Szolidaritás és erő: az Európai Unió jövője

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szolidaritás és erő: az Európai Unió jövője"

Átírás

1 EURÓPA Szolidaritás és erő: az Európai Unió jövője Vezetői összefoglaló

2 Ezt a vezetői összefoglalót az Európai Zöld Alapítvány adja ki a Heinrich Böll Alapítvány támogatásával. Az angolból való fordítást a Heinrich Böll Alapítvánnyal való együttműködés tette lehetővé. Nyomtatva Belgiumban, 2011 decemberében A szerzők: Európai Zöld Alapítvány asbl és Heinrich Böll Alapítvány Minden jog fenntartva Fordítás angolból: Szombati Kristóf Gyártás: Micheline Gutman Első borító kép: shutterstock 100%-ban újrahasznosított papírra nyomtatva D/2011/11.850/17 A kiadványban kifejtett vélemények kizárólag a szerzőkéi; nem feltétlenül tükrözik az Európai Zöld Alapítvány vagy a Heinrich Böll Alapítvány nézeteit. A kiadvány az Európai Parlament pénzügyi támogatásával jött létre; az Európai Parlament nem felelős a projekt tartalmáért. A kiadvány megrendelhető az Európai Zöld Alapítványnál: Green European Foundation asbl: 1 Rue du Fort Elisabeth, L-1463 Luxembourg Brüsszeli iroda: Green European Foundation 15 Rue d Arlon, B-1050 Brussels, Belgium T F E W valamint a Heinrich Böll Alapítvány Európai Unió mellett működő irodáján: Heinrich-Böll-Stiftung, European Union, Brussels Rue d Arlon Brussels, Belgium T F E W

3 Tartalomjegyzék Előszó 5 Szolidaritás és erő : az Európai Unió jövője 6 Bizottsági ajánlások A jövő fenntartható: zöld megoldások a gazdasági és adósságválságra Szemben az új kihívásokkal: az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) jövője Fényesebb jövő: az európai energiapolitika Kinyíló napirend : az Európai Unió Kül- és Biztonságpolitikája Új viszony az Európai Unió és szomszédai között: 18 az európai bővítési és szomszédságpolitika jövője Az Európai Unió jövőjével foglalkozó szakértői bizottság 19

4

5 5 Előszó Alig száradt meg a tinta a Lisszaboni Szerződésen, és az európai adósságválság nyomán máris újra felmerült a kérdés, hogyan kellene felépülnie az Európai Uniónak. Megmérettetik az unió összetartó és ellenállóképessége a válsággal szemben. Az Európai Unió válaszúthoz érkezett. A Heinrich Böll Alapítvány ilyen körülmények között 2010-ben szakértői bizottságot hozott létre az unió jövőjének tanulmányozására. Kiadványunk e bizottság megállapításait foglalja össze. A politika, a tudományos élet és civiltársadalom 50 szakértőjéből álló bizottság megbízatása arra szólt, hogy kijelölje az európai szakpolitikák tovább fejlesztésének kívánatos irányait és olyan utakat javasoljon megvalósításukra, amelyek újra dinamizálják az európai együttműködést. Az Európai Bizottság által vezérmotívumként választott szolidaritás és erő kijelölték az európai jövő sodorvonalát. Csak az együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázásával tehet Európa szert arra az erőre, amely szükséges ahhoz, hogy megfeleljen a 21. század kihívásainak és sikeresen képviselje értékeit. Csak a közös jogszabályokra és kötelezettségekre épülő európai szolidaritás révén válhat képessé az unió arra, hogy cselekedjen, határain belül és kívül. Nyílt vitára van szükségünk az előrevivő útról, különösen a mostani válságos, az európai intézményekkel szemben szkepticizmust kiváltó időkben. Milyen messzire mehet, vagy tud menni az európai szolidaritás? Milyen kötelező szabályokra van szüksége egy közösségnek ahhoz, hogy tagjai összetartsanak válságos időkben? Milyen politikai vonalat kell most vinnünk ahhoz, hogy Európa ismét előtérbe kerülhessen? És milyen globális feladatokat kell az Európai Uniónak vállalnia a jövőben? A mellékelt összefoglalóban kifejtett közpolitikai javaslatok nem feltétlenül tükrözik a szakértői bizottság valamennyi tagjának nézeteit. Kiadványunk elsődleges célja, hogy lendületet adjon egy összeurópai vitához. Csak egy ilyen sokhangú, nemzeti határokon átívelő folyamatban alakulhat ki a jövő Európájának víziója. Berlin, szeptember Ralf Fücks A Heinrich Böll Alapítvány társelnöke Dr. Christine Pütz A Heinrich Böll Alapítvány Európai Uniós referense További információkat itt talál:

6 6 Szolidaritás és erő: az Európai Unió jövője Az európai adósságválság nyomán újra felmerült a kérdés: hogyan kellene felépülnie az Európai Uniónak? Bebizonyosodott, hogy téves az az előfeltevés, amely szerint lehetséges a valutaunió egy teljesen elkötelezett unió és közös költségvetési politika nélkül. Az euróövezetnek új szabályokra és a hatáskörök újraelosztására van szüksége, ami mélyen érintené a tagállamok szuverenitását. Megmérettetik az unió összetartó és ellenállóképessége a válsággal szemben. Az Európai Unió válaszúthoz érkezett. Egyrészt az adósságválság megmutatta, hogy fokozott koordinációra és integrációra van szükség, másrészt csökken a szorosabb unió és a fokozott szolidaritás támogatottsága. Sok állampolgárnak az az érzése, hogy az európai integrációt őket és a parlamenti intézményeket figyelmen kívül hagyva viszik előre és az anonim és obskurus «Brüsszel» egyre több hatalom letéteményese. Kudarc lesz az eredménye annak, ha a politikai elit felülről lefelé viszi tovább az integrációt. Az Európai Unió sokáig az európai nemzetek többékevésbé hallgatólagos beleegyezésére épült. Ez azért volt lehetséges, mert a középpontban az az ígéret állt, hogy békés uniót építünk, amely véget vet az európai országok közötti háború véres fejezetének. Az unió elfogadottságában része volt annak a szerepnek is, amelyet a demokrácia, személyes szabadságok, gazdasági jólét őreként betöltött. Időközben néhány tagállam túlzott adósságai az unió egészét mély válságba sodorták, amelyben a valutaunió előnyei sokak számára már nem felismerhetők, és a kockázatok kerültek előtérbe. Az adósságválság azzal fenyeget, hogy az uniós legitimitás válságává válik. Ma minderre elsősorban az európai demokrácia erősítésével válaszolhatunk. Az európai integráció nem általános megoldás minden problémára, de nem juthat előbbre több európai demokrácia nélkül. Az Európai Unió nem mérheti legitimitását csupán a gazdasági teljesítménnyel, meg kell találnia a módját annak is, hogy mérje, milyen mértékű demokratikus önrendelkezést tett lehetővé. Az európai országok csak együtt, szuverenitásukat megosztva tudják biztosítani az önrendelkezés jogát. Ha az egyes országok mind csak magukért cselekszenek, valamennyi a globalizáció játékszerévé válik, és ki lesz szolgáltatva az azzal járó új erőviszonyoknak. Bár szkepticizmus övezi a politikai döntéshozatal fokozott központosítását, erősödik az elvárás, hogy az unió feleljen meg a sürgető globális kihívásoknak. Széleskörű felismerés, hogy Európának össze kell tartania, ha alakítani akarja a világeseményeket. A mélyebb integráció elérésének «hogyanja», különösen a demokratikus átláthatóság kérdése lesz a döntő. Nem lenne fenntartható az a modell, amelyben férfiak és nők politikailag jogfosztottnak érzik magukat, miközben vállalniuk kell a felelősséget súlyos politikai hibákért. Különösen olyan időkben, amikor az Európai Unió a politikai integráció újabb szakasza felé tart, nyílt vitára van szükség végső céljáról, szerkezetéről,

