AZ INFRAVÖRÖS ÉS RAMAN SPEKTROSZKÓPIA ALAPJAI (Vázlat)

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ INFRAVÖRÖS ÉS RAMAN SPEKTROSZKÓPIA ALAPJAI (Vázlat)"

Átírás

1 VESZPRÉMI EGYETEM ANALITIKAI KÉMIA TANSZÉK ATOM- ÉS MOLEKULASPEKTROSZKÓPIA AZ INFRAVÖRÖS ÉS RAMAN SPEKTROSZKÓPIA ALAPJAI (Vázlat) Elõadó: Dr. Mink Jáno tanzékvezetõ egyetemi tanár

2 SPEKTROSZKÓPIA Az infravörö é Raman pektrozkópia alapjai 1. ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁS ÉS ANYAG KÖLCSÖNHATÁSA 1.1. ábra. Elektromágnee ugárzá é anyag kölcönhatáának jellemzõ lehetõégei. Kvantum változá: atommag konfiguráció változáa elektronelozlá megváltozáa konfiguráció változá orientáció változá pinváltozá vagy hullámzám 10 8 cm hullámhoz 100 pm 10 nm 1 m 100 m 1 cm 100 cm 10 m frekvencia 3 x Hz 3 x x x x x x 10 6 energia 10 9 J/mol Spektrozkópia: -ugár Röntgen UV-VIS IR Mikrohullámú ESR NMR ábra. Az elektromágnee ugárzá tartományai. 2

3 Kozmiku, Röntgen Vákuum UV UV Látható Infravörö Távoli infravörö Mikrohullámok Rádiohullámok cm cm ábra. Az elektromágnee ugárzá tartományai. 2. INFRAVÖRÖS SPEKTROSZKÓPIA 2.1. Az infravörö pektrométer elve Az infravörö pektrozkópia elvi kíérleti alapját a 2. ábra zemlélteti. Monokromátor Fényforrá Minta Detektor Regiztráló Erõítõ 2.1. ábra. Az infravörö pektrométer elve. 3

4 2.1. táblázat. Spektrozkópiai módzerek az elektromágnee ugárzá különbözõ tartományaiban. SPEKTROSZKÓPIAI TARTOMÁNY MÓDSZER HULLÁMHOSSZ HULLÁMSZÁM Gamma-ugárzá (kozmiku ugárzá, emizió) Röntgen-abzorpcióemizió, fluorezcencia é diffrakció KVANTUM ÁTMENETEK TÍPUSAI 0,005-1,5 A - atommagok 0,1-100 A - Belõ elektronok atompektrozkópia Vákuum ultraibolya nm Kötõ elektronok atomok (atompektrozkópia) Infravörö elnyelé 0, µm 10 4 Molekulák rezgée, -10 emizió, Raman zórá forgáa Mikrohullámú elnyelé 0,1-100 cm 10-0,01 Molekulák forgáa ESR (elektronpin Elektronok pinje 3 cm 0,3 rezonancia) mágnee térben NMR (mágneemagrezonencia) é 1-10 m Atommagok pinje NQR (magkvadrupólorezonancia) mágnee térben Fényforrá Ideálian jó fényforrá, mely egyenleteen ugároz az infravörö ( cm -1 ) é a távoli infravörö ( cm -1 ) tartományban, nem létezik. A feketetet ugárzáát zemlélteti a 2.2. ábra, mely a jól imert Planck törvénybõl zámítható ábra. A feketetet ugárzáa különbözõ hõmérékleten. 4

5 2.3. Nagynyomáú higanygõz lámpa. Minta Az infravörö pektrozkópia nagy elõnye, hogy gáz, folyadék (oldat) é zilárd minták egyformán roncolámenteen vizgálhatók. A gázokat nagy fényuta (10 cm, vagy nagyobb (2.4. ábra)), a folyadékokat általában 0,02-1 mm-e rétegvatagágú infravörö optikai ablakokkal ellátott ún. küvettákban mérjük (2.6. ábra). A zilárd mintákat KBr, CI vagy polietilén porban homogenizálva préeléel paztillázzuk (2.5. ábra), vagy paraffinolajban zuzpenzió formájában filmként két optikai ablak között mérjük. Tekintettel arra, hogy az infravörö optikai ablakok (pl. NaCl, KBr, CI, tb.) vízben oldhatók, valamint a víznek mint oldózernek intenzív infravörö elnyelée van, a vize oldatok infravörö pektrozkópiája nem tartozik a rutin feladatok közé ábra. Infravörö gázcella. 5

6 2.5. Prézerzám, KBr 2.6. Folyadékküvetta. (CI, polietilén, tb.) paztillák kézítée. Monokromátor Egy egyzerûített prizmá monokromátor elvi ábrája látható a 2.7. ábrán. M 2 M 3 F M 1 S 1 S 2 M 5 D M ábra. Prizmá monokromátor elve. F fényforrá, S réek, M 1 kollimátor tükör, P prizma, M 2 Littrow-tükör, M 3, M 4 íktükrök, M 5 detektor-fókuzáló tükör, D - detektor 6

