Sportszervezeti helyzetkép az észak-alföldi megyékben

Átírás

1 Sportszervezeti helyzetkép az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal július Tartalom Bevezető... 2 Összefoglalás... 2 A sportszervezetek demográfiája... 3 A kiemelt látványsportágak helyzete... 7 Labdarúgás... 7 Kézilabda... 9 Kosárlabda Vízilabda Jégkorong Egyéb olimpiai sportágak További információk, adatok (linkek) Elérhetőségek

2 Bevezető Az elmúlt évtizedekben jelentősen bővült a szabadidős tevékenységek köre. Ezen belül markáns szerepet tölt be a sport, egyrészt a hagyományos sportágak népszerűségével, másrészt az újonnan megjelenő, extrém sportok elterjedésével. Kiadványunkban a sporttevékenységek észak-alföldi jellemzőit alapvetően két irányból közelítjük meg. Az egyik a KSH gazdasági szervezeteket nyilvántartó regisztere, amely alapján azoknak a szervezeteknek a területi eloszlását mutatjuk be, amelyek főtevékenységük szerint sportlétesítményt, sportegyesületet működtettek, testedzési szolgáltatást, illetve egyéb sporttevékenységet végeztek december 31-i állapot szerint. A másik információforrást a sportági szakszövetségek hivatalos internetes oldalai jelentik, melyek segítségével a szervezeti statisztikából származó információkat sportágankénti helyzetképpel árnyaljuk. A sportágak teljes körének áttekintésére nem vállalkozhatunk, így elemzésünk keretét leginkább az olimpiai sportágak jelentik, melynek a évi londoni játékok is aktualitást adnak. Elsősorban a felnőtt versenyrendszerekben résztvevő sportszervezetekre fókuszálunk, feltételezve azt, hogy nagyrészük jelentős utánpótlásbázisokra épül. A sportágak közül is kiemelten foglalkozunk az ún. látvány-csapatsportágakkal (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong), melyek finanszírozására a évi sporttal összefüggő elfogadott törvénymódosítások a korábbinál lényegesen kedvezőbb feltételeket teremtettek. Ennek hatása valószínűleg a későbbiekben lesz érzékelhető, így az általunk bemutatott helyzetkép egy kiindulási alapot jelenthet. Az információk értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a versenysport mellett számos olyan vetülete van a sportnak (pl. diáksport, fogyatékosok sportja, vagy a szervezetektől független szabadidősport), amelyről pontos adatokkal nem rendelkezünk. Összefoglalás Észak-alföldi székhellyel 2011 végén 1700 sportszervezetet tartottak nyilván, így tízezer lakosra 12 szervezet jutott. Lakosság-arányos számuk az országos átlagnál alacsonyabb volt, azonban a gazdasági szervezetekre összességében jellemzőnél jobban megközelítette az országos mutatót. A sportszervezetek megoszlása településtípusonként jelentős eltéréseket mutat a térségben. Hajdú-Biharban a megyeszékhelyen koncentrálódik a sportszervezetek közel fele, Jász- Nagykun-Szolnok megyében pedig a nagyobb települések relatív hozzájárulása magasabb az átlagosnál. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ugyanakkor a sűrűbb településszerkezet okozza a sportegyesületek és -vállalkozások nagyszámú jelenlétét. A települések döntő többsége ugyanis képviselteti magát valamelyik csapatsportágban, és ez jellemzően a helyi székhelyű sportegyesület keretein belül valósul meg. A térség településeinek négyötöde rendelkezett legalább egy sportszervezettel. A sportszervezet nélküliek jellemzően az 1000 főnél alacsonyabb lélekszámúak közül kerülnek ki. A kisebb települések relatíve nagyobb gyakorisága miatt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az átlagosnál valamelyest alacsonyabb a sportszervezettel rendelkező települések hányada. Gazdasági forma szerint a régió sportszervezeteinek kilenctizedét nonprofit szervezetként jegyezték, ami az országosnál valamelyest magasabb arányt jelent. A fennmaradó egytizedet a vállalkozási formák jelentették, melyek legnagyobb hányada korlátolt felelősségű társaságként szerepelt a gazdasági szervezetek regiszterében. A nonprofit szervezetek részaránya 2

3 Sportszervezeti helyzetkép az észak-alföldi megyékben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb, ami összefüggésben van a kisebb településeken működő összességében nagyszámú sportegyesület jelenlétével. Hajdú-Biharban ugyanakkor a vállalkozási forma súlya átlag fölötti, ami részben a debreceni sportkluboknak a látványsportok területén elért teljesítményének köszönhető, hiszen ez jelenti a sportnak azt a szegmensét, amelyben jelentős pénzügyi eredmények realizálhatók. A kiemelt látvány-csapatsportágak hazai élvonalában (a jégkorong kivételével) jellemzően megtalálhatók a térség sportszervezetei. Közülük férfi labdarúgásban és kosárlabdában a régióba (azon belül Debrecenbe, illetve Szolnokra) került a 2011/2012. évi felnőtt magyar bajnoki cím. A hivatalos versenyrendszerben résztvevő csapatok száma alapján hagyományosan legnagyobb tömegbázissal a labdarúgás rendelkezik. A legkiterjedtebb versenyrendszer a települési kötődésnek is köszönhetően Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében zajlik. A többi kiemelt labdajáték közül a kézilabdát általában városi, a kosárlabdát megyeszékhelyi koncentráció jellemzi. A vízilabda és a jégkorong infrastrukturális háttere a régióban korlátozottan áll rendelkezésre. A sportágak nagyobb részénél érvényesül a megyeszékhelyi dominancia, egyrészt a felkészülést segítő kedvezőbb létesítmény-helyzet, másrészt az élsport finanszírozására képes sportszervezeti, szponzori háttér miatt. Más sportágaknál (evezés, kajak-kenu) a természeti adottságok határozzák meg a szervezetek jelenlétét. A megyeszékhelyeken kívüli bázisok nagyobb számú előfordulása csak néhány sportágban (pl. asztalitenisz, súlyemelés) jellemző. A hagyományos olimpiai sportágak többségének régiós képviselői fellelhetők a hazai versenyrendszerek eredménylistáin. A évi londoni olimpián résztvevő 156 magyar sportolóból várhatóan az észak-alföldi sportszervezetek 11 versenyzőt adnak, közülük 5 fő Hajdú-Bihar, 4 fő Jász-Nagykun-Szolnok, 2 fő pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei klub sportolója. A sportszervezetek demográfiája A sportról szóló évi I. törvény értelmében a sportszervezetek körébe a sportegyesületek és a sportvállalkozások tartoznak. A sportszervezeteknek ez a két típusa alapvetően a gazdálkodási formában különbözik egymástól, ugyanakkor mindkettő célja és főtevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. A sportegyesület a magyar sport hagyományos alapegysége, a versenysport, a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport műhelye, amely a sportvállalkozások terjedése mellett is a sporttevékenység kifejtésének leggyakoribb szervezeti keretét jelenti. A szervezett szabadidősport és az amatőr sport alapvetően sportegyesületi keretekben zajlik, de az egyesületek a versenysportban és az élsportban is fontos szerepet játszanak. A sport szerepe az egyén és a társadalom életében lényeges változásokon ment keresztül, és napjainkban a testmozgás nemcsak az egészséges életmód meghatározó tényezője, hanem jelentős bevételszerző tevékenység is egyben. Ezzel összefüggésben a sporthoz kapcsolódó szolgáltatások a gazdaság integrált és dinamikusan fejlődő területévé váltak, aminek egyik következménye a sportvállalkozások, mint nyereségérdekelt gazdasági társaságok megjelenése a sportszervezetek körében. A sportvállalkozások jellemzően csapatsportágakban, azon belül is főleg a látványsportok területén tevékenykednek, és üzletszerű gazdasági tevékenységüket többnyire az élsporthoz kapcsolódóan folytatják. A sporttörvény szabályozása alapján sportvállalkozás kétfajta jogi formában működhet: korlátolt felelősségű társaságként, vagy részvénytársaságként. Ezek mellett közhasznú társaság 3

