Bán Zoltán 1 Dr. Katona Tamás János 2 Dr. Mahler András 3 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bán Zoltán 1 Dr. Katona Tamás János 2 Dr. Mahler András 3 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,"

Átírás

1 TALAJFOLYÓSODÁS ÉRTÉKELÉS EMPIRIKUS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE COMPARISON OF EMPIRICAL LIQUEFACTION POTENTIAL EVALUATION METHODS Bán Zoltán 1 Dr. Katona Tamás János 2 Dr. Mahler András 3 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Geotechnikai Tanszék, doktorandusz 2 MVM Paksi Atomerőmű Zrt., tudományos tanácsadó 3 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Geotechnikai Tanszék, docens ÖSSZEFOGLALÁS A szakirodalomban számos módszer található, melyek segítéségével egy terület talajfolyósodással szembeni biztonságát értékelni lehet. Ezek közül az egyszerűsített feszültség alapú empirikus módszerek terjedtek el legjobban a gyakorlatban. A módszerek a talajfolyósodással szembeni biztonságot helyszíni vizsgálatokból, empirikus összefüggéssel számolható ciklikus ellenállás arány (CRR) és a ciklikus feszültség arány (CSR) hányadosaként fejezik ki. Kutatásunkban különböző szerzők különböző helyszíni vizsgálatokon (SPT, CPT, Vs) alapuló módszereit hasonlítottuk össze egy-egy a paksi atomerőmű területéről származó szondázási adatsor alapján. ABSTRACT Numerous methods exist in the literature to determine the liquefaction potential of a site due to earthquake, from which the stress-based empirical methods are the most commonly used in practice. Factor of safety against liquefaction can be determined by the ratio of cyclic resistance ratio (CRR) which can be calculated empirically from in-situ measurements and cyclic stress ratio (CSR). In this study different authors methods based on different in-situ tests (SPT, CPT, Vs) are compared at Paks Nuclear Power Plant.

2 KULCSSZAVAK/KEYWORDS talajfolyósodás, helyszíni mérések, atomerőmű liquefaction, in-situ tests, nuclear power plant BEVEZETÉS Az atomerőművek potenciálisan nagy kockázatú létesítmények, amelyeknek ezért az igen kis valószínűséggel előforduló veszélyek hatásaival szemben védettnek kell lenni. A tervezés alapját a 10-4 /év meghaladási valószínűségű külső veszélyek (földrengés, meteorológiai szélsőségek) képezik. A nukleáris ipar és a nukleáris biztonsági szabályozás alapelve, hogy amennyiben bármely veszélyre, meghibásodási lehetőségre vonatkozóan a tudomány vagy az üzemi tapasztalatok új ismereteket produkálnak az atomerőművek biztonságát felül kell vizsgálni és intézkedni kell a biztonság növelésére. Az atomerőművek balesetei, s különösen a Nagy Tohoku földrengést követő szökőár, s az általa a Fukushima Dai-ichi Atomerőműben okozott súlyos üzemzavar arra késztette a nukleáris energetikai iparágat világszerte, hogy minden lehetséges veszélyre felkészüljenek, még akkor is, ha az a tervezési alapba tartozás egyébként is kis valószínűségénél még kisebb valószínűséggel fordulnak elő. A Fukushima Dai-ichi Atomerőmű esete arra is felhívta a figyelmet, hogy a külső veszélyek másodlagos hatásaival és a külső veszélyek kombinációival is számolni kell. Magyarország első és egyetlen atomerőműve Paks városától délre fekszik, s ez adja a hazai villamosenergia-termelés több mint 40%-át. Az atomerőmű telephelye alacsony-mérsékelt szeizmicitású területen fekszik, de 10-4 /év meghaladási gyakoriságú földrengés ezen a területen 0,25g szabadfelszíni gyorsulással jellemezhető. Az ezredfordulón erre a hatásra az atomerőművet igen nagy volumenű megerősítések árán biztonságossá tették [1]. Az erőmű alatt a Duna által lerakott, részben homokos üledékek találhatók, melyek szerkezetüknél fogva alkalmasak folyósodásra, amely valószínűségét az 1995-ben zárult, a telephely szeizmikus veszélyeztetettségének újraértékelésére irányuló vizsgálatok alapján 10-4 /év-nél kisebbre becsülték. Ugyanakkor a fentiek szellemében az atomerőmű szerkezeteinek válaszát, az erőmű biztonságát a talajfolyósodásra, mint tervezési alapon túli veszélyre vizsgálni, értékelni kell, hogy megfelelő eszközökkel és ismeretekkel készülhessen az erőmű személyzete egy ilyen esemény kezelésére is. Ezek a vizsgálatok már ben elkezdődtek, de egyfelől az építés előtt, a területen végzett geotechnikai vizsgálatok hiányosságai, másfelől ma az új helyszíni

3 vizsgálatok végzésének beépítettség miatti korlátai, s nem kevésbé a jelen dolgozatban is taglalt elvi problémák miatt nagy körültekintéssel haladnak. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen létesítmény esetében az altalaj folyósodásra való hajlamát és a talajfolyósodással szembeni biztonságot a rutin eljárásoknál jóval igényesebben és részletességgel kell vizsgálni. Az Eurocode 8, illetve az Eurocode 7 bevezetése és alkalmazása nem jelent elégséges támpontot, hisz az atomerőmű esetében a szokványos ipari gyakorlatnál jóval kisebb valószínűségű, következésképp rendkívül szélsőséges jelenség és hatás vizsgálatáról van szó, amely a szokásos eljárások alkalmazhatósági korlátait meghaladhatják. Ez motiválta a jelen összehasonlító elemzés elkészítését, amely a talajfolyósodás-veszély értékelésének leginkább elterjedt, empirikus módszereire, azok alkalmazhatóságára irányul. EMPIRIKUS MÓDSZEREK A TALAJFOLYÓSODÁSI POTENCIÁL ÉRTÉKELÉSÉRE Egy terület talajfolyósodással szembeni biztonságát számos módszerrel vizsgálhatjuk, melyek közül a gyakorlatban az egyszerűsített empirikus eljárások terjedtek el legjobban. A módszer alapjait a pusztító 1964-es niigatai és alaszkai földrengések után H. B. Seed és I. M. Idriss rakta le [2]. Ez alapján a talajfolyósodással szembeni biztonság a ciklikus ellenállás arány (cyclic resistance ratio, CRR) és a ciklikus feszültség arány hányadosával fejezhető ki (cyclic stress ratio, CSR). A CSR a földrengés által generált terhelést reprezentálja egy adott mélységben és a következő formulával határozható meg: ahol: a rengés által okozott ciklikus nyírófeszültség, és a hatékony és a teljes függőleges feszültség a talaj vizsgált mélységében, a rengés maximális felszíni gyorsulása, a gravitációs gyorsulás és a feszültség csökkentő tényező. A maximális felszíni gyorsulás meghatározása egyszerűbb projektek esetében az Eurocode 8-ban definiált szeizmikus zónatérkép és a helyszín talajosztályba való sorolásával történhet. A kiemelt fontossággal rendelkező létesítményeknél a telephely szeizmicitásnak részletes vizsgálatára van szükség, ami történhet, mint a paksi atomerőmű estében, valószínűségi módszerrel (Probabilistic Seismic Hazard Analysis, PSHA). (1)

