1 / :46

Átírás

1 1 / :46 Advent Nem az az igazi nagy tett, ha sokat adunk, hanem ha nagyon szeretünk (Lisieux-i Szent Teréz) Adventi naptár A számokra kattintva meglepetést találsz! Advent Az advent a latin adventus szóból származik, és eljövetelt jelent. Eljövetelét Jézus Krisztusnak, Isten fiának, aki azért jön a világra, hogy kereszthalálával megváltsa bűneinket. Ez az időszak tehát a várakozás, a felkészülés és a reménykedés időszaka. A Karácsonyra való lelki előkészületé, a bűnbánaté és az imádságé. Az adventi időszak András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hetes időszakot jelöli.

2 2 / :46 Az advent eredete az századra nyúlik vissza. Egykor harangszó jelölte az advent, egyben az egyházi év kezdetét. Mivel az Úr eljövetelére a hívők bűnbánó lélekkel készültek, advent böjti időszak volt. Sok helyütt még a 20. században közepén is érvényben volt a heti 3, majd 2 napos böjt és a szombati hústól való tartózkodás. A legutóbbi időkig kerülték a zajos mulatságokat, a táncot, valamint esküvőt sem tartottak az adventi időszak alatt. Az advent hagyományos vallásos alaphangulatát a roráte, a hajnali mise jelenti. Számos településen a róráté alatt bezárták az ajtókat és az ablakokat, nehogy a hajnali harangozás elől menekülő boszorkányok otthonaikat megrontsák. A karácsonyig tartó négy hét alatt jeles szentek ünnepeit találhatjuk a naptárban, pl. András, Borbála, Miklós vagy Luca napja. Ekkor van a téli napforduló ideje is, amely a téli időszak vallásos szokáshagyományain érezteti a hatását. A legújabb kor egyházi szimbóluma az adventi koszorú, melyen a négy gyertya advent vasárnapjait jelöli, illetve az adventi naptár hagyománya, ami ennek az időszaknak kedvelt időmérő eszköze. A naptár 24 kis ablaka a Karácsonyt megelőző 24 napot jelöli, és minden ablak mögött ajándék rejtőzik. Az első adventi koszorút Johann Heinrich Wiechern hamburgi evangélikus lelkész készítette, aki imatermében egy mennyezetre felfüggesztett szekérkerékre 24 gyertyát helyezett és Karácsonyig minden nap eggyel több gyertyát gyújtott meg, hétköznaponként fehéret, vasárnaponként egy-egy pirosat. Később megszületett a fenyőágakból készült koszorú, amelyen már csak négy gyertya áll, három lila, és egy rózsaszín. A lila a bűnbánat, a rózsaszín a reménység színeit jelölik az egyházi liturgiában. Adventi koszorút vásárolhatunk virágárusoknál, de sokkal kedvesebb lesz a szívünknek, és nagyobb örömet fog okozni a gyertyák meggyújtása, ha mi magunk készítjük el, természetesen szülői segítséggel. Az első adventi naptárt 1908-ban egy édesanya készítette, mivel gyermeke minden este azzal a kérdéssel nyaggatta: "Hányat kell még aludnunk, hogy megjöjjön a Jézuska?"Egyszer aztán fogott egy vastag papírlapot, huszonnégy mezőre osztotta és mindegyikre rátűzött egy csokoládét. Gyermeke minden nap megehetett egyet, amíg el nem jött a Karácsony. Ez a gyermek aztán felnőttként belekezdett az adventi naptárak készítésébe, mivel úgy gondolta, hogy más gyermekeknek is örömet szerezhetne vele. Az első nyomtatott adventi naptár 1908-ban készült el. Gerhard Lang, az adventi naptárak atyja 1974-ben hunyt el Münchenben, igen idős korában.

3 3 / :46 SZENT ANDRÁS NAPJA (NOVEMBER 30.) Szent András napjával kezdődik az adventi időszak, illetve az egyházi év kezdete. András Keresztelő Szent János tanítványa volt, és testvérével, Simonnal együtt halászatból éltek Kafarnaumban, amikor az Úr maga mellé hívta. Ő vitte hírül Simonnak, hogy megtalálták a Messiást, és ő volt az, aki a kenyérszaporítás előtt jelentette Jézusnak, hogy az egyik fiúnak két kenyere és öt hala van. Pünkösd után tovább hirdette az evangéliumot. Mikor térítőútjáról visszatért, megalapította a bizánci egyházat. Öregember volt már, amikor Aegeas helytartó elfogatta, s mivel nem tudta bálványimádásra kényszeríteni, X alakú keresztre feszítette. Az apostolok között mindig hosszú szakállal, könyvvel, hálóval, hallal, oltárral és kereszttel ábrázolják. Miután Szkítiában is hirdette az igét, a szkíta területekről érkező magyarok igen nagy tisztelettel tekintettek rá, s számos helység is megőrizte nevében, pl. Békésszentandrás, Temesszentandrás. Három magyar királyunk is viselte nevét: I. András ( ), II. András ( ), III. András ( ). Bár András a halászok és takácsok védőszentje, a néphagyományban házasságszerző szentként játszott fontos szerepet. Az ő nevéhez fűződnek az esztendő folyamán a legnagyobb számban a férjjósló, szerelemvarázsló rítusok. Egyes területeken még ma is élnek olyan népszokások, hogy a lányok este szilvásgombócot főznek, mindegyikbe beleraknak egy-egy férfinevet tartalmazó papírt, s az első feljövő gombócban található név lesz a férjüké. SZENT BORBÁLA (DECEMBER 4.) Szent Borbála napja már a második adventi hétre, december 4-re esik. Borbála egy gazdag nikodémiai kereskedő leánya volt. A szép és okos leány levelezni kezdett egy tudós püspökkel, s hamarosan megkeresztelkedett. Apja azonban nem nézte jó szemmel Borbála megtérését, s végső elkeseredésében ő maga jelentette fel a helytartónál, Maximinus Daiánál. Borbála legendája szerint azonban a toronyba zárt leány előtt megnyíltak a börtön falai, majd a rejtekhelyét eláruló pásztor bárányai változtak sáskákká. Végül hosszas bebörtönözés és kínzások után tulajdon apja fejezte le, akit viszont ezért villám sújtott agyon. Barbara a bányászatnak, a jó halálnak, és sok városnak védőszentje. Jelképe a három ablakú torony, mely a Szentháromságra utal, a kehely, a pálmaág, melyet Krisztustól kap szüzessége jelképeként. Mivel Borbála a tüzérek védőszentje is, ebből a hiedelemkörből származik a néphagyományban az a szokás, miszerint Borbála napján csak férfiaknak szabad tüzet rakniuk, sőt egyes vidékeken ezen a napon nők nem is dolgozhattak. A Borbála-nap legfontosabb nép hagyománya a Borbála-ág vágása. A lányok ilyenkor cseresznye- vagy orgonaágat törnek, vízbe helyezik, s ha kizöldül, hamarosan férjhez mennek. SZENT MIKLÓS NAPJA (DECEMBER 6.) Szent Miklós püspök Patara városában született, amely a mai Törökország területén található. Már fiatal korában csodák estek meg vele: csecsemőként fürösztés közben megállt a saját lábán, szerdán és pénteken pedig csak egyszer szopott. Fiatal korában egyre csak azt a lehetőséget kereste, hogyan tudná Isten dicsőségét szolgálni. Később pedig isteni jelre Müra püspökévé választották. Miklósnak egyszer tudomására jutott, hogy a városban él egy család: apa, és három eladósorban levő lánya. Olyan szegények voltak, hogy a leányok nem tudtak férjhez menni, mivel hozománnyal nem rendelkeztek, anélkül pedig akkoriban elképzelhetetlen volt a házasság. Miklós az éj leple alatt felmászott a leányok házánál álló fára, és titokban bedobott az ablakon három zacskó aranyat. Innen ered az a ma is élő hagyomány, hogy Szent Miklós napján a Mikulás az ablakokba teszi a gyermekek ajándékát. Miklós püspök azonban még számos csodatettéről is híres. Történt egyszer, hogy éhinség idején kiment a város kikötőjébe, ahol búzarakománnyal teli hajókat vártak. A megérkező hajósokat arra kérte, adjanak néhány zsák búzát a szegényeknek, azok azonban tartottak a királyi helytartó bosszújától, mivel a búza ki volt számolva. Végül mégis engedtek Miklós kérésének, és az éhezőknek szétosztották a rakomány egy részét, amikor azonban az elszámolásra került sor, egyetlenegy zsák sem hiányzott. Miklós számos foglalkozásnak, így a molnároknak, a kenyérsütőknek, valamint a szegényeknek, a

