ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

Átírás

1 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A fogyasztói csoportok szervezésének tilalmát kimondó rendelkezések megtartásának ellenırzésérıl Budapest, február

2 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG SZOLGÁLTATÁS-ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY Iktatószám: Készítette: SEF-360/2016. Csengeri Éva ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A fogyasztói csoportok szervezésének tilalmát kimondó rendelkezések megtartásának ellenőrzéséről Budapest, február

3 1. Vezetői összefoglaló A fogyasztói csoportokat szervező vállalkozások által folytatott tevékenységek jogszerűségének vizsgálata során tapasztaltak, valamint a fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező fogyasztói megkeresések alapján általánosságban megállapítható, hogy a fogyasztói csoportok létrehozását véglegesen megtiltó, illetve a tagok nyilvános felhívás útján történő szervezésének tilalmát előíró szabályok megalkotásának eredményeként a korábbi évekhez viszonyítva évben lényegesen kevesebb fogyasztó került kapcsolatba fogyasztói csoportot működtető vállalkozásokkal. A témavizsgálat során a kormányhivatalok összesen 25 esetben ellenőrizték fogyasztói csoportot működtető vállalkozás tevékenységének jogszerűségét, 10 esetben hirdetés útján értesültek a vállalkozás fogyasztói csoportot szervező, működtető tevékenységéről, ezen kívül országosan 15 db fogyasztói kérelem, illetve közérdekű bejelentés érkezett a kormányhivatalokhoz, amelyek közül 7 esetben indult hatósági eljárás, 8 esetben pedig a fogyasztók tájékoztatására került sor. 2. Az ellenőrzés indoka, célja A fogyasztói csoportok célközönségét jellemzően a pénzügyi nehézségekkel küzdő, jövedelemigazolással nem rendelkező, a pénzintézetek banki, pénzügyi szolgáltatásaiból nem részesülő, valamint jövedelmük, életkoruk alapján a banki hitelezés köréből kiszoruló fogyasztók alkotják. Tekintettel arra, hogy a pénzügyi csoportok iránt érdeklődő fogyasztók - anyagi helyzetükből adódóan - az átlagosnál kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, különösen érzékenyen reagálnak a hitellel kapcsolatos lehetőségeket ígérő hirdetésekre, reklámokra. A témavizsgálat célja a fogyasztói csoport szervezését és reklámozását tiltó rendelkezések betartásának ellenőrzése, a jogszabályoknak nem megfelelően működő vállalkozások kiszűrése, ezáltal a nehéz anyagi helyzetben lévő fogyasztók fokozott védelme volt. 3. Az ellenőrzés időtartama, résztvevői Az ellenőrzés lefolytatására január 1. és december 31. közötti időszakban került sor, valamennyi kormányhivatal részvételével. 4. A fogyasztói csoport és működése A vonatkozó jogszabály értelmében a fogyasztói csoport a szervezők díjazás ellenében történő közreműködésével a csoport tagjai pénzének összegyűjtésén alapuló minden olyan csoport, amelynek célja, hogy minden tagja az általa előre meghatározott dolog tulajdonjogát a tagok befizetéseiből, előre meghatározott időtartamon belül véletlenszerű vagy többletfeltételek vállalásától függő kiválasztás útján a csoport segítségével megszerezze. A fogyasztói csoport tagjai az általuk választott futamidő minden hónapjában a megvásárolni kívánt termék árának vagy értékének egy hónapra eső hányadát (alaprészletet), továbbá megbízási díjat fizetnek a szervező részére. A fogyasztók által befizetett havidíjak képezik a csoport pénzügyi alapját, amely fedezi a szervező működésének költségeit. A jogosultságot szerzett tagok számára a megtakarításból kerül sor a vásárlói jog biztosítására (a fogyasztó által megjelölt áru megvásárlására). 2

