Bán Zoltán 1 Dr. Katona Tamás János 2 Dr. Mahler András 3 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bán Zoltán 1 Dr. Katona Tamás János 2 Dr. Mahler András 3 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,"

Átírás

1 TALAJFOLYÓSODÁS ÉRTÉKELÉS EMPIRIKUS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE COMPARISON OF EMPIRICAL LIQUEFACTION POTENTIAL EVALUATION METHODS Bán Zoltán 1 Dr. Katona Tamás János 2 Dr. Mahler András 3 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Geotechnikai Tanszék, doktorandusz 2 MVM Paksi Atomerőmű Zrt., tudományos tanácsadó 3 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Geotechnikai Tanszék, docens ÖSSZEFOGLALÁS A szakirodalomban számos módszer található, melyek segítéségével egy terület talajfolyósodással szembeni biztonságát értékelni lehet. Ezek közül az egyszerűsített feszültség alapú empirikus módszerek terjedtek el legjobban a gyakorlatban. A módszerek a talajfolyósodással szembeni biztonságot helyszíni vizsgálatokból, empirikus összefüggéssel számolható ciklikus ellenállás arány (CRR) és a ciklikus feszültség arány (CSR) hányadosaként fejezik ki. Kutatásunkban különböző szerzők különböző helyszíni vizsgálatokon (SPT, CPT, Vs) alapuló módszereit hasonlítottuk össze egy-egy a paksi atomerőmű területéről származó szondázási adatsor alapján. ABSTRACT Numerous methods exist in the literature to determine the liquefaction potential of a site due to earthquake, from which the stress-based empirical methods are the most commonly used in practice. Factor of safety against liquefaction can be determined by the ratio of cyclic resistance ratio (CRR) which can be calculated empirically from in-situ measurements and cyclic stress ratio (CSR). In this study different authors methods based on different in-situ tests (SPT, CPT, Vs) are compared at Paks Nuclear Power Plant.

2 KULCSSZAVAK/KEYWORDS talajfolyósodás, helyszíni mérések, atomerőmű liquefaction, in-situ tests, nuclear power plant BEVEZETÉS Az atomerőművek potenciálisan nagy kockázatú létesítmények, amelyeknek ezért az igen kis valószínűséggel előforduló veszélyek hatásaival szemben védettnek kell lenni. A tervezés alapját a 10-4 /év meghaladási valószínűségű külső veszélyek (földrengés, meteorológiai szélsőségek) képezik. A nukleáris ipar és a nukleáris biztonsági szabályozás alapelve, hogy amennyiben bármely veszélyre, meghibásodási lehetőségre vonatkozóan a tudomány vagy az üzemi tapasztalatok új ismereteket produkálnak az atomerőművek biztonságát felül kell vizsgálni és intézkedni kell a biztonság növelésére. Az atomerőművek balesetei, s különösen a Nagy Tohoku földrengést követő szökőár, s az általa a Fukushima Dai-ichi Atomerőműben okozott súlyos üzemzavar arra késztette a nukleáris energetikai iparágat világszerte, hogy minden lehetséges veszélyre felkészüljenek, még akkor is, ha az a tervezési alapba tartozás egyébként is kis valószínűségénél még kisebb valószínűséggel fordulnak elő. A Fukushima Dai-ichi Atomerőmű esete arra is felhívta a figyelmet, hogy a külső veszélyek másodlagos hatásaival és a külső veszélyek kombinációival is számolni kell. Magyarország első és egyetlen atomerőműve Paks városától délre fekszik, s ez adja a hazai villamosenergia-termelés több mint 40%-át. Az atomerőmű telephelye alacsony-mérsékelt szeizmicitású területen fekszik, de 10-4 /év meghaladási gyakoriságú földrengés ezen a területen 0,25g szabadfelszíni gyorsulással jellemezhető. Az ezredfordulón erre a hatásra az atomerőművet igen nagy volumenű megerősítések árán biztonságossá tették [1]. Az erőmű alatt a Duna által lerakott, részben homokos üledékek találhatók, melyek szerkezetüknél fogva alkalmasak folyósodásra, amely valószínűségét az 1995-ben zárult, a telephely szeizmikus veszélyeztetettségének újraértékelésére irányuló vizsgálatok alapján 10-4 /év-nél kisebbre becsülték. Ugyanakkor a fentiek szellemében az atomerőmű szerkezeteinek válaszát, az erőmű biztonságát a talajfolyósodásra, mint tervezési alapon túli veszélyre vizsgálni, értékelni kell, hogy megfelelő eszközökkel és ismeretekkel készülhessen az erőmű személyzete egy ilyen esemény kezelésére is. Ezek a vizsgálatok már ben elkezdődtek, de egyfelől az építés előtt, a területen végzett geotechnikai vizsgálatok hiányosságai, másfelől ma az új helyszíni

3 vizsgálatok végzésének beépítettség miatti korlátai, s nem kevésbé a jelen dolgozatban is taglalt elvi problémák miatt nagy körültekintéssel haladnak. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen létesítmény esetében az altalaj folyósodásra való hajlamát és a talajfolyósodással szembeni biztonságot a rutin eljárásoknál jóval igényesebben és részletességgel kell vizsgálni. Az Eurocode 8, illetve az Eurocode 7 bevezetése és alkalmazása nem jelent elégséges támpontot, hisz az atomerőmű esetében a szokványos ipari gyakorlatnál jóval kisebb valószínűségű, következésképp rendkívül szélsőséges jelenség és hatás vizsgálatáról van szó, amely a szokásos eljárások alkalmazhatósági korlátait meghaladhatják. Ez motiválta a jelen összehasonlító elemzés elkészítését, amely a talajfolyósodás-veszély értékelésének leginkább elterjedt, empirikus módszereire, azok alkalmazhatóságára irányul. EMPIRIKUS MÓDSZEREK A TALAJFOLYÓSODÁSI POTENCIÁL ÉRTÉKELÉSÉRE Egy terület talajfolyósodással szembeni biztonságát számos módszerrel vizsgálhatjuk, melyek közül a gyakorlatban az egyszerűsített empirikus eljárások terjedtek el legjobban. A módszer alapjait a pusztító 1964-es niigatai és alaszkai földrengések után H. B. Seed és I. M. Idriss rakta le [2]. Ez alapján a talajfolyósodással szembeni biztonság a ciklikus ellenállás arány (cyclic resistance ratio, CRR) és a ciklikus feszültség arány hányadosával fejezhető ki (cyclic stress ratio, CSR). A CSR a földrengés által generált terhelést reprezentálja egy adott mélységben és a következő formulával határozható meg: ahol: a rengés által okozott ciklikus nyírófeszültség, és a hatékony és a teljes függőleges feszültség a talaj vizsgált mélységében, a rengés maximális felszíni gyorsulása, a gravitációs gyorsulás és a feszültség csökkentő tényező. A maximális felszíni gyorsulás meghatározása egyszerűbb projektek esetében az Eurocode 8-ban definiált szeizmikus zónatérkép és a helyszín talajosztályba való sorolásával történhet. A kiemelt fontossággal rendelkező létesítményeknél a telephely szeizmicitásnak részletes vizsgálatára van szükség, ami történhet, mint a paksi atomerőmű estében, valószínűségi módszerrel (Probabilistic Seismic Hazard Analysis, PSHA). (1)

