I H\ ' ^ II. MAGKÉMIAI SZIMPÓZIUM. Debrecen, november 3-5. ELŐADÁSOK KIVONATAI KLTE DEBRECEN 1980.

Átírás

1 I H\ ' ^ II. MAGKÉMIAI SZIMPÓZIUM Debrecen, november 3-5. ELŐADÁSOK KIVONATAI KLTE DEBRECEN 1980.

2 A MTA Radiokémiai Bizottsága, a MTA Izotópalkalmazási, Izotóptechnikai, Sugárhatáskémiai, Radioanalitikai Munkabizottsága, a MKE Magkémiai és Radioanalitikai Szakcsoportja, a DAB Kémiai Szakbizottsága, a MKE Debreceni Csoportja rendezésében II.MAGKÉMIAI SZIMPÓZIUM Debrecen, november 3-5. Kossuth Lajos Tudományegyetem ELŐADÁSOK KIVONATAI KLTE DEBRECEN 1980.

3 A szimpóziuni elnöke: Titkár: Szervező Bizottság: Schay Géza akadémikus Mádi István Bányai Éva Földiák Gábor Keömley Gábor Lengyel Tamás Nagy Lajos György Róder Magda Sirokmán Ferenc Tóth Géza A kötet a szerzők kéziratainak közvetlen másolásával készült

4 Ill, H E f A L O M A CSERENKOV-SUGÁRZÁS ALKALMAZÁSA 32 P MÉHESÉRE JTÖVÉ3JYI SZÖ ETEi SEH e Ambró le., ,, KORRÓZIÓÁLLÓ ACÉLOK KONTAaCDIÁCIQJÁIíAK ÉS DSKOíi- TAMI2ÍÁCTÓJÁNAK VIZSGALATA* Badacsonyi T., 'Maleezi.-r E», TJjhidy A»-né e Varga a......, ,, 4 HANOGRAMM TÖM2GÜ JSLZŐA1ÍYAG KINYERÉSE HAGYTÉR- POGATÜ POLTADÉKStEJTAKBÓL. Baranyai L a A KÖZEG HATÁSA 3 8 G1 ATOMOK KÉ1IAI REAKCIÓIRA Bsrsi K«a Vasáros L o, Ache tic J- * s <,. o» 12 RADIOAKTÍV ASYAGOK HIGAHYKATÓDOS ELEKTROLI2ISS Baljós x\ op Mo Vniílo.) Mádul I o,.., 14 SÜGÁ3STERILEZÉS HATÁSA 5S<?c m ~;í&l JSLSSTT RAJDIOGXÓGYSZBiffiS ALAPVETŐ TULAJDOÍÍSÁGAIi?A, Boóc A (, Sörko J o, ' , AI-ERIGT.TJM ÉS PLUTÓNI1M 320RPCIŐJA ZEliS'IÁJ.YOS CIRKÓFrü-á-FOSZPÁTOIí....,.., Borbély S s Gaiksiaá Bucgicó?J 5 S1 Mádi 1^ SÜGÁRKÉSÍXAI IOLY.IÚÍATOK TÁEGYAláSA MOSTE-CARIO MÓDSZSHREI!a Botár L, Vidócsy?......,.,.. <,. * 2n PBLFSZE'TŐ FELÜXETI RÉTEGES ADALÉKAIIYAGAX SOIÍCEIITRÁCIÜPROÍ'ILJAUAK ÜEGHATAROZÁSA 1 UT.RO5- AKT1TACJ.ÜS AHA1IZIS SSGITSSGETOL, r.-né e9 Sörök G, s Zoaalíi T» 9 JPuskás L. 30 A CI1CL0HEXAIÍ0L KiT.A.LlTlKÜ"S ÍÍTALAKULÁSASAK VIZSGÁLATA SSEJT-14- JELZÉS SEGÍTS <SGEVELo D0bri.1l0Tsz.-r7 A.-náo,?aál 2» 9 Tétényi P, * t. 3 : 1- ALUlIBlXULlOa GYORSÍTÓVAL ÍOALAKITOTT 1Í0SYEE*- ZIÓS RÉTEG. Brozda T.,, MalecaJci E 3Í Varga I» «.»..» 38

5 17. ORTO-SZUBSZTITUENSEK HATÁSA PENIL-ESZTEREK REAKTIVITÁSÁRA NUKLEOPIL SZÜBSZTITÜCIÜS PO- LYAiíATOKBAN. Dutka?., Kőmives T., Márton A. P 42 A VVR-SM KUTATÓ ATOMREAKTOR ERBERKÖRI AKTI- VITÁS MÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI. Elek A., Tóth M., Bakos L., Vizdoa G NEUTRON-KÖLCSÖNHATÁSOKON ALAPULÓ RADIOMETRI- KUS MEROMÓDSZEREK ALKALMAZÁSA POLYAI»IATOS IPARI TECHNOLÓGIÁKBAN. Paludl Gy., Házi E.. 50 A PAKS? ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETÉBEN A LÉGTÉR RADIOJÓD KONCENTRÁCIÓJÁNAK ELLENŐRZÉSI MÓD- SZEREI. Pelaér I., Biró* J., Lancsarics Gy. f Szabadi-Szende G. 54 A NEUTRONAKTIVÁCIÓS TECHNIKA KOPÁSVIZSGÁLATI ALKALMZÁSA. Podor J 58 NITROXJL STABILIS GYÖKÖK ALKALMAZÁSA A SUGARKEMIAI VIZSGÁLATOKBAN. Hardy Gy.-né /Putirszkaya Galina/ 62 RADIOMETRIKUS 2IÓDSZER KIS PÜTŐÉRTÉKÜ SZENEK HAMUTARTALUÁNAK POLYAUATOS LIERÉSERE, Házi E., Paludi Gy., Csapó Z 66 TALAJMINTÁK VIZSGÁLATA RÖNTGENPLUORESZCENCIÁS ANALÍZISSEL. Hegedűs D., Nagy L. Gy. y Gresits 1 70 UETALLO-ENZIUEK NYOMELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLA- TA RÖNTGENFLUORESZCENS ANALÍZISSEL. Hegedűs D., Nagy L. Gy., Gresits I A NORMÁLELOSZLÁS ÁLTALÁNOSÍTÁSA A KÜLÖNBÖZŐ PLUIDIZÁLT RENDSZEREKBRIT RADIQINDIKÁCIÓS MÓDSZERREL MÉRT SZEMCSESEBESSEG-ELOSZLÁS LEÍRÁSÁRA. Hodány L 78 NYOMJELZŐS TECHNIKA ALKALMAZÁSA ELEKTRO- SZORPCIOS JELENSÉGEK VIZSGÁLATÁRA. Horányi Gy 84 NÖVÉNYVÉDŐSZEREK LEBOMLÁSÁNAK VIZSGÁLATA TERMÉSZETES VIZEKBEN. Horráth. L. * 88

6 V. TRICIUML^L JELZETT VTZ MOZGÁSÁNAK MATEMA- TIKAI MODELLJE. Horváth. L. G., J. K. Miettinen, Podorné Caányi? 91 A NAGYP0NT0S3ÁGU TülIEGllÉRSS SZEREPE A RA- DIOAKTÍV HITELES ANYAGiUNTÁK ELŐÁLLÍTÁSÁ- BAN. Horváth Gy., Szokolyi L 96 DEUTÉRIUM HELYETTESÍTÉS HATÁSA AZ ACETO- NITRIL GŐZNYOMÁSÁRA. Jancsó G., Jákli Gy., Koritsánszky T HITELES RADIOAKTÍV ANYAGMINTÁK KÉSZÍTÉSE AZ ORSZÁGOS HERSSJGII HIVATALBAN. Jedlovszky R., Szokolyi L., Szörényi A GÁLILIA-REFLZZIÓS 2IÓD3ZSR ALKALMAZÁSA SZUÍT- SZABÁLYOZÓ TÁYÁDÓ KIDOLGOZÁSÁRA. Jeliakó B., Hasi E 106 A VAS AIÍÓD03 OLDűDÁSÁIÍAK TAIIULHÁiríOZÁSA RADIOELEKTROKÉMIAI ÜÓDSZERREL. Joó P., Kónya J., Bánhidi 0., Kardos M SZILÁRDTEST NYOMDETEKTOROK ALKALMAZÁSA NEUTRONPORRÁSOK ZÁRTSÁGÁNAK VIZSGALATIRA. Kocsis Zs., Házi E 114 A TOLUOL SUGÁRHATÁSKÉIIAI OXIDÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA SZERVES FÁZISBAN. Kovács L SZDÍKROCIKLOTROIJIIAL ELŐÁLLÍTOTT RADIO- NUKLIDOK KINYSRÉ3E PÉI^IOLVADÉKOKBÓL ÉS ELVÁLASZTÁSUK GÁZTERMOKROMATOGRÁPIÁS MÓD- SZERREL. Kovács Z. 122 HETEROGÉN IZOT.ÓPCSERE-REAKCIÓK TANULMÁNYO- ZÁSA BARITON ES A KRI3TÁLYP0R PAJLAGOS PE- LÜLETÉNEK MEGHATÁROZiíSA. Kónya J., Imre L HETEROGÉN IZOTOPCSERE VIZSGÁLATA KRISTÁ- LYOS CIRKÓNIUM-FOSZFÁTON. Környei J., Szirtes L 130 ' TOLUOL VIZES OLDATÁNAK SCJGÁRKÉMIAI OXIDÁ-* CTÖJA. Kroó E 134

7 VI. A NEUTRONAKTIVACIÓS ANALÍZIS HELYE A BIO- LQGIA; ANYAGOK NYOMELEHANALITIKAI VIZS- GALATÁBAN. László K. r Nagy L. Gy., Török MÖSSBAUER-SPEKTROSZKÓPI;A ALKALMAZÁSA KAR- EONIL KLASZTEREKBÓL ELŐÁLLÍTOTT Pe/SiO, ÉS RuFe/SiO- KATALIZÁTOROK VIZSGÁLATÁRA. c Lázár K.f Hagy D. L. t Guczi L 142 RITKAFÖLDFÉMEK SÓOLVADÉKBÓL VÉGZETT EXTRAKCIÓJÁNAK HYOaJELZESES VIZSGÁLATA. Lengyel T. 146 TITÁN-FQSZFÁT SZORBENS ELŐÁLLÍTÁSA, MINŐ- SÍTÉSE ÉS ALKALMAZÁSA. Ludmány A. f Török G., Nagy L. Gy... «,. 150 KL2 KAZÁNSZERKEZETÍ ANYAGBQL KÉSZÜLT IPARI BERENDEZÉS KORRÓZIÓS VIZSGÁLATA. Maleczki., Házi E., Faludi Gy., Horváth J. 154 PROMETHIim-147 SZEKUNDER FORRÁSOK XRF CÉLOKRA. Uangllár P., Király i 159 HAZAI ELŐÁLLÍTÁSÚ FÜLpSOR ÉS BERENDELÉ- SEI BETA-SUGARZÓ IZOTÓPOK FELDOLGOZÁSÁRA, líaogliár P., Ilándli J., Gáspár A P-^ILQL ÉS SZÁRMAZÉKAINAK SUGÁRKÉMIAI OXIDÁCIÓJA VIZES OLDATBAN. Katus L-né 167 IZOTÓPOS KET.TŐSJSLZÉS KATALITIKUS REAKCIÓK MECHANIZMUSÁNAK TANULMÁNYOZÁSÁBAN. Matusek K.» Guczi L., A. H. Weiss RADIOAKTÍV ANYAGOK LEVÁLÁSA PLATINAANÓDON Mádi I T SZENNYEZETTSÉG ELLENŐRZÉSE A KFKI KÖRNYEZETÉBEN. Molnár J. Padosné Farkas É., Tóth M METILÉNHIDAS FERROCÉNSZÁRMAZÉKOK MÖSSBAUER SPEKTROSZKÓPIAI VIZSGÁLATA. Nagy G. A., Hillman M 183 RADIOAKTÍV ALKÁLIFÉM-IONOK ELVÁLASZTÁSÁRA ALKALMAS SZERVETLEN IONCSERÉLŐK VIZSGÁLATA. Hagy J«, R. S. Fuentes, Mádi 1 186

8 711. PÓRUSOS SZORBEIÍSEK VIZSGALATA IZOTÓBíOLE- KULACSERÉVEL. Nagy L. Gyv, fóti Gy., Morarcsik Gy KÖRNYEZETI FALL-OUT iffitták FELDOLGOZÁSA MIKROIONCSERÉLÓ GYANTÁVAL. Ormai P., Fehér I, 194 "BED ACRYLIC 11 DOZIMÉTEREK BESUGÁRZÁST KÖ- VETŐ SZIN-VISSZAALLÁSI FOLYAMATÁNAK VIZSGA- LATA. Patkó J., Beké D., Herbák J 198 SZOLOK ADSZORPCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA RADIOAK- TÍV JJYOHJELZŐS MÓDSZERÜL. Párkányiné Berka M., Bolyós A., Farkas I«, Uádi I 202 A CITOKpJBT-SZERií REGULATOROK HATÁSÁNAK TESZTELESE A FOTO- ÉS A FEHÉRJE SZINTÉZIS SORÁN, RADIOíCTRIiíUS MÓDSZEREKKEL. Fozsár B. I., Szarvas T. B., Simon L. P HERBICID /EPTC/ METABOLIZJIÜSÁNAK VIZSGÁLATA IZOTÓP NYOMJELZÉSES MÓDSZERREL. Puiay H., Horváth L., Volford J. 210 RADIOIZOTÓPOS VIZSGÁLATOK NÉHÁNY TAPASZTA- LATA. Róna V 213 ATOIÍERÓIÍÜYI RADIOKÉMIAI LABORATÓRIUM PELA- DATAI ES MÓDSZEREI. Schunk J., Bogáncs J., Pintér T Ca MÉRÉSE KÖRNYEZETI MINTÁKBAN Segesváry G., Gimesi O. t Bányai É., Farkae A. 219 ^C-VEL JELZETT NÖVÉNYI FEHÉRJÉK SZÉTVÁ- LASZTÁSA PAG ELEKTROFORÉZISSEL ÉS A RADIO- AKTIVITÁS MEGOSZLÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA. Simon L. P., Szarvas T., Pozsár B, 224 A MOLIBDÉN-TRIOXID-HIDRÁT FELÜLETI REAKCIÓI. VIZES KÖZEGBEN. Szalay T., Pásztor E. 228 A HTO FOTOLITIKOS BOMLÁSÁNAK MÉRÉSE IRICIÁLT METABOLITOK /FORMALDEHID, SZÓLÖCUKOR/ SZINT- JÉNEK MEGHATÁROZÁSÁVAL, KUKORICA LEVELÉBEN. Szarvas T* B. Pozsár B. I., Simon L. P

9 VIII. SZINTETIKUS SZERVETLEN IONCSERÉLŐK ALKAL- MAZÁSA RADIOKÉMAI ELVÁLASZTÁSI FELADATOK MEGOLDÁSÁBAN. Szirtes L., Környei J,, Zsinka L A NEUZSTKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÓ LIÉRÉSSK ERED- MÉNYEI SS JELENTŐSÉGE A RADIOAKTÍV HITSL2S ANYAGMINTÁK KÉSZÍTÉSÉNÉL. Szokolyi L. t Szörényi A,. 239 C,k ;.WkS PEKTROUETRIAI MÉRŐ- ÉS KIÉRTÉKELŐ RENDSZER KÖRNYEZETI HINTÁK RADIOAKTIVITÁ- SÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA. Zombori P., Andrási A., Rónaky J KÉT LÉPCSŐBEN KIALAKÍTOTT KONVERZIÓS RÉTEG VIZSGÁLATA RaDIOIZOTQPOS INDIKÁCIÓVAL. Varga I., Badacsonyi T., LJaleczki E TRANSZPORTFOLYAMATOK VIZSGÁLATA NÖVÉNYEK- BEN SUGÁRABSZORPCIÓS ÉS KVANTITATÍV MIKRO- RADIOGRÁFIÁS MÓDSZEREKKEL. Varró T., Somogyi Gy. t Mádi I. 251 A MOSS BAUER-SPEKTIiOSZKÓ PIA NÉHÁFf ELEKTRO- KÉMIAI ALKALMAZÁSA. Vértea A., Nagy K.-né 255 A POZITRÓNIUMKÉPZŐDÉS VALÓSZÍNŰSÉGÉNEK VIZSGÁLATA ETANOLBAN, KLOR-BENZOL ÉS PER- KLÓRSAV ELEKTRON "SCAVENGEREK" JELENLÉTÉ- BEN. Vértes A., Balásházy I», Ranogajec-Komor M. 259 ASZTÁCIUM REAKCIÓI AROMÁS VEGYÜLETEKKEL. Vasáros L., Noraeyev Yu. V., Bérei K NÉHÁNY JELZETT NÖVÉNYVÉDOSZER SZINTÉZISE. Volford J., Horváth L 265 RADIO JÓDDAL.JELZETT VEGYÜLETEK ADSZORPCI- OS KROMATOGRÁFIÁS ELVÁLASZTÁSA BETÉR ELUENS ALKALMAZÁSÁVAL, Tóth G 268 TECHNÉCIUM-99m-MEL JELZETT FÉMKOMPLEXEK JELENTŐSEGE A DAGANATOS BETEGSÉGEK KORAI FELDERÍTÉSÉBEN. Törkő J 272

10 EC. TELEPÍTHETŐ KÉMIAI FELDOLGOZÓ RENDSZER. Török G., Ruip J., Vodicska M 275 RADIOAKTÍV VIZEK DEKONTAHINÁLÁSA CIRKÓ- NIUM-FOSZFÁT SZ0RBEN5EX2EL. Török G., Vajda N., Fóti Gy. t Nagy L. Gy. 279 NUKLEÁRIS MÉRÉSI ADATGYŰJTŐ- ÉS ADATFEL- DOLGOZÓ RENDSZER. Török G., Zagyvái?., Kruppa E 283 OLDATOS FORGÓKORONGOS MÓDSZER NYOMJELZÉ- SES VIZSGÁLATA, Ujhidy A.-né, Maleczki E 287 KIS SZÉNATOaSZÁilU GYŰRŰS SZÉNHIDROGÉNEK SZINTÉZISE. ' Eursicsné Szekeres E \ 292 IilPULZUS-RADIOLIZIS VIZSGÁLATOK NANOSZE- KUNDUMOS TARTOMÁNYBAN ALKÉNEKKEL. Cserép Gy 296 KETTŐSEN ADALÉKOLT SZÉNHIDROGÉN-RENDSZB- REK RADIOLIZISE VIZSGÁLATÁNAK UJABB ERED- MÉNYEI. Földiák G 300 RADIOAKTÍV ÍIETILJODID LEVÁLASZTÁSA LEVE- GŐBŐL SZILÁRD ADSZORBENSSEL. Friedrich. V. 304 KORRÓZIÓ TERMÉKEK TERJEDÉSE ATOXBRŐUÜVI VÍZKÖRÖKBEN. Horváth L.G.,M.Snellman A FOLYADÉKPÁZISU BUTIL-CIKLOPROPÁN IZO- MEREK RADIOLIZISE. Kovács A., Buraicsné Szekeres E., Földiák G. 312 DIMETIL-CIKLOHEXÁirOK RADIOL$ZISÉNEK ÉS FOTOLIZISÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA. Kozári L., Wojnárovits L., Földiák G RADIOJÓD IZOTÓPPAL JELZETT PROSZTAGLANDI- NOK ÉS MSTABOLITJAIK ELŐÁLLÍTÁSA. Mucha I. 5 Tóth G., Tanács B FROPANOL ÁTALAKULÁSA FÉMOXIDOKON GAJDUL* SUGÁRZÁS JELENLÉTÉBEH. Pálfi S., Sárkány A., Tétényi P 323

11 p ATAláXULASA /"-SUGÁRZÁSSAL BESU- GÁRZOTT Pt/r-Al-O-, É3 I1/MS-5A KATAUZÁTO- Saauar Gy., Györgr I» 9 Pöldiák G o o., o 327 SGY SERÜ MÓDSZER EJHOLÍOGÉN SUGÁRHATÁSKÉMI- AI ÉS PO0?OKÉMIAI REAKCIÓK KWETIXÁJÁSAK. KÖ- ZELÍTŐ 7I2SGÁLATÁ3A. Szoűdy fog Földiák G«. Sessei Ca«, a. o 331 SZSRKEZSTI HATÁSOK EHSDB'jS AZ ALSMOK HADIG- LIZISÉEE3. L, t Pöldiás G, o, a,.. e 335 ELŐADÓK ÉS TÁRSSZERZŐK NÉVJEGYZÉKE. s 339

12 A CSSREHKOT-StTGafiZAS ALKALMAZÁSA 3 2 P KÉRÉSÉRE NÖVÉNYI SZÖVETSKBM The use of Cerenkov-radiatlon for the essay of plant tissues Hehetvegyipari Kutató Intózet.Radiokémiai Osztály,Veszpréis Research Institute for Heavy Chemical Industries,fiadiochemiatry Department,Veszprém Summary The Qerenkov-radiation produced by the p> -emitter "p extracted from plant tissues was applyed to check the translocation of the radioactive fertilizer in maize.the paper deals with the influence of the dry material concentration affecting the efficiency of the measurement.to calculate the absolute radioactivity /dpm/ the chanel ratio method -was used for the quench correction.the experiments show Jttfe the range of the dry material concentration in which the method nas applicable. A mezőgazdaság kemizálásával, a miitrágyázás és a növén?védószer kutatásokkal kapcsolatosan egyre szélesebb körben alkalmazzák a nukleáris méréstechnikát.az általában szóbajöhető jelző izotópok, a tricium és a ^C kis energiájú (3-sugárzása a jelzett, un.indikátormolekulák mérésére szükségessé tette a folyadékszcintilláciős mérőműszerek használatát.a müszerállomány elterjedése megteremtette a Cserenkov-sugárzáson alapuló mérések feltételeit is, amelyek a kemény (i-sugárzó izotópok szcintillátor nélküli mérését tudják'biztositani. 1 " 6 Előadásunkban radioaktív foszforral jelzett műtrágyának kukoricanövényben végbemenő felszívódására, az akkumulációs helyele kimutatására végzett llo napos tenyészidejű kísérleteinknél alkalmazott mérések egy részéről számolunk be^a IC napon-

13 kinti mintavételnél a foszfor transzlokációját autóradiográflásau is követtűk, mig a quantitativ értékeléshez szükségessé Tált a radioaktivitás mérésén alapuló módszer kidolgozása, tekintettel a növényi részek - gyökér, szár, levél - eltérő geometriai tulajdonságaira.az aktititásmérésekhez az ismert Btily6,légszáraz nötényi részeket a szcintilláciős ktivettában lnfralámpa alatt ee HgSO.-val, majd H-Og hozzáadásával elszintelenitetttlk az oldatét.tégtérfogatként 15 ml-re ioncserélt vízzel egészítettük ki. A kioltást / quenching/ csatornaarány módszerrel határoztuk meg, amelyhez quenehsorozatot készítettünk. Az abezolutaktlvitáa-adatok / dpm/ számitására ar Országos MérésUgyi Hivatal által készített standardot használtuk fel. Mérőműszerként a Searle cég Huelear Chicago Mark II jelti, FDS/3 mikroprocesszorral vezérelt folyadékszcintilláciős műszert használtuk. Az ismert szárazanyag-tartalmú és aktivitású minták mérési adataibői a mérési hatásfok /E/ versus csatornaarány összefüggését harmad és ötödfokú polinommal közelítettük. Méréseink célja elsődlegesen az volt, hogy meghatározzuk a Cserenkov-sugárzáson alapuló aktivitásadatokból a módszer hatásfokát,továbbá azt a szárazanyag-tartományt, amelyen belül a módszer alkalmas nagyszámú mintasorozat mérésére a mérőberendezés által bistositott automatikával és kiértékeléssel. A mérési adatok azt mutatják, hogy a 15 ml folyadéktérfogatban, ötödfokú közelítést alkalmazva,mintegy 2o mg/15 ml koncentráció alatt tudunk 2o 56-nál nagyobb mérési hatásfokot elérni.a koncentráció csökkentősével elérheti az adott módszerrel az irodalomban közölt $-os mérési hatásfok.figyelembe véve a módszer előnyeit a mintaelskészitésnél, az alacsonynak tűnő mérési hatásfok ellenére elterjedőben van a különféle biológiai eredetű minták aktivitásmérése a Cserenkov-sugárzás alapján.

14 2aa tanklat a CaarankoT~augár»áaaal maghatásosott caatoxnaarányt,alnt a aslnkioltáa /asiaquanching/ mértékét agyaa a- nyagok koneentzáeiőjáoale aegbatirosásái* is ^ l.pa.caxaakor,c.ju 3d. Ü.S.S.B. 2»45X A934/ 2Jl.P.Faxfc»r v C«ratücoT eooating and othar apaelal topioa. Bd.dia.CxoektLlqold acintlllatlon cooatlng.vol.^»237» A973/. 3.CI.fiorrocks ( ipplicatioii of liquid aeintillatioa counting, A.P.,New Tork.p.263,/1974/. 4.H.H.Boaa,Theory and application of CaraokoT counting. Sd. ia»a Jíoujaim,C.EdiaapL.I.WaibatLiqaid acintillation, aeianea and tachaologj,l.p.p,79»/1976/. 5. F.FriCiV.PaTlickova.Int.J.of lppl.bad.and Iaotopaa,7ol.J26, 3O5./1975/. 6. B.Caxmon,ibid.Vol.2g,97,/1979/. 7. ijlabxdya CaerenkoT-augárcáa felnaaználáaa nagyanargiáju ^. su^ársó isotópot tartaliaasé nöténji minták aoasolut aktititáaáoak m<xéaére. 91O.as.HE7IKI katatáal jalantáa, A977/.

15 KORRŐZIŐALLŰ ACÉLOK KONTAMINALÖDASANAK ÉS DEKONTAHINACIQJANAK VIZSGALATA Investigations on the Contamination and Decontamination of Stainless Steel Samples Badacsonyi T., Haleczki E., üjhidy A.-né. Varga I. Veszprémi Vegyipari Egyetem Radiokémia Tanszék, Veszprém Veszprém University of Chemical Engineering Department of TRadiochemistry X25 85 The adsorption of I and Sr and the decontamination efficiency of various agents have been tested on stainless steel samples. Radioactive preparations with and without carrier material have, been used. The sorption factors have been used to determine the extent of contamination obtained by dipping the sample into the solutions. The decontamination factors and the percentage remaining activity value* have been used to characterize the efficiency of the various de-. contaminating agents. Minden radioaktív izotóppal foglalkozó munkahelyen számolni kell a különböző felületek, eszközök é» berendezések szennyeződésével. A magkémiai laboratóriumokban nagyobb *érvü kontaminációt általában előre nem látott események okozhatnak, a jelenleg üzemben lévő atomreaktor típusoknál viszont a primer hűtőrendszer felülete - zavartalan munkavégzés esetén is - elkerülhetetlenül szennyeződik. A kontamináció, illetve a dekontamináció folyamata sokféle és nehezen értékelhető részfolyamatokon keresztül valósul meg. Általában ugy tekinthető, hogy a kontamináció adszorpció

16 5 hemiszorpciő vagy mecfcanikus igénybevétel eredményeképpen következik be. A dekontaminálás hatékonyságát elsősorban a kontamináló anyag és a szennyezett felület közti kölcsönhatás határozza meg, amely igen sokrétű lehet és több részfolyamat eredője. Munkánk során OX18H1OT minőségű korrózióálló acél felületén tanulmányoztuk a I és Sr radioaktív izotópokkal a kontamlnálódási és dekontaminálási folyamatokat. A munkát laboratóriumi modellkísérlettel végeztük, az üzemivel azonos körülmények mellett. A kísérletekhez hidegen hengerelt és szemcseszórással kezelt mintákat alkalmaztunk. A kontamináló oldatok radioaktív koncentrációja 74 kbq/an volt. A vizsgálathoz felhasznált lemezek felületi minőségének különbözősége elkerülhetetlenül a mérési eredmények szórását vonja mag* után. A számos kipróbált felületelőkezels eljárás közül a kevert savas eljárás bizonyult a legjobbnak a felületi rétegek eltávolítására. Az igy kialakított felületek a kisérletsorozaton belül közel azonos tulajdonságuak voltak. A passzív réteg kialakulását Schweigert- -próbával ellenőriztük. A kontamlnálási és dekontamlnálási kísérleteket mártö el- 125 járással folytattuk le. A I gamma-sugárzását 1 an-es NaI/Tl/ szcintillációs kristállyal, a Sr gamma-sugárzását pedig 25 «n Nai/Tl/ kristállyal detektáltuk. A kontaninálödás mértékét az adszorpciös faktorral, a dekontamináció mértékét pedig a dekontamináciős faktorral, illetve a százalékos maradék relatív aktivitással jellemeztük. A szükséges szennyezési és mentesítési ids megállapítása céljából különbözs körülmények között felvettük a kontarainálási és dekontamlnálási kinetikus görbéket. A 125 I radioaktív izotóp hatásának vizsgálatán*! hordozómentes és különbözs hordozó-koncentrációjú oldatokkal végeztük a méréseket /0,01 mh/dm 3, 0,1 mm/dm 3 és 1 ram/dm 3 NaI /. A mérési eredmények alapján a hordozómentes Izotópnál a telitési ids 120 perc körüli értéknek adódott, az'adszorpció* faktor értéke, a 0,5 perc kezelési időnél mért relatív aktivitást alapul véve 4,15 volt. A hordozó hozzáadása következtében jelentősen csökkent az adszorbeált radioaktív anyag awnnylaége.

17 6 A hordozó koncentrációjának növelésével «változás ne«egyenesen arányos, de a megkötött mennyiség egyre kisebb lett. A nátriua-jodid hordozót tartalmazó oldatoknál a telitési lds 60 perc körüli érték volt. Az adszorpciós faktor átlagosan 3,5-re csökkent.. A dekontamináciős vizsgálatoknál a kisérletsorozatban dekontaaináló anyagnak desztilláltvizet, 0,5% NaOR +0,51 KMnO^ vizes oldatát és 10 g/dm 3 HNO g/dm 3 C 2 H 2 O 4 vizes oldatát választottuk. A dekontaminálást 60 C-on végeztük. A dekontaminaló oldatok közül a lúgos kálium-permanganát bizonyult a leghatásosabbnak. E dekontemlnálőszer hatásosságát a hsnérsékletváltozás függvényében is vizsgáltuk /25-8O C/. A dekontaminálás szempontjából a legjobb eredmény 80 C-on érhető el, de ezen a hőmérsékleten nagy a párolgás! veszteség és jelentős a mangán- -oxid kiválása is. 60 C hőmérsékleten torténs kezelésnél ezek a káros hatások csak kevéssé mutatkoztak, ezért ezen a hőmérsékleten célszerű a dekontaminálást végrehajtani. A minimális maradék aktivitást 20 perces kezeléssel tudtuk elérni.. A hordozót tartalmazó oldatokkal történs szennyezésnél és a lemezek mentesítésénél a maradék relatív aktivitás, valamint a dekontamináció ideje a növekvs hordozőkoncentrációval csökkent. A dekontamináciős idő 0,01 mh/dm hordozó alkalmazása esetén 5 perc, 1 mm/dm értéknél pedig már csak 1 perc volt. A 85 Sr radioaktív izotóppal végzett kísérleteknél esztergált-passzivált, hidegen hengerelt-passzíváit és homokszőrt felületeken végeztük a kísérleteket 103,6 GBq/g Sr izotópot tartalmazó stroncium-klorid oldattal, az elszoekben már ismertetett radioaktív koncentráció beállítása mellett. A homokszőrt lemezek kevert-savas kezelést nem kaptak, csupán forróvizben történs tárolással tisztítottuk meg a lemezeket. A kontaminációt a jódos vizsgálatokhoz hasonlóan végeztük. Tapasztalataink szerint a kontamináció minden felületen viszonylag gyorsan végbemegy, a telitési ids 30 perc körül volt. Az adszorbeált aktivitás a porozitás növekedésével nőtt. Az adszorpclós faktor az esztergált-passzlvált felületen 3,02, a hengerelt - passzíváit felületen 3,35, a homokszőrt felületen

18 7 pedig 3,86 volt. A stronciummal történő szennyezésnél a vizsgált felület minősége jobban befolyásolja a kontamináció mértékét, mint a jód esetében. A dekontaminálast ez esetben is több oldattal elvégeztük és a vizsgált oldatok közül a 1eghatásosabbnak a 10 g/dm 3 oxálsavat és 10 g/dm salétromsavat tartalmazó oldat bizonyult, 60 c kezelési ids mellett. A passzíváit felületeken a dekontamináció 10 perc alatt végrehajtható, a homokszórt felületeknél viszont a mentesítés csak 5 percet vesz igénybe. A dekontaminációs faktorok értéke az esztergált-passzivált felületeken 16,7, a hengerelt-passzivált lemezeken 98,3, a homokszórt mintáknál pedig 200 volt. A homokszórt lemezek - pórusos felületük ellenére - jól dekontaciinálhatőnak bizonyultak.

19 NANOGRAMM TÖMEGŰ JELZŐANYAG KINYERÉSE NAGYTÉRFOGATU FOLYADÉKMINTÁKBÓL Recovery of nanogramm-mass tracer from big-volume liquid patterns Baranyai La. jo a Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézete, 1525.Budapest H' 77. Institute of Isotopes of the Hungarian Academy of Sciences During air-pollution investigations we wanted to recover nanogramm mass Dy tracer from 500 ca 3 absorbing liquids in order to make the tracer technically suitable for neutron- -activation and at the same time to separate ic from the most disturbing alkali elements. The recovery of extraordinarily little mass tracer was solved by adding different carriers artifically and co-precipitating them with the Dy tracer. In this paper the circumstances, sensitivity and efficiency of recoveries are detailed. BEVEZETÉS A neutronaktivációs analízis gyakorlati alkalmazásai során gyakran felmerülhet olyan igény, hogy az ipari folyamatokból, a természetben előforduló nyersanyagokból vagy egyéb mintavételi helyekről származó nagy térfogatú mintákat a neutronbesugárzásra alkalmas állapotba hozzuk, azaz térfogatukat nagyságrendekkel csökkentsük, vagy belőlük a mérni kivánt komponenseket koncentrált formában kinyerjük. Legutóbb egy környezetvédelmi téma kapcsán adódott olyan feladat, hogy a légtérbe mesterségesen kibocsátott Dy O jelzőanyagnak elnyelető folyadékokban való megkötése után az 500 ca 1 térfogatú folyadékmintákból a jelzőanyagot szilárd alakban kinyerjük. A rendelkezésünkre álló minták és a kinyerni kivánt jelzőanyag térfogatának és halmazállapotának figyelembevételével

20 9 a Dy szilárd alakban történő kinyerésére a csapadék formájában történő leválasztás látszott alkalmasnak. A Dy várható tömege mintánként a mikrogramm és nanogramm tartományba esett, ezért a leválasztás hatásfokának és érzékenységének ellenőrzésére a radioizotópos nyomjelzéstechnikát használtuk, amely a Dy előnyös neutronaktiválási tulajdonságai miatt ilyen kis a- nyagmennyiségeket is jól érzékel. A leválasztásokat különböző koncentrációjú -^Dy radioizotóp oldataiból többféle lecsapószerrel végeztük el és a leválasztások hatásfokát az eredeti oldatok - B - és a keletkezett sziirletek - B - radioaktív koncentrációinak hányadosával jellemeztük: B - B c m = x. íoo /i/ A csapadékokat szűréssel távolitottuk el az anyalugtól, szűrő anyagként a neutronaktivációs analizis szempontjából megfelelő tisztaságú Whatman-4l tipusu szűrőpapírt használtunk. A minták radioaktív koncentrációinak mérésére szcintillációs méréstechnikát alkalmaztunk, a amplitúdó-analizátorral határoztuk meg. A DY LEVÁLASZTÁSA CSAPADÉK ALAKJÁBAN Dy gamma-intenzitását egycsatornás A ritkaföldfémek csoportjába tartozó Dy-ot oxalát, foszfát, karbonát, hidroxid és fluorid alakjában lehet csapadékba vinni, oldhatósági tulajdonságai miatt az első három lecsapószer használható kvantitatív leválasztásra. A radioizotópos nyomjelzéssel ellenőrzött leválasztásokhoz ammóniumoxalátot, ammóniumortofoszfátot és ammóniumkarbonátot alkalmaztunk lecsapószerként. A különböző koncentrációjú Dy-oldatok leválasztása és szűrése utáni ellenőrző mérések e- redményeit az 1. táblázatban foglaltuk össze. A mérési adatok szerint 10 mg Dy leválasztása még teljes volt, de mikrogrammnyi mennyiségek már nem váltak le. Közvetlen lecsapással tehát nem nyerhető ki az a Dy mennyiség amely célkitűzésünkben szerepelt. További vizsgálatainkban az u.n.

21 lo koprecipitáció - az oldatba hordozóként bevitt idegen ionok és a JDy együttes leválasztásának módszerével próbálkoztunk. ( 1. táblázat Különböző Dy-tartalmú oldatok leválasztásának hatásfoka a radioizotópos mérés alapján Oldat Le-választási hatásfok Dy-tartaima oxalátként foszfátként karbonátként 1OO mg 10 mg 1 mg íoo fie io fxe Ik t» AZ EGYÜTTES LEVÁLASZTÁS SZEMPONTJAJ ÉS MECHANIZMUSA A koprecipitáció valamely csapadék szennyeződése olyan anyaggal, amely a lecsapás normális feltételei kö- 2 3 zött oldatban marad. A leválasztás mechanizmusa szerint három fajtája ismert: elegykristály-képződés, felületi adszorpció és mechanikus bezáródás. A hordozó ion kiválasztásánál a csapadékos leválasztás és a neutronaktiválás kívánalmait együttesen kellett figyelembe venni. A hordozó ionnak az ismertetett lecsapószerekkel u- gyancsak kis oldékonyságú, jól szűrhető csapadékot kell képeznie és minél kisebb neutronbefogási hatáskeresztmetszettel kell rendelkeznie. Ezeket a feltételeket többé-kevésbé a Ca, Mg és Al ionok elégítik ki. Hatáskeresztmetszet-értékeik nagyságrendekkel kisebbek a Dy hatáskeresztmetszeténél és a keletkező radioizotópok gamma-energiái nem esnek egybe a Dy 9^.7 kev-es energiacsúcsával. A Dy LEVÁLASZTÁSA HORDOZÓK MELLETT A hordozó nélküli leválasztás - 1. táblázat - mérési eredményeiből adódott, hogy a leválasztandó ion törne-

22 11 gének a milligramm tartományba kell esnie. Ebből kiindulva a hordozóként bevitt Ca, Mg és Al ionok mennyiségét 10 uig-ban határoztuk meg. Az együttes leválasztásokkal elért leválasztás! Hatásfok-értékeket a 2. táblázatban foglaltuk össze. 2. táblázat Különböző Dy-tartalmú oldatok és 10 mg tömegű hordozók együttes leválasztásának hatásfoka Hordozó Oldat Leválasztás! hatásfok ion Dy-tartalma oxalátként foszfátként karbonátként Ca Mg 1O ug Al Ca Mg 1 /ug 73 Al ^ 100 Ca 100 -, 24 Mg 100 ng 16 - Al Ca Mg 10 ng - 0 Al 99 A mérési eredmények alapján 10 ng Dy 10 mg Ca és Al hordozó mellett oxalát, illetve foszfát alakjában kvantitative leválasztható. Ennél kisebb Dy-mennyiségek vizsgálata - a Dy gyors bomlása miatt - radioaktivan nem megoldható, de igen va lőszinü, hogy a leválasztásokra előirt 12 órás állásidő betartásával nanogramnok is leválaszthatók. A csapadékos leválasztás egyben elválasztást is jelent az aktivációs analízis szempontjából leginkább zavaró alkáli elemektől. IRODALOM 1. Schulek, E., Szabó, Z.L.z A kvantitatív analitikai kémia alapjai és módszerei, Tankönyvkiadó, Budapest, p.4l8 /1966/ 2. Kolthoff, I.: Treatise on anal. chem. Part I. p,748/1964/ 3. Kolthoff, X.,Sandell, K.:. Textbook of Quantitative Inorg. Analysis, New York, p.122 /1952/

23 12 A KÖZEG HATÁSA 38 C1 ATOMOK KÉMIAI REAKCIÓIRA Phase Effept on Chemical Reactions of ^Cl Bérei K., Vasáros U, Ache H.O." MTA Központi Fizikai Kutató Intézet,1525 Budapest Central Research Institute for Physics of Hungarian Academy of Sciences, 1525 Budapest "Virginia Polytechnic Institute and State University, Blacksburg VA 24061, USA Effect of physical and chemical properties of the medium on stabilization processes of recoil chlorine atoms produced via Cl/n.iT/ Cl nuclear reaction has been investigated in simple aliphatic,and aromatic systems. Chemical reactivity towards thermalized chlorine atoms as well as phase transition and the long range order of the medium /crystalline vs glassy systems/ was found to exhibit decisive influence on these processes. Finer details in the molecular order* however, e.g. differences in the molecular crystal structure, do not seem to play a significant role* Some conclusions could be drawn from these results on the relative contribution of thermal and hot reactions of ^Cl to the formation of labelled organic compounds* A közeg egyes fizikai és kémiai tulajdonságainak hatását vizsgáltuk a ^tt/n.jv^cl magraakció során képződő nagy energiájú klóratomok stabilizálódási folyamataira, egyszerű alifás és aromás vegyületekben. Diklór-benzolokéa klór-benzol különböző oldószerekkel készített folyékony elegyeit vizsgálva sikerűit megállapítanunk,hogy a közeg kémiai resfcciókészsége a termalizáit klóratomokkal szénben döntően befolyásolja a 39 Cl-atommal jelzett szerves termékek képződését* Ugyancsak meghatározó szerepe vmn a stabilized-

24 13 ós folyamatok kineneteláben közeg halmazállapotának ill* hosszútávú rendezettségének. Ezt bizonyítják a diklór-etánokkal és diklór-benzolokkal folyékony és szilárd üveges ill* kristályos közegben kapott eredményeink. A rendezettség finomabb eltérései, azonban, nem gyakorolnak észrevehető hatást a 30 C1 fö helyettesítési termékeinek keletkezésére, mint ezt a p-diklór-benzol 3 különböző polimorf fázisával kapott eredményeink mutatják. A tapasztalt ha- 38 tások összevetéséből következtetéseket vontunk le a Cl nagyenergiájú helyettesitéei folyamatainak és a kalitkán belüli termikus gyök-rekombinációnak viszonylagos ezerepére egyes jelzett termékek képződésében.

25 14 RADIOAKTÍV AHÍAGOK HTGAHYKATODOS ELEKTROLÍZISE Electrolysis of radioactive substances at a mercury cathode Bolyós A., M. Duflo*, Hadi I. Kossuth Lajos Tudományegyetem Izotóp Laboratóriuma Debrecen Isotope Laboratory, Kossuth Lajos University, Debrecen, Hungary *Laboratoire Curie, Institut du Radium, Paris Summary The kinetics of electrolytic deposition of radioactive CA 212 6^ substances / *Cu, Pb, J Zxx/ on a mercury cathode were investigated as a function of the electrode potential* It was found that for each potential ua equilibrium state is reached between the radioactive substance*, deposited on the mercury cathode and left in the solution. The critical deposition potential was determined from the potential dependence of the amount deposited in the equilibrium state. Radioaktív anyagok higanykatódos elektrolízisének vizsgálata két okból érdemel figyelmet; egyrészt a szélsőségesen hig oldatok elektrokémiai leválását meghatározó paraméterekre vonhatunk le következtetéseket, másrészt preparativ radiokémiai feladatokat lehet megoldani higanykatődos leválasztással. Preparativ radiokémiai alkalmazása elsősorban azért lehet előnyös, mert a higaoykatódon olyan - nagymértékben negatív normálpotenciálu - fémionok is leválnak amalgémképződés közben, melyek szilárd indlfferens elektródon nem választhatók le 1 "- 3. Sikeresen alkalmazták a higanykatódos elektrolízist radioaktív ritkaföldfémek elkülönítésére? elektrokémiai viselkedésük tanulmányozásárad Előadásunk-