Balatonboglár Városi Önkormányzat Képviselő-testülete december 15. napján tartandó ü l é s é r e

Átírás

1 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Ügyiratszám: 1-12/2011. Sorszám: 8. E LŐTERJESZTÉS Balatonboglár Városi Önkormányzat Képviselő-testülete december 15. napján tartandó ü l é s é r e Tárgy: Balatonboglár település belépése a Dél-Balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásba Előadó: Mészáros Miklós polgármester Látta: Feikusné Horváth Erzsébet jegyző Előzetesen tárgyalja: Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság Ügyrendi Bizottság Melléklet:

2 Tisztelt Képviselő-testület! 2002-ben 204 település összefogásával, Siófok gesztorságával közösen konzorciumot hoztunk létre egy új hulladékgazdálkodási rendszer kialakítására és működtetésére től kezdve kalandos úton haladtunk ennek megvalósításában, míg végül elérkeztünk a beruházás bejezéséhez küzdelmes évek és rengeteg vita során Azt gondoljuk, most jött el az idő arra, hogy végre a saját sorsunkat, vagyis az általunk képviselt emberek sorsát a saját kezünkbe vegyük. A Dél-Balatoni ISPA két területté oszlik, a délire és az északira, melyből az északi rész egyértelműen az AVE Zöldfok Zrt. szolgáltatása alá vont terület. A probléma is itt kezdődik, vagyis abból, hogy Siófok eladta kisebbségi tulajdonát a Zöldfok Zrt-ben az Ave Magyarország Kft-nek. A döntés alapján direktben nem lehetett megbízni az elkészült és vásárolt vagyon üzemeltetésére a Zöldfok Zrt-t. Az érintett önkormányzatok 10%-os önrészét természetesen a lakosság állja 10 év alatt az üzemeltetőkön keresztül, akik megelőlegezték ezt a fogyasztók számára. A Zöldfok eladása miatt az üzemeltetésre közbeszerzési eljárást kellett kiírni. A rt. tulajdonában voltak olyan lerakók, amiket önkormányzati tulajdonba kellett venni, mert olyanra nem lehet közbeszerzést kiírni, ami másnak a tulajdona. Természetesen Siófok olyan döntést hozott, hogy ezeket a konzorcium vásárolja meg. A konzorcium nem tulajdonosi kategória, ezért a földhivatali bejegyzés a tulajdoni lapon Siófok nevére szólt. A három lerakó ára 89 M Ft volt. Diszkontált cash-flow értéken kiszámította a Zöldfok, hogy amennyiben nem ő lesz a nyertes, akkor kár éri, mivel eladta a 3 telepet, és nekik E Ft kártérítés jár. Ezt az összeget mindenkinek ki kellett fizetnie, aki indult a közbeszerzésen. Természetesen a konzorcium hozott olyan döntést is, mely szerint ha a Zöldfok nyer, akkor ilyen igény nincs. Az északi területen egyedül Tab fizette ki a saját maga a 10%os önrészét és az előkészítés költségeit, 83 település nem, ezért aztán nem tudható, hogy mit terhelnek rá a lakosságra. Közbeszerzés alapján a Zöldfok kifizette ezt az 557 M Ft-ot, és ez az összeg vagy visszakerült hozzá vagy a konzorciumot kéne gazdagítania és ezáltal lényegesen kevesebbnek kellene lennie a szemétszállítási díjnak. Nincs nyoma az összegnek. Siófok képviselő-testülete úgy döntött én, hogy eladja részvényeinek egy hányadát, 25%- ot, így kisebbségi tulajdonos lesz az AVE mellett. Megtehették, de ez hátrányos nemcsak a siófokiaknak, hanem még közel 100 település lakosainak is. A probléma az, hogy a Siófok Város nevére bejegyzett konzorcium megvásárolta 3 db lerakó használati jogát és ig bérbe adta a Zöldfok Zrt-nek. Vagyis 2050-ig helyzetbe hozta saját cégét és így az AVE-t is. Lakosság pedig fizethet, ugyanis 10 év múlva hiába jár le az üzemeltetési szerződés, akkor sincs más lehetőség, csak ők. Tisztelt Képviselő-testület! A november 25-én Fonyódon megtartott kistérségi ülésen minden polgármester támogatta azt a javaslatot, hogy ne csatlakozzunk a Siófoki Társuláshoz, mert a következő