4 keretében is folytatható sporttevékenység, de kizárólag a fogyatékosok sportja és a szabadidősport területén. A sporttörvény döntött a mindenkori központi sportirányítást segítő strukturált adatbázis, az úgynevezett nemzeti sportinformációs rendszer létrehozásáról is, amelynek célja, hogy a sport működését meghatározó tényezőkkel (köztük a sportszervezetekkel) kapcsolatos információk nyilvánosan, egy helyen, rendszerezett formában álljanak rendelkezésre. A nemzeti sportinformációs rendszer felállítása jelenleg is folyamatban van, így a sporttörvényben meghatározott sportszervezeti formákról egyelőre részleges információkkal rendelkezünk. Elemzésünkben a sporttörvény fogalmi meghatározásától némiképp eltérően azokat a társas vállalkozásokat, illetve nonprofit szervezeteket tekintjük sportszervezeteknek, amelyek statisztikai főtevékenységük alapján a sporttevékenység alágazatba tartoznak december 31-én országosan ilyen szervezet szerepelt a gazdasági szervezetek regiszterében, és ezek tizedének, 1700 szervezetnek Észak-Alföldön volt a székhelye. (A sportszervezetek területi eloszlását kisebb közép-magyarországi koncentráció jellemzi, mint a társas vállalkozásokét és a nonprofit szervezetekét összességében: a sportszervezetek közül minden harmadik, az összes gazdasági szervezet 1 közül minden második a központi régióban rendelkezik székhellyel.) A regisztrált sportszervezetek száma az észak-alföldi településeken, december ábra Sportszervezetek száma Észak-Alföldön tízezer lakosra 12 sportszervezet jutott, az országos átlag héttizede, ami a gazdasági szervezetekre 1 számítottnál jobban közelíti az országos középértéket. A tízezer lakosra jutó sportszervezetek száma a térség három megyéjében csak szűk intervallumban (11,3 12,2) szóródik, a megyéken belüli allokáció azonban jelentős térségi sajátosságokat mutat. Hajdú-Biharban a megyeszékhelyen koncentrálódik a sportszervezetek közel fele, Jász- 1 Egyéni vállalkozók és költségvetési szervek, illetve költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek nélkül. 4

5 Sportszervezeti helyzetkép az észak-alföldi megyékben Nagykun-Szolnok megyében pedig a nagyobb települések relatív hozzájárulása magasabb az átlagosnál. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ugyanakkor a sűrűbb településszerkezet okozza a sportegyesületek és -vállalkozások nagyszámú jelenlétét. A települések magas száma azért meghatározó, mert döntő többségük képviselteti magát valamelyik csapatsportágban általában az országos vagy megyei labdarúgó-bajnokság valamelyik szintjén és ez jellemzően a helyi székhelyű sportegyesület keretein belül valósul meg. 1. tábla A regisztrált sportszervezetek elterjedtsége a települések népességnagyság-kategória szerinti csoportjaiban, december 31. Hajdú-Bihar Népességnagyságkategória Jász-Nagykun- Szolnok Szabolcs-Szatmár- Bereg Észak-Alföld Sportszervezet a) ÖSSZESEN Tízezer lakosra jutó sportszervezet 999 8,4 9,9 14,1 12, ,1 10,5 8,7 9, ,5 8,9 11,2 10, ,3 12,5 12, a) 15,1 19,5 15,6 16,1 ÖSSZESEN 12,2 11,8 11,3 11,8 a) Megyeszékhelyek. A térség 389 településének négyötöde rendelkezik legalább egy sportszervezettel. A fennmaradó 78 község közül 50 Szabolcs-Szatmár-Bereg, 17 Hajdú-Bihar, 11 pedig Jász- Nagykun-Szolnok megyében található, és 81%-uk lakónépessége 1000 főnél alacsonyabb. A kisebb települések kedvezőtlenebb helyzete miatt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az átlagosnál (80%) valamelyest alacsonyabb a sportszervezettel rendelkező települések hányada (78%). E tekintetben a legmagasabb arány (86%) Jász-Nagykun-Szolnok megyét jellemzi, Hajdú-Biharban pedig a régiós átlagnak megfelelő érték számítható. Gazdasági formánként vizsgálva a régió sportszervezeteinek többségét, kilenctizedét az országosan jellemzőnél valamelyest nagyobb arányát nonprofit szervezetként jegyezték. A fennmaradó egytizedet a vállalkozási formák jelentették, és legnagyobb hányaduk korlátolt felelősségű társaságként szerepelt a gazdasági szervezetek regiszterében. A nonprofit szervezetek aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb (93%), ami összefüggésben van a kisebb településeken működő összességében nagyszámú sportegyesület jelenlétével. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az előbbinél valamivel alacsonyabb (90%) a nonprofit szervezetek részaránya, Hajdú-Biharban ugyanakkor a vállalkozások szerepvállalása átlag fölötti (a megyei székhelyű sportszervezetek 14%-át nyereségorientált formában jegyezték), ami részben a debreceni sportkluboknak a látványsportok területén elért országos viszonylatban is jó teljesítményének köszönhető, hiszen ez jelenti a sportnak azt a szegmensét, amelyben jelentős pénzügyi eredmények realizálhatók. Szakágazatonként tekintve az észak-alföldi székhellyel rendelkező sportszervezetek 58%-át az úgynevezett egyéb sporttevékenység szakágazatban jegyezték, vagyis jellemzően 5

6 sportesemények rendezésével, promóciójával, illetve sporthorgászat- és vadászat szervezésével foglalkoztak, valamint ide tartoznak a sportszövetségek, szabályozó testületek is. A sporttevékenységet végző szervezetek másik nagyobb csoportját, 31%-át jelentették azok a hivatásos, félhivatásos vagy amatőr sportklubok és egyesületek, amelyek tagjaik számára lehetőséget biztosítanak a sportolásra. A régió sportszervezeteinek további 8%-a elsősorban szabadtéri vagy fedett pályás sportesemény megrendezésére alkalmas létesítmény működtetésével, illetve az ezekben megrendezésre kerülő sportesemények szervezésével, lebonyolításával foglalkozott. A szervezetek fennmaradó 2%-át a testedzési szolgáltatás szakágazatban jegyezték, amelybe a fitnesz- és testépítő klubok és létesítmények szolgáltatása tartozik. A regisztrált sportszervezetek megoszlása szakágazatonként, december ábra Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld % Sportlétesítmény működtetése Sportegy esületi tev ékeny ség Testedzési szolgáltatás Egy éb sporttev ékeny ség A térség három megyéjében a sportszervezetek szakágazatonkénti megoszlása kisebb eltéréseket mutat. Hajdú-Biharban a sportegyesületi tevékenység, Jász-Nagykun-Szolnok megyében a sportlétesítmény működtetése, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig az egyéb sporttevékenység képvisel az átlagosnál magasabb részarányt. 6

7 Sportszervezeti helyzetkép az észak-alföldi megyékben A kiemelt látványsportágak helyzete A évi sporttal összefüggő elfogadott törvénymódosítások lehetőséget adnak a látványcsapatsportágak (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) gazdasági társaságok nyereségadójából történő finanszírozására, sporttámogatáshoz kapcsolódó adókedvezmény igénybevételére. Ennek hatása nyilván a későbbiekben lesz mérhető, így jelen kiadványunk egyfajta kiindulási állapotot mutat be a fenti sportágak szakszövetségi információi alapján. Elsősorban a felnőtt versenyrendszerben résztvevő északalföldi sportszervezetek országos bajnokságokban való megjelenését, a megyei bajnokságokban szereplő csapatok térbeli eloszlását, település-típusonkénti jellegzetességeit vázoljuk fel. A látványsportágak kiemelt támogatása várhatóan nem csak a szervezetszám alakulására lesz hatással, hanem az adott szervezeten belül sportolók számára, illetve a lehetővé váló fejlesztések révén a sporttevékenység körülményeire, minőségére is. Különösen a gyermek- és utánpótláskorúak szervezett sportjának feltételei javulhatnak. Ez utóbbira vonatkozóan ugyan pontos számokkal nem rendelkezünk, de az utánpótlásbázisok jellemzően (akár több szervezetben is) egy-egy felnőtt csapat hátországát jelentik. Labdarúgás A hivatalos versenyrendszerben résztvevő sportszervezetek száma alapján az ország