Kovács E. Oláh M. Bokor I. A külföldi állampolgárok ingatlanszerzésének gazdasági és társadalmi hatása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kovács E. Oláh M. Bokor I. A külföldi állampolgárok ingatlanszerzésének gazdasági és társadalmi hatása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben"

Átírás

1 Kovács E. Oláh M. Bokor I. A külföldi állampolgárok ingatlanszerzésének gazdasági és társadalmi hatása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (Transznacionális áramlások, és együttélési modellek a Balaton régióban)

2 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 1. Transznacionális kapcsolatok-nemzetközi áramlások AZ ÁLLAMTÓL VALÓ FÜGGETLENEDÉS A vállalkozói logika: a gazdasági áramlások AZ EGYÉNI OPCIÓK HALMOZÓDÁSA Az egyéni és kollektív cselekvés metszéspontján: a kulturális áramlások A demográfiai áramlások Külföldön érvényesülő tendenciák, az ingatlanvásárlások szabályozásában A SZABÁLYOZÁS KÜLFÖLDÖN ÉRVÉNYESÜLŐ TENDENCIÁI MAGYARORSZÁGRA VETÍTVE A magyarországi helyzetkép AZ INGATLANSZERZÉS SZABÁLYOZÁSA A KÜLFÖLDIEK INGATLANSZERZÉSÉVEL KAPCSOLATOS JOGALKALMAZÁSOK A SZABÁLYOZÁS HIÁNYOSSÁGAIBÓL FELMERÜLŐ PROBLÉMÁK A külföldi ingatlantulajdonosok Magyarországon A VÁSÁRLÁSRA IRÁNYULÓ KÉRELMEK ALAKULÁSA Az 1999-es éveket követő tendenciák A külföldi ingatlantulajdonlás területi jellemzői a BKÜ-ben Közbevetőleges hipotézis a régió vendégforgalmazásának strukutális átalakulásáról A külföldi tulajdonlású ingatlanok balatoni vendégforgalom alakulásában játszott szerepe A vizsgálat céljai, módszerei, adatbázisa Kutatási eredmények KÜLFÖLDI INGATLANTULAJDONOSOK JELLEMZŐI Külföldi ingatlantulajdonosok területi jellemzői A tulajdonosok szociológiai jellemzői A tulajdonosok állandó lakóhelye Foglalkozás Iskolai végzettség Otthoni társadalmi státusz Családi kötelékek A külföldiek ingatlanvásárlásainak időpontja és módja Az ingatlanok Rokonság - első magyarországi látogatás Külföldiek magyarországi tartózkodása és magyar nyelvismerete A KÜLFÖLDI INGATLANTULAJDONOSOK MAGYARORSZÁGI VÁLLALKOZÁSAI A külföldi érdekeltségű vállalkozások a Balaton környékén A külföldi ingatlantulajdonosok hivatalos/legális vállalkozásai A külföldi ingatlantulajdonosok szürke gazdasági tevékenysége A külföldi ingatlantulajdonosok régióbeli költésszerkezete Elégedettség Önkormányzati vélemény vizsgálat A települések lakosságának mobilitási jellemzői A külföldi ingatlantulajdonosok - önkormányzatok ismeretei alapján Az ingatlanár szerepe a helyi népességmegtartó erő alakulásában Támogatási formák - kompenzációs lehetőségek Külföldi ingatlantulajdonosok adófizetése, támogatási formái-ahogyan az önkormányzatok látják A külföldi ingatlantulajdonosok által igénybe vett szolgáltatások A külföldiek ingatlanvásárlásainak pozitívumai - negatívumai Összegzés 56 Javaslatok 60 TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. sz. táblázat A január és december 31. között kiadott engedélyek megoszlása sz. táblázat Ingatlant vásárló külföldiek állampolgárság szerinti %-os megoszlása sz. táblázat Külföldi ingatlanszerzések kezdeményezése a BKÜ-ben

3 3 4. sz. táblázat Az ingatlantulajdonosok összevont kistérségek és állampolgárság szerinti megoszlása a BKÜ-ben sz. táblázat Az alapsokaság és a kutatási minta területi megoszlása sz. táblázat Az alapsokaság és a kutatási minta alapsokaság állampolgárság szerinti megoszlása sz. táblázat A külföldi ingatlantulajdonosok vizsgálati mintán belüli állampolgárság szerinti megoszlása sz. táblázat A külföldi ingatlantulajdonosok otthoni lakóhelye településtípusok szerint sz. táblázat A külföldi ingatlantulajdonosok elsődleges lakásának nagysága sz. táblázat Az adatközlők nemek szerinti legmagasabb iskolai végzettsége sz. táblázat Az adatközlők és házas-, illetve élettársaik legmagasabb iskolai végzettsége sz. táblázat A külföldi ingatlantulajdonosok képzettség szerinti megoszlása a BKÜ alrégióiban sz. táblázat A külföldi ingatlanvásárlást motiváló tényezők sz. táblázat A külföldi tulajdonban lévő ingatlanok minőségi besorolása a BKÜ alrégióiban sz. táblázat A külföldi tulajdonosok eladási szándéka az ingatlan parttól mért távolsága szerint sz. táblázat A Magyarországon rokonsággal rendelkezők állampolgárság szerinti megoszlása a BKÜ-ben sz. táblázat Mit szeret Magyarországban és az itt élőkben? sz. táblázat A Balaton-térség 10-es településrangsora a befektetések szerint, sz. táblázat A külföldi ingatlantulajdonosok vendéglátó tevékenységének aránya sz. táblázat A külföldiek alkalmazásában álló helyi lakosok a BKÜ alrégiói szerint sz. táblázat A külföldeik alkalmazásában álló helyi lakosok az ingatlan fekvése szerint sz. táblázat Mekkora összeget költött Magyarországon ingatlanvásárlásra? sz. táblázat A külföldi ingatlantulajdonosok hétköznapi kiadásai a Balaton régióban sz. táblázat A vizsgált önkormányzatok lakosságszáma 50 ÁBRAJEGYZÉK 1. sz. ábra A kiadott ingatlanvásárlási engedélyek alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben sz. ábra Ingatlant vásárló külföldiek állampolgárság szerinti %-os megoszlása sz. ábra A külföldiek tulajdonába került összes ingatlanféleség aránya a BKÜ településein sz. ábra A külföldiek ingatlanvásárlásainak kistérségenkénti alakulása sz. ábra Önbesoroláson alapuló otthoni társadalmi státuszértékek súlyozott átlaga a BKÜ kistérségei szerint sz. ábra A külföldiek ingatlanvásárlásainak időpont szerinti %-os megoszlás sz. ábra A vásárlással kapcsolatos döntés meghozatalában szerepet játszó okok sz. ábra Az ingatlantulajdonosok első magyarországi látogatásának időbeni alakulása sz. ábra A külföldi ingatlantulajdonosok magyar nyelvismerete sz. ábra A külföldi ingatlantulajdonosok magyarországi tartózkodási ideje sz. ábra A külföldi ingatlantulajdonosok kapcsolattartási szokásai a BKÜ-ben sz. ábra A barátként, ismerősként megjelöltek tartózkodási ideje a külföldi állampolgárok ingatlanaiban sz. ábra A külföldi ingatlantulajdonosok szociális kapcsolatai a BKÜ-ben sz. ábra Az ingatlan fenntartásában segédkező magyar személyek száma sz. ábra A külföldi turisták által igénybevett szálláshely típusok sz. ábra Mekkora összeget költött Magyarországon ingatlanvásárlásra sz. ábra Külföldi ingatlantulajdonosok által igénybe vett szolgáltatások sz. ábra Mely szolgáltatásokat veszi igénybe az alábbiak közül? 48 TÉRKÉPJEGYZÉK 1. sz. térkép A külföldi tulajdonba került lakások, házak, nyaralók aránya a BKÜ településein sz. térkép Külföldiek tulajdonába került összes ingatlanféleség aránya BKÜ településein sz. térkép A diplomával rendelkező külföldi ingatlantulajdonosok aránya a BKÜ kistérségeiben sz. térkép A vendéglátást folytató ingatlantulajdonosok aránya a BKÜ kistérségeiben sz. térkép Az ingatlanárak alakulása év között a Balaton régióban 43

4 4 Bevezetés Az 1989 évi devizatörvény hatályba lépése óta folyamatosan nőt Magyarországon az ingatlant vásárló külföldiek száma. A vásárlások felfutása az 1990-es évek második felétől figyelhető meg az ingatlanpiac valamennyi szegmensében. A kereslet elsősorban a fővárosra, illetve a kiemelt üdülőkörzetekre koncentrálódik. Kutatásainkat a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén végeztük. Célunk az volt, hogy az EU - Magyarország viszonylatában egy volumenében nem nagy, de távlatokban fontos migrációs folyamatot vizsgáljunk nevezetesen az EU országaiból Magyarországra irányuló vándorlást. A vándorlás fő iránya most és a közeljövőben egyértelműen Magyarországról az EU országaiba mutat. Ami miatt az ellenkező irányú migráció fontos lehet, az elsősorban az, hogy új típusú együttélési modell van kialakulóban a BKÜ területén. Hipotézisünk szerint a külföldi ingatlanvásárlások egy szélesebb összefüggés - nevezetesen a transznacionális áramlások részét képezik, amelynek a jellegzetessége az új irányú migráció az EU országaiból Közép-Kelet-Európába. A másik fontos kérdés, amely vizsgálatunk tárgyát képezte az volt, hogy a külföldi ingatlanvásárlások milyen hatást gyakorolnak a településekre, és a helyi közösségekre. A kutatás kiterjedt minden fontosabb szereplőre, akikkel a külföldi állampolgárok az ingatlan megvásárlásáig kapcsolatba kerültek (ingatlanügynökségek, ügyvédek, Közigazgatási Hivatal, Önkormányzatok). Megkerestük továbbá a külföldi ingatlantulajdonosokat, polgármestereket, helyi lakosokat és azokat, akik ebből hasznot húznak: gondnokokat, helyi szolgáltatók képviselőit. Ez alapján körvonalazódott, hogy milyen pozitív és negatív hozadékai vannak a külföldiek letelepedésének és milyen problémákat, vagy előnyöket vethet fel a velük való együttélés. Az itt kialakuló együttélési modellek iránymutatóak lehetnek az EU csatlakozásunk utáni időszakra. Választ kaphatunk azokra a kérdésekre, amelyek élénken foglalkoztatják a közvéleményt, pl. hogy milyen a befogadó hajlandóságuk, mi az a külföldi tulajdoni arány egy településen belül, amely még nem veszélyezteti a honi lakossággal való együttélést. 1. Transznacionális kapcsolatok-nemzetközi áramlások 1.1. Az államtól való függetlenedés A nemzetközi politikai események, a napról-napra új kihívásokat jegyző történések tükrében egyre bonyolultabb struktúrák alakulnak ki, s ezzel párhuzamosan válik egyre átjárhatóbbá az egyes államok közötti határ, amely Nyugat-Európában az EU megalakulása óta, s annak folyamatos bővítésével csaknem elméleti jelentőségűvé zsugorodott. A bekövetkező és a jövőben előre jelezhető tendenciák egyik fontos és egyre kevésbé elhanyagolható pillére az államtól, államoktól való függetlenedés jelensége. Minden úgy történik, mintha a nemzetközi rend dualista szerkezetűvé vált volna, mely mindenekelőtt két világ együttélése révén mutatkozik meg. Egyfelől az állam világáról van szó, amely ismert és véges számú szereplőből áll, másfelől egy multicentrikus világról amely csaknem korlátlan számú szereplővel rendelkezik. A multicentrikus világot az államokkal szembeni autonómiájának kiszélesítése jellemzi, amely az államhatárok és az állami szuverenitások megkérdőjelezésében nyilvánul meg. Ennélfogva a transznacionális kapcsolatokat úgy lehet meghatározni, mint minden olyan kapcsolatot, amely megfontolt elhatározásból vagy célszerűségből a nemzetállami kereten kívül a nemzetközi színtéren jön létre és amely, legalább is részlegesen, kívül esik az államok ellenőrző vagy közvetítő tevékenységén.

5 5 Az áramlások a jelenkori világban különös jelentőségre és kiterjedésre tesznek szert, mely teljesen különböző funkciót és nagyságrendet biztosít nekik az egykor létezőkkel összevetve. Számtalan területen vagyunk tanúi az állam és a civil társadalom, a magánszféra és a közszféra közötti differenciálódási folyamat érzékelhető felgyorsulásának. A növekvő társadalmi mozgósítás folyamatában az állam mindinkább elveszíti az abszolút ellenőrzés lehetőségét az egyén felett, amelynek az állampolgári kötelékei gyengülnek, de legalábbis változik természetük. A transznacionális áramlások sokféleképpen tipologizálhatók. Elsőként a nem kormányzati szervezetek által előidézett áramlásokat és számos individuális cselekvés összetevődéséből származó áramlásokat különböztetjük meg. Ebbe a kategóriába tartozik pl. a vallási áramlások többsége. A második kategóriában egyebek között - a demográfiai áramlások szerepelnek, melyek az egyéni fellépések halmozódása révén, azaz mikrostratégiák összegződéséből jönnek létre. Ezen áramlások nagyfokú változatossága jellegük sokféleségéből következik. Egyesek a társadalmi tevékenység egy adott szektorát, - demográfia, kommunikáció, szabadidő, stb. fogják át. Másokat a behatárolatlanság jellemez: az uralkodó és nem uralkodó nemzetek megoszlása a nemzetközi színtéren olyan cselekvési kapacitást biztosít számukra, hogy határaikon kívül társadalmi modelleket terjesztenek, amelybe benne foglaltatnak gazdasági, politikai és szociális aspektusok is. A növekvő társadalmi mozgósítás folyamatában az állam mindinkább elveszíti az abszolút ellenőrzés lehetőségét az egyén felett, amelynek az állampolgári kötelékei gyengülnek, de legalábbis változik természetük. (Badie-Smouth, 1998.) Ebből az következik, hogy az állami szuverenitás nem jelenti többé azt a jogot, hogy az állam, mint a nemzetközi kapcsolatok kizárólagos vagy elsődleges szereplője jelenjen meg, és ez a minőségi változás inkább a transznacionális faktorok által elért és bizonyított hatékonyságból származik. Teljesen világos, hogy a transznacionális áramlások nem elemezhetők a szokásos módon, ám felforgatják a hagyományos paradigmákat és új paradigmák létrehozására ösztönöznek. Az új paradigmáknak ezentúl el kell fogadniuk, hogy az állami szuverenitás nem jelenti többé azt a jogot, hogy az állam, mint a nemzetközi kapcsolatok kizárólagos vagy elsődleges szereplője jelenjen meg, és ez a minőségi változás inkább a transznacionális aktorok által elért és bizonyított hatékonyságból származik. A transznacionális áramlások különféle realitásokat és olyan tapasztalatokat fednek, melyek természetük és megjelenési formájuk tekintetében alapvetően különböznek egymástól, és csak abban egységesek, hogy az állam megkerülésével léteznek. Márpedig ezek az állam megkerülésére irányuló fellépések nem ugyanazzal a hatással járnak, ha egy vállalati kezdeményezésről van szó, vagy ha olyan egyéni döntések halmozásáról, amelyek nem közös elhatározással jöttek létre. Az általunk végzett kutatás esetében olyan aktorokról (külföldi ingatlanvásárlókról) van szó, akik egyrészt a nemzetközi migráció új irányát testesítik meg, nevezetesen Nyugat- pából Közép-Kelet-Európába, másrészt egy sajátos eddig nem kutatott, és nem feltárt új együttélési modellek részbeni létrehozói, azáltal, hogy saját kultúrájuk értékrendjét közvetítik Magyarországon A vállalkozói logika: a gazdasági áramlások Nemzetközi szinten a gazdasági szféra eléggé strukturált, és eléggé elkülönült a politikai szférától ahhoz, hogy olyan transznacionális áramlások hordozója legyen, amelyek

6 6 többnyire kívül esnek az államok által gyakorolt ellenőrzési mechanizmusokon, vagy amelyek az állami politikák kiegészítőjeként működnek. A gazdasági szféra autonómiája mindenekelőtt a piac és a magánvállalkozás logikájától függ. A transznacionális gazdasági áramlásokat először is a multinacionális vállalatok működése tartja fenn, melyeket már régóta a nem etatikus nemzetközi aktorok vezető szerepelőinek tekintenek. Ezeknek a vállalatoknak még a léte is érzékelhetően megerősíti a nemzetgazdaságok közötti interdependenciát, kedvez a gazdasági rendszer globalizálódásásának, és ilyen módon hozzájárul a gazdasági prioritások, a beruházások, a vezetési módszerek, sőt a fogyasztási modellek denacionalizálásához is. Magyarországon jellemzően a szocialista rendszerek felbomlásának eredményeként kialakuló, valamint a Nemzetközi Valutaalap által ajánlott fejlesztési politikák okán létrejövő fejlesztési bázisok teremtették meg a beruházások és tőkeáramlások felgyorsulásának és a magánszektor világgazdaságban való részesedése növekedésének lehetőségét. 1.2 Az egyéni opciók halmozódása Az egyéni és kollektív cselekvés metszéspontján: a kulturális áramlások A kulturális áramlások speciális helyet foglalnak el, hiszen éppúgy erednek az egyének, mint az e célból létrejött vállalkozások összjátékából. Ezek az áramlások meglehetősen változatos területeken, mint a nyelv, a vallás, az ideológia vagy az intézmények, meglehetősen eltérő racionalitásoknak vannak alárendelve. Noha a művészeti áramlásokat kevésbé tanulmányozták, a nemzetközi kapcsolatoknak nem elhanyagolható elemét alkotják. Pl. a zenét elsősorban mint identitásteremtő műfajt, s határokon átívelő kulturális jószágot foghatjuk fel. A kommunikációs áramlások esetén elmondható, hogy a technikai és gazdasági fejlődés megerősíti a hatékonyságukat, miközben mentesíti őket a politikai ellenőrzés legtöbb eszköze alól. Legyen szó akár a telefonikus, akár a televíziós kommunikációról a jelátvivő eszközök az információnak rendkívüli mozgékonyságot biztosít, mely megfosztja a határokat minden hatékonyságuktól A demográfiai áramlások A demográfiai áramlások szinte kizárólag az egyéni választások aggregációjára vezetnek vissza, melyek kívül esnek minden kollektív stratégián és minden szervezeti ellenőrzésen. (Badie-Smouts, 1998.) A fent említett áramlások transznacionális áramlások. Olyan emberek mozgását követi nyomon, akik saját hazájukat egy másik országért elhagyják. Az egyének hozzájárulnak eredeti társadalmuk szerkezetének felbontásához s feltételezhetően a befogadó társadalmak megváltozásához, úgy, hogy az államnak csupán korlátozott cselekvési lehetőségei maradnak az ilyen típusú áramlások és a belőlük fakadó társadalmi változások megakadályozására.(rosenau, 1990.) Ebből adódóan a nemzetközi rendet decentralizálják a migrációs mozgások. Ezen áramlások egyik változata, amikor különböző társadalmi osztályok tagjai vándorolnak ki Nyugat-Európából, különféle motiváció alapján. Fontos figyelemmel kísérni az áramlás irányát, hiszen az alapján nagyobb valószínűséggel vonhatunk le következtetéseket a lakóhely változtatás okait illetően. A vándorlási folyamat főként a kedvező klímával megáldott országok felé irányul, értjük ez alatt Spanyolországot illetve Görögország vidékeinek üdülőkörzeteit.

7 7 A másik ilyen nagy célterület Kelet- pa, s benne hazánk is. Itt a kedvező éghajlat csupán időszakos, mégis emiatt, és gazdasági megfontolások alapján választják Magyarországot az idelátogatók és letelepedni vágyók. Az 1990-es évek közepétől egyfajta demográfiai áramlás volt megfigyelhető Ausztria és Németország felől. Ugyanis a politikai stabilitás növekedésével több lehetőség is kínálkozott a külföldi befektetések számára (pl.: magasan kvalifikált és olcsó munkaerő, helyi kedvezmények, nyitott gazdaság), ezzel lehetőséget adva a szabad tőkeáramlásnak. Kedvező nemzetközi visszhangot keltett Magyarország csatlakozása a NATO-hoz, így a külföldi ingatlantulajdonosok is nagyobb biztonságban érezhették magukat, hiszen hazánk egyre közelebb kerül az Európai Unióhoz is. Egyre több külföldi fektet be magyar vállalkozásba, hoz létre újakat vagy egyszerűen csak, mint magánszemély kikapcsolódás céljából vásárol ingatlant. 2. Külföldön érvényesülő tendenciák az ingatlanvásárlások szabályozásában Franciaországban a piac teljesen liberalizált, semmiféle korlátozás nincs az állam részéről a külföldi állampolgárok ingatlanvásárlásait illetően, egyedüli kitétel, hogy az ügyletet ingatlanközvetítőn keresztül kell lebonyolítani. Olaszországban hasonló a helyzet, házat, villát, lakást, vagy akár palotát is vásárolhatnak, (ez utóbbi, ha műemlék értékű, akkor tilos átépítést végezni). Itáliában a kölcsönösség elve érvényesül, ugyanannyit vásárolhatnak náluk termőföldet, amennyit olasz állampolgárok vásárolhatnak illetékes országokban. Nagy-Britanniában viszont a túl szabad szabályozás okoz problémákat. Itt a pénz lehet az egyetlen akadály a külföldi ingatlanvásárlások előtt. A külföldi ingatlanvásárlások nyomására olyan magasak lettek az ingatlanárak, hogy a belföldi vásárlók szinte kiszorulnak a piacról. A befektetéseket ugyanis sem állampolgári, sem műemlékvédelmi szempontok nem korlátozzák. A dán szabályozás különbséget tesz az EU tagországok és a harmadik ország polgárai között. Harmadik országbeli állampolgár csak ötéves dániai tartózkodás esetén szerezhet ingatlant (Magyar Közigazgatás, 2001.). A közösség országaiból származó személyek munkavállalás vagy gazdasági célú letelepedés esetén vásárolhatnak úgynevezett elsődleges lakóhely céljából ingatlant. A nem EU tagállamok csak ötéves állandó tartózkodás esetén kérhetik az engedélyezési eljárás megindítását az igazságügyi minisztertől. Második lakóhely céljára mind a dán, mind az EU tagországok polgárai csak engedéllyel szerezhetnek ingatlant. Ausztriában a magisztrátus bírálja el az ingatlan vásárlási kérelmeket. Kedvező választ a kérelmezők három esetben remélhetnek: amennyiben a lakásvásárlás nemzetgazdasági érdeket szolgál, ha régebben Bécsben élő külföldi lakóhelyként vásárol, illetve meglévő ingatlant egészít ki a vásárlás (Népszabadság, 2000.). A szabályozási- és engedélyezési rendszer leginkább Ausztriában hasonlít a magyarországi eljáráshoz. (Kormányszinten az ingatlanstop. Népszabadság, 2000.) Az Európai Unió államaiban is előfordul, hogy a környezetvédelem illetve a regionális fejlesztés szempontjaihoz kötik az ingatlanvásárlásokra vonatkozó engedélyeket. A gyakorlatban vannak bizonyos korlátozások az Európai Unióban is. A három legutolsónak belépett ország - Ausztria, Svédország és Finnország csak nagy nehézségek árán tudta kiharcolni, hogy saját engedélyezési rendszerét öt évig fenntartsa, kvóták meghatározásáról azonban szó sem lehetett.

8 8 A fentiekben ismertetett jogszabályok az Európai Uniós keretjogszabályok. Több tagországban helyi regionális szinten különböző adminisztrációs jellegű korlátozásokat vezettek be a külföldiek ingatlanvásárlásaival kapcsolatosan. 2.1 A szabályozás külföldön érvényesülő tendenciái Magyarországra vetítve Az Európai Unióhoz való csatlakozással egyidejűleg növekedni fognak a hazai ingatlanárak is. Már több helyen így is sok panasz érkezik a helyi lakosság köréből, hogy a külföldiek letelepedésükkel nagymértékben felverik az ingatlan árakat. Ez főként a fiatalok lakáshoz vagy egyéb ingatlanhoz jutási esélyeit befolyásolja nagyban. A tagság elnyerésével hazánknak feltehetően meg kell szüntetni az ingatlanvásárlási korlátozásokat is (Az évi törvényben foglaltak szerint Magyarországnak 10 éve van a felzárkózásra a feltétel- és szabályozórendszer kialakítására). Ennek ellenére jelenleg vita folyik az ingatlanvásárlások esetleges korlátozásáról. Az ingatlanpiac jelenleg négyévente bekövetkező ciklikusságot mutat. Az árrobbanást mindig egy három évig tartó relatív stagnálás követi, és ezt a külföldi ingatlanvásárlások csak helyhez kötötten és kismértékben tudják befolyásolni. 3. A magyarországi helyzetkép 3.1 Az ingatlanszerzés szabályozása A termőföldről szóló évi LV. Törvény 88. paragrafusa, valamint a 7/1996. (I. 18.) Kormányrendelt szabályozza a külföldi állampolgárok ingatlan szerzését. Lényeges, hogy fennálljon a viszonosság az ingatlant vásárolni szándékozó állampolgár országával. Magyarországon csak annak az országnak a polgára vásárolhat ingatlant, ahol a magyar állampolgárok is megtehetik ezt. Jelenleg engedélyhez kötött a nem magyar állampolgárságú természetes személyek, valamint a külföldi székhelyű jogi személyiséggel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek vásárlása. Engedélyezési eljárás alá tartoznak: 1. ingatlanként nyilvántartott lakás és nem lakás céljára használt helyiség, 2. földtől tulajdonjogilag elváló építmény illetve épület, 3. építetlen telek vagy lakóházzal, vagy más építménnyel, hétvégi házzal beépített telek, 4. termőföldek, védett természeti területnek nem minősülő föld, 5. maximum 6000 négyzetméter nagyságú tanyaterület. A rendelet hatálya azonban nem terjed ki a termőföldekre és a védett területekre, ezen ingatlanok tulajdonjogát a külföldiek még engedéllyel sem birtokolhatják. A külföldi állampolgárok ingatlanvásárlására a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatal vezetője adhat engedélyt. A fent említett tisztviselők a kormányrendeletben meghatározott kritériumokat mérlegelve hoznak döntést. Köteles engedélyezni a tulajdonszerzést, pl., ha az önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért, illetve szintén köteles az önálló vállalkozóként letelepedő külföldi magánszemély tulajdonszerzéséhez hozzájárulni olyan ingatlanra vonatkozóan, amely a gazdasági tevékenysége folytatásához szükséges (a 157/1999. (IX.3.) Kormányrendelettel beiktatott 1/A paragrafus).

9 9 Köteles megtagadni az engedélyt abban az esetben, amennyiben a kérelem közérdeket sért. Az engedélyezést megtagadhatja, ha az ingatlan fekvése szerint illetékes település önkormányzatának polgármestere úgy nyilatkozik, hogy a külföldi tulajdonszerzése önkormányzati érdeket sért. Ez azonban nem von maga után kötelező megtagadást, mivel ebben az esetben a polgármester javaslatát felülbírálhatja a hivatalvezető, és engedélyezheti az ingatlanvásárlást. Az engedélyt még nemzetközi szerződés illetve viszonosság alapján is megtagadható, több konfliktus is adódott ebből (pl.: Grespik ügy ), de Magyarország érdeke, hogy az pai Uniótól kapott moratórium érvényességi ideje alatt törvényességi kellékeit úgy alakítsa ki, hogy az a későbbiekben kedvező legyen hazánk és állampolgárai számára. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló évi CXXXII. Törvény 17. paragrafusa, valamint a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló évi LXXII. Törvény 1. paragrafusa adják még a szabályozás keretét. (Magyar Közigazgatás, 2001.) 3.2 A külföldiek ingatlanszerzésével kapcsolatos jogalkalmazások A törvényben foglaltak között szerepel a tulajdonszerzési korlátozás többek között, melynek lényege, hogy a termőföldnek és a védett természeti területnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát a külföldi természetes és jogi személyek csak fővárosi, megyei közigazgatási hivatalvezetői engedéllyel szerezhetik meg. A jogszabály tehát olyan helyre telepítette az engedélyezési jogkört, ahol eddig soha nem volt. (Magyar Közigazgatás, 1996.) A kérelemhez kötelezően csatolandó mellékletek: 1. az ingatlanszerződésre irányuló szerződés egy példányát; 2. a külföldi honosságát igazoló okiratot; 3. három hónapnál nem régebbi adó-és értékbizonyítványt; 4. három hónapnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási lap tulajdoni másolatát; 5. visszterhes ingatlanszerzés, illetőleg csere esetén a vételárat, illetve az esetleges értékkülönbözetet igazoló eredeti bizonylatot. Fontos megemlíteni, hogy a zártkert akkor sem minősül tanyának, ha gazdasági épület vagy présház van rajt. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Tanácsának határozata értelmében a külföldi magánszemély akkor sem vásárolhat külterületi ingatlant, ha az tanyának van feltüntetve. 3.3 A szabályozás hiányosságaiból felmerülő problémák A Zala Megyei Közigazgatási Hivatal áttekintést készített a külföldiek letelepedéséről és az ingatlanvásárlásukról. Az 1995-ös év végéig országos jelentőségű üdülőterületeken (Keszthely, Hévíz, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Zalakaros) nem szerezhetett külföldi állampolgár ingatlant. Ezen ügyek engedélyezése ekkor még a Pénzügyminisztériumhoz tartozott. Ebben az időben nagyon sok belföldi székhelyű betéti társaság jött létre, hogy az említett településeken ingatlant szerezhessen. Ezt azért tehette meg, mert a szerző fél ezáltal belföldi jogi személyiségűvé vált, így nem kellett engedélyeztetni a vásárlást. Később, amikor

10 januárjától a hatáskör a Közigazgatási Hivatal vezetőjének a kezében összpontosult megszaporodtak azok az ügyek, ahol a fent említett betéti társaságok jogutód nélkül megszűntek, és a társasági vagyont képző ingatlant vagyonfelosztás címén a társaság külföldi magánszemély tagjai kapták meg. Külföldi magánszemély és jogi személy azonban termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg az évi LV. Törvény 7. paragrafus (1) bekezdésének értelmében. A termőföld a törvény értelmében az a földrész, amelyet a település külterületén az ingatlan nyilvántartásban szántó, szőlő, kert, gyep, nádas és erdőművelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván. (Zala Megyei Közigazgatási Hivatal, 2000.) Zala megyében az említett jogszabályi rendelkezések értelmében a volt zártkerti ingatlanok megszerzését (mivel az LV. Törvény hatálybalépésével megszűnt a zártkert fogalma), amelyek gyümölcsös és gazdasági épület vagy szőlő és gazdasági épület művelési ágban vannak nyilvántartva, nem engedélyezték, mert a gazdasági épülettel beépített zártkerti földrészleten belül termőföld is volt, amelyre a törvény, szerzési tilalmat határoz meg. Több estben előfordult azonban, hogy a gazdasági épületeket kiemeltették önálló ingatlanként, és a külföldiek csak a felépítményt vásárolták meg, a földterületre pedig földhasználati jogot szereztek. Olyan igény is jelentkezett a zártkertek vételével kapcsolatban, mely szerint azokat tanyaként kívánták megvásárolni. A földtörvény 8. paragrafusának értelmében ugyanis lehetőség nyílik arra, hogy a külföldi állampolgárok önálló ingatlanként 6000 négyzetméter területtel kialakított tanya tulajdonjogát a termőföldnek nem minősülő, más ingatlanokra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint megszerezhessék. A hivatal a hasonló kérelmeket elutasította azzal az indokkal, hogy a volt zártkerti, legtöbbször gyümölcsös és gazdasági épület megjelölésű ingatlanok nem tekinthetők tanyának. Emiatt az ingatlanszerző és a hivatal között közigazgatási perek is lezajlottak a jogvita eldöntésére. Ha a polgármester érdek sérelemre hivatkozott, e mögött többnyire az állt, hogy a külföldi állampolgár nem akart önként egyszeri hozzájárulást fizetni az önkormányzat számlájára például sportcélok fedezésére. A külföldiek elsöprő többsége megérti a helyzetet, és zokszó nélkül befizet az önkormányzat számlájára 20 ezer és 50 ezer forint közötti összeget. (Népszabadság, 1999.) Így próbálják meg az önkormányzatok azt a kieső bevételt kompenzálni, amit a nem állandó lakosok jelentenek, hiszen utánuk fejkvóta jár, valamint szintén használják a közműveket, utakat, ami nekik semmibe nem kerül. Ilyen esetekben az ingatlanszerzéseket engedélyezték. Mivel a BKÜ-ben nagyon jelentős a külföldiek által megvásárolt ingatlanok száma és jelentős részük szobakiadással is foglalkozik, ezért a hazai szobakiadók úgy érzik, hogy az ő esélyeik a piacon nagymértékben csökkentek. E területen jelentkezik a másik probléma is, hogy a külföldiek nagyon gyorsan kiismerték a hazai adóviszonyokat, így nem fizetik be a szállásadás után a kötelező idegenforgalmi adót, valamint az ebből származó jövedelem után SZJA-t sem fizetnek. Ez mind a települési, mind az országos költségvetésben jelentős bevételkieséssel jár. (Külföldiek ingatlanszerzése. Zimmer Frei. HVG, 1998.) A települések minden egy forint idegenforgalmi adó után kétszeres hozzájárulást kapnak az Állami Kincstárból. A településeket ért kár így többszöröse az eltitkolt idegenforgalmi adónak. A Magyarországon hatályban lévő adótörvények értelmében a magyar és külföldi állampolgárokat nem mérhetik eltérő mércével az adó kivetését illetően. Több településen azonban megtalálják a módját, hogy a külföldi ingatlantulajdonosokat is megadóztassák (üdülőként használt ingatlanokra építményadót vetnek ki).

11 11 Az ingatlanszerzés engedélyezésére irányuló kérelmek mintegy 90%-át ügyvéd nyújtotta be a Zala Megye Közigazgatási Hivatal elemzése szerint. A belföldi képviselő, mind az eladó, mind a vevő érdekében eljár, ezért csak kivételes estben kézbesítik a határozatot a Belügyminisztérium útján. Miután a kérelem megérkezett, minden esetben ellenőrzik a jogszabályban előírt mellékletek meglétét, valamint az eljárási illetékek lerovását. Ennek mértéke január 1-je óta Ft ingatlanonként. A leggyakoribb ingatlan szerzési mód az adásvétel. Az ügylet tárgyának értéke a Ft-tól Ft-ig terjedt. (Zala Megyei Közigazgatási Hivatal, 56-1/ sz.) Zala és Somogy megyében egyre inkább érezhetővé válik az egyes településeken a külföldi ingatlanszerzések negatív hatása, mivel jelentős mértékben megemelkednek az ingatlanárak. A külföldiek is üdültetnek, ami után nem adóznak, és nem osztoznak a közterhekben. A megkérdezett tisztviselők és a lakosság szerint a kormányrendelet módosításával korlátozni lehetne az ingatlanszerzést, tekintettel kellene lenni a közérdekre. Olyan szabályozásra lenne szükség, amely az engedélyezést az önkormányzatok kezébe adná, hiszen ők jobban látják, mi a pozitív és negatív hatása a külföldiek ingatlanvásárlásainak. 4. A külföldi ingatlantulajdonosok Magyarországon 4.1 A vásárlásra irányuló kérelmek alakulása A megyei közigazgatási hivatalokban nem az ingatlanvásárlások számát tartják nyilván, hanem az engedélyező határozatok számát felosztják az elutasításra kerülő, és engedélyezett ügyekre. Ezek az engedélyező határozatok sem mindig egy-egy önálló ingatlanra vonatkoznak, hanem magukba foglalják az esetleges ingatlanrészeket is. Ebből következően csak egy hozzávetőleges képet mutatnak, és csak becsülni lehet az ingatlan ügyletek számát általuk db okt dec jan dec. 31. időszak jan jún. 30. Somogy Veszpré m Zala 1. sz. ábra A kiadott ingatlanvásárlási engedélyek alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben Forrás: Gazdaság és Jog sz. melléklet adatai alapján Az érdeklődés Pest, Somogy és Zala megye iránt a legnagyobb a külföldiek körében. Ez utóbbi két megyében a kisebb falvak is egyre népszerűbbek. A csodálatos gasztronómia

12 12 környezet és az Európához képest még mindig elfogadhatóbb árak, valamint a Balaton közelsége teszi vonzóvá a vidéket. Az országosan kiadott engedélyek 17 %-át a Fővárosi Közigazgatási Hivatal adta ki, de nem sokkal maradtak el ettől a Zala megyei 15 %-os és Somogy megyei 10 %-os arányok sem. A fővárosban szinte állandó jelleggel, míg a Balaton parti üdülőkörzetben részben szezonálisan tartózkodik a külföldi ingatlantulajdonosok túlnyomó többsége ban 718 külföldi kért engedélyt ingatlanvásárláshoz Veszprém megyében. A Közigazgatási Hivatal csupán 15 esetben adott elutasító választ. A leggyakoribb oka ennek az volt, hogy nem vehet termőföldet külföldi magánszemély, illetve természetvédelmi területen nem szerezhet ingatlant. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, Badacsonytomajban, Tihanyban és a Káli-medence falvaiban sok terület esik védelem alá. Ebben a térségben előfordult, hogy a vásárlók Magyarországon alapított gazdasági társaságok nevében szereztek tulajdont. A Népszabadság 1999 évi novemberi számának egyik cikke alapján a Zala megyei közigazgatási hivatalhoz 1546 ingatlanvásárlási kérelmet nyújtottak be, 120-al többet, mint az azt megelőző évben. A külföldi vásárlók többsége a balatoni és a termálfürdők övezetében csendes szép fekvésű településeken jutottak nyaralóhoz, pihenőnek alkalmas parasztházhoz vagy építési telekhez. A nyaralóknak több mint 50% a németek, osztrákok és svájci állampolgárok közül kerülnek ki, de jelen vannak olasz, francia, kanadai és angol nemzetiségűek is. Somogy megyében ugyan ebben az évben (1998) több, mint hárommilliárd forintot költöttek ingatlanvásárlásra. Az alig néhány száz lelkes falvak iránt kiugróan megnőtt az érdeklődés, jelentős mértékeket öltött az elhagyott, megüresedett házak értékesítése. A külföldiek ezeknek a házaknak a felújításával szebbé tették a faluképet, s ezzel jó példával jártak elő, a helyi lakosok körében ennek nagyon pozitív visszhangja volt. Amit ők kaptak ezért cserébe az a gyönyörű panoráma és a békés, nyugodt környezet ban a csaknem 1600 kérelem többségét németek adták be, de sok volt a letelepedni vágyók között az osztrák, holland, horvát, olasz, amerikai, de előfordult spanyol vevő is. A Balaton déli oldalán a legtöbb ingatlant Siófokon kívül Balatonberényben, Balatonlellén és Balatonszemesen vásárolták a külföldiek. Vas megyében szintén ez évben 729 ingatlan megvásárlására nyújtottak be kérelmet. A külföldiek tanyavásárlás címén próbáltak termőföldhöz jutni, de mivel ezek az ingatlanok nem felelnek meg a törvényi előírásoknak (tulajdonképpen nem tanyák), ezért az adásvételi szerződések jóváhagyását megtagadták, úgy hogy a zártkerti ingatlanokat külterületi termőföldnek minősítették. Érdekességként megemlíthetjük, hogy Győr-Moson-Sopron megyében szintén ban 889 határozatot hozott a hivatal ezen okból. 42 kérelmet azonban el kellett utasítaniuk, mivel hiányosak voltak az engedélyezéshez szükséges dokumentumok. A főként osztrák és német vásárlók körében a falusi házak voltak a legkedveltebbek. Az ingatlanárak túlnyomó többsége három, illetve négymillió forint körül alakult. Természetesen ennyiben nem állt meg az épületekre szánt összeg, hiszen ezeknek az ingatlanoknak a többsége még felújításra szorult Az 1990-es éveket követő tendenciák A statisztikai elemzéséből levonható, hogy a korábbi évekhez viszonyítva az országos szinten mintegy 9 %-kal csökkentek az ingatlanvásárlások.

13 13 A 2000-ben kiadott engedélyek száma a fővárosban 4 %-kal lett kevesebb az előző évekhez képest. Az adatok csupán Baranya és Vas megyében változatlanok. Somogy megye tekintetében szintén csökkenés volt tapasztalható, mintegy 2,5 %-kal ezzel szemben a Zala megyében 3,6 %-kal nőtt a külföldi állampolgárok ingatlanvásárlási hajlandósága. A piac lassú telítődésével magyarázható tehát, hogy Pest és Zala, valamint kisebb mértékben Hajdú-Bihar és Csongrád megyék kivételével csökkenő érdeklődés mutatkozott. A tiszai környezetszennyeződésre vezethető vissza a Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben tapasztalható nagyfokú visszaesés a vásárlási hajlandóságra. A következő táblázat azt szemléltetni, hogy megyénként, milyen igények merültek fel az ingatlanvásárlásokkal kapcsolatban. 1. sz. táblázat A január 1. és december 31. között kiadott engedélyek megoszlása Hivatal Lakás Üdülő Tanya Egyéb Összesen Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen Forrás: Gazdaság és Jog Az 1. számú táblázatból kitűnik, hogy a legtöbb ingatlanvásárlás Budapesten, Somogy és Zala megyékben történt. A vásárlások összetétele eltérő képet mutat. Míg Budapesten a kereslet főként a lakások iránt magas, amely az összes ingatlanvásárlások 88 %-át teszi ki, addig ez az arány Somogyban 61 %, Zalában viszont csak 49%.

14 14 Budapesten üdülőt egyáltalán nem vásároltak, ezzel szemben Somogy megyében az összes ingatlanvásárlások 15 %-a, Zala megyében pedig 2 %-a üdülő. Ebből látható, hogy a külföldiek figyelme az ország fővárosára és a frekventált üdülőterületeire orientálódik. 2. sz. táblázat Az ingatlant vásárló külföldiek állampolgárság szerinti %-os megoszlása között Magyarországon Állampolgárság %-os megoszlás Brit 1,3 Holland 2,3 Izraeli 1,6 Jugoszláv 5 Német 40,4 Olasz 2 Orosz-ukrán 2,5 Osztrák 20,3 Román 7,9 Svájci 5,5 USA 1 Egyéb 10,2 Összesen 100,0 Forrás: Gazdaság és Jog 2001 Brit %-os megoszlás Holland Izraeli Jugoszláv Német Olasz Oroszukrán Osztrák Román 2. sz. ábra Ingatlant vásárló külföldiek állampolgárság szerinti %-os megoszlása Forrás: 2. táblázat adatai alapján

15 15 Kiemelkedően magas volt a német (40,4 %) és az osztrák (20,3 %) vásárlók aránya, az országos elutasítások aránya pedig csupán 2 %-ra tehető. Mindezen adatok, elemzése alapján megállapítható, hogy az országosan kialakult tendenciában nem történt változás. Nem emelkedett nagymértékben a külföldi vásárlások aránya és a vásárlási szokásokban sem figyelhető meg változás. A kérelmek elbírálásának gyakorlata szilárd és jogszerű alapokon nyugszik A külföldi ingatlantulajdonlás területi jellemzői a BKÜ-ben Összesített adatok szerint (a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht Társadalomtudományi Kutatócsoport adatgyűjtése szerint) az utóbbi 6 évben a BKÜ 164 településén 8261 legális, külföldi állampolgárok részéről történt ingatlanszerzés kezdeményeztek. Összehasonlításképpen: ugyanezen idő alatt Veszprém megye BKÜ-n kívüli területén összesen 1259 esetben kísérelt megvásárolni külföldi ingatlant.) Az ingatlanok 47 %-a lakás, illetve családi ház, 17 %-a üdülő, további 36 %-uk egyéb besorolású (telek, pince, stb.) és 8 tanya is található köztük. A BKÜ településein 1996.I.I és 2001 XII.31. között külföldiek által kezdeményezett ingatlanszerzés 98,8 %-át a Közigazgatási Hivatal engedélyezte, a hat év alatt mindössze 101 esetben utasított el ilyen kérelmet a három megye közigazgatási hivatala. Ugyanezen adatok szerint a Keszthely-Zalaszentgróti kistérségben vásároltak a külföldiek a legnagyobb arányban ingatlanokat. E térségben az összes ingatlanféleség 5 %-át tulajdonolják külföldiek. Fonyód kistérségben 3,1 %, Marcali-Lengyeltóti-Nagykanizsa mikrorégióban ez az arány 3 %-os, Balatonfüred és Balatonalmádi környékén 1,6 %-os, a Siófok-Tabi kistérségben 1,5 %, a legkisebb arányú pedig Tapolca környékén (1 %). 36% 47% Egyéb Üdülő Lakás, ház 17% 3. sz. ábra A külföldiek tulajdonába került összes ingatlanféleség aránya a BKÜ településein között A vásárlások az említett jogszabály-módosítások időszakában érzékelhetően felfutóban voltak. Az előzetes adatgyűjtés tárgyát képező 6 év alatti vásárlások 12 %-a történt

16 16 az első évben, a másodikban számuk és arányuk megduplázódott, 1998 óta pedig lassú, évi 3-3 %-pontos csökkenés tapasztalható. A kezdeti időszakban a vásárlások a Balaton-felvidéken lódultak meg erőteljesebben és mértékük itt is hagyott alább a leghamarabb. Míg a 6 év alatti összes ingatlanszerzésből a Veszprém megyei településeken történők csupán egyötödös részarányúak (16,6 %), az első vizsgált évben (1996) itt történt a BKÜ összes külföldi ingatlanszerzésének 29 %-a. A legtöbb vásárlás a somogyi alrégióban történt, (43 %) ezen ingatlanszerzések közül a lakás, ház, üdülő vásárlás a BKÜ somogyi területén lévő összes ilyen ingatlan 3,4 %-át érintették. Szám szerint a somogyi oldaltól valamelyest elmaradó, az arányokat tekintve viszont intenzívebb felvásárlás tapasztalható Zalában, ezen belül is érzékelhetően a gyógyfürdőkhöz közel eső településeken. A vásárlások itt is korán indultak, s a kezdeti intenzitás mértéke itt csökkent a legkevésbé, a BKÜ vásárlásainak több, mint egyharmada 2001-ben is itt, a BKÜ egész területéhez képes ezen a viszonylag kis területen történt. A zalai alrégió lakás, üdülő céljára használt ingatlanainak csaknem 6 %-a került között külföldi állampolgárok tulajdonába, s itt a legnagyobb mértékű a külterületi ingatlanok felvásárlása is. 3. sz. táblázat Külföldi ingatlanszerzések kezdeményezése a BKÜ-ben 1996.I XII.31. BKÜ alrégiók BKÜ összesen Somogy , , , , , , ,4 Veszprém , , , , , , ,6 Zala , , , , , , ,0 Összesen , , , , , , ,0 A vásárlások jelentős mértékben színesítik a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet ingatlantulajdonosainak korábbi homogenitását. A vizsgált időszakban tulajdonost cserélő ingatlanok korábbi gazdái szinte kizárólag magyar állampolgárok voltak, ma pedig 45 ország állampolgárai tulajdonolják és birtokolják őket. A balatoni idegenforgalmi hagyományoknak megfelelően a vásárlók zöme német anyanyelvű, 76 %-uk német, 14 %-uk pedig osztrák állampolgár. A fennmaradó 43 ország polgárai tehát az ingatlanok csupán 10-án osztoznak. Közülük adataink szerint a hollandok vannak a legtöbben (2,2 %), de nem sokkal maradnak el tőlük a svájciak (1,9 %) és az olaszok (1,3 %) sem. Az Amerikai Egyesült Államokból ez idő alatt összesen 54-en vásároltak ingatlant, Jugoszláviából 42-en, Belgiumból 35-en, Romániából 33-an, Svédországból 28-an. A fennmaradó tulajdonosok zöme egyéb pai országbéli, de említésre méltó még a 15 kanadai, a 7 ausztrál, a 3 japán, a 2-2 fülöpszigeteki vagy taiföldi, iráni vásárló, de olyan tulajdonosa is van ma a régióbéli ingatlannak, aki egyenesen Szíriából, Peruból, Izlandról vagy Dél-Afrikából érkezett a BKÜ-be vásárlási céllal, egy hontalannak pedig egy ideje a régió egy ingatlana képezheti a biztos fogódzót.

17 17 1. sz. térkép A külföldi tulajdonba került lakások, házak, nyaralók aránya a BKÜ településein külföldi lakás, üdülo és nyaralótulajdonosok 0 to 2,8% 2,9% to 5,7% 5,8% to 8,5% 8,6% to 11,4% 11,5% to 14,2% 14,3% to 17,1% 17,2% to 19,9% 20% to 22,8% Forrás: Veszprém, Somogy és Zala megye Közigazgatási Hivatalainak Levéltárából saját gyűjtésű adatok alapján Külföldiek tulajdonába került összes ingatlan féleség aránya a BKÜ településein sz. térkép Összes külföldi tulajdonú ingatlan - 2% 2,1 % - 4% 4,1 % 6% 6,1% - 8% 8,1% - 10% 10,1% - 13% 13,1%- Forrás: Balatoni Integrációs Kht. Társadalomtudományi Kutatócsoportjának jelentése kézirat, 2002

18 18 E kutatások szerint az ingatlanvásárlások nem feltétlenül a partra koncentrálódnak, s ha akad is nagyarányú helyi külföldi ingatlanszerzés a parti településekben, akkor azok nem feltétlenül a frekventált helyekre esnek. Fonyódon, Keszthelyen (3,0 %), Siófokon (1,5 %), Balatonfüreden (1,7 %) kisebb arányú a külföldiek ingatlanszerzésének mértéke, mint pl. a szintén parti, de feltételezhetőleg olcsóbb árfekvésű Révfülöpön (5,4 %). A BKÜ-ben a legnagyobb mértékű külföldiekre gyakorolt hatással a gyógyfürdők környékén elhelyezkedő, viszonylagosan olcsón megszerezhető ingatlanok bírnak. Hévízen a lakások, házak, üdülők 6-, az egyéb ingatlanok 7 %-a vált külföldi tulajdonná a 6 év alatt, a szomszédos Cserszegtomajon a két arányszám 9-, illetve 13 %. A régióban egyébiránt nem az iménti 1764 lelkes település vezeti a legkelendőbb ingatlanokkal rendelkező települések listáját, hanem a 26,4 %-os, 2001 nyarán kihelyezett kormányülésnek is helyet adó Vörs, ahol a házak 22,8-, az egyéb ingatlanok 28,7 %-a külföldi állampolgároké. (Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Társadalomtudományi Kutatócsoport, 2002) 5. Közbevetőleges hipotézis a régió vendégforgalmazásának strukturális átalakulásáról Az I XII. 31. közti legális vásárlások időbeni és ingatlantípusokra is kiterjedő elemzésének előzetes eredményeiből megállapítható továbbá, hogy 64 %-uk (5287) a vásárlás időpontjában is alkalmas volt helyben lakásra, egyszersmind nyaraltatásra is. A fennmaradó ingatlanok zöméről okkal feltételezhető, hogy azok időközben (általában még a vásárlás évében vagy az azt követő esztendőben) beépítésre kerültek. Az évenkénti ingatlanszerzési gyakoriság alakulásából szintén következtetni lehet arra, hogy az I.1. előtti és a még fel nem dolgozott I. 1-től máig megtörtént tulajdonszerzés, továbbá a sem saját néven történő vásárlások együttes eredményeképpen a BKÜ-ben jelen levő külföldi ingatlantulajdonlás mértéke meghaladhatja a tízezret. Legalább ennyi nyaraltatásra (is) alkalmas ingatlant regisztrálva, ingatlanonként csupán 5 szálláshelyet, 8 hetes szezont és 2 hetes turnusokat számolva könnyen összegezhető, hogy ezen ingatlankörben potenciálisan mintegy 200 ezer, okkal feltételezhetően külföldi vendég 2,8 millió vendégéjszakája bonyolítható, mely forgalom éves szinten mintegy 30 millió (7,2 milliárd forint) bevételt képes előállítani évente. Hogy a lehetőségekkel ténylegesen milyen mértékben élnek a tulajdonosok, arra vonatkozóan sokáig csupán becsléssel élhettünk. E becslések pontosabbá tétele érdekében megjegyzendő, hogy bizonyára sokan csupán saját rekreációs célra vásároltak, viszont az is, hogy az összes itt tárgyalt ingatlant 51 %-a parton, újabb 2,5 %-a attól mindössze 1-2 km-re található, és egyharmaduk sem fekszik attól távolabb, mint 5-10 km. Szintén pontosíthatja a becslésünket az a körülmény, hogy az ingatlanok jó egyharmada a zalai alrégióban, vagyis a gyógyfürdőhelyekhez (Hévíz, Zalakaros) meglehetősen közel fekszik, ez esetben tehát az iménti 8 hetes szezonnal való számolás már nem érvényes, ezek a szálláshelyek akár egész évben forgalmazhatók A külföldi tulajdonlású ingatlanok balatoni vendégforgalom alakulásában játszott szerepe sem lebecsülendő. Az I. 1 és XII. 31. közti időszakról gyűjtött vásárlások időbeni alakulásának képzeletbeli görbéjének visszafelé és előre történő meghosszabbításával látható, hogy ezen ingatlankör BKÜ-beli valós száma ma már meghaladhatja a tízezret, és azt is

19 19 tudjuk, hogy ebben a számban nincsenek benne az illegális körbe sorolható (pl. a természetvédelmi területen és más nevére vásárolt) ingatlanok. A külföldi tulajdonlású ingatlanok jelenlegi mértéke a bevezetőben említetteken túl már ma is elegendő okot ad arra, hogy több ponton újra kelljen értékelni - a balatoni turizmus forgalmi mutatóit, - a idegenforgalom szerepét a térség állandó népesség-megtartó képességének alakulása szempontjából, - a régió önkormányzatainak, igazgatási szerveinek új típusú tulajdonosi körrel kapcsolatos feladatait, - a nyaraltatás feltételezhetően nagyobbik részében érdekelt hazai nyaralótulajdonosok ellenérdekeltségének mértékét, - a jelenség állandó népesség életmódjára és megélhetései viszonyaira gyakorolt pozitív és esetleges negatív hatásaiból fakadó helyzetet, teendőket - a régióbeli közteherviselés aktuális kérdéskörén belül a helyi adóbevételek beszedhetőségével kapcsolatos hatósági-jogi kérdéseket és - általában a multikulturalitás tényéből adódó egyéb teendőket körülményeket, stb. Mivel e kérdések antropológiai, szocio-kulturális és területpolitikai eszközrendszerrel történő tisztázásához további jó minőségű információkra van szükség, a részletező empirikus szociológia vizsgálatok elvégzése nélkülözhetetlenné vált. 6. A vizsgálat céljai, módszerei, adatbázisa Jelen kutatásunk célja az, hogy megvizsgáljuk, milyen változásokat okozott a külföldi ingatlantulajdon megjelenése a helyi társadalomban, mik a pozitív és negatív vetületei ennek a folyamatnak, és ezek milyen hatással vannak a települések, illetve régió fejlődésére. Továbbá vizsgálat tárgyává tettük a külföldi állampolgárok motivációit, amelyek magyarországi ingatlanvásárlásait ösztönözték. A kutatás aktualitását a téma jellege adja meg, mert az itt kialakuló együttélési modellek iránymutatóak lehetnek EU csatlakozásunk utáni időszakra. A kutatás újszerűsége abban nyilvánul meg, hogy ilyen reprezentációs felmérés, hasonló témakörben még nem készült. A reprezentatív kérdőíves felmérést a BKÜ területén végeztük. A felmérés adatbázisát Somogy, Veszprém és Zala megyében elhelyezkedő 35 település önkormányzatának és 300 külföldi ingatlantulajdonos válaszai jelentették. (Külön kérdőív készült az önkormányzatoknak és a külföldi ingatlantulajdonosok részére) A nyár folyamán különböző időpontokban hajtottuk végre a lekérdezéseket előre kijelölt településeken, figyelembe véve a település nagyságát és külföldi ingatlantulajdonosok számát az említett helyeken. A kutatási minta kialakításakor figyelembe vettük továbbá az I. 1 és XII. 31. közötti tényleges ingatlanszerzések gyakoriságának arányainak jellemzőit, valamint a part menti települések és a háttér települések eltéréseit. A kutatási minta jellemzéséhez és megválasztásához a Közigazgatási Hivataloktól gyűjtött adatok alapján készített statisztikákat és az ezeken nyugvó számításokat vettük alapul: Mintanagyság: A minta alrégiók szerinti megoszlása: somogyi: veszprémi: zalai: 300 fő 43,4 % = 130 fő 19,6 % = 59 fő 37,0 % = 111 fő

20 20 VESZPRÉMI ALRÉGIÓ Balatonalmádi kistérség: 37 %, 22 tulajdonos Ebből: - Balatonalmádi: 12 tulajdonos - Alsóörs: 4 tulajdonos - Balatonkenese: 4 tulajdonos - Balatonfőkajár: 2 tulajdonos Balatonfüred Veszprém Ajka összevont kistérség: 34 %, 20 tulajdonos Ebből: - Balatonfüred: 11 tulajdonos - Hidegkút: 1 tulajdonos - Nagyvázsony: 3 tulajdonos - Aszófő: 2 tulajdonos - Balatonakali: 3 tulajdonos Tapolca kistérség: 29 %, 17 tulajdonos Ebből: - Tapolca: 2 tulajdonos - Hegymagas: 2 tulajdonos - Badacsonytomaj: 3 tulajdonos - Révfülöp: 8 tulajdonos - Kővágóörs: 2 tulajdonos SOMOGYI ALRÉGIÓ Siófok Tab összevont kistérség: 27 %, 35 tulajdonos Ebből: - Siófok: 17 tulajdonos - Karád: 4 tulajdonos - Bálványos: 3 tulajdonos - Balatonszárszó: 8 tulajdonos - Balatonszemes: 3 tulajdonos Fonyódi kistérség: 38 %, 49 tulajdonos Ebből: - Fonyód: 27 tulajdonos - Balatonberény: 13 tulajdonos - Balatonújlak: 2 tulajdonos - Látrány: 5 tulajdonos - Gamás: 2 tulajdonos

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről Azok a külföldi természetes személyek, akik valamely Európai Unión kívüli állam polgárai, illetve azok a jogi személyek, amelyek valamely Európai

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet népességelőrejelzése (2041-ig) és várható hatásai

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet népességelőrejelzése (2041-ig) és várható hatásai A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet népességelőrejelzése (2041-ig) és várható hatásai Csilla Obádovics PhD Tudományos főmunkatárs KSH Népességtudományi Kutatóintézet A demográfiai változások új kihívásai, adottságok

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás

Részletesebben

A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás

A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás Balaton Fejlesztési Tanács Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2008. június 10. Fejlesztési Térkép céljai Mire irányul? A Balaton

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete

2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete 2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete Személyi szabadságot korlátozó intézkedések I./1. Elfogások Az elfogások száma 1,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakában regisztráltakhoz viszonyítva

Részletesebben

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Diplomás pályakövető rendszer május-június

Diplomás pályakövető rendszer május-június Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY Tervezet BGK - 14 éves korban BGK - jelenleg KGK - 14 éves korban KGK - jelenleg KVK - 14 éves korban KVK - jelenleg NIK - 14 éves korban

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

A BALATON TÉRSÉGE MINT ÉLETTÉR

A BALATON TÉRSÉGE MINT ÉLETTÉR BATUKI (BALATONI TURISZTIKAI KUTATÓINTÉZET) SZAKMAI KONFERENCIA VESZPRÉM, 2018. NOV. 13. Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi A BALATON TÉRSÉGE MINT ÉLETTÉR BANÁSZ ZSUZSANNA FEHÉR

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január-május

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január-május Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA Veszprém, 2007. július Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2007 Igazgató: Szemes Mária Tájékoztatási

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései Széchenyi István Egyetem, Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola MRTT Vándorgyűlés Nagyvárad, 2016. szeptember 15-16. Migráció és városfejlődés Városfejlődés

Részletesebben

Olcsó ingatlanvilág: Vége? Rutai Gábor Elemzési vezető

Olcsó ingatlanvilág: Vége? Rutai Gábor Elemzési vezető Olcsó ingatlanvilág: Vége? Rutai Gábor Elemzési vezető 1 A LAKÁSPIAC CIKLUSAI 2 ADÁS-VÉTELEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON 3 ÁRAK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON Országos árindex Országos panel 4 Országos tégla ÁRAK

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA A BALATONI RÉGIÓBAN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 12 550 12 311 12 760 12 810 13 463 12 646 100,8%

Részletesebben

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA 2007. január - december Veszprém, 2008. február Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2008 Igazgató:

Részletesebben

Lakáspiac területi vetületben

Lakáspiac területi vetületben Lakáspiac területi vetületben Területfejlesztők Víkendje Lajosmizse, 2015.05.15. Valkó Dávid Ingatlanpiaci vezető elemző valko.david@otpjzb.hu Aktuális országos mutatók 2014-ben elmozdulás a mélypontról

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január február 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2014 februárjában a kereskedelmi

Részletesebben

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények A balatoni TDM modell - kutatási eredmények Szakály Szabolcs Heller Farkas Fıiskola MATUR 2007 január A Települési szintő TDM szerv A települési TDM szerv tagjai Az adott település vállalkozói, önkormányzata,

Részletesebben

251/2014. (X. 2.) Korm. rendelet

251/2014. (X. 2.) Korm. rendelet 251/2014. (X. 2.) Korm. rendelet a külföldiek mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzéséről A Kormány a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.

Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért. Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések

Részletesebben

TERVEZET (2016. április) Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének./2016.(..) önkormányzati rendelete. az első lakáshoz jutás támogatásáról

TERVEZET (2016. április) Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének./2016.(..) önkormányzati rendelete. az első lakáshoz jutás támogatásáról TERVEZET (2016. április) Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének./2016.(..) önkormányzati rendelete az első lakáshoz jutás támogatásáról Mágocs Város Önkormányzat Képviselőtestülete Magyarország

Részletesebben

Érdemes vállalkozni a Balatonnál?- Értékelés tegnap és ma

Érdemes vállalkozni a Balatonnál?- Értékelés tegnap és ma Érdemes vállalkozni a Balatonnál?- Értékelés tegnap és ma Dr. Péter Erzsébet Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz Pannon Tudományos Napok 2010. Október 13. Módszertan Helyszín: Balaton Kiemelt Üdülőkörzet

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2016.(IV.28.) önkormányzati rendelete. az első lakáshoz jutás támogatásáról

Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2016.(IV.28.) önkormányzati rendelete. az első lakáshoz jutás támogatásáról Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2016.(IV.28.) önkormányzati rendelete az első lakáshoz jutás támogatásáról Mágocs Város Önkormányzat Képviselőtestülete Magyarország Alaptörvényének 32.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal végleges

Részletesebben

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 4. (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/6/11/2015. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. október 28-i ülésére Tárgy: Az Eplény 236/1 helyrajzi számú

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Lakáspiaci hírek... Nem kell sírni!... Mi történik a lakáspiacon?... Retail hírek... Kétmilliárdos értékesítés Klépierre módra...

Tartalomjegyzék. Lakáspiaci hírek... Nem kell sírni!... Mi történik a lakáspiacon?... Retail hírek... Kétmilliárdos értékesítés Klépierre módra... 2013 51. hét Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek... Nem kell sírni!... Mi történik a lakáspiacon?... Retail hírek... Kétmilliárdos értékesítés Klépierre módra... 2/8 3 4 5 7 8 Lakáspiaci hírek 2013 51. hét

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti

Részletesebben

A turizmus fejlődésének következményei

A turizmus fejlődésének következményei A turizmus fejlődésének következményei 2018. 10. 04 http://itthon.hu/site/upload/mtrt/turizmus_bulletin/00_06/r-21.htm a turizmus leginkább kedvező és leginkább kedvezőtlen hatásai Siófokon http://itthon.hu/site/upload/mtrt/turizmus_bulletin/00_06/r-21.htm

Részletesebben

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek

Részletesebben

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző

Részletesebben

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok

Részletesebben

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

2013. január május hónapok közrendvédelmi helyzete

2013. január május hónapok közrendvédelmi helyzete 2013. január május hónapok közrendvédelmi helyzete Személyi szabadságot korlátozó intézkedések I./1. Elfogások Az elfogások száma 38,9%-kal emelkedett az előző év azonos időszakában regisztráltakhoz viszonyítva

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. áprilisában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A szálláshelyek forgalma

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Az egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma

Az egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 5. hét Az egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek

Részletesebben

10. Területcsere október 19. ELŐTERJESZTÉS. Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének október 19-ei ülésére. 10.

10. Területcsere október 19. ELŐTERJESZTÉS. Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének október 19-ei ülésére. 10. 10. Területcsere 2017. október 19. ELŐTERJESZTÉS Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. október 19-ei ülésére 10. napirend Tárgya: Előadó: Területcsere Tabányi Pál polgármester Melléklet:

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I.

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I. Zalalövő Város Önkormányzatának 17/2003./XII.04./sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestülete a többször módosított 1990.

Részletesebben

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország 57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország Az európai építési piac kilátásai 2004-2006 között Összefoglaló Készítette: Gáspár Anna, Build & Econ Stockholm, 2004. június 10-11. Gyógyulófélben

Részletesebben

ADATLAP MAGÁNSZEMÉLY (EGYÉNI VÁLLALKOZÓ) FIZETÉSI KÖNNYÍTÉSRE ÉS MÉRSÉKLÉSRE IRÁNYULÓ KÉRELMÉNEK ELBÍRÁLÁSÁHOZ

ADATLAP MAGÁNSZEMÉLY (EGYÉNI VÁLLALKOZÓ) FIZETÉSI KÖNNYÍTÉSRE ÉS MÉRSÉKLÉSRE IRÁNYULÓ KÉRELMÉNEK ELBÍRÁLÁSÁHOZ ADATLAP MAGÁNSZEMÉLY (EGYÉNI VÁLLALKOZÓ) FIZETÉSI KÖNNYÍTÉSRE ÉS MÉRSÉKLÉSRE IRÁNYULÓ KÉRELMÉNEK ELBÍRÁLÁSÁHOZ Adózó azonosító adatai: neve:. lakcíme:.... foglalkozása: munkahely megnevezése és címe:.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Méltányossági kérelem

Méltányossági kérelem Mutató: Méltányossági kérelem Név: Szül::. Adóazonosító jele:..adószáma: Anyja neve:. Leánykori neve::.. Város: Utca alatti lakos az alábbi kérelemmel fordulok Szentes Város önkormányzati adóhatóságához:

Részletesebben

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.

Részletesebben

ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Költségvetési, társadalombiztosítási és non-profit szervezetek

ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Költségvetési, társadalombiztosítási és non-profit szervezetek KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1890 ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS,

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Bányajog Blog. avagy a bányászat népszerűsítése a 21. században

Bányajog Blog. avagy a bányászat népszerűsítése a 21. században Bányajog Blog avagy a bányászat népszerűsítése a 21. században Hazai és nemzetközi környezet TRIANON RENDSZERVÁLTÁS UNIÓS CSATLAKOZÁS GAZDASÁGI VÁLSÁGTÓL NAPJAINKIG - Magyarország elvesztette ásványvagyonának

Részletesebben

ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Költségvetési, társadalombiztosítási és non-profit szervezetek

ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Költségvetési, társadalombiztosítási és non-profit szervezetek KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1890 ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS,

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2013

ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2013 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 2240 ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS,

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó Magyar Bányászati és Földtani Hivatal T Á J É K O Z T A T Ó bányajáradék önbevallásról, befizetésről 2014. év Budapest, 2015. május 1 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 I. Bányajáradék fizetési kötelezettség

Részletesebben

Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok

Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok dr Sárosi György Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok A veszélyes áruk szállítására megbízható hazai statisztikai adatok csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Az Eurostat

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről OKTÓBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

MELLÉKLET a következő dokumentumhoz:

MELLÉKLET a következő dokumentumhoz: HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.6.3. COM(2010)264 végleges MELLÉKLET a következő dokumentumhoz: Javaslat: a Tanács határozata az Európai Unió és a Perui Köztársaság között a légi közlekedés bizonyos

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1 2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2013 júniusában a kereskedelmi

Részletesebben

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI A MAGYAR LAKOSSÁG 2006. ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI dr. Galla Gábor, vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2006. június 7. STABILAN NÖVEKVŐ BELFÖLDI KERESLET 2005-BEN MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB BELFÖLDI

Részletesebben

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint Összefoglaló a 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2013. évi 6. számában megjelent 36 fogalmazói álláshelyre szóló pályázati felhívás

Részletesebben