4 A feszültségcsökkentő tényező meghatározására is két út nyílik. Kisebb költségvetésű projektek esetén a különböző szerzők által javasolt egyszerűsített képletek alkalmazhatók, azonban nagy fontosságú beruházásoknál mindenképpen szükséges az altalaj helyszín specifikus módosító hatásának elemzése (site response analysis). A talajfolyósodással szembeni ellenállás, a CRR, olyan ábrák segítségével határozható meg, melyek korábbi földrengések tapasztalatain alapulnak az alapján, hogy az adott rengés hatására egy adott helyszínen kialakult-e talajfolyósodás vagy sem. Ezek az esetek a hatás oldaláról a CSR-rel, míg az ellenállás oldaláról valamilyen in-situ mérési eredménnyel jellemezhetők; a CRR görbék pedig azt a határvonalat képviselik, amelyek elválasztják egymástól a talajfolyósodást szenvedett és nem szenvedett eseteket. Összességében ezek az ábrák megadják, hogy milyen terhelési intenzitás és talajellenállás kombinációk esetén várható megfolyósodás. Az eddigi tapasztalatok alapján négy féle helyszíni mérés érte el azt a szintet, hogy a talajfolyósodással szembeni ellenállást megfelelő megbízhatósággal lehessen meghatározni belőlük: SPT (Standard Penetration Test), CPT (Cone Penetration Test), nyíróhullám-sebesség mérés (Vs) és BPT (Becker Penetration Test) [3]. Míg kezdetben az SPT ütésszám alapján értékelték egy terület folyósodási hajlamát, mára a CPT-alapú összefüggések legalább ugyanakkora megbízhatósággal és pontossággal használhatók. A CPT elterjedését nagyban elősegítette, hogy sokkal költségtakarékosabb, hatékonyabb és konzisztensebb mérési adatokat szolgáltat, mint az SPT. A legfontosabb tulajdonsága azonban, hogy míg SPT-vel legfeljebb 75 cm-enként kapunk egy mérési pontot és így kihagyhat vékony, de fontos rétegeket, addig a CPT folyamatos képet ad a talajprofilról. A nyíróhullám-sebesség mérés ígéretes alternatívát kínál, ugyanis gyorsan kivitelezhető és kavicstartalmú rétegekben is használható, melyek könnyen eltorzíthatják az SPT és CPT mérési eredményeit [3]. Mivel a különböző magnitúdójú földrengések különböző számú terhelési ciklust okoznak (a terhelési ciklusok száma és a magnitúdó szoros korrelációt mutat), ezért a CRR görbék alapjául vett 7,5-ös magnitúdójú rengéstől eltérő méretű földmozgások figyelembe vételére vezették be a magnitúdó skálatényezőt (Magnitude Scale Factor, MSF). Továbbá a tapasztalatok azt mutatták, hogy ugyanakkora CSR mellett a mélyebben elhelyezkedő talajok nagyobb valószínűséggel folyósodnak meg; a 100 kpa-

5 ra vonatkozó ekvivalens értéket az ún. K σ korrekciós tényező használatával kaphatjuk meg. Az előzőekben leírtakat figyelembe véve, közel vízszintes, terheletlen terepen a talajfolyósodással szembeni biztonsági tényező (Factor of Safety, FS) a következő módon határozható meg: (2) Az empirikus módszer alapjait H. B. Seed és kollégái rakták le a 60-as évek végétől kezdődően, és egészen a 90-es évekig az általuk kifejlesztett összefüggéseket használták a gyakorlatban. Az elmúlt közel 20 évben, azonban a folyamatosan gyarapodó talajfolyósodási esetek és a megnövekedett számítási kapacitás hatására egyre több szerző jelentette meg saját eredményeit a kutatási témában. Az egyik legjelentősebb mérföldkő az empirikus módszerek fejlődésében az NCEER 1996-os és az NCEER/NSF 1998-as workshopja volt, amelyen a szakma legelismertebb kutatói vettek részt. A workshop eredményeit összefoglaló cikk 2001-ben jelent meg a Journal of Geotechnical and Geoenvironmental Engineering című folyóiratban [3]. A konferenciára készült CPT-alapú eljárást Robertson és Wride, míg a Vs-alapút Andrus és Stokoe dolgozta ki, így a cikk folyamán a továbbiakban a szerzőpárosok nevével fogok utalni a különböző módszerekre. A workshopot követően az UC Berkeley egyetemén kezdődött egy nagyobb szabású kutatási program R. B. Seed vezetésével. A korszerű statisztikai módszerrel kifejlesztett valószínűségi alapú eljárások közül az SPT-alapút K. O. Cetin [4], a CPT-alapút R. E. S. Moss [5], míg a Vs-alapút R. E. Kayen nevével szokás társítani [6]. Ezzel közel egy időben I. M. Idriss és R. W. Boulanger is publikálta saját eredményeiket, amelyek szintén hamar elterjedtek a gyakorlatban [7]. A módszerekben lévő különbözőségek miatt élénk szakmai vita robbant ki R. B. Seed és az utóbbi szerzőpáros között, aminek egyöntetű lezárására a mai napig nem került sor. A fentebb bemutatott eljárásokon kívül, még Juang et al. CPT-alapú módszerét alkalmazzák széles körben [8]. A felsorolt és általunk is vizsgált módszerek összefoglalását az 1. táblázat mutatja.

6 CPT SPT Vs 1. táblázat: a cikkben bemutatott, legelterjedtebb empirikus módszerek a talajfolyósodással szembeni biztonság meghatározására MÓDSZER Youd et al. (2001) NCEER workshop Robertson and Wride (1998) Andrus and Stokoe (2000) Cetin et al. (2004) Berkeley Egyetem Moss et al. (2006) Kayen et al. (2013) Idriss and Boulanger (2008) determinisztikus X X X X valószínűségi X X determinisztikus X X X valószínűségi X X determinisztikus X X valószínűségi A különböző SPT-, illetve CPT-alapú módszerek CRR határgörbéinek összehasonlítása az 1. ábrán látható. X Juang et al. (2006) Robertson and Wride (1998) Moss et al. (2006) Idriss and Boulanger (2008) Juang et al. (2006) CSR M=7.5,s'=1 atm 0.2 CSR M=7,5,s'=1 atm Youd et al. (2001) Cetin et al. (2004) Idriss and Boulanger (2008) (N 1 ) 60cs q c1ncs 1. ábra: a bemutatott SPT-alapú és CPT-alapú módszerek determinisztikus CRR határgörbéi AZ ATOMERŐMŰ TELEPHELYÉNEK TALAJVISZONYAI A paksi atomerőmű a várostól 5 km-re, a Duna által kialakított ártéri síkságon helyezkedik el. A bevezetőben említett vizsgálati program keretében, az 1-4 blokk épület-együttesétől északra jelültek ki egy geotechnikai vizsgálati területet, s itt furásokat, CPT és SPT szondázás

7 Mélység (m) Mélység (m) végeztek. Azóta számos új fúrás, SPT, CPT és laboratóriumi vizsgálat történt, amelyek egységes rendszerben való feldolgozása most folyik, jelen munkában az említett mintaterületen kapott adatokat használjuk. Ezek alapján megállapítható, hogy a felszínen egy átlagosan 2 m vastagságú feltöltés található, amely alatt egy átlagosan 6 m vastagságú holocén öntésiszapból és öntéshomokból álló réteg következik. A holocén réteg alatt 7 m vastagságú homokos-kavicsos réteg húzódik, amelyben 15 m-től kezdődően már a kavics frakció dominál. Az alapkőzetként kezelt pannon rétegek felszínét átlagosan 27 m-es mélységben érték el a feltárások. Az átlagos legnagyobb talajvízszintet 8 m-es mélységben határozták meg [9]. A kiterjedt feltárási program alapján a felső 8 m vastagságú réteg 18,6 kn/m 3, az alatta fekvő 7 m-es sáv 19,6 kn/m 3, míg 15 m-es mélységtől a talaj 20,6 kn/m 3 -es térfogatsúllyal jellemezhető [9]. Az előző fejezetben bemutatott módszereket egy-egy 5 m sugarú körön belül lévő CPT, SPT és Vs mérés alapján hasonlítottam össze. A nyers mérési eredmények a 2. és 3. ábrán láthatók. 0 SPT ütésszám Nyíróhullám-sebesség (m/s) ábra: A talajfolyósodási potenciál meghatározására használt SPT ütésszám és nyíróhullám-sebesség a mélység függvényében

8 Mélység (m) Mélység (m) q c (MPa) FR 4 (%) ábra: A talajfolyósodási potenciál meghatározására használt CPT csúcsellenállás és súrlódási arány a mélység függvényében A 30 cm benyomódáshoz tartozó SPT ütésszámokat (N) a bevett gyakorlat alapján normalizáltuk 60%-os energiaátvitelre, valamint a módszerek javaslatai alapján furatátmérő, fúrószár hossz, és mintavevő korrekciót is alkalmaztunk, így kapva meg az N 60 értékét. TERHELÉS MEGHATÁROZÁSA A kiterjedt geológiai, tektonikai, szeizmológiai és geotechnikai vizsgálatokra épülő PSHA alapján 10-4 /év meghaladási valószínűségre számított maximális vízszintes gyorsulás 0,25g [9]. Talajfolyósodás veszélyének értékelésénél ehhez a meghaladási valószínűséghez egy megközelítőleg 6- os momentum magnitúdójú földrengés rendelhető, amelynél tekintettel a fent említett talajszerkezetre elképzelhető a jelenség bekövetkezése. A talaj rugalmasságát figyelembe vevő, mélységgel csökkenő feszültségcsökkentő tényező (r d ) helyszín specifikus vizsgálattal lett meghatározva. Az így kapott és a különböző módszerek által javasolt egyszerűsített képletek által szolgáltatott eredmény összehasonlítását mutatja be a 4. ábra.

9 4. ábra: A különböző módszerekben javasolt és a helyszín specifikus [9] feszültségcsökkentő tényező összehasonlítása Az ábrán is látható módon a különböző módszerekben javasolt módon meghatározott r d értékek viszonylag nagy szórást mutatnak, ami jelentős bizonytalanságot mutat. A CSR ezt követően az (1)-es képlettel határozható meg. Mivel mind a teljes és a hatékony függőleges feszültség is viszonylag pontosan meghatározható a talaj laborban mért térfogatsúlyából, valamint az a max és az r d is ugyanannak a helyszín specifikus veszélyeztetettség vizsgálat eredményeként adódik, ezért a CSR-ben és az r d értékében megjelenő bizonytalanság közel ugyanakkora lesz. TALAJFOLYÓSODÁSSAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS ÉS BIZTONSÁG A talajfolyósodással szembeni ellenállást összesen 3 helyszíni vizsgálat és 8 módszer alapján határoztuk meg. Minden esetben a helyszín specifikus feszültségcsökkentő tényezőt vettük alapul, mivel az közelíti legjobban az adott talaj tényleges viselkedését. A három SPT-alapú módszer (Youd et al., Cetin et al., Idriss and Boulanger) már a CSR-t 7,5-ös magnitúdóra és 100 kpa hatékony feszültségre

10 normalizáló MSF és K σ tényezőben is jelentős eltérést mutat. 6-os magnitúdójú rengés esetén az MSF értékében akár 20%-os különbség is mutatkozhat, míg Idriss and Boulanger eljárása 11 m alatt ad a másik két módszernél jelentősen magasabb K σ értékeket. Bár a módosító tényezőkben jelentős eltérés figyelhető meg, ezek a különbségek részben kiegyenlítik egymást, így a korrigált CSR-ben összességében kisebb szórás mutatkozik (5. ábra). 5. ábra: A vizsgált SPT-alapú módszerekkel kapott, magnitúdóra és hatékony feszültségre korrigált CSR összehasonlítása A bevett eljárás szerint az SPT ütésszámot 60%-os energiaátvitel mellett 100 kpa hatékony feszültségre is szokás normalizálni. Továbbá, mivel a finomszemcse-tartalom növekedésével nő a talaj folyósodással szembeni ellenállása, ezért egy további korrekcióval a tiszta homokra vonatkozó ekvivalens ütésszám határozható meg. A teljes mértékben normalizált ütésszám (N 1 ) 60cs értékében csak nagy ütésszámok esetén, azaz folyósodásra nem hajlamos rétegekben figyelhető meg szórás a módszerek között. A legnagyobb bizonytalanság a korrigált ütésszám CRR-re való átszámításával lép be a számításba. Amint az az 1. ábrán is látható a Cetin

11 et al. által meghatározott CRR határgörbe jelentősen eltér a másik két kutatás eredményétől, és ez a biztonsági tényező értékében is erősen visszatükröződik. Az eredmények alapján a folyósodásra leghajlamosabb réteg m között húzódik, amely jó egyezést mutat Győri et al. [10] kutatásával, azonban attól függően, hogy melyik módszert választjuk, a biztonsági tényezőben akár 60%-os eltérés is mutatkozhat (6. ábra). 6. ábra: A vizsgált SPT-alapú módszerekkel kapott biztonsági tényezők összehasonlítása Mivel a CPT-alapú eljárások (Robertson and Wride, Moss et al., Juang et al., Idriss and Boulanger) többsége ugyanazon kutatási programok keretében készültek, mint az SPT-alapúak, ezért az MSF-ben és a K σ tényezőben levő különbségek hasonló mértékűek az előző részben leírtakkal. A CPT csúcsellenállás 100 kpa feszültségre és tiszta homokra vonatkozó értéke ellenben jóval nagyobb szórást mutat a korrigált SPT ütésszáménál. A különböző korrekciós megközelítések miatt a csúcsellenállás teljesen objektív összehasonlítása nem lehetséges, azonban az ábráról látható, hogy