7 Szolidaritás és erő: az Európai Unió jövője 7 politikai hatóköréről. Többről szól ez a vita, mint a válság leküzdéséről: a választandó irány és egy új európai narratíva alapvető kérdéseit érinti. Szolidáris és erős Európa A szolidaritás és az erő, még inkább, mint korábban bármikor, az Európai Unió jövőjének kulcstényezőivé váltak. A kohézió valamilyen formája nélkül, amelynek jellemzője a szolidaritás, nincs cselekvőképesség sem az unión belül, sem az unión kívül. Az adósságválság ennélfogva olyan fokú közös elkötelezettséget és szabályozást, a szuverenitásba való beavatkozást tett szükségessé, amilyet korábban kizártak, de ma már a valutaunió érdekérvényesítő képessége jellemzőjének tekintenek. Szolidaritás és erő A szolidaritás és az erő az Európai Unió jövőjének vezérmotívumai. A szolidaritás ez esetben nem csak az uniós belső politikák követelménye, hanem elkötelezettség is arra, hogy a nemzetközi politikát a globális igazságossághoz igazítsuk. Az erő azt jelenti, hogy képesek vagyunk a cselekvésre mind határainkon belül, mind azokon túl. Ebbe beletartozik, hogy határozott szószólói legyünk az Európai Unió értékeinek és politikai modelljének. A szolidaritás az európai integráció motorja volt, és az is maradt. A szerződésekben gyökerezik így például a kölcsönös segítségnyújtás elvében, vagy az európai közösségen belüli gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó nyilatkozatokban. Anyagi értelemben a szolidaritás mostanáig a mezőgazdasági, strukturális és kohéziós alapokban mutatkozott meg leginkább. A Szolidaritási Alap olyan természeti katasztrófákban és vészhelyzetekben nyújt segítséget, amelyekről egy ország nem tehet. A spontánul, vagy egy esemény nyomán kialakuló szolidaritás, például biztonsági fenyegetések, humanitárius válsághelyzetek, természeti katasztrófák esetén, általánosan elismert érték, amely túlnyúlik az európai határokon. Olyan heterogén politikai közösségekben, mint amilyen az Európai Unió, a szolidaritás a kölcsönösségen és a kölcsönös felelősségvállaláson nyugszik. A szolidaritás mint kölcsönös felelősségbiztosítás az európai kohézió fontos forrása. A szolidaritás ebben az értelemben nem emberbaráti cselekedet, hanem felvilágosult önérdek. A szolidaritás különösen érvényes ott, ahol tudatosul a kölcsönös függőség. Az Európai Unió belső újraelosztási politikájának alapja az a felfogás, hogy a jóléti hátrány csökkentése nem csak a szegényebb, hanem a gazdagabb régiók számára is előnyös. Minden szolidaritást tartalmazó rendszerben mindig vannak feszültségforrások adományozók és kedvezményezettek között. A siker alapja az elkötelezettség, hogy segítsük egymást, az egész közösség javára. Az adósságválság a közös érdek melletti elkötelezettség hiányából fakad:

8 8 egyrészt ott a túlzott adósság, a meghamisított statisztikák, másrészt a Stabilitási Paktum betartásának hiánya. Szolidaritásra épülő közösségek hosszú távon csak akkor működnek, ha megvannak a szolidaritással ellentétes magatartást elrettentő vagy büntető rendelkezések. A szolidaritási közösségek tehát csak akkor működhetnek hosszabb időn keresztül, ha gondoskodnak a «rossz» magatartás elkerüléséről, vagy megbüntetéséről. Az adósságválság komoly megpróbáltatást jelentett a tagállamok közötti szolidaritásban, a tagállamok készségében arra, hogy felelősséget vállaljanak egymásért. Ma ténykérdés, hogy közfelfogás szerint az Európai Unió de facto a szolidaritásra épül. Most azt kell eldöntenünk, hogy tovább akarunk-e haladni ezen az úton. Mi ezért szeretnénk kampányolni. Erő az együttműködésben Az európai integráció válasz arra is, hogy hanyatlik az európai nemzetállamok képessége a globalizált világban zajló események befolyásolására. Végső soron egy demokratikus keretekben kialakított európai politika képes valóban hatni a többi globális szereplőre. Az európai projekt értékei, intézményei, céljai csak akkor tarthatók fenn és fejleszthetők tovább, ha az unió felismeri globális felelősségét. Nem csak arról van szó, hogy megvédjük magunkat a globális változások következményeitől. Az uniónak meg kell mutatnia a liberális alkotmányos állam, a szociális és öko-piacgazdaság értékét, a nemzetek fölötti integráció értelmét. Igy lehet a legsikeresebben kampányolni e politikai modell mellett. Új projektek az Európai Unió imázsának erősítésére Hogy megnyerje a közvélemény támogatását, az uniónak új kulcsprojektekre van szüksége, amelyek bátorítják az együttműködés dinamikusabb formáit és világosan megmutatják, milyen hozzáadott értéket jelent Európa. E tekintetben azok a projektek relevánsak, amelyek a béke, biztonság és szabadság megőrzésén túl segítik a legitimitás új alapjainak feltárását és létrehozását. Az uniónak elsősorban a demokráciáról kell szólnia, de magában kell hordoznia a társadalmi és ökológiai haladást is.