években ez az egyetlen esélyünk arra, hogy a díjakat kordában tudjuk tartani. Értesüléseink szerint a Balatonföldvári és a Siófoki Kistérségek településeinek többsége sem támogatja a csatlakozást. Erre kérem Balatonboglár Város Képviselő-testületének tagjait is a jövő és a lakosság érdekében. A legutóbbi november 30-án kelt levél egyértelmű zsarolás ami a legvadabb maffia módszereket idézi, ez elfogadhatatlan számunkra. A végső megoldás önálló nonprofit társulás létrehozása és a kéttényezős díjrendszer bevezetése lesz, melyben a valós költségek a nem állandó lakosoknál is megjelennek. Határozati javaslat: Mészáros Miklós Polgármester Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodás terén felmerült kérdések tisztásáig nem dönt a Dél-Balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásba történő belépésről.

3 ELŐTERJESZTÉS Készült : a. Város Önkormányzat Képviselő-testületének napján tartandó ülésére Előterjesztő: polgármester Tárgy: település belépése a Dél-Balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásba Tisztelt Képviselő Testület! Amint az Önök előtt is jól ismert, településünk tagja a Dél-Balaton és Sió völgye Hulladékgazdálkodási Konzorciumnak. A Konzorcium rövidesen befejezi munkáját, miután felépítette a vállalásában szereplő hulladékgazdálkodási létesítményeket, beszerezte a hozzájuk kapcsolódó eszközöket, valamint pénzügyileg is lezárta a projektet a támogató hatóság, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felé. Rövidesen megtörténik az aktiválás befejezése, illetve a használatba vételi engedélyek teljes körű kiadása, amellyel a konzorcium egy végső elszámolással befejezi tevékenységét. A konzorcium déli területén már megalakult az úgynevezett Cikói Hulladékgazdálkodási társulás. Az északi projektterületen (Somi és Ordacsehi hulladékgazdálkodási körzet, azaz Dél-Balatoni Régió),- önkormányzatunk is ezen régió része - most látja elérkezettnek az időt a társulás megalakítására, amely a projektben felhalmozódott vagyont a továbbiakban kizárólagosan tulajdonolja és kezeli, emellett a szükséges mértékű fejlesztéseket végzi, illetve ezzel együtt jogosultja a létesítmények és eszközök használatából keletkező, ún. használati díjaknak is, mely a jövőbeni létesítmény és eszköz pótlásokat fedezi, és a fejlesztések önrészét is jelentős részben képezheti. Egyúttal emlékeztetni kívánom a tisztelt testületet, hogy a fentebb vázolt Dél-Balatoni projektterület Konzorciumi Határozattal alátámasztott fejlesztési kötelezettséget vállalt a rendszer továbbfejlesztésére, s ily módon a létrehozandó társulás nem csak a létrehozott vagyon és a felhalmozott fejlesztési forrás örököse lesz, hanem a rendszer fejlesztésének kötelezettje és jogosultja is. A továbbfejlesztésben való részvétel és a társulás megalakítása önkormányzatunk vállalt kötelezettsége. Ennek elmulasztása azonnali hátrányt eredményezne, mivel a konzorcium által létrehozott művek kedvezményes használata csak azon önkormányzatok részére biztosított, amelyek a konzorciumi szerződésben vállalt kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítik. A fejlesztés első lépcsőjében a Somi gyűjtőkörzetben épülne ki az úgynevezett MBH MRF rendszer, amely mechanikai és biológiai kezelés, előválogatás, gépi szelekció révén jelentősen csökkenti a lerakóra kerülő hulladékok mennyiségét, és ezáltal a rövidesen bevezetésre kerülő úgynevezett lerakási igénybevételi járulékot (köznapi nevén: lerakási adót). Ezen adó/járulék bevezetése hazánkban már a Parlament előtt lévő törvényjavaslat szintjén létezik (EU országokban már általánosan bevezetett), csak a bevezetés időpontja és mértéke a kérdéses.

4 A projekt CBA-számításai (költség-haszon elemzések kivetítése a projekt-működés időszakára) szerint az MBH-MRF rendszerbeindulását követően, a hulladék közszolgáltatási díja várhatóan az éves inflációt csak 0,2%-kal meghaladó ütemben nő évente, között. Ebben azonban még a lerakási igénybevételi járulék (lerakási adó) nincs benne, az erről szóló törvény elfogadottságának híján. Ez javíthatja a projektbe beszállók pozícióját, szemben az abból kimaradókkal, hiszen a beszállított, válogatatlan vegyes hulladéknak közel 50%-a is valamilyen formában újrahasznosíthatóvá válhat, s így nem kerül lerakásra, vagyis nem kell utána kifizetni a lerakási adót/járulékot. A járulék bevezetését célzó jogszabály tervezetét a parlament elé beterjesztették. Várhatóan még ez évben a törvényhozás ezen jogszabályt elfogadja. A tervezet szerint január 1. napjától tonnánként 6000 Ft-tal, január 1.-től további 6000Ft-tal nő a lerakás díja. (+ÁFA) Ezen kedvezőtlen, a hulladékszállítási díjakat jelentősen növelő hatásokat, csak a továbbfejlesztéssel tudjuk mérsékelni. A rendszer fejlesztés második lépcsőjében az ordacsehi körzetben is létesítésre kerülne egy hasonló létesítmény, de ennek elkészültéig is az árakat az önkormányzati társulás úgy alakítaná, hogy a somi körzetben működő rendszer előnyeiből, a társulásban résztvevő ordacsehi lerakó-körzeti tagok is részesülnének. A somi fejlesztésre már elnyert pályázat van, annak tervezési és engedélyeztetési munkái folyamatban vannak. Az MBH-MRF mű,- ami a maga nemében a legkorszerűbbek közé tartozik majd Európában, s ennek kapcsán remélhetőleg hosszabb időszakon át is rentábilisen működhet-2013 végére, vagy első félévében készülhet el. Ekkortól mentesülhetnek a társulás tagjai a lerakási adó jelentős részének megfizetésétől. Milyen érvek szólnak a társulásba történő belépés mellett: - az ISPA-KA hulladékgazdálkodási projektben létrehozott vagyon üzemeltetésére és a további fejlesztésekre csak egy társulás alakulhat, amelyet a Közreműködő Szervezet és a gesztor partnerként elfogad. - a konzorcium tagjai kötelezettséget vállaltak a fejlesztésre, így ezen fejlesztésben való részvétel a leendő társulás tagjaira nézve is kötelező. - amennyiben a konzorcium egy tagja nem vesz részt az új társulás munkájában, akkor nem teljesíti vállalt kötelezettségét, s emiatt nem élvezheti a társulás előnyeit sem, pld. a kedvezőbb hulladéklerakási díjakban, amelyeket ennek hiányában a külső beszállítókra vonatkozó kondícióknak megfelelően fog megállapítani az üzemeltetést végző szervezet. - a hulladékgazdálkodási konzorcium vagyonát oszthatatlan módon az új, létrejövő társulás örökli, s tartja egyben az öt éves fenntartási időszakban,- abból az oda be nem lépő tag nem részesülhet. - az esetleges további fejlesztésekről már az új társulás dönt, melynek tagjai jogosultak tehát értelem-szerűen ebben véleményt mondani, illetve hasznaiból részesülni. Milyen következményei lehetnének a társulásból történő kimaradásunknak: - már január 1. napjától elesünk a kedvezményes lerakási díj alkalmazásának lehetőségétől (somi körzet:4130, Ft/tonna+Áfa, ordacsehi 4957 Ft/tonna+Áfa helyett Ft/tonna+Áfa maximális összeget kellene a díjakba bekalkulálni) - elvesztjük a lehetőséget, hogy az általunk létrehozott vagyon kezelésébe bele szóljunk, azt ellenőrizzük - nem tudjuk a fejlesztési irányokat befolyásolni,

5 - nem lesz beleszólásunk a díjpolitikába, a terhek önkormányzatok közötti felosztása módjának kialakításába Fontos megjegyezni, hogy a környezetvédelmi előírások teljesítése érdekében valamelyik társuláshoz mindenképpen csatlakozni szükséges. Elvi lehetősége meg van más társuláshoz csatlakozásnak. Ezen megoldás az alábbiak miatt nem javasolható: - mindegyik (még az előkészítés alatt lévő társulások is) rendelkeznek részletes megvalósíthatósági tanulmánnyal. Ezen tanulmányok úgy jelölték ki a lerakó, feldolgozó létesítmények helyét, ahogy a résztvevő tagok számára optimális. önkormányzatunk számára a szállítási távolság növekedése többlet költséget jelent. - mivel a Dél-Balatoni ISPA-KA programnál jobban előrehaladott program nincs, így bármelyik más programhoz kapcsolódásunk azt jelenti, hogy a vagyon felhalmozással járó tehervállalásban amely a hulladékszállítási díjakban jelenik meg elölről kell kezdenünk mindent, az eddigi áldozatvállalásaink hiábavalók voltak - a jelenlegi konzorcium az elsők között nyert pályázatot, így az önrésze csupán 10% volt. A későbbi ISPA-KA pályázók többszörös önrész vállalással kénytelenek a programot megvalósítani. - Más rendszerek alapműveinek megvalósítása van csak előkészítve, vagy folyamatban, a továbbfejlesztés nélkül a lerakási járuléktól való mentesülésünk szóba sem kerülhet, annak megvalósítása hosszú évekkel elhúzódhat. Az előkészítés során az alábbi fontos információkat kapta önkormányzatunk, amely költségvetésünket érinti: Mivel a fejlesztések az amortizációt fedező úgynevezett használati díjból valósulnak meg, pályázati önrész tervezésére és fizetésére sem ez évben, sem a jövő évben nem lesz szükség. A tagdíjakat az újonnan megalakuló szervezet állapítja meg, de várhatóan a korábbi éves tagdíj 2/3-ának megfelelő összeg alatt marad. (2011. évben csak fél éves tagdíjat szedett a konzorcium, a fennmaradó kiadásait pénzmaradványából fedezni tudta.) Fenti indokok figyelembe vételével javaslom a tisztelt képviselő testületnek, hogy településünk lépjen be az ily módón megalakuló Dél-Balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásba. Határozati javaslat:. Város Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta a Dél-Balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásba történő belépésre irányuló előterjesztést, s úgy határozott, hogy belép a létrejövő társulás tagjainak sorába. A mellékelt társulási szerződést elfogadja. Felelős: polgármester Határidő : azonnal, ( a határozat közléséért), illetve értelem szerűen az aláírást illetően

6 Összefoglaló Jelen pályázatban bemutatásra kerülő projekt a Dél-Balaton és Sióvölgy Nagytérségi Szilárdhulladék Kezelési Konzorcium területén található 75 db településen kerül megvalósításra. A projektterületen ISPA/KA program keretében épült ki a jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszer. Mint Konzorcium a KEOP /2F pályázati konstrukcióban nem adhat be pályázatot, ennek megfelelően szükséges, hogy Pályázó Szervezet a Konzorciumi tagok közül a KEOP projektben résztvevő települések részvételével önálló jogi személyiségű Társulást hozzon létre. 