4 A feszültségcsökkentő tényező meghatározására is két út nyílik. Kisebb költségvetésű projektek esetén a különböző szerzők által javasolt egyszerűsített képletek alkalmazhatók, azonban nagy fontosságú beruházásoknál mindenképpen szükséges az altalaj helyszín specifikus módosító hatásának elemzése (site response analysis). A talajfolyósodással szembeni ellenállás, a CRR, olyan ábrák segítségével határozható meg, melyek korábbi földrengések tapasztalatain alapulnak az alapján, hogy az adott rengés hatására egy adott helyszínen kialakult-e talajfolyósodás vagy sem. Ezek az esetek a hatás oldaláról a CSR-rel, míg az ellenállás oldaláról valamilyen in-situ mérési eredménnyel jellemezhetők; a CRR görbék pedig azt a határvonalat képviselik, amelyek elválasztják egymástól a talajfolyósodást szenvedett és nem szenvedett eseteket. Összességében ezek az ábrák megadják, hogy milyen terhelési intenzitás és talajellenállás kombinációk esetén várható megfolyósodás. Az eddigi tapasztalatok alapján négy féle helyszíni mérés érte el azt a szintet, hogy a talajfolyósodással szembeni ellenállást megfelelő megbízhatósággal lehessen meghatározni belőlük: SPT (Standard Penetration Test), CPT (Cone Penetration Test), nyíróhullám-sebesség mérés (Vs) és BPT (Becker Penetration Test) [3]. Míg kezdetben az SPT ütésszám alapján értékelték egy terület folyósodási hajlamát, mára a CPT-alapú összefüggések legalább ugyanakkora megbízhatósággal és pontossággal használhatók. A CPT elterjedését nagyban elősegítette, hogy sokkal költségtakarékosabb, hatékonyabb és konzisztensebb mérési adatokat szolgáltat, mint az SPT. A legfontosabb tulajdonsága azonban, hogy míg SPT-vel legfeljebb 75 cm-enként kapunk egy mérési pontot és így kihagyhat vékony, de fontos rétegeket, addig a CPT folyamatos képet ad a talajprofilról. A nyíróhullám-sebesség mérés ígéretes alternatívát kínál, ugyanis gyorsan kivitelezhető és kavicstartalmú rétegekben is használható, melyek könnyen eltorzíthatják az SPT és CPT mérési eredményeit [3]. Mivel a különböző magnitúdójú földrengések különböző számú terhelési ciklust okoznak (a terhelési ciklusok száma és a magnitúdó szoros korrelációt mutat), ezért a CRR görbék alapjául vett 7,5-ös magnitúdójú rengéstől eltérő méretű földmozgások figyelembe vételére vezették be a magnitúdó skálatényezőt (Magnitude Scale Factor, MSF). Továbbá a tapasztalatok azt mutatták, hogy ugyanakkora CSR mellett a mélyebben elhelyezkedő talajok nagyobb valószínűséggel folyósodnak meg; a 100 kpa-

5 ra vonatkozó ekvivalens értéket az ún. K σ korrekciós tényező használatával kaphatjuk meg. Az előzőekben leírtakat figyelembe véve, közel vízszintes, terheletlen terepen a talajfolyósodással szembeni biztonsági tényező (Factor of Safety, FS) a következő módon határozható meg: (2) Az empirikus módszer alapjait H. B. Seed és kollégái rakták le a 60-as évek végétől kezdődően, és egészen a 90-es évekig az általuk kifejlesztett összefüggéseket használták a gyakorlatban. Az elmúlt közel 20 évben, azonban a folyamatosan gyarapodó talajfolyósodási esetek és a megnövekedett számítási kapacitás hatására egyre több szerző jelentette meg saját eredményeit a kutatási témában. Az egyik legjelentősebb mérföldkő az empirikus módszerek fejlődésében az NCEER 1996-os és az NCEER/NSF 1998-as workshopja volt, amelyen a szakma legelismertebb kutatói vettek részt. A workshop eredményeit összefoglaló cikk 2001-ben jelent meg a Journal of Geotechnical and Geoenvironmental Engineering című folyóiratban [3]. A konferenciára készült CPT-alapú eljárást Robertson és Wride, míg a Vs-alapút Andrus és Stokoe dolgozta ki, így a cikk folyamán a továbbiakban a szerzőpárosok nevével fogok utalni a különböző módszerekre. A workshopot követően az UC Berkeley egyetemén kezdődött egy nagyobb szabású kutatási program R. B. Seed vezetésével. A korszerű statisztikai módszerrel kifejlesztett valószínűségi alapú eljárások közül az SPT-alapút K. O. Cetin [4], a CPT-alapút R. E. S. Moss [5], míg a Vs-alapút R. E. Kayen nevével szokás társítani [6]. Ezzel közel egy időben I. M. Idriss és R. W. Boulanger is publikálta saját eredményeiket, amelyek szintén hamar elterjedtek a gyakorlatban [7]. A módszerekben lévő különbözőségek miatt élénk szakmai vita robbant ki R. B. Seed és az utóbbi szerzőpáros között, aminek egyöntetű lezárására a mai napig nem került sor. A fentebb bemutatott eljárásokon kívül, még Juang et al. CPT-alapú módszerét alkalmazzák széles körben [8]. A felsorolt és általunk is vizsgált módszerek összefoglalását az 1. táblázat mutatja.

6 CPT SPT Vs 1. táblázat: a cikkben bemutatott, legelterjedtebb empirikus módszerek a talajfolyósodással szembeni biztonság meghatározására MÓDSZER Youd et al. (2001) NCEER workshop Robertson and Wride (1998) Andrus and Stokoe (2000) Cetin et al. (2004) Berkeley Egyetem Moss et al. (2006) Kayen et al. (2013) Idriss and Boulanger (2008) determinisztikus X X X X valószínűségi X X determinisztikus X X X valószínűségi X X determinisztikus X X valószínűségi A különböző SPT-, illetve CPT-alapú módszerek CRR határgörbéinek összehasonlítása az 1. ábrán látható. X Juang et al. (2006) Robertson and Wride (1998) Moss et al. (2006) Idriss and Boulanger (2008) Juang et al. (2006) CSR M=7.5,s'=1 atm 0.2 CSR M=7,5,s'=1 atm Youd et al. (2001) Cetin et al. (2004) Idriss and Boulanger (2008) (N 1 ) 60cs q c1ncs 1. ábra: a bemutatott SPT-alapú és CPT-alapú módszerek determinisztikus CRR határgörbéi AZ ATOMERŐMŰ TELEPHELYÉNEK TALAJVISZONYAI A paksi atomerőmű a várostól 5 km-re, a Duna által kialakított ártéri síkságon helyezkedik el. A bevezetőben említett vizsgálati program keretében, az 1-4 blokk épület-együttesétől északra jelültek ki egy geotechnikai vizsgálati területet, s itt furásokat, CPT és SPT szondázás

7 Mélység (m) Mélység (m) végeztek. Azóta számos új fúrás, SPT, CPT és laboratóriumi vizsgálat történt, amelyek egységes rendszerben való feldolgozása most folyik, jelen munkában az említett mintaterületen kapott adatokat használjuk. Ezek alapján megállapítható, hogy a felszínen egy átlagosan 2 m vastagságú feltöltés található, amely alatt egy átlagosan 6 m vastagságú holocén öntésiszapból és öntéshomokból álló réteg következik. A holocén réteg alatt 7 m vastagságú homokos-kavicsos réteg húzódik, amelyben 15 m-től kezdődően már a kavics frakció dominál. Az alapkőzetként kezelt pannon rétegek felszínét átlagosan 27 m-es mélységben érték el a feltárások. Az átlagos legnagyobb talajvízszintet 8 m-es mélységben határozták meg [9]. A kiterjedt feltárási program alapján a felső 8 m vastagságú réteg 18,6 kn/m 3, az alatta fekvő 7 m-es sáv 19,6 kn/m 3, míg 15 m-es mélységtől a talaj 20,6 kn/m 3 -es térfogatsúllyal jellemezhető [9]. Az előző fejezetben bemutatott módszereket egy-egy 5 m sugarú körön belül lévő CPT, SPT és Vs mérés alapján hasonlítottam össze. A nyers mérési eredmények a 2. és 3. ábrán láthatók. 0 SPT ütésszám Nyíróhullám-sebesség (m/s) ábra: A talajfolyósodási potenciál meghatározására használt SPT ütésszám és nyíróhullám-sebesség a mélység függvényében