9 Szolidaritás és erő: az Európai Unió jövője 9 Uniós kulcsprojektek A valutauniót gazdasági uniónak (kormányzásnak) kell kiegészítenie, hogy különösen a válságban lévő tagállamoknak lehetősége nyíljon utat találni a fenntartható növekedéshez. Zöld New Deal Európának, amely masszívan beruház az infrastruktúra ökológiai korszerűsítésébe csakúgy, mint az oktatásba és a kutatásba, és ezek révén új lendületet ad a gazdaságnak. Európai Megújuló Energia Közösség (EMEK) teremtsen politikai kereteket a megújuló energiák elterjesztéséhez Európa-szerte. Európai hálózat a megújuló energiaforrásokból előállított elektromos energiának, amely hálózat összeköti egymással a tengerparti szélenergiát, a mediterrán térség napenergiáját és a nagy mezőgazdasági térségek bioenergiáját. A transznacionális vasúti rendszerek kiterjesztése és az európai uniós közösségi közlekedési rendszerek korszerűsítése, hogy létrehozzuk a közúti közlekedés vonzó, olcsó és környezetbarát alternatíváját. Fenntartható agrárpolitika, amely tiszteletben tartja a környezetet és a társadalmi szükségleteket, növeli a rurális térségek hozzáadott értékét, ösztönzi a biodiverzitást és biztosítja a méltányosabb együttműködést a fejlődő országokkal. A társadalmi haladás Európája, amelyben az unió úttörő szerepet játszik az egyenlő esélyek és méltányos részvétel terén. Ez különösen fontos a fiatalok, nők és bevándorlók részvételi esélyei és előrejutása tekintetében. Az Európai Unió értékeire épülő kül- és biztonságpolitika, a nemzetek fölötti együttműködés és megosztott szuverenitás élő példájaként, segítve, hogy a világ a nemzetközi együttműködés szellemében működjön. Ez a külügyek fokozott integrációját (európaivá válását) feltételezi. Ehhez a Bizottságnak és Európai Parlamentnek nagyobb szerepet kell játszania a kül- és biztonságpolitikában. Az együttműködéshez demokrácia- és emberi jogi mércét állító, a térségbeli demokratikus civiltársadalmat segítő bővítési és szomszédságpolitika. Az Európai Uniónak tartania kell magát ígéretéhez, hogy minden európai ország csatlakozhat, amikor teljesíti a tagság politikai és gazdasági követelményeit.

10 10 Több Európához több demokrácia kell Az integrációs folyamat csak élő demokráciában juthat előre, ahol erősödik a részvétel és a demokratikus intézmények, különösen az európai és a nemzeti parlamentek által gyakorolt ellenőrzés, szélesednek a folyamatba bevonandó polgárok jogai. Konkrétan ez azt jelenti, hogy az Európai Parlamentet meg kell erősíteni a kezdeményezés jogának megadásával; a Bizottság összetételének tükröznie kell a pártok Európai Parlamenten belüli erőviszonyait; a jövőbeli kisebbségi pártok és az egyéni EP-képviselők jogait ki kell bővíteni; az EP-választásokat transznacionális választási listák állításával kell európaibbá tenni; az európai pártok és alapítványok státuszát meg kell erősíteni; bővíteni kell az európai állampolgári kezdeményezés hatáskörébe tartozó területeket. Az európai demokrácia és a tagállamok demokráciája elválaszthatatlanul összefonódik. Az Európai Unió csak a tagállamok demokratikus intézményeivel együttműködve érvényesítheti demokratikus jellegét és a tétel fordítva is igaz. Az uniónak kontrollmechanizmusként kell működnie, fel kell lépnie a mostani magyarországiakhoz hasonló nemdemokratikus tagállami fejlemények ellen, nyilvános vitára kell szólítania ilyen kérdésekben. Ugyanakkor demonstrálnia kell a tagállamokban is szerepét az egyenlő esélyek, egyenlő részvétel szavatolásában mindenki számára. Az Európai Parlament és a Bizottság ellenőrző funkciót töltenek be és garantálniuk kell, hogy a tagállamok fenntartják a mindenki számára egyenlő esélyek, egyenlő jogok elvét. A hatásköröket át kell telepíteni európai szintre, ha ez szolgálja a közösség javát, bővíti cselekvési lehetőségeit. Ha nem ez a helyzet, a helyi, regionális vagy nemzeti hatásköröket kell megerősíteni. A demokratikus többszintű rendszert és a szubszidiaritás elvét szó szerint kell vennünk. Meg kell határoznunk nem csak az európai szintet, hanem a helyi és nemzeti szintű cselekvést szolgáló eszközöket is. Európai Konvent Ahhoz, hogy a több Európa együtt járjon a több demokráciával, belátható időn belül új európai konventre lesz szükség, ahol összehozhatjuk a különböző elképzeléseket arról, merre tart Európa, és közös erőfeszítéssel kereshetjük a választ a felmerülő kérdésekre. Tekintettel az első konvent kudarcára és az egyes tagállamokban jelentkező renacionalizálási tendenciákra, őrültségnek tűnhet egy új európai konventre gondolni. A végrehajtó hatalom parlamenteket és közvéleményt

11 Szolidaritás és erő: az Európai Unió jövője 11 megkerülő, jelenlegi gyakorlata mindazonáltal nem nyújt tartós megoldást. A konvent a pénzügyi válság nyomán most ad hoc módon elhatározott intézkedéseket közös adó- és költségvetési politikává alakíthatja; emellett lehetőséget teremtene arra, hogy a válság során egymástól eltávolodott nemzeti vitákat összefogjuk egy közös diskurzusban, és módot adna egy európai közfelfogás kialakítására. Cselekvőképesség és demokratikus legitimitás szemben egymással Az Európai Unió cselekvőképességének és legitimitásának nehéz viszonya által teremtett konfliktust sohasem fogjuk tökéletesen megoldani. Európa csak szoros egységben tudja alakítani a politikát. Ez vélhetően azt jelenti, hogy búcsút kell mondanunk az egyhangúság elvének olyan területeken, mint a kül- és biztonságpolitika. Ez a nemzeti szuverenitás lényegét érinti és parancsoló szükségszerűséggé teszi a demokratikus legitimitás kiterjesztését. Nem könnyen fér meg egymással az unió szélesítése és mélyítése sem. A belső integrációra irányuló további lépések hatással lesznek a bővítési politikára. Ha tovább haladunk a belső integrációval és mélyítjük az uniót, a szomszédos országok még nehezebbnek találják majd a csatlakozást. Ha viszont az uniót kiterjesztjük 35 országra, a belső cselekvés csak akkor lesz lehetséges, ha gyakrabban folyamodunk a többségi szavazáshoz; ami aztán legitimitási kérdéseket vet föl. A differenciált integráció: kockázatos vállalkozás A differenciált integráció illusztrálja a cselekvőképesség kontra legitimitás dilemmáját. Ha néhány tagállam megállapodik a szorosabb együttműködésben, ez egyszerűsítheti, vagy éppenséggel lehetővé teheti a reformot. Ez az opció nem új, és már használatban is van, amint azt Schengen és az euró példája mutatja. Az érdekelt tagállamok megerősített együttműködése nyilvánvalóan az egyik opció arra, hogy előrelökjük az európai integrációt példa rá az Európai Megújuló Energia Közösség (EMEK), tagállamok egy csoportjának szorosabb gazdasági uniója, vagy a béke biztosítását és konfliktusok megoldását szolgáló struktúrák folytatólagos kialakítása. Ilyen differenciált együttműködési formák kiépítése lehetőséget nyújt a készségek és képességek szintje közötti különbségek konstruktív alkalmazására a szorosabb együttműködés érdekében. E stratégia valószínűsége nő, ahogy az unió egyre nagyobb és változatosabb lesz. Azok az országok, amelyek nem akarnak részt venni egyes projektekben, kívül maradhatnak anélkül, hogy bármiképpen akadályoznák az előrehaladást a több integráció felé. Ez különösen vonzónak tűnik akkor, ha párosítjuk azzal a reménnyel, hogy az ilyen társulások egyre kívánatosabbak lesznek a kívülmaradó tag-

12 12 államok számára, és kiváltják azokat a reformokat, amelyek lehetővé teszik számukra a későbbi csatlakozást. Ez a koncentrikus körök Európája mögött meghúzódó elképzelés. Ez a modell mindazonáltal magában hordja azt a veszélyt, hogy a túl messzire vitt differenciált integráció visszaveti az uniót és fölerősíti a centrifugális erőket. A többsebességes Európának nem szabad azzal az eredménnyel járnia, hogy az unió kettészakad magra és perifériára. Ráadásul egy számos alszerveződést felmutató, erősen differenciált Európai Unió még bonyolultabb és még nehezebben érthető lenne. Számításba kell vennünk a közös európai állampolgárságra, az egyenlő jogokra és esélyekre gyakorolt hatást is. A differenciált integrációt tehát csak kiegyensúlyozottan szabad alkalmazni. A megerősített együttműködésnek elsőbbséget kell kapnia a kormányközi koordinációval (azaz az egyes kormányok közötti tárgyalásokkal) szemben. A parlamenti ellenőrzésen és az együttdöntési eljáráson kívül eső, párhuzamos struktúrák változatossága visszalépést jelentene az európai integrációban. Szolidaritás és erő: a jövő Európájának vezéreszméje Bármi legyen is víziónk az Európai Unióról konföderáció vagy nagy ugrás előre az Európai Egyesült Államok felé a siker alapvetően azon múlik majd, bíznak-e a polgárok az unió intézményeiben és döntéshozatali eljárásaiban. Az átláthatóság, a demokratikus ellenőrzés, a fékek és ellensúlyok, a nyitottság az európai polgárok részvételére éppoly elengedhetetlenek, mint egy európai közvélemény kialakulása. Európa egységesülése gyenge lábakon áll. Hogy új lendületet adjon a folyamatnak, az uniónak néhány kezelhető kulcsprojektre kell koncentrálnia, amely egyértelműen rávilágít az európai együttműködés hozzáadott értékére olyan projektekre, amelyeket a tagállamok önmagukban nem tudnának megvalósítani. Az európai polgárokat megfelelően tájékoztatni kell majd, és ösztönözni a kérdések megvitatására. Az európai szolidaritás még inkább kitüntetett helyet kell kapjon elképzeléseinkben; az kell, hogy vegye a tagállamok erősségeit, és ötvözze őket egy még erősebb egésszé. A szolidaritás és az erő szolgáltathatják számunkra a vezéreszmét, amely ismét elindít bennünket az egyesült Európa felé.