1) A megoldandó probléma rövid leírása A projektterületen már üzemelnek az ISPA/KA projekt keretében épült létesítmények (kivéve Enying, Tab, Tamási hulladékudvarok és Tamási komposztáló). Az ISPA/KA által létrehozott új hulladékgazdálkodási rendszer üzemeltetése már megoldott, az AVE Zöldfok Zrt. látja el a közszolgáltatói feladatokat. A probléma, hogy az ISPA rendszer tervezése során a szelektív hulladék gyűjtését csak szigetek és hulladékudvarok segítségével képzelték el, amivel nem teljesíthetőek az EU és a hazai jogszabályok előírásai. A szerves hulladék lerakótól történő eltérítése a szigorodó jogszabályok mellett nem teljesíthető, mint a hulladék lerakótól történő eltérítése sem (ld. Támogatási stratéga céljai KEOP célok). Megoldandó probléma, hogy a szelektív hulladékbegyűjtés fejlesztésre kerüljön, az ellátást gazdaságilag hatékonyabbá és gyorsabbá váljon a projektterületen. Cél a projektterületen a szelektív házhoz menő gyűjtés kialakítása, valamint a Mechanikai hulladékkezelőben magasfűtőértékű hulladék frakció leválasztása, ezzel csökkentve a lerakóra kerülő kezeletlen szerves hulladék mennyiségét, valamint a lerakással ártalmatlanított összes hulladék mennyiségét. További cél az új rendszer üzemeltetéséhez szükséges járművek beszerzése. 2) A változatelemzés főbb következtetései A kitűzött célok teljesítése érdekében az alábbi változatok kerültek meghatározásra: - A változat: A szelektíven gyűjtendő hulladékok legalább 22%-ban történő begyűjtése az összes keletkező hulladékhoz képest. A szelektív hulladékgyűjtés a meglévő szigeten és udvarokon történő gyűjtés mellett házhoz menő szelektív gyűjtéssel bővül a csomagolási hulladékokra (papír, műanyag, fém). A vegyes gyűjtésű hulladék 100%-ban mechanikai hulladék előkezelőbe kerül, ahol anyagában hasznosítható és magas fűtőértékű hulladék kerül leválasztásra és hasznosításra. A maradék hulladék biológiai stabilizálás nélkül kerül a hulladéklerakón ártalmatlanításra. A mechanikai előkezelő képes a papír és műanyag (PE film, PET) anyagában hasznosítható frakciójának leválasztására. A leválasztható hulladékok aránya 40% a beérkező vegyes gyűjtésű hulladékból.

7 - B változat: A szelektíven gyűjtendő hulladékok legalább 22%-ban történő begyűjtése az összes keletkező hulladékhoz képest. A szelektív hulladékgyűjtés a meglévő szigeten és udvarokon történő gyűjtés mellett házhoz menő szelektív gyűjtéssel bővül a csomagolási hulladékokra (papír, műanyag, fém). A vegyes gyűjtésű hulladék 100%-ban mechanikai hulladék előkezelőbe kerül, ahol anyagában hasznosítható és magas fűtőértékű hulladék kerül leválasztásra és hasznosításra. A maradék hulladék biológiai stabilizálás nélkül kerül a hulladéklerakón ártalmatlanításra. A mechanikai előkezelő képes a papír és műanyag (PE film, PET átlátszó és színes, PE) anyagában hasznosítható frakciójának leválasztására. A leválasztható hulladékok aránya 40% a beérkező vegyes gyűjtésű hulladékból. - C változat: A szelektíven gyűjtendő hulladékok legalább 22%-ban történő begyűjtése az összes keletkező hulladékhoz képest. A szelektív hulladékgyűjtés a meglévő szigeten és udvarokon történő gyűjtés mellett házhoz menő szelektív gyűjtéssel bővül a csomagolási hulladékokra (papír, műanyag, fém). A vegyes gyűjtésű hulladék 100%-ban mechanikai hulladék előkezelőbe kerül, ahol csak magas fűtőértékű hulladék kerül leválasztásra és hasznosításra. A maradék hulladék biológiai stabilizálás nélkül kerül a hulladéklerakón ártalmatlanításra. A leválasztható hulladékok aránya 30% a beérkező vegyes gyűjtésű hulladékból. A projekt esetében a változatelemzés alkalmazott módszere: költség-hatékonyság elemzés. Az alkalmazott kiválasztási kritérium: legkisebb költség. A költség-hatékonysági elemzés eredményei alapján a projekt esetében az A változat a kedvezőbb, tehát a kiválasztott változat: A projektváltozat. 3) A megvalósításra kerülő változat műszaki tartalmának bemutatása A projekt hulladékkezelési célkitűzései 2016-ban Hulladékáram Projekt célkitűzése Szelektíven gyűjtött hulladék aránya a keletkező hulladékhoz képest 29% 22 % Támogatási stratégia célkitűzése Szerves hulladék lerakótól történő eltérítésének aránya a keletkező hulladékhoz képest Lerakott hulladék aránya a keletkező hulladékhoz képest Elsődlegesen lerakott Másodlagosan lerakott 29% 38 % Összesen: 44% 0% 44% Összesen: 59% 38 % 21 % A projektben megvalósítani tervezett létesítmények, eszközök Létesítmény, eszköz Darab Kapacitás Kapacitás Telepítés helyszíne mértékegysége Házi komposztáló t/év elsősorban 2000 fő alatti települések Újrahasználat központ 4 n.r. n.r. Enying, Siófok, Som, Tamási t/év Som Mechanikai előkezelő (két műszakban ) Öntömörítős hulladékgyűjtő jármű (házhoz menő szelektív gyűjtéshez) 4 20 m3/jármű Som

8 Létesítmény, eszköz Darab Kapacitás Kapacitás Telepítés helyszíne mértékegysége Nagykanalas homlokrakodógép (Mechanikai előkezelőhöz) 1 n.r. n.r. Som

9 4) A megvalósítás tervezett költségei és ütemterve Projektelem Elszámolható Kezdete Vége költség, Ft 1. Immateriális javak 0 2. Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások Építési munkák Eszköz beszerzések Projektmenedzsment Közbeszerzés Mérnöki feladatok Tájékoztatás, nyilvánosság Anyagjellegű ráfordítás PR, ismeretterjesztés Összes nettó költség Nem visszaigényelhető ÁFA 0 Nettó tartalék Tartalékra eső ÁFA 0 Teljes beruházási költség ) A költség-haszon elemzés eredményének összefoglalása A projekt jogosult támogatásra, mert teljesülnek a támogathatósági követelmények. A projekt pénzügyi nettó jelenértéke negatív, mind EU támogatás nélkül, mind EU támogatás mellett. A projekt gazdasági nettó jelenértéke (ENPV) az externális kiigazítások után pozitív. A beruházás pénzügyileg fenntartható, mert a szükséges források támogatásokból és saját forrásból (tagönkormányzatok költségvetési forrásai) rendelkezésre fognak állni. A működés pénzügyileg fenntartható, mert a működési bevételek fedezik a felmerülő összes működési költséget a vizsgált teljes időszakban. A számítások szerint a projekt pénzügyileg fenntartható, mivel a halmozott pénzáram egyik évben sem negatív. A projekt bevétele szolgáltatási hulladék közszolgáltatási díjbevételből és értékesítési bevételből áll. Egyéb bevételek nincsenek. A projekt megvalósítása esetén szükséges közszolgáltatási díjak meghatározása során azt a szükséges díjtöbbletet, ill. díjat határoztuk meg, ami a projekt többletköltségeinek és a hulladékgazdálkodási rendszer költségeinek fedezéséhez szükséges, a díjpolitika alapján, figyelembe véve a díjak megfizethetőségét és a fokozatos díjemelés elvét is. A projekt működtetéséhez azaz a működési költségek fedezéséhez nem szükséges díjemelés, mert a másodnyersanyag értékesítésből származó bevételek erre fedezetet nyújtanak. A később esedékes pótlások finanszírozási szükséglete azonban csak közszolgáltatási díj emeléssel biztosítható, tehát a évek közötti időszakban évi kb. 0,2-0,2%-os reálértékű díjemelés szükséges. A díjemelések után a hulladék közszolgáltatási díj összege várhatóan nettó Ft/háztartás/év lesz (2012. évi árszinten). A teherviselőképességi vizsgálat eredménye a következő: A hulladék kiadások és az átlagos nettó jövedelmek aránya a projekt hatására a projekt működésének kezdetén

10 (2014-ben) az egyes kistérségekben 0,96-1,34% között alakul. A kiadások és jövedelmek aránya fokozatosan emelkedik 2033-ig, 1,01-1,4% közé, azután stagnál. A KHE Útmutató alapján a hulladék kiadások és az átlagos nettó jövedelmek aránya 0,7-1,3% között lehet, ami alapján a projektben alkalmazni kívánt díjak jellemzően megfizethetők. Két kistérség (Tabi, Tamási) esetében a hulladék kiadások és a jövedelmek aránya kismértékben meghaladja az útmutatók által meghatározott felső korlátot. Ennek fő oka, hogy ezen kistérségekben már a jelenlegi díjszint is felső korlátot elérő, vagy meghaladó hulladékos kiadás vs. jövedelem aránnyal jár. A közszolgáltatási díjak részletes bemutatása az alábbiakban látható. Jelenlegi (2011. évi) díj az elemzés évi árszintjén: Ft/háztartás/év. Projekt megvalósulása után várható díjak (2012. évi árszinten): Átlagos lakossági díj, nettó, Ft/háztartás/év állandó lakos, 2011-ben az elemzés árszintjén: üdülők, 2011-ben az elemzés árszintjén: Összes díjnövekedés, jelenlegi díj = 1 1,0021 1,0043 1,0065 1,0086 1,0107 1,0129 1,0150 1,0171 1,0193 1,0214 Átlagos lakossági díj, nettó, Ft/háztartás/év állandó lakos, 2011-ben az elemzés árszintjén: üdülők, 2011-ben az elemzés árszintjén: Összes díjnövekedés, jelenlegi díj = ,0235 1,0257 1,0279 1,0300 1,0322 1,0343 1,0365 1,0387 1,0409 1,0431 Fentiek alapján látható, hogy a projekt megvalósulása csekély mértékű díjemeléssel járna, évi változatlan árszinten (tehát az inflációs változásoktól eltekintve, ill. az infláción felül) a projekt működésének kezdetén (2014-ben) csak kb. 0,2%-os díjemelés szükséges. Ezt a díjemelési arányt a továbbiakban is fenntartani szükséges, egészen 2033-ig, de az összes díjemelkedés mértéke még így is csak kb. 4,3%. A várhatóan bevezetésre kerülő lerakási igénybevételi járulék (lerakási adó) díjhatásai az alábbiakban láthatók. Projekt nélküli esetben a lerakási adó Ft/tonna összegű bevezetése esetén a jelenlegi díjhoz képest kb. 36%-os díjemelés szükséges: tól Átlagos lakossági díj lerakási adóval, nettó, Ft/háztartás/év állandó lakos, 2011-ben az elemzés árszintjén: üdülők, 2011-ben az elemzés árszintjén: Összes díjnövekedés, jelenlegi díj = 1 1,359 1,361 1,363

11 A lerakási adó a projekt megvalósulása esetén is jelentős díjemelést okozna, de sokkal kisebbet, mint a projekt elmaradása esetén. Mivel a projekt jelentősen csökkenti a lerakandó hulladék mennyiségét, így a jövőbeni lerakási adó összegét, a projekt megvalósulásával a lerakási adó már csak kb. 19%-os díjemelést okozna 2014-ben: Átlagos lakossági díj lerakási adóval, nettó, Ft/háztartás/év állandó lakos, 2011-ben az elemzés árszintjén: üdülők, 2011-ben az elemzés árszintjén: Összes díjnövekedés, jelenlegi díj = 1 1,193 1,196 1,200 A lerakási adó Ft/tonna összegű bevezetése esetén tehát a projekt elmaradása kb. 14%-kal magasabb hulladék közszolgáltatási díjat eredményezne, mint a projekt megvalósítása.