nemzeti Földalapról); 2009:XXXVII. tv. (erdővédelmi törvény); 2013:CII. tv. (halgazdálkodási törvény); 2007:CXXIX. tv. (földvédelmi törvény); 57/2014.(IV.30.) Korm. r. (az állatsűrűség megállapításáról); 2012:CCXIX. tv. (hegyközségi törvény); 1996:LV. tv. (vadvédelmi törvény); 2013:V. tv. (Ptk.); 2004:XVIII. tv. (borászati tv.); 1995:LVII. tv. (vízgazdálkodási tv.). Az Agrárjogi alapok és a Közös Agrárpolitika esetén a legtöbb kérdésre a 2005-ös kiadású jegyzetben is megtalálható a válasz. Az ajánlott szakirodalmak illetve alternatív (pl. internetes) források is megfelelőek lehetnek. Megjegyzés: A vizsga- illetve zárthelyi dolgozatokban természetesen bármelyik kérdés előfordulhat, ugyanakkor a tanszék kiemeli azokat listában, amelyekre nagyobb súlyt helyez (ezek a megadott kérdések mintegy 50%-át teszik ki). A tanszék a korábbi gyakorlattól eltérően nem jelöli ki a vizsgadolgozat első részét ún. beugró részként, ennek megfelelően a minimális pontszámot a dolgozat lehetséges maximális pontszámához viszonyítjuk (ez a korábbi követelmény enyhítését jelenti), és ennek elérése az egyetlen feltétele a sikeres vizsgának. A 2014-ben kiadott kérdéssorhoz képest az alábbi lista mintegy 10%-kal rövidebb, új kérdések nem szerepelnek benne. Az agrárjog alapjai 1. Milyen természeti-környezeti adottságok állnak a mezőgazdaság sajátos szabályozása mögött? 2. Milyen agrár-politikai célkitűzések állhatnak a sajátos agrárszabályozás hátterében? 3. Miért tekintjük az EU közös agrárpolitikáját vegyes rendszerűnek? 4. Melyek a nemzeti agrárjog hagyományos (a KAP által közvetlenül nem érintett) szabályozási területei Nyugat-Európában? 5. Milyen feltételek fennállása esetén veszíti el Németországban a mezőgazdasági tevékenység az adókedvezményeit? 6. Mi az a termeltetési szerződés? (mi a magyar megfelelője, mikor írja elő az EU?) 7. Meddig tekintik Nyugat-Európában (pl. Németországban) a tevékenység részének az értékesítést?

2 8. A mezőgazdasági tevékenység fogalma a francia jogban 1 9. Mutassa be a hagyma-elmélet segítségével a közös agrárpolitika (KARPE) által támogatott tevékenységek körét! 10. Milyen támogatási formák irányulnak a kedvező (termelői) korcsoport kialakítására az EU-ban? 11. Mi az európai méretegység (EUME)? 12. Mit jelent Nyugat-Európában a mezőgazdasági üzem (jogi értelemben vett) egysége? 13. Milyen szabályok szolgálják a bérlő védelmét Nyugat-Európában? 14. Melyek a non-annex termékek, és miért szabályozzák a piacukat? 15. Mi volt a háztáji? 16. Mire lehet, illetve lehetett a kárpótlási jegyeket felhasználni? 17. Milyen következménye lehet Nyugat-Európában annak, ha valaki túllépi a birtokmaximumot? 18. Miért nem volt alkotmányellenes a termőföld-tulajdonszerzés korlátozása az AB szerint? (az1994:lv. tv.,azaz a termőföldtörvény megítélése) 19. Miért nem volt diszkriminatív a jogi személyek tulajdonszerzésére vonatkozó szabályozás az AB szerint? 20. Mi volt a részleges megváltás? 21. A 45-ösföldreform alkotmányossága az AB határozatai alapján 22. A kárpótlási jegy fogalma 23. Mi a részarány-tulajdon? 24. Mi a kárpótlás? (az1991:xxv. tv. szerint) 25. Mit jelent a nyugat-európai szövetkezetek üzem-kiegészítő jellege? 26. Mi az aranykorona (AK)? 27. Belföldi magánszemélyek tulajdonszerzése május1-éig 28. Külföldiek tulajdonszerzése május 1-éig 29. Jogi személyek tulajdonszerzése május 1-éig 30. Melyek a Ptk.-nak a mezőgazdaság sajátosságait érvényesítő rendelkezései? Európai agrárjog 1. A mezőgazdasági termék fogalma (EUMSZ 38. cikk) 2. A mezőgazdasági termékek fogalma (EU támogatási rendelet) 3. A feldolgozott mezőgazdasági termék ismérvei a bírói gyakorlat alapján (König-ügy) 4. A mezőgazdasági üzem jogi fogalma az uniós jogban 5. A mezőgazdasági tevékenység fogalma (EU támogatási rendelet) 6. A mezőgazdasági termelő fogalma (EU támogatási rendelet) 7. Hogyan kell értelmezni az életképesség fogalmát? 8. Milyen szakismerettel kell rendelkeznie egy dán farmernek? 9. A dán családi üzem mérete 10. Milyen szabályok vonatkoznak az üzemméretre Franciaországban? 11. A gazdaság-öröklés nyugat-európai modellje 12. Melyek az uniós agrártámogatások igénybevételének általános feltételei? (az üzem követelményei) 13. Mi az a kvóta? 14. A KAP célkitűzései (EUMSz) 15. A stresa-i elvek (felsorolás) 1 Mivel ez jegyzetben és magyar jogszabályban sem szerepel, kivételesen itt megadjuk a helyes választ: olyan tevékenység, amelynek tárgya meghatározott biológiai ciklus; amely egy vagy több szakaszból áll; illetve a gazdálkodó olyan tevékenysége, amely a gazdaság talaján a termesztés és a termelés folyamatát viszi tovább.