12 a lokális minimumoknál, azaz ahol a gyengébb rétegek helyezkednek el, ott Juang et al. módszere adja a legalacsonyabb értékeket. Amint az látható az 1. ábrán, viszonylag alacsony terhelési szintnél, ahova a paksi telephely is esik, a CPT-alapú CRR határgörbék jóval közelebb futnak egymáshoz, mint az SPT-alapúak. Ennek köszönhetően a biztonsági tényezőben meglévő bizonytalansághoz, ellentétben az SPT-alapúakkal, a szondázási eredmény normalizálási folyamata is jelentős mértékben hozzájárul. CPT szondázás alapján a kritikus réteg m mélység között található. Az egyes módszereket tekintve megállapítható, hogy Robertson and Wride módszere szolgáltatja a legmagasabb biztonsági tényezőt, elsősorban a magasabb finomszemcse tartalmú homokrétegekben, amely részbe egybevág azzal a megfigyeléssel, mely szerint ez a módszer iszapos rétegekben túlbecsülheti a biztonságot [7]. Moss et al. és Idriss and Boulanger módszere viszonylag jó egyezést mutat, míg a legkonzervatívabb eredményt Juang et al. módszere adta (7. ábra). Amint az a fentebb bemutatott eredményekből látható, a kritikus réteg abba a mélységtartományba esik, ahol már megjelenik a kavics az üledéksorban. Mivel a kavicsszemcsék könnyen eltorzíthatják az SPT és a CPT szondázás eredményeit, ezért ilyen talajkörnyezetben előtérbe kerülhet a nyíróhullám-sebesség alkalmazása. A vizsgált két Vs-alapú módszernél (Andrus and Stokoe, Kayen et al.) javasolt, 6-os magnitúdóra vonatkozó MSF között 31% a különbség, ami tekintve, hogy a biztonsági tényező egyenesen arányos az MSF értékével, jelentős eltérés okoz a végeredményben is. Mivel a 100 kpa-ra való normalizálás ugyanazzal a formulával történik, és a hullámsebesség relatíve érzéketlen a finomszemcse tartalom változására, ezért a normalizált nyíróhullám sebesség értékében nem találhatók nagy eltérések a kritikus rétegben. Az MSF-ben tapasztalt eltérés ellenére a biztonsági tényezőben látható igen nagy különbség (8. ábra) legfőképp annak köszönhető, hogy a paksi rétegsor normalizált nyíróhullám-sebessége nagyrészt meghaladja a 215 m/s-ot és Andrus and Stokoe módszere alapján ennél magasabb értéknél nem alakulhat ki folyósodás.

13 7. és 8. ábra: A vizsgált CPT- és Vs alapú módszerekkel kapott biztonsági tényezők összehasonlítása KÖVETKEZTETÉSEK A paksi atomerőmű telephelyről származó SPT, CPT és Vs mérések alapján elvégeztük a gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott empirikus talajfolyósodási potenciál értékelő módszerek összehasonlítását. A 10-4 /év meghaladási valószínűségen definiált szeizmikus tervezési alapra vonatozóan 6-os magnitúdójú földrengést, és 0,25g-s maximális felszíni gyorsulást vettünk fel. A vizsgált módszerek alapján a kritikus réteg 16 és 22 m között található, amely megegyezik korábbi kutatások eredményével [10]. Ebben a mélységben azonban már jelentős kavicstartalommal bírhat a rétegződés, amely könnyen eltorzíthatja a szondázás eredményét, ezért azok alkalmazásakor különösen körültekintőnek kell lenni. Az adott körülmények között a kritikus rétegben a pórusnyomás felépülése és relaxációja is jelentősen eltérhet attól, ami az empirikus formulák alapját képezik, s úgyszintén eltérnek azon káresetek körülményeitől, amelyek a tapasztalati képletek megalapozását szolgálják. Ennek vizsgálata még előttünk áll.

14 Az atomerőmű területén található rétegsor módosító hatását az Ove Arup által végzett helyszín specifikus vizsgálat alapján vettük figyelembe [9]. Az empirikus módszerek által javasolt egyszerűsített képletekkel való összevetés megmutatta, hogy a két féle megközelítés között jelentős eltérések lehetnek. Az egyes helyszíni méréseken alapuló módszerekkel számolt biztonsági tényezők viszonylag nagy szórást mutatnak. Az SPT-alapú eljárásoknál ez a különbség akár a 60%-ot is elérheti, de a bemutatott két Vs-alapú módszer is szignifikánsan eltérő eredményt szolgáltatott. Míg az SPT-alapú módszereknél a szórás elsősorban a determinisztikus CRR határgörbék eltérő futásának köszönhető, addig a CPT-alapúaknál a csúcsellenállás normalizáláshoz használt összefüggések is jelentős szórást visznek be a számításba. A fent bemutatott eredmények, amelyek ugyan egy konkrét pontra vonatkoznak, fontos hozzájárulást adnak egy átfogó, a telephelyre általánosítható talajfolyósodás-veszély jellemzésnek. IRODALOMJEGYZÉK [1]: Katona T.: Fizikai Szemle, 41. évf, 4. szám, , [2]: H. B. Seed, I. M. Idriss: Journal of the Soil Mechanics and Foundations Division, ASCE, 97. évf., SM9. szám, , [3]: T. L. Youd, I. M. Idriss, R. D. Andrus, I. Arango, G. Castro, J. T. Christian, R. Dobry, W. D. L. Finn, L. F. Harder, M. E. Hynes, K. Ishihara, J. P. Koester, S. S. C. Liao, W. F. Marcuson, G. R. Martin, J. K. Mitchell, Y. Moriwaki, M. S. Power, P. K. Robertson, R. B. Seed, K. H. Stokoe: Journal of Geotechnical and Geoenvironmental Engineering, 127. évf., 10. szám, , [4]: K. O. Cetin, R. B. Seed, A. Der Kiureghian, K. Tokimatsu, L. F. Harder, R. E. Kayen, R. E. S. Moss: Journal of Geotechnical and Geoenvironmental Engineering, 130. évf, 12. szám, , [5]: R. E. S. Moss, R. B. Seed, R. E. Kayen, J. P. Stewart, A. Der Kiureghian, K. O. Cetin: Journal of Geotechnical and Geoenvironmental Engineering, 132. évf, 8. szám, , [6]: R. Kayen, R. E. S. Moss, E. M. Thompson, R.B. Seed, K. O. Cetin, A. Der Kiureghian, Y. Tanaka, K. Tokimatsu: Journal of Geotechnical and Geoenvironmental Engineering, 139. évf, 3. szám, , [7]: I. M. Idriss, R. W. Boulanger: Monograph MNO-12, Earthquake Engineering Research Institute, Oakland, CA, 2008.

15 [8]: C. H. Juang, S. Y. Fang, E. H. Khor: Journal of Geotechnical and Geoenvironmental Engineering, 132. évf, 3. szám, , [9]: Ove Arup & Partners: Paks NPP Site Ivestigation for Site Response and Liquefaction Potential, Report, Archives, Paks NPP, [10]: Győri E., Tóth L., Gráczer Z., Katona T.: Acta Geodaetica et Geophysica Hungarica, 46. évf, 3. szám, , 2011.

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST

Részletesebben

TALAJFOLYÓSODÁS VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON Győri Erzsébet * Mónus Péter ** Dr. Tóth László *** Zsíros Tibor ****

TALAJFOLYÓSODÁS VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON Győri Erzsébet * Mónus Péter ** Dr. Tóth László *** Zsíros Tibor **** KIVONAT TALAJFOLYÓSODÁS VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON Győri Erzsébet * Mónus Péter ** Dr. Tóth László *** Zsíros Tibor **** A felszínhez közeli laza üledékrétegek nagymértékben felnagyíthatják a földrengések

Részletesebben

Mérési metodika és a műszer bemutatása

Mérési metodika és a műszer bemutatása Mérési metodika és a műszer bemutatása CPT kábelnélküli rendszer felépítése A Cone Penetration Test (kúpbehatolási vizsgálat), röviden CPT, egy olyan talajvizsgálati módszer, amely segítségével pontos

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2012. január 30. Baji Csaba a PA Zrt. Igazgatóságának elnöke az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója 1 2011. évi eredmények Eredményeink: - Terven felüli,

Részletesebben

Budapest földrengés- veszélyeztetettsége

Budapest földrengés- veszélyeztetettsége Új utak a földtudományban; Óriásvárosok, 2010. december 15. Budapest földrengés- veszélyeztetettsége Győri E., Mónus P., Tóth L., Bus Z., MTA GGKI, Szeizmológiai Főosztály Bevezetés Magyarország szeizmicitása

Részletesebben

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Térinformatikai szoftverismeret I-II. BME Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Térinformatikus szakmérnök 2009/2010. tavaszi

Részletesebben

védelme Használhatósági határállapot és követelmény: az értékek védelme Differenciálás: a ráfordítások Step 1 Evaluation of seismic sources

védelme Használhatósági határállapot és követelmény: az értékek védelme Differenciálás: a ráfordítások Step 1 Evaluation of seismic sources ATOMERİMŐVEK FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGÁNAK TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI SAJÁTOSSÁGAI Dr. Katona Tamás János Differenciálás: a ráfordítások ésszerűsítése A földrengésbiztos tervezés alapjai Teherbírási határállapot

Részletesebben

Dr. Móczár Balázs 1, Dr. Mahler András 1, Polgár Zsuzsanna 2 1 BME Építőmérnöki Kar, Geotechnikai Tanszék 2 HBM Kft.

Dr. Móczár Balázs 1, Dr. Mahler András 1, Polgár Zsuzsanna 2 1 BME Építőmérnöki Kar, Geotechnikai Tanszék 2 HBM Kft. TALAJ ÉS SZERKEZET KÖLCSÖNHATÁSÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATAI VASBETON LEMEZALAPOZÁSÚ VÁZAS ÉPÜLETEK ESETÉN COMPARITIVE TESTS OF SOIL AND STRUCTURE INTERACTION IN CASE OF FRAMED STRUCTURES WITH RAFT FOUNDATION

Részletesebben

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Eck József projektmenedzsment igazgató MVM Paks II. Zrt. Paks, 2014. május 5. Tartalom Törvényi háttér Telephely bemutatása Telephely

Részletesebben

CPTu szondázási eljárás

CPTu szondázási eljárás CPTu szondázási eljárás A Cone Penetration Test (kúpbehatolási vizsgálat), röviden CPT, egy olyan talajvizsgálati módszer, amely segítségével jó minőségű és pontos információkat kapunk a talajról. Ezt

Részletesebben

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI MÉRÉSI EREDMÉYEK POTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI. A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk

Részletesebben

MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGA

MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGA SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM SZERKEZETÉPÍTÉSI TANSZÉK MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGA MÉRNÖKSZEIZMOLÓGIAI KONFERENCIA Győr, 2002. november 5. KIVONAT MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE www.foldrenges.hu

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt.

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. Az atomenergia jövője Magyarországon Új blokkok a paksi telephelyen Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. 2015. Szeptember 24. Háttér: A hazai villamosenergia-fogyasztás 2014: Teljes villamosenergia-felhasználás:

Részletesebben

A külső környezeti hatások és a paksi atomerőmű biztonsága

A külső környezeti hatások és a paksi atomerőmű biztonsága A külső környezeti hatások és a paksi atomerőmű biztonsága Dr. Katona Tamás János Paksi Atomerőmű Rt. katonat@npp.hu Kivonat: Az előadásban áttekintjük az atomerőmű külső eseményekkel, környezeti hatásokkal

Részletesebben

Kádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,

Kádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, TANULSÁGOK A NYÍRÓSZILÁRDSÁGI PARAMÉTEREK STATISZTIKAI ÉRTÉKELÉSÉBŐL LESSONS OF THE STATISTICAL EVALUATION OF SHEAR STRENGTH PARAMETERS Kádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés 6.2. fejezet 483 FEJEZET BEVEZETŐ 6.2. fejezet: Síkalapozás (vb. lemezalapozás) Az irodaház szerkezete, geometriája, a helyszín és a geotechnikai adottságok is megegyeznek az előző (6.1-es) fejezetben

Részletesebben

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti

Részletesebben

7. A Kárpát-medence földrengés veszélyessége

7. A Kárpát-medence földrengés veszélyessége 7. A Kárpát-medence földrengés veszélyessége Az általánosan használt statisztikus földrengés veszélyességi módszer melynek alapjait Cornell (1968) rakta le - a következő lépéseken nyugszik: A várható földrengések

Részletesebben

geofizikai vizsgálata

geofizikai vizsgálata Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési

Részletesebben

Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül?

Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? Közgazdasági Szemle, LXI. évf., 2014. május (566 585. o.) Nyitrai Tamás Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? A Bázel 2. tőkeegyezmény bevezetését

Részletesebben

MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGA

MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGA SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM SZERKEZETÉPÍTÉSI TANSZÉK MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGA MÉRNÖKSZEIZMOLÓGIAI KONFERENCIA Győr, 2002. november 5. A FELSZÍNI LAZA RÉTEGSOR HATÁSA A FÖLDRENGÉSEK ÁLTAL OKOZOTT

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Scan 1200 teljesítmény-értékelés evaluation 1/5

Scan 1200 teljesítmény-értékelés evaluation 1/5 evaluation 1/5 interscience Feladat Összefoglalónk célja a Scan 1200 teljesítmény-értékelése manuális és automata telepszámlálások összehasonlításával. Az összehasonlító kísérleteket Petri-csészés leoltást

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés

FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1 Bevezetés A felszíni vizekhez hasonlóan a Kárpát-medence a felszín alatti vízkészletek mennyiségét

Részletesebben

Gyakorlat 04 Keresztmetszetek III.

Gyakorlat 04 Keresztmetszetek III. Gyakorlat 04 Keresztmetszetek III. 1. Feladat Hajlítás és nyírás Végezzük el az alábbi gerenda keresztmetszeti vizsgálatait (tiszta esetek és lehetséges kölcsönhatások) kétféle anyaggal: S235; S355! (1)

Részletesebben

Az AGNES-program. A program szükségessége

Az AGNES-program. A program szükségessége Az AGNES-program A program szükségessége A Paksi Atomerőmű VVER-440/V-213 blokkjai több mint húsz éve kezdték meg működésüket. A nukleáris biztonságtechnikával foglalkozó szakemberek érdeklődésének homlokterében

Részletesebben

A STATIKUS ÉS GEOTECHNIKUS MÉRNÖKÖK EGYMÁSRA UTALTSÁGA EGY SZEGEDI PÉLDÁN KERESZTÜL. Wolf Ákos

A STATIKUS ÉS GEOTECHNIKUS MÉRNÖKÖK EGYMÁSRA UTALTSÁGA EGY SZEGEDI PÉLDÁN KERESZTÜL. Wolf Ákos A STATIKUS ÉS GEOTECHNIKUS MÉRNÖKÖK EGYMÁSRA UTALTSÁGA EGY SZEGEDI PÉLDÁN KERESZTÜL Wolf Ákos Bevezetés 2 Miért fontos a geotechnikus és statikus mérnök együttm ködése? Milyen esetben kap nagy hangsúlyt

Részletesebben

A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN

A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN Nívódíj pályázat - a pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN Deme Sándor 1, C. Szabó István 2, Pázmándi

Részletesebben

Klasszikus karbantartási stratégiák és hiányosságaik. Karbantartás-fejlesztés korszerűen Nyílt képzés 2014.05.15. Fekete Gábor, A.A. Stádium Kft.

Klasszikus karbantartási stratégiák és hiányosságaik. Karbantartás-fejlesztés korszerűen Nyílt képzés 2014.05.15. Fekete Gábor, A.A. Stádium Kft. Klasszikus karbantartási stratégiák és hiányosságaik Karbantartás-fejlesztés korszerűen Nyílt képzés 2014.05.15. Fekete Gábor, A.A. Stádium Kft. A.A. Stádium Kft 1984-1991 - 1996 2 alapító - 17 fős cég

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY SZÚRÓPONT

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY SZÚRÓPONT TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY Besenyszög, Jászladányi út 503/3 hrsz. SZÚRÓPONT tervezéséhez Nagykörű 2013 december 07. Horváth Ferenc okl. építőmérnök okl. geotechnikai szakmérnök

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

se és alkalmazása Alun Thomas RHK Kft. SDMTS

se és alkalmazása Alun Thomas RHK Kft. SDMTS Plate loading módszer m ismertetése se és alkalmazása Alun Thomas SDMTS RHK Kft. Témák Bevezetés San Diego Hindhead Bátaapáti Következtetések Milyen egy helyszíni mérés? Bármilyen vizsgálat, amit valós

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

FŐMTERV ENVECON Konzorcium. Intermodális közösségi közlekedési csomópont kialakítása Győrött. Melléklet Geotechnikai szakvélemény

FŐMTERV ENVECON Konzorcium. Intermodális közösségi közlekedési csomópont kialakítása Győrött. Melléklet Geotechnikai szakvélemény FŐMTERV ENVECON Konzorcium Tsz: 12.12.125 Intermodális közösségi közlekedési csomópont kialakítása Győrött (KÖZOP-5.5.0-09-11-2011-0005) Melléklet Geotechnikai szakvélemény Megbízó: Győr Megyei Jogú Város

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS 2013-14/2 FÉLÉV

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS 2013-14/2 FÉLÉV TÁRSASHÁZ TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS 2013-14/2 FÉLÉV 1. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK A Szerkezetépítési Projekt tantárgy A munkacsoportja megbízta társaságunkat Gyál településen társasház tervezéséhez talajvizsgálati

Részletesebben

A PAKSI ATOMERŐMŰ FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGA

A PAKSI ATOMERŐMŰ FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGA Katasztrófavédelmi díj I. PÁLYÁZAT A PAKSI ATOMERŐMŰ FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGA A FÖLDRENGÉS-VESZÉLY ÚJRAÉRTÉKELÉSÉTŐL A CÉLZOTT BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLATIG Dr. Katona Tamás János 2012 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS...

Részletesebben

A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA XXXVI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2011. május 3-5. A munka résztvevői

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet 4. melléklet A Paksi Atomerőmű Rt. területén található dízel-generátorok levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározása, a terjedés számítógépes modellezésével 4. melléklet 2004.11.15. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ Nagy Gábor 1, Zsille Ottó 1, Csurgai József 1, Pintér István 1, Bujtás Tibor 2, Bacskó Gábor 3, Nős Bálint 3, Kerekes Andor 4, Solymosi József 1 1 SOMOS Kft., Budapest 2 Sugár- és Környezetvédelmi Főosztály,

Részletesebben

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés Nemzetközi tanulói képességmérés szövegértés A PIRLS mérés jellemzői Progress in International Reading Literacy Study Mért terület: szövegértés Korosztály: 4. évfolyam Mérési ciklus: 5 évente, 2001 től

Részletesebben

Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT

Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT A Mathematikai és Természettudományi Értesítõt az Akadémia 1882-ben indította A Mathematikai és Physikai Lapokat Eötvös Loránd 1891-ben alapította LXII. évfolyam

Részletesebben

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém mecsij@almos.uni-pannon.hu, jmecsi@gmail.com ÖSSZEFOGLALÓ A Duna illetve a

Részletesebben

SIKLÓCSAPÁGY KISFELADAT

SIKLÓCSAPÁGY KISFELADAT Dr. Lovas Lászl SIKLÓCSAPÁGY KISFELADAT Segédlet a Jármű- és hajtáselemek II. tantárgyhoz Kézirat 2012 SIKLÓCSAPÁGY KISFELADAT 1. Adatválaszték pk [MPa] d [mm] b/d [-] n [1/min] ház anyaga 1 4 50 1 1440

Részletesebben

SZEMMEL méretezm. ldrengésre. Előadó: Tornai László tartószerkezeti vezető tervező KÉSZ Építő Zrt. 2011. december 16. 1

SZEMMEL méretezm. ldrengésre. Előadó: Tornai László tartószerkezeti vezető tervező KÉSZ Építő Zrt. 2011. december 16. 1 A FÖLDRENGF LDRENGÉSRŐL L MÉRNM RNÖK SZEMMEL 3. rész: r méretezm retezés s földrengf ldrengésre Előadó: Tornai László tartószerkezeti vezető tervező KÉSZ Építő Zrt. 2011. december 16. 1 A FÖLDRENGF LDRENGÉS-MÉRETEZÉS

Részletesebben

A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei

A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei Brolly Áron, Hózer Zoltán, Szabó Péter MTA Energiatudományi Kutatóközpont 1525 Budapest 114, Pf. 49, tel.: 392 2222 A Paksi Atomerőműben

Részletesebben

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE Sugárvédelmi Nívódíj pályázat A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE Manga László 1, Nagy Gábor 2 1 MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Paks 2 SOMOS Környezetvédelmi

Részletesebben

Zárthelyi dolgozat feladatainak megoldása 2003. õsz

Zárthelyi dolgozat feladatainak megoldása 2003. õsz Zárthelyi dolgozat feladatainak megoldása 2003. õsz 1. Feladat 1. Milyen egységeket rendelhetünk az egyedi információhoz? Mekkora az átváltás közöttük? Ha 10-es alapú logaritmussal számolunk, a mértékegység

Részletesebben

B/4349. számú. jelentés. az atomenergia 2013. évi hazai alkalmazásának biztonságáról

B/4349. számú. jelentés. az atomenergia 2013. évi hazai alkalmazásának biztonságáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA B/4349. számú jelentés az atomenergia 2013. évi hazai alkalmazásának biztonságáról Előadó: Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter Budapest, 2015. április 1 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az MSZ EN 1998-5 (EC8-5) szerinti földrengésre történő alapozás tervezéshez. Összeállította: Dr. Dulácska Endre

TÁJÉKOZTATÓ. az MSZ EN 1998-5 (EC8-5) szerinti földrengésre történő alapozás tervezéshez. Összeállította: Dr. Dulácska Endre Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozat TÁJÉKOZTATÓ az MSZ EN 1998-5 (EC8-5) szerinti földrengésre történő alapozás tervezéshez Összeállította: Dr. Dulácska Endre A tájékoztatót a MMK-TT következő

Részletesebben

A HDPE és EPDM geomembránok összehasonlító vizsgálata környezetvédelmi alkalmazhatóság szempontjából

A HDPE és EPDM geomembránok összehasonlító vizsgálata környezetvédelmi alkalmazhatóság szempontjából A HDPE és EPDM geomembránok összehasonlító vizsgálata környezetvédelmi alkalmazhatóság szempontjából Dr SZABÓ Imre SZABÓ Attila GEOSZABÓ Bt IMRE Sándor TRELLEBORG Kft XVII. Országos Környezetvédelmi Konferencia

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Andó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek

Andó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek 1. Felületi érdesség használata Felületi érdesség A műszaki rajzokon a geometria méretek tűrése mellett a felületeket is jellemzik. A felületek jellemzésére leginkább a felületi érdességet használják.

Részletesebben

Térbeli struktúra elemzés szél keltette tavi áramlásokban. Szanyi Sándor szanyi@vit.bme.hu BME VIT. MTA-MMT konferencia Budapest, 2012. június 21.

Térbeli struktúra elemzés szél keltette tavi áramlásokban. Szanyi Sándor szanyi@vit.bme.hu BME VIT. MTA-MMT konferencia Budapest, 2012. június 21. Térbeli struktúra elemzés szél keltette tavi áramlásokban Szanyi Sándor szanyi@vit.bme.hu BME VIT MTA-MMT konferencia Budapest, 2012. június 21. 1 Transzportfolyamatok sekély tavakban Transzportfolyamatok

Részletesebben

A Royalty-ról másképp

A Royalty-ról másképp A Royalty-ról másképp A Les Nouvelles 2011 szeptemberi számában, Damien Salauze, Institute Curie, Párizs, VP Business Development & Licensing cikke alapján (pp. 210 216) Lantos Mihály lantos@danubia.hu

Részletesebben

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés problémája a pedagógiában Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés fogalma Mérésen olyan tevékenységet értünk, amelynek eredményeként a vizsgált jelenség számszerűen jellemezhetővé, más hasonló jelenségekkel

Részletesebben

GÖRGŐS LÁNCHAJTÁS tervezése

GÖRGŐS LÁNCHAJTÁS tervezése MISKOLCI EGYETEM GÉPELEMEK TANSZÉKE OKTATÁSI SEGÉDLET a GÉPELEMEK II. c. tantárgyhoz GÖRGŐS LÁNCHAJTÁS tervezése Összeállította: Dr. Szente József egyetemi docens Miskolc, 008. A lánchajtás tervezése során

Részletesebben

Földmővek, földmunkák II.

Földmővek, földmunkák II. Földmővek, földmunkák II. Földanyagok tervezése, kiválasztása Földmővek anyagának minısítése A földmőanyagok általános osztályozása A talajok (új) szabványos osztályozása A talajok minısítése a fölmőanyagként

Részletesebben

Különleges alapozások Építészet, MSC. Dr. Vásárhelyi Balázs vasarhelyib@gmail.com

Különleges alapozások Építészet, MSC. Dr. Vásárhelyi Balázs vasarhelyib@gmail.com Különleges alapozások Építészet, MSC Dr. Vásárhelyi Balázs vasarhelyib@gmail.com A geotechnikai elıkészítı tevékenység tartalma, rendje Mélyépítés esetén irodalmazás Térképek leírások Szóbeli közlések

Részletesebben

BAF KÖZÉPTÁVÚ KUTATÁSI PROGRAM SZEIZMOLÓGIAI MONITOROZÁS

BAF KÖZÉPTÁVÚ KUTATÁSI PROGRAM SZEIZMOLÓGIAI MONITOROZÁS BAF KÖZÉPTÁVÚ KUTATÁSI PROGRAM SZEIZMOLÓGIAI MONITOROZÁS A MIKRORENGÉS MEGFIGYELŐ HÁLÓZAT MÉRŐHELYEINEK KIJELÖLÉSE MINŐSÉGI TELJESÍTÉS A BAF Középtávú Kutatási Program - szeizmológiai m onitorozás a Radioaktív

Részletesebben

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata Borsa Béla FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) 511 611 E.posta: borsa@fvmmi.hu A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

Részletesebben

A mélyépítési munkák elıkészítése

A mélyépítési munkák elıkészítése A mélyépítési munkák elıkészítése A geotechnikai elıkészítı tevékenység tartalma, rendje A geotechnikai tevékenység alapelve A geotechnikában az altalaj állapotának ismerete az elvégzett geotechnikai vizsgálatok

Részletesebben

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni?

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni? 1. mérés Definiálja a korrekciót! Definiálja a mérés eredményét metrológiailag helyes formában! Definiálja a relatív formában megadott mérési hibát! Definiálja a rendszeres hibát! Definiálja a véletlen

Részletesebben

Környezetmérnökök katasztrófavédelmi feladatai Dr. Földi, László Dr. Halász, László

Környezetmérnökök katasztrófavédelmi feladatai Dr. Földi, László Dr. Halász, László Környezetmérnökök katasztrófavédelmi feladatai Dr. Földi, László Dr. Halász, László Környezetmérnökök katasztrófavédelmi feladatai Dr. Földi, László Dr. Halász, László Fogalomtár A katasztrófa károsító

Részletesebben

Schell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései

Schell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései Schell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései Több ütemben, közel 10 éves munkával elkészültek az M0 útgyűrű Északi Duna hídjának ajánlati tervei, amelyek alapján jelenleg a kivitelezők

Részletesebben

Mérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról

Mérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA TANSZÉK 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Tel.: 463-2043 http://www.epito.bme.hu/geotechnika-es-mernokgeologia-tanszek Mérnökgeológiai

Részletesebben

Infrastruktúra földművek Jegyzet ábrák nélkül

Infrastruktúra földművek Jegyzet ábrák nélkül 1 Infrastruktúra földművek Jegyzet ábrák nélkül A jegyzethez tartozó ábrák a ppt előadások tartalmazzák, melyek ugyancsak a tanszéki honlapon találhatók meg. 2011. november 2 1. BEVEZETÉS, FÖLDMŰVEK OSZTÁLYOZÁSA

Részletesebben

TALAJAZONOSÍTÁS Kötött talajok

TALAJAZONOSÍTÁS Kötött talajok 2008 PJ-MA SOIL MECHANICS BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKAI TANSZÉK TALAJAZONOSÍTÁS Kötött talajok Előadó: Dr. Mahler András mahler@mail.bme.hu Tanszék: K épület, mfsz. 10. &

Részletesebben

A Paksra tervezett új blokkok fô jellemzôi

A Paksra tervezett új blokkok fô jellemzôi ÚJ BLOKKOK A PAKSI TELEPHELYEN RÉSZ Aszódi Attila A Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartásáért felelős kormánybiztos, Miniszterelnökség BME Nukleáris Technikai Intézet Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai

Részletesebben

AZ ATOMENERGIA JÖVÔJE FUKUSIMA UTÁN 2/1 Aszódi Attila, Boros Ildikó BME, Nukleáris Technikai Intézet

AZ ATOMENERGIA JÖVÔJE FUKUSIMA UTÁN 2/1 Aszódi Attila, Boros Ildikó BME, Nukleáris Technikai Intézet forrás világvonala E 1 ct 1 ct 2 optikai barrier detektor világvonala E D z 2. ábra. A foton pályája széles és magas barrier határesetében. idôhöz szükségesek. Az idôkorreláció-számításnál a barrier abban

Részletesebben

Wolf Ákos. Királyegyháza, cementgyár - esettanulmány

Wolf Ákos. Királyegyháza, cementgyár - esettanulmány Wolf Ákos Királyegyháza, cementgyár - esettanulmány Királyegyháza, cementgyár - esettanulmányok Tartalom Bevezetés Projekt ismertetés, helyszín bemutatása bb m tárgyak, létesítmények Talajadottságok bemutatása

Részletesebben

Elérhetőségek. Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu. Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu

Elérhetőségek. Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu. Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu 1. Elérhetőségek Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu 2. Hallgatói feladatok Zárthelyi dolgozat: 30% 1. HF: 40 % (határidő: 8. hét,

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

Megerősített rézsűk vizsgálata Adatbev.

Megerősített rézsűk vizsgálata Adatbev. Megerősített rézsűk vizsgálata Adatbev. Projekt Dátu : 21.10.2011 Szerkezet geoetriája Töltés agasság Töltés hossza Takarás vastagsága h n l n t c 8,00 2,00 0,20 Név : Geoetria Fázis : 1 8,00 Anyag Takarás

Részletesebben

származó ammóniaemisszió kezelése

származó ammóniaemisszió kezelése LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.1 6.3 Mezőgazdasági tevékenységekből származó ammóniaemisszió kezelése Tárgyszavak: mezőgazdaság; ammónia; emisszió. Az ammónia (NH 3 ) és az ammónium-ion (NH 4 + ) fontos szerepet

Részletesebben

PAKS NPP GENERAL OVERVIEW OF THE WWER-440 TECHNOLOGY

PAKS NPP GENERAL OVERVIEW OF THE WWER-440 TECHNOLOGY PAKS NPP GENERAL OVERVIEW OF THE WWER-440 TECHNOLOGY October 2012 Vietnami szakemberek képzése a paksi atomerőműben Bodnár Róbert, Kiss István MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Attila Szőke Head of Section Paks

Részletesebben

CÉLZOTT BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

CÉLZOTT BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Paksi Atomerőmű Zrt. 1-4. blokk CÉLZOTT BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Paks, 2011. augusztus 15. TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 5 1. A TELEPHELY ÉS AZ ERŐMŰ LEGFONTOSABB SAJÁTSÁGAI... 8 1.1

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Az építményt érő vízhatások

Az építményt érő vízhatások Általános információk, alapfogalmak ACO Fränkische ACO MARKANT ACO ACO DRAIN DRAIN A megbízható szivárgórendszertõl biztonságot, ellenõrizhetõséget és nagy élettartamot várunk el. Ehhez szükséges a földdel

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Mérési hibák 2006.10.04. 1

Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség

Részletesebben

Passzív és aktív aluláteresztő szűrők

Passzív és aktív aluláteresztő szűrők 7. Laboratóriumi gyakorlat Passzív és aktív aluláteresztő szűrők. A gyakorlat célja: A Micro-Cap és Filterlab programok segítségével tanulmányozzuk a passzív és aktív aluláteresztő szűrők elépítését, jelátvitelét.

Részletesebben

TARTALOM. 1. Bevezető gondolatok 1.1. A vasúti pálya műszaki teljesítőképessége 1.2. Az ÖBB Strategie Fahrweg projektje

TARTALOM. 1. Bevezető gondolatok 1.1. A vasúti pálya műszaki teljesítőképessége 1.2. Az ÖBB Strategie Fahrweg projektje ÚJ TECHNOLÓGIÁK ÉS ANYAGOK A PÁLYAÉPÍTÉSBEN ÉS FENNTARTÁSBAN SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS BÉKÉSCSABA, 2011. augusztus 31 - szeptember 2. A VASÚTI ALÉPÍTMÉNY KARBANTARTÁSÁNAK ÉS REHABILITÁCIÓJÁNAK EGYES KÉRDÉSEI

Részletesebben

D.11.I. MÁV ZRT. 1/279 MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. UTASÍTÁS VASÚTI ALÉPÍTMÉNY TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE, KARBANTARTÁSA ÉS FELÚJÍTÁSA I. KÖTET BUDAPEST 2014.

D.11.I. MÁV ZRT. 1/279 MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. UTASÍTÁS VASÚTI ALÉPÍTMÉNY TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE, KARBANTARTÁSA ÉS FELÚJÍTÁSA I. KÖTET BUDAPEST 2014. D.11.I. MÁV ZRT. 1/279 MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. D. 11. UTASÍTÁS VASÚTI ALÉPÍTMÉNY TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE, KARBANTARTÁSA ÉS FELÚJÍTÁSA I. KÖTET BUDAPEST 2014. 2/279 MÁV ZRT. D.11.I. Jóváhagyta a Magyar Államvasutak

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium E Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Laboratóriumi vizsgálatok összehasonlító elemzése 2010-2013

Laboratóriumi vizsgálatok összehasonlító elemzése 2010-2013 Laboratóriumi vizsgálatok összehasonlító elemzése 2010-2013 dr. Kramer Mihály tanácsadó Magyar Diagnosztikum Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (HIVDA) 2014.08.30 MLDT 57 Nyíregyháza 1 Célkitűzések Négy

Részletesebben

Levegőminősítési indexek elemzése

Levegőminősítési indexek elemzése LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.2 Levegőminősítési indexek elemzése Tárgyszavak: levegőminősítés; index; statisztika; NSZK. A levegőben levő káros anyagok megítélése alapvetően relatív vagy abszolút módszerrel

Részletesebben

A Riemann-Siegel zeta függvény kiugró értékeinek keresése. A matematikai egyik legnehezebb problémája, avagy a prímszámok misztériuma

A Riemann-Siegel zeta függvény kiugró értékeinek keresése. A matematikai egyik legnehezebb problémája, avagy a prímszámok misztériuma A Riemann-Siegel zeta függvény kiugró értékeinek keresése A matematikai egyik legnehezebb problémája, avagy a prímszámok misztériuma 2013 A probléma fontossága és hatása a hétköznapi életre A prímszámok

Részletesebben

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. A sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés (termográfia),azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (273,16

Részletesebben

VIACALCOVAL KEZELT TALAJOK LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATA. Dr. Szendefy János

VIACALCOVAL KEZELT TALAJOK LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATA. Dr. Szendefy János VIACALCOVAL KEZELT TALAJOK LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATA Dr. Szendefy János Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki kar, Geotechnikai Tanszék KULCSSZAVAK/KEYWORDS talajkezelés, talajstabilizáció,

Részletesebben

Radioaktív anyag felezési idejének mérése

Radioaktív anyag felezési idejének mérése A pályázótársam által ismertetett mérési módszer alkalmazásához Labview szoftverrel készítettem egy mérőműszert, ami lehetőséget nyújt radioaktív anyag felezési idejének meghatározására. 1. ábra: Felhasználói

Részletesebben

Magyar B., Stickel János. GÁTTECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATOK EGY ISZAPLERAKÓ PÉLDÁJÁN (módszertan)

Magyar B., Stickel János. GÁTTECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATOK EGY ISZAPLERAKÓ PÉLDÁJÁN (módszertan) Felszín Alatti Vizek Alapítvány Magyar B., Stickel János GÁTTECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATOK EGY ISZAPLERAKÓ PÉLDÁJÁN (módszertan) Indíttatás: az un. Kolontár-típusú katasztrófák megelőzése CÉLOBJEKTUM: tározó

Részletesebben

A gazdasági szereplők és a felsőoktatás kapcsolódási pontjai a Paksi Atomerőműben

A gazdasági szereplők és a felsőoktatás kapcsolódási pontjai a Paksi Atomerőműben A gazdasági szereplők és a felsőoktatás kapcsolódási pontjai a Paksi Atomerőműben Dr. Kovács Antal kommunikációs igazgató A régió felsőoktatásának jelene és jövője konferencia Pécs, 2013. május 6. 1 Energiaellátási

Részletesebben

J/6755. számú jelentés

J/6755. számú jelentés MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/6755. számú jelentés AZ ATOMENERGIA 2007. ÉVI HAZAI ALKALMAZÁSÁNAK BIZTONSÁGÁRÓL Előadó: Dr. Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter Budapest, 2008. november

Részletesebben

Útprojektek geotechnikai előkészítése az ÚT 2-1.222 szerint

Útprojektek geotechnikai előkészítése az ÚT 2-1.222 szerint Útprojektek geotechnikai előkészítése az ÚT 2-1.222 szerint Pozsár László A földmű és a geotechnika jelentősége A földmunkaépítés költsége kb. megtízszereződött A műtárgyak alapozásával együtt a geotechnikával

Részletesebben