M!anyag-feldolgozás Magyarországon 2012-ben

Átírás

1 M!anyag-feldolgozás Magyarországon 2012-ben Buzási Lajosné * f"munkatárs 1. Bevezetés A m!anyag-feldolgozó eljárásokkal el"állított termékek mennyiségér"l a M!anyagipari szakmai jelentés kitöltésével számolnak be a vállalatok. Ez a jelentés szerepel az ORSZÁGOS ADATGY#JTÉSI PROGRAM-ban (OSAP 1332/00), ennek ellenére évr"l évre vannak gazdasági szervezetek, amelyek nem tesznek eleget kötelezettségüknek. A közlemény a beküldött adatok összesítése és elemzése alapján készült. Összesen 350 céghez küldtük ki az adatlapokat, amelyekr"l feltételeztük, hogy 50 t/év feletti mennyiséget dolgoznak fel, ami nem jelenti természetesen a m!anyag-feldolgozással foglalkozó vállalatok öszszességét, ez a szakma sajátosságait figyelembe véve nem is lehet cél. Részben gyorsan változik a tényleges feldolgozók száma, részben sok olyan kis cég van, amely csak néhány tonnát dolgoz fel évi felmérésünkben er"teljes növekedést tapasztaltunk, de sajnos több cég került az 50 tonnás feldolgozási határ alá, amely a felmérés alsó határa. Sikerült néhány olyan vállalkozást is elérni, amelyek eddig nem adtak adatokat, többen viszont elvéreztek a gazdasági helyzet miatt, s"t akadtak olyanok is, amelyek csak néhány hónapig m!ködtek. Az adatlapokat 335 cég töltötte ki és adott értékelhet" információt. A statisztikai úton megfigyelt mennyiségek részaránya változatlanul csaknem teljes kör!, a hazai m!anyag-feldolgozás reprezentációja mintegy 98%, ami megítélésünk szerint jó. 1. táblázat. A magyar m!anyagipar helye az ipar és vegyipar egészében között, Mrd Ft folyóáron ** / /2011 Mrd Ft % Ipar Vegyipar * M!anyagipar Alapanyag Feldolgozás M!anyagipar részesedése 4,47% 5,85% 5,31% 5,53% 5,89% 6,19% * gyógyszeriparral együtt, ** korrigált, TEÁOR 08 szerint Forrás: KSH 1. ábra. A vegyipar szerkezete 2012-ben M!anyagipari trendek 2. A m!anyag-feldolgozás gazdasági környezete A m!anyagipar, és ezen belül els"sorban a m!anyagfeldolgozóipar tipikus háttéripar. Növekedése és lehet"- ségei szoros összefüggésben vannak a gazdasági környezettel. A termékek nagy része nem önállóan jelenik meg a mindennapi életben, hanem alkatrészként és részegységként. A m!anyagipar szerepe és helye az ipar, és közte a vegyipar egészében a 1. táblázat szerint alakult. A vegyipar szerkezetét, benne a m!anyagiparral, a évi adatok alapján, az 1. ábrán mutatjuk be. A m!anyagipar értékben kifejezett növekedésének mértéke 2012-ben is meghaladta az ipar egészének a növekedését, 2001-hez képest ugyan elmarad a fejl"dés 2. ábra. Alapanyag árak alakulása 2012-ben (Megjegyzés: a HDPE fröccsanyag és az S-PVC cs!anyag árak nyugat-európai adatok) üteme a teljes vegyiparhoz képest, de így is jelent"s ben a m!anyagiparon belül mind 2001-hez, mind * Magyar M!anyagipari Szövetség évfolyam 7. szám 241

2 2011-hez viszonyítva az alapanyagipar fejl"dése nagyobb volt, mint a feldolgozóiparé. Az árbevétel alakulásának fontos tényez"je az alapanyag árak alakulása ben az egyes hazai m! - anyagok árai eléggé egyöntet!en változtak, áprilisig mindegyik emelkedett, a világpiaci tendenciáknak megfelel"en. Májustól a csökkenés után er"teljesebb emelkedés, majd az év végére stagnálás, illetve újabb csökkenés következett be. A hazai gyártású alapanyagok, valamint az S-PVC cs"anyag és a HDPE fröccsanyag évi nyugat-európai árait szemlélteti a 2. ábra. 3. M!anyag alapanyagok Magyarország m!anyag alapanyag termelése a f"bb polimer típusok vonatkozásában a 2. táblázat szerint változott ben 1351 ezer tonna m!anyag alap - anyagot állítottak el", ami mintegy 5%-os viszszaesést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. A polietilének gyártása 354,6 ezer tonnára, 21,9%-kal, ezen belül a kis s!r!ség!é kimagaslóan, 45,1 ezer tonnára, 30,4%-kal csökkent, a közepes és nagy s!r!ség!é is nagymértékben, 309,5 ezer tonnára, 20,5%-kal zsugorodott. A PVC termelése a 2009-es jelent"s vissza - esés után némi javulást mutatott már 2010-ben is, és 2011-ben tovább növekedett 11,5%-kal, 2012-ben viszont ismét csökkent, 8,5%-kal, 240,4 ezer tonnát állítottak el" bel"le. Az ütésálló polisztirol gyártása is visszaesett kissé, 2,7%-kal 71,6 e zer tonnára, valamint a habosíthatóé is 10,4%-kal 45,9 ezer tonnára, a polisztirolok el"állítása összesen 5,8%-kal 117,5 ezer tonnára csökkent. Az MDI kibocsátása jelent"s mértékben, 32,7%-kal, 162,5 ezer tonnára növekedett, míg a TDI-é 46,9%-kal 147,8 ezer tonnára b"vült. A polipropilén termelés az utóbbi öt év viszonylatában fokozatosan visszaesett, legalacsonyabb értéket mutatva 2012-ben a vizsgált id"szakból. A 2011-es érték visszakapaszkodott a 2007-es szintre, de