Szaknyelv és szakfordítás. Tanulmányok a szakfordítás és a fordítóképzés aktuális kutatási témáiról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szaknyelv és szakfordítás. Tanulmányok a szakfordítás és a fordítóképzés aktuális kutatási témáiról 2005 2006"

Átírás

1 Szaknyelv és szakfordítás Tanulmányok a szakfordítás és a fordítóképzés aktuális kutatási témáiról szaknyelv_tordelt_kor2_11-12.ind :28:24

2 Szerkesztette: Dróth Júlia Lektorálta: Heltai Pál ISSN szaknyelv_tordelt_kor2_11-12.ind :28:25

3 Szaknyelv és szakfordítás Tanulmányok a szakfordítás és a fordítóképzés aktuális kutatási témáiról Szent István Egyetem, Gödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar október szaknyelv_tordelt_kor2_11-12.ind :28:26

4 szaknyelv_tordelt_kor2_11-12.ind :28:26

5 Tartalom Szerkesztői előszó... 7 Tóth Tamás Filozófiai megjegyzések a modern diskurzuselméletekről és a kulturális kommunikáció problémájáról... 8 Cs. Jónás Erzsébet Hermeneutika és funkcionális stilisztika a fordításelemzésben Károly Krisztina Szövegkutatás és fordítástudomány...33 Zimányi Árpád Analitikus szerkezetek funkcióigés formák Madarász István A mezőgazdasági szakszövegek fordításának sajátosságai Dróth Júlia Turcsányi Gábor Az üregi nyúl mint egzotikus európai állat...54 Veresné Valentinyi Klára Az explicitációs hipotézis tesztelése blattolt szövegeknél...62 Somos Edit Csilla Retorika és tolmácsolás-kutatás...70 Csehó Tamás A fordításszempontú szövegelemzés...76 C. Michael Hutterer Preparing a Student Project in the Field of Advertising Translation Vándor Judit A szöveg megközelítése a fordítóképzésben Sermann Eszter A motiváció szerepe a fordítás oktatásában Dudits András A fordítói olvasást meghatározó részkompetenciák és értékelésük a fordítóképzésben Varga Krisztina A fordítói utasítás szerepe és mibenléte, illetve a szerző és a fordító együttműködése Szaknyelv és szakfordítás 5 szaknyelv_tordelt_kor2_11-12.ind :28:26

6 szaknyelv_tordelt_kor2_11-12.ind :28:26

7 Szerkesztői előszó A Szaknyelv és Szakfordítás című kiadványunk hatodik kötetét tartja kezében az olvasó. Az első öt kötetet a Szent István Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke adta ki, azzal a céllal, hogy a tanszékünk által januárban rendszeresen megrendezett országos szakfordító szakmai nap előadásait közöljük, illetve a tanszéken folyó tudományos és gyakorlati munkát tükröző írásokat közzétegyük. A SZIE Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke a 2005/2006-os tanévtől megszűnt, tevékenységünket a Humántudományi, Nyelvi és Tanárképző Intézet keretei között folytatjuk. A 2005 januárjában megrendezett szakfordító szakmai nap két témát járt körül: a diskurzuselemzés szerepét a fordítás oktatásában, illetve a számítógép alkalmazását a fordításban. Emellett fontos és érdekes előadást hallhattunk a szaknyelvi helyesírásról is. Folyóiratunk 6. számának első felében ezeknek az előadásoknak a szövegét közöljük, valamint két írást a mezőgazdasági szövegek fordításáról. Ez utóbbi két cikk tükrözi szakfordítóképzésünk törekvését arra, hogy az egyes tudományágak szakemberei, a fordítóképzés tanárai és hallgatói szorosan együttműködjenek a fordítási feladatok elvégzésben. Kötetünk második felében a fordítóképzés módszertanából közlünk tanulmányokat. Ezek az írások az ELTE Fordítástudományi Doktori Programjának módszertani kurzusán születtek, Klaudy Kinga programvezető és Dróth Júlia kurzusvezető irányításával. Ehhez a részhez illesztjük a SZIE HNYTI munkatársának aki a PTE Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Programjának hallgatója írását is. Mivel áprilisában a SZIE GTK HNYTI Nyelvi Docentúrája adott otthont a MANYE XVI. Kongresszusának, ebben az évben nem szerveztük meg a januári szakfordító szakmai napot, és kötetünket is e tavaszi rendezvényt követően jelentetjük meg. Dróth Júlia Szerkesztői előszó 7 szaknyelv_tordelt_kor2_11-12.ind :28:26

8 Tóth Tamás Filozófiai megjegyzések a modern diskurzuselméletekről és a kulturális kommunikáció problémájáról 1.) Amikor egyetemünk Nyelvi Intézetétől megtisztelő felkérést kaptam a mai előadás megtartására, első gondolatom az volt, hogy mint a SZIE Filozófia Tanszékének munkatársa én magam a legjobb esetben is csak műkedvelőként járulhatok hozzá egy szakfordítók számára rendezett konferencia sikeréhez. Rövid lelkitusa után azonban úgy döntöttem, hogy mint az európai eszmetörténet kultúrfilozófiai és kommunikációelméleti érdeklődésű kutatója inkább szerényen magabiztos outsiderként látok neki a felkészülésnek. Erre a persze nagyon is mérsékelt önbizalomra reményeim szerint az ad némi alapot, hogy az Önök által művelt különféle nyelvtudományi, illetve az általam művelt egyes filozófiai diszciplinák az európai gondolkodás több ezer éves története során termékeny szimbiózisban alakultak ki és fejlődtek tovább. A nyelvészet története olvashatjuk például egy kortárs magyar szerző nyelvfilozófiai munkájában 1 a többi tudományéhoz hasonlóan a tárgyára vonatkozó filozófiai spekulációk kal kezdődött. Platón és Arisztotelész egyes műveiben jól megfigyelhető, hogy a nyelvről való filozófiai gondolkodás kezdetei összefonódnak a görög filozófusok fogalom alkotási kísérleteivel s közelebbről azzal, hogy megvizsgálják bizonyos szavak jelentését, s megválaszolják azt a kérdést, miben áll egy szó megértése, s mi az értelmes beszéd. 2 Ehhez a lényeges megállapításhoz a magam részéről szeretném hozzátenni, hogy a nyelvtudomány kifejlődéséhez bár a fentiektől természetesen eltérő értelemben többek véleménye szerint 3 már Platónt és Arisztotelészt megelőzően jelentősen hozzájárultak a szofista filozófusok. Ezek a gondolkodók ugyanis, akiket Hegel azért korántsem teljesen alap talanul nevezett bár persze csak a szó meghatározott értelmében spekulatív filozófusoknak, s akik a német szerző híres filozófiatörténeti előadásaiban 4 egyben az antik felvilágosodás képviselőiként és a görög műveltség tanítóiként is megjelennek, tevékeny ségük alapirányát tekintve mégiscsak különösen az ékesszólás tanítói voltak. Az a körülmény viszont, hogy a szofisták érdeklődésének homlokterében bizonyos alapvető antropológiai és etikai kérdések fölvetésével össze függés ben a grammatika, a retorika és a stilisztika állt, s hogy némelyikük komoly eredményeket ért el az emberi nyelv és az emberi gondolkodás, továbbá a jogi, a politikai és a filozófiai diskurzus vagy éppen az interkulturális kompetencia korabeli formáinak 1 Kelemen J.: A nyelvfi lozófi a rövid története Platontól Humboldtig, Áron Kiadó, Budapest, 2000, V.ö. Kelemen, i.m Erről lásd pl. Störig, H.J.: A fi lozófi a világtörténete, Helikon Kiadó, Budapest, 1997, Hegel, G.W.F.: Előadások a fi lozófi a történetéről, II. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977, Szaknyelv és szakfordítás szaknyelv_tordelt_kor2_11-12.ind :28:26

9 tanulmányozása során, alighanem megkülönböztetett helyet biztosít számukra a görög poliszdemokráciák felettébb bonyolult kommunikációs rendszerében. 5 Korunk tudománytörténészei mindenesetre visszatekintve általában úgy ítélik meg, hogy az antik és a skolasztikus, illetve a humanista vagy a felvilágosult magaskultúra képviselői által létrehozott s persze minden korszakban sajátos vonásokat mutató tudásegészből, amelyet azonban többnyire a filozófia reprezentált, a tudomány modernizációja során csak fokozatosan váltak ki és különültek el az egyes tudományos diszciplinák. A differenciálódás e sajátos folyamatát egyébként a nyelvtudomány és annak részdiszciplinái esetében is az önállósulás és az intézményesülés nem kevésbé fontos folyamatai követték és tetézték be. Megjegyzendő azonban, hogy az autonomizálódás és institucionalizáló dás említett folyamatai épp a nyelv tudomány esetében viszonylag későn zárultak le, s akkor is csak átmenetileg. Jóllehet ugyanis a nyelvészet története a magyar szakirodalom szerint 6 nem szűkíthető le a tudományos nyelvészet történetére, a nyelvtudomány de legalábbis a modern nyelvtudomány megteremtése mégiscsak Ferdinand de Saussure nevéhez fűződik, s így egészen a 20. század elejéig váratott magára. Arra az izgalmas kérdésre, hogy vajon a tudományos nyelvészet, vagyis a modern nyelvtudomány kialakulása után (és mellett) maradt-e még hely az önálló filozófiai vizsgáló dás számára, a magyar (és a nemzetközi) szakirodalomban általában árnyaltan kifejtett igen -nel válaszolnak. 7 Maga a nyelvészet ugyanis ezen elgondolások szerint nem lehet meg filozófia nélkül, hiszen számos olyan fogalmat használ, amelyeknek a megvilágítása filo zó fiai feladat, ahogyan a nyelvészeti elméletek felépítésének és igazolásának a feltételei is filo zófiai eszközökkel vizsgálandók. Sőt némi túlzással egyenesen azt mondhatnám: ahogyan a modern filozófia történetében a 19/20. század fordulóján kétségkívül egyfajta nyelvi fordulat ment végbe, úgy a tüzetes elemzés bizonyára a modern nyelvtudomány 20. századi történetében is ki tudná mutatni egy vagy több filozófiai fordulat bekövetkeztét. 2.) Ha a magyar tudományos köznyelvben a diskurzus kifejezéssel találkozunk, akkor azt rendszerint az angolszász nyelv- és politikatudományból vagy a német társadalom - és kommunikációelméletből eredeztethet jük. Pedig ez a latin eredetű, a modern európai és különösen a kortárs nemzetközi szóhasználatban igen sokrétű szemantikai tartalommal megtölthető kifejezés gyakran a francia köznyelvből származik, s ilyenkor többnyire a francia filozófia (nevezetesen a nyelv- és tudományfilozófia, valamint a politikai és társadalom filozófia) közvetítésével került át más országok értelmiségi nyelvhasználatába. 8 Mindenesetre a diskurzusfogalom tárgyalásakor nemcsak az egyes nagy országok és nyelvterületek érezhe- 5 A görög városállamokra jellemző kommunikációs modellről, valamint a szofistáknak és a rétoroknak abban játszott fontos szerepéről másutt kissé részletesebben is írtam Paul Ricoeur kései filozófiájának egyik érdekes motívuma kapcsán. V.ö. Tóth T.: Létezik-e jó retorika? Világosság, 2004/1, V.ö. Kelemen, i.m. 13., V.ö. Kelemen, i.m A szóban forgó kifejezéssel kapcsolatban érdekes etimológiai, fogalomtörténeti és nyelvtudományi utalásokat találunk pédául a Metzler Lexikon Sprache című, számos szerző által írott mű Diskurs, Diskursanalyse, Diskurswelt, ill. Dialog címszavaiban, az Encyclopaedia Universalis Barbara Cassin által írott Discours címszavában, valamint David Crystal nyelvtudományi enciklopédiájának Diskurzus és szöveg c. fejezetében. V.ö. Metzler Lexikon Sprache, Herausgegeben von Helmut Glück, J. B. Metzler Verlag, Stuttgart und Weimar, 2000, , 155.; Encyclopaedia Universalis France, Mul timédia CD-Rom, 2001; Crystal, D.: A nyelv enciklopédiája, Osiris, Budapest, 1998, Filozófiai megjegyzések a modern diskurzuselméletekről 9 szaknyelv_tordelt_kor2_11-12.ind :28:27

10 tő en eltérő lingvisztikai hagyományait 9, hanem a szóban forgó terminus előfordulásának olykor jelentősen különböző elméleti és kulturális kontextusait is érdemes figyelembe venni. Célszerűnek látszik továbbá a szakirodalom útmutatásai alapján az egyes nemzeti hagyományokon belül kialakult mikrodiskurzusok és makrodiskurzusok közötti különbségtétel is. 10 Annál is inkább, mert ezeknek az eltéréseknek és különböző ségeknek a tudomásulvétele akár azon súlyos, sajnos lépten-nyomon tapasztalható kommuniká ciós nehézségeknek az enyhítésében is segítségünkre lehet, amelyek az európai kultúrkörben kialakuló (és időről időre átalakuló) diskurzusok közötti megértést és párbeszédet olyannyira hátráltatják Napjainkban ugyanis mintha az egyes diskurzusok képviselői kimondva-kimondatlanul a következő elvet érvényesítenék az összes többi diskurzus képvise lői vel a gyakran feszültnek tűnő viszonyuk alakításá ban: Nem olvasok tőle, nem írok róla, nem beszélek vele Azt persze nem állítom, hogy a szóban forgó problémakör kutatásában az említett nyelvi és nemzeti, illetve kulturális és tudományos hagyományok mindig vegytiszta formában érvé nye sül nének. Éppen ellenkezőleg, e különféle tradíciók a nemzetközi kutatási gyakorlatban rendszerint igen változatos formákban elegyednek vagy ötvöződnek egymással. Ily módon viszont szerencsés esetben lehetővé válik bizonyos közös vagy hasonló, de legalábbis értel mesen összevethető diskurzuselméleti kérdéseknek és válaszoknak néhány mégoly eltérő szellemi orientációban való megfogalmazódása is. Erre mutat például, hogy bármely nyelv-, ill. tudományterületen folyjék is komolyan vehető diskurzuskutatás, az érdeklődés előterében David Crystal nyelvtudományi szintézise szerint kivétel nélkül az egy mondatnál nagyobb nyelvi egységek és szerkezetek állnak. 11 Sőt Crystal egyenesen úgy fogalmaz, hogy az utóbbi években növekvő érdeklődés mutatkozik az iránt, miként szerveződik a mondatok sorozata koherens nyelvi egységekké. Az már persze más lapra tartozik, hogy a nagyobb nyelvi egységek és szerkezetek kutatása mint írja rendszerint több tudományterület keretei között folyik. Hiszen foglalkoznak ezzel a nyelvészek, a pszichológusok, az etnográfusok, az antropológusok, a szociológusok és a politológusok, de láthatólag részt vesznek a téma kutatásában a retorika, a stilisztika és a filozófia képviselői is. 12 Ez utóbbi vonatkozásban elegendő itt arra emlékeztetni, hogy különféle alapvető nyelvi kérdésekkel kapcsolatos nagyhatású fejtegetései ben 13 korunk egyik kiemelkedő filozófusa, egyben a 20. századi hermeneutikai gondolkodás élő klasszikusa Paul Ricoeur nemhogy a szavak, de még a mondatok lehető legalaposabb elemzésével sem elégszik meg: az említett szinteken tudatosan túllépve vizsgálódásait rendszerint a persze mindig szavakból 9 V.ö. Diskursanalyse, in: Metzler Lexikon Sprache, i.m A francia nyelvtudomány diskur zusértelmezésével kapcsolatban v.ö. pl. le discours, in: Hachette Multimédia Encyclopédie 2000, Hachette Livre, 1999; az angoléval kapcsolatban pedig pl. az Encyclopedia Britannica Rhetoric: Scope and organization of argumentation c. szócikkét. 10 V.ö. pl. Meinhof, U.: Discourse, in: The Blackwell Dictionary of Twentieth-Century Social Thought, Edited by William Outhwaite & Tom Bottomore, Blackwell Reference, Oxford, 1996, V.ö.: Crystal, D.: i.m Jellemző továbbá, hogy a diskurzus kifejezést egy reprezentatív német nyelvtudományi kézikönyv is úgy definiálja, hogy az für die Bezeichnung transsententialer (satzübergreifender) sprachlicher Erscheinungen jelölésére szolgál. V.ö. Metzler Lexikon Sprache, i.m Crystal, i.m. 154 A discourse analysis interdiszciplináris jellegére utal Jonathan Potter is, in: The Social Science Encyclopedia, Second Edition, Edited by Adam Kupper and Jessica Kupper, Routledge, London and New York, 1999, Ezek érdekes rekunstrukciója olvasható például Jens Mattern Ricoeur zur Einführung című könyvében, v.ö. i.m Szaknyelv és szakfordítás szaknyelv_tordelt_kor2_11-12.ind :28:27

11 és mondatokból álló, ám ugyanakkor azoknál per defi nitionem nagyobb egységeket képező, s éppen ezért elméleti szempontból is egészen másként kezelendő szövegek problémáira is kiterejeszti. A szövegek mint szövegek igényes nyelvi és nyelvfilozófiai, illetve a szövegek mint diskurzusok igényes kultúr- és történelemfilozófiai elemzése mellett Paul Ricoeurnél (és másoknál) maguknak a filozófiai szövegeknek sajátos diskurzusként való elemzése is felbukkan. A filozófiatörténeti szövegek e vonatkozásban másodlagos diskurzusként jelennek meg 14, hiszen a filozófiatörténeti diskurzus voltaképp olyan diskurzusként is felfogható, mint amely a filozófiai diskurzusról szól. Mindenesetre, mint erre a francia szerző felhívja a figyelmet, a különféle szövegek és diskurzusok értelmezése kapcsán nemcsak a jelentősebb gondolkodói életművek, a főbb tudományágak és tudomány területek, hanem a különböző ám legalábbis elsődlegesen mindig valamilyen természetes nyelven megfogalmazódó kultúrák kölcsön viszonyának bonyolult problémája is óhatatlanul fölvetődik. Ahol pedig Ricoeur kultúráról beszél, ott rendszerint annak mindenkor egészen sajátos, így helyi és nemzeti, ill. regionális és kontinentális formái között is különbséget tesz. 3.) Bár az angolszász világ nyelvtudományában rendszerint nem tesznek teljesen egyértelmű terminológiai különbséget diskurzus és szöveg, illetve discourse analysis és text analysis között, a gyakorlatban e két megközelítés többnyire mégis elég világosan elválik egymástól. Így a diskurzuselemzés David Crystal szerint 15 a természetes módon létrejövő beszélt nyelv szerkezetét vizsgálja, amelyet olyanfajta diskurzusokban vagyis a mindennapi életre jellemző autentikus nyelvi kommunikáció olyan formáiban figyelhetünk meg, mint a beszélgetés, a társalgás, a különféle interjúk, a rádió- és televízióközvetítések, a politikai beszédek stb. Ami pedig a szöveg elem zést illeti, az szerinte főként az írott nyelv szerkezetére összpontosít, olyan sajátos szövegekre, mint az útjelzések, a hirdetmények, az esszék, a könyvfejezetek stb. 16 Ezzel szemben az az értelmezés, amelyet többnyire a francia nyelv területen működő (és a legkülönfélébb szakmákat reprezentáló) tudományos kutatók tulajdonítanak a diskurzusfogalomnak, láthatólag egészen más elméleti alapokon áll. Így a discours francia terminusa legalább egyes német szerzők szerint 17 nem annyira a mindennapi életben természetes módon létrejövő beszélt nyelv konkrét szerkezetét, hanem inkább nyelv és gondolkodás összefüggésének, ill. kölcsön viszonyának elvontabb elméleti problémáját, s közelebbről annak szemantikai-episztemológiai dimenzióját állítja előtérbe. Sőt, három neves francia tudomány filozófus Gaston Bachelard, Georges Canguilhem és Michel Foucault munkásságában a discours kifejezés ezen értelmezés szerint főként az emberi tudás és tapasztalat komplex rendszereinek a társadalomtudományok által való létrehozását és fenntartását jelöli. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a francia szerzők érdeklődésének előterében ilyen érte lemben nem annyira a mikrodiskurzusok, mint inkább a makrodiskurzusok, nem annyira a mindennapi élet, mint inkább az értelmiségi gondolkodás kommunikációs formái állnak. Végül, ami az e vonatkozásban a német nyelvterületen uralkodó szóhasználatot illeti, társadalomtudományi szempontból mindenek előtt két fogalom, Diskurs és Dialog szo- 14 Braun, L.: A fi lozófi atörténet rövid története, Holnap Kiadó, Budapest, 2001, Crystal, D.: i.m ; Metzler Lexikon Sprache, i.m Crystal, D.: i.m Metzler Lexikon Sprache, i.m Filozófiai megjegyzések a modern diskurzuselméletekről 11 szaknyelv_tordelt_kor2_11-12.ind :28:27

12 ros összefüggése tűnik fel 18. Ehhez járul, hogy Jürgen Habermas és Karl-Otto Apel ez irányú munkássága nyomán a diskurzus és a dialógus kérdésköre a német szakirodalomban főként etikai-politikai, társadalom elméleti, ill. kommuni káció filozófiai vonatkozásaiban került az érdeklődés előteré be. Mindezek ellenére nemcsak a német elméleti szakirodalomban és értelmiségi gondolkodásban, hanem a német köz - és médianyelvben is számos példát találunk a diskurzusfogalom viszonylag differenciált értelmezésére és használatára. Többnyire világosan megkülönböztetik például egymástól az elméleti és a gyakorlati, illetve más vonatkozásban a vallási, a művészeti és a politikai diskurzusokat, valamint például a tudományos, a kulturális és a filozófiai jellegű diskurzusformákat 19. A fentiekhez itt a magam részéről három rövid kiegészítést szeretnék tenni. Egyrészt arra gondolok, hogy bár a diskurzus szónak számos jelentése van, a francia discours és discourir kifejezésekből (ez utóbbi alapjelentése egyébként: ide-oda futni, hin- und her laufen, courir ça et là) világosan kiérződik, hogy etimológiai, sőt szemantikai szempontból a diskurzusnak azért a kurzushoz, a discourirnak pedig a parcourirhoz is köze van. A francia nyelvben ugyanis ezek a szavak egyebek között a lépésről lépésre való előrehaladás, a kijelölt haladási irány, az igazság felé vezető úton való végighaladás, sőt prózaibban fogalmazva a bármiféle témában tartott tanfolyam, az egyetemi előadássorozat, a kulturális élet különböző területein jelentkező eszmeáramlat vagy akár a szó tudományos, ill. politikai értelemében vett irányzat jelentésárnylatával is rendelkeznek. Ezzel össze függésben a diskurzus fogalmát amelynek a francia nyelvben így gyakran kimondottan lineáris, direkcionális és teleologikus jellege van a francia gondolkodásban gyakran használják fel egymástól markánsan különböző diszciplinák és paradigmák, sőt egymással élesen szemben álló doktrinák és ideológiák tanulmányozásában, ill. értelmezésében is. Másrészt szeretném felhívni a figyelmet a következőre: bár a különféle diskurzusok megkülön böz te té sének és tanulmányozásának értékes elméleti hagyományai messzire, egészen a görög antikvitásig (s azon belül a szofisztika, illetve a retorika képviselőiig) visszanyúlnak, a diskurzuselemzés jellegzetesen modern formáinak megjelenéséről tulajdonképpen csak a múlt század hatvanas éveitől, még pontosabban az közötti időszaktól beszélhetünk 20. Itt egy érdekes, kettős tendencia érvényesüléséről van szó (amely egyébként a retorika egyidejű reneszánszától nem teljesen függetlenül bontakozott ki). Egyfelől ugyanis a dis kurzuselemzés szempont rendszerének olyan modern tudományos diszciplinák egész sorában való térhódítása figyelhető meg, mint a lingvisztika és a kommunikációelmélet, a szociológia, a szociál pszichológia és a kultúrantropológia vagy éppen a történelemtudomány és a filozófia. Másfelől pedig úgy tűnik, hogy e néhány év alatt maga a diskurzuselemzés mint sajátos kutatási irány is egy új, önállósult és intézményesült tudományos diszciplinává integrálódott, mégpedig egy dinamikusan fejlődő és interdiszciplináris kutatásokat folytató interdiszciplinává (cross-discipline) 21. Megítélésem szerint mindenesetre itt egy filozófiai szem- 18 V.ö. a Diskurs, Diskurstheorie, Diskursethik címszavakat in: Metzler Philosophie Lexikon, Her ausgegeben von Peter Prechtl und Franz-Peter Burkard, 2., erweiterte Aufl age, Verlag J.B.Metzler, Stuttgart/Weimar, 1999, ; Metzler Lexikon Sprache, i.m , V.ö. pl. a Diskurs címszót in: Das grosse Lexikon 2001, Data Becker, CD Edition. 20 Erről a kérdéskörről érdekesen ír Teun A. van Dijk Discourse Analysis as a New Cross-Discipline cím mel; v.ö. Handbook of Discourse Analysis (Edited by Teun A. van Dijk), Vol. I. Disciplines of Discourse, Academic Press, Amsterdam, 1985, Van Dijk, u.o Szaknyelv és szakfordítás szaknyelv_tordelt_kor2_11-12.ind :28:27

13 pontból is érdekes eszmetörténeti fejleménnyel állunk szemben, a Handbook of Discourse Analysis című, fentebb már hivatkozott többkötetes mű publikálása a nyolcvanas évek közepén ennek az új tendenciának úgyszólván szimbolikus kifejeződése. Harmadrészt úgy gondolom: ha elfogadjuk David Crystalnak azt a némileg paradox, ám őszintén szólva nagyon is meggyőzően hangzó tételét 22, miszerint a nyelv nemcsak az emberi kommunikáció legfőbb eszköze, hanem egyben az emberi kommunikáció legfőbb akadálya is 23, akkor nyilván számolnunk kell a következővel. Nevezetesen azzal, hogy bizonyos kulturális körülmények között nemcsak a mindennapi életben, ill. a társadalmi gyakorlatban megfogalmazódó mikro diskurzusok, hanem akár a fentebb említett s egymástól eleve markánsan különböző, ill. egymással eleve élesen szemben álló makrodiskurzusok közötti eredményes kommuni káció esélyei is tovább romolhatnak. Vagyis fennáll a veszélye annak, hogy az egyes elméleti és gyakorlati vagy éppen politikai, ideológiai, tudományos és filozófiai diskurzusok olykor úgyszólván párhuzamos sínpárokon haladó vo natokként mennek majd el egymás mellett, s így képviselőik minthogy a szó szoros, de legalább átvitt értelmében nem ugyanazt a nyelvet beszélik, végső soron még akkor sem tudnának szóba állni egymással, ha valóban akarnának. Mindez pedig megítélésem szerint fölvet egy komoly elméleti problémát, a diskurzusok fordíthatóságának problémáját. A kérdés ugyanis végső soron nemcsak az, hogy vajon fölhasználhatók-e a nyelvtudományban, ill. a fordításelemzésben a különféle diskurzus elméletek eredményei, hanem egyben az is, hogy vajon fölhasználhatók-e, s ha igen, akkor miként a diskurzuselemzésben a különféle fordításelméletek és szélesebb értelemben a modern nyelvtudomány eredményei. Nos, ennek a rendkívül bonyolult problémának alapos elemzésére magam részéről itt nem vállalkozom. Gondolat menetem negyedik, ötödik és hatodik pontjában azonban szeret ném legalább röviden, a teljesség minden igénye nélkül felidézni a világhírű francia filozófus, Paul Ricoeur néhány, a diskurzus és a fordítás kérdéskörével kapcsolatos fontos gondolatát. Annál is inkább, mert az ő számos nyelvre lefordított s kétségkívül nyelvtudományi szempontból is jelentős műveit így az eleven vagy termékeny metaforáról szóló, franciául a La métaphore vive cím alatt megjelent nagy könyvét vagy éppen a Temps et récit című háromkötetes művét, amely az idő és az elbeszélés problémáival foglalkozik a tisztelt jelenlévők közül is bizonyára sokan ismerik. S annál is inkább, mert nekem viszont abban a rendkívüli szerencsében volt részem, hogy 1991-ben, 1996-ban és 2003-ban három hosszabb francia nyelvű filozófiai beszélgetést is folytathattam e nagy gondolkodóval, amelyek elméleti 22 Crystal, i.m Ez utóbbi össze függés a brit szerző szerint mindazok számára nyilvánvalóvá válhat, akik utazni, tanulni, kormányozni vagy kereskedni szeretnének. Bármely, a fentiekkel kapcsolatos tevékenységről van ugyanis szó, a közös nyelv hiánya jócskán lassíthatja, vagy akár teljesen megakadályoz hatja a folyamatokat. Kézenfekvő ugyanakkor, hogy közös nyelvről illetve annak hiányáról több különböző értelemben beszélhetünk. Ezért aztán a nem ugyanazt a nyelvet beszélik kifejezést is használhatjuk a szó szerinti értelmén túl átvitt értelemben is. Noha az efféle kommunikációs problémák fejtegeti Crystal naponta ezerszámra jelentkeznek, csak igen kevés kap közülük szélesebb nyilvánosságot. Rendszerint ugyanis csak akkor jutnak tudomásunkra, ha komolyabb következményekkel járnak, sztrájkokra, zavargásokra, jogi problémákra, végzetes balesetekre, olykor háborúkra vezetnek. Mindazonáltal az információátadás sikertelenségének jónéhány drámai esetét ismerjük, s erre az alábbiakban magam is megpróbálok majd egy-két szuggesztívnak tűnő példát hozni. Filozófiai megjegyzések a modern diskurzuselméletekről 13 szaknyelv_tordelt_kor2_11-12.ind :28:28

14 tanulságait fölhasználva azután több publikációt is szenteltem munkásságának 24. (A fentieknek szomorú aktualitást ad az a körülmény, hogy a konferencia-előadásom megtartását kö vető, de még a szöveg szerkesztett változatának elkészítését megelőző időszakban, má jus 20-án, Paul Ricoeur elhunyt. Halálának hírét világszerte megrendüléssel fogadta a mű velt közvélemény.) 4.) Utolsó találkozásunk során Paul Ricoeur egyik általános eszmetörténeti összefüggéseket feszegető kérdésemre válaszolva kifejtette 25, hogy a diskurzus fogalmát műveiben legalább három különböző kontextusban használja, íly módon tudatosan vállalva azt, hogy felfogásában a szó lingvisztikai, pragmatikai és különösen filozófiai használata között egyfajta oszcilláció alakuljon ki. (Magyarra egyébként az általa használt oscillation francia szót itt talán a jelentésingadozás vagy a szemantikai hullámzás kifejezésekkel fordíthatnánk.) Először is, ami a modern lingvisztikát illeti, ebben a diskurzusfogalom használata Ricoeur szerint közelebbről Émile Benveniste, távolabbról Ferdinand de Saussure felfogására nyúlik vissza. Mégpedig abban az értelemben, hogy ebben a logikában gondolkodva a diskurzus minket itt érdeklő fogalmát tulajdonképpen a nyelv és a beszéd (vagyis a langue és a parole ) alapvető fontosságú lingvisztikai fogalompárjához való viszonyában célszerű értelmezni. Ha ugyanis meggondoljuk, hogy a langue kifejezés a szóban forgó összefüggésben a nyelv fonológiai, lexikális, szintaktikai és stilisztikai rendszerére vagyis a nyelv sajátos és alapvető szisztematicitására utal, akkor Ricoeur szerint azt kell mondanunk: a discours éppenséggel a langue fogalmi ellentéte. Ezzel összhangban azután a francia filozófus beszélgetésünk során annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a discours lingvisztikai szempontból lényegében a parole szinonimája, grammatikai szempontból pedig a mondatnak felel meg. Továbbá Ricoeur felhívta a figyelmemet arra, hogy a diskurzusfogalomnak van egy második nem annyira a lingvisztikai, mint inkább a pragmatikai szóhasználatból rekonstruálható jelentése is. Ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy pragmatikai szempontból a diskurzus lényege nem más, mint a diszkurzivitás. Ez utóbbi pedig azzal jár, illetve azt vonja maga után, hogy az elemzésben soha nem egyetlen egy, hanem mindig több, sőt esetleg sok (vagy éppenséggel nagyon sok) mondatot kell alapul vennünk. Vagyis ahhoz, hogy a pragmatikában valóban diskurzusról beszélhessünk, arra van szükség, hogy az egyik mondat- 24 Az első kettőt megszerkesztett formában időközben már magyarul, valamint két különböző változatban angol fordításban is megjelentettem; a harmadik beszélgetés szövegét kezdetnek francia nyelven szeretném minél hamarabb közzé teni. V.ö. Paul Ricoeur: Az oltvány, az üledék és az emlékezet, Két beszélgetés Tóth Tamással, in: Magyar Filozófi ai Szemle, 1997/ o.; Paul Ricoeur: The Graft, the Residue and Memory, Two Conversations with Tóth T.: (France Hungary), in.: Philobiblon, ( Lucian Blaga Central University Library Bulletin), Volume IV-V-VI-VII, , , University Press, Cluj Romania, 2002; Tóth T.: The Graft, the Residue, and Memory: Two Conversations with Paul Ricoeur, in: A. Wiercinski (Ed.): Between Suspicion and Sympathy, Paul Ricoeur s Unstable Equilibrium, International Institute for Hermeneutics, The Hermeneutic Press, Toronto, 2003, pp ; Paul Ricoeur : Discours, opacités et traductions. Une conversation avec Tamás Tóth (Châtenay-Malabry, 10 juin 2003) kézirat. A francia filozófus munkásságával kapcsolatos publikációim közül v.ö. továbbá: Tóth T.: Communication and Creativity: An Unusual Review of Paul Ricoeur s Work, in: A. Wiercinski (Ed.): Between Suspicion and Sympathy, Paul Ricoeur s Un stable Equilibrium, International Institute for Hermeneutics, The Hermeneutic Press, Toronto, 2003, pp Alábbiakban a francia filozófus diskurzuselméleti gondolatait a következő szöveg alapján rekonstruálom és foglalom össze: Paul Ricoeur: Discours, opacités et traductions. Une conversation avec Tamás Tóth (Châtenay-Malabry, 10 juin 2003) kézirat. 14 Szaknyelv és szakfordítás szaknyelv_tordelt_kor2_11-12.ind :28:28

15 ról egy másik mondatra térhessünk át, hogy a mondatok egész sorával vagy sorozatával legyen dolgunk. Mondatok sorozata, hosszabb-rövidebb láncolata esetében viszont az idős gondolkodó szerint nyugodtan elmondhatjuk, hogy itt egy szöveggel, sőt egyfajta szövettel t.i. nyelvi szövettel állunk szemben. (Hadd említsem meg, hogy az előbbi gondolat szemléletes megfogalmazása érdekében beszélgetésünk ezen pontján maga Ricoeur is akit egyébként a modern francia értekező próza mesterének tekinthetünk egy szójátékhoz folyamodott, s a diskurzus kifejezést nemcsak a textus, hanem a textúra kifejezésekkel is közvetlen kapcsolatba hozta.) Végül vessünk egy pillantást a diskurzusfogalom harmadik, Paul Ricoeur által adott értelmezésére, amelyet ugyan ő maga beszélgetésünk során argumentatív értelmezés nek neve zett, de amelyet nézetem szerint episztemológiainak vagy tudomány filozófiai nak is nevezhet nénk. Ennek keretei között ugyanis szerinte többek között olyan kérdésekre keresünk választ, mint például a következők: Milyen diskurzus az Öné? Melyek az Ön referenciái? Mi lyenek az Ön érvei? Miben áll az Ön truth claim-je? Sőt esetleg azt a kérdést is föltehetjük: Hogyan határozná meg Ön saját elméleti pozicióját mások elméleti pozícióihoz képest? (A francia filozófus azonban ez utóbbi kérdés kapcsán mindjárt el is határolta magát attól a sajátos attitűdtől, amelyet egyes amerikai kollégái labelingnek vagyis címkézésnek neveznek, amely azonban az ő szemében csupán az diszkurzív gondolkodás elfajulása.) Szeretném persze előre bocsátani, hogy itt csak az idős gondolkodó vonatkozó gondolatmenetének egyetlen mozzanatára van módom kitérni. Nevezetesen arra, hogy érdemesnek látta megkülönböztetni a diskurzusok például a tudományos diskurzusok különféle típusait, amit szerinte főként az egyes szerzők hivatkozási rendszerét (système de référence) alapul véve tehetünk meg. E problémáról mármost Ricoeur utalva egy neves francia neurobiológussal, Jean-Pierre Changeux professzorral folytatott korábbi vitájára 26 a következőket mondta nekem: a többek között Changeux által is alkalmazott neuronális diskurzus egy olyan diskurzus, amelyben az objet utile nem más, mint az emberi agy. Ha azonban nem az agykutatással, hanem, mondjuk, a jogtudománnyal foglalkozó szakkönyveket lapozunk föl, akkor azokban bizony soha senki nem fog a neuronokról vagy éppen a szinapszisról (tehát az idegsejtek csatlakozási helyéről) beszélni. A jogtudományi szakkönyvekben természetesen a jogi értelemben vett kötelezettségekről és szankciókról lesz szó, vagyis azokban egy egészen más diskurzus, t.i. egy jogi diskurzus fog megfogalmazódni, amelynek viszont egészen más a referense (référent). Éppen ezért Ricoeur a maga részéről a tudomány és a kultúra különféle területein alkalmazott vagy kifejtett diskurzusok (discours tenus) között aszerint kíván különbséget tenni, hogy melyiknek mi az olyan szakemberek által elismert referense (référent profession nellement reconnu), akik a szóban forgó területtel hivatásszerűen foglalkoznak, illetve azzal kapcsolatban megfelelő szakmai kvalifikációkkal rendelkeznek. Ha ugyanis valaki pl. a neu rológusok tudományos közös ségének tagja, akkor nyilván egy pillanatra sem fog eszébe jutni olyasmi, hogy valami más referenst válasszon magának, mint az emberi agy ; vagyis akkor nyilván sohasem fog eszébe jutni az, hogy mondjuk az emberi lélekről beszéljen. De ha valaki nem neurológus, hanem például költő, akkor az a költői diskurzus kontex tusában bizonyára nyugodtan beszélhet a lélekről is 26 Changeux, J.P./Ricoeur, P. : La nature et la règle, ce qui nous fait penser, Editions Odile Jacob, Paris, Filozófiai megjegyzések a modern diskurzuselméletekről 15 szaknyelv_tordelt_kor2_11-12.ind :28:29

16 5.) Vessünk most egy pillantást a diskurzusproblematika egyik további és igen érdekes eszmetörténeti vonatkozására, az ún. filozófiai diskurzus többek között Jürgen Habermas és Paul Ricoeur által fölvetett kérdésére. Néhány évvel ezelőtt Peter Wagner, német tudománytörténész és tudomány szociológus részletesen megvizsgálta a főbb kontinentális európai országokban 1870 és 1980 között mindenütt megfogalmazódó társadalomtudományi diskurzus kérdéskörét. 27 Külön érdeme, hogy ezen belül az egyes társadalomtudományi disz ciplínákra sajátosan jellemző diskurzusformák (így az ökonó miai, a szociológiai és a politika tudományi diskurzus) markáns különbségeire, valamint az említett diszciplínák között rendre kirobbanó, s az alapvető társadalmi kérdésekkel kapcsolatos interpretációs hegemónia megszerzéséért folytatott versengés történéseire is kellő figyelmet fordított. Igaz, Wagner munkájában Jürgen Habermasnak az európai modernségről szóló részben filozófiai, részben társadalomtudományi diskurzussal kapcsolatos érdekes elméleti elemzései 28 mellett egyebek között Michel Foucault befolyásos diskurzuselméletének 29 különböző, például az egyes természet- és társadalomtudományi diszciplínák, illetve a különféle elméleti hagyományok és filozófiai áramlatok hosszú és mozgalmas történetével kapcsolatos fejtegetéseire is támaszkodott. Az alábbiakban mégis érdemes legalább röviden felidézni Paul Ricoeur egyik arra irányuló kísérletét, hogy az európai filozófiát (ill. annak történetét) maga is sajátos vonásokat mutató diskurzusként értelmezze. (Talán nem teljesen fölösleges megjegyezni, hogy a francia gondolkodó a filozófiai diskurzus kérdésének nyomatékos fölvetésében csaknem húsz évvel előzte meg kiváló német kollégáját, Jürgen Habermast.) Nos, a diskurzus filozófiai elmélete amelynek kidolgozásában természetesen Michel Foucault-nak jelentős érdemei vannak francia nyelvterületen nemcsak Paul Ricoeurnél 30, hanem másoknál, így előtte Eric Weilnél és utána Jean-Francois Mattéinél 31 is kiegészül a filozófia diskurzuselméletével. Anélkül, hogy ebbe a kérdésbe itt részletesebben belemehetnék, szeretném jelezni, hogy a múlt század ötvenes-hatvanas-hetvenes éveinek francia gondolkodóit élénken foglalkoztatta egyrészt a szó fizikai, politikai és szimbolikus értelmében vett erőszak, másrészt pedig az erőszak mentesség problémája, s az e dilemmával való viaskodás nem egy írásukra rányomta bélyegét. Vonatkozik ez Ricoeurre is, aki egyébként a diskurzus és az erőszak problémájának tárgyalását hivatkozott tanulmányá ban figyelemre méltó módon a filozófiai nyelvvel kapcsolatos megfontolásokkal zárja. Könnyű észrevenni, hogy Paul Ricoeur e kérdésben messzemenőkig osztja Eric Weilnek azt a röviddel a II. világháború után kifejtett véleményét, mely szerint a filozófia leginkább a jelentés iránti vágyként, az összefüggő diszkurzus érdekében hozott döntésként ha- 27 Wagner, P.: Sozialwissenschaften und Staat. Frankreich, Italien, Deutschland , Campus Verlag, Frankfurt / New York, Habermas, J.: Der philosophische Diskurs der Moderne, Zwölf Vorlesungen, Suhrkamp Verlag, Frank furt am Main, 1985; Habermas, J.: Filozófi ai diskurzus a modernségről, Tizenkét előadás, Helikon Kiadó, Budapest, Foucault, M.: L ordre du discours, Gallimard, Paris, Ricoeur, P.: Violence et langage (1967), in: Ricoeur, P.: Lectures 1, Autour du poolitique, Éditions du Seuil, 1991, ; Ricoeur, P.: Erőszak és nyelv, in: Szabó Márton (szerk.): Az ellenség neve, Jószöveg Könyvek, Budapest, 1998, Az alábbiakban e tanulmány Boda Zsolt által készített magyar fordítását idézem. 31 Mattei, J.-F. (sous la direction de): Le discours philosophique, Encyclopédie Philosophique Universelle, Vol. IV. PUF, Paris, Szaknyelv és szakfordítás szaknyelv_tordelt_kor2_11-12.ind :28:29

17 tározható meg. Ricoeur ugyanis maga is úgy gondolja: Ami a költőnek a nyitottság, az a filozófusnak a rend és a koherencia. Weil és Ricoeur véleményét e kérdésben azonban megkülönbözteti valami. Nevezetesen az, hogy utóbbi szóban forgó, 1967-ben írott cikkében már nemcsak a fenti helyzetben rejlő elméleti esélyekre, hanem az abban rejlő intellektuális veszélyekre is nyomatékosan felhívja a figyelmet 32. Azok a lépések ugyanis, amelyeket vala mely filozófus a fentebb jelzett irányba vagyis a rend és a koherencia növelésének irányába tesz, szerinte nem csekély kockázattal járnak. Hiszen gyakran elhomályosítják azt a rejtett kapcsolatot, amely egyrészt a filozófiai diskurzus, másrészt viszont az azt megfogalmazó, ill. kifejtő filozófiai individuum s különösen ez utóbbi erőszakos partikularitása között fennáll. Vajon miben áll Ricoeur szerint ez a rejtett kapcsolat? Nos, a francia szerző e vonatkozásban három fontosabb összefüggésre hívja föl a figyelmet 33. Először is a (szimbolikus) erőszaknak arra a sajátos formájára gondol, amely szerinte min den filozófia kezdő kérdésében benne rejlik. Hiszen a filozófus, s különösen a jelentős filozófus mindenekelőtt egy sajátlagos kérdéssel elfoglalt ember ; legyen az a cogito, a szintetikus a priori ítélet vagy éppen a Lét kérdése. Vagyis a filozófus Ricoeur különös megfogalmazása szerint mindig az egyszeri kérdésben megbúvó hasadékon át jut valamiféle gondolatra. Így válik érthetővé, miért állítja a hivatkozott elemzés azt, hogy a filozófiai gondolkodásban a kezdet mindig az erő alkalmazása is, különösen akkor, ha valaki abszolút szubsztanciából indul ki, mint ahogyan ezt például Spinoza is teszi. Második helyen Ricoeur a filozofálás sajátos ívében, vagyis meghatározott hagyományokhoz való kötődésében rejlő (szimbolikus) erőszakot említi. A filozófus ugyanis szerinte olyasvalaki, aki diskurzusának különböző összetevőit a hagyomány horizont ján fejti ki. Ez a hagyo mány azonban mint hangsúlyozza kizárólag partikuláris tradíció lehet, amely mindenkor már eleve bizonyos jelentéssel terhelt szavakat használ. Márpedig Ricoeur láthatólag szilárdan meg van győződve arról, hogy nincs az a filozófus, aki képes lenne arra, hogy eme (nyelvi, történelmi és kulturális) előfeltevések mindegyikét felfedje ; éspedig nemhogy a mások, de még a saját maga életművében sem. Végül pedig Ricoeur szerint egyfajta erőszak rejlik a filozófiai művek mindig idő előtt levont következte té seiben is. A filozófia ugyanis mint írja csupán a könyvekben létezik, amelyek viszont mindig az elme véges termékei. Már csak azért is, mert a könyveket mindig túl gyorsan zárják le (szerzőik), egy önkényesen kijelölt befejezésben tartóztatva fel a totalizálás folyamatát. A fentiekből mármost a francia gondolkodó a következő, véleményem szerint igen figyelemre méltó következtetést vonja le: Minden filozófia partikuláris, habár a nagy filozófiák mindegyikében tárgyalásra kerül az összes lényeges probléma. És mivel én magam is egyike vagyok az erőszakos partikularitások nak, partikuláris nézőpontomból fakad, hogy e totális partikularitások mindegyikét egyszersmind partikuláris totalitásokként is érzékelem. Ezért azután szóban forgó tanulmánya végén Paul Ricoeur három olyan szabályt fogalmaz meg, amely a nyelv helyes használatára vonatkozik 34. Ezek egyikét a francia filozófus magának a diskurzusnak erőszak mentes gyakorlata ként határozza meg. A diskurzusban rejlő erőszak annak állításában rejlik szögezi le, hogy a diskurzus lehetséges módozatai- 32 Ricoeur, i.m Ricoeur, i.m Ricoeur, i.m Filozófiai megjegyzések a modern diskurzuselméletekről 17 szaknyelv_tordelt_kor2_11-12.ind :28:29

18 nak egyike a beszéd egész birodalmát kimeríti. Ezzel szemben a diskurzus erőszakmentessége annyit tesz, mint teret engedni a nyelvek pluralitásának és változatosságának. Egy másik tömör megfogalmazása szerint viszont az erőszakmentesség e vonatkozásban egyszerűen annyit jelent, hogy a diskurzus különböző módozatait úgymond meghagyjuk a maguk helyén. Vajon mit ért ezen Ricoeur? Főként azt, hogy minden író és beszélő ember tudomásul veszi: a nyelvnek és a diskurzusnak bizony számos különböző fajtája van. Ezek egymással való összekeverése, ill. egymásra való redukálása pedig súlyos hiba lenne. He lyesnek tartja viszont az egyes diskurzusformák világos megkülönböz tetését, békés egymás mellé rendelését, mindegyik sajátos érvényének feltétlen tiszteletben tartását 35. Vagyis a francia filozófus 1967-ben már és még úgy gondolja: a fő cél s egyben a fenti probléma egyfajta megoldása éppen az, hogy minden gondolkodó ember belássa, tekintettel kell lennie a diskurzusok sokszínűségére és változatosságra, tiszteletben kell tartania a nyelvek hierarchiáját hisz alighanem ez az egyetlen út, amelyen az értelmes jelentés felé haladhat. 6.) Nos, magam részéről úgy gondolom: a mai világhelyzetben, amelyre láthatólag a gaz dasági globalizáció és a kulturális homogenizáció folyamatainak erőteljes kibontakozása jellemző, sok minden szól amellett, hogy elfogadjuk Paul Ricoeurnek az emberi nyelvek, ill. a kulturális diskurzusok sokféleségére, sokszínűségére és változatosságára vonatkozó vagy, ha úgy tetszik, azok pluralitását és partikularitását kimondó 1967-es tételét. Mint ahogyan sok minden szól amellett is, hogy komolyan vegyük a francia filozófus azon megfogal ma zá sait, amellyekkel lényegében az egyes diskurzusformák világos megkülönböz tetését, békés egymás mellé rendelését és sajátos érvényének feltétlen tiszteletben tartását ajánlja nem csupán az értelmiségi elit, hanem minden író és beszélő ember figyelmébe. Ha viszont így járunk el, akkor érdemes legalább egészen röviden visszatérnünk a fordítás modelljének (vagy a fordítás paradigmájának ) kérdésére is, mely modellel kapcsolatos nézeteit az immár idős gondolkodó először 1991-ben egy, az európai integráció gazdasági és kulturális dimenziójának elmélyültebb elemzését célul tűző nemzetközi konferencián fejtette ki nyilvánosan 36. A ricoeuri logikát követve ugyanis úgy tűnik, hogy a nyelvek pluralitásából és a diskurzusok partikularitásá ból természetszerűleg adódó feszültségek enyhítésére, az óhatat lanul kirobbanó konfl iktusok kezelésére leginkább talán a kultúrák közötti kommunikáció egyes formái kínálnak esélyt. Hiszen csak a többé-kevésbé harmonikus emberi kommunikáció közegében válhat lehetővé az egyes személyek és közösségek, illetve a különböző kultúrák és diskurzusok képviselői közötti termékeny párbeszéd. Kommunikáció azonban ritkán jön létre megfelelő közvetítés nélkül, s rendszerint még a legsikeresebb dialógusok résztvevői is rá vannnak utalva a szó szélesebb kulturális értelmében vett fordítók, tolmácsok és közvetítők közreműködésére. Hiszen a kellő nyelvi és kulturális empátiával nyújtott fordítási segítség nélkül az egyes kommunikációs közösségek közötti párbeszédben, az egyéni vagy kollektív beszélgetőtársak között kialakuló s olykor bizony efemer kapcsolat rendszer- 35 Ricoeur szerint ez pl. úgy történhet, hogy azt mondjuk: Itt a kalkuláció és az instrumentális intelligencia nyelve; ott a racionális jelentés és annak totalitásra törekvése; amott pedig a mitikus beszédmód és a profetikus nyelv. V.ö.: Ricoeur, i.m Ricoeur, P.: Quel éthos nouveau pour l Europe? In: Imaginer l Europe. Le marché intérieur européen, tâche culturelle et économique, sous la direction de Peter Koslowski, Editions du Cerf, Paris, 1992, Szaknyelv és szakfordítás szaknyelv_tordelt_kor2_11-12.ind :28:30

19 ben szinte soha nem születne meg úgyszólván spontán módon az a döntő fontosságú emberi reláció, amelyet a kultúrfilozófia nemzetközi irodalmában újabban ismét a megértés (Verständigung, inter compréhension) és az elismerés (Anerkennung, reconnaissance) terminu saival jelölnek. Persze, ne legyenek illúzióink: a globalizálódott világtársadalom kiélezett kommuni kációs körülményei között nagy valószínűséggel sem a fordítás modellje, sem a diskurzusok elmélete, sem valamilyen más, mégoly igényesen kidolgozott teoretikus vízió nem fog a szó intellektuális értelmében minden hatónak bizonyulni. S persze abban sem igazán reménykedhetünk, hogy a párbeszéd, a megértés és az elismerés egyébként oly lényeges emberi relációi segítségével mintegy varázsütésre megoldódnak majd korunk kulturális konfliktusai. Véleményem szerint mégis megvan a maga jelentősége annak, hogy a szóban forgó terminusok, úgyszólván szelíd konoksággal, újra és újra visszatérnek azoknak a műveknek a lapjain (sőt olykor még a címeiben is), amelyeket Paul Ricoeur nagyívű szellemi pályafutása utólsó tizenöt eszten de jé ben írt 37. Ez a szerzői attitűd ugyanis lényegében ugyan arról győzött meg engem, mint amit egyébként e nagy gondolkodóval folytatott intellektuális beszélgetéseim során szavaiból is leszűrhettem: a filozófiának, a kultúrának és a tudománynak a modern világban játszott szerepe kapcsán Ricoeur soha nem táplált illúziókat. Ismételten hangot adott viszont azon meggyőződésének, hogy a szellemi kultúra nagy teljesítményei szerencsés esetben hozzájárulhatnak korunk kommunikációs problémáinak enyhítésé hez; az írástudók és az értelmiségiek személyes helytállását a fentiekkel összhangban mindig természetesnek tartotta; épp a legnehezebb helyzetekben pedig maga is megpróbált jó példával előljárni. Befejezésül nézzük meg egészen röviden, hogy milyen összefüggésben jelenik meg a fordítás gondolatköre Paul Ricoeur kései munkásságában. Nos, az idős gondolkodó 1991-es tanulmányában maga is elismeri: van némi igazság abban a feltevésben, hogy Európa nyelvi értelemben vett sokféleségét és ezzel együtt kulturális értelemben vett gazdagságát napjainkban bizonyos veszélyek fenyegetik. A fő veszély azonban szerinte egészen biztosan nem az, hogy a közelebbi vagy távolabbi jövőben valamelyik nagy kultúrnyelv (például az angol vagy az amerikai) a többi nagy kultúrnyelv (például a francia és a német) rovására vagy éppen azok fölött diadal maskodva egyszer s mindenkorra a nemzetközi kommunikáció kizárólagos eszközévé válik. Az igazi veszélyt sokkal inkább az jelenti, amit ő a mai francia nyelvben egyébként némileg szokatlan szóhasználat tal incommunicabilité-nek nevez. Ez utóbbit talán a következő kifejezésekkel írhatnánk körül: kommunikációra való képtelenség, bizonyos tartalmak közölhetetlensége, esetleg a kommunikációs áramkör megszakadása. Ricoeur itt láthatólag arra gondol, hogy a gazdasági globalizáció és kulturális homogenizáció következményeitől tartva főként pedig a nyelvi- kulturális értelemben vett amerikanizáció térhódításá tól rettegve az egyes nemzeti nyelvek anyanyelvi beszélői, illetve bizonyos nyelvi közösségek kulturális identitásukat féltő tagjai esetleg tömegesen visszavonulnak majd a saját nyelvterületükre, s hogy végül mindenki félénken bezárkózik majd a maga többé-kevésbé persze mindig partikuláris nyelvi és kulturális tradícióiba. Nos a francia filozófus láthatólag meg van győződve arról, hogy egy olyan kontinensen, mint Európa 37 Ricoeur, P. : Quel éthos nouveau pour l Europe? u.o.; Ricoeur, P.: Parcours de la reconnaissance. Trois études, Editions Stock, Paris, 2004; Ricoeur, P.: Sur la traduction, Bayard, Paris, Filozófiai megjegyzések a modern diskurzuselméletekről 19 szaknyelv_tordelt_kor2_11-12.ind :28:30

20 amelyre szerinte elkerülhetetlenül a soknyelvűség jellemző az egynyelvűség (monolingvizmus) bármely formájába való visszavonulás, a saját nyelv mégoly gazdag hagyományaiba való visszazárkózás a lehető legrosszabb stratégia lenne. Már csak azért is, mert azzal rendszerint a nem fordítás és a nem kommunikálás szerinte súlyosan negatív attitűdje is együtt jár. Éppen ezért javasolja ez utóbbi helyett a maga részéről inkább a fordítás modelljének, illetve szélesebb értelemben az európai nyelvek és európai kultúrák közötti párbeszéd és kommunikáció stratégiájának alkalmazását. 38 Intézményi síkon ez a modell és stratégia először is két élő idegen nyelv oktatásának bevezetését és általánossá tételét javasolja az európai térség egészében. Kulturális és spirituális síkon pedig ez a stratégia azt sugallja az európaiaknak, hogy a fordítás szellemét (esprit de la traduction) nem csupán az egyes nyelveknek, hanem maguknak az egyes kultúráknak, így egyebek között a fordítás és az újrafordítás által közvetített kulturális értelmeknek és tartalmaknak (contenus de sens) egymáshoz való viszonyára is érdemes kiterjeszteni. Itt van és lesz azután Ricoeur szerint igen nagy szükség az olyan fordítók és tolmácsok különleges kategóriájára, akik szerencsés körülmények összetalálkozása révén rendelkeznek a kulturális kétnyelvűség vagy akár a kulturális háromnyelvűség szerfölött ritka képességével. Ezekre a művelt emberekre ugyanis az jellemző, hogy nem csupán a szó megszokott értelmében tudnak egyik nyelvről a másik nyelvre fordítani, hanem arra is képesek, hogy az ere detileg valamely meghatározott kultúra közegében létrehozott szellemi értékeket és tartalmakat valamely másik kultúra gondolati univerzu má nak részévé tegyék, más szóval az előbbiből az utóbbiba transzferálják. Mégpedig oly módon, hogy eközben a lehető legjobban figyelembe veszik az erre a másik kultúrára jellemző szokásokat és hagyományokat, valamint az ezeken alapuló értékeket és értelmeket. Az emberi nyelv, valamint az egyéni, a közösségi és a társadalmi nyelvhasználat kulturális meghatározottságának, ill. feltételezettségének gondolata persze a modern filozófia és eszme történet több neves képviselőjénél világosan megfogalmazódott. Az ilyen szerzők sora a teljesség minden igénye nélkül Wilhelm von Humboldtól Ortega y Gasset-ig, Lukács Györgytől Kerényi Károlyig, Hans-Georg Gadamertől Paul Ricoeurig terjed. Néhányan közülük azokra a korlátokra is rámutattak, amelyek a vallási, irodalmi és filozófiai művek fordításának főként a szavak szótári jelentésére támaszkodó s ennyiben talán szemantikainak nevezhető válfajára jellemzőek, sőt, a szemantikai fordítás nyilvánvaló hiányosságainak kiküszöbölése érdekében rendszerint az úgynevezett kulturális fordítás szempontrendszerének figyelembevételét szorgalmazták 39. Nézetem szerint mindenesetre az ilyen kérdésekkel foglalkozó egyes gondolkodók között számos nem lényegtelen különbség mutatkozik. Például a tekintetben, hogy inkább derűlátóan vagy inkább borúlátóan ítélik-e meg azoknak a fordítóknak az esélyeit, akik a szemantikai fordítás szempontjait újból és újból megkísérlik a kulturális fordítás szempontjaival ötvözni. Mégpedig kézenfekvő módon annak érdekében, hogy a különféle értékeket és tartalmakat minél teljesebben és minél hitelesebben közvetíthes sék az egyes emberi közös- 38 Ricoeur, P.: Quel éthos nouveau pour l Europe? U.o A szemantikai fordítás és a kulturális fordítás kifejezésekkel olykor a mai szakirodalomban, sőt a mai médianyelvben is találkozunk. A fentebb említett szerzőknél azonban ezek a terminusok emlékezetem szerint nem fordulnak elő. Ismételten beleütközünk viszont munkáikban magába az e terminusok mögött meghúzódó nyelv- és kultúrfilozófiai problematikába. 20 Szaknyelv és szakfordítás szaknyelv_tordelt_kor2_11-12.ind :28:30

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Sztenderd - szaknyelv A fejlett nyelvek rétegződnek sztenderd

Részletesebben

Paul Natorp (1854 1924)

Paul Natorp (1854 1924) Portré Fodor László (1854 1924) a neokantiánusok az Immanuel Kant (1724 1804) által kidolgozott tanok újraértelmezésére, újraértékelésére és bővítésére törekvők áramlatához tartozó nagy hatású német filozófus

Részletesebben

P. Müller Péter Székely György pályaképe

P. Müller Péter Székely György pályaképe 1 P. Müller Péter Székely György pályaképe Bizonyos értelemben méltánytalan dolog egy 94 éves életutat, és azon belül egy több mint hét évtizedes szakmai pályafutást egy rövid előadás keretében összegezni.

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

Olivier Messiaen kései alkotói korszaka

Olivier Messiaen kései alkotói korszaka DLA doktori értekezés tézisei Borbély László Olivier Messiaen kései alkotói korszaka Témavezető: Wilheim András Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28. számú művészet-és művelődéstörténeti tudományok besorolású

Részletesebben

PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT

PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT FÜLÖP ENDRE Önmagában az a tény, hogy a politikai filozófia huszadik századi klasszikusai közül ők ketten azok, akik a háborúról való filozófiai igényű gondolkodást valóban

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

ANGLISZTIKA. Oldal 1

ANGLISZTIKA. Oldal 1 KÓD TÍPUS TANTÁRGY NEVE KORÁBBI TANTÁRGY NEVE (EKVIVALENS TÁRGY) KREDIT KÖVETELMÉNY JELLEG (EA/SZEM/GYAK) FELELŐS TANSZÉK félév1 TT160 törzs A társadalomtudomány alapjai (filozófiai, társadalmi ismeretek)

Részletesebben

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Érfalvy Lívia. Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Érfalvy Lívia. Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében A kutatás tárgya és feladatai DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Érfalvy Lívia Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében PPKE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN

KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN Rádi Ildikó* KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN 1. Problémafelvetés: hol keressük a hibát a mai nyelvoktatásban? Anyelvoktatás gyakorlata,

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

A pozitív (avagy fehér) pedagógia aspektusai a mindennapi oktatási-nevelési folyamatban

A pozitív (avagy fehér) pedagógia aspektusai a mindennapi oktatási-nevelési folyamatban A pozitív (avagy fehér) pedagógia aspektusai a mindennapi oktatási-nevelési folyamatban Ladnai Attiláné PTE BTK NTI OTNDI, Pécs szerencsesanita5@gmail.com Az iskola feladata A pedagógia, és így az iskola

Részletesebben

KLASSZIKA-FILOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakirány : latin

KLASSZIKA-FILOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakirány : latin KLASSZIKA-FILOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakirány : latin Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: bölcsészettudomány mester nappali

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Évtizedek óta nem zajlott a Magyar Tudományos Akadémián tudományok doktora, illetve

Részletesebben

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5. Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

REPÜLÉSBIZTONSÁGI KOCKÁZAT, REPÜLÉSBIZTONSÁGI FELE- LŐSSÉG A REPÜLÉSBIZTONSÁGI KOCKÁZAT ALAPJAI

REPÜLÉSBIZTONSÁGI KOCKÁZAT, REPÜLÉSBIZTONSÁGI FELE- LŐSSÉG A REPÜLÉSBIZTONSÁGI KOCKÁZAT ALAPJAI Dr. Dudás Zoltán REPÜLÉSBIZTONSÁGI KOCKÁZAT, REPÜLÉSBIZTONSÁGI FELE- LŐSSÉG A szerző megkísérli felvázolni a repülésbiztonsági kockázat kezelésének alapvető metódusait, és bemutatni a légiközlekedés szereplői

Részletesebben

ME BTK MAGYAR SZAKOS OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS

ME BTK MAGYAR SZAKOS OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS ME BTK MAGYAR SZAKOS OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara (ME BTK) magyar szakos képzéseinek megtervezésekor alapvetően két tényezőt vettünk figyelembe: a hagyományos magyar

Részletesebben

FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ. szakirányú továbbképzési szak

FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ. szakirányú továbbképzési szak FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ szakirányú továbbképzési szak A szak felvételének feltétele: Alapképzésben szerzett fokozat és szakképzettség birtokában bölcsészettudomány képzési területen

Részletesebben

megnevezése: Anglisztika alapszak Az oklevélben szereplő szakképzettség Anglisztika alapszakos bölcsész Levelező Tagozat: Alapozó ismeretek

megnevezése: Anglisztika alapszak Az oklevélben szereplő szakképzettség Anglisztika alapszakos bölcsész Levelező Tagozat: Alapozó ismeretek Szak megzése: Az oklevélben szereplő szakképzettség megzése: Tagozat: Anglisztika alapszak Anglisztika alapszakos bölcsész Levelező Alapozó ismeretek LBB_AN171K2 Bevezetés a kommunikációelméletbe K 9 2

Részletesebben

A metaforikus jelentés metafizikai következményei

A metaforikus jelentés metafizikai következményei VILÁGOSSÁG 2006/8 9 10. Metafora az analitikus filozófiában Ujvári Márta A metaforikus jelentés metafizikai következményei Az analitikus filozófiai irodalom ma már hagyományosnak tekinthető, Max Black-hez

Részletesebben

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Figyelő Kiss Zsuzsanna Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 2003. 641 o. Nehéz a Bevezetés a társadalomtörténetbe

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

Mester Béla: Szabadságunk születése

Mester Béla: Szabadságunk születése balázs péter Mester Béla: Szabadságunk születése A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig. Budapest, argumentum kiadó Bibó istván szellemi műhely, 2010. Balog iván, dénes

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

A fordítás váratlan fordulatai

A fordítás váratlan fordulatai KÁNTÁS BALÁZS A fordítás váratlan fordulatai Kappanyos András Bajuszbögre, lefordítatlan Műfordítás, adaptáció, kulturális transzfer című monográfiájáról Kappanyos András ötödik, akadémiai doktori értekezésként

Részletesebben

Konzervatív (kon)textusok

Konzervatív (kon)textusok ROMSICS GERGELY Konzervatív (kon)textusok Egedy Gergely: Brit konzervatív gondolkodás és politika. (XIX XX. század) Budapest, Századvég Kiadó, 2005. Egedy Gergely új könyve több szempontból is érdekes

Részletesebben

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Nemrégiben egy író-olvasó találkozón vettem részt, ahol Kőrösi Zoltán szerintem méltatlanul kevéssé ismert kortárs magyar írónk volt a vendég.

Részletesebben

- - 2006. szeptemberétől

- - 2006. szeptemberétől - - Germanisztika alapszak - német szakirány mintatanterve - - 2006. szeptemberétől "A" típusú tantárgyak 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Tantárgy neve Tantárgy kódja Heti Tantárgyfelelős Meghirdetés kontakt Félévi

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció

Részletesebben

ii-1 Politikai kommunikáció politikai diskurzus

ii-1 Politikai kommunikáció politikai diskurzus ii-1 Politikai kommunikáció politikai diskurzus ELTE ÁJK Politológiai Doktori Iskola 2000 2001 és 2002 2003 tanév Politikai kommunikáció politikai diskurzus 1. Információs társadalom, diszkurzív politológia

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program A képzési program ismertetése Képzési Program Február 15 Bt. 6769 Pusztaszer Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00086-2012 Az angol nyelvi képzési program célja, hogy ismertesse a Február 15 Bt. nyelvi

Részletesebben

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat TERELL CARVER Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat A diskurzuselemzés háttere egy filozófiai paradigmaváltás. Közismert, hogy a filozófia a huszadik században határozottan eltávolodott attól a felfogástól,

Részletesebben

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal.

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. ELTE Reader Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. Az ELTE Eötvös Kiadó a tudományegyetem intézményi könyvkiadója. Könyvkiadóként keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a digitális publikálásban rejlenek. Egyetemi

Részletesebben

ELŐSZÓ Csak nem azt hitted, hogy itt és most egyszer és mindenkorra megoldjuk a cigánykérdést? 1

ELŐSZÓ Csak nem azt hitted, hogy itt és most egyszer és mindenkorra megoldjuk a cigánykérdést? 1 MAGYAR AGORA 2005 SZALAI JÚLIA Csak nem azt hitted, hogy itt és most egyszer és mindenkorra megoldjuk a cigánykérdést? 1 Manapság sok szó esik a cigányok helyzetéről, a cigányok és a nem cigányok közötti

Részletesebben

1 SZÛCS TIBOR A MAGYAR VERS KETTÕS NYELVI TÜKÖRBEN: NÉMET ÉS OLASZ FORDÍTÁSOKBAN 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 64. SZÛCS TIBOR A MAGYAR VERS KETTÕS NYELVI TÜKÖRBEN: NÉMET ÉS OLASZ FORDÍTÁSOKBAN

Részletesebben

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests)

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests) A Tisza-parti Általános Iskola angol szintmérőinek értékelése (Quick Placement Tests) Készítette: Hajdú Erzsébet Tóth Márta 2009/2010 Ismertető a szintmérésről Mért tanulók: 8. évfolyam és 6. évfolyam,

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Sorsok és mesék* Nagy Attila

Sorsok és mesék* Nagy Attila Nagy Attila Sorsok és mesék* A Magyar Olvasástársaság - hat-nyolc évnyi előkészületek utáni - 1991 -es megszervezésének, megalapításának egyik legfontosabb mozgatórugója az úgynevezett tudományközi, az

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

EUROPASS PORTFOLIÓ. Mobilitás az Európai Unióban. Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató

EUROPASS PORTFOLIÓ. Mobilitás az Európai Unióban. Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató EUROPASS PORTFOLIÓ Mobilitás az Európai Unióban Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató Munkavállalói mobilitás Cél: 2010-re az EU a világ legversenyképesebb régiója Eszköz: növelni kell a tanulmányi

Részletesebben

Nyelvi hálózatok és a mentális lexikon

Nyelvi hálózatok és a mentális lexikon Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Doktori értekezés tézisei Kovács László Nyelvi hálózatok és a mentális lexikon A mentális lexikon (gazdasági) szaknyelvi és (általános) hálózatos szerveződésének

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen.

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen. Szerkesztőség Szepessy Péter (főszerkesztő) Urbán Anna Graholy Éva (szerkesztőségi titkár) Szabó-Tóth Kinga (felelős szerkesztő) Kiadó Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet Felelős

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Oktatás és társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia Program.

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Oktatás és társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia Program. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Oktatás és társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia Program Deutsch Krisztina ELVEK ÉS GYAKORLAT EGÉSZSÉGFELFOGÁS, EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I.

UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I. UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I. Sárközi Andrea Bernadett osztályvezető sarkozi.andrea@oik.hu Utak A zene szerepe, hatása az emberre, mint egyénre Társadalomtudományi vizsgálatok:

Részletesebben

Bart István A KÖNYVKIADÁS MESTERSÉGE OSIRIS KIADÓ n BUDAPEST, 2005

Bart István A KÖNYVKIADÁS MESTERSÉGE OSIRIS KIADÓ n BUDAPEST, 2005 Bart István A KÖNYVKIADÁS MESTERSÉGE OSIRIS KÉZIKÖNYVEK Bart István A KÖNYVKIADÁS MESTERSÉGE OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 2005 A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsõoktatási Pályázatok Irodája

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések

Bevezetés a nyelvtudományba. 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések Bevezetés a nyelvtudományba 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék tudomány (általában) az emberi tudás szisztematikus rendszere Ismérvek: 1. a tudásnak

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A vágyálom: megismerni egy idegen (idegenszerű) nyelvet, de közben nem érteni Roland Barthes 1

A vágyálom: megismerni egy idegen (idegenszerű) nyelvet, de közben nem érteni Roland Barthes 1 A vágyálom: megismerni egy idegen (idegenszerű) nyelvet, de közben nem érteni Roland Barthes 1 1 Az ismeretlen nyelv (1970), ford. Miklós Pál, in uő, Válogatott írások, Budapest, Európa, 1976, 241. Bevezetés

Részletesebben

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat

Részletesebben

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u. EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.10/b Telefon: (06-1) 209-0619 E-mail: sportkozpont@ppk.elte.hu

Részletesebben

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Az emberi tudásnak megvannak a határai, de nem tudjuk, hol (Konrad Lorenz) Célom ezzel a tanulmánnyal a mechatronika, mint interdiszciplináris tudomány

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI Dr. Kádár Pál ezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Tudományos témavezető: Prof. Dr. TORMA András CSc intézetigazgató, egyetemi

Részletesebben

Migránsok lelki egészségét befolyásoló tényezők vizsgálata elsőgenerációs németországi magyarok körében

Migránsok lelki egészségét befolyásoló tényezők vizsgálata elsőgenerációs németországi magyarok körében Ládonyi Zsuzsanna Migránsok lelki egészségét befolyásoló tényezők vizsgálata elsőgenerációs németországi magyarok körében A következőkben azt a kérdéskört kívánom röviden felvázolni, hogy az egyén a migráció

Részletesebben

AZONOSSÁG ÉS MÁSSÁG. A MŰFORDÍTÁS-ELMÉLET NÉHÁNY TERMINOLÓGIAI KÉRDÉSE

AZONOSSÁG ÉS MÁSSÁG. A MŰFORDÍTÁS-ELMÉLET NÉHÁNY TERMINOLÓGIAI KÉRDÉSE Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, II. évfolyam, I. szám, (2007) pp. 21-28. AZONOSSÁG ÉS MÁSSÁG. A MŰFORDÍTÁS-ELMÉLET NÉHÁNY TERMINOLÓGIAI KÉRDÉSE LŐRINCZ JULIANNA Eszterházy Károly Főiskola,

Részletesebben

Explicitáció és implicitáció a fordítói kompetencia függvényében. Makkos Anikó Robin Edina ELTE Fordítástudományi Doktori program

Explicitáció és implicitáció a fordítói kompetencia függvényében. Makkos Anikó Robin Edina ELTE Fordítástudományi Doktori program Explicitáció és implicitáció a fordítói kompetencia függvényében Makkos Anikó Robin Edina ELTE Fordítástudományi Doktori program A fordítói kompetencia Nyelvoktatás/nyelvvizsgáztatás: minden tanuló (T)

Részletesebben

A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében

A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében G. GŐDÉNY ANDREA A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében [ ] bármennyire önmagában egybehangzó és lekerekített világot alkosson is, a műalkotás mint valóságos, egyedivé vált objektum

Részletesebben

Kocsis Mihály, Mrázik Julianna, Imre Anna Megközelítési módok a tanári kompetenciák leírásához In. Pedagógusok a pályán. 2012.

Kocsis Mihály, Mrázik Julianna, Imre Anna Megközelítési módok a tanári kompetenciák leírásához In. Pedagógusok a pályán. 2012. Kocsis Mihály, Mrázik Julianna, Imre Anna Megközelítési módok a tanári kompetenciák leírásához In. Pedagógusok a pályán. 2012. OFI Bevezetés A tanári pálya sok országban utánpótlási nehézségekkel küzd.

Részletesebben

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága Kiss Jenő* 1. A konferencia programja már önmagában is világosan jelzi, mennyire változatos, sokféle az a közeg, amelyben a Kárpát-medencei magyarság

Részletesebben

Tartalom, elemzés, értelmezés

Tartalom, elemzés, értelmezés Franczel Richárd Tartalom, elemzés, értelmezés 2009. november 7-én a német Die Welt interjút közölt Kertész Imrével 80. születésnapja alkalmából. A Nobel-díjas író a beszélgetés során Magyarországhoz,

Részletesebben

Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON

Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Ahhoz, hogy az időkoncepció helyét és jelentőségét Kant filo zófiáján belül kijelölhessük, és ez lenne a jelen írás alapkérdése, előbb az időfogalom elementáris értelmére

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

TÉZISEK. HARRY POTTER HÉT ARCA: J. K. Rowling regénysorozatának hét irodalomelméleti megközelítése

TÉZISEK. HARRY POTTER HÉT ARCA: J. K. Rowling regénysorozatának hét irodalomelméleti megközelítése TÉZISEK HARRY POTTER HÉT ARCA: J. K. Rowling regénysorozatának hét irodalomelméleti megközelítése J. K. Rowling tíz évig írta regénysorozatát, így egy utolsó szegletéig jól átgondolt művel van dolgunk.

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

szempontok alapján alakítjuk ki a képzéseket, hanem a globalizációs folyamatokra is figyelve nemzetközi kitekintéssel.

szempontok alapján alakítjuk ki a képzéseket, hanem a globalizációs folyamatokra is figyelve nemzetközi kitekintéssel. MODERÁLTA ÉS SZERKESZTETTE: HORVÁTH TAMÁS A felsőoktatás nemzetközivé válása SZAKÉRTŐI BESZÉLGETÉS FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Néhány hónappal ezelőtt került nyilvánosságra az OECD zárójelentése a felsőoktatásról.

Részletesebben

A populáris ezotéria és az olvasás piaca DOKTORI TÉZISEK

A populáris ezotéria és az olvasás piaca DOKTORI TÉZISEK A populáris ezotéria és az olvasás piaca DOKTORI TÉZISEK I. Az értekezés tárgya Umberto Eco talán a Foucault-inga írása idején a következő tapasztalatáról számolt be: A Buchmesse standjai közt járva feltűnik,

Részletesebben

HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL

HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET A szabályozásnak megfelelően az iskolánk 9. évfolyamán kötelezően választható tantárgy a mozgóképkultúra és médiaismeret,

Részletesebben

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Modszer_2_Layout 1 2010.10.25. 21:19 Page 1 ESSRG Füzetek 2/2010 Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Kelemen Eszter, Bela Györgyi, Pataki György Környezeti

Részletesebben

SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK

SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK Indított specializációk: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK Filozófia, Esztétika, Etika, Vallástudomány,

Részletesebben

GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL

GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL VARGA ISTVÁN Az, hogy az íróval egy időben megszületik a kritikus is, az szinte természetesnek tűnik az irodalomtörténetben. Talán azzal a kiegészítő megjegyzéssel,

Részletesebben

A médiatudatosság a tanárképzésben

A médiatudatosság a tanárképzésben Szíjártó Imre: A médiatudatosság a tanárképzésben BEVEZETÉS Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy egy intézményben a tanárképzési területen mi és hogyan támogatja az adott horizontális NAT tartalmak megalapozását,

Részletesebben

Hatvani Kitti-Zsanett, Buda Kinga és Krupa Melánia A Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete és a diákok kapcsolata

Hatvani Kitti-Zsanett, Buda Kinga és Krupa Melánia A Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete és a diákok kapcsolata Hatvani Kitti-Zsanett, Buda Kinga és Krupa Melánia A Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete és a diákok kapcsolata Bevezetés A homo oeconomicus, homo politicus után a társadalomtudományokban megjelent

Részletesebben

. UTÓSZÓ ZEN-BUDDHIZMUS ÉS PSZICHOANALÍZIS

. UTÓSZÓ ZEN-BUDDHIZMUS ÉS PSZICHOANALÍZIS . UTÓSZÓ Propriety of the Erich Fromm Document Center. For personal use only. Citation or publication of ZEN-BUDDHIZMUS ÉS PSZICHOANALÍZIS,.. Az 1957-ben Mexikóban, a Nemzeti Egytemen (Autonomous National

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Openness The Phenomenon of World-openness and God-openness PhD értekezés tézisfüzet Hoppál Bulcsú Kál Témavezető: Dr. Boros János

Részletesebben

A FŐTITKÁR JELENTÉSE AZ ELNÖKSÉG TAGJAI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI PARLAMENT. 2010-es PÉNZÜGYI ÉVRE VONATKOZÓ ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT-TERVEZETÉRŐL

A FŐTITKÁR JELENTÉSE AZ ELNÖKSÉG TAGJAI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI PARLAMENT. 2010-es PÉNZÜGYI ÉVRE VONATKOZÓ ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT-TERVEZETÉRŐL A főtitkár 2009/03/05 Réf.: D(2009) 9352 A FŐTITKÁR JELENTÉSE AZ ELNÖKSÉG TAGJAI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI PARLAMENT 2010-es PÉNZÜGYI ÉVRE VONATKOZÓ ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT-TERVEZETÉRŐL (az Eljárási

Részletesebben

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Law Working Papers 2013/1 Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter

Részletesebben