4 Tekintettel arra, hogy a tagok sorsolás szerinti sorrendben részesülnek a juttatásban, a vásárlói jog megszerzésének időpontja előre nem meghatározható. Azok a tagok azonban, akik magasabb összegű havidíj befizetését vállalják, általában előbb juthatnak vásárlói joghoz. A fogyasztói csoport a kisorsolt fogyasztó nevében és helyett kifizeti a tag által választott termék vételárát, a tulajdonjogot szerzett tag pedig havi részletekben törleszti tovább fennálló hátralékát a fogyasztói csoport felé. A futamidő végéig a csoport valamennyi tagja vásárlói joghoz jut. A fogyasztói csoportot szervező vállalkozás közvetítő szerepet tölt be, tehát szervezi a csoport tagjait, gondoskodik a csoport pénzügyi alapját képező befizetések és havidíjak beszedéséről, nyilvántartásáról, valamint közreműködik a vásárlói jogot szerző tagok által megkötendő adásvételi szerződések kivitelezésében. 5. Vizsgálati szempontok, ellenőrzési tapasztalatok 5.1 Vizsgálati szempontok A vonatkozó szabályozás értelmében január 1-től fogyasztói csoport nem hozható létre, január 1-től pedig új fogyasztó kizárólag - a szerződés felmondással történő megszüntetése következtében - kieső fogyasztó helyére vehető fel. A fentiekre tekintettel a kormányhivatalok mind a fogyasztói bejelentések, mind a hirdetés alapján hivatalból indított eljárások során vizsgálták, hogy a fogyasztói csoportot mikor hozták létre, illetve a korábban más tevékenységet folytató vállalkozások mióta működnek fogyasztói csoportszervezőként. A jogszerűen működő január 1. előtt létrejött - fogyasztói csoportok esetében pedig a vizsgálat tárgyát képezte annak ellenőrzése is, hogy az új tagok (szerződés felmondása miatt) kieső fogyasztó helyére léptek-e be a fogyasztói csoportba. Figyelemmel arra, hogy - a vonatkozó jogszabály értelmében január 1-től tilos fogyasztói csoportba fogyasztókat nyilvános felhívás útján gyűjteni, a vizsgálat tárgyát képezte a különböző reklámok, hirdetések ellenőrzése is A fogyasztói csoportot működtető vállalkozások tevékenységük folytatását január 31-ig a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság felé kötelesek voltak bejelenteni. Az előzőekben említett vizsgálati szempontokon túl a kormányhivatalok munkatársai ellenőrizték, hogy a vizsgálat alá vont vállalkozás teljesítette-e bejelentési kötelezettségét a hatóság felé. 5.2 Az ellenőrzés általános tapasztalatai A évben a kormányhivatalok összesen 25 esetben ellenőrizték fogyasztói csoportot működtető vállalkozás tevékenységének jogszerűségét. A témavizsgálat során a kormányhivatalokhoz országosan 15 db fogyasztói kérelem, illetve közérdekű bejelentés érkezett, míg 10 esetben a kormányhivatalok munkatársai hirdetés útján értesültek a vállalkozás fogyasztói csoportot szervező tevékenységéről. A témavizsgálat során a fogyasztói csoportot működtető vállalkozások ellen indult hatósági eljárások mellett valamennyi esetben megtörtént a hirdetéseket közzétevő vállalkozások felelősségre vonására irányuló intézkedés is. Tekintettel arra, hogy a vizsgálat alá vont vállalkozások az esetek többségében nem működtek együtt a fogyasztóvédelmi hatósággal (egyáltalán nem vagy hiányosan 3

