BOLOR-UN GEREL CRYSTAL-SPLENDOUR VOLUME I. Blo* oa kere&

Átírás

1 BOLOR-UN GEREL CRYSTAL-SPLENDOUR VOLUME I Blo* oa kere&

2

3 BOLOR-UN GEREL KRISTÁLYFÉNY TANULMÁNYOK KARA GYÖRGY PROFESSZOR 70. SZÜLETÉSNAPJÁNAK TISZTELETÉRE I. KÖTET SZERKESZTETTE BIRTALAN ÁGNES ÉS RÁKOS ATTILA EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM, BELSŐ-ÁZSIAI TANSZÉK MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA, ALTAJISZTIKAI KUTATÓCSOPORT BUDAPEST 2005

4

5 BOLOR-UN GEREL CRYSTAL-SPLENDOUR ESSAYS PRESENTED IN HONOUR OF PROFESSOR KARA GYÖRGY S 70 TH BIRTHDAY VOLUME I EDITED BY BIRTALAN ÁGNES AND RÁKOS ATTILA EÖTVÖS LORÁND UNIVERSITY, DEPARTMENT OF INNER ASIAN STUDIES HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES, RESEARCH GROUP FOR ALTAIC STUDIES BUDAPEST 2005

6 BOLOR-UN GEREL. KRISTÁLYFÉNY. I. KÖTET Szerkesztette Birtalan Ágnes és Rákos Attila Eötvös Loránd Tudományegyetem, Belső-ázsiai Tanszék Magyar Tudományos Akadémia, Altajisztikai Kutatócsoport A kötet kiadását támogatta a Chiang Ching-Kuo Foundation for International Scholarly Exchange és a Komacu Csikó Alapítvány. Az angol szövegeket lektorálta: Pokoly Judit Technikai szerkesztő: Rákos Attila BOLOR-UN GEREL. CRYSTAL-SPLENDOUR. VOLUME I Edited by Birtalan Ágnes and Rákos Attila Eötvös Loránd University, Department of Inner Asian Studies Hungarian Academy of Sciences, Research Group for Altaic Studies This volume was published with the support of the Chiang Ching-Kuo Foundation for International Scholarly Exchange and the Komacu Csikó Foundation (Budapest). English texts were checked by Pokoly Judit. Technical editor: Rákos Attila Copyright Budapest 2005 ISBN ISBN Ö

7 TABLE OF CONTENTS TARTALOMJEGYZÉK PREFACE... 1 TABULA GRATULATORIA... 3 RÓNA-TAS ANDRÁS: Kara György bemutatása... 5 СУЛТАН ТАУКЕЙ: Эрхэм эрдэнэ бүтээгч суу билэгтэн... 9 AGÓCS TAMÁS: A Látomásbeli Önmegszabadító APATÓCZKY ÁKOS BERTALAN: és a maradék APOR ÉVA: A perzsa taz kira és a kontinuitás ARANYOSI ÉVA: A hit újjászületése AVAR ÁKOS: A mongol népi gyógyászat BALOGH PÉTER: A buddhizmus Mongóliában BARTA ZSOLT: Néhány megjegyzés a magyarországi tatárjárás ( ) történetéhez BASKI IMRE: Vaskapuk (Temir qapïγ, Vaskapu, Dömörkapu) D. BAYARTU: BERECZKI ZOLTÁN: Szentséges Dzsingisz kánnak imája BETHLENFALVY GÉZA: The life of dzogchen master Dga -rab-rdo-rje in a Mongolian Rnam-thar BRITTIG VERA: Megjegyzések egy ladaki mintakönyv Gur-gyi mgon-po ábrázolásához KEREYIDJIN D. BÜRGÜD: About Mongolian Children s Folk Songs Ж. ЦОЛОО: Монголын хуульзүйн нэгэн дурсгалт бичгийн хэдэн нэр томъёо CSÁKI ÉVA: Középmongol eredetű jövevényszók a karacsáj-balkárban CSORNAI KOVÁCS TAMÁS: Nomádok négy keréken DALLOS EDINA: Nőalakok a tatár varázsmesékben DEBRECZENI ÁKOS: A Stengs-ek története a Ka-khol-ma-ban EGYED ALICE: The Meaningless Fill-in Syllables in Tibetan Buddhist Chant ERDÉLYI ISTVÁN: Hösőn uhaa Áldozóhely és temető a Góbi-sivatagban Л. ЭРДЭНЭСУВД: Монгол хэлний этгээд үг хэллэгийн судлал, түүнийг судлах нь FAJCSÁK GYÖRGYI: Bevezetés a Buddhó tanába