3 16. A 92-es (McSharry-) KAP-reform elemei 17. Milyen, a közös piaccal ellentétes intézkedéseket tarthattak fenn a tagállamok az EGK első 12 évében? 18. Mit jelent az árszabályozás (garancia rendszer) a piacszabályozás klasszikus modelljében? 19. Mit jelent a belső preferencia? 20. Milyen okok vezettek a KAP első reformjához? 21. Mi az extenzifikáció? 22. Mit jelent a választási lehetőség? 23. Milyen módon érintette a GATT-Egyezmény az EK agrárpolitikáját (hogyan kellett megváltoztatni a lefölözéseket, támogatásokat?) 24. Mit jelent a moduláció az agenda 2000 alapján? 25. Hogyan képzeli el az agenda 2000 az európai mezőgazdasági modellt? 26. Mit jelent a pénzügyi fegyelem? 27. Milyen főbb eszközei vannak a túltermelés korlátozásnak az üzemek (a termelési kapacitás) szintjén? 28. Milyen szabályozó eszközökkel lehet a feleslegként jelentkező árut a piacról (átmenetileg vagy végleg) kivonni? 29. Mit jelent az export-visszatérítés? 30. Melyek voltak a Mansholt-terv főbb céljai, illetve elemei? 31. Ismertesse a struktúrapolitika első elemeit (1972)! 32. Mi volt a hegyiparaszt irányelv lényege? 33. A kap reformjának főbb céljai 1999-ben (Agenda 2000) 34. Az egységes támogatás (illetve a 2003-as KAP-reform elemeinek) rövid jellemzése 35. A kölcsönös megfeleltetés lényege 36. A közös piaci szervezet fogalma 37. Mit jelent az elválasztás (kettéválasztás, decoupling) a KAP reformjai során? 38. Milyen elemekből tevődik össze a támogatás a KAP legújabb reformja alapján? (2014- től) Alapfogalmak a magyar agrárjogi jogszabályokból 1. Állattartó telep 2. Birtok 3. Családi gazdaság 4. Családi gazdálkodó 5. Fiatal földműves 6. Földműves 7. Gazdálkodó család tagjai 8. Helybenlakó 9. Helyben lakó szomszéd 10. Helybeli illetőségű 11. Helybeli illetőségű szomszéd 12. Kiegészítő tevékenység 13. Mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld 14. Mező-, erdőgazdasági tevékenység 15. Mezőgazdasági termelőszervezet 16. Mezőgazdasági üzem 17. Mezőgazdasági üzemközpont 18. Pályakezdő gazdálkodó

4 19. Szomszédos föld 20. Tagállami állampolgár 21. Tanya 22. Ültetvény (Fftv., Tfvt.) Alapvető jogszabályi rendelkezések a hazai földforgalmi jogszabályokból 1. Az Alaptörvény P) cikke 2. Az alaptörvény XX. cikke 3. Az Fftv. tárgya 4. Az Fftv. hatálya (Fftv., Fét.) 5. Ki szerezhet földtulajdont? 6. Ki nem szerezhet földtulajdont? 7. Jogi személy földtulajdonszerzése 8. A csere érvényességének feltételei föld esetén 9. Az ajándékozás érvényességének feltétele föld esetén 10. A tulajdonszerzés feltételeként megállapított kötelezettségek 11. Mi nem minősül a tulajdonszerzési jogosultság szempontjából más célú hasznosításnak? 12. Mi nem minősül a tulajdonszerzési jogosultság szempontjából a használat átengedésének? 13. A tulajdonszerzés feltétele harmadik személy által használt föld esetén 14. A tulajdonszerzési jogosultság további feltételei 15. A földszerzési maximum 16. A birtokmaximum 17. A kedvezményes birtokmaximum 18. A földszerzési maximum túllépése 19. Az elővásárlásra jogosultak sorrendje földesetén 20. Az állattartó telep üzemeltetőjének elővásárlási joga 21. Az ökológiai gazdálkodást folytató, illetve a földrajzi árujelzőt, eredetmegjelölést alkalmazó termelő elővásárlási joga 22. Az elővásárlási jog gyakorlásának törvényi feltételei 23. Mikor nem áll fenn a törvényes elővásárlási jog a földre? 24. Hatósági jóváhagyáshoz nem kötött, tulajdonszerzésre irányuló szerződések köre 25. A haszonélvezet alapításának feltételei föld esetén 26. A földhasználat átengedésének jogcímei 27. Ki szerezhet földhasználati jogosultságot? 28. A haszonbérlet időtartama 29. Mi az állatszám? 30. Az állatsűrűség kiszámítása 31. Milyen okok vezetnek az adásvételi szerződés jóváhagyásának elutasítására előzetes vizsgálatban? 32. A vételi ajánlat közlése az elővásárlási jogosultakkal 33. Az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje erdő esetén 34. Az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje erdőnek nem minősülő föld esetén 35. Milyen esetekben nem áll fenn a törvényes előhaszonbérleti jog? 36. A haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyása 37. A haszonbérletnek nem minősülő földhasználati szerződések hatósági jóváhagyása 38. Hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződések köre