7 2.1. táblázat. Infravörö optikai anyagok átereztéi tartománya. ANYAG ÁTERESZTÉS ALSÓ HATÁRA (cm -1 ) Üveg (Na, Ca zilikát) 4000 Kvarc (SiO 2 ) 2700 Ömleztett kvarc (SiO 2 ) 2800 LiF 1500 CaF 2 (fluorit, vízben oldhatatlan) 1100 NaCl (kõó) 600 KBr 400 AgCl (fényérzékeny) 350 KRS-5 (TlI 2, TlBr 2 ) 250 CI 180 Nagynyomáú polietilén 10 TPX (polimer kerekedelmi neve) 10 Si (vízben oldhatatlan) 10 Gyémánt (C ) 10 Detektorok Az infravörö ugárzá detektáláára korábban az alábbi termiku érzékelõket haználták: vákuum-termoelemek, bolométerek é pneumatiku érzékelõk. Érdekeég kedvéért bemutatjuk a Golay-féle pneumatiku detektort (2.8. ábra) ábra. Golay-féle univerzáli detektor. 7

8 Piroelektromo detektorok: TGS DTGS Félvezetõ detektorok. Bolométerek: MCT InSb Ge Si 2.2. A forgái zínkép 2.9. ábra. Kétatomo molekula energianívói. 8

9 Kétatomo molekulák forgái zínképe F cm -1 J = 3 J = 2 J = 1 Energiaérték J = 0 0 Forgái zínkép cm ábra. Kétatomo molekula forgái energiazintjei é forgái zínképe merev rotátor közelítében táblázat. A 1 H 19 F é a 12 C 16 O rotáció zínképének ávjai (cm -1 ) J 1 H 19 F 12 C 16 O 0 41,08 3, ,19 7, ,15 11, ,00 15, ,62 19, ,93 23, ,01 26, ,65 30, ,93 34, ,82 38, ,13 42,263 9

10 2.11. ábra. A CO molekula tizta forgái távoli infravörö zínképe. J SÁVHELY (cm -1 ) J SÁVHELY (cm -1 ) J SÁVHELY (cm -1 ) J SÁVHELY (cm -1 ) táblázat. Mikrohullámú zínképbõl nyert atomtávolágok MOLEKULA KÖTÉSTÁVOLSÁG (r e ), (A) HF 0,91710 HCl 1,27455 HBr 1,41460 HI 1,60914 CO 1,12820 CS 1,53492 NO 1,

11 A rotáció ávok intenzitáát az egye (aló) energiazintek populációja határozza meg, mely a Maxwell-Boltzmann elozlát követi (2.11. ábra): hc N j (2J 1) exp B0J(J 1) kt ahol N j a populáció 2J + 1 a rotáció zint degenerációja (tatiztiku úlya) h é k a Planck é Boltzmann állandók hc T az abzolút hõméréklet, ahol = 1, cm fok kt ábra. A rotáció ávok intenzitáelozláa. Termézeteen minden dipólumomentummal rendelkezõ többatomo molekulának van tizta forgái zínképe. 11

12 Feladatok: 1. Melyik molekulának van tizta rotáció infravörö illetve melyiknek van tizta rotáció Raman zínképe? H 2 C 2 H 4 CH 3 OH HD CCl 4 CS 2 SO 2 NH 3 BeCl 2 IR RAMAN MIÉRT? 2. A HCl molekula eetében az alábbi rotáció ávokat tudtuk regiztrálni: 83.3 (cm -1 ) Mennyi a molekula tehetetlenégi nyomatéka? Mekkora a HCl kötétávolág?

13 A CSILLAGKÖZI TÉR MOLEKULÁI (1993. zeptember) ATOMOK SZÁMA H 2 NS H 2 O NH 3 SiH 4 OH HCl H 2 S H 3 O + SO NaCl N 2 H + NO KCl SO 2 SiO AlCl HNO SiS AlF SiH 2? SiN PN H 2 D + SO + NH NH 2 CH + HCN H 2 CO HC 3 N CH 3 OH HC 5 N HCOOCH 3 HC 7 N CH 3 C 5 N? HC 9 N HC 11 N CH HNC HNCO C 4 H CH 3 CN CH 3 CCH CH 3 C 3 N (CH 3 ) 2 O (CH 3 ) 2 CO? CC C 2 H H 2 CS H 2 CNH CH 3 NC CH 3 NH 2 CH 3 CH 2 OH CN C 2 S HNCS H 2 C 2 O CH 3 SH CH 3 CHO CH 3 CH 2 CN CO SiC 2 C 3 N NH 2 CN NH 2 CHO H 2 CCHCN CH 3 C 4 H CSi HCO C 3 H lin HCOOH H 2 CCH 2 C 6 H CS HCO + C 3 H ring CH 4 C 5 H CP HOC +? C 3 O ring H 2 C 3 HC 2 COH OCS C 3 S lin H 2 C 3 lin H 2 C 4 HCS + HOCO + CH 2 CN CO 2 HCCH C 4 Si C 2 O HCNH + HCCNC MgNC HCCN HNCCC CCC H 2 CN CCCCC Alacony felbontáú IR alapján: - PAH (poliaromá zénhidrogének) - Por: zilikát zemce + felület (CO, CH 4, H 2 O) CO CH 4 H 2 O 13

