A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HIVATALOS LAPJA

Átírás

1 XXXV. évfolyam 1. szám május 7. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HIVATALOS LAPJA Szerkesztõség: 1024 Budapest II., Keleti Károly u Telefon: Megjelenik szükség szerint Elõfizetési ár: 1 évre: Ft Egy példány ára: 1470 Ft TARTALOM Személyi ügyek Vezetõi megbízás visszavonása Vezetõi megbízás... 2 Utasítások 8/2007. (SK ) KSH utasítás a Központi Hivatalban évben választható adómentes béren kívüli juttatások igénybevételérõl /2008. (SK 1.) KSH utasítás a Központi Hivatal évi fejezeti kezelésû elõirányzatainak felhasználási szabályairól /2008. (SK 1.) KSH utasítás a hivatali olóhelyek használatának rendjérõl Elõírások I/2008. (SK 1.) KSH elõírás a KSH programtervezési rendjérõl szóló XLI/. (SK 4.) KSH elõírás módosításáról... 5 II/2008. (SK 1.) KSH elõírás a KSH által átvett, személyi jövedelemadózással összefüggõ adatok kezelésének rendjérõl... 6 III/2008. (SK 1.) KSH elõírás a Központi Hivatal által összeállított egyes gyorstájékoztatók közzétételérõl... 6 Határozatok 4/2007. (SK ) KSH határozat a Központi Hivatal alapító okiratáról szóló 3/2007. (SK 1.) KSH határozat módosításáról. 6 5/2007. (SK ) KSH határozat a KSH Könyvtár alapító okiratáról /2007. (SK ) KSH határozat a KSH Népességtudományi Kutató Intézet alapító okiratáról szóló 22/1999. (SK 2.) KSH határozat módosításáról... 6 Közlemény 9001/2008. (SK 1.) KSH közlemény a területi számjelrendszerrõl Tájékoztatás Kiegészítés a Központi Hivatal elnöke által évre engedélyezett önkéntes adatszolgáltatáson alapuló adatgyûjtésekhez Tájékoztatás néhány fontosabb, évre vonatkozó adatról

2 2 STATISZTIKAI KÖZLÖNY 1. szám Személyi ügyek Dr. Bagó Eszter, a KSH elnökhelyettese Vezetõi megbízás visszavonása Papp Évától, a számlák fõosztály Termelési számlák osztályának vezetésére adott megbízását közszolgálati jogviszonyának megszûnésére tekintettel január 31-ei hatállyal visszavonta. Dr. Balogh Miklós, a KSH elnökhelyettese Vezetõi megbízás Kása Katalint, a KSH Gyõri Igazgatóságán január 1-jei hatállyal megbízta az igazgatóhelyettesi feladatok ellátásával; Hajdú Róbertet, a Mûszaki és rendszertechnikai fõosztályon február 1-jei hatállyal megbízta a Mûszaki és üzemeltetési osztály vezetésével. Dr. Bagó Eszter, a KSH elnökhelyettese Murai Bálintot, a számlák fõosztályon február 15-ei hatállyal megbízta a Termelési számlák osztály vezetésével. Utasítások A KSH elnökének 8/2007. (SK ) KSH utasítása a Központi Hivatalban évben választható adómentes béren kívüli juttatások igénybevételérõl (Az érdekeltek közvetlenül kapták meg.) A Központi Hivatal elnökének 1/2008. (SK 1.) KSH utasítása a Központi Hivatal évi fejezeti kezelésû elõirányzatainak felhasználási szabályairól Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 24. (9) bekezdése és a 49. o) pontja értelmében a KSH fejezeti kezelésû elõirányzatainak (Népszámlálás, Életünk fordulópontjai panelfelvétel, Nemzetközi tagdíjak, Transition Facility, illetve Fejezeti egyensúlyi tartalék) felhasználási rendjét az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben a következõk szerint szabályozom:

3 1. szám STATISZTIKAI KÖZLÖNY 3 1. (1) A KSH fejezet évi költségvetésében a Népszámlálás elnevezésû feladatra rendelkezésre álló fejezeti kezelésû elõirányzat (6. cím 3. alcím): ÁHT azonosító: Költségvetési támogatás: 179,3 millió Ft Kiadási elõirányzat: 179,3 millió Ft Ebbõl: Személyi juttatások: 127,1 millió Ft Munkaadókat terhelõ járulékok: 36,9 millió Ft Dologi kiadások: 15,3 millió Ft (2) Az elõirányzat tartalma: Az elõirányzat a évi népszámlálás elõkészítésének évi várható kiadásait tartalmazza. (3) Az elõirányzat-módosítás rendje, nyilvántartás: A jóváhagyott elõirányzati összeg a KSH Költségvetési osztályának vezetõje általi elõirányzat-átcsoportosítás Magyar Államkincstárhoz való benyújtását követõen beépül a megvalósító költségvetési szerv, a KSH költségvetésébe. A Magyar Államkincstárhoz benyújtott okmányok alapján bekövetkezett elõirányzat-módosításokról a KSH Költségvetési osztálya nyilvántartást vezet. (4) Rendelkezési hatáskörök: A feladat végrehajtásához biztosított elõirányzati összeg feletti rendelkezési jogosultság ellenjegyzést követõen a KSH gazdasági elnökhelyettesét illeti meg. (5) Pénzügyi lebonyolítás: A biztosított elõirányzati összeg felhasználásának pénzügyi lebonyolítása a végrehajtásért felelõs KSH mint költségvetési szerv feladata a mindenkori érvényes jogszabályok betartása mellett. Az összeg felhasználásáról a KSH Gazdálkodási fõosztályának illetékes osztálya(i) elkülönített nyilvántartást vezet(nek). Az összegbõl kizárólag évi kifizetés teljesíthetõ. (6) Pénzügyi ellenõrzésre jogosult: A KSH Ellenõrzési osztálya és a külsõ ellenõrzõ szervek ellenõrizhetik a KSH Gazdálkodási fõosztályának illetékes osztálya(i) által elkülönítetten vezetett nyilvántartást. 2. (1) A KSH fejezet évi költségvetésében a Nemzetközi tagdíjak -ra rendelkezésre álló fejezeti kezelésû elõirányzat (6. cím 5. alcím): ÁHT azonosító: Költségvetési támogatás: 0,3 millió Ft Kiadási elõirányzat: 0,3 millió Ft Ebbõl: Mûködési (dologi) kiadások: 0,3 millió Ft (2) Az elõirányzat tartalma: A fejezet illetékességébe tartozó, európai uniós tagságból eredõ, valamint nemzetközi szervezet felé fennálló fizetési kötelezettségek várható összegét tartalmazza. (3) Az elõirányzat-módosítás rendje, nyilvántartás: A jóváhagyott elõirányzati összeg a KSH Költségvetési osztályának vezetõje általi elõirányzat-átcsoportosítás Magyar Államkincstárhoz való benyújtását követõen beépül a megvalósító költségvetési szerv, a KSH költségvetésébe. A Magyar Államkincstárhoz benyújtott elõirányzat-módosításokról a KSH Költségvetési osztálya nyilvántartást vezet. (4) Rendelkezési hatáskörök: A feladat végrehajtásához biztosított elõirányzati összeg feletti rendelkezési jogosultság ellenjegyzést követõen a KSH gazdasági elnökhelyettesét illeti meg. (5) Pénzügyi lebonyolítás: A Nemzetközi tagdíjakra biztosított elõirányzati összeg felhasználásának pénzügyi lebonyolítása a végrehajtásért felelõs KSH mint költségvetési szerv feladata a mindenkori érvényes jogszabályok betartása mellett. Az összeg felhasználásáról a KSH Gazdálkodási fõosztályának illetékes osztálya(i) elkülönített nyilvántartást vezet(nek). Az összegbõl kizárólag évi kifizetés teljesíthetõ.

4 4 STATISZTIKAI KÖZLÖNY 1. szám (6) Pénzügyi ellenõrzésre jogosult: A KSH Ellenõrzési osztálya és a külsõ ellenõrzõ szervek ellenõrizhetik a KSH Gazdálkodási fõosztályának illetékes osztálya(i) által elkülönítetten vezetett nyilvántartást. 3. (1) A KSH fejezet évi költségvetésében az Életünk fordulópontjai panelfelvétel elnevezésû feladatra rendelkezésre álló fejezeti kezelésû elõirányzat (6. cím 6. alcím): ÁHT azonosító: Költségvetési támogatás: 66,2 millió Ft Kiadási elõirányzat: 66,2 millió Ft Ebbõl: Személyi juttatások: 47,7 millió Ft Munkaadókat terhelõ járulékok: 13,8 millió Ft Dologi kiadások: 4,7 millió Ft (2) Az elõirányzat tartalma: Az elõirányzat a feladat elvégzésének évi várható kiadásait tartalmazza. (3) Az elõirányzat-módosítás rendje, nyilvántartás: A jóváhagyott elõirányzati összeg a KSH Költségvetési osztályának vezetõje általi elõirányzat-átcsoportosítás Magyar Államkincstárhoz való benyújtását követõen beépül a megvalósító költségvetési szervek, a KSH, illetve a KSH Népességtudományi Kutató Intézet (továbbiakban: NKI) költségvetésébe. A Magyar Államkincstárhoz benyújtott okmányok alapján bekövetkezett elõirányzat-módosításokról a KSH Költségvetési osztálya nyilvántartást vezet. (4) Rendelkezési hatáskörök: A feladat végrehajtásához biztosított elõirányzati összeg feletti rendelkezési jogosultság ellenjegyzést követõen a KSH-nál a gazdasági elnökhelyettest, az NKI-nál az igazgatót illeti meg a KSH és az NKI között aláírásra kerülõ megállapodásban rögzítetteknek megfelelõen. (5) Pénzügyi lebonyolítás: A biztosított elõirányzati összeg felhasználásának pénzügyi lebonyolítása a végrehajtásért felelõs KSH mint költségvetési szerv és NKI feladata a mindenkori érvényes jogszabályok betartása mellett. Az összeg felhasználásáról a KSH Gazdálkodási fõosztályának illetékes osztálya(i), illetve az NKI elkülönített nyilvántartást vezet(nek). (6) Pénzügyi ellenõrzésre jogosult: A KSH Ellenõrzési osztálya és a külsõ ellenõrzõ szervek ellenõrizhetik a KSH Gazdálkodási fõosztályának illetékes osztálya(i), illetve az NKI által elkülönítetten vezetett nyilvántartást. 4. (1) A Transition Facility: Nemzetközileg harmonizált kibocsátási ár megfigyelési rendszer kifejlesztése meghatározott szolgáltató ágazatokban elnevezésû programra elõirányzat-módosítást követõen a évi költségvetésben rendelkezésre álló fejezeti kezelésû elõirányzat (6. cím 2. alcím 1. jogcímcsoport 1. jogcím 1. elõirányzatcsoport): ÁHT azonosító: Pénzforgalom nélküli bevétel: 0,9 millió Ft Kiadási elõirányzat: 0,9 millió Ft Ebbõl: Dologi és egyéb folyó kiadások: 0,9 millió Ft (2) Az elõirányzat tartalma: Az elõirányzat a évben lezárult Transition Facility: Nemzetközileg harmonizált kibocsátási ár megfigyelési rendszer kifejlesztése meghatározott szolgáltató ágazatokban feladat évi elõirányzat-maradványát tartalmazza.