legnépszerűbb sportága még mindig a labdarúgás, a nemzetközi szintű sikertelenségből eredő negatív társadalmi megítélés ellenére is. A régió labdarúgásának zászlóshajója a DVSC-TEVA csapata, amely az utóbbi évek legsikeresebb hazai futballcsapata hat magyar bajnoki címmel és öt Magyar Kupa győzelemmel. A stabil gazdasági hátterű debreceni klub a nemzetközi porondon is letette névjegyét a Bajnokok Ligájában és az Európa Ligában. A hazai NB I-es bajnokság 16 csapatos mezőnyében a DVSC-TEVA az egyetlen észak-alföldi klub. A sportszervezet kedvezőtlen létesítmény-helyzetét várhatóan nagyban javítja a közeljövőben újjáépítendő Nagyerdei Stadion, valamint az utánpótlás-képzést szolgáló akadémia. A magyar bajnokság 32 csapatot számláló második vonalában négy csapat képviselte a régiót a 2011/2012-es idényben. A hajdú-bihari DVSC-DEAC (a DVSC-TEVA fiókcsapata) és a Balmazújváros Sport Kft. mellett a másik két megyeszékhely csapata, a Szolnoki MÁV FC és a Nyíregyháza Spartacus FC vett részt az NB II küzdelmeiben (utóbbi sportszervezet a női NB IIben is indított csapatot). 2. tábla A hivatalos férfi labdarúgó bajnokság különböző szintjein szereplő csapatok száma, 2011/2012 Megnevezés Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szabolcs-Szatmár- Észak-Alföld Szolnok Bereg összesen NB I 1 1 NB II NB III Megyei bajnokság összesen Ebből: Megyei I. osztály Megyei II. osztály Megyei III. osztály Mindösszesen

8 A nemzeti bajnokság harmadik vonalában szabolcs-szatmár-beregi csapatok fordultak elő a legnagyobb számban (10 csapattal), miközben Hajdú-Bihar megyét 4 (DEAC-Szertár Sportbolt, Létavértes SC 97, Hajdúböszörményi TE, Hajdúszoboszlói SE), Jász-Nagykun-Szolnokot pedig mindössze 2 csapat (Szolnoki MÁV FC és Jánoshida SE) képviselte 2011/2012-ben. Megfigyelhető, hogy a labdarúgás országos vérkeringésében Hajdú-Bihar-megyéből a nagyobb lélekszámú városok vannak jelen (a kivételt képező Létavértes a DVSC utánpótlásához köthető). Szabolcs-Szatmár-Bereg megye NB III-as szereplőinél szintén a városok dominanciája jellemző, azonban néhány kisebb lélekszámú község csapata (Kótaj SE, Tiszakanyár SE, Tuzsér SE) is felkapaszkodott a labdarúgás harmadik vonalába. Az észak-alföldi települések részvétele a felnőtt labdarúgás hivatalos versenyrendszerében, 2011/ ábra Népességnagyságkategória, fő Legmagasabb osztály NB I NB II NB III Megyei I Megyei III A labdarúgás hátországát jelentő megyei bajnokságok mindhárom megyében három-három osztályban zajlanak, azonban a résztvevő csapatok száma jelentősen eltér. A Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei küzdelmekben résztvevő csapatok száma (120) több, mint a hajdúbihari (57) és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bajnokságban szereplőké (49) együttvéve. A megyék népesség-arányai nem indokolnák ezt a nagy különbséget, azonban a résztvevő sportegyesületek jellemzően egy-egy településhez kötődnek, részben ezzel magyarázható a sűrű településhálózatú Szabolcs-Szatmár-Bereg kiterjedtebb versenyrendszere. Településnagyság-kategória szerint vizsgálva a térség 5000 főnél népesebb településeinek szinte mindegyike indított felnőtt csapatot a 2011/2012. évi bajnokság valamely osztályában. Az fős települések 69%-a rendelkezett olyan sportszervezettel, mely részt vett valamelyik bajnokságban. E téren a megyék között viszonylag kisebb volt a különbség, a legmagasabb arány (71%) Szabolcs-Szatmár-Beregre volt jellemző. Az 1000 fő alatti 8

