AZ ÉLŐ TERMÉSZET ADOMÁNYAI ÉS VESZÉLYEZTETETTSÉGÜK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÉLŐ TERMÉSZET ADOMÁNYAI ÉS VESZÉLYEZTETETTSÉGÜK"

Átírás

1 AZ ÉLŐ TERMÉSZET ADOMÁNYAI ÉS VESZÉLYEZTETETTSÉGÜK Szakdolgozat 2004 Gonczlik Andrea biológia környezettan angol szaktanári szak Témavezetők: Takács-Sánta András (mb. előadó, MTA-ELTE Evolúciógenetikai Kutatócsoport) Vida Gábor (az MTA rendes tagja részfoglalkozású egyetemi tanár ELTE TTK Genetika Tanszék)

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 KIVONAT BEVEZETÉS A DOLGOZAT CÉLJA A BIOSZFÉRA 2 ÉS TANULSÁGAI ESETTANULMÁNY A Bioszféra 2 világa Mi történt a két év során? A kísérlet tanulságai A FAJOK JELENKORI TÖMEGES KIHALÁSA AZ ÉLŐVILÁGTÓL KAPOTT ADOMÁNYOK AZ ÉLŐ TERMÉSZET ADOMÁNYAINAK DEFINÍCIÓI Materiális javak Szolgáltatások A CSOPORTOSÍTÁS SZEMPONTJAI Az eddigi csoportosítások és kritikájuk Javaslat egy újfajta csoportosításra MATERIÁLIS JAVAK Élelem és élelmiszeripari-alapanyagok Gyógyhatású anyagok és gyógyszer-alapanyagok Textilipari alapanyagok Biomassza-energia Egyéb közvetlen anyagszolgáltatások és ipari alapanyagok AZ ÉLŐVILÁG SZOLGÁLTATÁSAI FIZIOLÓGIAI SZÜKSÉGLETEKET KIELÉGÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK Atmoszféra Az atmoszféra összetételének kialakítása, oxidáló légkör kialakítása és fenntartása UV-védelem létrehozása A légkör tisztítása Relatív éghajlati stabilitás fenntartása Hidroszféra

3 Víztisztítás Pedoszféra A talaj létrehozása és fenntartása Talajvédelem A vízelfolyás csökkentése, áradások és szárazság enyhítése Lebontás mineralizáció, reciklizáció, detoxikáció Energia befogás Nitrogénfixálás A növényi biomassza növelése és egészségének fenntartása Beporzás Növényi kártevők kontrollja AZ ÉLŐVILÁG SZOLGÁLTATÁSAI NEM FIZIOLÓGIAI SZÜKSÉGLETEKET KIELÉGÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK Az élővilág, mint lelki és esztétikai örömforrás Az élővilág szerepe az emberi kultúrák fennmaradásában Indikáció Bionika AZ ÉLŐVILÁG SZOLGÁLTATÁSAI TECHNOLÓGIAI FELHASZNÁLÁSOK Élelmiszeripar Szeszipar Sütőipar Tejipar Textilipar Agrárkultúrák beporzása fenntartott beporzó ágensekkel Biológiai növényvédelem Biológiai védekezés állati kártevőkkel szemben Biológiai védekezés növényi kórozókkal szemben Biológiai védekezés a gyomnövények ellen Technológiai tisztítás Biológiai szennyvíztisztítás A talaj bioremediációja Hulladékkezelési eljárások Komposztálás Biogáztermelés depóniában

4 3 AZ ÉLŐ TERMÉSZET ADOMÁNYAI ÉS A BIODIVERZITÁS AZ ÉLŐLÉNYKÖZÖSSÉGEK DIVERZITÁSA ÉS ADOMÁNYAIK BIZTOSÍTÁSA KÖZÖTT FELTÉTELEZETT KAPCSOLATOK A FAJOK KIHALÁSÁNAK, AVAGY A DIVERZITÁS CSÖKKENÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI ALTERNATÍVÁK A FAJDIVERZITÁS FOGALMÁRA SZAKMÓDSZERTANI FEJEZET BEVEZETÉS: A SZAKDOLGOZAT TÉMÁI A SZAKDOLGOZAT TÉMÁINAK FELDOLGOZÁSI LEHETŐSÉGEI A KÖZÉPISKOLAI OKTATÁSBAN AZ ÉLŐVILÁG ADOMÁNYAI ÉS VESZÉLYEZTETETTSÉGÜK A FAJKIHALÁSOK MIATT TÉMA INTEGRÁLÁSA A BIOLÓGIA TANTÁRGYBA A KERETTANTERV ADTA LEHETŐSÉGEK ALAPJÁN A GYÓGYNÖVÉNYEK TÉMAKÖR BIOLÓGIA TANTÁRGYBA ILLESZTÉSE AZ OKTATÁS KÜLÖNBÖZŐ SZÍNTEREIN A Gyógynövények téma feldolgozása tanórai keretek között A Gyógynövények téma feldolgozása szakköri keretek között Gyógynövények az erdei iskolában A MÓDSZERTANI FEJEZET ÖSSZEFOGLALÁSA KONKLÚZIÓ MELLÉKLETEK KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS IRODALOMJEGYZÉK

5 KIVONAT Napjainkban az élőlények diverzitása jelentős mértékben csökken a fajok, illetve populációik kihalásának következtében. A biológiai sokféleség csökkenésével nem csupán egyes élelem-forrásainkat, esetleges ipari és gyógyászati alapanyagainkat veszíthetjük el. Az emberiség létének egyik alapvető feltétele a Földön található élőlények jelenléte, valamint az általuk biztosított folyamatok és állapotok. Dolgozatom gerincét ezen adományok ismertetése teszi ki. Az élővilág adományai mindazon élőlényektől származó közvetlen és közvetett javak, melyek bizonyíthatóan pozitív értéket és hasznot jelentenek az ember számára. Az élővilág adományainak felismerése és tudományos cikkekben, könyvekben való megjelenése meglehetősen új keletű. Ebből kifolyólag folyamatosan újabb és újabb adományok kerülnek napvilágra, majd dokumentálásra. Sok szerzőben felmerült az igény arra, hogy az élővilág adományait valamiféle rendszerben tárgyalja. Az általam ismert, eddig kidolgozott osztályozások véleményem szerint nem következetesek, és nem kezelhetők könnyen. Dolgozatomban az élővilág adományainak egy újfajta csoportosítását indítványozom. Az élővilág adományai materiális javakra és szolgáltatásokra oszthatók. Materiális javakhoz az élőlények biomasszájának közvetlen hasznosításával jutunk. A materiális javak maguk az élőlények, bizonyos részeik, illetve szervezetük bizonyos anyagai. Ilyenek például az élelem, a gyógyhatású anyagok vagy a textilipari alapanyagok. A szolgáltatások három fő kategóriába sorolhatók. Az első csoportba tartozók létfenntartó funkciót töltenek be, az ember fiziológiai szükségleteit elégítik ki, vagyis lehetővé teszik és fenntartják az életünkhöz nélkülözhetetlen körülményeket. A második csoportba tartoznak mindazon szolgáltatások, melyek az ember nem-fiziológiai szükségleteit hivatottak szolgálni, tehát a lelki, esztétikai, kulturális és egyéb igényeit. A szolgáltatások harmadik csoportjába olyan élőlények általi tevékenységek sorolhatók, melyeket az ember különböző ipari, illetve technológiai folyamatokban irányítottan használ. A dolgozat lezárásaként az élő természet által nyújtott adományok és az élőlényközösségek diverzitásának kapcsolatát, összefüggéseit elemzem. A csökkenő biodiverzitás veszélyeztetheti az adományok folyamatos biztosítását, kockára téve civilizációnk fennmaradását. 5

6 1 BEVEZETÉS 1.1 A DOLGOZAT CÉLJA A dolgozat célja bemutatni mindazokat az élő természettől kapott adományokat, melyek az emberiség javát szolgálják. A hatodik tömeges fajkihalás korszakában rendkívül fontos az élővilág adományainak minél szélesebb körű és behatóbb megismerése. Szükség van erre a tudásra annak érdekében, hogy értelmes javaslatokkal és tettekkel járulhassunk hozzá Földünk (1. ábra) emberi életre alkalmas mivoltának megőrzéséhez. A társadalom erőteljesen alábecsüli (nem kellően értékeli) az élő természettől felé áradó materiális javak és szolgáltatások fontosságát. Nem kis részben ebből fakadóan nem fordít elegendő figyelmet és energiát az élő természet védelmére. Az élő természet adományainak ember okozta sérüléseit emberi időskálán rendszerint nagyon nehéz vagy lehetetlen helyreállítani, és az adományok technológiai úton csak korlátozott mértékben, sőt olykor egyáltalán nem pótolhatók. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, az adományok ember okozta sérülései még súlyosabbá válnak az elkövetkező évtizedekben. 1. ábra. A Föld 6

7 1.2 A BIOSZFÉRA 2 ÉS TANULSÁGAI ESETTANULMÁNY * A Bioszféra 2 világa A Bioszféra 2 a földi bioszféra ( Bioszféra 1 ) mesterségesen létrehozott, kicsinyített mása. Az arizonai sivatagban építették fel ezt a külvilágtól teljesen elválasztott, üveg- és acélszerkezetű, m 2 területű kísérleti laboratóriumot. A Bioszféra 2-t száz éven át gyűjtött ökológiai tapasztalatok figyelembevételével tervezték. A m 3 térfogatú minivilágban a kutatók hét komplett biomot hoztak létre a földiek másaként (2. ábra): óceánt, sivatagot, szavannát, esőerdőt, mocsárvidéket, egy intenzíven művelt agrárterületet, valamint az emberek élőhelyét. A Bioszféra 2 szerkezetének kialakítása után került sor a gondosan válogatott 3800 növény- és állatfaj betelepítésére. E nagyszabású kísérlet szeptember 26-tól szeptember 26-ig tartott. Azzal a céllal építették ezt a miniatűr világot, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a Föld bolygó működésébe. Emellett a tervezők azt is szerették volna tesztelni, hogy képesek vagyunk-e létrehozni egy ökológiailag működőképes rendszert más bolygókon. A Bioszféra 2 továbbá arra a kérdésre is hivatott volt választ adni, hogy képesek-e emberek élni egy teljesen lezárt rendszerben, és ha igen, hogyan? 2. ábra. A Bioszféra 2 belülről A kísérletben 8 ember (4 férfi és 4 nő) vett részt. Bőséges feladataik közé tartozott például az egyes biomok kezelése, illetve kutatás végzése, a technikai rendszer * Az áttekintés a következő irodalmak alapján készült: Appenzeller, 1994; Cohen & Tilman, 1996; Baskin, 1997; Cohn, 2002; Walford,

8 koordinálása, növényültetés és aratás, valamint az önellátás. A lakók az összes szemetüket és vizüket újrahasznosították, élelmük 80%-át maguk teremtették elő. Iszonyú erőfeszítéseket tettek azért, amit mi ingyen kapunk, és természetesnek veszünk a Bioszféra 1-ben Mi történt a két év során? A kísérlet során bebizonyosodott, hogy mai tudásunk alapján lehetetlen egy olyan fizikailag zárt rendszert alkotni, mely képes eltartani 8 embert élelemmel, vízzel és levegővel, akárcsak 2 évig is. A szinte korlátlan mennyiségű energia és a számtalan technológia biztosítása mellett is rengeteg problémával kellett megküzdeniük a Bioszféra 2 lakóinak. A nagy biomokat szimbolizáló kis részletek létrehozásának, majd egy mesterségesen kialakított területen való összerakásának eredményeként a minibiomok működése és egymásal való kapcsolatuk másmilyen lett, mint a valódi biomoké. A Bioszféra 2 így nem vált a Föld tökéletes másává, de modellként jól tanulmányozható maradt januárjára az oxigén-koncentráció 21%-ról 14%-ra csökkent, ezért elkerülhetetlenül oxigén-infúzióra volt szükség. Azt feltételezték, hogy az oxigénfogyás a talajmikrobák anyagcseréjének következménye. A széndioxid-koncentráció ugyanakkor megnőtt, továbbá nagy napi és évszakos oszcillációkat mutatott. Az oxigén-koncentráció egyenletes csökkenéséből a légköri szén-dioxid ppm-re emelkedése következett volna a talajbeli mikroorganizmusok (a talaj komposztban igen gazdag volt) oxigénfogyasztásából számolva. A tényleges érték körülbelül 3500 ppm lett, tehát kellett lennie valahol egy szénnyelőnek. További kutatások során fedezték fel, hogy a szén-dioxid egy része az épületek betonjának kalciumjával kapcsolódva karbonátot eredményezett. A dinitrogénoxid-koncentráció 79 ppm-re nőtt a harmadik évben (méréseket még ekkor is végeztek az immár lakatlan Bioszféra 2-ben). Ekkora dinitrogénoxid-koncentráció csökkentheti a B 12 -vitamin szintézisét, aminek következtében károsodhat az agy. A két év alatt a lakóknak meg kellett küzdeniük a növénytermesztés nehézségeivel is. Az egyik problémát a napsugárzás csökkent intenzitása okozta. A napsugárzás intenzitását már az üveg- és acélszerkezetű melegház is majdnem felére csökkentette, ráadásul éppen abban a két évben rendkívül felhős volt az időjárás. Az építmény tetején a vártnál sokkal magasabb volt a hőmérséklet, a fény mennyisége viszont sokkal kevesebb. A másik gond a növénytermesztés egy kézzelfoghatóbb aspektusát érintette. A lakók kénytelenek voltak 8

9 növényeiket maguk beporozni, miután a méhek és egyéb pollinátorok kihaltak. Kertjeik termékenysége a kártevők elszaporodása miatt is erősen csökkent. Bár néhány faj kihalását megjósolták a Bioszféra 2 tervezői, ilyen nagyarányú fajkihalásra nem számítottak. A 25 gerinces fajból 19 tűnt el a két év során. Az eredetileg bevitt 300 rovarfaj kétharmada kihalt. Néhányuk ellenben kiemelkedő teljesítményt nyújtott: egy ausztrál csótányfaj populációja (egy a hat bevitt csótányfajból) robbanásnak indult, továbbá a Paratrechina longicornus hangyafaj (véletlenül került be) is nagyon elterjedt. Az óceánban a kihalási ráta jóval alacsonyabb volt, mint a szárazföldön. A kúszónövények (pl. az Ipomoea aff. hederacea) és más gyomok mindenfelé agresszíven terjedtek, veszélyeztetve a veteményeskertet és egyéb növényközösségeket. Gyomlálásuk nehézkes volt, és maradéktalanul nem is sikerült kiirtani őket. A nagy fák törzsei és ágai törékennyé váltak és sokan közülük kidőltek. A sivatagnak berendezett helyen bozótos, füves terület jött létre. A kutatók ezt azzal magyarázták, hogy a csökkent mértékű evapotranspirációhoz rosszul állították be a csapadék mennyiségét. A vizek tápanyagokkal telítődtek, szennyezvén a vizes élőhelyeket. A tápanyagokat a vízből úgy távolították el, hogy azt algaszőnyeggel borított tányérokon vezették át. A víz ilyetén, sokszor ismétlődő átmosása során feltételezhetően egyre több tápanyag maradt a vízben. Az óceán savas kémhatása erősödött. Az elhasznált vizet gyökérzónás szennyvíztisztítási módszerrel hasznosították újra, minek következtében a talajvízből beoldódó sók miatt az édesvíz egyre sósabbá vált. A lakók emberfeletti munkája nem engedte, hogy bármely biomban ökológiai katasztrófa következzen be. Bár sok faj kihalt, az élet virágzott a második év végén is. A kutatók azt találták, hogy sok terület egészséges maradt. Ilyenek voltak a lápvidék, az óceán és a korallzátony A kísérlet tanulságai Sokan elégedetlenek a Bioszféra 2 tudományos eredményeivel, az összegyűjtött adatok csekély számával. Ez az elégedetlenség azonban nem teljesen helyénvaló, hiszen a kísérletnek rendkívül fontos tanulságai vannak. Tény, hogy a lakóknak nem volt elég idejük tudományos munkát végezni (pedig azt tervezték), ébrenlétük óráiban szinte kizárólag csak önmaguk ellátásáért és környezetük fenntartásáért dolgoztak; a két év alatt 9

10 azonban olyan információkhoz jutottunk a természet összefüggéseiről, melyek a valódi bioszférában nehezen érzékelhetőek. Először is megállapítható, hogy egy, a földi bioszférához hasonlatos, működőképes rendszert jelen tudásunk szerint nem vagyunk képesek létrehozni. Az, hogy a kialakított biomok működése és kapcsolataik eltértek földi megfelelőik viselkedésétől, arra figyelmeztet bennünket, hogy a valóságos biomok térbeli kiterjedésének megváltozása azok funkcióváltozását eredményezheti. Ez az élőlényközösségek által nyújtott szolgáltatások minőségének változását vonhatja maga után, mely kockázatos lehet az emberre nézve is. A Bioszféra 2-ben, mint láttuk, az oxigén-koncentráció veszélyes mértékben csökkent, valószínűleg éppen azért, mert a mesterséges biomok nem kielégítően töltötték be szerepüket. Ez esetben a kutatók nem álltak elő semmilyen konkrétabb magyarázattal, ami a bioszférára vonatkozó tudásunk alacsony szintjét illusztrálja. A Bioszféra 2 élővilága már az első két évben jelentős számbeli veszteségeket szenvedett. Az eredeti fajszám meglepő gyorsasággal csökkent, az egyes fajok abundanciája pedig extrém értékeket mutatott. Az élőlényközösségeken belüli kapcsolatok melyek a valódi biomokban léteznek vagy nem jöttek létre, vagy nem maradtak fenn olyan mértékben, hogy megfelelően funkcionáljanak. Ennek példája az összes beporzó faj kihalása, ami súlyos következményekkel járt, vagyis a termesztett (állati beporzású) növények természetes beporzása elmaradt. Az, hogy egyes fajok (pl. a kúszónövényfajok vagy a csótányok) egyedszáma nagyon felszökkent, és viszonylag hosszú ideig magas maradt, arra enged következtetni, hogy a közösségen belüli egyedszám-szabályozás nem, vagy nem teljes mértékben működött. A kihalási rátákból messzemenő következtetéseket ugyan nem lehet levonni, de szembesültünk azzal a ténnyel, hogy eddigi tudásunk igen csekély ahhoz, hogy megfelelően összehangolt és életképes élőlényközösségeket alkossunk, illetve tartsunk fenn. A 150 millió dolláros beruházás ellenére a Bioszféra 2 még rövid ideig sem volt képes 8 ember eltartására, míg az eredeti bioszféra több milliárd emberi lényt lát el már hosszú ideje. 10

11 1.3 A FAJOK JELENKORI TÖMEGES KIHALÁSA A Bioszféra 2 egyik legértékesebb tapasztalata az, hogy a fajok elvesztése komoly funkcióbeli változásokat okozhat az élőlényközösségekben. Az önszabályozó földi bioszféra fennmaradása és állandó működése nagymértékben az alkotó fajok sokféleségétől, kölcsönhatásaiktól és a fizikai-kémiai környezettel való kapcsolataiktól függ. A Földet az élőlények adaptációs lépésekkel, a biológiai evolúció során népesítették be, ugyanakkor maguk is aktívan részt vettek a bioszféra formálásában. E hosszú idejű egymásra hatás következtében terjedtek el bolygónk sokszínű életterein. Az élőlények mindenkori sokfélesége biztosítja a jövő evolúciójának alapját. A biológiai diverzitás, vagy röviden a biodiverzitás az élőlények változatosságát és változékonyságát jelenti. "Bármely biológiai alapsokaság diverzitását az őt alkotó különböző típusú elemek [ ] alapján jellemezhetjük. A sokaságot alkotó elemek természetesen nemcsak fajok lehetnek." (Margóczy, 1998). Attól függően, hogy mi a különbözőség alapja, beszélhetünk genetikai, faj-, morfológiai, életforma- stb. diverzitásról. A leggyakrabban használt fogalom a fajszintű biodiverzitás. A fajdiverzitás nem feltétlenül egyenlő a fajszám puszta megadásával, kiegészülhet azok relatív gyakoriságával is. Sőt, további tényezők, mint a fajok különbözőségének foka, vagy térbeli és időbeli mintázatok figyelembevételére is van lehetőség (Vida, 1995). Napjaink szembeötlő, egyre gyakrabban és szélesebb körben emlegetett problémája a fajok kihalásának növekvő üteme. Sok millió éven keresztül, egészen az ipari forradalomig az átlagos fajkihalási ráta körülbelül 1 faj/évnek adódott. * (A fajkeletkezés ütemét hasonlóképpen körülbelül 1 faj/évnek vagy nagyobbnak becsülik.) A jelenlegi kihalási ráta valószínűleg ennek százszoros, ezerszerese (Pimm & munkatársai, 1995). Vagyis most zajlik a földtörténet hatodik nagy fajkihalási hulláma. A fajkihalási ráta értéke leginkább amiatt bizonytalan, hogy nincs elegendő információnk a ma élő fajok számára vonatkozóan. Napjainkig a dokumentált, leírt fajok száma 1,5-1,6 millió, de ez feltehetően a valós érték töredéke (Ehrlich & Wilson, 1991). Szerényebb becslések a Földön élő fajok számát 3 millióra teszik, merészebbek szerint akár 30 millió vagy még több is lehet (May, 1990). * Az évmilliók során a fajkihalási ráta olykor szélsőségesen magas értékeket is felvett, a földi élet azonban mindvégig fenn tudott maradni. 11

12 A Föld történetében mindig is voltak környezeti változások, de ezek közül csak a drasztikusakra reagált a bioszféra tömeges kihalással. A kihalások ütemének mai növekedését az emberi tevékenység hatásának tulajdoníthatjuk, minthogy mi magunk okozzuk a drasztikus környezeti változásokat. Fosszilis bizonyítékok alapján megállapítható, hogy az ember megjelenésével és terjeszkedésével, addig érintetlen területek "elfoglalásával" párhuzamosan hirtelen rengeteg faj kihalt, jóval meghaladva a természetes kihalási rátát (Diamond, 1989). A modernkori, bizonyítottan emberi hatásra bekövetkező fajkihalások alapvető okai a következők (Diamond, 1989 és Chapin & munkatársai, 2000): Élőhely részleges vagy totális pusztítása, rombolása; Túlvadászat, túlhalászat, túlgyűjtés; Fajok behurcolása és inváziójuk; Klímaváltozás; Szennyezések (vizek elszennyezése, talajszennyezés, légszennyezés); Másodlagos kihalás. (A másodlagos kihalás oka mindig egy előző, elsődleges kihalás. A másodlagos kihalás az elsődleges kihalási eseményt gyorsan követi, és egyértelműen annak hatására vezethető vissza.) Bizonyos fokú kihalás az evolúció normális velejárója, mely során bebizonyosodott, hogy alacsony fajszámmal is képes az élővilág fenntartani magát (Ehrlich & Mooney, 1983). A kérdés azonban az, vajon az emberi civilizáció létéhez milyen mértékű biodiverzitás szükséges? A fajgazdagság fontos szerepet játszhat az élőlényközösségek fennmaradásában, főképpen gyorsan változó környezetben. Az ember pont ilyen, evolúciós időskálán rendkívül gyors változásokat okoz a környezeti tényezőkben. 12

13 2 AZ ÉLŐVILÁGTÓL KAPOTT ADOMÁNYOK A bioszféra és alkotó fajai számtalan közvetlen és közvetett adományt nyújtanak az emberiség számára. Ebben a fejezetben mutatom be azokat az élő természettől kapott adományokat, amelyek lehetővé teszik, kiteljesítik és színesítik az emberi életet. Az élővilág közvetlen adományai a materiális javak, a közvetettek pedig a szolgáltatások. 2.1 AZ ÉLŐ TERMÉSZET ADOMÁNYAINAK DEFINÍCIÓI Materiális javak Materiális javakhoz az élőlények biomasszájának közvetlen hasznosításával jutunk. A materiális javak maguk az élőlények, bizonyos részeik, illetve szervezetük bizonyos anyagai Szolgáltatások A közvetlen, kézzel fogható materiális javakon kívül számtalan közvetett adományt, rendszerint nehezebben felismerhető, komplexebb ún. szolgáltatást is nyújt az élő természet. A természet szolgáltatásai (nature s services) elnevezést először Westman (1977) használta, majd a fogalom csiszolódásával Ehrlich & Ehrlich (1981) bevezették az élőlényközösségek szolgáltatásai (ecosystem services) kifejezést. Myers (1996) szerint a szolgáltatások az élőlényközösségek azon funkcionális tulajdonságai, melyek bizonyíthatóan hasznosak az emberiségnek. Ezek magukba foglalják a biodiverzitás közvetett értékeit is. Myers definíciója nem eléggé specifikus. Nem ad képet arról, hogy mik is a szolgáltatások valójában. Daily (1997b) szerint az élőlényközösségek szolgáltatásai olyan folyamatok és állapotok, melyeket maguk a közösségek vagy bizonyos fajaik hoznak létre. Ezek közül egyesek nélkülözhetetlenek az emberi élethez, mások gazdagítják azt. Továbbá biztosítják a biológiai sokféleséget és a közösségek, illetve tagjai által termelt anyagok (élelem, faanyag, ipari alapanyagok, gyógyszeralapanyagok) folyamatos elérhetőségét. Az élőlények szolgáltatásai lényegében létfenntartó 13

14 funkciók, mint a tisztítás, anyag-visszaforgatás. Ezen felül sok, kevésbé megfogható esztétikai és kulturális értéket is magukba foglalnak. A szolgáltatások fogalmát szükségszerűnek gondolom az eddigieknél szélesebb értelemben használni. Myers (1996) és Daily (1997b) definíciói igazak ugyan a szolgáltatásokra, de mindkettő kiegészítésre szorul. Szolgáltatásoknak nevezzük az élőlények és közösségeik által létrehozott mindazon állapotokat és folyamatokat, melyek nélkülözhetetlenek az emberi élethez, gazdagítják azt, és értéket jelentenek az emberi társadalmaknak. (Az élőlények biomasszájának közvetlen felhasználása nem esik ebbe a kategóriába.) Ezen állapotok és folyamatok lehetnek emberi beavatkozástól mentesek, de ember által irányítottak is; ha hasznosak az emberiségnek, akkor szolgáltatásoknak nevezzük őket. Ezek sokszor egybeesnek az élőlények anyagcsere-funkcióival, mint például a talaj lebontóinak tevékenysége. Leggyakrabban nem individuális fajok tevékenységéről van szó, hanem egész közösségek, vagy populációk közötti kapcsolatok által létrejövő szolgáltatásokról (pl. a talaj létrehozása). Vannak szolgáltatások, melyek erősen függenek az élőlényközösségek diverzitásától. Ilyen szolgáltatás például a biológiai növényvédelem, hiszen szinte minden egyes kártevő ellen a rá specializálódott kontroll ágens bevetése ajánlott. Vannak ugyanakkor olyan szolgáltatások is, melyekre az jellemző, hogy az élőlényközösségek a fajok számától függetlenül képesek azok kivitelezésére. Példa erre a fotoszintézis, melynek mértékét kevéssé befolyásolja, hogy hány fajból álló növénytársulásról van szó. Itt főként a fotoszintézisre képes biomassza mennyisége a meghatározó. Egy nyárfa-ültetvény éppen olyan jól teljesítheti oxigén-kibocsátó szerepét, mint egy természetközeli erdő. A szolgáltatások diverzitásfüggés szempontjából egy kontinuum mentén helyezhetők el, a függés erőssége széles skálán mozoghat. Hasonlóképpen a szolgáltatások fajfüggése is eltérő mértékű lehet (Lerdau & Slobodkin, 2002). Bizonyos szolgáltatások minősége erős pozitív korrelációt mutat a szolgáltató élőlénycsoport összetételével, pontosabban meghatározott (a szolgáltatás kivitelezésére alkalmas) fajok jelenlétével. Ilyenek többek között a nitrogénfixálás, a növényi VOC- (volatile organic compounds, illékony szerves vegyületek) termelés, a beporzás vagy a növényi kártevők kontrollja. A nitrogénfixálás esetében például csak a nitrogénkötő mikroorganizmusok hivatottak a szolgáltatás biztosítására. Nélkülük bármilyen diverz is az élőlényközösség nem jöhet létre nitrogénfixálás. 14

15 Az élővilág egyes szolgáltatásai sokszor elválaszthatatlanok egymástól, vagy egymásra épülnek. Ebből kifolyólag szeparálásuk olykor természetellenes, ugyanakkor a szolgáltatások és a szolgáltató fajok megismerése szempontjából szükséges. 2.2 A CSOPORTOSÍTÁS SZEMPONTJAI Az eddigi csoportosítások és kritikájuk A legrégebbi, a természet adományaival foglalkozó, modern szemléletű tudományos cikk (Westman, 1977) már különbséget tesz a materiális javak és a természet szolgáltatásai között, ahogy ezt az összes későbbi csoportosításban is megfigyelhetjük. Westman a materiális javakat két fő szempontból tartja hasznosnak: az egyik a piacképes áruk (pl. hal, fa) közvetlen hasznosítása, a másik a társadalom számára értékes fajok (termesztett növények, tenyésztett állatok, faanyag) genetikai erőforrásainak megőrzése. A természet szolgáltatásait nem rendszerben prezentálja, de nem is ez a cikk célja. Myersnél (1996) a főbb szolgáltatások (pl. klímaszabályozás, talajvédelem, beporzás, indikáció) inkább csak egymás mögé kerültek, átgondolt sorrendnek nincs nyoma. Kunin & Lawton (1996) az élővilág értékeiről szóló tanulmányukban az élő természet adományait egy meglehetősen haszonelvű megközelítés szerint csoportosítják. Az egyik kategóriában a fajok, mint piacképes áruk szerepelnek. Ilyenek az élelemként, a gyógyászati- és ipari alapanyagként használt élőlények. A szerzők ide sorolják a hobbiszintű halászat és vadászat során elejtett fajokat is. A másik kategóriába a nem-piaci termékek és szolgáltatások tartoznak, mint a talajképzés, levegőtisztítás, de ezeket csak példaként említik. Ebben a kategóriában kiemelik viszont az esztétikai értékeket és a fajok ún. belső értékét is. A Daily által szerkesztett könyv (Daily, 1997a) a szolgáltatásokról szól, a materiális javak említése nélkül. A könyv a szolgáltatásokat a következő felosztásban tárgyalja: Az éghajlat és az élet. (Ez a fejezet kizárólag a biogeokémiai ciklusokról szó, holott az éghajlat szabályozásával kapcsolatban még számos mechanizmusban mint a csapadékképződés, hőmérséklet-szabályozás vagy a páratartalom alakulása fontos szerepet játszanak az élőlények.) 15

16 A talaj által nyújtott szolgáltatások. (Szó esik a talajképzésről, a talaj vízciklusban játszott szerepéről, a tápanyagmegtartó és lebontó funkciójáról, valamint a talaj termékenységéről.) A beporzók szolgáltatása. A biológiai növényvédelem és az agrártársadalmak. A Daily által szerkesztett könyvvel kapcsolatos fő kritikám az, hogy nem körvonalazza világosan az élő természet által nyújtott szolgáltatásokat, hanem azokat a természet egészébe ágyazva jeleníti meg. Így például szól a talaj, mint biogeokémiai egész által nyújtott szolgáltatásról, vagy az egyes biomok által nyújtott globális szolgáltatásokról. Ez jogos abban az értelemben, hogy a természet egészként szolgáltat és a valóságban nem izolálhatóak az élő természet jelenségei az élettelen faktorok hozzájárulásától. Ugyanakkor ha az élővilág szolgáltatásairól beszélünk, szükségét érzem ezeket elválasztani az abiotikus faktorok hozzájárulásától. A feladat nem lehetetlen, hiszen az élőlények tevékenysége bár az élettelen természetbe ágyazva jól körvonalazható és értékelhető. További gond, hogy a könyvben valójában jól átgondolt csoportosítás nem található. Az egyes szolgáltatások felsorolásánál keverednek a természetes körülmények között zajló szolgáltatások és az ember által irányítottak. Ilyen például a beporzás, mely esetben az ember által fenntartott méhpopulációk szolgáltatásai kerülnek említésre. Ugyanakkor nem találhatók meg olyan hasonló szolgáltatások, melyeket az ember által alkalmazott élőlények irányítottan visznek véghez (pl. szennyvíztisztítás). A könyv továbbá egyáltalán nem említ olyan fontos szolgáltatásokat, mint az energiabefogás, az atmoszféra összetételének kialakítása vagy a természetes tisztítási folyamatok. De Groot & munkatársai (2002) négy fő funkciót neveznek meg, melyekből a materiális javakat és a szolgáltatásokat származtatják, ezek: 1. Szabályozó funkciók, 2. Élőhelyfunkciók, 3. Termelési funkciók, 4. Információ-funkciók. A szabályozó funkciókból erednek azok a szolgáltatások, amelyek fenntartják a nélkülözhetetlen ökológiai folyamatokat, mint amilyen az éghajlat-szabályozás, a talajképzés vagy a beporzás. Az élőhelyfunkciók szolgáltatásai az élőhelyek, illetve szaporodási helyek biztosítása. A termelési funkciók lényegében a közvetlen materiális javakat adják; élelmet, energiát, alapanyagokat és genetikai állományt. Az információ- 16

17 funkciók esztétikai élvezetet, rekreációs hasznot, kulturális és spirituális értéket jelentenek, illetve hozzájárulnak a tudomány és az oktatás munkájához. Ebből a felosztásból is hiányolom a természetes és ember által irányított szolgáltatások elkülönítését. Az utóbbi kategóriába tartozó szolgáltatások közül a szerzők nem említenek egyebet, csupán a beporzást és a kártevők kontrollját. Továbbá az élőhelyfunkcióból eredő szolgáltatásoknak csak sokszoros áttéttel, közvetett módon van értékük az emberi társadalmakban, emiatt nem tartom jogosnak említésüket a főbb szolgáltatások között. (A szerzők célja ugyanis olyan rendszerezési alap létrehozása volt, melybe a legfőbb adományok besorolhatóak.) Az ilyen, többszörösen közvetett szolgáltatások említése olyan kérdésekhez vezet, mint például Szolgáltatás-e az, hogy növények léteznek a növényevők eltartására? Mivel a materiális javak, illetve a szolgáltatások mindenképpen csak ember általi hasznosságuk tükrében értelmezhető fogalmak, véleményem szerint ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy az említett kategóriákba csak olyan folyamatok és állapotok tartozzanak, melyek az ember számára egyértelműen hasznosak. Az élőhelyfunkcióból származó szolgáltatások pusztán alapot adnak a valódi szolgáltatások biztosításához. A felsorolt tanulmányok közül egyetlenegy rendszerez (de Groot & munkatársai, 2002), a többi a szolgáltatásokat átgondolt rendszer vagy sorrend nélkül írja le. Az összes említett tanulmányból hiányolom az általam technológiai felhasználások -ként és nemfiziológiai szükségletek -ként említett szolgáltatások tárgyalását. Utóbbiról éppen csak érintőlegesen tesznek említést (Kunin & Lawton, 1996; Daily, 1997a; de Groot & munkatársai, 2002), előbbiről pedig legalábbis külön kategória szintjén egyik írás sem szól. Ezt nagy hiányosságnak tartom, hiszen e szolgáltatások átszövik mindennapjainkat Javaslat egy újfajta csoportosításra Az előző alfejezetben felsorolt irodalmak az élővilág adományait materiális javakra és szolgáltatásokra bontva tárgyalják. Ez a felosztás az adományok közvetlen és közvetett mivoltából magától értetődően adódik, így átvettem azt saját csoportosításom megalkotásakor (1. táblázat). A szolgáltatások további csoportosításának alapját az emberi szükségletek és felhasználások minőségi különbségei adják. A szolgáltatások három csoportja: az ember fiziológiai szükségleteit kielégítő szolgáltatások, a nem fiziológiai szükségleteket kielégítő szolgáltatások és a technológiai felhasználások. 17

18 Az ember fiziológiai szükségleteit kielégítő szolgáltatások mindazon, élőlények által produkált állapotok és folyamatok, melyek az ember biológiai lényét tartják életben. A nem-fiziológiai szükségletek az ember lelki, esztétikai igényeit elégítik ki, valamint hozzájárulnak az emberi kultúrák fennmaradásához. A technológiai felhasználások elnevezésű csoport tartalmazza mindazokat a folyamatokat, melyekben az ember irányítottan alkalmazza az élőlények tevékenységét. Az élővilág adományainak itt összegyűjtött listája bár szinte minden eddigi irodalomhoz képest részletesebb természetesen nem teljes. Célom azonban nem is a teljesség, hanem az élőlényközösségek legfontosabb szolgáltatásainak ismertetése és ezek értékeinek kiemelése. 18

19 1. táblázat Az élő természettől kapott adományok Az élő természettől kapott adományok Materiális javak élelem és élelmiszeriparialapanyagok gyógyhatású anyagok és gyógyszer-alapanyagok textilipari alapanyagok biomassza-energia egyéb közvetlen anyagszolgáltatások és ipari alapanyagok Szolgáltatások Fiziológiai szükségletek Nem fiziológiai szükségletek Technológiai felhasználások atmoszféra az atmoszféra összetételének kialakítása, oxidáló légkör kialakítása és fenntartása UV-védelem létrehozása a légkör tisztítása relatív éghajlati stabilitás fenntartása hidroszféra (természetes vizek) tisztítás pedoszféra (talaj) a talaj létrehozása és fenntartása talajvédelem (víz- és tápanyagmegtartás) a vízelfolyás csökkentése, áradások és szárazság enyhítése lebontás (mineralizáció, reciklizáció, detoxikáció) energia-befogás nitrogénfixálás a növény biomassza növelése és egészségének fenntartása beporzás növényi kártevők kontrollja az élővilág, mint lelki és esztétikai örömforrás az élővilág szerepe az emberi kultúrák fennmaradásában indikáció bionika élelmiszeripar szeszipar sütőipar tejipar textilipar agrárkultúrák beporzása fenntartott beporzó ágensekkel biológiai növényvédelem állati kártevők ellen növényi kórokozók ellen gyomnövények ellen technológiai tisztítás biológiai szennyvíztisztítás a talaj bioremediációja hulladékkezelési eljárások komposztálás biogáz-termelés depóniában 19

20 2.3 MATERIÁLIS JAVAK Materiális javakhoz az élőlények biomasszájának közvetlen hasznosításával jutunk. A materiális javak maguk az élőlények, bizonyos részeik, illetve szervezetük bizonyos anyagai. A materiális javak ismertetésén kívül e fejezet arról is szól, hogy az élővilág sokféleségéből fakadó materiális javakat miért kellene és hogyan lehetne jobban kihasználnunk. Materiális javak: 1. élelem és élelmiszeripari-alapanyagok 2. gyógyhatású anyagok és gyógyszer-alapanyagok 3. textilipari alapanyagok 4. biomassza-energia 5. egyéb közvetlen anyagszolgáltatások és ipari alapanyagok Élelem és élelmiszeripari-alapanyagok Talán ez a legtriviálisabb juttatás, ami eszünkbe jut a természet kapcsán. A természeti népek élelemhez jutását a helyi fajgazdagság biztosítja. A mezőgazdaságot folytató népek az emberiség jóval nagyobb része a dokumentáltan ehető 20 ezer növényfaj töredékét vonták kiterjedt termesztés alá (Kunin & Lawton, 1996). A történelem során körülbelül 3000 faj termesztésével foglalkoztak a Föld különböző pontjain (Vietmeyer, 1986), ebből csupán 20 faj az, amelyet jelenleg tömegesen fogyasztunk. Új fajok termesztésbe vonásával nőhet a termésátlag, kitolódhatnak a toleranciahatárok (bizonyos növények az eddig termesztésre nem alkalmas területeken is képesek lennének megélni), valamint növekedhet a rezisztencia bizonyos ágensekre nézve. Termesztett növényeink fajszámát növelve, illetve kevert kultúrák alkalmazása révén stabilabb élőlényközösségek jönnének létre, és kísérletek szerint (Ewel & munkatársai, 1991) bizonyos esetekben növekedhetne a produktivitás a monokultúrákhoz viszonyítva. Márpedig ha egy föld jobban terem, nem kell újakat termelésbe vonni a növekvő emberi népesség eltartása érdekében. Földünkön a potenciálisan még megművelhető terület egyre csökken. Fontos lehet tehát bármely faj, amely számunkra ehető, és még olyan szélsőséges, eddig nem hasznosított területeken is megél, mint például egyes arid vidékek (Kunin & Lawton, 1996). 20

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta Extenzív halastavak természeti értékei és funkciói Kerepeczki Éva Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Célkitűzés AZ ELŐADÁS CÉLJA, hogy bemutassuk a halastavak értékeit és felhívjuk a figyelmet

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor ökológiai rendszer - mi is ez? Az élőlényközösség és élettelen környezete együtt, termodinamikailag nyílt rendszer, komponensei között

Részletesebben

Az energia áramlása a közösségekben

Az energia áramlása a közösségekben Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements

Részletesebben

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,

Részletesebben

A KÖRNYEZET, A TERMÉSZET AJÁNDÉKAI, VESZÉLYEZTETETTSÉGÜK

A KÖRNYEZET, A TERMÉSZET AJÁNDÉKAI, VESZÉLYEZTETETTSÉGÜK X. Évfolyam 4. szám - 2015. december KISS Sándor kiss.sandor@uni-nke.hu A KÖRNYEZET, A TERMÉSZET AJÁNDÉKAI, VESZÉLYEZTETETTSÉGÜK Abstract A természet nem tudatosan bár, de számos olyan adományt produkál,

Részletesebben

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között

Részletesebben

A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE

A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE Krajina ako prostredie života na Zemi A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE 2017. 01. 16. 1 Az élet keletkezése és fejlődése 4,5 milliárd éves Föld, az élet létrejöttének tere a földrajzi környezet kb. 3,5

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

A Nap és a bolygók: a kozmikus gáz- és porfelhő lokális sűrűsödéséből

A Nap és a bolygók: a kozmikus gáz- és porfelhő lokális sűrűsödéséből A LÉGKÖR EREDETE A Nap és a bolygók: a kozmikus gáz- és porfelhő lokális sűrűsödéséből Elemek kozmikus gyakorisága: H, He, O, C, Ne, Fe, N, Si, Mg, S, Ar, Ca, Al, Ni, Na,... Gyakoribb vegyületek: CH 4,

Részletesebben

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza

Részletesebben

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Bevezetés, alapfogalmak, a légkör jellemzői, összetétele, kapcsolat más szférákkal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens

Részletesebben

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11. A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó

Részletesebben

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer Az ökológia fogalma, korszerű értelmezése (tudomány, életmódot meghatározó szemlélet, politikum). Az ökológia és a környezettudomány viszonya, kapcsolata. Szupraindividuális

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai

A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai Kelemen Eszter 4.5.2016 1 ESSRG Kft. Miért van szükség egy újabb kutatásra a Kiskunságon? A szárazodás és

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

BIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉS Báldi András

BIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉS Báldi András BIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉS Báldi András Összefoglalás A biológiai sokféleség (biodiverzitás) jelenkori drámai csökkenése mely jóval nagyobb ütemű a földtörténet során tapasztalt hasonló jelenségeknél a nagyléptékű

Részletesebben

BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016)

BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016) BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016) 1 Biológia tantárgyból mindhárom évfolyamon (10.-11.-12.) írásbeli és szóbeli vizsga van. A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

Dr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39

Dr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39 KÖRNYEZETVÉDELEM 5. Előadás 2011.10.05. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/39 AZ ÖKOLÓGIA FOGALMA EREDETE

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Talaj- és talajvízvédelem. MKK Környezetmérnöki Szak II. évfolyamos hallgatói számára 2006/2007

Talaj- és talajvízvédelem. MKK Környezetmérnöki Szak II. évfolyamos hallgatói számára 2006/2007 Talaj- és talajvízvédelem MKK Környezetmérnöki Szak II. évfolyamos hallgatói számára 2006/2007 Tantárgyi követelményrendszer A tantárgy oktatása előadásokon és gyakorlati foglalkozásokon, melyeken a részvétel

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Élettelen ökológiai tényezők

Élettelen ökológiai tényezők A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Savas eső környezetkárosító hatásainak megfigyelése Metszetkészítés, mikroszkópos megfigyelés Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: víz, kénes-sav, lakmusz,

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét A diverzitás fajtái és mérőszámai Nagy őslénytani adatbázisok: Sepkoski The Fossil Record Paleobiology Database A diverzitás fogalma Diverzitás sokféleség az

Részletesebben

2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3

2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3 3 Aeroszolnak nevezzük valamely gáznemű közegben finoman eloszlott (diszpergált) szilárd vagy folyadék részecskék együttes rendszerét [Més97]. Ha ez a gáznemű közeg maga a levegő, akkor légköri aeroszolról

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

Globális klímaváltozás

Globális klímaváltozás Három hetet meghaladó iskolai projekt Globális klímaváltozás Okok - következmények - megoldások Készítette: H. Fazekas Erika, Kaszt Erika, Lakatos Ferenc, Zalai Edina A három hetet meghaladó iskolai projekt

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Természettudomány középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Természetvédelem

Részletesebben

HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA

HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 1(6) HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P. 1 - BÁDER E. 1 BARTYIK J 2.- PORVAY

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. Tétel A feladat Építészeti alapfogalmak Mutassa be a természetes és az épített környezet elemeit, azok kapcsolatát, egymásra

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév

ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév Oktatók Herczeg Gábor ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 729. szoba, t:8760) Hegyi Gergely ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 712. szoba, t:8756) Kalapos

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Szellőző tisztítás TvMI

Szellőző tisztítás TvMI 1 Szellőző tisztítás TvMI A műszaki irányelv legfőbb feladatai: Az alapvető fogalmak tisztázása, biztonságos és ellenőrizhető tisztítási technológia vázolása, a minimálisan szükséges dokumentálás meghatározása.

Részletesebben

A globalizáció fogalma

A globalizáció fogalma Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,

Részletesebben

BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András

BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András 1 BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András A biodiverzitás korunk kulcsszava, mely a görög biosz, illetve latin diversitas szavak jelentésének megfelelően a biológiai sokféleséget jelenti ideértve mind a genetikai,

Részletesebben

Mi az ÓZON és hogyan hat?

Mi az ÓZON és hogyan hat? Mi az ÓZON és hogyan hat? Az ÓZON egy háromatomos oxigén molekula. Az ÓZON, kémiailag nagyon aktív instabil gáz. Ha baktériummal, vagy szagmolekulával találkozik, azonnal kölcsönhatásba lép azokkal. Ez

Részletesebben

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Minta MELLÉKLETEK. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint

Minta MELLÉKLETEK. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint MELLÉKLETEK MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint Teszt-jellegű minta kérdéssor Négyféle asszociáció Fogalmak és az ítéletek közötti kapcsolatokat kell felismerni. Két

Részletesebben

Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai

Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció

Részletesebben

Dr. Bittsánszky András. Növények a jövőnkért. Földes Ferenc Gimnázium Miskolc, 2012. február 7. www.meetthescientist.hu 1 26

Dr. Bittsánszky András. Növények a jövőnkért. Földes Ferenc Gimnázium Miskolc, 2012. február 7. www.meetthescientist.hu 1 26 Dr. Bittsánszky András Növények a jövőnkért Földes Ferenc Gimnázium Miskolc, 2012. február 7. www.meetthescientist.hu 1 26 Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Központ Növényvédelmi Intézet www.nki.hu

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat

Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/000963 Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat 2004. 1.feladat - totó A helyes válaszokat karikázd be! 1. Melyek a levegő legfontosabb

Részletesebben

BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001

BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001 BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001 BIOLÓGIA 9. évfolyam Heti óraszám:1 Évi óraszám: 37 óra Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás, a gyakorlati készségfejlesztés

Részletesebben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben A tejelő tehenészet szerepe a fenntartható (klímabarát) fejlődésben Dr. habil. Póti Péter tanszékvezető, egyetemi docens Szent István Egyetem (Gödöllő), Álletenyésztés-tudományi Intézet Probléma felvetése

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Plog (1973) Cohen (1974)

Plog (1973) Cohen (1974) Cohen (1974) Vándor: beolvad a helyi közösségbe, elkerüli a turisták között népszerű helyeket Felfedező: meg akarja ismerni az új helyeket, szeretné elkerülni a turisták között népszerű helyeket Egyéni

Részletesebben

1. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS

1. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS 1. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS Munkánkat, környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve, papíralapú forrásanyagok felhasználása nélkül végeztük el. Gondolataink alapmotívumait az interneten fellelhető ismeretanyagok

Részletesebben

Hogyan kerüljük el a közlegelők tragédiáját? Tikopia tanulságos története. Témavezető: Dr. Takács-Sánta András

Hogyan kerüljük el a közlegelők tragédiáját? Tikopia tanulságos története. Témavezető: Dr. Takács-Sánta András Hogyan kerüljük el a közlegelők tragédiáját? Tikopia tanulságos története Témavezető: Dr. Takács-Sánta András A modell Garrett Hardin: The tragedy of the commons, 1968 Egymással versengő gazdák Egyre több

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni

Részletesebben

Tanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra.

Tanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra. Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2016. április 16. Az iskola megnevezése: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Az iskola címe: 1088, Budapest Trefort utca 8. Osztály: 7. c Tanít: Visy

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA

MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA Barta István Ügyvezető Igazgató, Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. www.bio-genezis.hu

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése

Részletesebben

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan!

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan! Napharcos biológiai sejtjavító specialista NAPHARCOS MAGAZIN 2014 november, 1. évfolyam. III. szám Légy erős, élj hosszan! Legyen több élet a napjaidban és több nap az életedben! AZ ÉLET DIADALA A Napharcos

Részletesebben