A zárttéri vadtenyésztés aktuális problémái Romániában (The present problems of closed range wild animal breeding in Romania )

Átírás

1 Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet A zárttéri vadtenyésztés aktuális problémái Romániában (The present problems of closed range wild animal breeding in Romania ) Készítette: Fodor József-Tamás Vadgazda mérnök MSc. jelölt Belső Konzulens: Dr. Jánoska Ferenc egyetemi docens Külső konzulens: Dr. Mandu Romică SOPRON 2010

2 1. Tartalom 1.Tartalom Bevezető A zárttéri vadtenyésztés szerepe Zárttéri nagyvadtartási formák és ezek romániai alkalmazási lehetőségei A zárttéri vadtenyésztés története és helyzete a világon A zárttéri vadtartás múltja és jelene Romániában Zárttéri nagyvadtartás romániai engedélyeztetési folyamata Zárttéri nagyvadtartás megvalósításának pályázati lehetőségei Romániában A terület leírása, A vaddisznó, Tenyésztési tehnológiák Berendezések, kerítés, kapuk Szakaszolás Vadföldek: Takarmányozás: Állategészségügyi problémák, A befektetés megtérülése, gazdasági mutatók A kerítés típusa: Szempontok: A terület pontos beazonosítása: A már létező boxok és állomány A természetes, takarmányként és vadrejtőként szóba jöhetők A leválasztott szakaszok szerepe és az állomány várható alakulása: Kerítés és elektromos védelem: Távtartó, szigetelők: A kinti elektromos védelem Állategészségügyi gondok az elején és most: Javaslatok az érvényben lévő jogszabály kiegészítésére és módosítására Felhasznált irodalom

3 2. Bevezető Napjainkban a nagyvad zárttéri tartása Romániában is egy felfutóban lévő ágazattá nőtte ki magát, viszont helye és szerepe a vadgazdálkodásban nem egyértelmű. Sajnos megfigyelhető az a jelenség, hogy pénzügyi háttérrel rendelkező befektetők hoznak vadaskert létesítési döntést, a témában szükséges legalapvetőbb információk hiányában. Romániában ma divatosnak számít vadaskertet létesíteni, hiszen adott a jogszabályi feltételrendszer és a követelmények sem túlságosan bonyolultak. Ez egyrészt egy nagy lehetőséget hordoz magában, másrészt viszont veszélyes is lehet. A veszélyhelyzet abból adódik, hogy a hozzá nem értő kerttulajdonosok szakmai érvekkel nem képesek motiválni tevékenységük létjogosultságát, ezáltal az egész vadásztársadalom negatív megítélését idézik elő. A vadaskerti vadászat ma Romániában médiaesemény. A Nagyvárad melletti Bályok település adminisztratív területén a Ion Ţiriac egykori teniszcsillag tulajdonában lévő vadaskertben évi egy alkalommal van kiváltságos vendégkör részére vaddisznó vadászat szervezve, amit a média már a vendégek repülőtéri érkezésétől kezdve végig követ. Jellemző ezekre a vadászatokra a teljes hírzárlat, ami miatt óriási erőfeszítéseket tesznek főleg a kereskedelmi televízió-társaságok, amelyek az exkluzív felvételek reményében helikopterről is filmeznek. Amely médiaorgánum nem tud a bályoki vadászatokról tudósítani, ennek kapcsán próbálja az országban létező más kertek tevékenységét boncolgatni, így a szakmailag felkészületlen érintettek akaratuk ellenére célponttá, és gyilkosokká válnak. Nekem kertépítő cégtulajdonosként alapvető rövidtávú érdekem, hogy az országban minél több vadaskert létesüljön. A mennyiség elé nem is gördít akadályokat a jelenlegi törvénykezés, azonban olyan megengedő jellegű, tágan értelmezhető előírásokat tartalmaz, amelyek a minőség rovására aknázhatóak ki. Egy ennyire új tevékenységi ág azonban bizonyos minimális szakmai szabványok betartása nélkül rövid időn belül, önmaga hanyatlását okozhatja. Tetten érhető a befektetők azon igyekezete, hogy nem bérelt, hanem saját területen létesítsenek a jogszabályok minimális követelményeinek megfelelő vadaskerteket. Egyrészt a saját terület megléte alapvetően befolyásolja a létesítmény földrajzi helyét. Tehát ott létesül vadaskert, ahol kedvező áron eladó területet lehet vásárolni. A törvények ma bármilyen külterületen lehetővé teszik a vadaskert létesítést, így ezek számukra teljes mértékben alkalmatlan területeken is megjelennek. 3

4 Másrészt a minimális érvényben lévő előírásoknak megfelelő vadaskertek nem működőképesek. A befektetők elgondolása szerint, betelepítik a területeket, adminisztrálják a takarmányt, számba veszik a szabad területhez képes magas szaporulatot, és év végén számolják a bevételeket. Nem tudatosul az érintettekben, hogy a kert állományának szaporulata nem képes biztosítani egy gazdaságilag is fenntartható hozamot. Ehhez a törzsállomány bizonyos szintű kímélete, és szaporulat vásárlása is szükséges. Nem kap megfelelő hangsúlyt sem az engedélyeztetés, sem pedig a működtetés során az állategészségügy. A kezdeti befektetések összegét, pl. a villanypásztor mellőzésével próbálják csökkenteni, és még rengeteg olyan probléma tapasztalható a mindennapi gyakorlatban, ami teljes mértékben legális, de ha így marad, akkor 5 10 éven belül a vadaskertek megszűnéséhez fog vezetni Romániában. Ezt megelőzendő kell jogszabályba foglalni olyan minimális elvárásokat, amelyek a zárttéri nagyvadtartás jövőbeli romániai prosperálását is lehetővé teszik. Dolgozatom célja, a jelenleg érvényben lévő jogszabályok elemzése által rámutatni a hiányosságokra, és javaslatokat tenni a kiegészítésekre illetve módosításokra. Továbbá, egy igen nehezen megvalósítható befektetésen át, rá szeretnék világítani arra a tényre, hogy szakmai hozzáértés hiányában milyen hatalmas bakklövéseket követnek el azok, akik tulajdonképpen mostanig monopolizálták a tervezés piacát. Igen fontos része dolgozatomnak az álltalunk romániai viszonylatokra adaptált kerítésrendszer aprólékos bemutatása, amely képes megszüntetni a ragadozók behatolását a vadaskertekbe, ezálltal megkímélve a befektetést eszközlő tulajdonost az ilyen típusú károktól. 4

5 3. A zárttéri vadtenyésztés szerepe A civilizáció gyorsuló térhódítása, a napjainkban megvalósuló tudományos technikai forradalom, a vadászat és vadgazdálkodás területét sem hagyta érintetlenül. Az erdő- és mezőgazdasági termeléssel és a vadászat céljaival összhangban lévő vadállomány többé már nem a természet ajándéka, hanem tudatos emberi tevékenység, a vadgazdálkodás produktuma. A korábban alkalmazott gyakorlati megfigyeléseken alapuló gazdálkodási módszerek közé napjainkban egyre jelentőségteljesebben vegyülnek az állattenyésztési gyakoraltból átvett eljárások, melyeket a vadgazda a vadászat érdekének még megfelelően sajátos módon ötvöz. Különösen igaz ez a zárttéri vadtartás esetében, ami az újabb kori vadászati igényeket és keresletet kielégíteni tudó és akaró ágazattá fejlődött. Ma már egyre több szakember véleménye az, hogy a vadgazdálkodásban a következő évtizedek egyik lehetséges megoldása a vadászkert. Olyan vadászkert kell, ahol a fizetővendégek nagy biztonsággal, de még vadászias körülmények között hozhatják terítékre az általuk óhajtott szarvasbikát, esetleg vadkant (AGYAKI, 2001). A vadaskerti vadászat-vadgazdálkodás ma már komoly bevételeket hozó gazdálkodási forma. A vadaskertek tervezhető hozamából finanszírozható a szabad területek vadgazdálkodása (JÁNOSKA, 2002). A nagyvad zárttéri tartása tehát, a vadászat biztonságosabbá és eredményesebbé tétele mellett a szabadterületi vadgazdálkodás alternatíváját is jelentheti a közeljövőben, elsősorban a kívánatos mértékre beállított nagyságú gímszarvas- és vaddisznóállományok miatt csökkenő vadászati lehetőségek pótlására. Ugyanakkor az erdőgazdasági vagy mezőgazdasági hasznosítással eredményes gazdálkodásra nem alkalmas területek hasznosításának, valamint (a szabadterületi befogások révén) a mezőés erdőgazdálkodásban keletkező vadkárok mérséklésének is eredményes megoldását kínálják a vadászati célú, illetve szórakozást nyújtó vadaskerteket. Nem elhanyagolható azonban a kulturális fejlődés megfelelő fokára jutva a vadfajoknak gyönyörködtetési célzattal történő vadaskerti-vadasparki tartása sem. A Dávid-szarvas története a bizonyíték rá, hogy az ilyen, önmagában nem túl hasznosnak tűnő zárttéri vadtartás, mint a kínai császár vadasparkja, majd az onnan Angliába eljutott néhány példány tartása menedéke lehet egy állatfajnak, hozzájárulhat annak fennmaradásához. A XIX. század folyamán a vadaskertek fontos szerepet játszottak a vadtelepítésekben. Nem csak a külhoni vadfajok (pl. a muflon) telepítésében nőtt meg a szerepük, de a gímszarvas elterjedésében is. Magyarországon a hegyvidékek szarvassal történő benépesítése 5

6 szoktatókertek alkalmazásával történt meg. Itt téli időszakban a szarvas elegendő takarmányhoz jutott, védve volt a ragadozóktól. Ugyanakkor megjelentek az alternatív földhasznosítási módok között a nagykiterjedésű, több ezer ha nagyságú vadaskertek is, melyek első reprezentánsa a Zárt Rendszerű Vadtenyésztés (ZRV). Van aki a Zárt Rendszerű Vadtenyésztésben látja a magyar nagyvadgazdálkodás jövőjét oly módon, hogy az ország szabad területi vadállományát drasztikusan lecsökkentik és ami megmarad azzal darab, ha kiterjedésű ZRV-ben gazdálkodnak (RAKK, 2002). Ezt az elgondolást azonban a vadgazdálkodási szakma egyértelműen elfogultnak ítélte és elutasította. A vadaskertek szerepét a következő pontokban lehet összefoglalni: Vadászat biztonságosabbá és eredményesebbé tétele; Szabad területi vadgazdálkodás alternatívája; Gyenge termőképességű területek hasznosítása; Vadkárok mérséklése; Nagyterítékű vadászatok iránt jelentkező kereslet kielégítése; Ökoturizmus lehetséges helyszíne; Bizonyos állatfajok kipusztulás elleni menedéke; Vadtelepítések kisegítő létesítménye; Alternatív földhasznosítási mód; Ellenőrzött körülmények között egészséges, biztonságos élelmiszerek előállítását teszik lehetővé. A fentiekből is látható, hogy a vadaskertek szerepe sokrétű és ilyen jellegű létesítményekre ígény is van. Tehát létezésük fontossága megkérdőjelezhetetlen viszont a különböző vadászati hagyományokkal, etikával, gyökerekkel rendelkező vadászcsoportok igényelt szintű vadásztatása nem mehet az évszázados vadászati hagyományok rovására. Tekintettel kell lenni az írott és íratlan etikai szabályokra, de vadászvendégek igényeire is, és azokat úgy kell kielégíteni, hogy a vadgazdálkodás jó hírneve ne csorbuljon (JÁNOSKA, 2002). Ha a vadászatnak van etikája, kell, hogy legyen a vadaskerti vadtartásnak is, hiszen amíg szabad területen a vad ösztönei szerint élhet, ígényét szabad mozgása révén legtöbbször maradéktalanúl ki tudja elégíteni, addig a kertben tartott vad teljességgel ki van szolgáltatva a vadaskert tulajdonosának/kezelőjének. Aki nem tudja a természetes körülményeket megfelelő szinten biztosítani, annak nem szabad vadaskertet létesíteni (HELTAY, 2001). 6

7 4. Zárttéri nagyvadtartási formák és ezek romániai alkalmazási lehetőségei A Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gibier, C.I.C) meghatározta a rezervációk, valamint vad- és egyéb állatfajok fogságban tartásának kategóriáit. Ezek a kategóriák a következők: Rezervációk: Az érintetlen, védett természeti környezetet magába foglaló természeti rezervációk, Olyan rezervációk, amelyek vadfajok populációinak tenyésztését szolgálják, Parkok, nemzeti parkok. A vad- és egyéb állatok fogságban tartása: vadászati célú vadaskertek vadtenyésztő és kutatási célokat szolgáló vadaskertek, állatkertek, vadfarmok (sajátos, speciális produktumok nyerésére, rendszerint elszakadva a vadgazdálkodástól és a vadászattól), vad megfigyelésére létesített vadasparkok és vadaskertek, szabadon élő afrikai vad számára létesített parkok, különleges vadaskertek Romániában fellelhető nagyvadtartási formákat ha be szeretnénk sorolni a fenti kategóriákba, megállapíthatjuk, hogy a vadgazdálkodással kapcsolatos létesítmények közül megtalálhatóak a vadászati célú vadaskertek, valamint egy különleges kategória ami a vadfarmok és a vadtenyésztő és kutatási célokat szolgáló vadaskertek jellgzetességeit egyaránt képviseli. Ezeken kívül természetesen megtalálhatók az állatkertek és a bölények populációinak tenyésztését szolgáló rezervációk. Gyakorlatilag a C.I.C. osztályozásában szereplő összes többi zárttéri nagyvadtartási formának is lehet Romániában alkalmazási lehetősége (persze az afrikai vad helyett romániait például barnamedvét behelyetesítve), azonban ezek befektetés igényesek és gazdaságosságuk bizonytalan. 7

8 5. A zárttéri vadtenyésztés története és helyzete a világon A történészek feltételezése szerint az ember a háziasítás kezdeteivel egyidőben (mintegy év) létesített először vadászati célú, illetve szórakozást nyújtó vadaskerteket. Első ilyen létesítmények feltételezhetően Asszíriában voltak (JÁNOSKA, 2009). Az ókorból Polübiosz (Kr. e ) görög polihisztor írása maradt fenn, amelyben egy i.e. II. századi helyzetképet is ad mely szerint: Makedónia királyai valósággal bolondúltak a vadászatért, hatalmas vadaskertjeik tömve voltak vadakkal. Az ókort követően a középkorban érte el virágkorát a zárttéri vadtartás. A X XIII. században a Kárpát-medencében a vadaskertek létesítése királyi, főúri gyakorlattá vált (KONKOLYNÉ DR. GYÚRÓ, 2004). Angliában és Skóciában több mint 2300 szarvaspark létezése bizonyítható a középkorban (FLETCHER, 1998) idézi (HORN, 2004). Ugyancsak a középkorból (XVI. század) Alonso de Palencia közli IV. Henrik krónikája című művében, hogy az egyetlen dolog, amit Henrik nem bocsátott meg öccsének az volt, hogy egy napon negyven szarvast ölt meg Segovia roppant gondosan őrzött vadasparkjában, ahol összesen körülbelül háromezer rőtvad volt (ORTEGA Y GASSET, 1983). A Felvidéken létezik ebben a korban a füzéri vár vadaskertje, a Zaycsalád tulajdonában lévő zayugróci kert, a nagy múltra visszatekintő váglesi kert Zólyom vármegyében, a Hont vármegyei bajtai, a Trencsén vármegyei kaszai és hernádcsányi vadaskert. A feljegyzésekből tudjuk, hogy Munkács várának vadaskertjében, 1627-ben 87 szarvas élt. A feljegyzések említenek olyan hercegi udvart, ahol kb. ezer db disznót tartottak a föld alatti alagutakban. A vadászat napján innen kergették a vadtömeget a föld felszínére. A vaddisznóknak fel kellett futniuk egy mesterséges dombtetőre, amelyet erkélyszerűen kiépített lőállásokkal vettek körül (CSÁNÓ, 1998). A vadaskerteknek nem volt célja az ott tartott állatok domesztikálása, a vad ugyan hozzászokott az ember közelségéhez, a takarmányt az embertől kapta, de nem vált háziállattá. A vadaskertek alapvető célja a vadászat eredményének, illetőleg magának a vadászatnak a biztonságosabbá tétele volt, de emellett olyan céllal is létesülhetett, hogy valamely kártékony vadat a károsításban meggátoljon (JÁNOSKA, 2009). Napjainkban az egész világra de különösen Közép-Európára jellemző, hogy az alkalmas élőhelyek megfogyatkozása, vagy éppen a tetemes erdei és mezőgazdasági károkozás miatt az utóbbi 2-3 évtizedben rohamosan terjed egyes nagyvadfajok zárttéri tartása. Namíbiában szinte az egész ország egy vadaskert. Mesterségesen visszatelepített és javított génállományú vadak legelnek a bekerített egységekre osztott szavannákon. Azonban ott a vad 8

9 át tud járni a kerítéseken, és bár a természetes körülményekhez képest jelentősen javított esélyekkel, de sportszerűen vadászható. Svédországban igazán bőséggel van még viszonylag ritkán lakott és eredeti természeti állapotához igen hasonló terület, mégis kedveltek és elterjedtek a vadaskertek. Az ottani kertekben állítólag nemcsak eredményesen, de sportszerűen is lehet vadászni. Az USA-ban egyaránt megtalálhatóak az olyan vadászfarmok amelyeken a világ bármely részéről származó trófeás vadat lehet elejteni egy nap alatt, és azok a hatalmas területű kertek amelyekben kizárólag az eredetileg is honos vadfajokra lehet vadászni. Ez utóbbi vadászat már szinte olyan, mintha tényleg szabad területen járna a vendég (HALMÁGYI TAKÁCS, 2006). Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában nagy hagyománya van a vaddisznó zárttéri tartásának. A gímszarvast főként hústermelés céljából tartják: Angliában, Új Zélandon, Ausztriában és Svédországban, de az említett országokban vadászkertek is működnek. A dámszarvas zárttéri tartása az összes eddig említett országban megtalálható, sőt olyan helyeken is kiemelten foglakoznak vele mint: Hollandia, Svájc, Ausztrália vagy Spanyolország (ÁKOSHEGYI & SOMOGYVÁRI, 1990). Magyarországon 2009-ben az ország 19 megyéjéből csak egyben nem volt zárttéri vadtartás. A vaddisznóskertek átlagnagysága mintegy 290 ha, a dámoskerteké 219 ha, míg a több vadfajjal jellemezhető ( vegyesvadas ) kertek átlagterülete meghaladta a 920 ha-t. Romániában a vadaskertek száma növekvő tendenciát mutat, a számuk 40 körüli, amelyből 16 az állami erdészet tulajdonában van, a többi vadásztársulatoké és a magán befektetőké. A legnagyobb és leghíresebb romániai vadaskertek az Ilfov megyei Brăneşti helységben található 1050 ha-os és a Bihar megyei Bályok település melletti 1200 ha kiterjedésű vegyes kertek. 6. A zárttéri vadtartás múltja és jelene Romániában A legkorábbi fennmaradt adatok a XVII. századból származnak, amelyek a gyalui vár, valamint Fogaras vadaskertjét említik. Ez után nincs vadaskertekről szóló történelmi említés egészen a XX. század elejéig, a mai vadaskertekhez hasonló létesítmények megjelenéséig. Mindazonáltal, hogy Romániában a legelső tényleges vadaskertet 1904-ben Siegfried von Winphen Bécsi gróf létesítette a Temes megyei Charlottenburg településen, Şarlota királyi vadászpark névvel, a jelenség nem öltött nagy méreteket. Időrendben a következő ilyen 9

10 jellegű létesítmény a Hunyad megyei Brad település melletti Hosszú Völgy vadászpark (Valea Lungă), amelyet években egy bányatársaság létesített 610 ha területen. A park Ausztriából és Şarlotáról származó gím-, és dámszarvassal volt betelepítve. Utólag vaddisznót is telepítettek a kertbe. Az Ilfov megyei Scorviştea vadászparkban dámszarvast, muflont és vaddisznót tartottak. A Konstanca megyei Băneasa vadászparkot a muflonnal való gazdálkodás céljából hozták létre. A Dâmboviţa megyei Bolovani vadászpark az első, amelyben intenzív vaddisznó tartást folytattak. A létesítés idején tapasztalt lelkesedés az idő múlásával csökkent, aminek az lett a következménye, hogy egyrészt újabb kerteket nem létesítettek és a már meglévők állapota hanyatlani kezdett. Leromlottak a kerítések, épületek, vadgazdálkodási berendezések olyannyira, hogy a vadaskertek többségének rendeltetése is megváltozott. Napjainkra a tevékenységi ágazat tendenciáinak megállapítására elemznünk kell a Romániai helyzetet a környező országok tapasztalatainak tükrében. A magyarországi kertek számának alakulása igen szemléletesen leköveti a tevékenységi ágazat jellegzetességeit (1. Táblázat). Év Vadaskertek száma Forrás (JÁNOSKA, Zárttéri nagyvadtartás, 2009) (KŐHALMY, 1999) (JÁNOSKA, Vadaskertek szerepe a vadgazdálkodás jövőképében, 2002) 2005 Közel 100 (KOLTAY & HEGEDŰS, 2005). Táblázat 1 Vadaskertek számának alakulása közötti időszakban Magyarországon Grafikus formában ábrázolva a vadaskertek számának alakulását, megállapítható egy telítődési görbével jellemzhető tendencia. 10

11 Grafikon 1 - Vadaskertek számának alakulása közötti időszakban Magyarországon Ez egy tipikusnak mondható alakulás, hiszen egy hirtelen növekedés után egy visszaesés következik, különböző limitáló tényezők következtében. Ebben az ágazatban valószínűsíthetően az említett limitáló tényezőt a piaci telítődés képezi. Romániában mint azt már említettem, a vadaskertek nemrég kezdtek nagyobb számban megjelenni, és számuk növekvő. Konkrétan a 2002 és 2009 közötti időszakban összesen 41 vadaskert épült (2. Táblázat). Évek Vadaskertek számának alakulása tulajdonosonként Romsilva Vadásztársulatok, magánbefektetők Összesen Táblázat 2 - Vadaskertek számának alakulása közötti időszakban Romániában Már a fenti táblázat adataiból is látszik, a már említett növekvő tendencia, viszont további elemzés tekintetében szemléletesebb a 2. Grafikon. 11

12 Grafikon 2 - Vadaskertek számának alakulása közötti időszakban Romániában A 2. grafikont elemezve megállapíthatóak a következők: Romániában a vadaskertek számának alakulása felfutó tendenciát mutat; Az állami erdészet az utóbbi években nem létesített új vadaskerteket; A vadásztársulatok és magánbefektetők körében folyamatosan növekedik az újonnan létesített vadaskertek száma. Zárttári nagyvadtartás romániai feltételei, előírásai Vadaskertek létesítése Romániában egy viszonylag új tevékenység, főként a szomszédos országokhoz viszonyítva, amelyek a modern zárttéri tartásban több évtizedes előnnyel rendelkeznek. Látványosan a vadaskert létesítési folyamat akkor indult el, amikor a Romsilva Országos Erdészeti Igazgatóság közötti időszakban 12 darab kertet építtetett. A Romsilva kezdeményezése kiváltotta a vadásztársulatok és magán befektetők érdeklődését is, akik összesen ugyancsak 12 kertet létesítettek az említett időszakban augusztusáig a vadaskertek létesítésének törvényi alapja nem volt. Az akkor hatályos 103 számú 1996 évi vadászati alapról és a vadállomány védelméről szóló Törvény egyetlen vadaskertekkel kapcsolatos előírása, a 23. cikk d) pontjában van amely meghatározza, hogy a vadállomány védelme és ésszerű hasznosítása érdekében tilos a vadon élő állatok fogságban való tartása, valamint kereskedelmi célú vadaskertek létesítése az erdőgazdálkodásért felelős központi hatóság engedélye nélkül. Ezt az előírást a Romsilva úgy értelmezte, hogy az akkori erdőgazdálkodásért felelős központi hatóság nevezetesen a Mezőgazdasági-, Erdészeti és 12

13 Vidékfejlesztési Minisztérium engedélyével lehet vadaskertet létesíteni. Azonban a Minisztériumnak sem állt rendelkezésére semmi ami alapján engedélyezhette az ilyen jellegű létesítményeket. Ezért a Romsilva finanszírozott és az Erdészeti Kutató Intézet 2002-ben kidolgozott egy kutatási témát Kutatások a vaddisznó kereskedelmi vadászati célú intenzív neveléséről címmel, ami a vadaskertek engedélyezésének alapirata lett a Minisztérium számára augusztus 19-én megjelent a 81 számú vadaskertek létesítéséről, szervezéséről és működéséről szóló Kormányhatározat, amit a 2004 évi 486 számú Törvény hagyott jóvá kis módosításokkal. Napjainkban a 81-es Kormányrendelet értelmében történik a vadaskertek létesítése, szervezése és működtetése. Ebben vannak leszögezve az alapfogalmak, a vadaskertek létesítésének és működtetésének engedélyezési folyamata, a vadaskertek működésének szabályozása, valamint a vadaskertekben tartott állatok értékesítésének vagy hasznosításának szervezésére és gyakorlására vonatkozó előírások. Általános rendelkezések A jelenleg hatályos törvényi előírások értelmében vadaskerteket az erdőgazdálkodásért felelős központi hatóság jóváhagyásával lehet létesíteni. Az erdőgazdálkodásért felelős központi hatóság a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium. A kormányhatározat értelmében az alábbi fogalmak a következőképpen vannak meghatározva: A vadtenyésztő telep vagy farm: egyetlen a vadászatról és a vadászati alap védelméről szóló 2006 évi 407 számú Törvény által vadászhatónak minősített vadfaj tartására létrehozott rendszer amelynek részei a szpecifikus létesítmények, berendezések és épületek amelyekben meghatározott technológia alkalmazásával állítanak elő vadállatokat értékesítési és vadtelepítési céllal. A vadaskert egy vagy több a vadászatról és a vadászati alap védelméről szóló 2006 évi 407 számú Törvény által vadászhatónak minősített vadfaj tartására létrehozott rendszer amelynek részei a terület, szpecifikus létesítmények és berendezések amelyek egy egységes körzetet alkotnak az állományok elszigetelésére és kezelésére és amelyekben ezen állományok nevelése folyik értékesítési-, vadtelepítési és vadászati hasznosítás céljából. Vadaskertek létesítésének célja a vadfajok egyedeinek előállítása értékesítési céllal, úgy a vadászterületek vadfajokkal való betelepítése és újratelepítése által, mint a vadaskert körzetében történő vadászati hasznosítás által. Vadaskertek a települések külterületein bármilyen terület kategórián létesíthetőek, a terület tulajdonosainak vagy jogszerű használójának előzetes beleegyezése alapján. 13

14 Vadaskert legkissebb kiterjedése vadfajtól függetlenül 150 ha. A vadaskertekben tartott vadfajok egyedeinek jogi helyzete vadászati idény tekintetében különbözik a szabad területen élő vadállomány jogi helyzetétől. A vadászatról és a vadászati alap védelméről szóló 2006 évi 407 számú Törvény nem vonatkozik a vadaskertekben tartott vadállományra. Vadaskertek létesítésének és működtetésének engedélyezése Vadaskert létesítését az erdőgazdálkodásért felelős központi hatóság (Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium) engedélyezi az ígénylő természetes és jogi személyek kérelme alapján. Azon jogi személyek létesíthetnek és működtethetnek vadaskertet amelyek valamely vadászterület ügykezelői vagy olyan kereskedelmi társaságok amelyeknek a tevékenységi körében szerepel a vadfajok intenzív tartása. A vadaskert létesítésére irányuló kérelem mellé csatolni kell az alábbi iratokat: A kereskedelmi társaság alapító okiratát és statutumát; a Kereskedelmi Kamarától a kiküldött bíró végzését, az alapító bírósági határozatot, vagy a jogi személyiség odaítéléséről szóló bírósági határozatot; a Kerskedelmi Kamara vagy az Egyesületek és Alapítványok Nyilvántartója által kiadott bejegyzési bizonyítványt; valamint természetes személyek esetében az engedélyezési és bejegyzési iratokat; Egy olyan iratot amely bizonyítja a kérelmező azon jogát, hogy használhatja a kérdéses területet vadaskert létesítésére. Ez lehet a tulajdonjogi lap, bérleti szerződés vagy más törvényes okirat; Egy olyan iratot amely bizonyítja az érintett területen gazdálkodó vadászatra jogosult beleegyezését a vadaskert létesítésébe, abban az esetben ha a kérelmező más mint a vadászatra jogosult vagy a terület tulajdonosa; A vadaskert létesítéséről és működéséről szóló szakmai tanulmányt, amelynek tartalma egy műszaki tervhez hasonló, és az érvényben lévő jogi szabályozások értelmében van megszerkesztve; Az illetékes környezetvédelmi hatóság által kedvezően elbírált környezeti hatástanulmányt. A Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium által az összeállított dokumentáció alapján vadaskert létesítésére és működtetésére kibocsátott engedély érvényes az engedélyen feltüntetett időpontig, amennyiben a tevékenység végrehajtási módja az engedélyezés feltételei szerint történik. Vadaskertek működése 14

15 Vadaskertek létesítése és működtetése az alábbi elveken alapszik: Magas hozamot biztosító technológiák alkalmazása; A vadaskert körzetében tartott vadállomány kerítés általi elszigetelése a szomszédos vadászterületek vadon élő vadállományaitól; Állategészségügyi felügyelet biztosítása bizonyos fertőzöttségek megjelenésének megelőzése és terjedésének megfékezése érdekében A vadaskert tulajdonosa köteles fajonként vezetni a beérkező és értékesített egyedek-, valamint a vadaskertben előállított szaporulat számának elemi nyilvántartását. Azon vadaskertek amelyek biológiai szaporítóanyag előállítását végzik vadászterületek vadfajokkal való betelepítése és visszatelepítésének céljából, a vad jelleg megőrzése érdekében megfelelő technológiát kell alkalmazzanak, hogy az előállított egyedek a majdani természetes környezetbe könnyedén alkalmazkodhassanak. Vadaskertet a vadfajok természetes élőhelyéhez hasonló terület-kategóriákon lehet létesíteni. A tevékenység irányítását vadgazdálkodási szakember kell végezze. Vadaskertek megosztott vadaskerti egységekben létesíthetők oly módon, hogy az egységek közötti forgalom szigorú ellenőrzéssel biztosítható legyen. A vadaskerti egységek részei: A vad szaporítására és tartására, kialakított rész, amelynek esetenként a vadfaj és a tartási technológia függvényében több alegysége is lehet; A vadászati hasznosítás céljára kialakított vadászkert. Vadaskertekben tartott állatok értékesítésének vagy hasznosításának szervezése és gyakorlása A vadaskertek vadállományának vadászati hasznosítására a tulajdonos meghatalmazhat bármely fegyvertartási engedéllyel rendelkező személyt, aki az elejtendő vadfajnak megfelelő fegyvert használ. A vadaskerti értékesítés és vadászati hasznosítás a vadaskert saját belső szabályzata alapján van szervezve és végrehajtva, amely szabályzat az érvényben lévő törvényi előírásokkal összhangban kell legyen. Balesetmegelőzési szempontból, valamint az elejtett egyedek nyilvántartásba vétele végett, vadaskertek esetében is érvényben vannak az erdőgazdálkodásért felelős központi hatóság szabályozásai a következő témákra vonatkozóan: Vadászati tevékenység munkavédelme; A vadászatra alkalmazható fegyverek és lőszerek; Vadászatra engedélyezett kutya fajták; Trófeák bírálata. 15

16 Rendkívüli esetekben, mint: sérülések, betegségek és más hasonlók, valamint olyan esetekben, amikor élő vadat kell befogni értékesítésre, olyan eszközök és módszerek használata megengedett, ami nem okoz a vadnak sérülést és a módszer csakis az erdőgazdálkodásért felelős központi hatóság engedélyével alkalmazható. Vadaskertekben nevelt vad értékesítése a hatályos állategészségügyi szabályozás betartásával történik, a megfelelő kísérő iratok kibocsátását követően. Hivatalos országos szintű statisztikai nyilvántartások kialakítása érdekében, a vadaskertek tulajdonosai a zárttéri gazdálkodással kapcsolatosan statisztikai jelentéseket kell leadjanak. A vadaskert betelepítése, valamint a vadaskertből való értékesítés a vad eredetét tanúsító törvényes okiratok alapján történik. 7. Zárttéri nagyvadtartás romániai engedélyeztetési folyamata Romániában a vadaskertek létesítésének engedélyezése a 2004 augusztus 19-én megjelent a 81 számú vadaskertek létesítéséről, szervezéséről és működéséről szóló Kormányhatározat előírásai szerint történik. A folyamat gyakorlatilag két lépésben zajlik le. Ezek: a környezetvédelmi engedély megszerzése, és a működési engedély megszerzése. A környezetvédelmi engedélyt azon megye Környezetvédelmi Ügynöksége adja ki amelynek a területére van tervezve a befektetés. A környezetvédelmi engedélyt a 2002 évi 860 számú Miniszteri Rendelet előírásai szerint összeállított aktacsomó benyújtása után lehet megkapni. Ez az aktacsomó a következő iratokat kell tartalmazza: típus kérés A típus kérés egy olyan nyomtatvány, amelynek semmi különleges szerepe nincs hacsak az nem, hogy egységes módon folyamodik minden igénylő a hatósághoz, környezetvédelmi engedélyért. Ezzel az irattal teljesül a román bürokrácia azon alaptétele miszerint mindent kérelmezni kell. nyilvános hirdetés; A jelenlegi törvénykezés értelmében, minden olyan beruházás, amely jelentős hatással lehet a környezetre, környezeti hatásvizsgálat elvégzését teszi szükségessé és nyilvánosan meg kell hirdetni az országos vagy helyi médiában. A nyilvánosságot az engedélyeztetés minden szakaszában informálni kell. 16

17 Az első fázisban a nyilvánosságot informálni kell arról, hogy a kérelmező környezetvédelmi engedélyért folyamodott a hatósághoz egy befektetés létesítése céljából. A második fázis az, amikor a környezetvédelmi hatóság erre a célra alakított bizottsága eldönti a rendelkezésre álló adatok és jegyzőkönyvbe foglalt terepi szemrevételezés alapján, hogy a beruházás milyen hatással van a környezetre. A bizottság döntéséről a környezetvédelmi hatóság a besorolási határozat meghozatalától számított 10 munkanap alatt-, a kérelmező pedig a határozat átvételétől számított 10 munkanap alatt informálja a közvéleményt. A nyilvánosságnak a határozat kiközlésétől számított 5 munkanap áll rendelkezésére, hogy a bizottság döntésének megváltoztatására, megindokolt javaslatokat tegyen. A harmadik fázis a környezeti hatásvizsgálat jelentésének közvitája és a végső fázis a közvita eredményeként a nyilvánosság javaslataival kiegészített környezeti hatástanulmányról szóló jelentés minőségének elemzése. a tervező által kitöltött műszaki adatlap; A tervező által kitöltött műszaki adatlapnak sem a formai sem a tartalmi követelményei nincsenek törvényesen előírva. Ebben gyakorlatilag a technológiára vonatkozó néhány alapadat van feltüntetve. műszaki tanulmány a 2002 évi 860 számú Rendelet előírásai alapján; A műszaki tanulmány a következő kérdésköröket kell tartalmazza: I. Általános adatok II. Tervezet specifikus adatai 1. A befektetés célszerűsége 2. A tervezet bemutatása III. Szennyező források és a természeti tényezők védelme 1. Vizek minőségének védelme 2. Levegő védelme 3. Rezgések és zaj elleni védelem 4. Sugárzás elleni védelem 5. Talaj és altalaj védelme 6. Szárazföldi és vízi ökoszisztémák védelme 7. Emberi települések és más közhasznú létesítmények védelme 8. A létesítmény által termelt hulladékok kezelése 9. Veszélyes és mérgező anyagok kezelése IV. Létesítmény újjáépítése/renoválása 17

18 V. Előírások a környezet állapotának monitorozására VI. Mellékletek rajzolt anyagok. településrendezési (urbanisztikai) bizonyítvány; Az urbanisztikai bizonyítvány gyakorlatilag az építkezési engedéllyel egyenértékű. elhelyezkedési terv; Az elhelyezkedési terv egy térképvázlat, amely szemlélteti létesítmény szomszédos földhasználati módokhoz és infrastrukturális berendezésekhez viszonyított helyzetét. Ez a vázlat segít a területen beazonosítani azon környezeti tényezők nagy részét amelyekre a létesítmény hatást gyakorolhat. területhasználati vázlat; A területhasználati vázlat a létesítmény alaprajza. Ezen válik láthatóvá a tervezett létesítmény berendezéseinek elhelyezkedése, a tervezett belső kerítések nyomvonala, a vadaskerti egységek mérete és helyzete. a kérelmező területhasználati jogát bizonyító irat (tulajdonjogi lap, bérleti szerződés vagy más törvényes okirat); környezeti hatásvizsgálat. A 2004 évi 81 számú Miniszteri Rendelet értelmében már előre el van döntve, hogy a vadaskert olyan kategória amely a környezetre jelentős hatást fejt ki, ezért kötelező a környezeti hatásvizsgálat elvégzése. Működési engedély a környezetvédelmi engedély birtokában kapható meg, amit az erdőgazdálkodásért felelős központi hatóság ad ki. A működési engedély igényléséhez összeállított aktacsomó az alábbi iratokat kell tartalmazza: az előzőekben bemutatott módon megszerzett környezetvédelmi engedélyt; a jogi személyiség létrehozó alapító okiratot; a kérelmező földhasználati jogát bizonyító okiratot; az érintett területen gazdálkodó vadászatra jogosult beleegyezését a vadaskert létesítésébe, abban az esetben ha a kérelmező más mint a vadászatra jogosult vagy a terület tulajdonosa vadaskert létesítéséről és működéséről szóló szakmai tanulmányt; a környezetvédelmi hatóság által kedvezően elbírált környezeti hatástanulmányt. Törvényesen a kerítés és a belső létesítmények kivitelezését az urbanisztikai engedély megszerzése után már rögtön el lehet kezdeni, de a vadfajokkal való betelepítést és a vadaskertek jellegzetes tevékenységeit, csak a működési engedély birtokában lehet elkezdeni. 18

19 8. Zárttéri nagyvadtartás megvalósításának pályázati lehetőségei Romániában Az EU-hoz történt csatlakozás a vadgazdálkodás szempontjából kedvező lehetőségeket teremthet. A CAP (Common Agricultural Policy) alapvető célja, így a környezeti terhelés csökkentése, a biodiverzitás fenntartása vagy növelése, a külterjes termesztési rendszerek támogatása, ágazatonként és összességében is kedvező lehet a vadgazdálkodás számára. Ez azért is fontos, mert a vadgazdálkodásból, turizmusból keletkező többlettermelési, illetve bevételi lehetőségeket az Európai Unió nem korlátozza sem kvótákkal, sem egyéb elvonásokkal (Fábián & Marselek). A vadgazdálkodás környezetére legközvetlenebbül és legnagyobb mértékben a különböző ugaroltatásos rendszerek (apróvad), illetve az erdőgazdálkodás támogatása (nagyvad), mint az erdőterületek növelése, a természetszerű erdőgazdálkodás stb., összességében a fenntartható gazdálkodás és az erdőben, illetve a mezőn élő fajok sokféleségének fenntartását szolgáló támogatások hatnak. Pillanatnyilag zárttéri vadtartásra támogatási lehetőségek nincsenek Romániában, azonban az elkövetkező években várható, hogy felgyorsul a termőföldek elsősorban a nem gazdaságosan művelhető területek termelésből való kivonása, illetve támogatást kap a rövidebb (1-2 éves) és a hosszabb távú parlag- vagy ugargazdálkodás, valamint a Környezetileg Érzékeny Területek (E.S.A.) kialakítása is. Szintén várható, hogy a gazdaságosan nem művelhető területeken támogatják az erdők, gyepterületek telepítését (NAKP, AVOP, NFT). Ez azt is jelentheti, hogy a mezőgazdasági termelésben nem tartható területeken a vadászati lehetőségek nőnek és a vadászati turizmus tovább fejlődhet. Sajnos úgy tűnik, hogy a változó agrárpolitika keretein belül Romániában a vadgazdálkodás még mindig nem kapta meg méltó helyét, mert a fejlesztési programok kidolgozói nem látják a vadgazdálkodásban, a vadászturizmusban rejlő lehetőségeket, noha adottságait tekintve a vadgazdálkodás lehetne az egyetlen olyan ágazat, amely a földrajzi és egyéb adottságoktól csaknem függetlenül a vidékfejlesztésben komoly szerepet kaphat. Összefoglalva megállapítható, hogy Romániában a rendelkezésre álló pályázati lehetőségek a szabadterületi vadgazdálkodásra lehetnek pozitív hatással, a zárttéri vadtartásra napjainkban lehívható források nincsenek. Egy általunk építésben levő kert kitűnő alkalom arra, hogy bemutassuk egy ilyen befektetés megvalósításának buktatóit és nem tökéletes voltát. Induljunk ki abból, ami volt a kezdetektől. 19

20 Az eddig bemutatásra került dolgokból talán kirajzolódott a romániai törvényes keret, aminek margójára csak annyit lehet hozzáfűzni, hogy merev, szakmailag nem megalapozott és egy átlag ember számára elérhetetlen. Ebben az esetben azonban nem átlagemberről volt szó és mikor engem megkért a kert kivitelezésére örömmel mondtam igent egy új kihívásra. Magától érthető dolognak tartottam, hogy a vadgazdálkodási tervet magam fogom elkészíteni, és ennek megfelelően fogom felépíteni magát a kertet és berendezni, telepíteni az egészet. Jó szokás szerint meghívott, hogy körbe járjuk a területet és megnézzem a lehetőségeit, ami a vaddisznó telepítését és tartását illeti. Az első formai bemutatkozó és udvariaskodás után elmondta, hogy elméletileg már készíttetett egy vadgazdálkodási tervet egy híres szakemberrel és nekem már csak az jut, hogy a tervek szerint megépítsem a kerítést, és ha már ilyen jó barátok lettünk ingyenes szakmai tanácsokkal lássam el. Meglepett a dolog és elkértem a már meglevő tervet, ami a következőket tartalmazta kaotikus összeállításban: 8.1. A terület leírása földrajzilag papíron megegyezett a területtel, a gond csak ott volt, hogy a részletes területleírás, fafajonkénti és korösszetételi szempontból pont úgy nem talált, mint a domborzat leírása. A dokumentum úgy írta le a területet, mint nagyon jó disznós terület. Megjegyzem, utólagos területbejárással bebizonyosodott, hogy csak egyet említsek a fiatalosok aránya, amely még képes volna betölteni vadrejtő szerepét alig 2% A vaddisznó, amely fejezet 3 oldalon át részletezte akadémikusi szinten a fajt, mindenféle jellemzőit és szaporodásbiológiáját. Itt meg kell jegyeznem, hogy komoly szaporodásbiológiai kutatás romániai élőhelyeken még eddig nem történt, úgy nem is lehet kijelenteni semmi biztosat ilyen téren. Jómagam a magyarországi adatokat használom, nyilván szigorítva azokat az időjárás, és szabad területen a predáció beszámításával Tenyésztési technológiák, amely 3 opciót adott meg mint tenyésztési irány: A, a több szakaszra bontott kert opciója: a szakember szerint ezen a típusú élőhelyen életképes lehet az az opció, hogy 5-6 részre tagoljuk a kertet, és minden ivar meg korosztály külön nevelődjön, majd rotáció útján cserélődjenek a részegységekben levő egyedek. B, a két szakaszos opció, azt feltételezi, hogy a kertet két, relatíve egyenlő részre osztjuk. Ezután betelepítve mindenik részegységet külön években vadászunk. Amolyan vetésforgóra gondolt itt a tervező és a terv szerint, mivel az adott évben levadászódik az egyik részegység, ezt a szabad területről befogott egyedekből visszatelepítik és kezdődhet elölről minden. 20