9 Sportszervezeti helyzetkép az észak-alföldi megyékben lélekszámú települések esetében a megfelelő korú népesség alacsony száma, valamint a finanszírozás nehézségei miatt is jóval kisebb (29%) a résztvevő települések aránya. A települési kötődés természetesen nem jelenti azt, hogy az egyes csapatokban csak helyi lakosok szerepelnek. A vonzóbb körülmények, személyes ismeretségek sok esetben ösztönzik a települések közötti átjárást. A labdarúgás teremben játszott változatában, a futsalban is megjelennek a térség, különösen Hajdú-Bihar megye sportszervezetei. Közülük legsikeresebb az MVFC Berettyóújfalu férfi csapata, amely a magyar bajnokság ezüstérmét szerezte meg a 2011/2012. évi szezonban. Kézilabda A labdarúgás alapvetően a férfiak sportágának tekinthető, ugyanakkor a kézilabda hivatalos felnőtt bajnokságaiban a térség férfi és a női csapatainak részvétele összességében hasonló. A versenyrendszer egyes szintjein azonban némi differencia figyelhető meg. A sportág hazai élvonalában egy női csapat képviseli a régiót, a DVSC-Fórum a hajdú-bihari megyeszékhely csapata. A korábban nemzetközi színtéren is sikeres klub a 2011/2012. évi szezont az NB I középmezőnyében zárta, ami a megcsappant anyagi lehetőségek tükrében jónak értékelhető. Az észak-alföldi települések részvétele a felnőtt kézilabda hivatalos versenyrendszerében, 2011/ ábra Az országos bajnokság (NB I/B-nek nevezett) második vonalában három, szintén hajdúbihari női csapat, a Nyíradonyi VVTK, a Hajdúnánás Termál SC és a DVSC-Fórum II. volt érdekelt 2011/2012-ben. A férfiaknál ebben az osztályban 5 csapat képviselte a régiót. A nőknél is érdekelt Hajdúnánás mellett Hajdú-Biharból a König-Trade-Balmazújvárosi KK és Hajdúböszörményi TE, a szabolcsi megyeszékhely csapata, a Nyíregyházi KSK-Nyír-Komplett, 9

10 valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyéből a CLAAS-Törökszentmiklósi KE vett részt a férfi NB I/B küzdelmeiben. Egy osztállyal lejjebb, az NB II-ben 14 férfi és 7 női klub szerepelt a három megyéből. A férfiaknál a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei csapatok, a nőknél a Hajdú-Bihar és a Jász- Nagykun-Szolnok megyeiek adták a legtöbb csapatot az NB II-be (Szabolcs-Szatmár-Beregből csak Kállósemjén szerepelt ebben az osztályban). Mindhárom megyében rendeznek felnőtt megyei bajnokságot is, nemenként 5 10 résztvevő csapattal. A különböző szintű bajnokságokban a régió városai adják a résztvevő csapatok zömét, ebben valószínűleg a létesítményhelyzet is szerepet játszik. Kivételek azonban itt is akadnak, ugyanis a kállósemjéni női csapat a női NB II-ben szerepel, és a megyei bajnokságokban is rendre előfordulnak községi csapatok. Kosárlabda A kosárlabda térségi helyzetét megyeszékhelyi koncentráció jellemzi. A sportág férfi szakágának 14 csapatot számláló hazai élvonalában Szolnok, Debrecen és Nyíregyháza csapatán kívül a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászberény is részt vett 2011/2012-ben. A magyar bajnoki cím is a régióba került, konkrétan a Szolnoki Olaj KK csapata nyerte meg (az előző évhez hasonlóan). Emellett nemzetközi sikert is elért a szolnoki klub 2012-ben, nevezetesen a második számú európai sorozat, az EuroChallenge kupa legjobb négy csapata közé jutott, és sportdiplomáciai sikerként a négyes döntő rendezési jogát is elnyerték (a rendezvénynek a debreceni Főnix Csarnok adott otthont). Egy osztállyal lentebb, az NB I/B mezőnyében mindössze egy debreceni csapat, a DEAC képviseli a térséget. Az NB II-ben azonban már 4 észak-alföldi (2 debreceni és egy-egy nyíregyházi és nagykállói) sportszervezet csapata vett részt 2011/2012-ben. Mindhárom megyei bajnokságban több csapat is jelen volt a megyeszékhelyekről, reprezentálva a sportág tömegbázisait. Rajtuk kívül a térség egyes városai kapcsolódnak be a megyék kosárlabda sportjába, közülük néhány csak utánpótlás szinten. A nők mezőnyében az országos bajnokságban csak debreceni, szolnoki és nyíregyházi csapat szerepel a régióból. Mindhárom csapat a hazai bajnokság második vonalának számító Amatőr NB küzdelmeiben vett részt 2011/2012-ben. Vízilabda Olimpiai sikersportágunk, a vízilabda területi elterjedését nagyban korlátozza a