8 АЛЕКСАНДЪР ФЕДОТОВ: О животных белого цвета в тюркском и монгольском эпосе FEHÉR JUDIT: Neyārtha és nītārtha tanítások a madhyamaka hagyomány alapján FODOR PÁL: A magán- és kényszerkölcsön szerepe az oszmán államháztartásban a század fordulóján D. GANBOLD: Kara György köszöntésére GELLE ZSÓKA: Kunga Rangdöl alászállása a poklok birodalmába GYARMATI IMRE: A Rák csillagkép elnevezései a török nyelvekben HAJNAL LÁSZLÓ: Modern mongol mitologizálás HAMAR IMRE: Az Avatamṣaka-sūtra szanszkrit és tibeti szövegváltozatai HOPPÁL MIHÁLY SOMFAI KARA DÁVID: Kirgiz sámánszertartás Xinjiangból IVÁN ANDREA: A középmongol Pañcaraks ā KAKAS BEÁTA: A tudat megtisztítása, avagy gyakorlati buddhista irodalom Tibetben ABLET KAMALOV: Sino-Uighurica: Revisiting the Uighur Runic Insriptions and the T ang Sources KARMADORJE: TÈN-_ Cc- - N, Б. КАТУУ: БНУнгар Улсын нэрт монголч эрдэмтэн Д. Карагийн монгол аман зохиолын судлалд оруулсан хувь нэмэр KELÉNYI BÉLA: Vajrabhairava tizenhármas maóðalája KÓSA GÁBOR: A fényküldött és a sámánnő KOVÁCS ATTILA ENDRE: Cedenbal leváltása és ami körülötte történt KOVÁCS DÖMÖTÖR: Old Turkic Literary Tradition in the Secret History of the Mongols IRINA KULGANEK: The English Missionaries in Siberia: Robert Yuille s Correspondence with O. M. Kovalevskij KUN PÉTER: Hetvenhét kazak közmondás és szólás KUNKOVÁCS LÁSZLÓ: Tibet átformál KUZDER RITA: Lhamo, a hagyományos tibeti táncos zenedráma LOVÁSZ VIKTOR: Tibeti szerzetesi fogadalmak, avagy Sdom-pa MAJER ZSUZSA: A mongol szerzetesi ruhadarabok és fejfedők terminológiája MÉSZÁROS CSABA: Trópusok vagy jelek? NAGY KORNÉL: Khalkedóntól Khalkedónig: Ortodoxia és monofizitizmus látképe az örmény katholikosz listák tükrében (4 10. század) NAGY ZOLTÁN: Namo Buddhaya, Namo Dharmaya, Namo Sanghaya! Namo Lenina, Namo Ideologiya, Namo Partiya! OBRUSÁNSZKY BORBÁLA: Danjanraw aa tevékenysége és hagyatéka

9 OKA ILDIKÓ HAJNALKA: A magyarországi kun női viselet fejdísze és ennek néprajzi, viselettörténeti háttere OLÁH CSABA: PÉRI BENEDEK: Kalmük tisztségviselők a Mughal Birodalom szolgálatában PÉTER ALEXA: A bsam-yas kolostor története Sa-skya-pa bsod-nams rgyal-mtshan: A királyok származását megvilágító tükör című műve alapján PŐCZE KRISZTIÁN: Sülde В. И. РАССАДИН: Об окинских сойотах и их языке В. И. РАССАДИН Д. Д. ДОНДОКОВА: О проблемах составления сравнительноисторической грамматики бурятского языка RUTTAI MÁRTA: A két szürke története SALÁT GERGELY: A zhangjiashani leletek és a Zouyanshu SÁNTHA ISTVÁN: Ideje már a tajgába indulnunk! SÁRKÖZI ALICE: Őfényessége tanítása A 8. Dzsebcundamba Kutuktu pásztorlevele SERES ISTVÁN: 18. századi magyar híradások a volgai kalmükökről SIPOS JÁNOS: A sziú indián dalok ázsiai kapcsolatairól TATYANA SKRYNNIKOVA: Semantic Codes of the Buryat Traditional Culture in the Epos Alamži Mergen SOMLAI GYÖRGY: Táranátha egy dóhá-magyarázata SZALMÁSI PÁL: Kárókatona SZILÁGYI ZSOLT: Γaldan szent fája TAKÁCS RÉKA: Identitás és nyelvek: a modern tibeti irodalom kialakulása és paradoxonai MARIA MAGDOLNA TATÁR: Some Central-Asian Ethnonyms among the Mongols TELEKI KRISZTINA: Mongólia kolostorai az Arany Krónika jegyzéke alapján TÓTH ERZSÉBET: Dzsingisz kán származásának leírása tibeti nyelvű történeti művekben TÖRCSI LEVENTE BALÁZS: Sarki hisztéria TÖRÖK RÓBERT: A Dayan Degereki hegyistenséghez szóló tibeti nyelvű áldozati rituálészöveg két változatának összehasonlítása С. М. ТРОФИМОВА: Категория посессивности и ее выражение в монгольских языках UHERKOVICH LÁSZLÓ: A Citta-mātra iskola bemutatása Dkon-mchog jigs-med dbang-po-nál VON KÄTHE URAY-KŐHALMI: Geser/Kesar, der Weltherrscher und Erlöser VARGA FERENCE: A burját xawčaaxai

10 VÁSÁRY ISTVÁN: Oldamur és társai ДМИТРИЙ ВАСИЛЬЕВ: Неопубликованные наскальные надписи из Тувы VERES PÉTER: A magyarok és az obi-ugorok közös *mańćэ önelnevezése etimológiájának történelmi és mitikus háttere WINDHOFFER TÍMEA: A Fehérlófia Belső-Ázsiában WOJTILLA GYULA: Samayamātékā II, Interpretációs lehetőségek YAMAJI MASANORI: Kakun, a japán családi intelmek ZENTAI GYÖRGY: Három nepáli bronzszobor a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményéből ZSIGMOND BENEDEK: Kartvél nyelv-e az örmény?

11 PREFACE The title of this honorary volume is Bolor-un gerel in Mongolian, the Crystal Splendour. We suggest this heading with reference to the crystal splendour of pure wisdom as the symbol of knowledge: the knowledge of the present and future researchers of Hungarian Oriental studies. Professor KARA György, the well-known scholar in numerous fields of Altaic, Chinese, Turkic and Tibetan studies, celebrates his 70 th birthday in Professor Kara has been the head of the Inner-Asian Studies and for thirty years ( ) he was also the leader of the Department of Chinese and East-Asian Studies at the University ELTE. Since 1970 he has been the leader of the Research Group of the Altaic Studies of the Hungarian Academy of Sciences. He was a visiting professor in several countries, such as Japan, Mongolia, and Russia and for more than a decade he has been full professor at the University of Bloomington (Indiana) in the USA. Last year he became the corresponding member of the Hungarian Academy of Sciences, too. He carried out fieldwork in Mongolia and China and took part in numerous academic conferences all over the world including, Taiwan, Japan, Mongolia, Russia, Germany, Great Britain, USA and so on. Professor Kara is the author of numerous books and articles (more than 300 items) on very different scholarly fields such as: Altaic linguistics, linguistic affinity of Middle-Mongolian and Chinese, history of Mongolian writing systems, current state of Mongolian dialects, editing and analysing Middle Mongolian Buddhist canonical sources, Tibetan and Uighur sources, manuscript fragments from Turfan on Mahayana Buddhism. Last summer the editor of the present book, the successor of Professor Kara as the head of the Department of Inner Asian Studies called on scholars of the above mentioned fields from many academic institutions and universities to take part with their contributions in the planned honorary volume. Since Professor Kara had numerous pupils, students and has many colleagues who respect his oeuvre, we received positive answers from about fifty leading scholars from different countries. All the oriental languages that Professor Kara studied (Mongolian, Chinese, Tibetan) were welcomed as the language of the studies besides the usual European languages and of course Hungarian. The honorary volume contains numerous articles by leading scholars of the above mentioned fields, and also the first attempts of young pupils, students. Hereby we ask Professor KARA and also other leading scholars to receive the younger generation s efforts with goodwill. There are articles of different genres, academic essays, translations from Oriental languages into Hungarian and also from Hungarian into Mongolian and also field reports. We hope that this collection of essays will be not only a worthy celebration and tribute to a remarkable scholar, but also a contribution of high academic level in various fields of oriental studies. Birtalan Ágnes 1

12

13 TABULA GRATULATORIA Agyagási Klára Babakumar, Khinayat Balogh Mátyás Bartos Dóra Bartos Huba Benkő Mihály Berta Árpád Bira, Š. Bolya Gergely Cseh Éva Csikai Valéria Csongor Barnabás Dávid Géza Dévényi Kinga Dobrovits Mihály Enxtüwšin, E. Farkas Ottó Fendler Károly Ferenczy Mária Fodor Sándor Füredi Zoltán Galla Endre Galla Endréné Galiev, Anvar Gáspár Csaba Hajnal István Hazai György Ivanics Mária Iványi Tamás Jankovsky Henryk Jelen János Jeremiás Éva Józsa Sándor Kakuk Zsuzsa Kalmár Éva Kardos Tatjána Káldy Nagy Gyula Károly László Khabtagaeva Baiarma Kempf Béla Kenessei Mária Kincses Nagy Éva Krist Stefan Lágler Péter Major Kornélia Martool, Saizana Matkó Márta Mátyus László Molnár Ádám Mönxerdene, C. Négyesi Mária Novák Anikó Nyíri Mária Ormos István Orosz Gergely Osváth Gábor Önörbayan, C. Paulik Ágnes P. Szabó Sándor Porció Tibor Pürew aw, E. Renner Zsuzsa Saber el-adly Sagaster, Klaus Sampildendew, X. Sári László Solnay Dénes Somi Panni Sudár Balázs Šagdarsüren, C. Szerdahelyi István Székács Eszter Taube, Erika Tauscher, Helmut Terjék József Tokaji Zsolt Szabó Béla István Varga Mariann Vinkovics Judit Zieme, Peter Zimonyi István Zsigmond Ártemisz Éva 3

14

15 KARA GYÖRGY BEMUTATÁSA * Róna-Tas András Régi és nemrégiben felújított szokása a Magyar Tudományos Akadémiának, hogy új tagját szakmájához közelálló tagtársa, a székfogaló előadás előtt, az Osztálynak bemutatja. Öröm és megtiszteltetés számomra, hogy új levelező tagunkat Kara Györgyöt bemutathatom. Öröm azért, mert Kara György pályáját egyetemre való kerülésétől napjainkig kísérhettem figyelemmel. Megtiszteltetés pedig azért, mert Kara György személyében egy rendkívüli képességű és vitathatatlan nemzetközi elismerésnek örvendő tudóst fogadott az Akadémia tagjai közé. Szükség is van erre a bemutatásra, mert a szűkebb szakmai körökön kívül tevékenységét, eredményeit nem mindenütt ismerik és ismerik el kellően. Ritka kivételnek számított, hogy az ötvenes években valaki, különösen a keleti filológiai szakokon egyszakos lehetett. Kara már akkor feltűnő tehetségével vívta ki ezt a lehetőséget, ami persze nem jelentette azt, hogy csak mongolisztikát tanult volna. Már ekkor kiterjesztette érdeklődését a kínai, a mandzsu, a török és a tibeti nyelvekre és filológiára ben az akkor még Mongol Tudományos Tanácsnak nevezett Mongol Tudományos Akadémia és személyesen a nagy mongol tudós és későbbi apósa Rincsen professzor meghívására utazott első mongóliai kutatóútjára, ez alkalommal még együtt Urayné Kőhalmi Katalinnal és velem. Majd az évek során egyre gyakrabban járt a mongolok között, gyűjtve nyelvük, folklórjuk adatait ban jelent meg első jelentős tanulmánya a nyugatmongoliai ojrát nyelvjárásokról, amely rögtön felkeltette a nemzetközi mongolisztika érdeklődését. Az egyetem elvégzése után, a Belső-Ázsiai Tanszéken maradva, Ligeti Lajos mellett mindenekelőtt a mongol szövegkiadás iskoláját járta ki ban jelent meg, akkor egyetemi jegyzetként, a nemzetközi folklórirodalom egyik fontos szövegének a Vétalapancsavimsati mongol változatának a Siditü kegür-ün üligernek átírása Ligeti Lajos ajánló előszavával. Aki sémi írástípussal írott szövegeket valaha eredetiben olvasott, az tudja, hogy minden átírás egyben értelmezés és megfejtés is. Ligetinél egyébként egy legalább 300 oldalnyi ilyen szöveg átírása és lefordítása volt a belépő a tudományos pályára, Kara ennek többszörösét teljesítette, később számos mongol nyelvemléket írt át és adott ki. Több alapos könyvismertetése után az addig gyakorlatilag kutatatlan üdzsümcsin nyelvjárás felgyűjtése, feldolgozása és publikációja jelzi pályájának fontos következő állomását. A mongolisztika még mindig az a terület, ahol eddig ismeretlen, vagy éppencsakhogy futó említésre méltatott nyelvjárásokat, nyelveket lehet felfedezni és bemutatni. Kandidátusi értekezését egy mongol regös énekeiről és nyelvéről írta. A dzsarutmongol regös Padzsaj oeuvrjének bemutatása egyszerre volt a folklór és a nyelvészet számára kiemelkedő teljesítmény. Magyarországon volt már előzménye annak, hogy egy népi ének- vagy mesemondó teljes anyagát feldolgozták Ortutay és tanítványai, de mongol viszonylatban ez volt az első ilyen kísérlet. A dzsarut nyelvjárás elemzése pedig jelentősen gazdagította a belső-mongóliai nyelvekről, nyelvjárásokról alkotott addigi ismerteket. A munka franciául jelent meg. Az 1970-ben kiadott műben egy szerény jegyzet tudatja, hogy a munka 1965-ben készült el magyarul, francia fordítása pedig 1968 májusában, * Elhangzott a Magyar Tudományos Akadémia I. Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának 2001 december 21-én tartott ülésén, Kara György székfoglaló előadása előtt. 5

16 RÓNA-TAS ANDRÁS Leningrádban. Kara ugyanis leningrádi tanulmányútja alatt fordította vagy inkább írta újra franciául a több mint 350 oldalas könyvet. Kara már ekkor dolgozott következő jelentős munkáján. az 1972-ben a mongol írásbeliség történetéről írt monográfiáján. A könyv címe: Knyigi mongol szkih kocsevnikov, (A mongol nomádok könyvei) a mongol írásbeliség akkor már több mint hétszázéves történetét elemzi. A könyv már címével is utal arra, hogy a nomádokról számos tévképzet uralkodik, amelyeket csak tudós monográfiákkal lehet eloszlatni, a nomád nem azonos a barbárral a kultúrálatlannal, az írástudatlannal. Ez a munka a mai napig kézikönyve mindazoknak, akik mongol kéziratokkal, fanyomatokkal foglalkoznak, ilyeneket meghatározni és datálni akarnak. A munka méltán szolgált egyben a tudományok doktora fokozat elnyerésének alapjául, amelyet 1975-ben védett meg a leningrádi egyetemen. Kara György nagyon sokat tett a mongol irodalom és folklór magyarországi megismertetéséért. Idevonatkozó bibliográfiája oldalakat tesz ki. Ennek ismertetése természetesen itt nem feladatom, de szükségesnek tartom megemlíteni, hogy fordításai (lásd például A mongol irodalom kistükre. Budapest 1965, második kiadás 1971) nemcsak tartalmi szabatosságot, hanem kifejezett esztétikai, művészeti értéket is képviselnek, hozzájárultak a magyar nyelv gazdagításához. Kara különös kedvét leli a néha igen bonyolult buddhista terminusok pontos magyar megfelelőinek megtalálásában, sokszor megalkotásában. Tibetiből fordította le a Young pszichológiai elemzése révén világhírűvé vált tibeti traktátust a halál és a túlvilág közötti átmenetről, amely A köztes lét könyvei címen jelent meg 1986-ban. A buddhista művek magyar fordításának történetében ez egy teljesen új szakaszt kezdett. Azóta számos magyar fiatal kutató, tibetisták és mongolisták, tanítványai, tanítványainak tanítványai, vagy csak tisztelői járnak ezen az úton. Szívesen időznék el Kara mongol, tibeti, török és kínai szövegelemzéseinek, kiadásainak ismertetésénél, melyek ma már az adott témák megkerülhetetlen irodalmi tételei, de a több mint 45 évnyi tudományos munkásság gazdag terméséből már csak két fontos munkának kiemelésére jut idő. Az egyik egy, első látszatra szerény és a szokások szerint nem is tudományosnak tartott műfajban jelent meg, ez Kara halha mongol-magyar szótára. Ez a több előzmény után 1998-ban megjelent munka (Mongol-magyar szótár. Budapest) sokkal több mint egyszerű szótár. Először is a mongol szókincs olyan teljességét öleli fel, amelyet egyetlen más szótárban sem találunk. Számos olyan mongol szót rögzít, főleg etnografikumokat, de növényneveket, történeti címeket is, amelyeket semmilyen más szótár nem tartalmaz. Másodsorban, a halha mongol beszélt nyelvi alakok mellett feltünteti a klasszikus irodalmi alakot és idegen szavak esetén a szó eredetét, az etimológiát is. Ezzel az előző korszak két nagy mongolisztikai teljesítményével Ramstedt kalmük és Mostaert ordosz szótárával egyenértékűt alkotott. Végül említek meg egy olyan munkát, amelyről maga Kara már 1969-ben, a mongolisztika feladatait kijelölve, így ír: a közeljövőben kell elkészülnie a magyarországi mongol kéziratok és fanyomatok katalógusának (Magyar Tudomány 1969:11, p. 690). Nagy nyeresége a tudománynak, hogy Kara tollából nemrégiben megjelent a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában őrzött mongol és mandzsu kéziratok és fanyomatok katalógusa (The Mongol and Manchu Manuscripts and Blockprints in the Library of the Hungarian Academy of Sciences. Budapest 2000). Ez a nagy tudományos apparátussal megírt munka Akadémiánk egy értékes gyűjteményének hozzáférhetővé tétele. Magát a gyűjteményt Ligeti 1933-ban belső-mongóliai kutatóútjáról hazahozott és az Akadémiának ajándékozott könyvei alapozták meg. A későbbi gyűjtéseinkből és vásárlásokból létrejött 326 mongol és 35 mandzsu kötetből álló páratlan értékű gyűjtemény feldolgozásához nemcsak a mongol nyelv és irodalom, valamint a buddhizmus, 6

17 KARA GYÖRGY BEMUTATÁSA hanem a tibeti és kínai irodalom alapos ismerte is szükséges volt, hiszen a mongol irodalom egy része tibeti és kínai eredetikből készült fordítás. Kara György a budapesti és a bloomingtoni (Indiana, USA) egyetem professzora, tanítványai itthon és szerte a világban folytatják munkásságát. Kara Györggyel a Magyar Tudományos Akadémia egy kiemelkedő tehetségű és sokoldalú orientalistával gyarapodik. Róna-Tas András 7

18

19 ЭРХЭМ ЭРДЭНЭ БҮТЭЭГЧ СУУ БИЛЭГТЭН Султан Таукей Монголчуудын зүрх сэтгэлийг эзэмдсэн харийн хүн цөөнгүй. Түүний нэг нь мажарын их эрдэмтэн Кара Дьөрд билээ. Монголчууд аливаа юманд бэлгэшээн ханддаг ард түмэн. Хар Дорж хэмээх алдар тийнхүү хүндлэл, бэлгэшлийн илэрхийлэл. Кара Дьөрд гэвэл амаа ангайн мэдэхгүй гэх хүн манайхан дотор олон тохиолдох авч, Хар Дорж гэвэл Өө, өнөөх их эрдэмтэн, манай Хар Дорж уу? гэж талархан угтах хүмүүс захаасаа. Тэгээд ч Кара Дьөрдийг бид Хар Дорж гэж нэрлэн, Манай Хар Дорж хэмээн өргөмжлөх дуртай. Энэ нь манай ард түмний гүн хүндэтгэл, өөриймсөг өвөрмөц бэлгэдэл. Бүхэл бүтэн нэгэн ард түмний, улс, үндэстний итгэл, хүндэтгэл хүлээнэ гэдэг амаргүй. Нэг талаар бахархалтай, нөгөө талаар нүсэр хүнд ачаа. Тийм аз завшаан, хувь тавилан хэн бүхэнд тохиохгүй. Харин Хар Дорж гуайд оногджээ. Эл итгэлийг тэр төрөлхийн авъяас, эрч хүч, сэтгэлийн тэнхээ, нөр их бүтээлч үйлс, монгол гэсэн элгэмсүү сэтгэлээр олж авчээ. Монголчууд түүнд хайртай. Хар Дорж гуай ч монголд элэгтэй, хайртай нэгэн. Миний бие уул, устай нутгийн хүний хувьд уул тал, ус мөрөнгийн ид шид, нөмөр нөөлөгийг нь мэдэрдэг гэж боддог. Монголчууд ухаантай хүнийг дөлгөөн урсгалт гол мөрөнтэй, уужуу дотортой хүнийг уудам их талтай, сүр бараатай эрийг сүмбэр уултай зүйрлэх дуртай. Кара Дьөрд гуайд ийм л зүйрлэл, хүндлэл тохирох хүн л дээ. Тиймээ, Их мөрөн дөлгөөн урсгалтай. Хар Дорж гуай үнэхээр их мөрөн шиг дөлгөөн, уудам тал мэт уужуу, сүмбэр уулын адил сүрлэг эрдэмтэн. Олон улсын дорно дахин судлалд Алтайн арван гурван оргил мэт алсын алсаас сүр бараатай сүүхийн харагдах унгарын Лигети Лайош, америкийн Латимор, германы Вальтер Хайсег, японы Озава Сиго, монголын Б. Ренчин, халимагийн Ренчин Хара-Даван, оросын Л. Н. Гумилев, нарын суу билэгт эрдэмтэдийн эгнээнд манай Хар Дорж гуай хүндтэй байр эзлэх нь маргаангүй. Миний бие эл их эрдэмтний сургийг нь сонссоноос өөр урд өмнө учирч уулзаж байсангүй. Харин 2001 оны 6 дугаар сарын 11-ний өдөр Өтвөш Лорандын нэрэмжит Будапештийн Их Сургууллийн Төв Ази судлалын тэнхимд хэрэг болгон зочилж, түүнтэй анх нүүр учран золгож, яриа хөөр болох зуур дээрхи зүйрлэл өөрийн эрхгүй миний санаанд ургаж, сэтгэлд бууж билээ. Хар Дорж гуайн аялга зөөлөн, ухаалаг яриа, монголын язгуур эртний үгээр баян өвөрмөц хэллэг үнэхээр яруу, тансаг санагдсан нь сэтгэлд тодхон. Кара Дьөрдийн мэргэжил дорно дахины Судлаач, багш гэж байгаа. Тэрбээр, уг мэргэжилдээ насан туршдаа үнэнч үлдсэн гэлтэй. Багш хүний жаргал нь авъяастай шавь нар, зовнил нь хойрго, мунхаг сурагчид биз дээ. Тэгвэл Хар Дорж гуай нэгэн цагт өөрөө Лигети, Ренчин нарын агуу эрдэмтэдэд тоогдон, шавь орж, тэдний үйл хэргийг нь бахархалтаяа үргэлжлүүлээд зогсохгүй эдүүгээ авъяаслаг шавь нарын тоо хэдийнээ алдарч, сэтгэлийн цэнгэл, насны жаргал, ирээдүйн бахархалаа олж яваа нь сайхан юм. Унгарчууд Өтвөш Лорандын нэрэмжит Будапештийн Их Сургуулийг Эрдмийн Их Сургууль хэмээн нэрлэдэг нь тус сургуулийн сургалтын агуулга, зорилгод бүрэн 9

20 СУЛТАН ТАУКЕЙ нийцсэн, ончтой нэр томьёо гэж би боддог. Хөндлөнгөөс ажиглахад тус сургуульд суралцагсад эрдэм мэдлэггүй байхын арга алга. Сургалтын хөтөлбөр, агуулга, арга, хэлбэр нь үнэхээр төгс төгөлдөр. Багш нар нь ч сүрхий чамбай. Ийм нэр хүндтэй эрдмийн их уурхайд жирийн багшаас тэнхимийн эрхлэгч, профессор нь хүртэл 50 шахам жил дэвжин дээшилж ажилласан, олон арван шавь нарыг сурган хүмүүжүүлсэн, нэгэн биенд ахдмаар бүтээл турвисан Хар Дорж гуай БНУУ-ын ерөнхийлөгчийн зарлигаар хүртээдэг Эрдмийн Их Сургуулийн багш гэсэн тусгай өргөмжлөлийн эзэн болж, хүлээн зөвшөөрөгдсөн цөөхөн профессоруудын нэг мөн. Үүнээс үзвэл унгарт их, дээд сургуульд хичээл заан, лекц уншиж, хавтас сугавчилсан, ширэн цүнх үүрсэн бүхнийг Их Сургуулийн багш хэмээн өргөмжилдэггүй, зүгээр л багш гэнэ. Эрдэмтний жин бан, зэрэг зиндаа, орон зай, хүндлэл нь ийнхүү учир начиртай байдаг аж. Хар Дорж гуай БНУУ-ын шинжлэх ухааны байгууллага төдийгүй, Олон Улсын дорно дахины судлалын хаяа хатавчаас хойморь нь хүртэл ээлж дараатай эзэгнэсэн эрдэмтэн. Тэрбээр, дэд доктор, доктор, профессор, сурвалжлагч гишүүн гэхчлэнгээр өөдлөн өгсөж, өсөж өндийсний дээр БНУУ-ын ШУА-ийн Алтай судлалын бүлгийн ахлагч, Дорно дахин судлалын зөвлөлийн гишүүн, БНУУ-ын хэл бичгийн шинжлэх ухааны эрдмийн зэрэг олгох зөвлөлийн гишүүн, Көөрөши Чомагийн нийгэмлэгийн нарийн бичгийн дарга, Акта Ориенталиа сэтгүүлийн зөвлөлийн гишүүн, ОУ-ын монгол судлалын холбооны хүндэт гишүүн, АНУ-ын Дорно дахин судлалын нийгэмлэгийн гишүүн гэхчлэн бичиж барахад бэрх, тоочиж бүртгэхэд төвөгтэй сонгууль, хүндэтгэл олон байгаа нь түүний гэрч болно. Их мөрөн голцуу далайд цутгадаг. Жижиг гол, горхинууд нутгийн зааг ч хүрэлгүй, энд-тэнд ширгэн, тасардаг даа. Тиймээ, Хар Дорж гуайн их мөрөн мэт халгиж салгисан гүнзгий ухаан, өндөр мэдлэг эдүүгээ мажар, монголын савнаас аль хэдийнээ хальж, АНУ-ын Индианы, Японы Хоккайдогийн, Германы Берлиний, Оросын Санкт- Петербургийн Их сургууль, хүрээлэнгүүдэд хүрч, ОУ-ын Дорно дахин судлалын их далайд цутган, хүн төрөлхтний мэдлэгийн их санд нэмэр хандив болжээ. Олон Улсын дорно дахин судлал, түүний дотор монгол судлалын нэрт төлөөлөгч, их номч, суутай эрдэмтэн Хар Дорж гуайн алдар нь хүн төрөлхтний гуравны нэгээс илүүг цээжиндээ багтаасан Ази тивээс хальж, таван тивийн өнцөг булан бүрт нэр суу нь цурайтаж явна. Тэр 50 шахам жил толгой өндийхгүй уншиж, зав зайгүй эрэлхийж, үзэг тавилгүй бичиж, үг гээлгүй цуглуулан, өдрийн хоол, шөнийн нойроо хугаслан байж бие даасан ном 34, судалгаа шинжилгээний өгүүлэл 300 гаруй, сурах бичиг 3, толь бичиг 6, хамтарсан зохиол 12 гэхчлэн гараас гаргаж, олны хүртээл болгосон нь өөрийн эрхгүй бахархал төрүүлнэм! Нэгэн биенээс ийм их хүч, хөдөлмөр, бүтээл турвил ундрана гэдэг үнэхээр гайхамшигтай ололт!! Тэрбээр, судлаач-багш гэсэн анхныхаа мэргэжлээр явцуурсангүй. Ухаан задран, мэдлэг зузаарахын хэрээр нэгэн биендээ багтаж ядсан эрч хүч, авъяас билэгээ орчуулга, сурталчилгаа, соён гэгээрүүлэх үйлст чамгүй заржээ. Тэр монголыг дэлхийд таниулж яваа хүмүүсийн нэг. Монголчууд дэлхийн чихийг дэлдийлгэн, чихнээ чимэгтэй, яруу тансаг аман ба бичгийн зохиолоороо хүн төрөлхтний нэгээхэн хэсгийн оюуны цангааг гаргахад тус болж байна гэвэл тэр нь Хар Дорж мэт монголч эрдэмтэд, орчуулагчдын ач гавъяа билээ. Монголын эрт эдүүгээгийн түүх, соёл, хэл, утга зохиолыг судлан шинжилж, англи, франц, герман, орос, хятад, манж, түрэг, мажар хэл дээр орчуулан нийтлүүлж, 10

21 ЭРХЭМ ЭРДЭНЭ БҮТЭЭГЧ СУУ БИЛЭГТЭН дэлхийн олон орон, улс, үндэстэнд хүртээсэн түүчээ тогрууны нэг нь Хар Дорж гуай яах аргагүй мөн. Энэ талаар баримт сэлт тоочих нь илүүц. Чухам энэ чанараар дэлхийн өнцөг булан бүрт хүрч, дорно дахин судлалын сүмбэр их өндөрлөгүүд болох алтай, монгол, түрэг судлалын сэдвээр 100 гаруй удаа илтгэл тавьж, үг хэлэлцэж, шүүмжлэл өрнүүлэн, санал санаачлага дэвшүүлэн, даацтай бүтээлүүд турвисан явдал нь аргагүй монголчуудыг дэлхийн тавцнаа өргөх төлөөний этгээд мэт санагдах бөлгөө. Эл бүхнийг нэгэн зэрэг яаж амжуулж байна вэ? хэмээн гайхмаар бүтээл, хөдөлмөр, авъяас нь аль хэдийнээ нийгмийн үнэлэмжээ авч, олон орны цол, шагнал, өргөмжлөлийг хүртсэн нь зүйн хэрэг юм. Тэр бүхнийг тоочих нь над мэтэд сонин боловч их эрдэмтэнд содон зүйл биш, жирийн хэрэг биз дээ. Учир нь их хүмүүст энэгрийн зүүлт, эрээн мяраан хавтас, энээ-тэрээ нь элэгдэн хуучрах, эргэж хөсөр хаягдах, эд зүйл төдий бөгөөд харин хойч үеийнхэнд уламжлан үлдээх, ховороос ховор, нандинаас нандин, үеийн үед, үүрд мөнхрөх бүтээлүүд нь эрднийн хамгийн эрхэм нь юм даа. Хар Дорж гуай залууст нөмөр нөөлөг болон турвисаар л байгаа ч өөрийнхөө үйл хэргийг нэр төртэй залгамжлах авъяаслаг шавь нартай болсонд баярлан бахархаж, сэтгэл дүүрэн яваа нь лавтай. Өтвөш Лорандын нэрэмжит Будапештийн эрдмийн их сургуулийн Төв Ази судлалын тэнхимийг одоо унгар дахь дорно дахин судлалын залуу халаа, доктор Бирталан Агнеш нэр төртэй тэргүүлж байгаа нь их найдвар төрүүлж байна. Тэр суу билэгт багшийнхаа шийрийг хатаах ясны номч эрдэмтэн болохоо нэгэнт харуулжээ. Эрдэмээс эрхэм эрдэнэ гэж үгүй билээ. Тийм хосгүй эрдэнэ бүтээгчдийн хүсэл эрмэлзэл хэзээд биелэх ёстой. Учир нь энэ бол үнэнхүү ариун үйлс, сайн санааны хэрэг юм. Султан Таукей Монгол Улсаас БНУУ-д суугаа Онц бөгөөд Бүрэн Эрхт Элчин сайд, доктор, МЗЭ-ийн шагналт зохиолч. Будапешт хот,

22

23 A LÁTOMÁSBELI ÖNMEGSZABADÍTÓ Szembesülés az Értelemmel egy beavatásos szöveg a Köztes Lét Könyveihez Agócs Tamás Előszó Kevesen tudják, hogy a tibeti halálirodalom hihetetlenül gazdag tárházából szinte találomra kiválasztott, ám Nyugaton mégis A Tibeti Halottaskönyv néven ismert, Bar-do thos-grol chen-mo című szöveg egy terjedelmesebb ciklus része, amelyet irodalmi körökben csak Kar-gling zhi-khro néven emlegetnek. 1 A kifejezés első tagja (Kar-gling) a gyűjtemény központi magvát fellelő tertön (gter-ston), Karma Lingpa (Kar-ma-gling-pa) 2 nevének összevonása, a Zhi-khro kifejezés pedig a mű címének (Zhi-khro dgongs-pa rang-grol) rövidítése. Ez utóbbit magyarul talán ekképp fordíthatnánk: A szelíd és durva tudati energiák felszabadítása. A cím egyrészt a Guhyagarbha-tantrában (gsang-ba i snying-po i rgyud) 3 szereplő békés és haragvó (zhi-khro) buddha-istennők és istenségek száznyolcas csoportjára, másrészt az általuk szimbolizált tudati teremtőerők (dgongs-pa) természetes, avagy önműködő felszabadításának (rang-grol) gyakorlatára utal. Ez utóbbi a Nagy Beteljesedés (rdzogs-chen, más néven Atijóga) szemléletét tükrözi, mely szerint minden jelenség, megjelenése pillanatában, önmaga szabadítja fel magát (rang-gis rang-grol-ba). A Padmaszambhava köztes léttel kapcsolatos (bar-do) tanításai közé sorolt Kar-gling zhi-khro ciklus különféle rituális szövegeket tartalmaz e különféle minőségű és erősségű a nevezett tantrában összesen száznyolc békés és haragvó buddha-istenség (lha) által jelképezett tudati energiák önkéntelen felszabadításához. 4 A Hallomásbeli Nagy Megszabadító 5 1 A Tibeti Halottaskönyv modernkori mítoszához és a tibeti mű valódi történetéhez lásd: Cuevas, B. J.: The Hidden History of the Tibetan Book of the Dead. Oxford University Press, Oxford New York A tertönök (gter-ston, a kincs felmutatója ) a Guru Padmaszambhava és tanítványai által elrejtett kincsek felfedezői. A kincsek (gter-ma) a tibeti buddhizmus (lamaizmus) megalapítójaként tisztelt ősguru (Padmaszambhava) utókornak szánt tantrikus tanításait tartalmazzák. A tertönök többnyire visszavonult életmódot folytató jógik, komoly meditációs tapasztalattal rendelkező, ihletett látnokok voltak, akik a saját korukra alkalmazva fogalmazták újra az időtlen kezdetben megidézett Tavirózsaszülött tanait. A vallásos hívők ezért mindenkor a nagy Guru egykori tanítványainak kései megtestesüléseit tisztelték bennük. Karma Lingpa ( ) életéről lásd Cuevas, B. J.: The Hidden History pp A Régi-rend (rnying-ma-pa) legfontosabb mahájóga-tantrája. (rnying-ma rgyud- bum, pha kötet, 1. számú szöveg) 4 Az istenségek tudati erőkként való értelmezése a tantrában nem önkényes, hanem meglehetősen explicit. Az öt buddha-család (rigs lnga) például az öt mérgező érzelem (klésa, nyon-mongs) tiszta energiáját képviselő, ötféle, eredendő bölcsesség (ye-shes) tulajdonképpen a teremtőerő öt megnyilvánulási formája. (Lásd Sabkar, L.: A Garuda röpte. Egy tibeti szöveg három fordítása. A Tan Kapuja, Budapest 2003, 7, 13. és 22. ének.) 5 Kara György professzor úr magyarította ekként a Bar-do Thos-grol Chen-mo címet. (Lásd Kara Gy.: A Köztes lét könyvei. Európa Könyvkiadó, Budapest 1986) A könyv éppen abban az évben jelent meg, amikor járni kezdtem az ELTE tibeti szakára, így kezdettől fogva inspirálta tanulmányaimat. 13