4 4 / :46 diákoknak és a családoknak is a védőszentje. LUCA NAPJA (DECEMBER 13.) Szant Lúcia Siracusában született, Szicilia szigetén gazdag nemesi családból. Egyszer, amikor beteg édesanyjával Szent Ágota sírjánál imadkozott, a szent megjelent előtte, és megjósolta neki vértanúságát. Miután anyja meggyógyult, Lúcia úgy döntött, immár örökre Jézus Krisztus jegyesének tekinti magát, és szűzi életet él. Erre azonban vőlegénye bosszúból feljelentette a fejedelemnél, aki Lúciát bordélyházba küldte. Ekkor azonban csoda történt, s Lúciát még két ökörrel sem sikerült elvontatni helyéről, majd olajjal és szurokkal akarták megégetni, ám a tűz sem fogott rajta. Végül rabtartói vágták el a torkát. Halála előtt még befejezte imáját, és megjósolta a keresztényüldözések végét. Sírja fölé később bazilika épült. Mivel Lúcia Jézus Krisztus menyasszonyának vallotta magát, ezért házasságszerző szent, s az eladó lányoknak mennyei pártfogója. Legendája szerint mivel pogány kérője Lúciában legszebbnek a szemeit tartotta, ezért a leány kivájta azokat, és elküldte neki. A Szűzanya azonban még szebbekkel ajándékozta meg. Innen fakad, hogy a szemfájósok védőszentjeként is tisztelik. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy a Lúcia-magyarul Luca- név a Lux (világosság) szóból származik, s ünnepét az Egyház nem véletlenül tette épp december 13-ra. E nap ugyanis a Gergely-naptár (1582) előtt az esztendő legrövidebb, így legsötétebb napja volt, ami egyúttal a téli napfordulat kezdő napját jelentette. Érdekes e naphoz kötődő hagyomány Luca székének elkészítése, melyet kilencféle fából faragott készítője, méghozzá olyan lassan, hogy azzal csak Karácsony estéjére készüljön el. Innen származik a mondás:lassan készül, mit a Luca széke. Ha elkészítője Karácsonykor az éjféli misén felállt erre a csillag alakú székre, megláthatta a templomban összegyűltek között a falu boszorkányait, mivel azok ilyenkor szarvakat viseltek. Ekkor haza kellett szaladnia háta mögé mákot dobva, amit a boszorkáknak fel kellett csipegetniük, így nehezen követhették. Otthon aztán megsemmisítette a széket. (HITETLEN) SZENT TAMÁS NAPJA (DECEMBER 21.) December 21-e Tamás napja. Jézus egyik tanítványának, Tamás apostolnak, a galileai ácsmesternek az emlékünnepe. A hitetlen Tamás nevet azért kapta, mivel nem hitte el, hogy Jézus valóban feltámadt, ezért az megmutatta neki sebeit, sőt meg is érinthette azokat. Innen ered a kifejezés: hitetlen Tamás, vagy tamáskodik. Ezzel azt fejezzük ki, hogy valaki kételkedik valamiben.tamás volt az a tanítvány, aki a Szentföldtől a legmesszebb került térítőútja során: Indiába. Itt hirdette a keresztény tanokat. Az általa létrehozott keresztény közösséget ma is Tamáskeresztényeknek nevezik. A karácsonyi ételeket Tamás napján szokták megszentelni. KARÁCSONY VIGÍLIÁJA (DECEMBER 24) ÉS KARÁCSONY (DECEMBER )

5 5 / :46 A Karácsony Isten Fiának, Jézus Krisztus földi születésének ünnepnapja. A betlehemi születés az üdvtörténet központi eseménye. Jézus születése mindenki számára üdvösséget hoz, aki engedi, hogy lelkében a kegyelem által megszülethessék az üdvözítő Jézus. E születés időpontja az egész földkerekségen általánosan elfogadott időszámítás kezdőpontja. Ehhez számoljuk a történelem eseményeit Krisztus előtt (Kr.e.) és Krisztus után (Kr.u.) Szent Máté és Szent Lukács részletesen is elmesélik Jézus születését. A karácsonyi liturgia sajátossága a három szentmise: az éjféli mise, a pásztorok miséje és az ünnepi szentmise. Karácsony igen gazdag hagyományvilággal rendelkezik: ilyen a karácsonyfa állítás vagy a betlehemezés. Karácsony az egyetlen olyan ünnep, amelyet valamilyen formában a Föld minden részén megtartanak. Szeretetünnep, mivel Isten szeretetből ajándékozta nekünk Fiát. A Fiúisten az Atya és az irántunk való szeretetből lett emberré, vállalta az emberség minden terhét és szenvedését, egészen a kereszthalálig. Jézus születése Ebben az időben történt, hogy Augustus császár rendeletet adott ki, hogy a földkerekség minden egyes lakóját írják össze. Ezt az első összeírást Cirinusz, Szíria helytartója bonyolította le. Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják. József is fölment Galilea Názáret nevű városából Júdeába, Dávid városába, Betlehembe, mert Dávid házából és nemzetségéből származott, hogy összeírják feleségével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. Ott-tartózkodásuk alatt elérkezett a szülés ideje. Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson. (Lukács evangéliuma) Tovább