13 Szolidaritás és erő: az Európai Unió jövője 13 Bizottsági ajánlások 1. A jövő fenntartható: zöld megoldások a gazdasági és adósságválságra Az Európai Unió 2008 óta legsúlyosabb gazdasági és pénzügyi válságán megy keresztül. Az adósság és a pénzügyi szektor válsága óriási kihívások elé állítja az uniót és az euróövezetet. A nyomás alá kerülő országokban növekszik az elégedetlenség a megszorító intézkedésekkel és reformokkal. A hitelező országokban gyors ütemben hanyatlik a segélycsomagok támogatottsága. Eközben nyilvánvalóvá vált, hogy Európa lassabban tér magához a gazdasági válságból, mint a világ többi térsége, és a most zajló globális átrendeződésből adódóan még nehezebben tudja teljesíteni a szükséges társadalmi és gazdasági kiigazításokat. Európa veszít gazdasági pozícióiból és ennélfogva képességéből a globális ügyek befolyásolására. A válság egyszerre jelent fenyegetést és esélyt. Világosan megmutatta, mennyire függnek egymástól az Európai Unió tagjai óta megjelent egy korábban elképzelhetetlen politikai dinamizmus. Hogy megbirkózzanak a jelenlegi, folytatódó válsággal, és hogy leküzdhessék a jövőbeli hasonló helyzeteket, a tagállamoknak változtatniuk kell összehangolt cselekvésük módozatain, újra kell gondolniuk állam és piac viszonyát. Egyre inkább szükséges újragondolnunk és újjáalakítanuk azt, ami az európai szolidaritást alkotja. Ahhoz, hogy leküzdje a válságot, az Európai Uniónak a szolidaritás kézzelfoghatóbb megnyilvánulásaira van szüksége, különösen mivel olyan időket élünk, amikor ezek az érzületek meglehetősen gyengék. A valutaunió, amint az egyértelműen kiderült, lehetetlen költségvetési és gazdasági koordináció nélkül. Megfelelő és kötelező szolidaritás nélkül az euró nem fog fennmaradni, az unió kohéziója és versenyképessége veszélybe kerül. Az unió megerősítésére a következő lépéseket kell megtennünk. Az uniónak össze kell hangolnia és ellenőriznie kell költségvetési és gazdaságpolitikáit, hogy a tagállamok többé ne cselekedhessenek szándékosan a közös érdek ellen ható módon. Ennek eléréséhez állandó mechanizmusra van szükség, amely biztosítja a túlzott adósság elkerülését. A piacok lecsendesítésére és a spekulánsok távoltartására messzebb kell mennünk a jelenlegi európai stabilitási mechanizmusnál. Az uniónak közös európai kötvényre van szüksége az egyéni tagállami szuverén adósság 60%-ának fedezésére. Az egységes európai pénzügyi piac szigorúbb felügyeletet igényel. Ehhez (valamely európai intézmény által közvetlenül kikényszerített) európai jogalkotásra van szükség a határokon átnyúló tevékenységet folytató bankok ellenőrzésére. Az európai felügyeleti szervnek emellett magára kell vállalnia a fogyasztóvédelmet is.

14 14 Az euróövezeti egyensúlytalanságokat gyorsan és állandó jelleggel fel kell számolni. Most arról van szó, hogy biztosítsuk: a válságban lévő országoknak legyen lehetőségük a növekedésre. A Zöld New Deal ehhez kínálja a helyes első lépéseket. Az ökológiai innováció és a társadalmi részvétel képezik a jövőbeli fenntartható növekedés alapjait Európában. A társadalmi és ökológiai haladás központi szerepet kell, hogy kapjon az európai integrációban. Ez nem azt jelenti, hogy a szociális rendszereknek egyformáknak kell lenniük, hanem inkább azt, hogy kell lenniük minimális követelményeknek a bérezésben és a társadalombiztosításban. Tekintettel a demográfiai helyzetre, a társadalombiztosításnak figyelembe kell vennie a nemek közötti egyenlőséget és méltányosnak kell lennie minden nemzedékhez. Át kell tekintenünk az unió bevételeit és kiadásait. Európai szintre kell emelnünk azokat a hatásköröket, amelyek a közösség általános javát szolgálják és hatékonyabb cselekvést tesznek lehetővé. Más esetekben a hatásköröknek helyi vagy nemzeti szinten kell maradniuk, hogy megőrizzük Európa sokszínűségét. Az uniónak biztosítania kell a gazdasági és pénzügyi politikák jobb koordinációját a külkapcsolatokban, hogy képviselete egységfrontban történjen. Ha ez nem történik meg, az unió tovább veszít majd nemzetközi befolyásából. 2. Szemben az új kihívásokkal: az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) jövője A mezőgazdaságnak hatalmas társadalmi-gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie. Globális szinten élelmeznünk kell a gyorsan növekvő és egyre városiasodó népességet, csökkentenünk a vidéki szegénységet mindezt még nehezebb körülmények között: lásd az éghajlatváltozás következményeit, az egyre gyérülő természeti erőforrásokat, az előrehaladott talajminőség-romlást és a mezőgazdasági termékek instabil világpiacát. Európai szinten kell ellenőriznünk egy olyan mezőgazdasági rendszert, amely védi a környezetet, tompítja az éghajlatváltozást és megtartja a biológiai sokszínűséget. Ez egyértelműen előnyös (1) a határokon átnyúló és globális tevékenységekben, (2) olyan regionális vagy nemzeti problémákban, amelyek kezelésére az érintettek elégtelen erőforrásokkal rendelkeznek (pl. a rurális térségek megőrzése szegényebb régiókban), (3) azokon a területeken, amelyek erős átfedést mutatnak olyan magasan integrált politikákkal, mint az egységes belső piac vagy a nemzetközi kereskedelem. A közös agrárpolitika (KAP) egyike az Európai Unió legrégebben közösségiesített politikáinak, de többnyire csak belső szükségletekhez kapcsolódó célokat követett. Legfontosabb céljai a fokozott termelékenység, az ellátás biztonsága, a jövedelembiztonság és az általános biztonság voltak. A KAP mind az unióban, mind a déli országokban ráerősített a társadalmi és ökológiai problémák széles körére, és gyakran szembekerült az uniós célokkal a fejlesztéspolitika, környezetvédelem és éghajlatváltozás területén.