5 1. szám STATISZTIKAI KÖZLÖNY 5 (3) Az elõirányzat-módosítás rendje, nyilvántartás: A évi kötelezettségvállalással nem terhelt elõirányzat-maradvány évi elõirányzatosításáért és az elõirányzatok nyilvántartásáért a KSH Költségvetési osztálya felel. (4) Rendelkezési hatáskörök, pénzügyi lebonyolítás: A évben lezárult Transition Facility: Nemzetközileg harmonizált kibocsátási ár megfigyelési rendszer kifejlesztése meghatározott szolgáltató ágazatokban feladat fel nem használt összegérõl mint kötelezettségvállalással nem terhelt elõirányzat-maradványról történõ rendelkezés az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 66. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen történik. (5) Pénzügyi ellenõrzésre jogosult: A KSH Ellenõrzési osztálya és a külsõ ellenõrzõ szervek ellenõrizhetik a KSH Gazdálkodási fõosztályának illetékes osztálya(i) által elkülönítetten vezetett nyilvántartást. 5. (1) A KSH fejezet évi költségvetésében a Fejezeti egyensúlyi tartalék -ra rendelkezésre álló fejezeti kezelésû elõirányzat (6. cím 10. alcím 2. jogcímcsoport): ÁHT azonosító: Költségvetési támogatás: 309,7 millió Ft Kiadási elõirányzat: 309,7 millió Ft (2) Az elõirányzat tartalma, rendelkezési hatáskörök: A biztosított elõirányzati összeg a Kormány engedélyével, az általa meghatározott célra használható fel a kiadások és bevételek várható teljesítésére figyelemmel (2007. évi CLXIX. törvény 52. ) 6. (1) Ezen utasítás a kiadmányozás napján lép hatályba, elõírásait a XXXI. KSH fejezet évi költségvetésének végrehajtása során folyamatosan kell alkalmazni. (2) Ezen utasítás hatálybalépésével egyidejûleg a Központi Hivatal évi fejezeti kezelésû elõirányzatainak felhasználási szabályairól szóló 3/2007. (SK 2.) KSH utasítás hatályát veszti. Dr. Pukli Péter, s. k., a KSH elnöke A Központi Hivatal elnökének 2/2008. (SK 1.) KSH utasítása A hivatali olóhelyek használatának rendjérõl (Az érdekeltek közvetlenül kapták meg.) Elõírások A Központi Hivatal elnökének I/2008. (SK 1.) KSH elõírása a KSH programtervezési rendjérõl szóló XLI/. (SK 4.) KSH elõírás módosításáról (Az érdekeltek közvetlenül kapták meg.)

6 6 STATISZTIKAI KÖZLÖNY 1. szám A Központi Hivatal elnökének II/2008. (SK 1.) KSH elõírása A KSH által átvett, személyi jövedelemadózással összefüggõ adatok kezelésének rendjérõl (Az érdekeltek közvetlenül kapták meg.) *** A Központi Hivatal elnökének III/2008. (SK 1.) KSH elõírása a Központi Hivatal által összeállított egyes gyorstájékoztatók közzétételérõl (Az érdekeltek közvetlenül kapták meg.) Határozatok A Központi Hivatal elnökének 4/2007. (SK ) KSH határozata a Központi Hivatal alapító okiratáról szóló 3/2007. (SK 1.) KSH határozat módosításáról (Az érdekeltek közvetlenül kapták meg.) *** A Központi Hivatal elnökének 5/2007. (SK ) KSH határozata a KSH Könyvtár alapító okiratáról (Az érdekeltek közvetlenül kapták meg.) *** A Központi Hivatal elnökének 6/2007. (SK ) KSH határozata a KSH Népességtudományi Kutató Intézet alapító okiratáról szóló 22/1999. (SK 2.) KSH határozat módosításáról (Az érdekeltek közvetlenül kapták meg.)

7 1. szám STATISZTIKAI KÖZLÖNY 7 Közlemény A Központi Hivatal elnökének 9001/2008. (SK 1.) KSH közleménye a területi számjelrendszerrõl A statisztikáról szóló évi XLVI. törvény 6. (1) bekezdés f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a területi számjelrendszert és annak alkalmazását az alábbiak szerint határozom meg: A területi számjelrendszer az egységes statisztikai számjelrendszer része, és az ország településeinek egyedi azonosítására, valamint statisztikai szempontok szerinti csoportosítására szolgál. A területi számjelrendszer a települések nevét és területi számjelét tartalmazza. A települések neve megegyezik a Magyar Köztársaság helynévkönyve kiadványban szereplõ névvel; területi számjele két részbõl áll: = a településazonosító ból és = csoportképzõ ismérvek iból, amelyek a következõk: a megyét, a fõváros kerületeit, a település jogállását, a megyeszékhelyet, a jogállás -öt, a kistérséget, a t, a statisztikai t, az agglomerációt, a körjegyzõséget, a mezõgazdasági et, a borvidéket, a vállalkozási et, az idegenforgalmi t, az üdülõkörzetet, a világörökségi t, a nemzeti ot, a gyógyturizmust és a NUTS szintet jelölõ. A településazonosító ot és a csoportképzõ ismérvek nómenklatúráját, valamint az egyes települések területi számjelét jelen közlemény 1., illetve 2. számú melléklete tartalmazza. Ezen közleményben foglaltakat elõször a évre vonatkozóan kell alkalmazni a statisztikai adatgyûjtés, adatfeldolgozás, adatszolgáltatás során a települések meghatározására. Ezzel egyidejûleg a területi számjelrendszerrõl szóló 9001/2004. (SK 1.), 9002/2004. (SK 3.), 9003/2004. (SK 4.), 9003/. (SK 4.), 9004/. (SK 4.), 9002/2006. (SK 2.), 9003/2006. (SK 2.), 9001/2007. (SK 3.), 9004/2007. (SK 5.) sz. KSH közlemények érvényüket vesztik. Dr. Pukli Péter s. k., a KSH elnöke