5 39. A törvényi korlátozásba vagy tilalomba ütköző szerződési kikötés jogkövetkezményei föld esetén 40. A kényszerhasznosítás elrendelése 41. A kényszerhasznosítás tartalma 42. A birtok-összevonási célú földcsere 43. A kisebb haszonvételek gyakorlásának átengedése 44. A vetéstervek egyeztetése 45. Az öntözési szolgalom 46. Ki minősül földhasználónak? 47. A haszonbér fizetése föld esetén 48. Bérlőkijelölés 49. A haszonbérleti szerződés felmondásának esetei a szerződés lejárta előtt 50. A haszonbérfizetési kedvezmény és feltételei 51. A felesbérlet lényege 52. A részesművelés lényege 53. Használati rend közös tulajdon esetén 54. A kényszerhasznosító kiválasztása, kijelölése 55. Mi a földhasználati nyilvántartás? 56. Mi az a zsebszerződés? 57. Az öntözési telki szolgalom (Fét.) 58. A termőföld fogalma 59. A talaj fogalma Speciális agrár-ingatlanjogi szabályozás 1. Mi a Nemzeti Földalap? 2. A Nemzeti Földalapba tartozó vagyon köre 3. Hogyan történik az NFA-ba tartozó földrészletek hasznosítása (eljárás, jogcímek)? 4. Mi az NFA-hoz tartozó földvagyon rendeltetése? 5. Az erdő törvényi fogalma 6. A fásítás törvényi fogalma 7. Az erdei haszonvétel törvényi fogalma (melyek a törvényes haszonvételek?) 8. Milyen (fás szárú növényekkel borított) területek nem esnek az erdőtörvény hatálya alá? 9. Kit tekintünk erdőgazdálkodónak? 10. Mikor szükséges társult erdőgazdálkodást folytatni? 11. Melyek az erdőgazdálkodási haszonbérlet speciális szabályai? 12. Milyen lehet az erdő rendeltetése? (felsorolás, egy-egy példával) 13. Melyek az erdő látogatásának szabályai? 14. A vadászati jog törvényi fogalma 15. A vadászterület törvényi fogalma 16. A vadkár törvényi fogalma (kit terhel a felelősség, milyen mértékben, és milyen feltételek esetén) 17. Milyen állatokra terjed ki a vadászati törvény hatálya? 18. Kit illet meg az élő vad tulajdonjoga, s hogyan lehet azt megszerezni? 19. Hogyan lehet a vadászati jogot hasznosítani? 20. Ki lehet a vadászati jog haszonbérlője? 21. Mit jelent a vadászati jog kényszerhasznosítása? 22. Milyen területeket nem lehet a vadászterület kialakításakor figyelembe venni? 23. Idézze fel a vadászati kár törvényi fogalmát!

6 24. A hegyközség törvényi fogalma 25. A hegyközségi tag elővásárlási joga 26. Kik minősülnek a hegyközség tagjainak? 27. Melyek a hegyközség-alakítás törvényi feltételei? 28. Melyek a hegyközségi tagok jogai? 29. Mi jellemez egy borvidéket? 30. Milyen földrészletek minősülnek termőhelynek borszőlő esetén? 31. Az ingatlantulajdonost megillető tulajdon feltételei a vizek esetén 32. Vízhasználati szolgalom 33. Vízvezetési szolgalom 34. A parti ingatlan tulajdonosának tűrési kötelezettsége 35. Melyek a kizárólagos állami tulajdonban álló vizek? 36. Mire terjed ki a víz tulajdonjoga? 37. Hogyan alakul az önkormányzati víztulajdon köre? 38. A halgazdálkodási jog tartalma 39. A hal tulajdonjogának megszerzése 40. A halgazdálkodási jog átengedése (jogcímek, jogosultak, időtartam) 41. A halgazdálkodási jog földtulajdonosi haszonbérlete 42. A halgazdálkodási szolgalom tartalma 43. Hogyan szól halászat és a horgászat törvényi fogalma? 44. Mutassa be a halastó törvényi fogalmát!