8 Mélység (m) Mélység (m) q c (MPa) FR 4 (%) ábra: A talajfolyósodási potenciál meghatározására használt CPT csúcsellenállás és súrlódási arány a mélység függvényében A 30 cm benyomódáshoz tartozó SPT ütésszámokat (N) a bevett gyakorlat alapján normalizáltuk 60%-os energiaátvitelre, valamint a módszerek javaslatai alapján furatátmérő, fúrószár hossz, és mintavevő korrekciót is alkalmaztunk, így kapva meg az N 60 értékét. TERHELÉS MEGHATÁROZÁSA A kiterjedt geológiai, tektonikai, szeizmológiai és geotechnikai vizsgálatokra épülő PSHA alapján 10-4 /év meghaladási valószínűségre számított maximális vízszintes gyorsulás 0,25g [9]. Talajfolyósodás veszélyének értékelésénél ehhez a meghaladási valószínűséghez egy megközelítőleg 6- os momentum magnitúdójú földrengés rendelhető, amelynél tekintettel a fent említett talajszerkezetre elképzelhető a jelenség bekövetkezése. A talaj rugalmasságát figyelembe vevő, mélységgel csökkenő feszültségcsökkentő tényező (r d ) helyszín specifikus vizsgálattal lett meghatározva. Az így kapott és a különböző módszerek által javasolt egyszerűsített képletek által szolgáltatott eredmény összehasonlítását mutatja be a 4. ábra.

9 4. ábra: A különböző módszerekben javasolt és a helyszín specifikus [9] feszültségcsökkentő tényező összehasonlítása Az ábrán is látható módon a különböző módszerekben javasolt módon meghatározott r d értékek viszonylag nagy szórást mutatnak, ami jelentős bizonytalanságot mutat. A CSR ezt követően az (1)-es képlettel határozható meg. Mivel mind a teljes és a hatékony függőleges feszültség is viszonylag pontosan meghatározható a talaj laborban mért térfogatsúlyából, valamint az a max és az r d is ugyanannak a helyszín specifikus veszélyeztetettség vizsgálat eredményeként adódik, ezért a CSR-ben és az r d értékében megjelenő bizonytalanság közel ugyanakkora lesz. TALAJFOLYÓSODÁSSAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS ÉS BIZTONSÁG A talajfolyósodással szembeni ellenállást összesen 3 helyszíni vizsgálat és 8 módszer alapján határoztuk meg. Minden esetben a helyszín specifikus feszültségcsökkentő tényezőt vettük alapul, mivel az közelíti legjobban az adott talaj tényleges viselkedését. A három SPT-alapú módszer (Youd et al., Cetin et al., Idriss and Boulanger) már a CSR-t 7,5-ös magnitúdóra és 100 kpa hatékony feszültségre

10 normalizáló MSF és K σ tényezőben is jelentős eltérést mutat. 6-os magnitúdójú rengés esetén az MSF értékében akár 20%-os különbség is mutatkozhat, míg Idriss and Boulanger eljárása 11 m alatt ad a másik két módszernél jelentősen magasabb K σ értékeket. Bár a módosító tényezőkben jelentős eltérés figyelhető meg, ezek a különbségek részben kiegyenlítik egymást, így a korrigált CSR-ben összességében kisebb szórás mutatkozik (5. ábra). 5. ábra: A vizsgált SPT-alapú módszerekkel kapott, magnitúdóra és hatékony feszültségre korrigált CSR összehasonlítása A bevett eljárás szerint az SPT ütésszámot 60%-os energiaátvitel mellett 100 kpa hatékony feszültségre is szokás normalizálni. Továbbá, mivel a finomszemcse-tartalom növekedésével nő a talaj folyósodással szembeni ellenállása, ezért egy további korrekcióval a tiszta homokra vonatkozó ekvivalens ütésszám határozható meg. A teljes mértékben normalizált ütésszám (N 1 ) 60cs értékében csak nagy ütésszámok esetén, azaz folyósodásra nem hajlamos rétegekben figyelhető meg szórás a módszerek között. A legnagyobb bizonytalanság a korrigált ütésszám CRR-re való átszámításával lép be a számításba. Amint az az 1. ábrán is látható a Cetin

11 et al. által meghatározott CRR határgörbe jelentősen eltér a másik két kutatás eredményétől, és ez a biztonsági tényező értékében is erősen visszatükröződik. Az eredmények alapján a folyósodásra leghajlamosabb réteg m között húzódik, amely jó egyezést mutat Győri et al. [10] kutatásával, azonban attól függően, hogy melyik módszert választjuk, a biztonsági tényezőben akár 60%-os eltérés is mutatkozhat (6. ábra). 6. ábra: A vizsgált SPT-alapú módszerekkel kapott biztonsági tényezők összehasonlítása Mivel a CPT-alapú eljárások (Robertson and Wride, Moss et al., Juang et al., Idriss and Boulanger) többsége ugyanazon kutatási programok keretében készültek, mint az SPT-alapúak, ezért az MSF-ben és a K σ tényezőben levő különbségek hasonló mértékűek az előző részben leírtakkal. A CPT csúcsellenállás 100 kpa feszültségre és tiszta homokra vonatkozó értéke ellenben jóval nagyobb szórást mutat a korrigált SPT ütésszáménál. A különböző korrekciós megközelítések miatt a csúcsellenállás teljesen objektív összehasonlítása nem lehetséges, azonban az ábráról látható, hogy

12 a lokális minimumoknál, azaz ahol a gyengébb rétegek helyezkednek el, ott Juang et al. módszere adja a legalacsonyabb értékeket. Amint az látható az 1. ábrán, viszonylag alacsony terhelési szintnél, ahova a paksi telephely is esik, a CPT-alapú CRR határgörbék jóval közelebb futnak egymáshoz, mint az SPT-alapúak. Ennek köszönhetően a biztonsági tényezőben meglévő bizonytalansághoz, ellentétben az SPT-alapúakkal, a szondázási eredmény normalizálási folyamata is jelentős mértékben hozzájárul. CPT szondázás alapján a kritikus réteg m mélység között található. Az egyes módszereket tekintve megállapítható, hogy Robertson and Wride módszere szolgáltatja a legmagasabb biztonsági tényezőt, elsősorban a magasabb finomszemcse tartalmú homokrétegekben, amely részbe egybevág azzal a megfigyeléssel, mely szerint ez a módszer iszapos rétegekben túlbecsülheti a biztonságot [7]. Moss et al. és Idriss and Boulanger módszere viszonylag jó egyezést mutat, míg a legkonzervatívabb eredményt Juang et al. módszere adta (7. ábra). Amint az a fentebb bemutatott eredményekből látható, a kritikus réteg abba a mélységtartományba esik, ahol már megjelenik a kavics az üledéksorban. Mivel a kavicsszemcsék könnyen eltorzíthatják az SPT és a CPT szondázás eredményeit, ezért ilyen talajkörnyezetben előtérbe kerülhet a nyíróhullám-sebesség alkalmazása. A vizsgált két Vs-alapú módszernél (Andrus and Stokoe, Kayen et al.) javasolt, 6-os magnitúdóra vonatkozó MSF között 31% a különbség, ami tekintve, hogy a biztonsági tényező egyenesen arányos az MSF értékével, jelentős eltérés okoz a végeredményben is. Mivel a 100 kpa-ra való normalizálás ugyanazzal a formulával történik, és a hullámsebesség relatíve érzéketlen a finomszemcse tartalom változására, ezért a normalizált nyíróhullám sebesség értékében nem találhatók nagy eltérések a kritikus rétegben. Az MSF-ben tapasztalt eltérés ellenére a biztonsági tényezőben látható igen nagy különbség (8. ábra) legfőképp annak köszönhető, hogy a paksi rétegsor normalizált nyíróhullám-sebessége nagyrészt meghaladja a 215 m/s-ot és Andrus and Stokoe módszere alapján ennél magasabb értéknél nem alakulhat ki folyósodás.

13 7. és 8. ábra: A vizsgált CPT- és Vs alapú módszerekkel kapott biztonsági tényezők összehasonlítása KÖVETKEZTETÉSEK A paksi atomerőmű telephelyről származó SPT, CPT és Vs mérések alapján elvégeztük a gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott empirikus talajfolyósodási potenciál értékelő módszerek összehasonlítását. A 10-4 /év meghaladási valószínűségen definiált szeizmikus tervezési alapra vonatozóan 6-os magnitúdójú földrengést, és 0,25g-s maximális felszíni gyorsulást vettünk fel. A vizsgált módszerek alapján a kritikus réteg 16 és 22 m között található, amely megegyezik korábbi kutatások eredményével [10]. Ebben a mélységben azonban már jelentős kavicstartalommal bírhat a rétegződés, amely könnyen eltorzíthatja a szondázás eredményét, ezért azok alkalmazásakor különösen körültekintőnek kell lenni. Az adott körülmények között a kritikus rétegben a pórusnyomás felépülése és relaxációja is jelentősen eltérhet attól, ami az empirikus formulák alapját képezik, s úgyszintén eltérnek azon káresetek körülményeitől, amelyek a tapasztalati képletek megalapozását szolgálják. Ennek vizsgálata még előttünk áll.

14 Az atomerőmű területén található rétegsor módosító hatását az Ove Arup által végzett helyszín specifikus vizsgálat alapján vettük figyelembe [9]. Az empirikus módszerek által javasolt egyszerűsített képletekkel való összevetés megmutatta, hogy a két féle megközelítés között jelentős eltérések lehetnek. Az egyes helyszíni méréseken alapuló módszerekkel számolt biztonsági tényezők viszonylag nagy szórást mutatnak. Az SPT-alapú eljárásoknál ez a különbség akár a 60%-ot is elérheti, de a bemutatott két Vs-alapú módszer is szignifikánsan eltérő eredményt szolgáltatott. Míg az SPT-alapú módszereknél a szórás elsősorban a determinisztikus CRR határgörbék eltérő futásának köszönhető, addig a CPT-alapúaknál a csúcsellenállás normalizáláshoz használt összefüggések is jelentős szórást visznek be a számításba. A fent bemutatott eredmények, amelyek ugyan egy konkrét pontra vonatkoznak, fontos hozzájárulást adnak egy átfogó, a telephelyre általánosítható talajfolyósodás-veszély jellemzésnek. IRODALOMJEGYZÉK [1]: Katona T.: Fizikai Szemle, 41. évf, 4. szám, , [2]: H. B. Seed, I. M. Idriss: Journal of the Soil Mechanics and Foundations Division, ASCE, 97. évf., SM9. szám, , [3]: T. L. Youd, I. M. Idriss, R. D. Andrus, I. Arango, G. Castro, J. T. Christian, R. Dobry, W. D. L. Finn, L. F. Harder, M. E. Hynes, K. Ishihara, J. P. Koester, S. S. C. Liao, W. F. Marcuson, G. R. Martin, J. K. Mitchell, Y. Moriwaki, M. S. Power, P. K. Robertson, R. B. Seed, K. H. Stokoe: Journal of Geotechnical and Geoenvironmental Engineering, 127. évf., 10. szám, , [4]: K. O. Cetin, R. B. Seed, A. Der Kiureghian, K. Tokimatsu, L. F. Harder, R. E. Kayen, R. E. S. Moss: Journal of Geotechnical and Geoenvironmental Engineering, 130. évf, 12. szám, , [5]: R. E. S. Moss, R. B. Seed, R. E. Kayen, J. P. Stewart, A. Der Kiureghian, K. O. Cetin: Journal of Geotechnical and Geoenvironmental Engineering, 132. évf, 8. szám, , [6]: R. Kayen, R. E. S. Moss, E. M. Thompson, R.B. Seed, K. O. Cetin, A. Der Kiureghian, Y. Tanaka, K. Tokimatsu: Journal of Geotechnical and Geoenvironmental Engineering, 139. évf, 3. szám, , [7]: I. M. Idriss, R. W. Boulanger: Monograph MNO-12, Earthquake Engineering Research Institute, Oakland, CA, 2008.

15 [8]: C. H. Juang, S. Y. Fang, E. H. Khor: Journal of Geotechnical and Geoenvironmental Engineering, 132. évf, 3. szám, , [9]: Ove Arup & Partners: Paks NPP Site Ivestigation for Site Response and Liquefaction Potential, Report, Archives, Paks NPP, [10]: Győri E., Tóth L., Gráczer Z., Katona T.: Acta Geodaetica et Geophysica Hungarica, 46. évf, 3. szám, , 2011.

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST

Részletesebben

TALAJFOLYÓSODÁS VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON Győri Erzsébet * Mónus Péter ** Dr. Tóth László *** Zsíros Tibor ****

TALAJFOLYÓSODÁS VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON Győri Erzsébet * Mónus Péter ** Dr. Tóth László *** Zsíros Tibor **** KIVONAT TALAJFOLYÓSODÁS VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON Győri Erzsébet * Mónus Péter ** Dr. Tóth László *** Zsíros Tibor **** A felszínhez közeli laza üledékrétegek nagymértékben felnagyíthatják a földrengések

Részletesebben

Mérési metodika és a műszer bemutatása

Mérési metodika és a műszer bemutatása Mérési metodika és a műszer bemutatása CPT kábelnélküli rendszer felépítése A Cone Penetration Test (kúpbehatolási vizsgálat), röviden CPT, egy olyan talajvizsgálati módszer, amely segítségével pontos

Részletesebben

Budapest földrengés- veszélyeztetettsége

Budapest földrengés- veszélyeztetettsége Új utak a földtudományban; Óriásvárosok, 2010. december 15. Budapest földrengés- veszélyeztetettsége Győri E., Mónus P., Tóth L., Bus Z., MTA GGKI, Szeizmológiai Főosztály Bevezetés Magyarország szeizmicitása

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2012. január 30. Baji Csaba a PA Zrt. Igazgatóságának elnöke az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója 1 2011. évi eredmények Eredményeink: - Terven felüli,

Részletesebben

védelme Használhatósági határállapot és követelmény: az értékek védelme Differenciálás: a ráfordítások Step 1 Evaluation of seismic sources

védelme Használhatósági határállapot és követelmény: az értékek védelme Differenciálás: a ráfordítások Step 1 Evaluation of seismic sources ATOMERİMŐVEK FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGÁNAK TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI SAJÁTOSSÁGAI Dr. Katona Tamás János Differenciálás: a ráfordítások ésszerűsítése A földrengésbiztos tervezés alapjai Teherbírási határállapot

Részletesebben

Dr. Móczár Balázs 1, Dr. Mahler András 1, Polgár Zsuzsanna 2 1 BME Építőmérnöki Kar, Geotechnikai Tanszék 2 HBM Kft.

Dr. Móczár Balázs 1, Dr. Mahler András 1, Polgár Zsuzsanna 2 1 BME Építőmérnöki Kar, Geotechnikai Tanszék 2 HBM Kft. TALAJ ÉS SZERKEZET KÖLCSÖNHATÁSÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATAI VASBETON LEMEZALAPOZÁSÚ VÁZAS ÉPÜLETEK ESETÉN COMPARITIVE TESTS OF SOIL AND STRUCTURE INTERACTION IN CASE OF FRAMED STRUCTURES WITH RAFT FOUNDATION

Részletesebben

TÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA

TÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA 48 Ágfalva Nagykanizsa vasútvonal, Nemesszentandrás külterülete Több évtizede tartó függőleges és vízszintes mozgások Jelentős károk, folyamatos karbantartási igény 49 Helyszín Zalai dombság É-D-i völgye,

Részletesebben

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói mérés Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének meghatározása. mérési

Részletesebben

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Eck József projektmenedzsment igazgató MVM Paks II. Zrt. Paks, 2014. május 5. Tartalom Törvényi háttér Telephely bemutatása Telephely

Részletesebben

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés 2010. szeptember X. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Geotechnikai Tanszék Alapozás Rajzfeladatok Hallgató Bálint részére Megtervezendő egy 30 m 18 m alapterületű épület síkalapozása és a

Részletesebben

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Térinformatikai szoftverismeret I-II. BME Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Térinformatikus szakmérnök 2009/2010. tavaszi

Részletesebben

CPTu szondázási eljárás

CPTu szondázási eljárás CPTu szondázási eljárás A Cone Penetration Test (kúpbehatolási vizsgálat), röviden CPT, egy olyan talajvizsgálati módszer, amely segítségével jó minőségű és pontos információkat kapunk a talajról. Ezt

Részletesebben

CSAPADÉK ÉS TALAJVÍZSZINT ÉRTÉKEK SPEKTRÁLIS ELEMZÉSE A MEZŐKERESZTES-I ADATOK ALAPJÁN*

CSAPADÉK ÉS TALAJVÍZSZINT ÉRTÉKEK SPEKTRÁLIS ELEMZÉSE A MEZŐKERESZTES-I ADATOK ALAPJÁN* A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 66. kötet, (2004) p. 103-108 CSAPADÉK ÉS TALAJVÍZSZINT ÉRTÉKEK SPEKTRÁLIS ELEMZÉSE A MEZŐKERESZTES-I ADATOK ALAPJÁN* Dr.h.c.mult. Dr. Kovács Ferenc az

Részletesebben

Szilvágyi László: M6 autópálya alagutak geológiai és geotechnikai adottságai

Szilvágyi László: M6 autópálya alagutak geológiai és geotechnikai adottságai Szilvágyi László: M6 autópálya alagutak geológiai és geotechnikai adottságai 2/23 M6/M60 autópálya (E73, V/C folyosó) tervezése 1998 2007 3/23 Geresdi dombság o ÉNY - DK-i dombhátak és völgyek o ÉK - DNY-i

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI MÉRÉSI EREDMÉYEK POTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI. A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk

Részletesebben

Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül?

Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? Közgazdasági Szemle, LXI. évf., 2014. május (566 585. o.) Nyitrai Tamás Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? A Bázel 2. tőkeegyezmény bevezetését

Részletesebben

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés Épület alapozása síkalappal (1. rajz feladat) Minden építmény az önsúlyát és a rájutó terheléseket az altalajnak adja át, s állékonysága, valamint tartóssága attól függ, hogy sikerült-e az építmény és

Részletesebben

A külső környezeti hatások és a paksi atomerőmű biztonsága

A külső környezeti hatások és a paksi atomerőmű biztonsága A külső környezeti hatások és a paksi atomerőmű biztonsága Dr. Katona Tamás János Paksi Atomerőmű Rt. katonat@npp.hu Kivonat: Az előadásban áttekintjük az atomerőmű külső eseményekkel, környezeti hatásokkal

Részletesebben

MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGA

MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGA SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM SZERKEZETÉPÍTÉSI TANSZÉK MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGA MÉRNÖKSZEIZMOLÓGIAI KONFERENCIA Győr, 2002. november 5. KIVONAT MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE www.foldrenges.hu

Részletesebben

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés 6.2. fejezet 483 FEJEZET BEVEZETŐ 6.2. fejezet: Síkalapozás (vb. lemezalapozás) Az irodaház szerkezete, geometriája, a helyszín és a geotechnikai adottságok is megegyeznek az előző (6.1-es) fejezetben

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS /2 FÉLÉV

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS /2 FÉLÉV ÓVODA-1 TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS 2015-16/2 FÉLÉV 1. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK A Szerkezetépítési Projekt tantárgy A munkacsoportja megbízta társaságunkat Győr belterületén óvoda tervezéséhez talajvizsgálati

Részletesebben

Kádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,

Kádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, TANULSÁGOK A NYÍRÓSZILÁRDSÁGI PARAMÉTEREK STATISZTIKAI ÉRTÉKELÉSÉBŐL LESSONS OF THE STATISTICAL EVALUATION OF SHEAR STRENGTH PARAMETERS Kádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

2016. november 17. Budapest Volent Gábor biztonsági igazgató. Biztonsági kultúra és kommunikáció

2016. november 17. Budapest Volent Gábor biztonsági igazgató. Biztonsági kultúra és kommunikáció 2016. november 17. Budapest Volent Gábor biztonsági igazgató Biztonsági kultúra és kommunikáció MVM Paksi Atomerőmű Zrt. jelenleg egy atomerőmű működik az országban a hazai villamosenergia-termelés több

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés

FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1 Bevezetés A felszíni vizekhez hasonlóan a Kárpát-medence a felszín alatti vízkészletek mennyiségét

Részletesebben

geofizikai vizsgálata

geofizikai vizsgálata Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési

Részletesebben

7. A Kárpát-medence földrengés veszélyessége

7. A Kárpát-medence földrengés veszélyessége 7. A Kárpát-medence földrengés veszélyessége Az általánosan használt statisztikus földrengés veszélyességi módszer melynek alapjait Cornell (1968) rakta le - a következő lépéseken nyugszik: A várható földrengések

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS dr. Vásárhelyi Balázs Budapest, 1126 okl. építőmérnök, geotechnikai tervező Hollósy Simon u. 3 GT-T, GT-Sz 06-20/460-11-82 TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS Budapest, XIV. Örs vezér tér P+R parkoló átépítése és

Részletesebben

MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGA

MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGA SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM SZERKEZETÉPÍTÉSI TANSZÉK MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGA MÉRNÖKSZEIZMOLÓGIAI KONFERENCIA Győr, 2002. november 5. A FELSZÍNI LAZA RÉTEGSOR HATÁSA A FÖLDRENGÉSEK ÁLTAL OKOZOTT

Részletesebben

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt.

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. Az atomenergia jövője Magyarországon Új blokkok a paksi telephelyen Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. 2015. Szeptember 24. Háttér: A hazai villamosenergia-fogyasztás 2014: Teljes villamosenergia-felhasználás:

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1

Részletesebben

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti

Részletesebben

TÚLKONSZOLIDÁLTSÁG HATÁSA A GEOTECHNIKAI EREDMÉNYEKRE EFFECT OF OVERCONSOLIDATION ON THE GEOTECHNICAL RESULTS

TÚLKONSZOLIDÁLTSÁG HATÁSA A GEOTECHNIKAI EREDMÉNYEKRE EFFECT OF OVERCONSOLIDATION ON THE GEOTECHNICAL RESULTS TÚLKONSZOLIDÁLTSÁG HATÁSA A GEOTECHNIKAI EREDMÉNYEKRE ÖSSZEFOGLALÁS EFFECT OF OVERCONSOLIDATION ON THE GEOTECHNICAL RESULTS Józsa Vendel BME Geotechnikai Tanszék, PhD hallgató Hazánkban egyre nagyobb szükség

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

A geotechnikai tervezés alapjai az Eurocode 7 szerint

A geotechnikai tervezés alapjai az Eurocode 7 szerint A geotechnikai tervezés alapjai az Eurocode 7 szerint Tartószerkezeti Eurocode-ok EN 1990 EC-0 A tartószerkezeti tervezés alapjai EN 1991 EC-1: A tartószerkezeteket érő hatások EN 1992 EC-2: Betonszerkezetek

Részletesebben

Scan 1200 teljesítmény-értékelés evaluation 1/5

Scan 1200 teljesítmény-értékelés evaluation 1/5 evaluation 1/5 interscience Feladat Összefoglalónk célja a Scan 1200 teljesítmény-értékelése manuális és automata telepszámlálások összehasonlításával. Az összehasonlító kísérleteket Petri-csészés leoltást

Részletesebben

Az AGNES-program. A program szükségessége

Az AGNES-program. A program szükségessége Az AGNES-program A program szükségessége A Paksi Atomerőmű VVER-440/V-213 blokkjai több mint húsz éve kezdték meg működésüket. A nukleáris biztonságtechnikával foglalkozó szakemberek érdeklődésének homlokterében

Részletesebben

Gyakorlat 04 Keresztmetszetek III.

Gyakorlat 04 Keresztmetszetek III. Gyakorlat 04 Keresztmetszetek III. 1. Feladat Hajlítás és nyírás Végezzük el az alábbi gerenda keresztmetszeti vizsgálatait (tiszta esetek és lehetséges kölcsönhatások) kétféle anyaggal: S235; S355! (1)

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

FŐMTERV ENVECON Konzorcium. Intermodális közösségi közlekedési csomópont kialakítása Győrött. Melléklet Geotechnikai szakvélemény

FŐMTERV ENVECON Konzorcium. Intermodális közösségi közlekedési csomópont kialakítása Győrött. Melléklet Geotechnikai szakvélemény FŐMTERV ENVECON Konzorcium Tsz: 12.12.125 Intermodális közösségi közlekedési csomópont kialakítása Győrött (KÖZOP-5.5.0-09-11-2011-0005) Melléklet Geotechnikai szakvélemény Megbízó: Győr Megyei Jogú Város

Részletesebben

Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 11. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Összefüggés vizsgálatok A társadalmi gazdasági élet jelenségei kölcsönhatásban állnak, összefüggnek egymással. Statisztika alapvető feladata: - tényszerűségek

Részletesebben

SZEMMEL méretezm. ldrengésre. Előadó: Tornai László tartószerkezeti vezető tervező KÉSZ Építő Zrt. 2011. december 16. 1

SZEMMEL méretezm. ldrengésre. Előadó: Tornai László tartószerkezeti vezető tervező KÉSZ Építő Zrt. 2011. december 16. 1 A FÖLDRENGF LDRENGÉSRŐL L MÉRNM RNÖK SZEMMEL 3. rész: r méretezm retezés s földrengf ldrengésre Előadó: Tornai László tartószerkezeti vezető tervező KÉSZ Építő Zrt. 2011. december 16. 1 A FÖLDRENGF LDRENGÉS-MÉRETEZÉS

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS 2013-14/2 FÉLÉV

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS 2013-14/2 FÉLÉV TÁRSASHÁZ TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS 2013-14/2 FÉLÉV 1. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK A Szerkezetépítési Projekt tantárgy A munkacsoportja megbízta társaságunkat Gyál településen társasház tervezéséhez talajvizsgálati

Részletesebben

A STATIKUS ÉS GEOTECHNIKUS MÉRNÖKÖK EGYMÁSRA UTALTSÁGA EGY SZEGEDI PÉLDÁN KERESZTÜL. Wolf Ákos

A STATIKUS ÉS GEOTECHNIKUS MÉRNÖKÖK EGYMÁSRA UTALTSÁGA EGY SZEGEDI PÉLDÁN KERESZTÜL. Wolf Ákos A STATIKUS ÉS GEOTECHNIKUS MÉRNÖKÖK EGYMÁSRA UTALTSÁGA EGY SZEGEDI PÉLDÁN KERESZTÜL Wolf Ákos Bevezetés 2 Miért fontos a geotechnikus és statikus mérnök együttm ködése? Milyen esetben kap nagy hangsúlyt

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az MSZ EN 1998-5 (EC8-5) szerinti földrengésre történő alapozás tervezéshez. Összeállította: Dr. Dulácska Endre

TÁJÉKOZTATÓ. az MSZ EN 1998-5 (EC8-5) szerinti földrengésre történő alapozás tervezéshez. Összeállította: Dr. Dulácska Endre Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozat TÁJÉKOZTATÓ az MSZ EN 1998-5 (EC8-5) szerinti földrengésre történő alapozás tervezéshez Összeállította: Dr. Dulácska Endre A tájékoztatót a MMK-TT következő

Részletesebben

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés Nemzetközi tanulói képességmérés szövegértés A PIRLS mérés jellemzői Progress in International Reading Literacy Study Mért terület: szövegértés Korosztály: 4. évfolyam Mérési ciklus: 5 évente, 2001 től

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY SZÚRÓPONT

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY SZÚRÓPONT TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY Besenyszög, Jászladányi út 503/3 hrsz. SZÚRÓPONT tervezéséhez Nagykörű 2013 december 07. Horváth Ferenc okl. építőmérnök okl. geotechnikai szakmérnök

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

se és alkalmazása Alun Thomas RHK Kft. SDMTS

se és alkalmazása Alun Thomas RHK Kft. SDMTS Plate loading módszer m ismertetése se és alkalmazása Alun Thomas SDMTS RHK Kft. Témák Bevezetés San Diego Hindhead Bátaapáti Következtetések Milyen egy helyszíni mérés? Bármilyen vizsgálat, amit valós

Részletesebben

1. ábra Modell tér I.

1. ábra Modell tér I. 1 Veres György Átbocsátó képesség vizsgálata számítógépes modell segítségével A kiürítés szimuláló számítógépes modellek egyes apró, de igen fontos részletek vizsgálatára is felhasználhatóak. Az átbocsátóképesség

Részletesebben

Talajmechanika. Aradi László

Talajmechanika. Aradi László Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex

Részletesebben

SIKLÓCSAPÁGY KISFELADAT

SIKLÓCSAPÁGY KISFELADAT Dr. Lovas Lászl SIKLÓCSAPÁGY KISFELADAT Segédlet a Jármű- és hajtáselemek II. tantárgyhoz Kézirat 2012 SIKLÓCSAPÁGY KISFELADAT 1. Adatválaszték pk [MPa] d [mm] b/d [-] n [1/min] ház anyaga 1 4 50 1 1440

Részletesebben

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém mecsij@almos.uni-pannon.hu, jmecsi@gmail.com ÖSSZEFOGLALÓ A Duna illetve a

Részletesebben

Dr. Farkas József Czap Zoltán Bozó Péter:

Dr. Farkas József Czap Zoltán Bozó Péter: Mélyépítés szekció Dr. Farkas József Czap Zoltán Bozó Péter: Esettanulmány Minőség és megfelelőség Dr. Nagy László: Hibajelenség Előírások betartása és ellenőrzése Dr. Nagy László Kádár István: Adatok

Részletesebben

Zárthelyi dolgozat feladatainak megoldása 2003. õsz

Zárthelyi dolgozat feladatainak megoldása 2003. õsz Zárthelyi dolgozat feladatainak megoldása 2003. õsz 1. Feladat 1. Milyen egységeket rendelhetünk az egyedi információhoz? Mekkora az átváltás közöttük? Ha 10-es alapú logaritmussal számolunk, a mértékegység

Részletesebben

A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei

A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei Brolly Áron, Hózer Zoltán, Szabó Péter MTA Energiatudományi Kutatóközpont 1525 Budapest 114, Pf. 49, tel.: 392 2222 A Paksi Atomerőműben

Részletesebben

A SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE)

A SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE) A SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE) A szél mechanikai energiáját szélgenerátorok segítségével tudjuk elektromos energiává alakítani. Természetesen a szél energiáját mechanikus

Részletesebben

Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT

Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT A Mathematikai és Természettudományi Értesítõt az Akadémia 1882-ben indította A Mathematikai és Physikai Lapokat Eötvös Loránd 1891-ben alapította LXII. évfolyam

Részletesebben

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE Sugárvédelmi Nívódíj pályázat A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE Manga László 1, Nagy Gábor 2 1 MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Paks 2 SOMOS Környezetvédelmi

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

B/4349. számú. jelentés. az atomenergia 2013. évi hazai alkalmazásának biztonságáról

B/4349. számú. jelentés. az atomenergia 2013. évi hazai alkalmazásának biztonságáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA B/4349. számú jelentés az atomenergia 2013. évi hazai alkalmazásának biztonságáról Előadó: Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter Budapest, 2015. április 1 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Az értékelés a Móricz Zsigmond Gimnázium 3 gimnáziumi osztályának eredményei alapján készült, 102 tanuló adatai kerültek feldolgozásra.

Az értékelés a Móricz Zsigmond Gimnázium 3 gimnáziumi osztályának eredményei alapján készült, 102 tanuló adatai kerültek feldolgozásra. I. A Gimnáziumi ágazat Az értékelés a Móricz Zsigmond Gimnázium 3 gimnáziumi osztályának eredményei alapján készült, 102 tanuló adatai kerültek feldolgozásra. matematika Az eredmények szerint a 4 évfolyamos

Részletesebben

A HDPE és EPDM geomembránok összehasonlító vizsgálata környezetvédelmi alkalmazhatóság szempontjából

A HDPE és EPDM geomembránok összehasonlító vizsgálata környezetvédelmi alkalmazhatóság szempontjából A HDPE és EPDM geomembránok összehasonlító vizsgálata környezetvédelmi alkalmazhatóság szempontjából Dr SZABÓ Imre SZABÓ Attila GEOSZABÓ Bt IMRE Sándor TRELLEBORG Kft XVII. Országos Környezetvédelmi Konferencia

Részletesebben

Az új atomerőművi blokkok telephelye vizsgálatának és értékelésének engedélyezése Az engedélyezési eljárás összefoglaló ismertetése

Az új atomerőművi blokkok telephelye vizsgálatának és értékelésének engedélyezése Az engedélyezési eljárás összefoglaló ismertetése Az új atomerőművi blokkok telephelye vizsgálatának és értékelésének engedélyezése Az engedélyezési eljárás összefoglaló ismertetése Közmeghallgatás, Paks, Polgármesteri Hivatal, 2014. május 5. 1 Tartalom

Részletesebben

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ Nagy Gábor 1, Zsille Ottó 1, Csurgai József 1, Pintér István 1, Bujtás Tibor 2, Bacskó Gábor 3, Nős Bálint 3, Kerekes Andor 4, Solymosi József 1 1 SOMOS Kft., Budapest 2 Sugár- és Környezetvédelmi Főosztály,

Részletesebben

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása HIPOTÉZIS VIZSGÁLAT A hipotézis feltételezés egy vagy több populációról. (pl. egy gyógyszer az esetek 90%-ában hatásos; egy kezelés jelentősen megnöveli a rákos betegek túlélését). A hipotézis vizsgálat

Részletesebben

A Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF) intézkedési tervének aktuális helyzete

A Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF) intézkedési tervének aktuális helyzete A Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF) intézkedési tervének aktuális helyzete XII. MNT Nukleáris Technikai Szimpózium, 2013. dec. 5-6. Vilimi András 71 A paksi atomerőmű látképe 500 MW 500 MW 500 MW

Részletesebben

A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA XXXVI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2011. május 3-5. A munka résztvevői

Részletesebben

A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN

A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN Nívódíj pályázat - a pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN Deme Sándor 1, C. Szabó István 2, Pázmándi

Részletesebben

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés problémája a pedagógiában Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés fogalma Mérésen olyan tevékenységet értünk, amelynek eredményeként a vizsgált jelenség számszerűen jellemezhetővé, más hasonló jelenségekkel

Részletesebben

A PAKSI ATOMERŐMŰ FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGA

A PAKSI ATOMERŐMŰ FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGA Katasztrófavédelmi díj I. PÁLYÁZAT A PAKSI ATOMERŐMŰ FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGA A FÖLDRENGÉS-VESZÉLY ÚJRAÉRTÉKELÉSÉTŐL A CÉLZOTT BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLATIG Dr. Katona Tamás János 2012 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS...

Részletesebben

A talajok összenyomódásának vizsgálata

A talajok összenyomódásának vizsgálata A talajok összenyomódásának vizsgálata Amit már tudni kellene Összenyomódás Konszolidáció Normálisan konszolidált talaj Túlkonszolidált talaj Túlkonszolidáltsági arányszám,ocr Konszolidáció az az időben

Részletesebben

Földmővek, földmunkák II.

Földmővek, földmunkák II. Földmővek, földmunkák II. Földanyagok tervezése, kiválasztása Földmővek anyagának minısítése A földmőanyagok általános osztályozása A talajok (új) szabványos osztályozása A talajok minısítése a fölmőanyagként

Részletesebben

Konszolidáció-számítás Adatbev.

Konszolidáció-számítás Adatbev. Tarcsai út. 57/8 - Budapest Konszolidáció-számítás Adatbev. Projekt Dátum : 7.0.0 Beállítások Cseh Köztársaság - régi szabvány CSN (7 00, 7 00, 7 007) Süllyedés Számítási módszer : Érintett zóna korlátozása

Részletesebben

BAF KÖZÉPTÁVÚ KUTATÁSI PROGRAM SZEIZMOLÓGIAI MONITOROZÁS

BAF KÖZÉPTÁVÚ KUTATÁSI PROGRAM SZEIZMOLÓGIAI MONITOROZÁS BAF KÖZÉPTÁVÚ KUTATÁSI PROGRAM SZEIZMOLÓGIAI MONITOROZÁS A MIKRORENGÉS MEGFIGYELŐ HÁLÓZAT MÉRŐHELYEINEK KIJELÖLÉSE MINŐSÉGI TELJESÍTÉS A BAF Középtávú Kutatási Program - szeizmológiai m onitorozás a Radioaktív

Részletesebben

A mélyépítési munkák elıkészítése

A mélyépítési munkák elıkészítése A mélyépítési munkák elıkészítése A geotechnikai elıkészítı tevékenység tartalma, rendje A geotechnikai tevékenység alapelve A geotechnikában az altalaj állapotának ismerete az elvégzett geotechnikai vizsgálatok

Részletesebben

EC7 ALKALMAZÁSA A GYAKORLATBAN DR. MÓCZÁR BALÁZS

EC7 ALKALMAZÁSA A GYAKORLATBAN DR. MÓCZÁR BALÁZS EC7 ALKALMAZÁSA A GYAKORLATBAN DR. MÓCZÁR BALÁZS Építész szakmérnöki 2016. Bevezetés 2 k é z s s é n a épz T i ik t e z k e ö k n r r új dokumentum típusok e é z s m ó ak t új szemlélet r a z S T s s é

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet 4. melléklet A Paksi Atomerőmű Rt. területén található dízel-generátorok levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározása, a terjedés számítógépes modellezésével 4. melléklet 2004.11.15. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata Borsa Béla FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) 511 611 E.posta: borsa@fvmmi.hu A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

Részletesebben

5. Talajdinamika. -talajparaméterek -helyettesítő lineáris modell -laboratóriumi mérések -helyszíni mérések

5. Talajdinamika. -talajparaméterek -helyettesítő lineáris modell -laboratóriumi mérések -helyszíni mérések 82 5. Talajdinamika -talajparaméterek -helyettesítő lineáris modell -laboratóriumi mérések -helyszíni mérések Talajdinamika 83 Talaj és szerkezet kölcsönhatása Eurocode 8-5 3.2. (1) A szeizmikus hatás

Részletesebben

OTKA NN Szabó András és Balog Kitti

OTKA NN Szabó András és Balog Kitti Alföldön telepített erdők hatása a talaj sótartalmára és a talajvízre OTKA NN 79835 Szabó András és Balog Kitti 2013. 12. 03. Hipotézis EC max: a sófelhalmozódás maximuma GYz: gyökérzóna Tv: talajvízszint

Részletesebben

A paksi telephely földtani kutatási programjának koncepciója és tartalmi elemei

A paksi telephely földtani kutatási programjának koncepciója és tartalmi elemei A paksi telephely földtani kutatási programjának koncepciója és tartalmi elemei Horváth Ferenc 1, Katona Tamás János 2, Tóth László 3, Trosits Dalma 4, Gerstenkorn András 4 1Geomega Kft. 1095 Budapest,

Részletesebben

I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Komplex termékek gyártására jellemző, hogy egy-egy termékbe akár több ezer alkatrész is beépül. Ilyenkor az alkatrészek általában sok különböző beszállítótól érkeznek,

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 A T C DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 BALMAZ típusú mélylazító munkájának minősítése

Részletesebben

Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel

Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel Okos hálózat, okos mérés konferencia 2012. március 21. Tárczy Péter Energin Kft. Miért aktuális?

Részletesebben

Mérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról

Mérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA TANSZÉK 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Tel.: 463-2043 http://www.epito.bme.hu/geotechnika-es-mernokgeologia-tanszek Mérnökgeológiai

Részletesebben

TALAJAZONOSÍTÁS Kötött talajok

TALAJAZONOSÍTÁS Kötött talajok 2008 PJ-MA SOIL MECHANICS BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKAI TANSZÉK TALAJAZONOSÍTÁS Kötött talajok Előadó: Dr. Mahler András mahler@mail.bme.hu Tanszék: K épület, mfsz. 10. &

Részletesebben

X. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA

X. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA X. FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 005. március 8-9. GRINC OZGÁSFUNKCIÓINAK VIZSGÁLATA ÉS CHANIKAI VONATKOZÁSAI Dr. Orbán Ferenc Abstract Aim of the examinations is to use of Zebris apparatus

Részletesebben

Klasszikus karbantartási stratégiák és hiányosságaik. Karbantartás-fejlesztés korszerűen Nyílt képzés 2014.05.15. Fekete Gábor, A.A. Stádium Kft.

Klasszikus karbantartási stratégiák és hiányosságaik. Karbantartás-fejlesztés korszerűen Nyílt képzés 2014.05.15. Fekete Gábor, A.A. Stádium Kft. Klasszikus karbantartási stratégiák és hiányosságaik Karbantartás-fejlesztés korszerűen Nyílt képzés 2014.05.15. Fekete Gábor, A.A. Stádium Kft. A.A. Stádium Kft 1984-1991 - 1996 2 alapító - 17 fős cég

Részletesebben

Schell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései

Schell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései Schell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései Több ütemben, közel 10 éves munkával elkészültek az M0 útgyűrű Északi Duna hídjának ajánlati tervei, amelyek alapján jelenleg a kivitelezők

Részletesebben

A Paksra tervezett új blokkok fô jellemzôi

A Paksra tervezett új blokkok fô jellemzôi ÚJ BLOKKOK A PAKSI TELEPHELYEN RÉSZ Aszódi Attila A Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartásáért felelős kormánybiztos, Miniszterelnökség BME Nukleáris Technikai Intézet Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai

Részletesebben

Környezetmérnökök katasztrófavédelmi feladatai Dr. Földi, László Dr. Halász, László

Környezetmérnökök katasztrófavédelmi feladatai Dr. Földi, László Dr. Halász, László Környezetmérnökök katasztrófavédelmi feladatai Dr. Földi, László Dr. Halász, László Környezetmérnökök katasztrófavédelmi feladatai Dr. Földi, László Dr. Halász, László Fogalomtár A katasztrófa károsító

Részletesebben

SOIL MECHANICS BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKAI TANSZÉK KONSZOLIDÁCIÓ

SOIL MECHANICS BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKAI TANSZÉK KONSZOLIDÁCIÓ 2008 PJ-MA SOIL MECHANICS BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKAI TANSZÉK KONSZOLIDÁCIÓ Tanszék: K épület, mfsz. 10. & mfsz. 20. Geotechnikai laboratórium: K épület, alagsor 20. BME

Részletesebben

Wolf Ákos. Királyegyháza, cementgyár - esettanulmány

Wolf Ákos. Királyegyháza, cementgyár - esettanulmány Wolf Ákos Királyegyháza, cementgyár - esettanulmány Királyegyháza, cementgyár - esettanulmányok Tartalom Bevezetés Projekt ismertetés, helyszín bemutatása bb m tárgyak, létesítmények Talajadottságok bemutatása

Részletesebben

Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése

Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése Nagy Zoltán 1, Dobos Attila 2, Rácz Csaba 2, Weidinger Tamás, 3 Merényi László 4, Dövényi Nagy Tamás 2, Molnár Krisztina

Részletesebben

6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12.

6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12. 6. Előadás Visszatekintés: a normális eloszlás Becslés, mintavételezés Reprezentatív minta A statisztika, mint változó Paraméter és Statisztika Torzítatlan becslés A mintaközép eloszlása - centrális határeloszlás

Részletesebben

GÖRGŐS LÁNCHAJTÁS tervezése

GÖRGŐS LÁNCHAJTÁS tervezése MISKOLCI EGYETEM GÉPELEMEK TANSZÉKE OKTATÁSI SEGÉDLET a GÉPELEMEK II. c. tantárgyhoz GÖRGŐS LÁNCHAJTÁS tervezése Összeállította: Dr. Szente József egyetemi docens Miskolc, 008. A lánchajtás tervezése során

Részletesebben