14 2.13. ábra. A HCl gáz tizta forgái távoli infravörö zínképe. 14

15 2.14. ábra. Optikai rácokkal mûködõ kérugara infravörö pektrométer. Lineári molekulák m 1 m 2 m 3 C?? ábra. A HCN forgái zínképe. 15

16 J? (cm -1 ) J? (cm -1 ) 8 26, , , , , , , , , , , , , ,92 Bo = 1,4789 cm -1 Do = 3,63 * 10-6 cm -1 Szimmetriku pörgettyû forgái zínképe Nyújtott: H H C Cl z Lapított: H x úlypont y F jk = A = B =? = árba. NH 3 rotáció zínképe. J? (cm -1 ) 0 (19,89) 1 (?) 2 59, , , , ,50? = 19,89 (J+1) 0,00294 (J+1) 3 + 0,00279 (J+1)k 2 16

17 ASZIMMETRIKUS PÖRGETTYÛ FORGÁSI SZÍNKÉPE ábra. A víz rotáció zínképe. 17

18 2.3. A rezgéi-forgái zínkép Tizta forgá: µ? 0 Rezgéi-forgái zínkép: H O C O H C H H O O N 2, O 2, H 2 1. Lineári molekulák (A) Párhuzamo ávok Infravörö elnyelé eetén a molekula a v = 0 rezgéi zintrõl a V = 1 energiazintre kerül, miközben a forgái kvantumzám a kiválaztái zabályok értelmében?j = ± 1 lehet ábra. A különbözõ párhuzamo rezgéi-forgái átmenetek energiaémája. 18

19 2.20. ábra. A HCl molekula 0.1 cm -1 felbontáú gázpektrum rézlete. 19

20 (B) Merõlege ávok Mint említettük, ezek a rezgéek a molekula tengelyére merõlege elmozduláok, azaz deformáció rezgéek. Egy háromatomo lineári molekulánál: x y z x y z yz vegyértékrezgé (párhuzamo ávrendzer) xyz deformáció vegyértékrezgé (merõlege ávrendzer) Merõlege ávja ezek zerint egy kétatomo molekulának nem lehetége. A kiválaztái zabályok:? = 1?J = +1 (R ág)?j = 0 (Q ág)?j = -1 (P ág).1 Aborbance Wavenumber (cm -1 ) ábra. Az acetilén molekula merõlege ávjának finomzerkezete. 2. Gömbi pörgettyû molekulák (I A = I B = I C ), melyek három egymára merõlege irányú, de azono tehetetlenégi nyomatékkal rendelkeznek. Ilyenek például a tetraédere (XY 4 ) é az oktaédere (XY 6 ) molekulák: 20

21 I A I A = I B = I C I B I C ábra. Metán zínképe. 3. Szimmetriku pörgettyû molekulák I A, (I B = I C ), melyek egy ún. fõ tehetetlenégi nyomatékkal (I A ) rendelkeznek (a fõ zimmetriatengely irányában) é kettõ egymára merõlege azono nagyágú tehetetlenégi nyomatékkal. Ezeknek kétféle változatuk lehetége: (a) Nyújtott zimmetriku pörgettyû, melyre érvénye, hogy I A << I B = I C. Ilyen molekulák pl. a monohalometánok (CH 3 X, X = halogén), a CH 3 CN, CH 3 C CH, tb. I A I C I B 21

22 I A I B I C (b) Lapított zimmetriku pörgettyû, melyre érvénye, hogy I A > I B = I C. Ilyen molekulák pl. a trihalometánok (CX 3 H)) vagy a benzol. Metiljodid: H C a a a H H e e e ábra. CH 3 l normál rezgéei (ematiku rajz). Cak oldalnézetben é az elfajult rezgéeknek cak egy komponenét adtuk meg. 22

23 Abzorbancia Abzorbancia Hullámzám (cm -1 ) Hullámzám (cm -1 ) Abzorbancia.001 Abzorbancia Hullámzám (cm -1 ) Hullámzám (cm -1 ) ábra. Az acetilén rezgéi-forgái zínképe. 23

24 4. Azimmetriku pörgettyû molekuláknak mindhárom tehetetlenégi nyomatéka egymától különbözõ, I A I B I C. Ilyen típuú molekulák vannak többégben. Néhány egyzerûbb azimmetriku pörgettyû: H 2 O, C 2 H 4, CX 2 H 2, C 2 H 6, CH 3 OH, tb Abzorbancia B típuú ávok 3106 A típuú ávok Hullámzám (cm -1 ) Abzorbancia C típuú ávok Hullámzám (cm -1 ) ábra. Az etilén A-, B-, C-típuú ávjai. IR ávok: 6106 e e e k 7b 826 gy 10 b 3u b 1u b 2u 24

