Siegl Judit Csorba József HÓNAPRÓL HÓNAPRA. Meixner-módszerű, differenciált szövegfeldolgozó és fogalmazás munkafüzet harmadik osztályosoknak

Átírás

1 Siegl Judit Csorba József HÓNAPRÓL HÓNAPRA Meixner-módszerű, differenciált szövegfeldolgozó és fogalmazás munkafüzet harmadik osztályosoknak 1. félév Könnyebb változat 1

2 Ez a munkafüzet a Meixner Ildikó szellemi örökségét gondozó Meixner Alapítvány keretei között, a HEFOP P /1.0 számú program anyagi támogatásával, a Játékház tankönyvcsalád folytatásaként készült osztályosoknak szóló tankönyvcsalád része. Kapcsolódik hozzá: HÓNAPRÓL HÓNAPRA Meixner-módszerű, differenciált szövegfeldolgozó és fogalmazás munkafüzet harmadik osztályosoknak, 2. félév, olvasókönyv: HÓNAPRÓL HÓNAPRA Meixner-módszerű olvasókönyv harmadik osztályosoknak, nyelvtan munkafüzet: Nyelvi ismeretek HÓNAPRÓL HÓNAPRA Meixner-módszerű anyanyelv munkafüzet harmadik osztályosoknak. A tankönyvcsalád használatának megkönnyítése érdekében tanári kézikönyv is készült, illetve az AIÓ Tankönyvkiadó rendszeresen szervez akkreditált pedagógus-továbbképző tanfolyamokat is. A kiadvány tankönyvvé nyilvánítási engedélyt kapott a KHF/ /2010 számú határozattal. A könyv megfelel az Oktatási Minisztérium kerettantervének [17/2004. (V. 20.)], illetve az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program kerettantervnek. Összeállította: Siegl Judit, Csorba József Szakmai konzulens: Damó Eszter Sorozatszerkesztő, szakmai lektor: Damó Eszter Felelős kiadó: Csorba József Grafika: Jánossyné Gőtze Ildikó Borítóterv: Jánossyné Gőtze Ildikó, Sinka Andrea Tipográfia: Sinka Andrea Tudományos-szakmai szakértő: Szabó Ákosné dr. Tantárgypedagógiai szakértő: Ambrus Péterné Technológiai szakértő: Karácsony Orsolya Kiadói, forgalmazói azonosító: AI-006 ISBN Köszönetnyilvánítás Köszönet a Meixner Iskola pedagógusainak és diákjainak a fejlesztésben való közreműködésükért. Köszönet Balogh Tibornak a szerkesztésben nyújtott segítségért. Ajánljuk ezt a munkafüzetet Dr. Meixner Ildikó emlékének. AIÓ Tankönyvkiadó Kft. Vevőszolgálat: kiado@aio.hu Telefon: , 30/ , 30/ Terjedelem: 20,21 A/5 nyomdai ív A könyv tömege: 560 gramm 1. kiadás, 3. változatlan utánnyomás Készült: KORREKT Nyomdaipari Kft. Budapest 1106 Fehér út 10. 2

3 Isten veled, gólyamadár! 1. Színezd azonos színűre és kösd össze az összetartozókat! délnek csivitelésük-csiripolásuk kemény kérget fagyaszt csapongtak Afrika felé befagy cikáztak fecskehangjuk 2. Húzd alá a jó választ a kérdésekre! Ha nem vagy biztos a válaszban, nézd meg a szöveget! Mikor mentek el a gólyák? Szent István napja után augusztus végén tavasszal októberben Miért mennek el a gólyák? Mert nagyon fáznak. Mert télen nincs mit enniük. Mert elküldték őket. Mert Afrika a hazájuk. 3. Milyen madarak szerepelnek a történetben? Karikázd be! holló daru kakas gólya cinke fecske 4. Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? Írj az igaz mondatok mögé I betűt, a hamis mondatok mögé pedig H betűt! A fecske és a gólya is Afrikában rak fészket. A fecske és a gólya melegebb vidéken tölti a telet. Ősszel a gólyák délre repülnek. A gólyák és fecskék ugyanakkor keltek útra. A faluban csak egy gólyapár fészkelt. 5. Csoportos feladat: mi mindent lehet kiolvasni a szövegből a gólyák szokásairól? Írjátok le a füzetbe! 3