15 Szolidaritás és erő: az Európai Unió jövője 15 Itt az ideje tehát az alapvető irányváltásnak Európa agrárpolitikájában, amelynek új missziós célja a társadalmi és ökológiai szükségleteket tiszteletben tartó, fenntartható mezőgazdaság kell, hogy legyen. A jövőnek szóló agrárpolitikának nem csak élelmiszert kell előállítania: gondoznia kell a környezetet, szolgálnia a közjót, decentralizáltan termelnie energiát, biztosítania a rurális térségek életképességét és a megfelelő jövedelmeket. Az unió nem követheti ezeket a célokat más térségbeli kereskedelmi partnereinek hátrányára. Az uniónak fair kereskedelmet kell folytatnia harmadik felekkel, egyenlő partnerként kezelve őket, mert a fejlődő országok csak így lesznek képesek élelmezni népességüket, megvédeni ökorendszereiket. Az ilyen típusú mezőgazdaság számára prioritás a jog a fenntartható és biztonságos élelmiszer-ellátáshoz, óva mind Európa, mind más országok erőforrásait. Az új Közös Agrárpolitika: a termelés környezeti és éghajlati hatását teljes mértékben tükröző árakat; környezeti és más társadalmi célokat szolgáló, közös kasszából finanszírozott kifizetéseket; a gazdálkodó helyét a kereskedelmi láncban megszilárdító, megfelelőbb mezőgazdasági árak elérését lehetővé tevő, és ezzel tartósan jobb jövedelmet biztosító eszközöket; az export maximalizálás célját elvető, a környezetkárosító módon előállított termékek importját az exportáló országokkal kötött, fenntarthatósági kritériumokat tartalmazó megállapodások révén csökkentő európai agrárkereskedelem-politikát igényel. 3. Fényesebb jövő: az európai energiapolitika Az éghajlatváltozás, az erőforrások körüli konfliktusok, a migrációs problémák, a növekvő globális energiakereslet és a fukusimai katasztrófa mind alátámasztják, hogy energiaellátási rendszerünk teljes átalakításra szorul. Hosszú távon olyan fenntartható energiapolitikára van szükség, amely védi az erőforrásokat és az éghajlatot, és a nukleáris energiát megújuló energiával váltja föl. Az európai éghajlatváltozási és energiapolitikának szembe kell néznie ezekkel a kihívásokkal. Bár az energiapolitika mindmostanáig tagállami ügy, az Európai Unió kötelező célként jelölte meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának 80-95%-os csökkentését 2050-ig. Az unió láthatóan nehezen lép a megújuló energia kérdésében. Néhány uniós ország továbbra is a nukleáris, szén- vagy gázenergiát részesíti előnyben, és nagyon eltérő az energiapiac szabályozásának megítélése. Igy nehéz koherens európai energiapolitikát kialakítani. Az uniónak a mostani nagy kihívásokra lehetőségként kell tekintenie. Óriási közös erőfeszítésre van szükség egy fenntartható, erős és versenyképes Európa létrehozásához, amely 2050-re minden energiát képes megújuló forrásokból nyerni. Európa méreteiből, éghajlati és földrajzi adottságaiból fakadóan rendelkezik néhány meghatározó előnnyel. Ezt a potenciált közösségi és költséghatékony módszerrel kell valóra váltani, biztosítandó, hogy az európai innováció hatékonyan versenyezhessen a piacon.

16 16 A fenntartható európai energia- és éghajlatváltozási politika nem csak a megfizethető, megbízható és környezetbarát energiatermelést szolgálná, emellett egy új európai identitást is teremthetne, és új lendületet adhatna a politikának és a gazdaságnak. E politika három sarokköve a megújuló energia, az energiahatékonyság és az energiatakarékosság lenne: Az Európai Megújuló Energia Közösség (EMEK) szolgáltathatná a feltételeket ahhoz, hogy az unió 2050-re képes legyen a teljes energiaszükségletét megújuló forrásokból biztosítani. A decentralizált energiatermelés előnyeit és a helyi megújuló források használatát kombinálni kell egy összeurópai elosztóhálózat előnyeivel. Az uniónak az energiatakarékosság érdekében nemzeti cselekvési tervek révén megvalósítandó, kötelező célokat kell megjelölnie olyan területeken, mint az építőipar, a közlekedés és az ipar. Az uniónak az energiahatékonyság fokozása érdekében olyan szabályozási kereteket kell létrehoznia, amelyek ösztönzik az energiatakarékos épületgépészetet és termékgyártást, különös tekintettel a járműgyártásra. Szigorúbb energiahatékonysági szabványokkal és a készülékek energiafogyasztásának feltüntetésével az unió segíthet abban, hogy az európai termékek versenyképesebbek legyenek a globális piacon. Az unió szomszédsági és külpolitikájának is ki kell térnie az éghajlatváltozásra. A szomszédos és a fejlődő országokban is elő kell mozdítani a fenntartható energia- és éghajlatváltozási politikákat, amelyek pozitív hatással lesznek a helyi gazdasági és egészségügyi feltételekre. Ehhez koordinált és koherens uniós szomszédsági, kül-, fejlesztési és kereskedelmi politikára lesz szükség. 4. Kinyíló napirend : az Európai Unió Kül- és Biztonságpolitikája A világban tapasztalható felfordulás és az új hatalmak fokozottan megkérdőjelezik a jogállamiságra és az emberi jogok tiszteletére épülő európai demokratikus rendszert. Európa veszít demográfiai, gazdasági és politikai befolyásából. A tömbök rendszerének végével egyre nehezebbé válik Európa számára, hogy szilárd szövetségeket kössön. Potenciálisan robbanásveszélyes kérdés, hogy miként osszuk el a javakat a világban, amelyet a lakosság folyamatos növekedése és az erőforrások korlátossága jellemez. Európa megmutatta, hogy a nemzetállamok, amelyeknek közös történelmére véres háborúk nyomták rá bélyegüket, leküzdhetik a múltat és egyesülhetnek egy olyan unióban, amelynek középpontjában egyetemesen elfogadott értékek állnak. Ugyanakkor az unió, jogi formájából fakadóan, nem rendelkezik a nagyobb nemzetállamokéhoz hasonló hatalommal a külpolitikában. A közös európai külpolitika mindmostanáig csak a legcsökevényesebb formában létezik. Az unió gyakran látszik megosztottnak és képtelennek arra, hogy közös külpolitikai álláspontra jusson. Mindazonáltal az unió, erős és kipróbált hálózatainak köszönhetően, különösen alkalmasnak tűnik arra, hogy sikeresen működjön azokban a többszintű rendszerekben, amelyekben az államok mozognak. Az unió új típusú