8 8 STATISZTIKAI KÖZLÖNY 1. szám 1. számú melléklet a 9001/2008. (SK 1.) KSH közleményhez KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TERÜLETI SZÁMJELRENDSZER, 2008 BUDAPEST, számjelrendszer A területi számjelrendszer az államigazgatási területi egységek nevét és számjelét tartalmazza a január 1-jei állapotnak megfelelõ államigazgatási területi beosztás szerint számjel A területi számjel két részbõl áll: településazonosító (1 5. pozíció), csoportképzõ ismérvek sorozata (6 57. pozíció). Fejezet Pozíció Megnevezés A településazonosító, ebbõl az 5. a CDV-szám A területi : A megye A fõváros kerületeinek A település jogállásának A megyeszékhely A jogállás A kistérség A A statisztikai Az agglomeráció A körjegyzõség

9 1. szám STATISZTIKAI KÖZLÖNY 9 Fejezet Pozíció Megnevezés A mezõgazdasági A borvidék A vállalkozási Az idegenforgalmi Az üdülõkörzet A világörökségi A nemzeti A gyógyturizmus A NUTS A településazonosító A településazonosító a település egyedi meghatározására szolgáló sorszám jellegû, tartalom nélküli egyedi azonosító, amely a település alakulásától megszûnéséig változatlan és a település megszûnése után sem használható fel más település azonosítására. A településazonosító 5 jegybõl áll, ebbõl 4 azonosítja a települést, 1 pedig az ún. CDV-szám, amely az automatikus számítógépes ellenõrzést szolgálja. A Központi Hivatal valamennyi településenkénti adatgyûjtésében és településenként tárolt adatállományában január 1-jétõl az egységes településazonosító azonosítja az ország településeit és a fõváros kerületeit. Bizonyos, településekhez nem köthetõ, de statisztikai megfigyelés tárgyát képezõ események számbavétele céljából Budapest kerületre nem bontható, a megyék településre nem bontható, az ország területre nem bontható és országhatáron kívüli tevékenység adatai megnevezéssel fiktív területi egységeket képeztünk. Ezek csoportképzõ ismérvei helyén a megye kivételével 9-es értékek szerepelnek. A az egyes csoportképzõ ismérvek változásától függetlenül egyértelmûen azonosítja a települést. A karbantartási rendje: Ha települést (településeket) városhoz csatolnak, akkor az egyesítéssel megszûnõ települések a megszûnik, és a megnövekedett területû várost a város eredeti a azonosítja. Ha két vagy több települést egyesítenek oly módon, hogy az új település neve megegyezik valamely korábbi település nevével, akkor a továbbélõ helynév eredeti a azonosítja az új települést, a többi település a megszûnik. Ha két vagy több települést egyesítenek oly módon, hogy az új település új településnevet vesz fel (pl. Gyoma + Endrõd = Gyomaendrõd), az új település új ot kap, és az egyesülõ települések eredeti a megszûnik. Ha egy településrészt önálló településsé szerveznek, az új település új ot kap, a település, amelybõl az új település kivált, át megtartja. Ha egy település szétválik és belõle több önálló települést szerveznek, akkor több eset lehetséges: = ha az egyik új település neve megegyezik a szétváló település nevével, akkor az megtartja a szétváló település át,

10 10 STATISZTIKAI KÖZLÖNY 1. szám = korábbi településegyesítés megszüntetése esetén, ha az egyik új település területileg azonos az egyesítés elõtti egyik önálló településsel, és új neve azonos az egyesítés elõttivel, akkor eredeti át visszakapja, = minden egyéb esetben az új települések új ot kapnak, és a szétváló település a megszûnik, = ha egy település (bármely oknál fogva) megszûnik, településazonosító át az aktuális állományból kivesszük és többé más település azonosítására nem használjuk. A használata: A településazonosító hoz bármelyik csoportképzõ ismérv száma gépi úton hozzárendelhetõ és a kívánt csoportosítás elvégezhetõ. A csoportképzõ ismérveknek tehát nem kell szerepelniük az alapbizonylaton. A csoportképzõ ismérvek közül az általánosan használtakat a területi számjelrendszer adatbázisa tartalmazza. A csoportképzõ ismérvek nómenklatúráit a kötet 2. fejezete tartalmazza. A területi számjel és ezen belül a településazonosító használatát a 9002/1990. (SK 3.) sz. KSH-közlemény írta elõ A területi A területi az alábbi négy részbõl áll: a megye, a fõváros kerületeinek, a település jogállásának és a megyeszékhely A megye A megye a területi elsõ két számjegye Budapest fõváros és a megyék meghatározására szolgál. A megye az egységes statisztikai számjel negyedik eleme [9001/2002. (SK.3.)] A fõváros kerületeinek A fõváros kerületei a területi harmadik és negyedik számjegye a fõváros kerületeinek a meghatározására szolgál A település jogállásának A település jogállása a területi ötödik számjegye a településnek a területi közigazgatási rendszerben elfoglalt helyét fejezi ki A megyeszékhely A megyeszékhely a területi hatodik számjegye a megyeszékhelyeket különbözteti meg A jogállás A jogállás a település jogállása nak a nagyközségek szerepeltetésével bõvített kétpozíciós rendszere. Nagyközségi címet használhatják azon községek képviselõ-testületei, amelyek a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény hatálybalépésekor nagyközségi tanácsok voltak, továbbá azok, amelyek területén legalább ötezer lakos él A kistérség A kistérség az egész ország területét lefedõ (nem közigazgatási) rendszer, amely a települések közötti valós munka-, lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem) stb. kapcsolatokon alapul.