25 Abzorbancia Hullámzám (cm -1 ) ábra. A CH 3 I 6 (rock) alaprezgéi ávjának finomzerkezete. Párhuzamo áv: Merõlege áv: Abzorbancia Hullámzám (cm -1 ) ábra. A CH 3 I rezgéi-forgái zínképe. 25

26 Feladat: a. A CH 3 Cl é a CH 3 Br molekulák ávkontúrjai alapján határozzuk meg melyik ávcoportok milyen típuú átmeneteknek felelnek meg (párhuzamo v. merõlege)? b. A ábra egítégével határozzuk meg, hogy az egye ávok melyik rezgéi formának (vegyértékrezgé, eernyõ-rezgé tb.) felel meg? CH3Cl Abzorbancia Hullámzám (cm -1 ) Sávközepek (cm -1 ): 3039 e 2937 e 1452 e 1355 k 1017 gy 732 e.01 CH3Br Abzorbancia Hullámzám (cm -1 ) Sávközepek (cm -1 ): 3056 e 2985 e 1443 e 1306 e 955 k 611 e 26

27 FOURIER-TRANSZFORMÁCIÓS INFRAVÖRÖS SPEKTROSZKÓPIA Történelem: Frizeau (1862): Na árga vonala dublett. Michelon (1891): - interferométer Rayleigh (1892): F(I) = S( ) Számítógépek hiánya. FIR dizperzió pektrométer ( cm -1 ) 6 rác, özehangolt mûködé, Ezek ára elérte a e$-t. Egy felvétel 1-1 óra cm -1 ) Elõ FIR interferométerek: FS-620, FS-720 (Beckman) Magyarorzág, Gyor FT-berendezéek: Block Engineering Digilab Bio-Rad. Magyarorzág EGYSUGARAS SZÍNKÉP ÖSSZETEVÕI ÉS KIALAKULÁSA A. B. Fényoztó E? in 2 (2??d) Fényforrá (feketetet) C. A levegõben lévõ H 2 O é CO 2 I(x) jellemzõi: 1. Intenzív központi maximum, (0 úthoz különbégnél minden? i erõíti egymát.) 2. x növekedéével cökkenõ intenzitá. Interferogram x é x-re zimmetriku. S( ) 4 h i [I(x ) i 1 (I(0)]co(2 2 x ) i x 27

28 A + B + C = egyugara zínkép 12E-05 10E-05 80E-06 60E-06 40E-06 20E Monokromatiku fény: a) I(x) = I 0 cox b) F[I(x)] = S (?) Kíérlet:? = cm -1 A CO 2 lézer R34 ávjának (? = cm -1 ) interferogramja. Monokromatiku fényforrá. POLIKROMATIKUS FÉNY (? 1 +? 2 +? 3 ): F[I(x)] = Különbözõ? x i úthoz különbégeknél különbözõ? i hullámhozú fény interferál (erõítik egymát) a többi kioltja egymát. 28

29 Mintavételezé (? x): x 2 pont/hullámzám 2 Mintavételezé (vagy ûrûbb), NIR Mintavételezéi távolág, MIR Legnagyobb detektálható hullámzám max 1 2 x 1 2x632,8 7200cm 1 A Fourier pektrozkópia elõnye: 1. A fényforrá energiájának 50 %-a jut a detektorba (dinamiku tartomány) felvétel felvétel S N A mozgótükör lézerrel vezérelt, nagy optikai é frekvencia pontoág. 5. FIR-tõl UV-ig haználható. Fényforrá Fényoztó Detektor?x (nm) Távoli IR (FIR) Hg-lámpa Mylar DTGS 2 x 633 IR Izzó kerámia Ge/KBr DTGS 633 Közeli IR (NIR) Izzó kerámia Ge/CaF2 Ge, InGaA 316 UV-VIS W-lámpa Xe-lámpa H/D lámpa TiO 2 /kvarc Fotomultiplier 79 29

30 Színkép felvétele: Interferogram Interferogram a háttér interferogramja a minta interferogramja 12E-05 12E-05 10E-05 10E-05 80E-06 80E-06 60E-06 60E-06 40E-06 40E-06 20E-06 20E T% I I a háttér egyugara zínképe a minta egyugara zínképe A I 0 lg I Kétugara (abzorbancia) zínkép ábra. Kétugara zínkép elõállítáa FTIR berendezéel. 30

31 31

32 3. RAMAN SPEKTROSZKÓPIA Smekal (1923) Raman (1928) 600 cm 3 benzol/25 órá expozíció (nujol, Hg-lámpa) Berendezéek (1950) Porto-Wood, rubin lézer (1926) Folyamato üzemû lézer (1964 He-Ne) 1972 mi építettük az elõ lézer-ramant A Raman jelenég lényege abban áll, hogy egy? 0 frekvenciájú monokromatiku (általában látható) fénnyel beugározzuk a mintát é a zórt fényt, melyet a beeõ fény irányára merõlege irányban mérünk, frekvencia komponeneire bontjuk; az eredeti? 0 frekvencia mellett? =? 0 ±? i komponenek i megjelennek. B A C E' E ábra. A fényzórá ill. a Raman effektu elve. (A) Rayleigh-féle rugalma zórá (B) Stoke átmenet (C) Anti-Stoke átmenet 32

33 3.2. ábra. A CCl 4 folyadék Raman zínképe a gerjeztõ vonal (Ar-ion lézer 488,0 nm) mindkét oldalán. (a) Raman eltolódá (cm -1 ) (b) Abzolút hullámzám kála (cm -1 ) (c) Hullámhoz kála (nm) 3.1. A Raman pektrométer elve Valamennyi dizperzió monokromátorral mûködõ Raman pektrométer az alábbi fõbb elemekbõl áll: lézer fényforrá, mintatér optika, monokromátor, detektor, erõítõ elektronika, regiztráló. Mintatér optika Minta Monokromátor Detektor Erõítõ Regiztráló Fényforrá 3.3. ábra. A Raman pektrum méréi elve. 33

34 Fényforrá: Kinyomáú Hg-gõz 435,8 é 404,7 nm (kén) KNO 3 zûrõ Problémák: Lézerek: 3.1. táblázat. A leggyakrabban haználato lézer vonalak pektráli adatai. Lézer Hullámhoz (nm) Hullámzám (cm -1 ) Energia (mw) He-Cd (a) 441,6 (kék) Ar-ion (b) 476,5 (kék) ,0 (kéke-zöld) ,7 (zöld) ,5 (zöld) ,7 (árgá-zöld) Kr-ion (c ) 530,8 (árgá-zöld) ,2 (árga) ,1 (vörö) He-Ne (d) 632,8 (vörö) (a) Házi építéû He-Cd lézer (b) Spectra-Phyic Model teljeítményadatai (c) Spectra-Phyic Model teljeítményadatai (d) Spectra-Phyic Model 125A teljeítményadatai Fetéklézerek: Mintatér: 34

35 3.4a. ábra. A 90 -o gerjeztéi elrendezéû mintatér. 3.4b. ábra. A 180 -o gerjeztéi elrendezéû mintatér. (a ki prizma helyett kiméretû íktükör i haználható) 35

36 (a) (b) (c) 3.5. ábra. Különbözõ típuú Raman mintatartók (a) kapillári cella (b) henger alakú folyadékcella optikai záróablakokkal (c) többfényuta gázcella külõ rezonátorral é Brewter ablakokkal Torontó-lámpa (Hg-gerjezté) Alacony hõmérékletû folyadékküvetta ábra. Hg-lámpá gerjezténél haznált folyadék küvetták. (8-20 ml). 36

37 3.8. ábra. Kettõ monokromátor Raman pektrométer. 37

38 Detektorok: 1. Foto-elektronokzorozó 2. Dióda oro 3.9. ábra. Szilicium dióda Oldalnézet Felülnézet Lineári diódaor 38

39 3.11. Diódaoro detektorral mûködõ Raman mikrozkóp. Depolarizáció arány mérée Az egyik legfontoabb é értékeebb információ, amelyet a Raman pektrozkópia kínál zámunkra, a rezgéi ávok depolarizáció hányadának (?) mérée. Ezeket a méréeket gáz, folyadék vagy oldatok eetében tudják elvégezni. Szilárd egykritályo vagy rendezett anyagok (pl. folyadékkritályok, orientált polimerek) vizgálatában i nagyzerûen haznoítható. 39

40 Raman ávok depolarizáció arányának mérée Párhuzamo Merõlege Z Z E z E z Minta Beeõ lézer fény y Minta Beeõ lézer fény y Monokromátor Monokromátor I z (I ) I y (I + ) ábra. Egyzerûített kíérleti elrendezé Raman ávok depolarizáció hányadának méréére ábra. A CCl 4 Raman zínképének rézlete (gerjezté 488 nm) két különbözõ polarizáció optikai elrendezé eetén. 40

41 p p I I y z (I ) (I " ) 0 <? < 0.75 (p)? 0.75 (dp) Y 4 X Y 3 Y 1 Y 2 1 (A 1 ) (XY) 459 p 2 (E) d (YXY) 218 dp 3 (F 2 ) d (XY) 792, 765 dp 4 (F 2 ) d (YXY) 314 dp ábra. 41