4 6. Írd be a szavakba a hiányzó mássalhangzókat! Az olvasmány szavaiból válogass! ó a, e e, a u, é e 7. Beszéljétek meg! Mi a véleményetek a történet címéről? Milyen címet lehetne még adni neki? Ki találkozott már gólyákkal, fecskékkel? Ki tapasztalt már olyat, hogy ősszel elrepülnek, tavasszal pedig ugyanoda visszatérnek? Furulyavásár 1. Mit jelent? Húzd alá! nyalánkság jégkrém finomság édesség falánkság nagyra volt vele büszke volt rá nagyot csinált belőle sokáig volt vele 2. Keretezd be az olvasókönyvi szövegben az első bekezdést! Mi mindent tudunk meg ebből a részből? Színezd azonos színnel az összetartozókat! helyszín: szereplők: előzmények: a szereplők szándékai: időpont: Elküldte a gazdag ember a gyerekeit vásárba. A gazdag ember, a két kisfia. Hetedhét országon is túl (nem derül ki pontosabban). Egyszer volt (nem derül ki pontosabban). A gazdag ember örömet akart okozni a gyerekeknek. A gyerekek furulyát szerettek volna venni. A történeteknek ezt a részét bevezetésnek szoktuk nevezni. Ez az előkészítés segít megértenünk az eseményeket. Előfordult már mindannyiunkkal, hogy nem az elejétől néztünk egy filmet, vagy hallgattunk egy mesét. Ilyenkor időbe telik, amíg rájövünk mindarra, amit tudnánk, ha látjuk az elejét is. 4

5 3. Karikázd be a mese szereplőit! gonosz mostoha két fiú három lány édesapa furulyaárus mézeskalácsos falusi gyerekek nyolc forint 4. Keresd meg a mondatok befejezését! Színezd azonos színnel az összetartozókat! Olvassátok fel a mondatokat! Mit lehet megfigyelni? Egyszer egy ember Adott nekik nyolc forintot, hogy A furulyaárus kevesebbet kért, de A fiúk dicsekedtek, hogy Az édesapjuk szégyenkezett, hogy milyen jól vásároltak. ilyen ostobák a fiai. elküldte a fiait a vásárba. vegyenek belőle furulyát. a fiúk minden pénzüket odaadták. 5. Páros feladat: beszéljétek meg, hogy becsapta-e a fiúkat a furulyaárus? Igen, mert nem adott vissza a pénzükből Nem, mert a fiúk akartak többet adni érte. Igen, mert a felnőtt tudta, hogy butaságot csinálnak. Nem, mert az árusnak az a dolga, hogy minél drágábban adja el az áruit. 6. Csoportos feladat: olvassátok el figyelmesen az olvasókönyvben az alkudozás leírását! A leírás alapján tervezzétek meg és játsszátok el, hogyan játszódhatott volna az alkudozás, ha a gazdag gyerekek is alaposan ismerték volna a vásári szokásokat! Teremtsetek a játékhoz vásári hangulatot! A Vásári kikiáltók vers sokat segíthet ebben. Osszátok fel a versben szereplő árusok szövegeit, s a háttérben egyszerre mondjátok ezeket. (Ha ügyesek vagytok, fejből, de olvashatjátok is!) Ha nem jut valakinek verses szerep, akkor kiegészíthetitek egyéb vásári hangokkal is. (Pl.: Malac, tehén, birka, tyúk, stb.) A háttérhangok halkuljanak el, ha megkezdődik az alkudozás, s erősödjenek fel, ha véget ér. Az elején és a végén, minél harsányabb, annál jobb. Közben figyeljetek arra, hogy csak olyan hangos legyen, hogy az alku jól hallható legyen! A hátteret ne vigyétek túlzásba! 7. Beszéljétek meg! Mit tehetett volna a furulyaárus? Mi szégyellnivalója van a fiúk apjának? Milyen hibákat vétett az apa? 5

6 8. Kire igaz? Színezd azonos színűre! büszke tapasztalatlan ostoba apa szerencsés pénzéhes fiúk kíméletlen ártatlan furulyaárus élelmes Állatvásár 1. Készüljetek fel a játékra! A játékleírás elolvasása után beszéljétek meg a következőket: Mit jelent a téres hely? Milyen szereplőkre van szükség a vásárhoz? Hány gyerek játszhatja egyszerre a játékot? Miben kell ügyesnek lenni a szereplőknek? Kiknek kell egymást segíteni a játékban? A páva és a daru 1. Keresd meg a mondatok befejezését! Színezd egyforma színnel! A páva azért dicsekedett, A madarak nem szerették, A daru megmondta a pávának, hogy a tolla szép, viszont nem tud repülni. mert a tollai szépek voltak. hogy a páva mindig dicsekszik. 2. Jelöld az igaz mondatokat I, a hamisakat H betűvel! A páva gyakran nézegette magát a visszapillantó tükörben. A pávának szürke tollai vannak. A darunak díszes tollai vannak. A daru igen hiú állat volt. A madarak nem szerették a páva dicsekvését. A daru elmondta a véleményét a pávának. 6