a 2012-es el"állítás ismét gyengülést mutatott, viszont jóval kisebb mértékben (8,4%-kal) maradt el az el"z" évt"l, mint a polietilének, 255,4 ezer tonnát tett ki. A m!anyag alapanyagok hazai termelésének szerkezete és típusválasztéka eltér az igényekt"l. Nem gyártunk pl. pasztázható PVC-t és m!szaki m!anyagokat sem, a 2. táblázat. M!anyagok termelése között, kt 2012/ /2011 % % M!anyag Polietilén 501,0 449,5 460,6 483,2 454,1 354,6 78,1 70,8 Polipropilén 278,9 283,5 275,7 268,4 278,9 255,4 91,6 91,6 PVC 356,3 314,1 206,4 235,6 262,7 240,4 91,5 67,5 Polisztirol 103,3 96,6 93,1 106,0 124,8 117,5 94,2 113,7 Összesen 1158,1 1239,5 1143,7 1035,8 1120,5 967,9 86,4 83,6 Egyéb 267,9 356,5 290,3 255,2 299,6 383,1 127,9 143,0 Mindösszesen 1596,0 1434,0 1291,0 1377,0 1420,0 1351,0 95,1 84,6 3. táblázat. M!anyagok importja között, kt 2012/2011 M!anyag % Polietilén 103,6 101,4 107,5 113,1 114,4 114,0 99,7 Polipropilén 86,3 84,4 88,8 87,2 83,6 88,4 105,7 PVC 42,4 39,4 41,0 37,4 43,3 45,3 104,6 Polisztirol 64,2 57,5 55,9 36,5 37,3 35,5 95,2 PET 35,4 * 41,3 54,1 61,1 63,7 63,5 99,7 Összesen 331,9 324,0 347,3 335,3 342,3 346,7 101,3 Egyéb 231,9 254,3 258,9 289,9 336,7 371,7 110,4 Mindösszesen 563,8 578,3 606,2 625,2 679,0 718,4 105,8 * valószín!leg téves adatszolgáltatás a KSH részér"l 4. táblázat. M!anyagok exportja között, kt 2012/2011 % M!anyag Polietilén 432,0 392,6 425,4 443,1 412,5 323,3 78,4 Polipropilén 204,3 211,0 216,1 211,1 213,3 186,6 87,5 PVC 303,0 266,5 170,7 214,9 235,2 221,5 94,2 Polisztirol 85,1 79,0 82,2 92,7 108,2 107,6 99,4 Összesen 1024,4 949,1 894,4 961,8 969,2 839,0 86,6 Egyéb 273,4 300,9 297,2 324,6 434,9 548,6 126,1 Mindösszesen 1297,8 1250,0 1191,6 1286,4 1404,1 1387,6 98,8 kevés poliamidtól eltekintve. Az import mennyisége 2012-ben az el"z" évihez viszonyítva 5,8%-kal növekedett és tonnát ért el. A 3. táblázatból láthatóan az egyéb kategóriában szerepl" m!szaki m!anyagok importja növekedett nagyobb mértékben. Az összes polietilén import szinten maradt (0,3%-os csökkenéssel) és tonnát tett ki. A polipropilén behozatala 5,7%-kal tonnára növekedett. A PVC importja is er"södött, 4,6%-kal tonnára. A PVC por és a lágy PVC granulátum behozatala is növekedett, ez utóbbié tonna volt, 500 tonnával több, mint 2011-ben, míg a por behozatal mintegy 10%-kal haladta meg az el"z" évit. Az összes polisztirol importja kissé csökkent 2011-hez képest, csak a habosíthatóé volt nagyobb, tonnáról tonnára növekedett, míg tonnáról tonnára esett vissza a normál és ütésálló típusé. Összesen tonna polisztirolt vásá évfolyam 7. szám

3 roltunk külföldr"l, mintegy 5%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban ben a m!szaki m!anyagok importja jóval nagyobb volt az el"- z" évinél. Az alapanyagok exportja (4. táblázat) gyakorlatilag a termeléssel arányosan változott, csökkenés volt tapasztalható szinte minden anyagnál, a évi mennyiséget ugyan meghaladtuk, de a évit nem értük el. A m!anyag alapanyagok exportja 2012-ben az el"z" évihez viszonyítva tonnára (1,2%) esett vissza. A polietilén kivitele nagymértékben, 21,6%-kal tonnára csökkent, a polipropilénnél kisebb mértékben, de szintén visszaesés volt tapasztalható, 12,5%- os rátával tonnát tett ki, míg a PVC kivitele csak 5,8%-os elmaradással tonnára alakult. A polisztirolok exportja maradt majdnem hasonló szinten az el"z" évivel, eltekintve a 0,6%-os veszteségt"l, tonnára csökkent, ezen belül az ütésálló típusoké 6,9%-kal tonnára b"vült, a habosítható típusé viszont 11,2 %-kal tonnára esett vissza. Az egyéb kategóriában az izocianátok, illetve a PUR alapanyagok exportértékesítése 35%-kal, tonnáról tonnára tovább b"vült. A látszólagos m!anyag-felhasználás 2012-ben 1,9%- kal csökkent, tonnáról tonnára, és az 5. táblázat szerint alakult az elmúlt 6 évben. A m!anyagok feldolgozása és felhasználása hosszabb távon 1988 és 2007 között az évi mélypont után folyamatosan növekedett ban és 2009-ben viszont 6%-os, illetve mintegy 10%-os visszaesés következett be ben 1,4%-os volt a növekedés, 2011-ben és 2012-ben viszont az elméleti felhasználási adatok nem érték el a korábbi évek eredményeit. Az egyes anyagokon belül a polipropilén és a PUR anyagoknál volt növekedés a felhasználásban. A m!anyagipar nemzetközileg is elfogadott jelz"száma a látszólagos m!anyag-felhasználás, ami szoros korrelációban van a m!anyag-feldolgozással. A m!anyagfelhasználásba beleértik azokat a túlnyomó részben h"re keményed" gyantákat, amelyeket köt"- és segédanyag formájában a fa-, a festék- és a ragasztógyártásban alkalmaznak. Ez a szám mérhet" össze a nyugat-európai országokra vonatkozó adatokkal. Magyarország a évi 68,1 kg-mal a