létesítményhelyzet, vagyis a sportág művelésére alkalmas sportuszodák alacsony száma. Ennek megfelelően a hivatalos felnőtt versenyrendszerben Észak-Alföldről kizárólag a megyeszékhelyek csapataival találkozhatunk. A férfiak élvonalbeli küzdelmeiben a Debrecen- Fujitsu és a Szolnoki Dózsa-KÖZGÉP csapata az 5. és a 6. helyezést érte el 2011/2012-ben. Szolnok egyébként az alsóbb osztályokban (OB I/B, OB II) is képviseltette magát egy-egy csapattal. Emellett az OB II-ben nyíregyházi és debreceni csapat is szerepelt, utóbbi a bajnokság megnyerésével a következő szezont egy osztállyal feljebb kezdheti. A nőknél egy debreceni csapat (DVSE) indult a régióból a 2011/2012. évi OB I/B-s bajnokságban. A szolnoki csapat két (Hosnyánszky Norbert és Kis Gábor), a debreceni klub egy játékosa (Varga Tamás) tagja az olimpiára készülő magyar férfi vízilabda-válogatottnak (ezen kívül a Szolnok 2 2 játékost ad a szerb és a román, a Debrecen pedig egyet a szerb válogatottnak). 10

11 Jégkorong Sportszervezeti helyzetkép az észak-alföldi megyékben A vízilabdához hasonlóan a jégkorongnak is elengedhetetlen feltétele a megfelelő infrastrukturális háttér, így a sportág gyakorlása csak viszonylag szűk kör számára érhető el. A Magyar Jégkorong Szövetség felnőtt versenyrendszerében szereplő három észak-alföldi település (Debrecen, Jászberény, Nyíregyháza) klubjai jelenleg nem tartoznak a közvetlen hazai élvonalba. Közülük legeredményesebben a Debreceni HK szerepelt a 2011/2012. évi bajnokságban az OB II-es bajnokság megnyerésével. A debreceni jégkorongsport fejlődésében meghatározó volt a fedett jégcsarnok 2004-ben történt átadása, amely a többi jeges sport otthonául is szolgál. A korábban nagyon sikeres jászberényi jégkorongsport mai képviselője, a Jászberényi Fókák, valamint a nyíregyházi székhelyű Szabolcsi Sólymok csapata a regionális bajnokságban vesz részt. Egyéb olimpiai sportágak A hagyományos olimpiai sportágak a hivatalos versenyrendszerben résztvevő szervezetek száma alapján eltérő intenzitással vannak jelen a térségben. Ennek megfelelően sikerességük is változó. Egyes sportágak észak-alföldi szervezetei olimpiai résztvevőket adnak az országnak, más sportágak egyesületei az utánpótlás-nevelés területén végeznek komoly munkát, ami legalább annyira értékes. Az asztalitenisz hivatalos versenyrendszere egyéni és csapat szinten egyaránt versenyzési lehetőséget biztosít a sportág művelői számára. Észak-Alföld sportszervezetei közül kiemelkedik a szolnoki Jászkun Volán Sport Club, amely az asztalitenisz férfi élvonalában (az Extra Ligában) egyedüliként képviseli a régiót. Emellett az egyesület utánpótlás szintű nemzetközi sikerei komoly hátországról tanúskodnak. A férfiak második vonalába két szabolcsszatmár-beregi csapat, az Apagy SE és a Nyírbátori ASE kvalifikálta magát legerősebb csapatával. A csapatversenyben induláshoz szükséges viszonylag alacsony létszámnak köszönhetően egy-egy sportszervezet a különböző osztályokban jellemzően több csapatot is indít. Így a sportág versenyrendszere kiterjedt, a térség csapatai az országos bajnokság alacsonyabb osztályai mellett megyei bajnokságokban is indulhatnak. Hajdú-Bihar megye két osztályában összesen 25, Szabolcs-Szatmár-Beregben 14, Jász-Nagykun-Szolnokban 10 csapat vett részt a megyei bajnokság küzdelmeiben 2011/2012-ben. Az egyik legtradícionálisabb olimpiai sportág, az atlétika versenyzői számára a megyeszékhelyek sportszervezetei tudják biztosítani azokat a feltételeket, amelyek segítségével kiemelkedő eredményeket érhetnek el. Atlétikában Hajdú-Bihar megyét a Debreceni Sportcentrum versenyzője, Kazi Tamás képviseli az olimpián, aki 800 méteres síkfutásban szerzett jogot az indulásra. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből a Szolnoki Honvéd SE olimpiai ezüstérmes diszkoszvetője, Kővágó Zoltán vesz részt a londoni játékokon. Rakonczai Bea maratoni futó és Helebrandt Máté gyalogló személyében Szabolcs-Szatmár- Bereg megye két atlétája is olimpiai résztvevő, mindketten a Nyíregyházi Vasutas Sport Club versenyzői. Az említetteken túl a megyeszékhelyek több sportszervezete is eredményesen működik felnőtt és utánpótlás szinten egyaránt. A birkózásban az előbbinél kevésbé jellemző a megyeszékhelyi koncentráció. A Magyar Birkózó Liga nyilvántartása szerint Hajdú-Bihar megyében 11, Jász-Nagykun-Szolnokban és Szabolcs-Szatmár-Beregben 7 7 birkózó klub, vagy birkózással is foglalkozó egyesületi szakosztály működik ben a női birkózás felnőtt egyéni országos bajnokságán 48 kilogrammos súlycsoportban Nyíri Dóra, a Püspökladányi Birkózó Klub versenyzője második helyezést ért el, a férfiaknál a szabadfogás versenyszámában a 74 kilogrammos 11

12 súlycsoportban Tőzsér Sándor, a Debreceni Sportcentrum KKN Kft. birkózója aranyérmet szerzett. A birkózásnál kisebb szervezetszámmal vannak jelen a régióban a cselgáncs (judo) képviselői, és közülük a Debreceni Sportcentrum KKN Kft. versenyzője, Madarász Tamás olimpiai résztvevő. Az evezés és a kajak-kenu csak nagyobb felületű állóvíz, illetve alkalmas folyóvíz megléte mellett folytathatók, így e sportágak csak néhány Tisza-parti településen honosodtak meg. Az evezősök térségi bázisát leginkább Szolnok jelenti, ahol a legrégebbi múlttal a Tisza Evezős Egylet rendelkezik. A londoni olimpián az egyesület sportolója, Simon Béla is képviseli hazánkat. A Szolnoki Sportiskola SE és a Szolnoki Sportcentrum Nonprofit Kft. evezős és kajak-kenu szakosztályai az utánpótlás-nevelésre helyezik a hangsúlyt. E téren a szintén Jász- Nagykun-Szolnok megyei Tisza Balneum Tiszafüredi Kajak-Kenu SE is eredményesen működik. A Tisza felső folyásszakaszán a körülmények nem teszik lehetővé a versenyeket és az edzéseket, ezért Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csupán egy tiszalöki sportszervezet foglalkozik a kajak-kenu sportággal. A térség sportági palettáját színesíti az íjászat is, melynek olimpiai versenyszámában is eredményesek az észak-alföldi sportolók. Dezső János, a Hajdú Íjász Klub válogatott versenyzője 2011-ben Európa bajnoki harmadik helyezést ért el, és két magyar bajnoki címet szerzett. Teljesítményével elnyerte a Hajdú-Bihar megye évi legeredményesebb férfi sportolója kitüntetést (Czabán Leonóra, a Hajdú Íjász Klub edzője az év legeredményesebb edzője lett). Az észak-alföldi sportszervezetek versenyzői a londoni olimpián résztvevő magyar csapatban, 2012* 3. tábla Megye Sportoló Sportszervezet Olimpiai sportág, versenyszám Hajdú-Bihar Jász- Nagykun- Szolnok Kazi Tamás Debreceni Sportcentrum KKN Kft. Atlétika, 800 m síkfutás Risztov Éva Debreceni Sportcentrum KKN Kft. Úszás, 400 m gyors, 800 m gyors, 4X100 gyorsváltó Madarász Tamás Debreceni Sportcentrum KKN Kft. Judo, 90 kg-os súlycsoport Varga Miklós Harangi Imre SE - Hajdúsámson Ökölvívás, 60 kg-os súlycsoport Varga Tamás Debrecen-Fujitsu Vízilabda Simon Béla Tisza Evezős Egylet - Szolnok Evezés, kormányos nélküli kettes Kővágó Zoltán Szolnoki Honvéd SE Atlétika, diszkoszvetés Kis Gábor Szolnoki Dózsa-KÖZGÉP Vízilabda Hosnyánszky Norbert Szolnoki Dózsa-KÖZGÉP Vízilabda Rakonczai Bea Nyíregyházi VSC Atlétika, maraton Szabolcs- Szatmár- Bereg Helebrandt Máté Nyíregyházi VSC Atlétika, 20 km gyaloglás * június 29-i állapot szerint. Az ökölvívás a hagyományokból eredően leginkább a megyeszékhelyeken és Hajdúsámsonban összpontosul. A régió számos felnőtt és utánpótlás magyar bajnokot adott a sportágnak. A londoni olimpiára a Hajdúsámsoni Harangi Imre SE versenyzője, Varga Miklós kvalifikálta magát. A gyengébbik nem képviselői közül ki kell emelni Nagy Tímeát, a DVSC Ökölvívó Kft. bokszolóját, aki 2012-ben világbajnoki bronzérmet szerzett súlycsoportjában, és a 12