17 Szolidaritás és erő: az Európai Unió jövője 17 struktúraként a nemzetek fölötti együttműködés és a megosztott szuverenitás, a demokrácia és az emberi jogok élő példája lehetne, jelentősen hozzájárulva ezzel a nemzetközi együttműködés szellemében alakuló világhoz. Ennek sikeréhez az kell, hogy az Európai Unió kinyíló napirendet fejlesszen ki. Ha csak arra koncentrál, hogy értékeit az unió szigetén biztosítsa, ahelyett, hogy egyetemes alkalmazásukra törekedne, végül homályba fog sülylyedni, olyan homályba, amely akár saját eredményeit is veszélyeztetheti. Az új európai narratívának arról kell szólnia, amit meg akar osztani a világgal, mozgatórugója pedig a globális stabilitás, szabadság és jólét kell, hogy legyen. Ahhoz, hogy ez hitelesnek tűnjön, Európának vállalnia kell a nemzetközi felelősséget és globális politikára kell törekednie, amelyből minden állam hasznot húzhat, mert szavatolja egyenlő jogaikat és az osztott felelősséget. Az Európai Uniónak, ahhoz, hogy ilyen szerepet játszhasson, egységes arcot kell mutatnia a külvilág felé. Búcsút kell tehát mondania az egyhangúság elvének kül- és biztonságpolitikai kérdésekben, miközben kétszeresen, nemzeti és európai szinten egyaránt demokratikusan kell cselekednie. Az áttérés a többségi szavazásra a kül- és biztonságpolitikában a demokratikus ellenőrzés és legitimitás sürgős megerősítését kívánja. A belső és külső politikákat mind nemzeti, mind európai szinten jobban össze kell hangolni. Csak így közelíthetjük meg és csak így érvényesíthetjük a globális kül- és biztonságpolitikával járó, jelentős jövőbeli felelősségünket (a demokrácia előmozdítását, az éghajlatváltozás akadályozását, a menekültek segítését és a fegyveres konfliktusok megelőzését). Az Európai Külügyi Szolgálatnak (EKSZ) kell közvetítenie harmadik országok és az unió tagállamai között. Ahhoz, hogy ez lehetővé váljon, az EKSZ felelősségi területének ki kell terjednie a gazdaság- és kereskedelempolitikára, menekültkérdésekre és éghajlatváltozásra. Ha Európa értékei alapján erőt akar kifejteni, felkészültnek és képesnek kell lennie arra, hogy válsághelyzetekben, különösen saját övezetében, az Egyesült Államoktól és a NATO-tól függetlenül működjön. Annak a külpolitikának, amely első lépésben konfliktusmegelőzésre és békés megoldások alkalmazására törekszik, megfelelő intézményekre és erőforrásokra van szüksége, hogy megelőzze ezeket a válságokat, vagy reagáljon rájuk, ha azt akarja, hogy hitelesnek tekintsék. Ehhez világos menetrendet kell meghatározni a Civil Képességfejlesztési Célok 2010 megvalósítására. Ezzel párhuzamosan el kell kezdeni egy európai békehadtest létrehozását. Még ha ez Európai Unió elsődlegesen civil békeerő is, mégiscsak jobban kell koordinálnia katonai képességeit. Ennek egyik előfeltétele a következetes, széleskörű parlamenti részvétel. Az unión belüli szorosabb katonai együttműködés belátható ideig jócskán egy európai hadsereg szintjétől elmaradva működik majd. A Lisszaboni Szerződés mindazonáltal megadja a szorosabb együttműködés lehetőségét katonai téren. Ez lehetővé tenné akciócsoportok létrehozását, még ha nem minden tagállam akar is részt venni egy konkrét misszióban. A katonai feladatok jobb európai szintű teljesítésének koordinálására el kell gondolkodni egy, ezeket a műveleteket szolgáló közös központi parancsnokság brüsszeli felállításán.

18 18 5. Új viszony az Európai Unió és szomszédai között: az európai bővítési és szomszédságpolitika jövője Az uniós tagállamok jó néhány esztendeje hajlamosak a szomszédos országokra, mint problémára tekinteni. Széles körben elterjedt nézet, hogy a szomszédokkal fenntartott kapcsolatokban összpontosítsunk a kereskedelemre és a migráció korlátozására. A legutóbbi észak-afrikai fejlemények rámutattak, hogy az uniónak új szomszédságpolitikát kell kidolgoznia. Ez elsősorban és leginkább a mediterrán térségre igaz, de érvényes a kelet-európai országokra is, amelyeket szándékosan oly régóta hagyunk lebegni a szomszéd státusz és a lehetséges uniós csatlakozás között. Az Európai Unió bővítése megtorpant. Ennek egyik, de nem egyetlen oka az a nagy hiba, amelyet elkövettünk a legutóbbi, évi bővítéskor, amikor figyelmen kívül hagytunk egyes koppenhágai kritériumokat (a demokráciát, a jogállamiságot és a kisebbségi jogokat). Az Európai Unión belül jelentősen csökkent a hajlandóság új országok befogadására. A potenciális tagjelölt országokban erősödött az a benyomás, hogy az unió elvesztette érdeklődését új tagok iránt. Az unió szomszédságpolitikájával harmonikus kapcsolatokat szeretne teremteni a határos országokkal, és a demokráciák gyűrűjét létrehozni Európa körül. Emellett, új országok bevonásával, ki kellene terjeszteni a szabadság, biztonság és jogállamiság övezetét. Az uniós szomszédságpolitika vezérfonala máig a Dél stabilizálása és a Kelet homogenizálása. Ugyanakkor elfogadást nyert, hogy az uniós és tagállami külpolitika és stabilizációs politika gyakran az emberi jogok és a demokrácia kárára ment. Az Európai Unió elért egy pontra, ahol nem folytathatja változatlanul azt, amit eddig tett. Új irányt kell adnia kapcsolatainak a szomszéd országokkal. Egyértelmű jelzést kell adnia azon országoknak, amelyeknek valós esélye van arra, hogy egy napon az unió tagjaivá váljanak. Az állandóan megkérdőjelezett csatlakozási megállapodások (például Törökország esetében) csak megmérgezik a viszonyt és aláássák az unió hitelességét. Mi síkra szállunk amellett, hogy az unió újítsa meg ígéretét, hogy felvesz minden országot, amely teljesíti a politikai és gazdasági feltételeket. Ez mindazonáltal megköveteli az uniótól, hogy finomítson struktúráin és döntéshozatali eljárásán, hogy lehetővé váljon a növekvő számú, sokféle tagállam kezelése anélkül, hogy veszítenénk cselekvőképességünkből. Az Európai Uniónak ugyanakkor gondoskodnia kell arról, hogy szomszédságpolitikája jobban megfeleljen alapvető értékeinek. A pozitív feltételesség fontos tényező e téren és sikeres lehet, ha hangsúlyozza az együttműködést a civilszervezetekkel. Azokban a társadalmakban, ahol a politika ellentmondásos és a politikai kultúra messze esik az európai szabványtól, az uniónak határozottan támogatnia kellene a civiltársadalmat és a pluralista szervezeteket, és liberalizálni a vízumszabályozást, főleg a fiatalok közötti kapcsolatok ápolása érdekében. Arról van szó, hogy a szomszédos országoknak reális képet adjunk jövőbeli csatlakozási esélyeikről, figyelembe véve jelenlegi demokratikus fejlettségüket és, hogy mennyire integrálták a jogállami szabályokat.