középmez"nyben helyezkedik el. 4. A m!anyag-feldolgozó cégek száma és nagysága Elemzésünk 335 cég által kitöltött adatlap feldolgozásán alapul, ami néggyel több a évihez képest. Több cég jóval kisebb mennyiséget dolgozott fel a korábbiaknál. Voltak olyan cégek, amelyek rendelésállománya nem tudta biztosítani a teljes évi munkát. A statisztikailag 5. táblázat. Látszólagos m!anyag-felhasználás között, kt M!anyag /2011 % Polietilén 172,6 158,3 142,5 153,2 156,0 145,3 93,1 Polipropilén 160,9 156,9 148,4 144,5 149,2 157,2 105,4 PVC 95,7 87,0 76,7 63,3 70,8 64,2 90,7 Polisztirol 82,4 75,1 66,8 49,8 53,9 45,4 84,2 Összesen 511,6 477,3 434,4 410,8 429,9 412,1 95,9 Egyéb 317,8 303,4 271,2 305,0 265,0 269,3 101,6 Mindösszesen 829,4 780,7 705,6 715,8 694,9 681,4 98,1 3. ábra. M"anyag-feldolgozás Magyarországon között megfigyelt vállalatok termelésének egymás utáni éveit összemérve a 3. ábra szerinti láncindexek adódnak. A 15 legnagyobb vállalat helyezését összehasonlítva az el"z" évi listával megállapítható, hogy jelent"s átrendez"dések történtek, a cégek sorrendje megváltozott (6. táblázat). A cégek nagyság szerinti megoszlását és a feldolgozott mennyiségben való részesedését mutatja a 7. táblá- 6. táblázat. A 15 legnagyobb cég 2011-ben és 2012-ben, a feldolgozott m!anyag mennyiségek szerint Helyezés a m!anyag-feldolgozás mennyisége szerint Cég neve Jász-Plasztik Kft. 2 2 Prysmian MKM Magyar Kábel M!vek Kft. 3 3 Taghleef Industries Kft. 4 4 CSI Hungary Kft LKH Leoni Kft. 6 6 Resilux Hungaria Kft. 5 7 Graboplast Padlógyártó Kft. 7 8 Paccor Hungary Zrt Ongropack Kft Alpla M!anyag Csomagolóipari Kft LEGO Manufacturing Kft Pipelife M!anyagipari Kft Electrolux Lehel Kft Tetra Pak Csomagolóanyag-gyártó Zrt Mondi Kft évfolyam 7. szám 243

4 zat. A hazai ipar koncentrációját jól jelzi, hogy a 19 legnagyobb cég a 2012-ben feldolgozott mennyiségnek közel a felét, 48,4%-át képviseli, és a 2000 tonnánál többet gyártó 80 cég már összesen mintegy 82%-át. Ismereteink szerint, az adatgy!jtésünkb"l csak ennél kisebb vállalkozások maradhattak ki ben a legnagyobbak termelése eltér"en a korábbi évekt"l az átlagnál jóval nagyobb mértékben növekedett, az els" 15 által el"állított m!anyag termék mennyisége 8,1%-kal volt több mint 2011-ben. 8. táblázat. M!anyag termékek gyártása között, kt Fólia Fröccstermék Cs" Üreges test Hab Kábel/huzal Lemez Profil Padló Egyéb Mindösszesen Forrás: MMSZ 7. táblázat. M!anyag-feldolgozó cégek nagyság szerinti megoszlása Vállalatnagyság Gyártott termék Cégek Mennyiség Cégek Mennyiség Cégek Mennyiség évente száma kt % száma kt % száma kt % >! t ,0 48, ,7 47, ,0 48, t ,6 17, ,3 17, ,8 19, t ,5 13, ,3 15, ,9 13,7 >!2000 t összesen ,1 79, ,3 80, ,7 81, t 66 94,4 12, ,6 12, ,9 11, t 36 27,5 3, ,1 3, ,2 3,9 >!500 t összesen , , ,8 96,9 <%500 t ,9 3, ,9 3, ,5 3,1 Adatszolgáltatók ,9 100, ,9 100, ,3 100,0 Forrás: MMSZ 5. A hazai m!anyag-feldolgozás tevékenységek szerint 5.1. A m!anyag-feldolgozás technológiai csoportonként A m!anyag-feldolgozás egészének növekedése, felmérésünk szerint, 2007 és 2012 között (8. táblázat) 9,3% volt. A évi feldolgozásból gy!jtött adatok 5,4%- kal nagyobbak voltak az egy évvel korábbinál, és meghaladott minden eddigi értéket. A mennyiségi növekedésben közrejátszik az autóipari és a m!szaki cikkekhez történ" beszállítás növekedése. Másfel"l a gyártók egyre inkább igyekeznek a célnak megfelel", de kisebb súlyú terméket el"állítani, vékonyabbak a fóliák, a véd"csövek. Az ásványvizet és az egyéb palackos üdít"italokat ma már a rekeszek helyett a lényegesen kisebb súlyú zsugorfóliás gy!jt"csomagolásban forgalmazzák. Részletesen vizsgálva a évi statisztikai adatokat, néhány fontosabb tényez"t emelünk ki. $A fóliagyártás a teljes id"szakban a m!anyag-feldolgozás hol els", hol második legnagyobb volument jelent" területe. Az utóbbi négy évben a második helyre került. A mennyiségi növekedés 9,6%-os volt 2011-hez viszonyítva. A fóliák részaránya is növekedett, nagyobb volt, mint 2011-ben (21,3%), míg 2007-ben 22,2, ban 24,4, 2009-ben 21,2, 2010 és 2011-ben 20,5%-os volt. Ugyanakkor joggal feltételezhet", hogy csökkent a f" terméktípusok vastagsága, az azonos tömeg! fólia mennyisége, pl. ugyanazon súlyú csomagolószer lényegesen nagyobb mennyiség! termék csomagolására alkalmas. A cikkcsoportban meghatározó a BOPP fólia gyártás, a 2004-ben megvalósult beruházás eredményeképpen létrejött jelent"s növekedés azóta is folyamatos, változó mérték! az egészségügyi fóliák mennyisége, a többi fólia típust inkább a szinten maradás jellemezte. $Az elmúlt id"szakban az egyik legdinamikusabban b"vül" szakterület a fröccstermékek, els"sorban a nagy érték! m!szaki cikkek, alkatrészek gyártása volt. A évi visszaesés mögött a háztartási m!anyag cikkek termelésének csökkenése áll, 2007-ben, 2008-ban és ben viszont jelent"sen növekedett az alkatrész szegmens által jelentett fröccstermékek mennyisége óta a legnagyobb cikkcsoporttá vált ez a terület a m!anyagfeldolgozásban ben az eddigi legnagyobb mérték! er"södés következett be a cikkcsoportban 13,9%-kal, köszönhet" ez valószín!leg a hazai autógyártás fellendülésének. $A gyártott csövek mennyisége a vizsgált id"szakban elég nagy ingadozást mutatott, a 2007-ig tartó növekedés összhangban az épít"ipari visszaeséssel er"teljesen megfordult, a 2008-as 10,5%-os csökkenés után ben további 23,5%-os, majd 2010-ben további 7,7%-os süllyedés következett be. Az exportlehet"ségek hatására 2011-ben 11%-os növekedés volt tapasztalható ben ismét csökkent a termelés 5%-kal. A termelés er"teljesebb fellendülésének elmaradása a piaci igények stagnálásából adódott, sajnos az épít"ipar az egész magyar gazdaság még mindig az alul teljesít" ágazatának számít, a közm!vek fejlesztése mérsékl"dött évfolyam 7. szám

5 $A habtermékek folyamatosan növekedtek az elmúlt években, de sajnos a legutolsó, 2011-es és 2012-es években ez a lendület is megtört az épít"ipar el"bbiekben említett helyzete miatt. Legutóbb 11,0%-os visszaesés mutatkozott, ami a 2008-as szintet jelenti. Ezt a negatív hatást az évek óta tartó, folyamatosan pályázható h"szigetelések jelent"s mértéke sem tudta kompenzálni. $Az üreges testek mennyiségében szintén évek óta örvendetesen folyamatos a növekedés, ami ugyan ben megállt, ugyanazt az értéket mutatva, mint ben. Változatlanul meghatározó a fogyasztói igényekhez igazodva rendkívül dinamikusan b"vül" PET felhasználás egyre magasabb szintje. A nem PET-b"l készült kisebb méret! flakonok termelése változó értékeket mutat, a ballonok, hordók mennyisége kissé visszaesett. $A kábel/huzal termékcsoport a 2011-es szinthez képest ismét jelent"sen, 42,6%-kal n"tt, elérve ezzel az eddigi legnagyobb mennyiséget. $A lemezgyártás a 2008-ban megkezd"dött csökkenést folytatta 2009-ben és 2010-ben, míg 2011-ben 6,5%-os er"södést mutatott. A folyamat nem állt le, 2012-ben ismét b"vülést tapasztaltunk 12,1%-os mértékben. $A profilok termelt mennyisége eddig sohasem látott mértékben visszaesett, ami szoros kapcsolatban áll az épít"ipar jelenlegi helyzetével hez viszonyítva 35,7%-os csökkenés következett be. $A m!anyagpadló-gyártás 2008 végéig a m!anyagfeldolgozóipar sikertörténetének számított. Sajnos a gazdasági válság épít"ipari vonatkozása 2011-ben 16,7%-os visszaesést idézett el" e termékcsoportnál, annak ellenére, hogy az egyetlen hazai gyártó folyamatosan magas színvonalú, speciális választékot biztosít ben valószín!leg az exportlehet"ségek kiaknázása révén nem csökkent tovább a mennyiség, Összességében a m!- anyag-feldolgozóipar 2012-ben 5% körüli emelkedést mutatott, magasabbat az egész ipar növekedésénél. Sikernek könyvelhetjük el, hogy idén is több olyan céget tudtunk rávenni az adatszolgáltatásra, akikt"l eddig nem sikerült információt kapni. Elmondható, hogy továbbra is korszer! a termékválaszték, jelent"s és növekv" mérték! a nagy érték! m!szaki m!anyagok felhasználása, ben mintegy 24%-nyi b"vülést tapasztaltunk. Az ágazat tevékenységét még mindig nehéz értékadatok alapján bemutatni. Feltételezve, hogy a M!anyagipar helye az iparban termelési érték alapján táblázatban szerepl" KSH adat azonos vállalati körre vonatkozik, a évi m!anyag-feldolgozói termelési érték 2001-hez viszonyítva 113%-kal emelkedett, és az el"z" évinél 5%-kal er"sebben zárt M!anyag-feldolgozás polimer típusonként A 9. táblázat a nagy tömegben gyártott és a m!szaki m!anyagok feldolgozási adatait mutatja a vizsgált id"- szakban ben az el"z" évhez képest a kemény PVC-nél, a PE-LD-nél, a PE-HD-nél tapasztaltunk csökkenést, a PS stagnált, a többi nagy tömegben gyártott alapanyagnál növekedést láthattunk. A m!szaki m!anyagok felhasználása követte a nemzetközi trendet, feldolgozásuk mennyisége összességében 2012-ben jelent"sen növekedett, az el"z" évi felhasználást tonnával múlta felül. A kiemelt tételeken belül egyedül a PC/ABS- nél volt csökkenés. A hazai adatokat összevetve a évi német m! - anyag-feldolgozás szerkezetével, a következ" azonosságok és eltérések mutatkoznak: $a PP felhasználás közel azonos arányú a német m!- anyagiparban mért részesedéssel, nálunk kissé magasabb az arány (Magyarország: 22%, Németország: 17,1%), $hasonló mérték! eltérés van a PE-HD felhasználásnál, csak az ellenkez" irányban, a hazai felhasználás 4%- kal marad el a német felhasználásától (Magyarország: 8,6%, Németország: 12,6%), $a PE-LD/LLD hazai részaránya 2012-ben szinte 9. táblázat. Magyarország m!anyag-feldolgozása f"bb polimer típusok szerint között Év M!anyagok kt % kt % kt % kt % kt % kt % Nagy tömegben gyártott m!anyagok Kemény PVC 79,1 10,9 72,6 9,5 57,7 8,3 53,1 7,2 55,4 7,3 50,1 6,2 Lágy PVC 64,3 8,9 71,7 9,4 52,8 7,6 55,1 7,5 63,1 8,3 82,9 10,3 PE-LD 114,1 15,7 146,9 19,3 107,7 15,6 112,3 15,2 104,8 13,7 104,1 13,0 PE-HD 71,6 9,9 66,9 8,8 57,4 8,3 57,4 7,8 71,5 9,4 68,8 8,6 PP 156,4 21,6 158,5 20,8 152,8 22, ,5 166,5 21,8 178,0 22,2 PS 71,3 9,8 65,7 8,6 68,7 9,9 75,8 10,3 73,5 9,6 73,2 9,1 PET 52,9 7,3 49,7 6,5 56,8 8,2 59,4 8,0 66,1 8,7 68,0 8,5 M!szaki m!anyagok ABS 18,0 2,4 16,3 2,1 30,1 4,3 31,2 4,2 34,6 4,5 35,3 4,4 PA 13,2 1,8 13,1 1,7 11,5 1,7 18,3 2,5 17,8 2,3 20,6 2,6 PBT 1,6 0,2 3,5 0,5 3,7 0,5 6,1 0,8 7,2 0,9 9,0 1,1 PC 7,7 1,1 8,7 1,1 6,4 0,9 9,4 1,3 6,7 0,9 20,0 2,5 PC/ABS 6,3 0,9 15,1 2,0 12,0 1,7 8,3 1,1 7,6 1,0 5,8 0,7 POM 2,5 0,3 2,5 0,3 2,3 0,3 3,6 0,5 2,7 0,4 3,2 0,4 Forrás: MMSZ évfolyam 7. szám 245

6 azonos volt Németország szintjével (Magyarország: 13,0%, Németország: 12,6%), $PVC felhasználásunk valamivel magasabb, mint a német érték (Magyarország: 16,5%, Németország: 13,6%), $a PET hazai felhasználása 2012-ben 8,5%, a német érték jóval kevesebb, 3,8% volt, $a PS típusoknál is összességében a hazai felhasználási arány 3,2%-kal nagyobb a német átlagnál (Magyarország: 9,1%, Németország 5,9%), $a kiemelt m!szaki m!anyagok felhasználása az utóbbi években dinamikusan b"vült, de 2012-ben a 10%- os arányával még elmaradt Németország 12,2%-os részesedését"l az egész m!anyag-feldolgozásban Polietilének Kis s!r!ség! polietilén A magyar statisztika jelenleg még nem különíti el a hagyományos kis s!r!ség! és a korszer!bb lineáris kis s!r!ség! polietilénb"l gyártott termékeket. Összességében a felhasználás növekedése hat év vonatkozásában 2012-ben mintegy 4,7%-kal kisebb volt, a bemutatott id"szakban a legalacsonyabb érték!re csökkent (10. táblázat). 10. táblázat. PE-LD feldolgozás között, kt Fólia 77,2 104, ,4 70,2 71,5 Kábelbevonat 3,1 2,8 2,4 4,0 3,8 4,0 Fröccstermék 10,7 20,4 19,2 20,6 10,7 9,3 Egyéb 18,2 19,3 19,1 20,2 20,1 19,3 Összesen 109,2 147,0 107,7 112,2 104,8 104,1 $Változatlanul meghatározó cikkcsoport a fólia, ugyan 2012-ben nem sokkal mutatott többet a évi értéknél (1,9%), a nagy visszaesés el"tti állapotot (a évi érték) ez még messze nem közelítette meg. Az összes gyártás kb. 75%-a csomagolóanyag, jelent"s továbbá a mez"gazdasági felhasználás is. $A fröccstermékek mennyisége tovább hanyatlott az el"z" évihez viszonyítva, a válság el"tti id"szakra viszszacsúszva, részaránya is alacsonyabb értéket mutat, a évi 14%-ról 8,9%-ra csökkent. $A kábelipari felhasználásban kisebb mérték!, 5,3%- os növekedést tapasztaltunk. $A habgyártáshoz felhasznált PE-LD mennyisége 2011-ben érte el az id"szak legmagasabb értékét, ben sajnos itt is csekély 0,6% volt a csökkenés. $Az egyéb termékeknél a legjelent"sebb tétel a tetrapak dobozokhoz felhasznált mennyiség. A felhasználási szerkezetet a nyugat-európaival összehasonlítva nem mutatkozik lényeges eltérés, ott is a fólia a meghatározó. Nyugat-Európában lényegében nem változott a feldolgozás technológiai csoportonkénti struktúra az elmúlt 5 évben Nagy s!r!ség! polietilén A PE-HD alapú termékek el"állítása a bemutatott id"szakban 2007-ben érte el a legmagasabb értékét, majd els"sorban a cs"gyártás csökkenése miatt, folyamatosan hanyatlott (11. táblázat) ben gyakorlatilag minden nagy cikkcsoportban n"tt a feldolgozott mennyiség, míg 2012-re minden kategóriában csökkenést tapasztaltunk, kivéve az üreges testeket, amely stagnált. Ezen anyagtípus felhasználása 3,8%-os mértékben csökkent 2012-ben. 11. táblázat. PE-HD feldolgozás között, kt Cs" 21,4 19,5 14,4 13,5 15,9 13,5 Fröccstermék 20,1 11,7 9,8 11,4 18,1 17,8 Üreges test 11,8 12,7 14,2 15,0 14,9 15,0 Fólia 15,0 19,0 15,0 13,9 19,6 19,5 Egyéb 4,0 4,0 4,0 3,6 3,0 3,0 Összesen 72,3 66,9 57,4 57,4 71,5 68,8 A 2011-ben el"állított PE-HD termékek mennyiségében a cs"- és fröccstermékeknél tapasztaltunk kisebb-nagyobb mérték!, el"bbi 15%-os, utóbbi 1,7%-os csökkenést, a fóliáknál és az üreges testeknél stagnálást ben volt a legnagyobb a gyártott csövek mennyisége a bemutatott hat éves id"szakon belül, ezt azonban már régóta csak álomhatárként emlegetjük, s amíg nem talál magára a hazai épít"ipar, addig nem remélhetünk ezen a területen er"teljes javulást Polipropilén A statisztikai úton megfigyelt vállalatok 2003 és 2008 között ~22%-kal b"vítették a polipropilén alapú termékeik gyártását, sajnos ez a kedvez" folyamat 2009-ben kissé megtorpant, 3,6%-kal maradt el a fogyasztás az el"z" évit"l, jóval kisebb mértékben, mint az összes feldolgozás csökkenése (12. táblázat) ben er"södött, majd 2011-ben és 2012-ben tovább növekedett, és ben elérte az eddigi, és a most bemutatott id"szak legmagasabb értékét. 12. táblázat. PP feldolgozás között, kt Fröccstermék 62,7 65,2 67,8 65,5 72,5 80,2 Fólia 47,9 44,0 48,1 51,8 47,1 58,1 Lemez 9,8 9,6 7,0 7,8 8,4 8,3 Üreges test 3,7 4,2 3,9 3,0 1,5 1,0 Egyéb 32,7 35,5 26,0 30,9 37,0 30,4 Összesen 156,7 158,5 152,8 159,0 166,5 178, évfolyam 7. szám

7 Továbbra is ez az anyag a legnagyobb részesedés! a feldolgozásban. $A PP alapú termékeknél a két legfontosabb cikkcsoport a fröccstermékek és a fóliák. A fröccstermékek 10,6%-os b"vülést mutattak, hasonlóan a tavalyi évhez, míg a fóliáknál több mint kétszer ekkora, 23,4%-os mérték! er"södést tapasztaltunk 2012-ben. A fröccstermékek a bemutatott id"szak legjobb eredményét hozták. Ezek között ma már a legnagyobb tétel az egyéb kategóriával jelölt gyártás, ami a változatlanul jelent"s kupakgyártást takarja. Nem sokkal marad el emögött az alkatrészgyártás sem, és számottev" a háztartási m!anyag cikkek el"- állítása is. Az alkatrészgyártást kedvez"en befolyásolja az autóipari beszállítói növekedés. Pl. beindult a MA- GYAR SUZUKI ZRT. mellett a kecskeméti MERCEDES gyár is. A 2004-ben új beruházás eredményeként jelent"sen b"vült BOPP fóliagyártás 2010-re csúcsformába ért, bizonyítva, hogy a csomagolási ágazatot nem rengette meg a gazdasági válság ben 23,4%-kal b"vült a PP fóliák termelése. $A lemez kategóriában három éves szintfenntartás után 27%-os nagyarányú visszaesés következett be 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben pedig növekedési folyamat látszik megindulni, mert 7,7%-os b"vülés volt 2011-ben, ez tartott ki még 2012-ben is. $Az üreges testek gyártása 2008-ban érte el a csúcspontját hez képest már 28,6%-os, majd 2011-ben további súlyos 50%-os visszaesés volt tapasztalható. A mért mennyiség szintje valószín!leg tartós marad, mert a 2012-es év további 33,3%-os hanyatlást hozott. $Az egyéb termékcsoport mennyiségében is vissza - esés következett be, 17,8%-os mértékben, ez valójában a szál és szálból készült termékeket, amelyek majdnem a háromnegyedet teszik ki, a többi pántoló szalagot és a bálahálót jelenti dönt" többségben. A PP felhasználás dinamikus b"vülését prognosztizálják általában a szakért"k, ez a tendencia talán Magyarországon is kezd érvényesülni, a feldolgozás növekedése meghaladta a m!anyag-feldolgozás egészének növekedését, ugyanakkor részesedése a m!anyag-feldolgozáson belül jól közelíti a világ m!anyagiparában tapasztalható 22,5%-ot. Magyarország csak 0,3%-kal marad el a világátlagtól. Leger"teljesebb növekedés a fóliák területén volt. 13. táblázat. Kemény PVC termékek gyártása között, kt Cs" 30,9 29,2 20,7 18,9 21,0 19,7 Fólia 14,8 13,0 12,7 11,1 11,6 11,9 Profil 18,9 18, ,6 12,6 6,9 Lemez 9,5 9,2 6,4 7,9 8,9 9,9 Fröccstermék 1,7 1,6 1,1 1,3 1,1 1,2 Egyéb 1,1 1,2 1,8 1,3 0,2 0,5 Összesen 76,8 72,6 57,7 53,1 55,4 50, PVC Kemény PVC A kemény PVC felhasználása 2003 és 2008 között sz!k határok között ingadozott, 2009-ben és 2010-ben viszont nagyobb mértékben csökkent, er"teljes hanyatlás következett be, amit 2011 is csak kismértékben, 4,3%-os növekedéssel korrigált még ben viszont ismét nagyobb mérték!, mintegy 10%-os zsugorodást mutatott a PVC felhasználás (13. táblázat). Ebben óriási szerepet játszott a piaci f"leg az épít"ipari igények (csövek, profilok) nagyfokú visszaesése. A kemény PVC termékek gyártásának csökkenése az utóbbi hat év távlatában meghaladja a 35%-ot is ban b"vült a gyártás 2005-hez viszonyítva, de összességében csak a as évek szintjén volt, és ez a mennyiség stagnált az azóta eltelt években, így 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben is további csökkenést tapasztaltunk sem hozott változást, de különösen a profilterméknél 45,2%-kal esett vissza a gyártás hez képest. A nagy érték! ablakprofiloknál továbbra is igénynövekedés várható a felújítások miatt is, csak kérdés, hogy a magyar gyártók mekkora hányadot tudnak megszerezni a piacból. Nyugat-Európában 2004-ben az összes PVC felhasználáson belül már 28% volt a kemény PVC profilok részaránya, míg ez az érték nálunk 26%-ot ért el 2009-ben, ez 2010-ben tovább hanyatlott 23,7%-ra, 2011-re pedig 22,8%-ra csökkent ben már csak egy cég gyártott Magyarországon ablakprofilt, ez az import javára billenti a mérleget. Eközben a PLASTICS EU- ROPE piaci elemz" csoportja a közötti id"- szakra világszerte 3,9%-os növekedést valószín!sített a PVC-re vonatkozóan. $Az összes kemény PVC terméken belül a lemez (11,2%), a fólia (2,6%), a fröccstermék (10%) és az egyéb kategóriákban (250%) tapasztaltunk növekedést. A csövek (6,2%) és a már említett profilok termékkategóriákban csökkenés volt. $A csövek piaca a beruházási lehet"ségek függvényében változik, középtávon a csatornacsöveknél várható jelent"sebb felhasználás. A bemutatott id"szakban jól látható, hogy 2007-t"l folyamatosan egyre lejjebb csúszik a cs"termelés a hazai épít"iparral együtt, bár az export lehet"ségek hatására a 2011-es évben kissé n"tt a gyártás. $A kemény PVC fóliák mennyisége a vizsgált hat éves id"szakban lassan, de folyamatosan csökken, a 2007-ben mutatott értéket azóta sem érte el. Talán enyhe emelkedést (2 3%) lehet észlelni a 2011-es és a 2012-es évben évfolyam 7. szám 247

8 $A kemény PVC lemezeknél a korábbi, mintegy 30%-os csökkenés után 2009-hez képest 23%-os növekedést tapasztaltunk 2010-ben, majd 2011-ben egy szerényebb, de további b"vülés következett be, 12,7%-os mértékben ismét er"södést hozott 11,2%-kal. $A kemény PVC-b"l gyártott üreges testek mennyisége is folyamatosan csökken, és már évek óta egy alacsony szintre állt be. Bizonyos területeket még megtart, els"sorban a gyógyszeripar és a háztartási kemikáliák területén. Valójában új üregestest-gyártó kapacitások PVC alapon már régen nem valósultak meg Lágy PVC A lágy PVC termékek 2012-ben összességében felt!- n"en jó eredménnyel zárták az évet, 31,4%-kal haladták meg az el"z" évi értéket (14. táblázat). 14. táblázat. Lágy PVC termékek gyártása között, kt Kábelbevonat 28,4 30,5 21, ,2 55,8 Padló 31,3 36,4 24,7 24,5 20,0 20,3 Fólia 1,8 0,9 1,1 1,4 1,9 2,9 Egyéb 2,8 3,9 5,1 7,2 6,0 3,9 Összesen 64,3 71,7 52,8 55,1 63,1 82,9 A GRABOPLAST ZRT. sikeres beruházásainak és hatékony piaci munkájának eredményeként a padlógyártás a 2004 és 2008 közötti években csúcspontjára ért el ben viszont a gazdasági válság hatására az exportpiacok is besz!kültek, így nagymérték!, 32%-os visszaesés következett be e sikerterméknél, amit 2010-ben és ben további mélyrepülés követett. A maximális éves tonnás el"állítás 2012-re 44%-kal esett vissza. A kábelbevonatok termelésér"l ugyanaz mondható el, ami a padlógyártásról, szintén er"teljesen csökkent ben, de legalább ez a szegmens 2010 után jelent"sen meger"södött ben látványosan, 60%-kal n"tt 2010-hez viszonyítva, és 2012-ben újabb majd 60%-os er"södésnek lehettünk tanúi. A padlógyártás részaránya az összes lágy PVC feldolgozáson belül, hasonlóan az el"állított mennyiséghez, arányában is csökkent 2012-ben (24,5%), míg a kábelbevonat részesedése 56%-ról mintegy 67%-ra növekedett Polisztirol Az értékelésben együtt szerepeltetjük az összes polisztirol típust. A hazai PS feldolgozás az elmúlt néhány évben lelassult, 2012-ben 1,1%-kal maradt el a termelt mennyiség a hat évvel ezel"ttit"l. A közbens" években hullámzott a gyártott termékek volumene (15. táblázat). A bemutatott id"szakban a 2010-es év jelentette a csúcsot. Gyanítható, hogy az 15. táblázat. PS feldolgozás között, kt Lemez és fólia 23,8 19,0 17,8 18,3 17,2 19,7 Fröccstermék 21,7 17,3 17,7 20,0 20,6 23,2 Hab 28,1 28,9 33,1 37,2 35,4 30,2 Egyéb 0,4 0,4 0,1 0,3 0,3 0,1 Összesen 74,0 65,6 68,6 75,8 73,5 73,2 autó- és készülékalkatrészek gyártói megrendel"i el"írás alapján dolgoznak, nem választhatják meg szabadon az alapanyag típusát ben mintegy 13%-os növekedést tapasztaltunk a fröccsöntött termékeknél, és várható, hogy az autóipari alkatrészgyártás b"vülése tovább javít a helyzeten. A habgyártás sajnos 15%-kal csökkent, els"sorban az épít"ipari szigetel"anyagok területén. A továbbiakban remélhet"leg növekedésre lehet számítani, mert a felújításokra, utólagos házszigetelésekre ismét pályázatokat írnak ki. Magyarországon 2012-ben a polisztirolok a teljes m!- anyag-feldolgozás 9,1%-át tették ki, ami 0,5%-os rész - arány csökkenés 2011-hez képest Poli(etilén-tereftalát) Hazánkban a PET dönt" többségéb"l palack készül, azaz üdít"italos és ásványvizes palackok el"formáit fröccsöntik bel"le. Az adatszolgáltatók tonna fúvott terméket jelentettek 2011-ben, ebben benne vannak a kisebb gyógyszeripari és kozmetikai csomagolóanyagok is, amelyeket közvetlenül egy ciklusban gyártottak. Bár több cég kísérletezik PET fólia gyártásával, lassan növekszik a mennyiség ben 1433 tonna fólia készült, míg 2012-ben már 3284 tonna. Felére csökkent viszont 2012-ben a fröccsöntött PET alkatrészek tömege, valószín!leg más anyaggal helyettesítik az alkatrészgyártásnál. Jelentéktelen, 0,3%-os csökkenést mutatott tavaly az el"formák termelése, ami azt mutatja, hogy sikerült b"víteni a PET palackok és tartályok felhasználási területeit, és nemcsak az évr"l évre növekv" üdít"italok, ásványvíz csomagolására szolgálnak (16. táblázat) M!szaki m!anyagok A felhasznált mennyiségekr"l ezek dönt" többsége importból származik joggal feltételezzük, hogy valójában fel is dolgozzák (17. táblázat). A növekedés 6 év viszonylatában több mint másfélszeres volt, 157,2%, illetve az el"z" évhez viszonyítva is PET táblázat. PET feldolgozás között, kt 2012/ /2011 % % 52,9 49,7 56,8 59,4 66,1 68,0 128,5 102, évfolyam 7. szám

9 jelent"s növekedést tapasztalhattunk. Dinamikusan n"tt a m!szaki m!anyagok feldolgozása, és ezzel elértük a nyugat-európai 10% körüli értéket. Az alapanyagimport statisztikában a fentiekt"l eltér" számok jelennek meg, ami több okra vezethet" vissza: $az adatszolgáltatók köréb"l az ezeket az anyagokat feldolgozók nagyobb hányadban hiányoznak, mint a feldolgozás egészéb"l, sok egészen kis cég dolgoz fel ilyen anyagokat, $az adatszolgáltatók sok esetben nem adták meg az egyéb soron szerepl" anyagok részletes bontását. A m!szaki m!anyagok dönt" többségét fröccsöntik. A poliamidból els"sorban autóipari- és elektromos berendezések alkatrészei, kisebb mennyiségben fröccsöntött háztartási cikkek készültek, valamint használtak zárórétegként a fólia és többréteg! flakon gyártásánál is. Az ABS legnagyobb mennyiségét a játékgyártók igénylik, majd ezt követik a háztartási cikkek, az autó- és elektromos termékeket gyártó ipar jóval kisebb mennyiséget alkalmaz. PC-b"l és blendjeikb"l els"sorban elektromos és elektronikus berendezések házai és egyéb alkatrészei készültek, valamint a járm!ipar is nagy felhasználónak bizonyult. 17. táblázat. M!szaki m!anyagok felhasználása között, kt M!szaki 2012/ / m!anyagok % % ABS, SAN stb. 18,0 17,8 31,0 31,2 36,7 38,8 215,6 105,7 PC + blend 15,4 23,8 18,4 17,7 14,3 25,9 168,2 181,1 Poliacetál 3,3 3,3 2,4 3,6 2,7 3,2 97,0 118,5 PA 19,6 22,0 18,0 18,3 18,1 20,6 105,1 113,8 Összesen 56,3 66,9 69,8 70,8 71,8 88,5 157,2 123,3 6. ábra. A hazai m"anyag-felhasználás területenkénti megoszlása 2012-ben 5.3. A m!anyag termékek felhasználási területei A termékek felhasználás szerinti besorolását az adatszolgáltató feldolgozó vállalatok adatai alapján végeztük el, ami nem esik egybe teljesen a tényleges felhasználással, mert jelent"s mennyiség! termék-exportot is tartalmaz, és nem szerepel benne az import. A kett" mennyisége közelít egymáshoz, az export tonna, az import tonna, a felhasználási terület nyilván nem fedi pontosan egymást, de a vámtarifaszám szerinti besorolás nem bontható a felhasználási cél szerint, így ett"l a korrekciótól kénytelenek vagyunk eltekinteni. Az egymás utáni években minden esetben a fenti gyakorlatot folytattuk, és a számok jól követik a nemzetközi gyakorlatot is. A hazai felhasználás megoszlása nagyon hasonló a nemzetközi statisztikákhoz, meghatározó a csomagolóipar, jelent"s az épít"ipar, a továbbiak részaránya relatíve kisebb (6. ábra). A évi megoszlással összehasonlítva az alábbi eltérések mutatkoznak: $növekedett a járm!ipari és az elektromos ipari termékek részaránya, $visszaesett a csomagolás és az épít"ipari célú gyártásához használt m!anyagok mennyisége, $azonos szinten maradt a bútoripari, a mez"gazdasági, a háztartási cikkek, a sport-játék célú és az egyéb kategóriák felhasználása, $a fenti számokat esetleg módosíthatná, ha pontosan ismernénk az adatszolgáltatók által az egyéb soron szerepl" tételek tényleges felhasználását. 6. Összefoglalás A 2012-ben el"állított m!anyag termékek mennyisége gy!jtésünk alapján 5,1%-kal növekedett 2011-hez képest. Korszer!södött a termékválaszték, jelent"sen er"södött a nagy érték! m!szaki m!anyagok felhasználása. Az ágazat értékben kifejezett tevékenysége a KSH adatok alapján is nagyobb növekedést mutatott az ipari átlag növekedésénél. A évi termelési érték hez viszonyítva több mint kétszeresére n"tt, 2011-hez képest pedig 5%-kal b"vült. A statisztikailag nyomon követett m!anyag-feldolgozás, a mennyiségi adatok szerint, az elmúlt 5 évben több mint 5%-kal n"tt. A gyártott mennyiségb"l 2012-ben 11,5%-kal kevesebb terméket, tonnát exportáltak 2008 mil - lió USD értékben, a m!anyag termékek importja menynyiségben tonna volt, ami majd 13%-os csökkenést jelentett az el"z" évhez képest (2095 millió USD) ben a m!anyagipari ágazat pénzügyi mérlege az el"z" évi 315,9 millió USD-vel szemben még kedvez"bben alakult, 763,4 millió USD többletet mutatott. A m!anyagipari ágazat kilátásai a nemzetgazdaság egészét követik. Úgy t!nik, hogy 2012-ben tovább er"- södik a járm!gyártás, és talán végre megindul az épít" - ipar fejl"dése is. Az egyes alágazatok fejl"dése az alap - anyaggyártást is nagyobb termelésre késztethetik majd évfolyam 7. szám 249