5 teljesítették adatszolgáltatási kötelezettségüket), megnehezítve ezzel a hatóság számára a tényállás megfelelő tisztázását, több eljárás jelenleg is folyamatban van. A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága egy fogyasztói csoportot működtető vállalkozást - a témavizsgálat ideje alatt jogerőre emelkedett döntésében - megszüntetett. 5.3 Az ellenőrzés részletes megállapításai Hivatalból lefolytatott ellenőrzések A kormányhivatalok munkatársai ellenőrzés alá vonták mind a nyomtatott sajtóban (ingyenes reklámújságok, szórólapok, helyi és országos terjesztésű napi- és hetilapok) elhelyezett hirdetéseket, mind az internetes, a rádiós, illetve a televíziós hirdetéseket. A vizsgált napi- és hetilapok, hirdetési újságok közül a kormányhivatalok munkatársai többek között az alábbi sajtótermékekben elhelyezett hirdetéseket vonták rendszeresen vizsgálat alá: Nők Lapja, Story Magazin, BORS szórakoztató napilap, BLIKK napilap, Mertopol napilap, Hot magazin, Best magazin, Tolnai népújság, Bonyhádi Hétről-Hétre, Szuper Info, Kisbíró, Magyar Hírlap, 24 óra, Kelet-Magyarország Napilap, Infó Plusz Magazin, stb. Az internetes honlapok közül többek között a a a a valamint a weboldalakon elhelyezett hirdetések tartalma került rendszeresen ellenőrzésre. Az előző felsorolás ugyan nem teljes körű, mindazonáltal kiválóan szemlélteti a kormányhivatalok munkatársainak széles körű, a lehetőségekhez mérten mindenre kiterjedő kutatómunkáját, amelyet annak érdekében végeztek, hogy a lehető legtöbb fogyasztói csoportot népszerűsítő hirdetés és vállalkozás kerüljön felkutatásra és ellenőrzésre. A témavizsgálat ideje alatt a kormányhivatalok látóterébe több olyan, különböző újságokban megjelenő hirdetés került, amelyek vonatkozásában felmerült, hogy azok - taggyűjtés céljából - fogyasztói csoportot szervező vállalkozások tevékenységét népszerűsítik. Ezek közül az eljárás során 10 hirdetés esetében nyert megállapítást, hogy azokat fogyasztói csoportot szervező, működtető vállalkozások jelentették meg. A fogyasztói csoportokat népszerűsítő reklámok, hirdetések csaknem minden esetben kedvező feltételű ( Fix forint alapon/ingatlanfedezet nélkül ), az esetek többségében azonnali hiteleket ( Várakozás és mellébeszélés helyett!, Gyorskölcsön! ) ígérnek az arra különösen rászoruló fogyasztóknak ( vállalkozóknak/ nyugdíjasoknak/ BAR (KHR) listán szereplőknek Nyugdíjasoknak, akár 75 éves kor felett is ). Általánosságban elmondható, hogy a fogyasztói csoportot népszerűsítő reklámokban a vállalkozás neve és irodájának címe többnyire nem került feltüntetésre. A legtöbb esetben mindössze egy telefonszámot adtak meg a hirdetésben, amelyen a fogyasztó a további részletekről érdeklődhet. A témavizsgálat tapasztalatai azt mutatják, hogy a fogyasztói csoportot népszerűsítő hirdetések az elmúlt időszakban jelentős mértékben csökkentek (azonban nem szűntek meg teljesen), a tagok nyilvános felhívás útján történő toborzása tehát - a hatályos jogszabályi előírásnak megfelelően - visszaszorulni látszik. A témavizsgálat során megállapítást nyert, hogy valamennyi, hivatalból lefolytatott ellenőrzésben érintett vállalkozás január 1-je előtt jött létre, illetve fogyasztói csoportszervező tevékenységét ezt megelőzően kezdte meg. 4

6

7 1. számú melléklet FÜGGELÉK A fogyasztói csoportok szervezésének tilalmát kimondó rendelkezések megtartásának ellenőrzése című vizsgálatról készített összefoglaló jelentéshez Az ellenőrzés alapját az alábbi jogszabályok képezték: a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény; a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény; a kis- és középvállalkozásokról, valamint fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény; a fogyasztói csoportokról szóló 530/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet; a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet.