BÉRKOMPENZÁCIÓ A GYAKORLATBAN március 8. (Budapest) és március 9. (Debrecen)

Átírás

1 BÉRKOMPENZÁCIÓ A GYAKORLATBAN március 8. (Budapest) és március 9. (Debrecen) Konzultáns: Horváth Józsefné okleveles könyvvizsgáló-adószakértő, a Könyvelői Klub szakmai vezetője AZ ELŐADÁSOK TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓJA A bérkompenzáció kérdéskörét kell kiemelnünk a számos, bérfizetéssel kapcsolatos változás közül, mivel a kapcsolódó pályázatot a közelmúltban írták ki és ezzel kapcsolatban még sok kérdés merül fel a gyakorlatban. Tavaly áprilisban bérkommandó alakult, amely a munkavállalók bejelentése alapján bármikor megjelenhetett a munkáltatónál. Ennek nyomán körvonalazódott január 1-jével egy olyan elvárás, hogy minden munkáltató legalább a 2011-es bérszínvonalat rögzítse a munkavállalói részére, ami azért is jelent problémát, mert ezzel a munkáltatóra egy plusz teher hárult. A kötelezettségek mellett ugyanakkor a kormány próbált ehhez valamilyen kedvezményt hozzátenni. A bérkompenzáció több tényező figyelembevételével konkretizálódik, szorosan kapcsolódik hozzá az adójóváírás megszüntetése január 1-jétől, amelyet a munkáltatónak pluszban kompenzálnia kell, mivel a 2011-es szintet így tudja megtartani. A kormány által biztosított egyik lehetőség a szociális hozzájárulási adó kedvezményének igénybe vétele, ezt már februárban lehetett igényelni (a 08-as bevallásban érvényesíthető volt). A bérkompenzációról szóló jogszabály a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet. Ez több részletben határozza meg, hogy mit és hogyan kell tennünk a kompenzációval kapcsolatban. Fontos leszögezni, hogy eltér egymástól a minimálbér és az elvárt bér, ami máris azt az öt százalékos béremelést jelenthetné, amelyet a munkavállalóknak biztosítani kell. Az elvárás mégsem ez a mérték, hiszen ezzel még nem érné el a 2011-es szintet a munkabér. Miután meghatározták a minimálbért, meghatározták mellé azt is, hogy ennek a mértéknek meg kell haladnia az öt százalékot. A már említett szociális hozzájárulási adókedvezmény kompenzálja ezt némiképp ( Ft bruttó összeg a határ, amíg érvényesíteni lehet), illetve állami támogatást is kérhet a munkáltató, pályázati úton. 1

2 A májusi elbírálás után majd júniusban lehet hozzáférni a támogatás összegéhez és ezzel akár visszamenőlegesen is lehet érvényesíteni a kompenzációt. Azokat a béreket, amelyek nem érik el az Ft-ot, kötelezően meg kell emelni (ez az összes az alsó határ). Más esetekben a kötelezettség inkább csak az állam részéről kifejtett nyomás révén jön létre, mivel az a munkáltató, aki nem vezeti be alkalmazottai részére a kompenzációt, számíthat különféle korlátozásokra. Azok a cégek, aki nem tudják, vagy nem akarják megadni az elvárt béremelést, közbeszerzési eljárásokban nem vehetnek részt ajánlattevőként, illetve nem kaphatnak a költségvetéstől támogatást. Azoknál a béreknél, amelyek nem érik el az Ft-ot, az emelés mértéke 26%, viszont amikor már folyamatosan növekszik a munkabérünk, ez csökken, Ft-tól pedig megszűnik, ugyanis az ennél nagyobb jövedelmeknél már nem kötelező elvárt béremelést végrehajtani (ezekben az esetekben már nem éri a dolgozót olyan mértékű veszteség). A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiadott egy útmutatót, ezzel segítve a munkáltatókat a béremelések végrehajtásához. (a költségvetési szervekre egyébként nem a fent említett szabályozás vonatkozik, ők külön jogszabály alapján végzik el az elvárt béremelést) A jogszabály szerint azokra a vállalkozásokra vonatkozik az elvárás, akiknek folyamatosan foglalkoztatott munkavállalójuk van. A már tavaly is foglalkoztatott munkavállalóknál fontos figyelembe venni, bár itt vannak különböző kitételek. Abban az esetben, ha a dolgozót január 01-től december 31-ig foglalkoztatta az adott munkáltató, akkor ennek a bérnek az átlagát kell figyelembe venni 2012-ben; ha év közben lépett be a munkavállaló a céghez és a munkabére a belépésétől december 31-ig nem változott, akkor ennek az átlagát kell megnézni; ha olyan munkavállaló lépett be év közben, aki időközben, de még november előtt kapott béremelést, akkor itt már átlagolni kell, súlyozni kell a két munkabért és ezek átlagát kell figyelembe venni; ha 2011 novemberében lépett be a munkavállaló, akkor a novembertől decemberig járó munkabérét kell figyelembe venni (ám ha november és december között béremelés is volt, akkor már súlyozni kell és a béremelést, illetve az előtte lévő jövedelmét is figyelembe kell venni). Bonyolítja a helyzetet, hogy a dolgozónak nemcsak alapbére van és nem mindig csak 8 órában foglalkoztatja a munkáltató, kaphat juttatásokat, pótlékokat és ezeket a Munka Törvénykönyve alapján figyelembe kell venni. 2

3 Az egyszerűsített foglalkoztatottakra nem vonatkozik a jogszabály, vagyis esetükben nem kell végrehajtani az elvárt béremelést. Ugyanakkor, ha szervezeti oldalról nézzük, akkor a versenyszférában működő vállalkozások mellett az elvárt béremelés alól nem kivételek az alapítványok, non-profit szervezetek sem. A bérkompenzáció folyamata A bérkompenzációnál az első lépés a bázisév meghatározása, ez a 2011-es év. Azt kell megvizsgálni, hogy december 31-én a dolgozó éves átlagbére vagy az év közben belépő dolgozóknál az év végi átlagbére hogyan alakult és ezt kell 2012-ben érvényesíteni. A második lépés, hogy meg kell határozni, miből áll a dolgozó munkabére. A évi személyi alapbér esetében a következőképpen alakul: a munkavállaló évi rendszeres bérpótlékaival növelt összeget nézzük. Tehát abban az esetben, ha valakinek a bázisévben a munkabére mellett rendszeres bérpótléka volt, akkor ezt figyelembe kell venni, ennek alapján kell érvényesíteni 2012-ben, mint elvárt béremelés alapjául szolgáló bázisidőszak. A nem rendszeres kifizetéseket nem kell a bázisévnél beszámolni, ilyen lehet pl. prémium, jutalom, 13. havi bér, távolléti díj, ügyeleti díj stb. Havonta meg kell vizsgálni, hogy a dolgozónak az elvárt béremelése hogyan valósul meg, ezért a bázisévet megfelelő számítások alapján be kell tudni mutatni. Az ellenőrzések miatt is fontos, hogy nagyon pontos nyilvántartást vezessünk. Az elvárt béremelést cafeteriával is ki lehet igazítani. Ott, ahol cafeteria szabályzat van és a dolgozók az elmúlt években kaptak béren kívüli juttatást, lehetőség van arra, hogy a rendeletben meghatározott elvárt béremelést 25%-ban annak megfelelő béren kívüli juttatás formájában adjuk. Teljesítménybérezés esetén (amikor nem havi bért kap a dolgozó) úgy kell számolni, hogy 100%-os teljesítménybérből keletkezik az elvárt béremeléshez kapcsolódó bázisadat és azt kell figyelembe venni 2012-ben. Amennyiben 2012-ben a teljesítmény aránya ehhez képest csökken, akkor csökkenteni is lehet ezt a bért a teljesítménycsökkenéssel arányosan. Amikor kiszámoljuk az elvárt béremelés mértékét, úgy azt kell figyelembe venni, hogy a dolgozónak ezt kell megkapnia és onnantól kezdve ez a teljesítményalap csökkenhet. Ha csökken a bére a tavalyihoz képest, mert nem tudja azt a teljesítmény nyújtani, amit az elmúlt évben elvártak tőle, akkor természetesen ezt nem számítjuk munkabércsökkenésnek, tehát ez az elvárt béremelésnél nem fog majd hátrányt jelenteni. Tehát százalékos teljesítményhez kapcsolódó teljesítménybér lesz a bázisév, de mindenhol a 100%-ot kell kiszámolni. Ha 2011-re nézve a személyi alapbért órabérben állapítjuk meg, akkor ennek megfelelően az órabért 174-gyel szorozzuk meg, tehát gyakorlatilag ez lesz a bázisév, ez 3

4 alapján fogjuk számolni, hogy az órabérhez kapcsolódó elvárt béremelés hogyan fog 2012-ben megvalósulni. Ha havi bér volt megállapítva, akkor a havi átlagbért vesszük és az lesz a báziséve a évi elvárt béremelésnek. Részmunkaidővel kapcsolatban a meglévő bázisévnél azt kell figyelembe venni, hogy a személyi alapbért határozzuk meg a részmunkaidőre levetítve. Ha például 2011-ben kapott Ft-os munkabért 4 vagy 6 órában, akkor ennek megfelelően nézzük meg, hogy idén a béremelés hogyan kapcsolódik hozzá és itt van szükség az útmutató használatára. Ebben láthatjuk, hogy Ft társul ehhez az értékhez. Itt a jogszabályban meghatározott összeg kerül hozzá és nem az az összeg, amit leosztunk a minimálbér alapján. Ilyenkor ez mindig több lesz, mint a minimálbér ténylegesen leosztott százaléka. Az egyéni vállalkozó nem veheti igénybe a bérkompenzációt, mivel az egyéni vállalkozó nem dolgozhat munkaviszonyban a saját egyéni vállalkozásában. Alkalmazottai után viszont igénybe veheti a kedvezményeket. Kedvezmények, támogatások Akik minden dolgozónál teljesítették az elvárt béremelést, beleértve a GYES-en, GYED-en lévő dolgozókat is (ők is a foglalkoztatottak körébe tartoznak), pályázhatnak az 5 százalékos béremelés 3 százalékára, mert körülbelül 3 százalékát tudja az állam ebben a támogatásban megadni. Két évre igényelhető állami támogatás, illetve a munkáltató szociális hozzájárulási kedvezményt is kap, vagyis kevesebbet kell fizetnie. Ha már le is igazolták, hogy az elvárt béremelés megtörtént, akkor a pályázatot be lehet nyújtani. Utólagosan, júniusban érkezik majd a támogatás, viszont arra nagyon fontos figyelni, hogy a támogatás de minimis csoportba tartozik, tehát a keretösszeget akár is csak mértékben is túllépve már lehet, hogy a cég mégsem lesz jogosult a támogatásra, ezt érdemes megvizsgálni a pályázat beadása előtt. A pályázónak vállalnia kell, hogy a bérek nettó értékének megőrzését minden munkavállalónál végrehajtja és a 2011-es statisztikai állományát nem csökkenti ben. Amennyiben a vállalkozáson kívül álló ok miatt csökken az állomány, pl. GYES-re megy egy dolgozó vagy más indokolt külső behatás okozza a létszámleépítést, akkor előfordulhat, hogy az állomány csökkenése mégsem okoz a bérkompenzáció szempontjából gondot. Amennyiben egy dolgozó felmond, mielőbb másikat kell helyette foglalkoztatni. Nem pályázhatnak azok, akiknek valamilyen munkaügyi bírságuk volt 2011-ben, illetve folyamatban van velük szemben a munkaügyi bírság megállapítása 2012 elején, továbbá ha 60 napnál régebbi, jogerőre emelkedett köztartozásuk van. A támogatási kérelmeket a munkaügyi központoknál kell leadni, és elfogadásuk előtt ellenőrzésekre lehet számítani, hogy ténylegesen megkapták-e a dolgozók a béremelést. A pályázó támogatási igénye nem lehet kevesebb évi Ft-nál. 4

5 A pályázat keretében vissza nem térítendő támogatást lehet kapni. Ha valaki 2011 decemberében felmondott vagy neki mondott fel a munkáltató és nem kell a fennmaradó időszakot ledolgoznia, tehát felmentési időt kapott és a felmentési idő áthúzódik 2012-re, akkor mivel az utolsó munkában töltött napján (amely még decemberi időpont) kifizették a neki járó munkabért, számára már nem kell a évre az elvárt béremelést a részére megadni. Viszont abban az esetben, ha a felmondási idejéből ő még január elején dolgozik néhány napot, és így januárban fogja megkapni a még hátralévő felmentési időszakból a pénzét, akkor kötelező megadni az elvárt béremelést neki is. Amennyiben nem volt lehetősége a vállalkozónak, hogy január elsején megadja az elvárt béremelést, akkor ezt megteheti visszamenőlegesen, akár még júniusban is, amikor megérkezik a pályázati támogatás. Ha van olyan dolgozó, aki viszont még évközben leszámol, mielőtt érvényesülne a bérkompenzáció, akkor visszamenőleg és utólagosan neki is ki kell fizetni. Például: március elsejétől adja meg a munkáltató a bérkompenzációt visszamenőlegesen január elsejéig, de a dolgozó február elsején leszámolt, akkor is jogosult lesz a kompenzációra. Abban az esetben, ha valakinek volt egy meghatározott bére 2011-ben és kapott hozzá egyéb jövedelmet (pl. ingatlan bérbeadás, ingó értékesítés, osztalékjövedelem, stb.) ezzel átlépte azt a határt, hogy az adójóváírást igénybe tudja venni. De az idén, függetlenül attól, hogy ha az elvárt béremelés beleesik abba a kategóriába, hogy még lehet a szociális hozzájárulási kedvezményt igénybe venni, akkor ők ezt igénybe vehetik. Az a dolgozó, aki egy adott munkáltatónál már nem dolgozik, mert leszámolt és idén már más munkavállalónál sem alkalmazták, de szociális hozzájárulási adóra kötelezett, szintén kérheti az adókedvezményt. Például: előrehozott ellátásban részesül és öt éven kívül van, tehát fizetnie kell szociális hozzájárulási adót. A START-kártyák és a Karrier Híd Program esetében a kedvezmények együtt érvényesíthetők a bérkompenzációs kedvezménnyel. Ezek a kedvezmények mással nem vonhatók össze. NAV-szankciók Az Art bekezdés rendelkezik az adott kedvezményt figyelembevételéről, mivel adókedvezményről van szó. Okirattal kell igazolni, hogy ténylegesen végrehajtották az elvárt béremelés dolgozónként. Ha a NAV azt bizonyítja, hogy akár egy dolgozó esetében is elmaradt a bérkompenzáció vagy nem volt megfelelő mértékű, akkor a teljes jogosulatlanul igénybe vett adókedvezményt vissza kell fizetni mulasztási bírsággal és ez akár 200%-os adóbírsággal is sújtható. 5

6 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 1., Ha egy minimálbéres dolgozónál megadjuk azt a béremelést, ami a minimálbérre vonatkozik, akkor is kell még rajta emelni a kompenzáció miatt? - Az elvárt béremelés nem fedezi a kompenzációt. Egyrészt kötelező megadni a törvény által előírt minimálbért, de ez nem kompenzáció, még ezen felül kell emelni. Ha megnézzük az előző évi fizetését a dolgozónak, tehát vesszük a bázisévet, és ez alapján Ft-ot kellene emelni, de a Nemzetgazdasági Minisztérium táblázatában Ft szerepel, akkor a Ft-ot kell megadni. Aki csak a minimálbért emelte fel, az már gyakorlatilag elvégezte a béremelést, de még az elvárta többet kell emelni. Ez azért van, mert az adójóváírás ezeknek a dolgozóknak a béréből kiesett és az elvárt béremelésnek az a lényege, hogy ezt is fedezze. A lényeg, úgy kell megemelni a bért, hogy beleférjen az előző időszaknak az adójóváírása is, hogy megkapja a tavalyi nettó bérét a dolgozó. 2., Ha egy cégnél csak részmunkaidős dolgozókat foglalkoztatnak, akkor is lehet érvényesíteni a kedvezményt? - Igen, csak a részmunkaidőhöz kapcsolódóan kell megállapítani az elvárt béremelést, és ha ez teljesül, akkor ugyanúgy lehet kérni a támogatást hozzá. 3., Mi a teendő, ha van egy dolgozó, aki 6 órás volt decemberben, de januárban már csak 4 órában foglalkoztatjuk? - Először is minid a bázisévet kell megnézni, tehát a hat órának megfelelő részmunkaidőre eső összeget kell kiszámolni, az lesz 2012 báziséve, ennek megfelelően a 4 órára eső részét kell érvényesíteni. 4., Ha egy dolgozó beteg lesz vagy kilép a cégtől, akkor mennyi szociális hozzájárulási adókedvezményt lehet érvényesíteni utána? - Ha az elvárt béremelés megtörtént és a szociális hozzájárulási kedvezményt igénybe vették, a dolgozó pedig hónap közben betegszabadságra megy, akkor jár a bérkompenzáció. Ha már táppénzen van, akkor nem vehető igénybe arra a hónapra erre a dolgozóra. Ha fél hónapnál kilép a dolgozó vagy fél hónapnál kezd valakit alkalmazni a cég, akkor sem lehet igénybe venni a kedvezményt az adott személyre. 5., Ha valaki fizet a dolgozóinak bónuszt, akkor hogyan alakul a bérkompenzáció? Ezt figyelembe kell venni? - A bérkompenzáció megállapításnál a rendszeres jövedelmet kell figyelni. Ha igazoltan rendszeresen a bónusz, akkor figyelembe kell venni. 6., Mi a helyzet akkor, ha valaki október 31.-én kilépett, de 2012-ben újra felveszik a céghez? Van valamilyen kompenzációs kötelezettség vele szemben? 6

7 - Igen, figyelembe kell venni az előző évet, mivel ugyanarról a személyről van szó, még akkor is, ha november és december hónapokban nem dolgozott. 7., Ha négy órában foglalkoztat a cég egy dolgozót, hogyan kell kiszámolni a kompenzációt? A teljes összegre meg lehet neki adni? - Igen, a négy órára járó teljes összeg megadható neki. 8., Egy építőipari cégnél az egyik alkalmazott betanított munkás, aki január, február és március hónapokban négy órás, nyáron 8 órás, október, november és december hónapokban négy órás munkaidőben volt foglalkoztatva ben szintén négy órában dolgozik január, február és március hónapokban. Az elvárt béremelés rá hogyan vonatkozik? - Súlyozott átlagot kell számítani, tehát mindegyikre ki kell számolni az értéket, a négy és a nyolc órás foglalkoztatásra is. A súlyozott átlag megállapítása után ebből kell kiszámolni a négy órára bérkompenzációt. 9., Ha egy cég március elsejétől emeli meg a dolgozók bérét, akkor igénybe veheti márciustól a szociális hozzájárulás adókedvezményt, vagy csak ha visszamenőleg január elsejéig adja meg a dolgozóknak az emelést? - Csak akkor veheti igénybe, ha január elsejétől adja meg az elvárt béremelést. Lehet egy későbbi hónapban is, de január elsejéig visszamenőleg kell megadni. 10., Ha az egyik dolgozó a cégnél ügyvezetői munkaviszonyban dolgozott és től társas vállalkozóként dolgozik a cégben, akkor vele szemben milyen kötelezettség merül fel? - A minimálbér megemelésének kötelezettsége. 11., Kik tartoznak a folyamatos foglalkoztatás fogalmába? - Azok a dolgozók, akik november 1. és december 1. közötti időszak bármely napján nemcsak az adott munkáltatónál, hanem annak belföldi kapcsolt vállalkozási körébe tartozó bármely munkáltatóval munkaviszonyban álltak és az adókedvezményt igénybe vevő munkáltató foglalkoztatottja őket munkaviszonyban 2012-ben. 12., Annak a dolgozónak, akit minimálbéres részmunkaidőben foglalkoztattak, például négy órában bruttó Ft-ért 2012-ben hogyan fog teljesülni az elvárt béremelése? A rendeletben foglaltak szerint a minimálbér emelése beszámít az elvárt béremelésbe. Ha megkapja a Ft-ot, mint 2012-es meghatározott minimálbér, akkor ebben az esetben teljesül az elvárt béremelés? - Először is azt kell megnézni, hogy 2011-ben kapott Ft-ot, amit meg kell emelni 26%-kal, mivel a meghatározott alapminimum alatti érték, így lesz belőle Ft. De ha a nyolc órás minimálbérrel számolnánk, tehát azt megfeleznénk, akkor a 4 órás kevesebb lenne, ezért kell mindenképpen megkapnia a minimum Ft-ot. 7

8 13., Ha egy ügyvezető kapott munkabért, illetve egy másik cégtől pedig osztalékot, akkor mi a teendő, hogyan kell kiszámolni a kompenzációt? - Az osztalék nem számít bele az elvárt béremelésbe, viszont lehet nála is alkalmazni a bérkompenzációt. 14., Ha a munkaügyi központ az egyik dolgozóra támogatást folyósít, akkor hogyan alakul a bérkompenzációs kedvezmény? - Amennyiben bértámogatásról van szó, akkor figyelembe lehet venni a szociális hozzájárulási adókedvezményt. De ha már járulékkedvezményt is folyósít, akkor nem lehet igényelni, mivel a szociális hozzájárulási adókedvezményt csak egyszer lehet figyelembe venni. 15., Mi a helyzet fix bér és jutalékos bér esetén? évi fix bérrel kombinált jutalék, ami a rendelet alkalmazásában rendszeres bérnek minősül, ennek értéke Ft/hó, amiből a fix bér csak Ft. Az elvárt béremelésként hozzájön a /hó és ilyenkor a munkáltató úgy tehet eleget az elvárt béremelésnek, hogy egyrészt megnézi a / Ft-nak az átlagát, ezt beszorozza a Ft-tal, amely Ft/hó. Ezzel kell megemelni a fix bért és így a fix bér Ft/hó lesz. A jutalék arányosan növekvő összegét a teljesítmény tényező módosításával lehet meghatározni, az még hozzákerülhet a fix bér meghatározásához. 16., Mi a helyzet tisztán jutalékos rendszerben? - A évi tiszta jutalék, amely Ft/hó volt rendszeres bérnek minősül. A rendeletben /hó kiegészítést írt az elvárt béremeléshez. A munkáltató az elvárt béremelésnek teljesítménybér tényező módosításával tehet eleget. A forgalomarányos jutalékot növeli meg, tehát a Ft-ot elosztjuk a Ft-tal és ez a 10,05%-os összeg kerül majd hozzá, ez lesz az emelkedés a bérnél. 17., Hogyan alakulnak a családi kedvezmények a kompenzáció szempontjából? - A családi kedvezmény nem számít bele. Ugyanúgy kell megvizsgálni, tehát az alapbérét vesszük, és annak megfelelően kell az elvárt emelést megtenni. 18., A GYES-en, GYED-en lévő dolgozók esetében mi a helyzet a bérkompenzációval? - A rendeletben szerepel, hogy ők is beleszámítanak a béremelésre jogosultak körébe. Minden évben hozzá kell venni őket a béremelésben. Abban évben, amikor ezt nem tették meg, ahhoz a bérhez mérten kell utólag, ami a legutóbbi bére volt, hiszen csak ahhoz lehet viszonyítani. 19., Ha egy új cég alakult 2012-ben, akkor ők is igényelhetnek kedvezmény az alkalmazottak után? - Igen. Az új cég, ha új alkalmazottakat vesz fel, ugyanúgy igénybe veheti a kedvezményeket. 8

9 20., Ha egy munkáltató többet emel az elvárttól, igénybe veheti a kedvezményt az egész emelésre vagy csak az elvárt emelési részre? - Igénybe veheti, de kevesebbet fog kapni, mert arányosan magasabb a bér. 21., Ha egy cég január elsejétől nem emelet bért, hanem március elsején emelt utólag, de nem visszamenőlegesen és közben az alkalmazottakat részmunkaidős foglalkoztatásba tette át, akkor milyen kedvezményt kaphat a béremeléshez? - Ebben az esetben ő már nem tud kedvezményt igénybe venni. 22., Korhatár előtti ellátásban részesülő személyek január 01-től nem minősülnek nyugdíjasnak, innentől kezdve főállássá válik nekik a társas vállalkozás, ahol dolgoztak, tehát ebben az esetben az elvárt emelés hogyan alakul? - Ha csökken a bére, akkor sem kell érvényesíteni az elvárt emelést, mert a nyugdíjat nem kell figyelembe venni. 23., Iskolánk egyesületi fenntartású, az elvárt béremelés teljesítésénél hogyan tudunk megfelelni a közalkalmazotti bértáblának? A kormányrendelet mellékletében szereplő táblázat alapján a kiszámolt elvárt béreket kellett korrigálni azoknál a kollégáknál, akik 2012-ben ugranak egy fizetési fokozatot, milyen bérrel kell új kollégát alkalmazni? A bértáblázat szerinti besorolása vagy annak megfelelő 2012-es emelt változata? - A közalkalmazottakra más törvény vonatkozik, és kötelező előrelépésük van 3 évente, így magasabb fizetési kategóriába kerülnek. Ebben az esetben az elvárt béremelés mértékét az általános szabályozás szerint kell meghatározni, így 2012-ben az elvárt bér feltételezhetően magasabb lesz, mint a kötelező ugrás. Ha magasabb az elvárt bér, akkor azt kell megkapnia, ha pedig a Kjt. szerinti besorolási bére magasabb, akkor pedig azt. 24., A készenléti vagy ügyeleti díj beleszámít a rendszeres bérpótlékok körébe? - Sem a készenléti, sem az ügyeleti díj nem számít bele az alapbérbe, amikor a béremeléshez kapcsolódóan vizsgáljuk meg. 25., Megbízási jogviszonyra vonatkozik a bérkompenzáció? - Nem vonatkozik rá. 26., Ha valakinek két munkahelye van és az egyiken négy, a másikon nyolc órában dolgozik, akkor mindkét helyen igénybe lehet venni utána a kedvezményt? - Igen, mert külön-külön kell számítani minden cégnél, külön-külön kell számolni az elvárt béremelést és így mindkét helyen igénybe lehet venni. Összevonni nem lehet, de külön-külön lehet érvényesíteni. 9