11 1. szám STATISZTIKAI KÖZLÖNY 11 A statisztikai kistérségi rendszerben a települések kapcsolataik révén egy vagy több központi településhez vonzódnak. A 138 egységbõl álló statisztikai kistérségi rendszert január 1-jével léptette életbe a KSH, amelyet augusztus 1-jén alakított át 150 kistérségbõl álló rendszerré. Ezután a kistérségi rendszer a 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet alapján január 1-jei hatállyal 168 kistérséget tartalmazott. A jelenlegi kistérségi rendszer a évi CVII. törvény alapján szeptember 25-ével 174 kistérséget tartalmaz A Az Országgyûlés 35/1998. (III. 20.) OGY határozata az országos területfejlesztési koncepcióról meghatározta az ország tervezési-statisztikai inak rendszerét, melyet egypozíciós fejezi ki A statisztikai A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló május 26-i, az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete elõírásai szerint alakították ki Magyarországon a NUTS 1 szintet Az agglomeráció Az agglomeráció az ország területén már kialakult agglomerációkra, az agglomerálódás valamely stádiumában lévõ agglomerálódó térségekre, illetve a kevésbé szorosan összefonódó településegyüttesekre utaló információ augusztus 1-jétõl 21 nagyvárosi településegyüttes létezik. A Budapesti hoz tartozó települések felsorolását a. évi LXIV. törvény tartalmazza. A négypozíciós 1. pozíciója az agglomeráció típusát fejezi ki, a 2 3. pozíció azonosítja az adott agglomerációt, a 4. pozíció egy adott agglomeráción belül különbözteti meg az agglomeráció központját, az agglomeráció társközpontjait, az agglomeráció egyéb településeit A körjegyzõség A körjegyzõség a kis népességû (általában ezer fõ alatti), megyén belül egymással határos községek igazgatási feladatainak ellátására létesített körjegyzõségeket jelzi. Ezernél több, de kétezernél kevesebb lakosú község is részt vehet a körjegyzõségben. A körjegyzõségek jegyzékének lezárása január 1-jével történt. A körjegyzõségeket, a hozzájuk tartozó településeket a ÖTM Önkormányzati fõosztályán a közigazgatási hivatalok jelentései és a települési önkormányzatok adatszolgáltatása alapján nyilvántartott adatok felhasználásával állapítottuk meg és jelöltük kiadványunkban A mezõgazdasági A mezõgazdasági ek a természeti adottságok, döntõen a föld termõképessége alapján körülhatárolt, e szempontok szerint viszonylag homogén, összefüggõ területi egységek. A rendszer lefedi az ország egész területét, azaz minden település része egy nek. A kialakított rendszer háromszintû. A legalsó szintet a mikrokörzetek képezik, amelyek megyén belül kialakított területi egységek. A körzethatár még abban az esetben sem lépi át a megye határát, ha ezzel a talajadottság szempontjából homogén területet vág ketté. A mezoszintet olyan körzetbeosztás képezi, amely már nincs tekintettel a megyehatárokra, hanem elsõsorban a talajadottságokat veszi figyelembe, és az ebbõl a szempontból homogén területeket tekinti nek. Ezek a mezokörzetek vagy egybeesnek egy mikrokörzettel vagy két vagy több szomszédos megye egy-egy részterületébõl, azaz mikrokörzetébõl tevõdnek össze. A legfelsõ szintet a makrokörzetek alkotják, amelyek több mezokörzetbõl felépülõ, nagyobb területi egységei az országnak. Méretüket tekintve esetenként több megye területére is kiterjednek. Az ország területén 9 makrokörzet, 36 mezokörzet és 82 mikrokörzet van.