42 3.2. táblázat. Jellemzõ hullámzámok é Raman é infravörö intenzitáok zerve vegyületcoportokban?(o-h)?(n-h)?(?c-h)?(=c-h)?(-c-h)?(-s-h)?(c?n)?(c?c)?(c=o)?(c=c)?(c=n)?(n=n), alifá coport?(n=n) aromá coport? a ((C-)NO 2 )? ((C-)NO 2 )? a ((C-)SO 2 (-C))? ((C-)SO 2 (-C))?((C-)SO(-C)?(C=S)?(CH 2 ), d a (CH 3 )? (CH 3 ) REZGÉS TARTOMÁNY (cm -1 ) RAMAN w m w m- v -w v-m m m m v w-0 m m m-w, INTENZITÁS INFRAVÖRÖS m m w -0 w-0 v 0-w m 0 0 m w m -m?(cc) aromáok 1600, , m m-w m- m- 0-w?(CC) alicikliku é alifá láncok? a (C-O-C)? (C-O-C)? a (Si-O-Si)? (Si-O-Si)?(O-O)?(S-S)?(Se-Se)?(C(aromá)-S)?(C(alifá)-S)?(C-Cl)?(C-Br)?(C-I)? (CC), alifá láncok C n n=3,, 12 n > 12 Rácrezgéek a molekulakritályban /n m w -m w-0 v -m v-0 m-w w-0 v w-0 0-w 0-w 0-w -m -m w-0? vegyérték rezgé,? hajlító rezgé,? zimmetriku rezgé,? a antizimmetriku rezgé, v nagyon erõ, erõ, m közepe, w gyenge, 0 nagyon gyenge vagy inaktív -0 42

43 FT-RAMAN SPEKTROSZKÓPIA Problémák (látható lézere gerjezténél): (1) Fluorezcencia (2) Lokáli melegedé (forgó minta, hûté) (3) Abzorpció ábra. Az antracén Raman zínképe ábra. FT-Raman interferométer. 43

44 TARTOMÁNY (cm -1 ) MINTAVÉTELEZÉS (nm) SPEKTRÁLIS TARTOMÁNY ,8 infravörö ,4 közeli infravörö ,2 látható-uv ,1 UV ábra. A He-Ne lézer interferenciájával zabályozott mintavételezéi intervallumok különbözõ ekvidiztán pontok felvételével ábra. Dinamiku tükörzabályozáal mûködõ interferométer. 44

45 3.3. táblázat. Az indén FT-Raman rezgéei.??/cm ,0 533,7 593,0 730,4 831,0 861,0 947,8 1018,3 1067,8 1108,9 1154,3 1205,6 1225,6 Intenzitá w m w mw w w mw mw vw mw??/cm -1 12,86,7 1361,6 1393,6 1457,6 1552,7 1589,8 1610,2 2892,2 2901,2 3054,7 3068,2 3112,7 Intenzitá vw wm wm wm w m m m m w w ábra. Az indén 2 -o (a) é 30 -o (b) méréi idejû FT-Raman pektruma. 45

Elektron transzport szénalapú nanoszerkezeteken

Elektron transzport szénalapú nanoszerkezeteken SZAKDOLGOZAT Elektron transzport szénalapú nanoszerkezeteken Márkus Bence Gábor Fizika BSc., fizikus szakirány Témavezető: Simon Ferenc egyetemi tanár BME Fizika Tanszék Belső konzulens: Kürti Jenő egyetemi

Részletesebben

NMR vizsgálatok szilárd fázisban A CP/MAS kísérlet és alkalmazásai

NMR vizsgálatok szilárd fázisban A CP/MAS kísérlet és alkalmazásai NMR vizsgálatok szilárd fázisban A CP/MAS kísérlet és alkalmazásai Szalontai Gábor Veszprémi Egyetem Szilikát- és Anyagmérnöki Tanszék NMR Laboratórium Verziószám: 1.2 CD, 2002. január NMR vizsgálatok

Részletesebben

KÉMIA PRÓBAÉRETTSÉGI emelt szint ÍRÁSBELI MEGOLDÁS és PONTOZÁS

KÉMIA PRÓBAÉRETTSÉGI emelt szint ÍRÁSBELI MEGOLDÁS és PONTOZÁS KÉMIA PRÓBAÉRETTSÉGI emelt szint ÍRÁSBELI MEGOLDÁS és PONTOZÁS 1. FELADATSOR I. feladat 1. CH 4 + H 2 O = CO + H 2 CO + 2 H 2 = CH OH 2. A szintézisgáz előállítása endoterm folyamat. A reakcióhő számítása

Részletesebben

Mágneses magrezonancia-spektroszkópia

Mágneses magrezonancia-spektroszkópia 1 Mágneses magrezonancia-spektroszkópia Egy- és kétdimenziós módszerek a kémiai szerkezetkutatásban Metodikai útmutató Szalontai Gábor Veszprémi Egyetem NMR Laboratórium Verziószám: 2.0 2003. március 2