7 3. Kire igaz? Kösd össze! beképzelt öntelt igazságos hiú egyszerű szürke jóakaratú gőgös fennhordja az orrát szerény önhitt díszes 4. Párosítsd az 1. boríték állatait a tulajdonságokkal! Ezek gyakran előforduló szókapcsolatok, nem feltétlenül az állatok tényleg jellemző tulajdonságai Szerinted mire figyelmeztet a daru? Húzd alá! Ne dicsekedj a külsőddel! Ne légy büszke arra, ami nem a te érdemed. Mind mások vagyunk, ki ebben jó, ki abban, így szép és érdekes a világ. Mindenkinek megvan a maga értéke. 6. Csoportos feladat: válasszatok az alábbi lehetőségek közül! 1. Játsszátok el úgy a történetet, hogy a szereplők gyerekek, s az egyikük dicsekszik az új mobiltelefonjával! 2. Játsszátok el úgy, hogy egy felnőtt dicsekszik az új autójával! 3. Játsszátok el úgy, hogy magatok találjátok ki a körülményeket! A holló és a vizeskorsó 1. Keretezd be az olvasókönyvi szövegben a bevezetést! Mi mindent tudunk meg belőle? Színezd azonos színűre az összetartozókat! helyszín: szereplő: előzmény: a szereplő szándéka: időpont: Vízhez akar jutni. Régen nem ivott, fáradt, kimerült. Holló. Szárazságtól kiégett mezőn. Nem tudjuk, nem fontos. 7

8 2. Húzd alá a jó választ! Melyik évszakban történik a mese? Mit látott meg a magasból a holló? tavasz pocsolyát ősz vizeskorsót nyár kavicsot Miért járt a holló erejének végén? nagyon sokat repült már forró nyár volt nagyon szomjas volt nagyon öreg volt Mi jutott eszébe? feldönti a korsót összetöri a korsót kifúrja a korsót Miért lett kétségbeesett a holló? nem volt víz a korsóban a csőrével nem érte el a vizet lyukas volt a korsó eltört a korsó Miért nem tette meg? elfogyott az ereje a forró talaj felitta volna a vizet félt, hogy összetörik 3. Milyen volt a mesében a holló? Karikázd be, ami szerinted igaz rá! ostoba kétségbeesett találékony szomjas jóllakott hiú erős elcsigázott 4. Rakd ki a 2. boríték képtörténetét! Meséljétek el a történetet! Keretezzétek be a szövegben a befejezést! Mi derül ki ebből a részből? Miért fontos ez a rész? Kötélhúzósdi 1. Mit jelentenek a szólások? Színezd egyforma színűre! lóvá tesz kereket old elrántjuk a nótáját ellátja a baját bolondot csinál belőle elfut, elmenekül 8

9 2. Milyen tulajdonságok illenek a szereplőkre? Írd le a füzetedbe! pihent eszű hiszékeny buta ostoba erős kárörvendő eszes gyenge kíváncsi igazságos mérges gyáva 3. Húzd alá a meséhez illeszkedő szólást! Lóvá tesz. Bolond lukból bolond szél fúj. Egy bolond százat csinál. 4. Csoportos feladat: mi lehetett a történet előzménye? Írjatok bevezetőt hozzá! Olvassátok fel a többieknek a bevezetőtöket! Majd osszátok el a szerepeket, s olvassátok el a történetet hangjátékszerűen! Akinek nem jut szerep, gondoskodjon a háttérzajokról! 5. Csoportos feladat: illesszétek össze a 3. boríték mondatait párbeszéddé! Írjatok hozzá bevezetést és befejezést is! Tanuljátok meg, és adjátok elő több szereposztásban úgy, hogy a gyerek és az árus az általuk választott szerepkártyának megfelelő módon viselkedik! A többieknek arra kell tippelnie, hogy melyik szereplő melyik szerepkártyát választotta! Szerepkártyát a bevezetőt, befejezést mondók is válasszanak! 3. A nyulacska harangocskája 1. Keretezd be az olvasókönyvi szövegben a bevezetést! Mi mindent tudunk meg belőle? Színezd azonos színűre az összetartozókat! Pótold, ami hiányzik! helyszín: szereplő: előzmény: a szereplők szándéka: A nyulacska vissza akarja szerezni a harangot. Az erdő. A bokor, amire a harangot akasztotta, fává nőtt. időpont: 9

10 2. Rajzold le azt a jelenetet, ami legjobban tetszett! 3. Hogyan kapta vissza a nyulacska a harangocskát? Egészítsd ki a mondatokat! macskának egeret vizet fejszét köszörűkövet nyulacskának harangocskát bikát A kaszás füvet adott a. A tehén tejet adott a. A macska megfogta az. Az egér megcsípte a. A bika megitta a. A víz meghajtotta a. A köszörű megfente a. A kivágott fa visszaadta a. A ló, a róka és az oroszlán 1. Színezd egyforma színűre az összetartozókat! a) derekas a jóért rosszal fizet kivénhedt keskeny gyalogút hálátlan idős, megöregedett ösvény szorgalmas b) gúzsba köt élete fogytáig bömböl lógatja a fejét lehever haláláig ordít szomorkodik elnyúlik, lefekszik erősen megkötöz 10

11 2. Csoportos feladat: a történet befejezését elhagytuk az olvasókönyvben. Szerintetek hogyan végződhet? Többféleképpen is befejezhetitek!olvassátok fel a többieknek, hogyan képzelitek! Majd hallgassátok meg a történet befejezését Ezópusz szerint! A tanítótok felolvassa. 3. Állítsd sorrendbe a mondatokat számozással! Ha ügyes voltál, egy a mesében szereplő szót kapsz megoldásként! V A róka kitalálta, hogyan segítsen az öreg ló baján. 1. N A ló elhúzta az oroszlánt a gazdája házához. 2. Y A gazda elszégyellte magát és jól tartotta a lovát. 3. S A ló az erdőben találkozott a rókával. 4. Ö A gazda elküldte a kivénhedt lovát. 5. É A róka az oroszlánt a ló farkához kötötte Válogasd ki a szereplőkre illő tulajdonságokat! Írd melléjük! szorgalmas kivénhedt lusta gonosz emberséges okos buta éhes segítőkész kegyetlen szégyenkező szomorú ostoba gazdag bátor gazda ló róka oroszlán 5. Csoportos feladat: alakítsatok ötfős csoportokat! Írjátok fel lapokra a 3. feladat mondatait címnek! Beszéljétek meg, hogy melyik rajzon mi legyen! Mindenki kezdjen el rajzolni egyet! A tanító jelzésére adjátok mindig tovább, s folytassátok a kapott rajzot a megbeszélés szerint! Ez a láncrajzolás. 11

12 6. Beszéljétek meg! Milyen változásokat lehet megfigyelni a szereplők tulajdonságaiban? 7. Írj olyan állatneveket, melyekben ezek a mássalhangzók vannak! Keress minél többet! Írd le őket a füzetedbe! ó a, u a, ó, á a o o a Hogyan keresett társat a kutya? 1. Keretezzétek be az olvasókönyvi szövegben a bevezetést! Mi mindent tudunk meg belőle? Színezd azonos színűre az összetartozókat! Pótold, ami hiányzik! helyszín: szereplők: előzmények: a szereplő szándéka: időpont: Elindult, hogy társat keressen magának. Kutya. Réges-régen. 2. Húzd alá a szövegben, ami ezt jelenti: Célba vett minket a puskájával. 3. Keresd meg a mondatok befejezését és kösd össze! A kutya elindult Olyan társat keresett, A kutya folyton ugatott, Mindig tovább ment ahhoz, Csak az ember bíztatta a kutyát, az állatok félelmükben csitították. társat keresni. aki mindenkinél erősebb a világon. hogy ugasson bátran. akitől a társa félt. 4. Rajzold le azt a jelenetet, ami a legjobban tetszett! 12

13 Ebes szólások A szólások és közmondások évszázados megfigyelésekből és gazdag képzeletből született bölcsességek. Szájhagyomány útján maradtak fenn. A magyar néphagyomány részei. 1. Párosítsd a 4. boríték szólásait a magyarázatukkal! 2. Csoportos feladat: rajzoljatok le szólásokat, közmondásokat úgy, hogy a többiek ki tudják találni, hogy mit gondoltatok! Csoportos feladat: gyűjtsetek még állatokkal kapcsolatos szólásokat, közmondásokat és írjátok le! A lusta nyulacska 1. Fogalmazd meg másképpen! A kiemelt szavak helyett keress más kifejezést! a nyulacska kényelmeskedése. Hiszen egy csöpp kis jószág vagyok! Nem tudott aludni, gyötörte a szomjúság. 2. Milyen állatok szerepelnek a mesében? Karikázd be! oroszlán tehén nyúl kutya gazella medve elefánt madárkák veréb strucc leopárd tigris farkas lajhár 3. Rakd sorrendbe az 5. boríték képeit! Meséljétek el a történetet! 5. 13

14 4. Egészítsd ki az összefoglalás mondatait! Az állatok közösen ástak egy A nyulacska nem Ezért az oroszlán nem A nyulacska éjszaka sem ihatott, mert Az elefánt a nyulacska miatt A nyulacska segített Az állatok végül engedték inni, Milyen volt a nyulacska? Színezd ki a rá illő szavakat! erős segítőkész lusta ravasz okos nyulacska gyenge kényeskedő bátor büszke sértődött 6. Rejtvény: írd mellé az ellentétét! (fáradt, árnyékos, nagy, egyszerű, eleven, tiszta, lusta) 1. holt 2. szorgos 3. bonyolult 4. pihent 5. napfényes 6. kicsi 7. piszkos 7. Csoportos feladat: írjatok párbeszédet arról, hogyan vitatták meg az állatok, mit tegyenek a patak kiszáradása miatt! Osszatok szerepeket, mindenki tegye hozzá a maga véleményét! 14

15 8. Keresd ki a könyv tartalomjegyzékéből az alábbi történetek szerzőit! Írd be ezeket a címek mellé! cím Isten veled gólyamadár! szerző Állatvásár A páva és a daru A lusta nyulacska Hogyan keresett társat a kutya? Furulyavásár Azt a mesét, amelynek ismerjük a szerzőjét, műmesének hívjuk. A többi esetben nem ismerjük a szerzőt. Legfeljebb csak a mese gyűjtője, feldolgozója ismert. Az ilyen mesét népmesének nevezzük. 9. Az előző feladatban színezd a népmeséket sárgával, a műmeséket zölddel! Rege a csodaszarvasról 1. Keresd a párját! a) lándzsa deli levente délceg vitéz dárda nedves, süppedős terület leterít elejt locsogós, mocsaras ingovány leüt b) engedélyt szeretne szándékára áldást kér megengedi helyben hagyja szándékát elfogadta a tervüket közibük vágtak kettévágták őket közéjük lovagoltak 15

16 2. Mit jelenthet az, hogy sas a szemük, villám a kezük? Húzd alá! Sárga szeműek és cikkcakkos a karjuk. Éles a látásuk és nagyon gyorsak. Madárlátásuk van és fényes a kezük. Szemöldökük olyan vastag, mint a madarak szárnya, és ráz a kezük. 3. Rakd ki a 6. borítékból, ami összetartozik! Mit őriz? Színezd egyformára! Segít az előző boríték! pásztor kondás gulyás csikós lovakat marhákat disznókat juhokat 5. Milyen volt a gímszarvas? Keresd meg a választ a szövegben és húzd alá! Egészítsd ki a rajzot a szövegnek megfelelően! 6. Karikázd be a szereplőket! Enéh Dávid Etele Nimród Téka Hunor Ful király lányai Endre Dul király lányai. Magyar 16

17 7. Karikázd be a választ a kérdésekre! Mire volt büszke Nimród fejedelem? Tömérdek nyájára, ménesére. Két fiára. Szép feleségére. Hova csalta el őket a gímszarvas? Az üveghegyen túlra. Egy eredményes vadászatra. A gyönyörű, gazdag tájra. Hogyan zajlott a leánykérés? Sokáig udvaroltak a lányoknak. Hirtelen felkapták őket a lovukra. Elrabolták őket. 8. Összekeveredtek az összefoglalás mondatai. Számozással rakd sorba! Egy gímszarvas bukkant fel előttük. Dul király lányait feleségül vették és letelepedtek. Hunor és Magyar elment vadászni. A szarvas csodaszép vidékre csalta a vadászokat. 9. Páros feladat: beszéljétek meg, hogy melyek a csodás részei a történetnek! A hiú szarvas 1. Mit jelent? Karikázd be! szomját oltja elfújja iszik beoltja szomjazik pompás gyönyörű nagyon szép csodaszép pomponos lapul lapos elbújik megbúvik vékonyodik préda zsákmány pléd fogás szerzemény megtorpan megáll megriad megretten dobbant fürge mozgékony gyors ügyes káprázatos ostoba okos buta gyenge szellemi adottságú 17

18 2. Felelj a kérdésekre! Mire volt büszke a szarvas? Miért? Mit szégyellt a szarvas? Miért? 3. Fejezd be a mondatokat az alábbi szókapcsolatokkal! pusztulását okozta megmentette őt gyönyörű volt gyengének tűnt A szarvas két vékony lába de. A agancsa de majdnem. 4. Beszéljétek meg! Mi tévesztette meg a szarvast? Ha csak a szépséget, divatot tartjuk szem előtt, mi mindenről terelődhet el a mi figyelmünk? 5. Csoportos feladat: válasszatok ki egy történetet a hónapban olvasottak közül! A füzet és a munkafüzet segítségével idézzétek fel, hogy milyen volt az óra, amikor olvastátok! Milyen feladatok kapcsolódtak hozzá? Kinek mi tetszett a történetben? Próbáljatok ezek alapján beszámolót írni egy kitalált osztálytársnak, aki nem volt ott az órán! Legyen bevezetése, írhattok bele párbeszédes részeket, s zárjátok is le a történetet! A mondatokat közösen fogalmazzátok, de felváltva, a füzetet körbeadva írjátok le! A fák és a fejsze 1. Keretezzétek be az olvasókönyvi szövegben a bevezetést! Mi mindent tudunk meg belőle? Pótold, ami hiányzik! helyszín: szereplők: előzmény: Favágó, hatalmas fák. Nem derül ki. a szereplők szándékai: időpont: Miért ilyen szűkszavú a bevezető? 18

19 2. Fejezd be az összefoglalás mondatait! Az alábbiakból válogass! megengedték neki szóbaálltak vele kivághasson egy csemetét erdőbe adtak neki egy erős fát kivágni az erdőt A favágó besétált az. Udvariasan megkérte a fákat, hogy. A fák elkezdte. Az elkészült fejszével. A megmaradt fák megbánták, hogy. 3. Igaz vagy hamis? Írj mögé H vagy I betűt! A favágó azért volt udvarias, mert bizalmat akart kelteni. A favágó nem volt őszinte, sőt becsapta a fákat. A fák jól döntöttek, amikor a legkisebb fát odaadták a kedves favágónak. A fák átláttak a favágó túlzó kedvességén. 4. Rakd ki a 7. boríték képtörténetét! Mindegyik képhez fogalmazz egy mondatot! Írd le a füzetedbe! Beszéljétek meg! Milyen hibát vétettek az öreg fák? Hogyan fejeződhet be a történet? A gesztenyefa meséje 1. Az azonos jelentésű szavakat színezd egyforma színnel! huncutkodik Zala kupola hajdanában hordódonga egyik megyénk neve viccelődik a hordó alkatrésze régen kerek tetőszerkezet 19

20 2. Mit gondolt a kisfiú, mi készülhetett gesztenyefából? Húzd alá a szövegben, és írd a képek alá! 3. Karikázd be a választ a kérdésekre! Melyik bútorral beszélgetett álmában a kisfiú? hintaszék könyvespolc hordó asztal ágy szekrény Miből készült ez a bútor? gesztenyepüréből vadgesztenyefából diófából szelídgesztenyefából műanyagból tölgyfából Mi készül még belőle, az asztal szerint, bútoron kívül? ajtó ablak ágy papír hordódonga szekér hordó 4. Rajzold be a képbe, mi történik a zöld csillagokkal ősszel! 20

21 5. Húzd alá a szövegben, miben különbözik a vadgesztenye a szelídtől! 6. Csoportos feladat: rendezzétek a 8. boríték mondatait párbeszéddé! Készítsétek elő a 3. boríték szerepkártyáit is! Találjatok neki címet, s írjatok bevezetőt és befejezést! Tanuljátok meg, és adjátok elő több szereposztásban úgy, hogy a vevő és az árus az általuk választott szerepkártyának megfelelő módon viselkedik! A többieknek arra kell tippelnie, hogy melyik szereplő melyik szerepkártyát választotta! Szerepkártyát a bevezetőt, befejezést mondók is válasszanak! 8. Mátyás király és a százesztendős ember 1. Az azonos jelentésű szavakat színezd egyforma színnel! aggastyán görnyedezik kend nyájas megbotránkozás maga megszólítás túlzottan kedves nagyon öreg sok birkája van hajladozik felháborodás, megdöbbenés 2. Keresd meg a mondatok befejezését és színezd egyformára! a) A király séta közben Mátyás nem értette, miért Az öreg azt remélte, még neki is Ha mégsem érné meg, hogy a fa teremjen, A királyt érdekelte, hogy dolgozik egy öreg pihenés helyett. lehet öröme a munkájából. felfigyelt egy érdekes eseményre. megéri-e az öreg a fa első termését. akkor az utódainak terem. 21

22 b) Öt év múlva a százesztendős ember Vitt a királynak kóstolóba Mátyás király mosolygott, A király gazdagon Mátyás példát mutatott az uraknak azzal, amikor felismerte az öreget. megjutalmazta az idős embert. felment Budára a királyhoz. hogy tisztelte a dolgos, idős embert. egy kosár almát. 3. Húzd alá a jó választ a kérdésekre! Miért csodálkozott Mátyás király? Mit mondott az öregnek Mátyás? Mert egy öreg ember fát ültetett. Mert egy fiatalember fát vágott. Mert egy ember köszönt neki. Miért ültetett fát az öregember? Hogy legyen mit kivágni. Mert szeretett dolgozni. Az unokái kedvéért ültette el a fát. Hogy ne ültessen több fát. Hogy vigyen neki a fa gyümölcséből. Hogy várjon még egy esztendőt. Miért adott jutalmat Mátyás? Mert becsülte, hogy ilyen öreg. Mert az utódai hasznára dolgozott. Mert ízlett neki az öreg almája. 4. Csoportos feladat: játsszátok el Mátyás találkozásait a százesztendős emberrel! 5. Beszéljétek meg! Ma mi lehet olyan dolog, amit azért csinálunk, hogy majd az utánunk élő nemzedékeknek haszna, öröme legyen benne? A civakodó testvérek 1. Mit jelent? Keresd a párját! Színezd egyforma színűre! civakodik jelentéktelen csekélység nyaláb apróság veszekedik köteg mellékes 22

23 2. Melyik mondat igaz? Írj mögé i betűt! A hamis mondatokban húzd alá ami nem jó, és írd le kijavítva a füzetedbe! Élt egyszer egy ember, akinek három fia volt. A fiúk mindig veszekedtek az apjukkal. Az apa egyszer egy köteg vesszőt adott a fiai kezébe. A fiúk könnyedén kettétörték a köteget. A fiúk megértették, hogy mit vár tőlük az apjuk. 3. Húzd alá a jó választ a kérdésekre! Miért nem lehetett eltörni a köteg vesszőt? Mert nagyon vastag, erős volt a köteg. Mert nehéz volt felemelni a köteget. Mert nem tudták jól átölelni a köteget. Hogyan lehetett mégis eltörni? Mert az apa nagyon erős ember volt. Mert az apa okos ember volt, és egyenként törte össze a vesszőket. Mert segítettek az apának a fiúk is. 4. Melyik közmondás kapcsolódik a történethez? Karikázd be! Többet ésszel, mint erővel. Egységben az erő. Hajlik, mint a fűzfavessző. 5. Írj olyan szavakat, amelyek így kezdődnek! ka : kalap, ta : tanul, 6. Beszéljétek meg! Minden vita baj volna? Mi a különbség a vita és a civakodás között? Idézzetek fel olyan alkalmakat az osztály életéből, amikor a vitatkozásotok miatt nem jutottatok eredményre! Olyat is, amikor nagy vita volt, de végül megegyeztetek és jól sikerült minden! 23

24 7. Csoportos feladat: írjatok párbeszédet a marakodó testvérek civakodásának bemutatására! Választható témák: a) Mit játsszunk most? b) Ki rakja rendbe az étkezőasztalt ebéd után? c) Melyik próbálja először eltörni a vesszőköteget? Osszatok először szerepeket egymás között! A szereplők a saját szövegeiket a többiek segítségét, ötleteit figyelembe véve határozzák meg! Jóváhagyásuk nélkül nem lehet az adott szöveget lejegyezni. Mindenki írja a párbeszédet a saját füzetébe! Színnel jelöljétek a saját mondataitokat! Akkor lesz igazán jó, ha időnként többen is megszólaltok! Veszekedés, marakodás során ez sajnos gyakori! Az aranyparázs 1. Mit kért a szegény testvér a gazdagtól? Karikázd be! kenyeret sót lisztet tejet savót fát parazsat aranyat korsót vékát 2. Hogyan szerepelnek a szövegben? mérőedény az aludttejből kicsepegő savanyú folyadék izzó fa raktárépület gabonának 24

25 főzésre használt nagy fémedény 3. Szerinted igazak-e ezek az állítások? Az igazak mögé I a Hamisak mögé H betűt írj! A szegény és gazdag testvér mindenben segített egymásnak. A gazdag testvér nem segített a szegénynek. A gazdag testvér adott lisztet és savót a szegénynek. A szegény testvér büszke volt és nem kért segítséget. A szegény testvér vizet és sót kért a gazdagtól. A szegény ember kért parazsat és vékát a testvérétől. 4. Egészítsd ki az összefoglalás mondatait az alábbi részletekkel! Számozással állítsd sorba a mondatokat a mesének megfelelően! testvér szegény öreghez kért az öreg parazsából arannyá változott parazsat sem adott. A testvérek közül az egyik a másik gazdag volt. Elment a szegény ember parázsért az erdőben megismert. A gazdagnak nem, a szegénynek viszont sok gyereke volt. A gazdag testvér is Volt egyszer két Az öreg parazsa A gazdag testvér még de ő pórul járt... a szegénynek. 25

26 5. Milyen tanulsága lehet a mesének? Húzd alá! Több is lehet! Kétszer ad, ki gyorsan ad. Aki sokat markol, keveset fog. Több az elég, mint a sok. Jótett helyébe jót várj. Ki ma szegény, holnap gazdag lehet. 6. Páros feladat: meséljétek el a történetet az erdei öregember szemszögéből! Alkoss a 9. boríték mondataiból párbeszédet! Egy már ismert történethez kapcsolódik. Olvassátok fel páros feladatként! Dióbél királyfi 1. Ez a mese verses mese. Színezd egyformára a rímelő szavakat! facsarodott sótartó kaláccsal ábrázatom szemem béles ismerem éles hajló tanáccsal panaszkodott jutalom 2. Színezd azonos színűre, ami ugyanazt jelenti! mindig a keze ügyében tartja az eszét sok fáradsággal takarítja meg eljárt rajta az idő kérdés a szemében a másik falat három királyfi támogatja végigment rajta a kakukkos óra nehezen takarítja ki érdeklődően néz a falnak dől a három királyfi figyel, és jól gondolkodik nagy nehezen megspóroltam megöregedett 26

27 3. Mit jelent? Színezd ki a fogalmakat, rajzokat, és színezd ki a képen is őket ugyanazzal a színnel! béres tegez járom számszeríj nyílpuska fizetségért dolgozó földműves szarvasmarha vagy ló nyakába való fakeret a nyílvesszők tokja 4. Kik a szereplők? Karikázd be a mese szereplőit! Híresincs király Nevenincs király Telezsák királyfi Dióbél királyfi bolond Málészáj királyfi Nyakigláb királyfi Csupaháj királyfi öregbéres juhász 27

28 5. Húzd alá a választ a kérdésekre! Miért nem akart lőni Dióbél királyfi? Mert félt, hogy úgysem találja el. Mert félt a testvéreitől. Mert tisztelte az édesapjának az arcképét is. Mert nem volt elég hegyes a nyílvesszője. Miért Dióbél királyfi nyerte el a királyi koronát? Mert a testvéreinél jobban célzott. Mert nem akart bármi áron király lenni. Mert ő volt a legkisebb királyfi. Mert nem volt lánytestvére. 6. Csoportos feladat: olvassátok el a mesét szerepek szerint! Jelöljétek az olvasókönyvben a szereplők nevével azt a részt, amit ő mond! Hogyan lelte meg Mirkó királyfi az aranyvirágot? 1. Kik a szereplők? Egészítsd ki a listát! Fehér király legnagyobb királyfi Fekete király lánya 2. Egészítsd ki a Fehér király arcképeit! a mese elején a mese végén 28

29 3. Keresd meg a mondatok befejezését és színezd egyformára! Az istállóban csak egy Mirkó királyfi elindult, Mirkó kedvesen bánt a lóval, A Fehér királynak végül Mirkó a Fekete király palotájából mindkét szeme nevetett. ezért a táltos elvitte a Fekete királyhoz. hogy megkeresse a Fekete király országát. elhozta az aranyvirágot és az aranyalmát. sovány gebe maradt. 4. Idézzük fel a történetet, egészítsétek ki a mondatokat a szöveg alapján! paripával aranyvirágért aranyalmáért sebesebben gebe aranyalmává táltos paripa nevetett aranyvirággá A király fiai elindultak az és az. A két idősebb fiú csodaszép mehetett. Mirkó királyfinak csak egy jutott. Az úton kiderült, hogy az öreg, sovány gebe tulajdonképpen egy. Ezért Mirkó királyfi a testvéreinél ért a Fekete király udvarába. A Fekete király lánya változott, a Fekete király pedig. Mirkó hazavitte őket, s ezentúl az édesapja mindkét szeme. 5. Szerinted hogy fejeződhet be a történet? Egészítsd ki a mondatokat! Megörült egymásnak a két Mirkó és a Fekete király lánya A lakodalomra a két nagyobb testvér 29

30 6. Húzd alá a szövegben azokat a részeket, amelyek a valóságban nem történhetnek meg! Hány ilyen eseményt találtál? 7. Rajzold le, hogy mivé változtak! A hunok hazát keresnek 1. Mit jelent? Színezd azonos színűre! Úgy elszaporodtak, mit fűszál a réten. Amit ígért, állta is. Szedd fel innen a sátorfádat! Én az adót nem arannyal fizetem, hanem vassal. Betartotta a szavát. Menj el innen! Nagyon sokan lettek. Erősebb vagyok, harcban legyőzlek. 2. Színezd egyformára az összetartozó mondatrészeket! Úgy elszaporodtak, Szedd fel innen Amit ígért, Én az adót nem arannyal fizetem, állta is. hanem vassal. mint fűszál a réten. a sátorfádat. 3. Melyik csoportba tartozik a történet? Karikázd be! Miért gondolod? népmese műmese monda regény verses mese 30

31 4. Egészítsd ki az összefoglalás mondatait a táblázat szavaival! nép Hunor turulmadár Magyar Attila sátraik hun Duna Magyarország római karddal adó Sokáig békességben éltek és gyermekei. De a földjük kicsi volt két ilyen nagy Ezért a Fölszedték a A elindultak, hogy új hazát keressenek., és elbúcsúztak a magyar testvérektől. röpködött előttük, az mutatta az utat. Sok népet legyőztek, míg végül megérkeztek a folyó mellé, a mai. Itt a nép uralkodott. A hunok nem fizettek, hanem támadtak a római császár hadseregére. A hunoknak volt a királya. 5. Beszéljétek meg! Melyek azok a részletek, elnevezések a történetben, amelyekről azt gondoljátok, hogy valóságosak lehetnek? Húzzátok alá a szövegben! Az Isten kardja 1. Mit jelent? Színezd azonos színűre! üsző szava akadozik selyemfű táltos pöröly tanácsadó pap sima rét félve beszél nagykalapács fiatal tehén 31