12 12 STATISZTIKAI KÖZLÖNY 1. szám A települések mezõgazdasági be való tartozását hárompoziciós fejezi ki. Az 1. pozíció a makrokörzet (egyszerû sorszám 1-tõl 9-ig). A 2. pozíció a mezokörzet sorszáma a makrokörzeten belül. A 3. pozíció a mikrokörzet sorszáma a megyén belül A borvidék A borok eredetvédelmi szabályairól szóló 97/2004. (VI. 3.) FVM rendelet alapján alakítottuk ki a borvidék ját. A évi XVIII. törvény alapján a borvidék az a termõhely, amely több település közigazgatási területére kiterjedõen hasonló éghajlati, dombozati, talajtani adottságokkal, jellemzõ fajtaösszetételû, mûvelésû ültetvényekkel, szõlõ- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, és amelyrõl sajátos jellegû borok származnak. be olyan település sorolható, amelynek a szõlõ termõhelyi kataszterében nyilvántartott területe a település mezõgazdaságilag hasznosított területének 7%-át eléri, vagy a miniszter mérlegelése alapján olyan település, vagy településrész, amelyen hagyományosan borfeldolgozással foglalkozó adóraktár mûködik. A települések borvidékbe való sorolását 2 pozíciós fejezi ki A vállalkozási A területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló évi XXI. törvényben kapott felhatalmazás, illetve a vállalkozási ek létrehozásának és mûködésének szabályairól szóló 189/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet szerint a kormány vállalkozási eket jelölt ki. Az 5 7/1999. (I. 18.) kormányrendeletekben rögzített vállalkozási ek száma január 1-jei hatállyal 3. A települések vállalkozási ekbe való sorolását kétpozíciós fejezi ki Az idegenforgalmi A Regionális Bizottságok, valamint azok munkaszervezeteinek feladatairól szóló 28/1998. (V. 13.) IKIM rendelet melléklete alapján megállapított 9 idegenforgalmi és illetékességi területük, valamint a Balaton kiemelt üdülõkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a Balaton területrendezési szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény alapján kialakított egypozíciós rendszer Az üdülõkörzet Az üdülõkörzet a települések kiemelt üdülõkörzetekbe sorolására nyújt információkat két pozícióban. A Balaton kiemelt üdülõkörzet esetén a besorolás a Balaton kiemelt üdülõkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a Balaton területrendezési szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény alapján történt. A többi kiemelt üdülõkörzet esetében az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal történt egyeztetés alapján a Számjelrendszer, 2004 besorolása az irányadó A világörökségi A világörökségi az UNESCO Világörökség Bizottsága által jóváhagyott eket tartalmazza a január 1-jei állapot szerint A nemzeti A települések besorolása a 1850/1972 OtvH, 1800/1974 OtvH, 18/1976 OtvH határozat, 7/1984. (XII. 29.) OKTH, 2/1991. (II. 9.) KTM, 7/1996. (IV. 17.) KTM, 3/1997. (I. 8.) KTM 31/1997. (IX. 23.) KTM, 34/1997. (XI. 20.) KTM, 4/2002. (II. 27.) KöM rendeletek alapján történt.

13 1. szám STATISZTIKAI KÖZLÖNY A gyógyturizmus A gyógyturizmus kombináltan tartalmazza a minõsített gyógyhelyeket, valamint a gyógyfürdõvel, gyógyvízzel, gyógyiszappal, gyógybarlanggal, gyógyszállóval, illetve gyógygázfürdõvel rendelkezõ településeket. Minõsített gyógyhellyel rendelkezõ település minden olyan helység, amely az országos törzskönyvi nyilvántartásban szerepel. A gyógyvizekkel, gyógyiszapokkal való ellátottság tényét a 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet, a gyógybarlangok eit az országos törzskönyvi nyilvántartás tartalmazza. Gyógyfürdõ minõsítésûek az országos, körzeti, illetve helyi besorolású minõsített gyógyfürdõk A NUTS- A nemzetközi adatszolgáltatások biztosításához az Eurostat NUTS- rendszerének (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) megfelelõ is beépítésre került a területi számjelbe. Az Alkotmányban rögzített állami területbeosztás képezi az alapvetõ közigazgatási területi statisztikai nómenklatúra alapjait. Ez a következõk szerint feleltethetõ meg az EU NUTS-rendszerének: A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló május 26-i, az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete elõírásai határozta meg a NUTS 1 szintet hazánkban, mely május 1-jétõl érvényes. Az Országgyûlés által is elfogadott NUTS 2 szintû területi beosztás, a tervezési-statisztikai k rendszere március 20-tól van érvényben Magyarországon. A NUTS 3 szintnek a megyék és a fõváros felel meg. A LAU 1 szint (kistérségi) a évi CVII. törvény alapján került lehatárolásra. A LAU 2 szint azonos a településekkel. A területi számjelben hétpozíciós ot alkalmazunk, melyben a statisztikai kistérségek szintjéig azonosítjuk a településeket A változások közzététele Az államigazgatási területi egységek körében, illetõleg a területi ban bekövetkezõ változásokat a Központi Hivatal a Közlönyben teszi közzé Kapcsolat a STAR-katalógusokkal A településeket és az azokat csoportosító ismérveket leíró nómenklatúrák elemeit a statisztikai adatbázisrendszer (STAR) is használja. A STAR-nómenklatúrák azonosítói a 2. fejezet megfelelõ címei alatt szerepelnek. 2. A TERÜLETI SZÁMJELRENDSZERBEN ALKALMAZOTT NÓMENKLATÚRÁK 2.1. A megye ( ) nómenklatúrája (STAR T03) Budapest 01 Baranya megye 02 Bács-Kiskun megye 03 Békés megye 04 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 05 Csongrád megye 06 Fejér megye 07 Gyõr-Moson-Sopron megye 08 Hajdú-Bihar megye 09 Heves megye 10 Komárom-Esztergom megye 11 Nógrád megye 12 Pest megye 13 Somogy megye 14 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 15 Jász-Nagykun-Szolnok megye 16