19 Szolidaritás és erő: az Európai Unió jövője 19 Az Európai Unió jövőjével foglalkozó szakértői bizottság Koordináció és szinopszis Ralf Fücks, Heinrich Böll Alapítvány Christine Pütz, Heinrich Böll Alapítvány Rainder Steenblock államminiszter (nyugalmazott) Európai gazdasági, pénzügyi és szociálpolitika Annalena Baerbock szóvivő, BAG Europa Reinhard Bütikofer EP-képviselő Thea Dückert, Carl von Ossietzky Egyetem, Oldenburg Sven Giegold EP-képviselő Rainer Emschermann, Európai Bizottság Wolfram Lamping, Georg August Egyetem, Göttingen Arnaud Lechevalier, Európa Egyetem Viadrina, Frankfurt (Oder), Marc Bloch Központ Gerhard Schick, Bundestag-képviselő Kai Schlegelmilch, Európai Zöld Költségvetés, Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium, Természetvédelem és Nukleáris Biztonság Daniela Schwarzer, Német Külügyi és Biztonságpolitikai Intézet (SWP) Mechthild Veil, SocialBüro für Sozialpolitik und Geschlechterforschung in Europa Helmut Wiesenthal, a politológia volt professzora Európai agrárpolitika Holger Bartels, Industriegewerkschaft Bauen-Agrar-Umwelt Andrea Beste, Büro für Bodenschutz und Ökologische Agrarkultur Christine Chemnitz, Heinrich Böll Alapítvány Stephan von Cramon-Taubadel, Georg August Egyetem, Göttingen Martin Häusling EP-képviselő Ulrike Höfken, környezetvédelmi, mezőgazdasági, élelmezésügyi, szőlészeti és erdészeti államminiszter Matthias Meißner, Természetvédelmi Világalapítvány Friedrich Ostendorff Bundestag-képviselő Theo Rauch, Berlin Szabadegyetem Tobias Reichert, Germanwatch Bernd Voß, tartományi gyűlési képviselő Marita Wiggerthale, Oxfam Germany Európai kül- és biztonságpolitika/válságkezelés Eltje Aderhold, Egyesült Nemzetek Szervezete Annegret Bendiek, Német Külügyi és Biztonságpolitikai Intézet (SWP) Franziska Brantner EP-képviselő Ulrike Guérot, Külkapcsolatok Európai Tanácsa Omid Nouripour Bundestag-képviselő Frithjof Schmidt Bundestag-képviselő Joscha Schmierer, Kommune. Forum für Politik, Ökonomie und Kultur Constanze Stelzenmüller, The German Marshall Fund of the United States Stefani Weiss, Bertelsmann Alapítvány

20 20 Európai éghajlatváltozási és energiapolitika Michael Cramer EP-képviselő Hans-Josef Fell Bundestag-képviselő Rebecca Harms EP-képviselő Michaele Hustedt, CPC Berlin Christine Lins, Europäischer Rat für Erneuerbare Energien Lutz Mez, Berlin Szabadegyetem Sascha Müller-Kraenner, The Nature Conservancy Martin Rocholl, Európai Klíma Alapítvány Stefan Scheuer, Stefan Scheuer S.P.R.L. Michaele Schreyer, nyugalmazott európai uniós főbiztos, Európa Mozgalom Németország Delia Villagrasa, energiapolitikai tanácsadó Európai szomszédság- és bővítési politika Joost Lagendijk, Sabanci Egyetem Kai-Olaf Lang, Német Külügyi és Biztonságpolitikai Intézet (SWP) Cornelius Ochmann, Bertelsmann Alapítvány Rachid Ouaissa, Philipps Egyetem, Marburg Isabel Schäfer, Humboldt Egyetem, Berlin Manuel Sarrazin Bundestag-képviselő Az európai demokrácia tanulmány szerzői Claudio Franzius, Humboldt Egyetem, Berlin Ulrich K. Preuß, a közjog nyugalmazott professzora További információk a szerzőkről: és

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása I. komponens: Cél: a kistérségi és helyi humánkapacitás fejlesztése és képzése, az egészségterv gyakorlatának elterjesztése a színtereken. Tevékenység: Hat kistérségben,

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) Véleménytervezet Giovanni La Via (PE560.

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) Véleménytervezet Giovanni La Via (PE560. Európai Parlament 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 20.7.2015 2015/2132(BUD) MÓDOSÍTÁS: 1-17 Giovanni La Via (PE560.881v01-00) Az Európai Unió 2016-os pénzügyi

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az EU bankjaként gazdaságilag életképes, fenntartható beruházásokat finanszírozunk, támogatunk szaktudásunkkal Európa határain belül és túl. Az EU 28 tagállamának

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Mi a javaslat célja? Mi a szerepe az európai politikai pártoknak és a hozzájuk kapcsolódó politikai alapítványoknak?

Mi a javaslat célja? Mi a szerepe az európai politikai pártoknak és a hozzájuk kapcsolódó politikai alapítványoknak? Brüsszel, 2012. szeptember 12. Kérdések és válaszok: Az Európai Bizottság javaslata az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályáról és finanszírozásáról Mi a javaslat célja?

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl 8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

Nemek Közötti Egyenlőség

Nemek Közötti Egyenlőség Nemek Közötti Egyenlőség AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA A nők és férfiak közötti egyenlőség a demokrácia alapvető elve. Jelenleg az a tény, hogy a nemi diszkrimináció továbbra is

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban?

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban? Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye Hogyan mőködik a gyakorlatban? A törvény születése 4 oldalas törvényjavaslat készült a Föld Barátai EWNI (Anglia, Wales és É-Írország) londoni irodájában 2004-ben

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április Kék bolygónk a legkritikusabbnak ígérkező évszázadba lép. Mindeddig bolygónkat a természeti erők kormányozták 4,5 milliárd éven át. Ha tetszik, ha nem, bolygónk fenntartása kezünkbe hull, és sajnos mi

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Eredmények 2009 2014 között

Eredmények 2009 2014 között Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

A magyar gazdaság fenntartható pályára állításának lehetőségei

A magyar gazdaság fenntartható pályára állításának lehetőségei A magyar gazdaság fenntartható pályára állításának lehetőségei 2010. szeptember 23., Budapest Bencsik János Energiastratégiáért és Otthonteremtésért felelős Államtitkár Korszakváltás küszöbén állunk A

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben