TBD15 PROFORD ŐSZI KONFERENCIA. Next Generation

Átírás

1 TBD15 PROFORD ŐSZI KONFERENCIA Next Generation október 16., Budapest A BME Tolmács- és Fordítóképző Központ hallgatóinak szakmai beszámolója

2 A konferencia köszöntő beszédét Bán Miklós, a Proford elnöke tartotta. Beszédében kihangsúlyozta, hogy az idei konferencia témáját a fordítóiparban végbemenő generációváltás adta: lassan nyugdíjba vonul egy nagy fordítógeneráció, ezzel párhuzamosan új fordítóirodák és technológiai eszközök jelennek meg, egyúttal megjelenik a vevők új generációja is, valamint a képzőintézmények legendás vezetői is nyugdíjba vonulnak, teret adva az új generációk új elképzeléseinek. Maga a Proford is egy újgenerációs egyesület- tette hozzá. A paradigmaváltás új készségeket követel meg a fordítóktól és tolmácsoktól: nem feltétlenül a mindenhez értő kreatív lángészre, sokkal inkább egy szűk területen járatos, alapos szakemberre van szükség mondta el, kiemelve a hatékonyság, a rugalmasság, az empátia és az együttműködés fontosságát. A TBD15 célja nem más, mint facilitálni a párbeszédet a szakma minden egyes résztvevője között: szabadúszók és szabadúszók, irodák és irodák, egyetemek és egyetemek, úgy ahogy irodák és egyetemek, szabadúszók és irodák között. Bán Miklós elmondta, hogy a konferenciát tisztelgésnek szánják a nagy fordító- és tolmácsgeneráció előtt, szeretnének meghajolni és köszönetet mondani elődeiknek, tanítóiknak, ugyanakkor a konferenciát köszöntésnek is szánják az új nemzedéknek, az újonnan érkezőknek. Jól fémjelzi ezt a tényt, hogy az idei konferencián szervezett keretek között jelent voltak a BME Tolmács-és Fordítóképzőjének tolmács- és fordítóképzős hallgatói, konferenciabelépőjüket a Proford-BME-TFK hallgatói akció keretében részben a Proford tagirodái finanszírozták. Minden hallgatóra jutott egy irodai delegált, a számára kijelölt irodai delegált munkáját a hallgató a konferencia során testközelből követhette figyelemmel. A hallgatóknak ez rendkívül érdekes, gyakorlati tapasztalat volt. Bán Miklós, a Proford elnöke 2

3 KEYNOTE: Zsohár Zsuzsanna, Migration Aid, Proford-alapító A nyitó beszédet Zsohár Zsuzsanna tartotta. Tapasztalatai azt mutatják, hogy az elmúlt hetek, hónap eseményei és a szíriai menekültválság a még gyakorlott tolmácsokat és fordítókat is eddig nem tapasztalt kihívások elé állították. Újra bebizonyosodott, hogy a nyelvi közvetítés területén dolgozók szerepe mennyire sokszínű, felelősségük pedig korántsem alábecsülendő. A rossz kommunikáció, illetve a kommunikáció hiánya nehezen kezelhető helyzeteket teremthet, elképzelhető például, hogy egy rosszul tolmácsolt információ miatt 3000 ember indul el az osztrák határ felé, vagy egy helytelenül lefordított szöveg következtében valaki az új élet reményétől esik el. A kezdeti kultúrsokk után a még tapasztalt szakembereknek is rá kellett ébredniük arra, hogy a képesítés nem minden, az érzelmek közvetítéséhez emberközpontúságra és empátiára van szükség. A kultúra és a gesztusok ismerete fontosabb lehet a terminológiai tudásnál. Egy olyan helyzetről beszélünk, ahol az ember felülemelkedik a nyelven- mondta el Zsohár Zsuzsanna, kiemelve, hogy ezen a területen valóban nem a nyelvi készséegek a legfontosabbak, hiszen az információ célbaérését megkönnyítendő előfordult, hogy egy 18 oldalas hosszúságú, instrukciókat tartalmazó dokumentum 1 oldalassá, majd 1-1 soros, több nyelven leírt instrukcióvá olvadt, illetve effektíve tolmácsolás helyett az orvos és a páciens közötti kommunikációt egy, a testrészekről készített rajzon szereplő többnyelvű feliratok segítették. A nyelv szinte másodlagossá vált, előtérbe kerültek a válsághelyzetből adódó emberi kommunikációs szükségletek. Zsohár Zsuzsanna ezen kívül elmondta, hogy egy ilyen helyzetben a technológiai újítások (Google Translate, Facetime) is rendkívül hasznosak, hiszen kitűnően alkalmazhatóak a tünetek vagy a fájdalom helyének meghatározására egy-egy orvosi vizsgálat során. Zsohár Zsuzsanna, Migration Aid 3

4 PANELBESZÉLGETÉS 1 Generációváltás az oktatásban és a piacon Kincse Szabolcs, moderátor, nyest.hu Résztvevők: Magyarországi fordítóképzők elismert oktatói, fordítóirodák (Dr. Horváth Ildikó - ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszék, tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, dr. Wagner Veronika - global business partner manager, espell, Dr. Fischer Márta - közgazdász, szakfordító, BME TFK, egyetemi docens, Dr. Sohár Anikó - PPKE BTK Angol-Amerikai Intézet, PPKE Fordító és tolmács mesterképzési szak szakfelelős, egyetemi docens, Balázs Márta - EDIMART Tolmács- és Fordítóiroda Kft. tulajdonos-ügyvezetője, konferenciatolmács, moderátor: Kincse Szabolcs, nyest.hu, főszerkesztő) Az elmúlt években elindult a generációváltás a magyarországi fordítóképzésben, így a diákok és tanárok összetételében is. A piacon is érezhető a különbség az elmúlt évekhez képest. A piaci szereplők tapasztalatai azt mutatják, hogy az újonnan kikerülő fordítók és tolmácsok nyitottabbak, más készségekkel és hozzáállással rendelkeznek, illetve több gyakorlati információval rendelkeznek a fordítóirodák működéséről, mint elődjeik. A képzés kialakítása több komponensű: a képzőintézmények kezét egyrészt kötik a jogszabályok, ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy az egyetemek célja képzéseik piacorientáltabbá tétele. A piac elsődleges elvárása, hogy elsősorban ne reneszánsz polihisztorok, hanem szakemberek kerüljenek ki az egyetemekről. Olyan fordítókra van szükségük, akik el tudják adni magukat, és már rendelkeznek szakterülettel. Elhangzott továbbá, hogy az egyetemeknek nincs kiépített follow-up programjuk, nincs kapacitásuk nyomon követni a volt diákok szakmai pályáját, tehát nincs kézzelfogható adat arról, mennyien maradnak a fordítói/tolmácspályán a képzés elvégzése után. 4

5 A technológia rohamos fejlődését mind az egyetemek, mind az irodák érzik. A fejlődéssel az egyetemek sikeresen felveszik a ritmust, és igyekeznek megismertetni a hallgatókat a különböző technológiai eszközökkel. Az irodák ezzel szemben hiányolják a csoportban gondolkodást és a projektmunkára való felkészítést az egyetemek részéről. TUDÁSBÖRZE 1-2 Tematikus asztalok: EU fordítás, Folyamatmenedzsment, Fordításhitelesítés, Gépi fordítás, Képzőintézmények, Lektorálás, Lokalizáció, Marketing, MemoQ, Sales!, Projektmenedzsment, Szakosodás, Terminológia, Tolmácsolás, Vállalkozunk! A kétszer hatvanperces Tudásbörzén egy-egy specifikus területet ismerhettünk meg alaposabban, mind a fordító, mind tolmács szakma szemszögéből. A témák változatosak voltak, így a tizenöt témából mindenki megtalálhatta a számára érdekes, vagy újdonságot nyújtó területet. Hallgatóként személyes döntés alapján válaszhattuk ki a minket érdeklő témákat, így részt vettünk a Tolmácsolás, a Lektorálás, a Vállalkozzunk!, az EU fordítás, a Szakosodás, a Terminológia, a Képzőintézmények, a Lokalizáció, illetve a Projektmenedzsment tematikus asztalbeszélgetéseken. A beszélgetéseken alkalmunk volt szakmabeliekkel megismerkedni, akik számos gyakorlati tanáccsal láttak el bennünket, és iránymutatást adtak a későbbi szakterület-választásban. 5

6 PANELBESZÉLGETÉS 2 Jönnek és megesznek - hogyan készül az iparág a generációváltásra? Résztvevők: dinoszauruszok és kistigrisek (Nagy Gabriella - angol-olasz szabadúszó konferenciatolmács, fordító, lektor, közgazdász, Gál-Berey Tünde - Villámfordítás tulajdonosügyvezetője, Beták Patrícia - BME-TFK, nappali képzésvezető, Varga Ágnes - Kilgray Translation Technologies, Software Developer, Holländer Daniel - szabadúszó fordító és tolmács, moderátorok: Bán Miklós és Hajós Kata, Proford) A Jönnek és megesznek címet viselő második panelbeszélgetés keretében Nagy Gabriella és Holländer Dániel szabadúszó fordítók, Beták Patrícia képzésvezető, Gál-Berey Tünde, a Villámfordítás fordítóiroda tulajdonos-ügyvezetője, valamint Varga Ágnes, a Kilgray Translation Technologies szoftverfejlesztője véleményét hallhattuk a generációváltásról. Beták Patrícia nagyon őszintén, lelkesen és buzdítóan beszélt az új generációról, amit a publikum nagy tapssal jutalmazott. Nagy Gabriella személyes tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal arról, hogy milyen szakmai és emberi kvalitásokkal lehet kezdőként kivívni a szakma elfogadását és megbecsülését. Említette többek között a szakmai alázatot, az elhivatottságot, a folyamatos fejlődésre való igényt, és a fegyelmet. Gál-Berey Tünde szerint a tehetség fontos, ám a szorgalom még annál is fontosabb. A listát Beták Patrícia a fiatalokban rejlő hatalmas tudásvággyal, lelkesedéssel, rengeteg energiával és az új technológiákhoz való gyors alkalmazkodással egészítette ki, melyek mind-mind előnyükre válhatnak az elhelyezkedés során. A fiatalok az említett tulajdonságok segítségével pótolhatják tapasztalatlanságukat, és könnyebben megtalálhatják számításaikat a munkaerőpiacon. 6

7 A technológiai fejlesztés oldaláról is érdekes újdonságokat hallhattunk, amelyek még könnyebbé és alaposabbá tehetik jövőbeli munkánkat. A technológiai fejlődés miatt új tolmácsolási formák (telefontolmácsolás, távtolmácsolás stb.) jelennek meg és terjednek el, melyekhez minden generációnak alkalmazkodnia kell- amennyiben továbbra is ezen a területen szeretne dolgozni. A változásokra azonban a képzőintézményeknek is reflektálniuk kell, hogy a hallgatók olyan készségeket sajátíthassanak el, melyekre támaszkodva a piac aktuális igényeinek megfelelő szakemberekké válhatnak, épp ezért az információalapú oktatás helyett a készségalapú oktatásra kell nagy hangsúlyt fektetni, hiszen ez felel meg a piac és a hallgatók elvárásainak is. Elhangzott továbbá, hogy manapság a közösségi fordítás és tolmácsolás egyre nagyobb teret nyer, ezért a hallgatókat is érzékenyíteni kell erre a területre, valamint támogatni kell őket abban, hogy önkéntes munkát vállaljanak, hiszen az ilyen típusú feladatok során biztonságérzetet, magabiztosságot és gyakorlatot lehet szerezni, és mindez óriási előnyt jelent a kezdőknek. Ráaadásul nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az ilyen jellegű megbízások esetében sokszor egy-egy szón emberi életek múlhatnak (bírósági, rendőrségi, kórházi, menekültügyi tolmácsolás és fordítás) ezért nagyon fontos, hogy ezeket a feladatokat olyan fordítók és tolmácsok végezzék, akik stabil fordítói-és tolmácskészségekkel rendelkeznek, illetve egyéb készségeket is fel tudnak mutatni. Általánosságban elmondható, hogy hazánkban az önkéntességnek nincs hosszú évekre visszanyúló hagyománya, az előző generációk számára nem kínálkozott annyi önkéntességen alapuló lehetőség, mint ma, ha azonban szerencsénk van, az új generációk megváltoztathatják ezt a helyzetet. 7

8 Hajós Kata, moderátor A beszélgetés végén felmerült egy esetleges mentori program elindításának lehetősége, amelynek keretein belül a szakmában már jártas szabadúszó tolmácsok és fordítók segítenék a kezdőket pályájuk elején, valamint tanácsaikkal elősegítenék szakmai előmenetelüket. Mivel ez a felvetés nem csak a kezdők számára lenne nagyszerű lehetőség, hiszen a fordítóirodáknak is előnyt jelentene, ha szakképzett fiatal fordítókkal bővülne a piac, a javaslatot mindkét fél örömmel fogadta. Hamarosan megkezdődik a program pontos kidolgozása és elindítása, amely a generációk közötti együttműködés tökéletes példája lesz a jövőben. A program emellett azt is bizonyítaná, hogy a szakmai féltékenység és versengés leküzdése milyen hatalmas előnyökkel járhat mindenki számára. Beták Patrícia szerint a megvalósításhoz komoly előrelépést jelent az a nyitottság, amely manapság tapasztalható mind a hallgatók, mind az oktatók, mind a piac és az irodák részéről. PÁRHUZAMOS SZEKCIÓ: FORDÍTÁSTECHNOLÓGIA 1 Technológiai körkép kezdőknek és haladóknak, avagy hogyan támogatja ma a fordítást és a lokalizálást az informatika. Gyakorlati bemutatók, kérdezz-felelek, tippek-trükkök. A Technológia szekció délelőtti blokkjában fordítástámogató (CAT) és fordítói projektmenedzsment (TMS) eszközökkel ismerkedhetett meg a hallgatóság. Elsőként Papp Sándor (Kilgray) beszélt a CAT-eszközök területén várható fejlesztésekről, melyek a jövőben nagyban megkönnyíthetik a fordítók munkáját. Ezt követően angol nyelvű prezentációkat hallhattunk olyan külföldi fejlesztésű TMS-eszközökről, melyek nagy terhet vehetnek le projektmenedzserek válláról. Witold Butryn és Katarzyna Kołtun az XTRF, Nancy Radloff pedig a Plunet által kifejlesztett rendszer funkcióit mutatta be. A délelőtti szekció zárásaként ismét a Kilgray prezentációja következett, ezúttal Pándi Veronika beszélt saját fejlesztésű TMS-eszközükről, a Language Terminalról, melynek segítségével a fordító egy személyre szabható felületen, néhány kattintással kezelheti projektjeit és tehet árajánlatot a megrendelőknek. 8

9 Varga Katalin, moderátor, Proford PÁRHUZAMOS SZEKCIÓ: FORDÍTÁSTECHNOLÓGIA 2 Technológiai körkép kezdőknek és haladóknak, avagy hogyan támogatja ma a fordítást és a lokalizálást az informatika. Gyakorlati bemutatók, kérdezz-felelek, tippek-trükkök. Moderátor: Varga Katalin, Proford A Technológia szekció délutáni blokkjában főként lokalizációról hallhattunk. Elsőként Gorka Botond, a Facebook egyik vezető nyelvésze mutatta be azt a felülelet, melyen keresztül a felhasználók lefordíthatják a közösségi portált. Ezt követően Klimcsik Ágnes (EC Innovations) tartott előadást az ázsiai lokalizációról, bepillantást engedve a kétbájtos karaktereket használó keleti nyelvek és a távol-keleti piac kutatásának világába. Varga Dániel (Easyling) bemutatta a közönségnek a weboldalak lokalizációjának 3,5 milliárd dolláros piacát és az ahhoz kapcsolódó kihívásokat. A délutani blokkot Sinkó Krisztián prezentációja zárta, aki egy gyakorlati példán keresztül illusztrálta, hogyan építhető be a Globalese statisztikai alapú gépi fordítási rendszere a Tradosszal történő fordítás folyamatába. PÁRHUZAMOS SZEKCIÓ: FORDÍTÁSTECHNOLÓGIA 3 Lokalizációs mesterkurzus és bemutató a fordítások előkészítéséről Urbán Miklós, a Kilgray Professional Service Managerének vezetésével. Miklós beszélt a fordítás-előkészítésről és a speciális nyelvi lokalizációs környezetekről, továbbá bemutatta, hogyan zajlik a fordításmenedzsment a nagyvállalatoknál. Bepillantást nyerhettünk a nyelvi mérnökök munkájába, megtudhattuk, hogyan zajlik a legkülönbözőbb 9

10 fájlok előkészítése a fordításra (összetett dokumentumkezelési feladatok: InDesign és egyéb kiadványszerkesztők, XML-alapú tartalomkezelő rendszerek, HTML-alapú súgórendszerek). Papp Sándor, Kilgray Urbán Miklós, mesterkurzus 10

11 SPEED NETWORKING Megújult formában, még több találkozási lehetőséggel, regisztrált résztvevőknek! Rendkívül dinamikus, pörgős menetben, egyperces bemutatkozások keretében pillanthattunk be a piaci igények és elvárások világába. A speed networking kitűnő alkalom arra, hogy a fordítóirodák vezetői, projektmenedzserei, egyéb munkatársai, valamint az álláskereső fordítók, szabadúszók, kezdők és profik találkozhassanak egymással és jobban megismerjék egymást, ebben az értelemben tehát nagyszerű lehetőség a szakmai kapcsolatok építésére és munkakapcsolatok kialakítására. A hallgatóknak pedig hatalmas előny, hogy már a tanulmányaik alatt részt vehettek ebben, így jövőre a már megszerzett tapasztalatokkal felfegyverkezve léphetnek majd ki a fordítói piacra. ZÁRSZÓ Holländer Dániel, szabadúszó fordító és tolmács A konferencia záróbeszédét Holländer Dániel, új generációs fordító tartotta. Beszédében kihangsúlyozta a szakmai közösség összetartó erejének fontosságát, mely összetartás alapfeltételként fogalmazza meg, hogy az idősebb, tapasztaltabb generációk segítsék az utánuk következő generációkat. Ez a támogatás a tapasztalatok átadásában, a friss diplomások támogatásában, valamint mentorrendszerek kialakításában mutatkozik meg. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy új generációs szakemberekként a megszerzett tudás továbbadásának feladata a fiatalokra hárul majd, hiszen így válik lehetségessé a generációk közötti együttműködés, mely kitűnő táptalaja a folyamatos tudásmegosztásnak. 11

12 Írták: a BME-TFK 2015/16-os évfolyamának hallgatói, a jövő tolmácsai és fordítói: Balló Judit, Balogh Beáta, Dávid Ferenc, Erős Ágnes, Fejes Lilla, Gálos Lilla, Krizsán Péter, Kranczicki Anna, Majlinger Diána, Nagy Anita, Nagy Orsolya, Orvos-Nagy Barbara, Papp Zoltán Róbert, Szikszai Zoltán, Tóth Katalin, Varga Erika 12