14 14 STATISZTIKAI KÖZLÖNY 1. szám Tolna megye 17 Vas megye 18 Veszprém megye 19 Zala megye 20 Országhatáron kívüli tevékenység 21 Az ország területre nem bontható adatai A fõváros kerületei jának ( ) nómenklatúrája (STAR T37) Budapest I. kerület 01 Budapest II. kerület 02 Budapest III. kerület 03 Budapest IV. kerület 04 Budapest V. kerület 05 Budapest VI. kerület 06 Budapest VII. kerület 07 Budapest VIII. kerület 08 Budapest IX. kerület 09 Budapest X. kerület 10 Budapest XI. kerület 11 Budapest XII. kerület 12 Budapest XIII. kerület 13 Budapest XIV. kerület 14 Budapest XV. kerület 15 Budapest XVI. kerület 16 Budapest XVII. kerület 17 Budapest XVIII. kerület 18 Budapest XIX. kerület 19 Budapest XX. kerület 20 Budapest XXI. kerület 21 Budapest XXII. kerület 22 Budapest XXIII. kerület 23 Valamennyi település (Budapesté is) 00 Nem település (fiktív területi egység) A település jogállása jának ( ) nómenklatúrája (STAR T38) Fõváros 1 Megyei jogú város 2 Város 3 Község 4 Nem település (kerület, fiktív területi egység) A megyeszékhely jának ( ) nómenklatúrája (STAR T39) Megyeszékhely 1 Nem megyeszékhely 2 Nem település (kerület, fiktív területi egység) A jogállás (1.2.3.) nómenklatúrája (STAR T156) Fõváros 10 Megyei jogú város 20 Város 30 Nagyközség 41 Község 42 Nem település (kerület, fiktív területi egység) 90

15 1. szám STATISZTIKAI KÖZLÖNY A kistérség jának (1.2.4.) nómenklatúrája A kistérség (STAR T157) Budapest 3101 Komlói 3201 Mohácsi 3202 Sásdi 3203 Sellyei 3204 Siklósi 3205 Szigetvári 3206 Pécsi 3207 Pécsváradi 3208 Szentlõrinci 3209 Bajai 3301 Bácsalmási 3302 Kalocsai 3303 Kecskeméti 3304 Kiskõrösi 3305 Kiskunfélegyházai 3306 Kiskunhalasi 3307 Kiskunmajsai 3308 Kunszentmiklósi 3309 Jánoshalmai 3310 Békéscsabai 3401 Mezõkovácsházai 3402 Orosházai 3403 Sarkadi 3404 Szarvasi 3405 Szeghalomi 3406 Békési 3407 Gyulai 3408 Miskolci 3501 Edelényi 3502 Encsi 3503 Kazincbarcikai 3504 Mezõkövesdi 3505 Ózdi 3506 Sárospataki 3507 Sátoraljaújhelyi 3508 Szerencsi 3509 Szikszói 3510 Tiszaújvárosi 3511 Abaúj Hegyközi 3512 Bodrogközi 3513 Mezõcsáti 3514 Tokaji 3515 Csongrádi 3601 Hódmezõvásárhelyi 3602 Kisteleki 3603 Makói 3604

16 16 STATISZTIKAI KÖZLÖNY 1. szám Mórahalomi 3605 Szegedi 3606 Szentesi 3607 Bicskei 3701 Dunaújvárosi 3702 Enyingi 3703 Gárdonyi 3704 Móri 3705 Sárbogárdi 3706 Székesfehérvári 3707 Abai 3708 Adonyi 3709 Ercsi 3710 Csornai 3801 Gyõri 3802 Kapuvár-Beledi 3803 Mosonmagyaróvári 3804 Sopron Fertõdi 3805 Téti 3806 Pannonhalmai 3807 Balmazújvárosi 3901 Berettyóújfalui 3902 Debreceni 3903 Hajdúböszörményi 3904 Hajdúszoboszlói 3905 Polgári 3906 Püspökladányi 3907 Derecske Létavértesi 3908 Hajdúhadházi 3909 Egri 4001 Hevesi 4002 Füzesabonyi 4003 Gyöngyösi 4004 Hatvani 4005 Pétervásárai 4006 Bélapátfalvai 4007 Dorogi 4101 Esztergomi 4102 Kisbéri 4103 Komáromi 4104 Oroszlányi 4105 Tatai 4106 Tatabányai 4107 Balassagyarmati 4201 Bátonyterenyei 4202 Pásztói 4203 Rétsági 4204 Salgótarjáni 4205 Szécsényi 4206 Aszódi 4301

17 1. szám STATISZTIKAI KÖZLÖNY 17 Ceglédi 4302 Dabasi 4303 Gödöllõi 4304 Monori 4305 Nagykátai 4306 Ráckevei 4307 Szobi 4308 Váci 4309 Budaörsi 4310 Dunakeszi 4311 Gyáli 4312 Pilisvörösvári 4313 Szentendrei 4314 Veresegyházi 4315 Érdi 4316 Barcsi 4401 Csurgói 4402 Fonyódi 4403 Kaposvári 4404 Lengyeltóti 4405 Marcali 4406 Nagyatádi 4407 Siófoki 4408 Tabi 4409 Balatonföldvári 4410 Kadarkúti 4411 Baktalórántházai 4501 Csengeri 4502 Fehérgyarmati 4503 Kisvárdai 4504 Mátészalkai 4505 Nagykállói 4506 Nyírbátori 4507 Nyíregyházai 4508 Tiszavasvári 4509 Vásárosnaményi 4510 Ibrány Nagyhalászi 4511 Záhonyi 4512 Jászberényi 4601 Karcagi 4602 Kunszentmártoni 4603 Szolnoki 4604 Tiszafüredi 4605 Törökszentmiklósi 4606 Mezõtúri 4607 Bonyhádi 4701 Dombóvári 4702 Paksi 4703 Szekszárdi 4704 Tamási 4705

18 18 STATISZTIKAI KÖZLÖNY 1. szám Celldömölki 4801 Csepregi 4802 Körmendi 4803 Kõszegi 4804 Õriszentpéteri 4805 Sárvári 4806 Szentgotthárdi 4807 Szombathelyi 4808 Vasvári 4809 Ajkai 4901 Balatonalmádi 4902 Balatonfüredi 4903 Pápai 4904 Sümegi 4905 Tapolcai 4906 Várpalotai 4907 Veszprémi 4908 Zirci 4909 Keszthelyi 5001 Lenti 5002 Letenyei 5003 Nagykanizsai 5004 Zalaegerszegi 5005 Zalaszentgróti 5006 Hévízi 5007 Pacsai 5008 Zalakarosi 5009 Nem település (fiktív területi egység) A kistérségi székhely (STAR T159) Nem székhelytelepülés 0 Székhelytelepülés 1 Nem település (kerület, fiktív területi egység) A jának (1.2.5.) nómenklatúrája (STAR T50) A tervezési-statisztikai k és a hozzájuk tartozó megyék (fõváros) Közép-Magyarország (Budapest, Pest) 1 Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém) 2 Nyugat-Dunántúl (Gyõr-Moson-Sopron, Vas, Zala) 3 Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna) 4 Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád) 5 Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg) 6 Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) A statisztikai jának (1.2.6.) nómenklatúrája (STAR T155) Közép-Magyarország (Közép-Magyarország) 1 Dunántúl (Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl) 2 Alföld és Észak (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) 3

19 1. szám STATISZTIKAI KÖZLÖNY Az agglomeráció jának (1.2.7.) nómenklatúrája (STAR T99, T100, T101) 1. pozíció Budapesti agglomeráció 0 Vidéki agglomeráció 1 Agglomerálódó térség 2 Nagyvárosi településegyüttes 3 Településegyüttesbe nem tartozó települések pozíció A konkrét agglomerációt (agglomerálódó térséget stb.) azonosító két pozíció Budapest 000 Budapesti agglomeráció Északi szektor 001 Keleti szektor 002 Délkeleti szektor 003 Déli szektor 004 Nyugati szektor 005 Északnyugati szektor 006 Gyõri agglomeráció 101 Miskolci agglomeráció 102 Pécsi agglomeráció 103 Balatoni agglomerálódó térség 201 Egri agglomerálódó térség 202 Szombathelyi agglomerálódó térség 203 Zalaegerszegi agglomerálódó térség 204 Békéscsabai nagyvárosi településegyüttes 301 Debreceni nagyvárosi településegyüttes 302 Kaposvári nagyvárosi településegyüttes 303 Kecskeméti nagyvárosi településegyüttes 304 Nyíregyházi nagyvárosi településegyüttes 305 Salgótarjáni nagyvárosi településegyüttes 306 Soproni nagyvárosi településegyüttes 307 Szegedi nagyvárosi településegyüttes 308 Szekszárdi nagyvárosi településegyüttes 309 Székesfehérvári nagyvárosi településegyüttes 310 Szolnoki nagyvárosi településegyüttes 311 Tatabányai nagyvárosi településegyüttes 312 Veszprémi nagyvárosi településegyüttes 313 Településegyüttesbe nem tartozó település pozíció Központ 1 Társközpont 2 Egyéb település 3 Településegyüttesbe nem tartozó település A körjegyzõség jának (1.2.8.) nómenklatúrája A körjegyzõség (STAR T40) Település, ahol jegyzõ mûködik és nem körjegyzõségi székhely 1 A körjegyzõség székhelye 2 A körjegyzõségbe tartozó település 3 Nem település (kerület, fiktív területi egység) 9

20 20 STATISZTIKAI KÖZLÖNY 1. szám A körjegyzõség székhelyének (a jegyzõ, ill. a körjegyzõ szolgálati helyének) településazonosítója (STAR T41) Település, ahol T40=1, 2 saját településazonosító Település, ahol T40=3 a körjegyzõség székhelyének településazonosítója Nem település (kerület, fiktív területi egység) A mezõgazdasági jának (1.2.9.) nómenklatúrája (STAR T33) Megnevezés Makro- Mezo- Mikrokörzet ÉSZAKI KÖZÉPHEGYSÉG 1 BÖRZSÖNY CSERHÁT VIDÉKE 11 Ipoly völgye 111 Cserhát vidéke 112 Börzsöny vidéke 113 MÁTRA BÜKK ÉSZAKI TÉRSÉG 12 Észak-Borsod 121 Mátra Bükk északi vidéke 123 MÁTRA BÜKK ELÕTERE 13 Közép-hevesi térség 131 Mátraalja 133 Mezõség 134 MÁTRA BÜKK DÉLI LEJTÕJE 14 Mátra Bükk déli lejtõje 142 Bükkalja 143 SAJÓ ÉS HERNÁD VÖLGYE 15 Sajó és Hernád völgye 152 HEGYKÖZ 16 Hegyköz 166 NYÍRSÉG 2 FELSÕ-TISZA-VIDÉK 21 Tiszavasvári vidéke 211 Rétköz 212 Szatmár-beregi síkság 213 Bodrogköz 217 Taktaköz 218 NYÍRSÉG 22 Nyírség-Erdõspuszták 223 Észak-Nyírség 224 Dél-Nyírség 225 TISZA ÉS KÖRÖS MENTE 3 KÖZÉP-TISZA-VIDÉK 31 Tiszamellék 311 Nagykunság 312 Tiszazug 313 Hevesi-Tisza-vidék 314 Tisza mente 315 HAJDÚSÁG 32 Hajdúság 322