A Pannon Borrégió területi változásai

Átírás

1 Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés Konferencia A Pannon Borrégió területi változásai Dr. Máté Andrea PTE IGYFK GTI Eger,

2 Régiók Magyarországon Magyarország 7 tervezési-statisztikai régiója (Forrás: toth/ toth22.html) Magyarország 9 turisztikai régiója (Forrás: img/upload/200504/regio_hu.gif) 2

3 A borrégió fogalma a évi XVIII. törvény alapján Borvidék: meghatározott termőhely, amely több település közigazgatási területére kiterjedően hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemző fajtaösszetételű és művelésű ültetvényekkel, sajátos szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, és amelyről sajátos jellegű borok származnak. borvidékbe olyan település sorolható, amelynek a szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott területe a település összes mezőgazdaságilag hasznosított területének 7%-át eléri, vagy a miniszter mérlegelése alapján olyan település vagy településrész, amelyen hagyományosan borfeldolgozással foglalkozó bor adóraktár működik. Borvidéki régió: meghatározott termőhely, a hasonló természeti adottságokkal és hagyományokkal rendelkező, vagy egymással földrajzilag egységet képező, illetve szomszédos borvidékek társulása, amelynek területéről a borvidéki régió szabályzatáról szóló rendelet alapján meghatározott termőhelyről származó minőségi bor hozható forgalomba. A borvidéki régió szabályzatát az érdekelt borvidékek együttes kezdeményezésre a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelettel adja ki. 3

4 A Pannon Borrégió 62/2006. (IX.7.) FVM rendelet a Balatoni Borvidéki Régió szabályzatáról 10/2006. (II.3.) FVM rendelet a Duna Borvidéki Régió szabályzatáról Pannon Borrégió borászati, borturisztikai előzményei 1991 Tiffán Ede Villány borvidék 1993 Vesztergombi Ferenc Szekszárd borvidék 1994 Gere Attila Villány borvidék 1996 Polgár Zoltán Villány borvidék 1997 Bock József Villány borvidék 2004 Takler Ferenc Szekszárd borvidék borutak létrehozása a Dél-Dunántúlon Phare pályázat Vintour projekt Interreg IIIC pályázat Együttműködés és szabályzat 2003 Pannon Borrégió Egyesület, mint civil szerveződés 2008 A Pannon Borrégió szabályzata a 142/2008. (X. 31.) FVM rendeletben jelent meg 4

5 Magyarország borvidékei és tervezett borrégiói 2006-ban (szerk. Máté A.) (Forrás: 5

6 A borvidékek névváltozásai (szerk. Máté A.) Év Szekszárdi Szegzárdi bv. Tolnai Szegzárdi bv. Dunántúli bv Tolnai bv. Tolnai bv. Tolnai bv. Villányi Villány-pécsi bv. Villány-pécsi bv. Villány-pécsi bv. Villány-Siklósi bv. Villány-Siklósi bv. Villány-Siklósi bv. Villány-Siklósi bv. Villány-Siklósi bv. Villány-Siklósi bv. Villányi bv. Villányi bv. Pécsi Villány-pécsi bv. Villány-pécsi bv. Villány-pécsi bv. Mecseki bv. Mecseki bv. Mecsekaljai bv. Mecsekaljai bv. Mecsekaljai bv. Mecsekaljai bv. Mecsekaljai bv. Mecsekaljai bv. Forrás: XXIII. törvény 25/1970 (XI. 28.) MÉM rendelet 40/1977 (XI. 29.) MÉM rendelet 32/1982. (XII. 27.) MÉM rendelet 7/1990. (XII. 25.) FM rendelet CXXI. törvény XLVII. törvény XCIX. törvény 2003 Tolnai bv. Villányi bv. Pécsi bv. Megjegyzés: az adott korszakban használt helyesírás alapján; bv.: borvidék; - nem tartozott 62000/ 1924 FM rendelet 2000/II FM rendelet 70000/ 1936 FM rendelet LXXVII. törvény 6

7 A borvidékek szőlőterületének változásai Új politikai határok Új borvidéki határok Szekszárdi (3 település): Szekszárd, Őcsény, Decs Villány-Siklósi (10 település) Mecseki (4 település): Pécs környéke mai értelemben vett Tolnai borvidék a Dunántúli borvidék lett /1936. m. kir. földmívelésügyi miniszter FM rendelet 1936 Tolnai borvidék (7) elvesztette borvidék rangját, csak bortermelő hely 25/1970. (XI.26.) MÉM rendelet a szőlő- és gyümölcstermesztésről, 7

8 A borvidékek szőlőterületének változásai Szekszárdi borvidék (7) Villány-Siklósi borvidék (11) Mecseki borvidék (22) neve Mecsekaljai néven szerepelt, településeinek száma jelentősen megnövekedett, a Mohács környéki térséggel Tolna megyei bortermő helyek (17) száma növült /1977. (XI.29.) MÉM rendelet a szőlő- és gyümölcstermesztésről 8

9 A borvidékek szőlőterületének változásai Borvidékek körzetesítése Szekszárdi borvidék (20) Szekszárdi körzet: pl.: Bonyhád Völgységi körzet: új terület Villány-Siklósi borvidék (10) Mecsekaljai borvidék (16) Pécsi és Versendi körzet Tolna megyei bortermelő helyek (13) száma lecsökkent Völgységi körzet települései kikerültek /1990. (XII.25.) FM rendelet a szőlő- és gyümölcstermesztésről, 9

10 A borvidékek szőlőterületének változásai Szekszárdi borvidék (12) Villány-Siklósi borvidék (15) Mecsekaljai borvidék (27) Pécsi, Versendi körzet új körzet a Szigetvári Tolnai borvidék (29) újra megalakult, visszakapta korábban elveszített rangját Völgységi, Tolnai, Tamási körzet évi CXXI. törvény a szőlő- termesztésről és a borgazdálkodásról 1997 Szekszárdi borvidék Új település: Kéty és Kakasd Villány-Siklósi borvidék XLVII. törvényben Villányi borvidékre egyszerűsödött Villányi és Siklósi körzet Mecsekaljai borvidék LXXVII. törvényben kapta meg a Pécsi borvidék nevet Tolnai borvidék 1999-ben az első Tolna megyén kívüli település: Hidas (Baranya m.) 2000-ben Igart csatolták (Fejér) 10

11 A borvidékek szőlőterületének változásai 2004 A 2004 évi XVIII. törvény megszüntette a bortermelő hely kategóriát Egyes változtatások szakmai megalapozottsága kétségbe vonható Három vitatható elem Szekszárdi borvidék (14) Mórágy a Tolnai borvidékből átsorolták Kéty és Kakasd kikerültek a borvidéki besorolásból Villányi borvidék (17) Pécsi borvidék (39) Új körzet: Kaposi körzet, amely eredetileg a Balatonboglári borvidékhez tartozott Tolnai borvidék (46) Tamási körzet: újabb négy Fejér megyei bortermelő településsel bővül évi XVIII. törvény a szőlő- termesztésről és a borgazdálkodásról 11

12 A borvidékek szőlőterületének változásai Szekszárdi borvidék (15) Kéty és Kakasd visszakerültek a borvidékhez Villány-Siklósi borvidék (17) - Pécsi borvidék (33) Kaposi körzet visszakerült a Balatonboglári borvidékhez Tolnai borvidék (48) Nagydorog, Völgységi körzet ként csatolták Mórágy visszakerült 9/2006. (II.3.) FVM rendelet a borok eredetvédelmi szabályairól 2006 Jelenleg tehát a Pannon Borrégió négy borvidéke, nyolc borvidéki körzetből, és 112 település I. és II. szőlőkataszteri területeiből áll össze 12

13 A borvidékek szőlőterületének változása (ha) (szerk. Máté A.) ha Szekszárdi borvidék Tolnai borvidék Villányi borvidék Pécsi borvidék (Forrás: Szőlőtermelés. Községsoros adatok ; Csepregi P. Zilai J. 1973, 1988; Török S. 1978; Herpay B.-né 1998; Pintér L. szerk. 2002) 13

14 A borvidékek szőlőterületének változása Az 1895 és 1915 között Tolna és Baranya megyében időben eltolódva állították helyre a borvidékek területét a filoxéra vész után. A Villányi és Pécsi borvidékek már 1895-ben javulást tudtak elérni a filoxéra elleni harcban, míg a Szekszárdi és Tolnai borvidéken a XX. század elején értek be az első szőlőrekonstrukció sikerei. A két világháború között a borpiac értékesítési nehézségei miatt területi csökkenés A második világháború után a beszolgáltatási kényszer, a szőlőhöz értő lakosság kitelepítése miatt folytatódott a területi csökkenés (parlag területek, öregedő szőlők) A második szőlőrekonstrukció hatására az 1970-es évek végéig növekedett a szőlőterület a borrégióban olyan területekre is telepítettek szőlőt, ahol nem voltak megfelelőek az adottságok (pl. fagyzúgokba), vagy a gépesítés miatt kellett kedvezőtlenebb területek felé terjeszkedni. Az 1970-es évek végén és 1980-as évek elején a kedvezőtlen fekvésű ültetvények kivágása és a szántóföldi növénytermesztés erőltetése miatt kivontak területeket a szőlőművelés alól. Az utolsó szocialista nagyüzemi telepítésekre az 1980-as évek közepén került sor 14

15 A borvidékek szőlőterületének változása A rendszerváltozás után a gazdasági válság hatására ismét csökkenni kezdtek a területek. kárpótlás után parlag területek, műveletlen területek új vállalkozások megjelenése (családi gazdaságok, presztízs, külföldi befektetők) ültetvénytelepítése, korszerűsítése A 2001-es KSH felmérés adatai alapján a helyzet némiképpen javult az 1997-es időszakhoz képest, azonban a növekedés mögött inkább a borvidéki települések számának bővülése áll, mint a szőlőterületek valódi növekedése EU szőlőkivágási támogatása 5 év alatt hektár szőlőterület kivágása, amelyre 2,5 milliárd eurót szánnak ( /ha) és a kivágás önkéntes alapon történhet 15

16 Összegzés Az egyes településekhez tartozó szőlőterületek jelentős mértékben csökkentek. Ennek a tendenciának számtalan oka lehet: a szőlőterületeket más művelés alá vonták, melynek során azokból általában szántó lett pl. Szent Gaál Kastély Zomba művelés alól kivont terület lett útépítés, bányászat, építkezés, közművesítés miatt pl. Szársomlyó az urbanizáció hatása, a települések a kedvező fekvésű déli lejtők irányába terjeszkedtek az ültetvények rovására pl. Pécs, Szekszárd rendszerváltozás utáni tulajdonváltás, kárpótlás, privatizáció hatására művelhetetlen méretű birtoktestek alakultak ki Pl. ültetvény átlagterülete 0,2 ha Pécsi; 0,4 ha Szekszárdi, Tolnai; 0,5 ha Villányi parlag, gazdátlan területek növekedése pl. idősödő gazdák, gondatlan tulajdonosok 16

17 Összegzés A Pannon Borrégió borvidékeinek területe 1873 és 2001 között kevesebb, mint a felére csökkent. a Villányi borvidék 30%-os csökkenéssel, a Szekszárdi borvidék területének 50%-át veszítette el, a Tolnai borvidék pedig 60%-át veszítette el, a Pécsi borvidék területe 85%-kal csökkent. Ennek egyik oka az lehet, hogy a szocializmus időszakában a Pécsi és Tolnai borvidék szőlő- és bortermelését sokkal inkább alárendelték más agrárnövények termesztésének, másrészt viszont a rendszerváltozás után nem kötelezték el magukat eléggé a bortermelés irányába, kevés az árutermelő kis- és közepes családi gazdaság, a vállalkozó szellem kisebb volt (a kedvezőtlen tulajdonosi szerkezet és a hiányos ismeretek miatt is). 17

18 Irodalom Csepregi P. Zilai J. 1973: Szőlőfajtáink.. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 271 p. Csepregi P. Zilai J. 1988: Szőlőfajta-ismeret és -használat. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 508 p. Herpay B.-né. (szerk.) 1998: A magyar borgazdaság kihívásai. Jogszabályok, borversenyek, jövedelmezőség. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 132 p. Máté A. 2003: Adalékok a Szekszárdi borvidék történeti földrajzához. In: Frisnyák S. Tóth J. (szerk.): A Dunántúl és a Kisalföld történeti földrajza.. PTE FI NYF FT, Nyíregyháza-Pécs, pp Máté A. 2007: A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése. Ph.D. értekezés, PTE TTK FI Pécs, 246 p. Pintér L. (szerk.) 2002: Szőlőültetvények Magyarországon, (Összefoglaló adatok),, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 417 p. Szőlőtermelés. Községsoros adatok ( ) KSH Történeti statisztikai kötetek, Budapest, 520 p. Török S. 1978: Borászok zsebkönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 216 p. p 18