Részletesebben

NÁTRIUMSÓK JELLEMZÉSE 23 NA MAS

NÁTRIUMSÓK JELLEMZÉSE 23 NA MAS SZAKDOLGOZAT FÖLDES TAMÁS NÁTRIUMSÓK JELLEMZÉSE 3 NA MAS ÉS MQMAS MÓDSZEREKKEL TÉMAVEZETŐ: DR. ROHONCZY JÁNOS SZERVETLEN KÉMIAI TANSZÉK EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR 011 Tartalomjegyzék

Részletesebben

18 referencia megtérülési idővel

18 referencia megtérülési idővel MAKING MODERN LIVING POSSIBLE Energiatakaréko megoldáok hűtéi/fűtéi rendzerek felújítáához 18 referencia megtérüléi idővel A füzetben zereplő való beruházáokon, való költégeken alapuló eettanulmányok megmutatják,

Részletesebben

fizikai hatások kölcsönhatásának tekinthető. Arról is meg voltam győződve, hogy a fizika, a kémia és a biológia törvényei mindenre magyarázattal

fizikai hatások kölcsönhatásának tekinthető. Arról is meg voltam győződve, hogy a fizika, a kémia és a biológia törvényei mindenre magyarázattal ELŐSZÓ Nagy titok az, hogy bár az emberi szív vágyódik, az után az Igazság után, amiben tisztán megtalálja a szabadságot és az örömet, mégis az emberek első reakciója erre az Igazságra gyűlölet és félelem."

Részletesebben

KÍSÉRLETES BIOLÓGIAI GYAKORLATOK

KÍSÉRLETES BIOLÓGIAI GYAKORLATOK Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Gazdag Zoltán, Kerepesi Ildikó Kucsera Judit, Manczinger László, Pesti Miklós, Takács Krisztina, Uzsoki Boglárka, Vágvölgyi Csaba KÍSÉRLETES BIOLÓGIAI GYAKORLATOK

Részletesebben

Kémiai és fizikai kémiai szakmai vizsgafeladatok

Kémiai és fizikai kémiai szakmai vizsgafeladatok Felkészítés szakmai vizsgára vegyipari területre Kémiai és fizikai kémiai szakmai vizsgafeladatok II/14. évfolyam TANulói jegyzet A TISZK rendszer továbbfejlesztése Petrik TISZK TÁMOP-2.2.-07/1-2F-2008-0011

Részletesebben

Beck Mihály:Változatok egy elemre. Kajtár Márton emlékének. A grafit és a gyémánt

Beck Mihály:Változatok egy elemre. Kajtár Márton emlékének. A grafit és a gyémánt DFT-BUDAPEST KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA NYILVÁNOS PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGANAP KÉMIA PRÓBAÉRETTSÉGI MEGOLDÓKULCS EMELT SZINT. ÉVFOLYAM. FELADAT ESETTANULMÁNY Olvassa el figyelmesen a szöveget és válaszoljon

Részletesebben

7. Egyéb fémionok hidroxokomplexei

7. Egyéb fémionok hidroxokomplexei 7. Egyéb fémionok hidroxokomplexei Kutatásainkat az Al(III)-on kívül kiterjesztettük olyan fémionokra is, amelyek lúgos közegben számottevő oldhatóságot mutatnak és/vagy amelyek viselkedéséből az Al(III)-

Részletesebben

CCD kamerák. Egy ilyen kis tároló három alapvető részből áll: szennyezett félvezető alapréteg, szigetelő zóna (általában szilícium-dioxid), elektróda.

CCD kamerák. Egy ilyen kis tároló három alapvető részből áll: szennyezett félvezető alapréteg, szigetelő zóna (általában szilícium-dioxid), elektróda. CCD kamerák A CCD kamerák alapelvét még 1970 táján fejlesztették ki a Bell Laboratóriumokban. A kutatás eredményeként olyan eszközöket készítettek, melyek ún. MOS (Metal Oxide Semi-conductor, Fém-Oxid

Részletesebben

Nem-ionizáló sugárzások fajtái, fizikai tulajdonságai és biológiai hatásai, jogszabályi előírások

Nem-ionizáló sugárzások fajtái, fizikai tulajdonságai és biológiai hatásai, jogszabályi előírások Témakörök Nem-ionizáló sugárzások fajtái, fizikai tulajdonságai és biológiai hatásai, jogszabályi előírások Jánossy Gábor OSSKI Nem-ionizáló Sugárzások Főosztálya Nem-ionizáló sugárzások spektruma Egyen

Részletesebben

Termoelektromos jelenségek

Termoelektromos jelenségek Termoelektromos jelenségek Vezetési elektronok maguktól nem lépnek ki egy fém felületéről, ahhoz, hogy ez megtörténjen, az elektronokra a fém belseje felé irányuló erő ellenében bizonyos munkát, un. kilépési

Részletesebben

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Kémia emelt szint 1312 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei

Részletesebben

A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet FIZIKA. 12. évfolyam.

A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet FIZIKA. 12. évfolyam. A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban Munkafüzet FIZIKA 12. évfolyam Juhász Zoltán TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A laboratórium

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 14. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 14. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Fekete Jenő*, Ritz Ferenc**

Fekete Jenő*, Ritz Ferenc** Olajmeghatározási módszerek 2. Rész Mintaelőkészítés és mérési módszerek összehasonlító értékelése Olajszennyezések okozta hosszútávú mérgező képesség (toxicitás) Fekete Jenő*, Ritz Ferenc** Bevezetés

Részletesebben

Nukleáris fizika II. rész

Nukleáris fizika II. rész Fizikai Intézet Dr. Paripás Béla Nukleáris fizika II. rész Miskolc, 015 Tartalomjegyzék 1. Ionizáló sugárzások külső és belső természetes forrásai... 3. Az anyag hullámtermészete... 7 3. A határozatlansági

Részletesebben

Az antenna talpponti ellenállása (impedanciája) az antenna típusától, geometriai méreteitől, föld feletti magasságától, stb. függ.

Az antenna talpponti ellenállása (impedanciája) az antenna típusától, geometriai méreteitől, föld feletti magasságától, stb. függ. 3.14.1. Antennák a) Alapfogalmak Az amatőr rádióállomás antennájának a feladata kettős: adáskor az adó által előállított rádiófrekvenciás teljesítményt elektromágneses hullámok formájában kisugározza,

Részletesebben

AKADÉMIAI DOKTORI ÉRTEKEZÉS

AKADÉMIAI DOKTORI ÉRTEKEZÉS AKADÉMIAI DOKTORI ÉRTEKEZÉS A K/Ar ÉS 40 Ar/ 39 Ar GEOKRONOLÓGIA FEJLESZTÉSE ÉS ALKALMAZÁSA I. kötet Balogh Kadosa MTA Atommagkutató Intézet Debrecen 2006 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 4 2. A K/Ar módszer

Részletesebben

Műszaki leírás. Az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges laboratóriumi fejlesztések megvalósítása tárgyú közbeszerzési eljáráshoz. 1.

Műszaki leírás. Az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges laboratóriumi fejlesztések megvalósítása tárgyú közbeszerzési eljáráshoz. 1. Műszaki leírás Az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges laboratóriumi fejlesztések megvalósítása tárgyú közbeszerzési eljáráshoz 1. Bevezető Az ivóvízbiztonság hatósági felügyelete a népegészségügyi

Részletesebben

A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek

A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény elektromágneses sugárzás, amely hullámjelleggel és korpuszkuláris sajátosságokkal is rendelkezik. A fény hullámjellege elsősorban az olyan

Részletesebben

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Kémia emelt szint 0803 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 13. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Az írásbeli feladatok értékelésének

Részletesebben

A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet FIZIKA. 11. évfolyam.

A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet FIZIKA. 11. évfolyam. A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban Munkafüzet FIZIKA 11. évfolyam Horváth Petra TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031 TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 3 A laboratórium

Részletesebben

Galliumarzenid eszközök hazai kutatása-fejlesztése

Galliumarzenid eszközök hazai kutatása-fejlesztése Galliumarzenid eszközök hazai kutatása-fejlesztése DR. SZÉP IVÁN MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézete ÖSSZEFOGLALÁS Az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézetében az utóbbi években folyó galliumarzenid kutatások

Részletesebben

Anyagtudomány2 (PhD szig) féléves házi feladat. Martenzites átalakulás és kiválásos keményítés

Anyagtudomány2 (PhD szig) féléves házi feladat. Martenzites átalakulás és kiválásos keményítés BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék Anyagtudomány2 (PhD szig) féléves házi feladat Martenzites átalakulás és kiválásos keményítés Thiele Ádám WTOSJ2 Budapest, 2011 Tartalomjegyzék

Részletesebben

KUTATÁS FÖLDÖN KÍVÜLI BOLYGÓK UTÁN BAJÁN IS? (Hegedüs Tibor, PhD, BKMÖ Csillagvizsgáló Intézet és PTE Csillagászati Külső Tanszék)

KUTATÁS FÖLDÖN KÍVÜLI BOLYGÓK UTÁN BAJÁN IS? (Hegedüs Tibor, PhD, BKMÖ Csillagvizsgáló Intézet és PTE Csillagászati Külső Tanszék) KUTATÁS FÖLDÖN KÍVÜLI BOLYGÓK UTÁN BAJÁN IS? (Hegedüs Tibor, PhD, BKMÖ Csillagvizsgáló Intézet és PTE Csillagászati Külső Tanszék) Bevezetés A lakott világok sokaságának első kimondásáért még máglyahalál

Részletesebben

4. Oszcillációk Első észlelések

4. Oszcillációk Első észlelések 4. Oszcillációk Első észlelések A Nap felszíni oszcillációinak vizsgálata 1960-ban indult Leighton észleléseivel, aki egy szellemes spektrohelioszkópos eljárást követett. Az ionizált bárium 4554 Angström

Részletesebben