dr. Gonda Zsuzsanna BME április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna

Átírás

1 dr. Gonda Zsuzsanna készítette dr. Gonda Zsuzsanna 1

2 Dr. Gonda Zsuzsanna előadó készítette dr. Gonda Zsuzsanna 18 évet szolgáltam a MALÉV-et, végül mint Informatikai Vezető részese és vezetője voltam sok nagy forgalmi és repülési rendszer bevezetésének 10 évet dolgoztam a világ legnagyobb repülési informatikai szolgáltatóinál külföldön és itthon (SITA, SABRE, Lufthansa Systems) könyvet írtam a repülési informatikáról alapítója voltam a BME-n a tantárgy oktatásának rendszerszervező, Masters in Computer Sciences, PhD in Organization and Management 2

3 3 Blokk ütemterve 4 reggeli előadás St.102-ben Előadás után az anyagokat en szétküldjük Zárthelyin és vizsgán az anyagból kérdések Forrásanyagok elérhetők elektronikusan is Előadó en elérhető, személyes konzultáció megbeszélés alapján Dátum 2015 év Idő Témakörök Előadó február 11. 8:30-11:45 Általános bevezetés, utas helyfoglalási rendszerek március 25. 8:30-10:00 Üzemirányítás, navigáció április 29. 8:30-11:45 Légitársasági és repülőtéri integráció. Repülési informatika történet Május 6 8:30-10:00 Cargo automatizálás Gonda Zsuzsanna Gonda Zsuzsanna Gonda Zsuzsanna Csányi István

4 Források KÖTELEZŐ IRODALOM Gonda Zsuzsanna Repülési informatika, Budapest, SZAK Kiadó ISBN , (elektronikusan is elérhető a BME keretein belül ) AJÁNLOTT IRODALOM Magyar repülési informatika története feldolgozva Tanulmányban és 2 konferencián Tanulmány (Ballai János, Gonda Zsuzsanna és más szerzők), ld. linkek (+ elektronikusan is elérhető a BME keretein belül ) További ajánlott elektronikus források: Neumann János ITF + Óbudai Egyetem feldolgozásában : majd MALÉV címszó alatt, pdf és nyíl linken továbbhaladva Gábor Dénes Főiskola közreműködésével : készítette dr. Gonda Zsuzsanna 4

5 Közreműködők és társszerzők Ballai János Körmöczy György Berényi Gábor Ágota Dr. Horváth István Csányi István Kajtár Gyöngyi készítette dr. Gonda Zsuzsanna 5

6 MAI TÉMAKÖRÖK: Légitársasági és repülőtéri integráció 2 óra Utas kiszolgálási rendszerek Repülőtéri járatinformációs megoldások Repülési informatika története 2 óra Nemzetközi áttekintés Magyar fejlődéstörténet készítette dr. Gonda Zsuzsanna 6

7 Repülési informatikai rendszerek egyik lehetséges kategorizálása - Sabre példa Market Sell Serve Operate The Sabre Airline Solutions Portfolio Helps you plan how to best offer their schedules to customers and generate the most revenue. cargo management fares management inventory management Helps you sell more tickets through preferred distribution channels. booking engines channel distribution customer relationship management Helps you make the experience easier for your customers throughout the travel process. customer check-in loyalty management planning and scheduling revenue accounting market data and analysis reservations customer processing revenue integrity revenue management shopping options ticketing trip organization Helps you manage daily operations to efficiently fly your schedule. crew management dining and cabin services készítette dr. Gonda Zsuzsanna flight operations maintenance, repair and overhaul planning and scheduling resource management 7

8 Repülési informatikai rendszerek egyik lehetséges kategorizálása Sabre példa saját termékeknevekkel Other External Interfaces Aircraft Performance Slot Management Departure Control Navigational Weather HR Data Payroll Hotels készítette dr. Gonda Zsuzsanna 8

9 Repülési informatikai rendszerek - terminológia Utas rendszerek Passenger Services Passenger Reservation Inventory Internet platform, on line payments Pricing, fares Travel information Airport processing, check in, through check in Ticketing, e ticketing, fulfillment Customer loyalty, frequent flyer, customer relationship Telephony on board, internet connectivity Yield/revenue management Revenue integrity International revenue accounting Market data, competition Management info Middleware solutions for connectivity készítette dr. Gonda Zsuzsanna 9

10 Repülési informatikai rendszerek - terminológia Airport Services Repülőtéri szolgáltatások Passenger information, public boards Passenger handling check in Interfaces with airlines Resource Management Airport Operational Database AODB Common use terminal equipment in passenger self service and office e.g., CUTE and CUSS Baggage systems (handling, sorting, reconciliation,) készítette dr. Gonda Zsuzsanna 10

11 Repülőtéri automatizálás kereskedelmi rendszerei Utas rendszerek és közösségi platformok Poggyászkezelés- és biztonság Repülőtéri járatinformáció és adatbázis Informatikai integráció : Légitársasági és repülőtéri integráció, many to many any to any Közösségi megoldások az erőforrások jobb kihasználására NEM érintjük a repülésirányítás rendszereit! 11

12 Utaskezelési rendszerek Jegykezelés = Departure Control Systems - DCS Utas check in, beszállókártya és poggyász címke Interface utas helyfoglalási rendszerekkel Input : utas lista (foglalás, név, igényelt szolgáltatás, üléshely) Output: járatzárás után tényleges állapot visszajelzése, pl. no show/go show interface poggyász- és biztonsági rendszerekkel Terhelés- és egyensúly számítás = load control, weight and balance Interline Through Check In, EDIFACT alapon, több Host között DCS architektúrák : multiuser/asp hosted de vannak helyi/regionális rendszerek is GUI kezelő felület ergonómiailag előnyös Ticketing, Travel Info, CRS, GDS, baggage tracing is használatban van készítette dr. Gonda Zsuzsanna 12

13 Speciális hardware igények Különleges drága eszközök és állandó evolúció Beszállókártya nyomtatás: formanyomtatvány, mágnescsíkos ATB A4 papír (otthoni check-in), Gate reader - olvasó Poggyászcímke nyomtatás papírszalag, vonalkódos poggyászcímke Utas önkiszolgálás = Self Service Check-in automatikus utasfelvételre szolgáló eszközök készítette dr. Gonda Zsuzsanna 13

14 Kétdimenziós vonalkód IATA kötelező érvényű előírás: beszállókártyákon kétdimenziós vonalkód nyomtatása/leolvasása készítette dr. Gonda Zsuzsanna 14

15 Önkiszolgáló check-in Kioszk Poggyászcímke nyomtatása Helyfoglalás/átfoglalás (USA) Egyszerű utasazonosítás (optikai, mágnescsík ill. vonalkód leolvasás) Online interneten saját gépről Utaskezelés a teljes útvonalra partner légitársaságok között is Utaspreferenciák (törzsutaskártya hozzáadása, ülés módosítása, extrák) Mobil Kétdimenziós vonalkód Papír nélküli beszállókártya készítette dr. Gonda Zsuzsanna 15

16 Utas kezelési rendszerek közösségi platformjai A megoldás: a reptéri erőforrások használatának optimalizálása a jegykezelő pultok és beszállító kapuk légitársaságok közötti osztott használatával, tervezett igény szerinti dinamikus kiosztásával CUTE : Common Use Terminal Equipment, mint informatikai platform Kontrolált hozzáférés több Host-hoz, eltérő technológiákhoz ugyanazon fizikai munkaállomásról, nyomtatók és olvasók kezelése, teljes biztonság Vagy a repülőtér vagy a légitársaságok érintett csoportja finanszírozza Egyszerű és zseniális megoldás Újabb neve AirportConnect, IP hálózaton működik és a teljes reptéri infrastruktúrát hozzáférhetővé teszi Közösségi kioszkok: Common Use Self Service Kiosks Utas önkiszolgálás, de közösségi alapon, minden erre felkészült légitársaság utasait szolgálja készítette dr. Gonda Zsuzsanna 16

17 Poggyászkezelési megoldások Rendszerek: Kezelés, válogatás, irányítás Biztonság : Reconciliation, Utas és poggyász együtt utazik! Worldtracer lost and found Qantas Q card and Q bagtag RFID (=radio frequency identification)= poggyász-és utasazonosításhoz használt technológia a légiközlekedésben Kb. 50+ légitársaság és reptér alkalmazza Hatékonyabb poggyászkezelés - kevesebb elveszett poggyász készítette dr. Gonda Zsuzsanna 17

18 Repülőtéri járatinformációs megoldások A járatinformációs rendszerek a repülőtéri publikus funkciók automatizálásának első lépését képviselik A JÁRATOKRÓL MINDENKINEK UGYANAZT AZ INFORMÁCIÓT KELL LÁTNIA indulás, érkezés, jegykezelő pultok és kapuk kijelölése, érkező poggyászszalag, felszólítás beszállásra, késés.. Az utas tájékoztatás repülőtéri feladat, de pl. Budapesten a MALÉV vezette be és üzemeltette 1998-ig, a Terminál 2B megnyitásáig készítette dr. Gonda Zsuzsanna 18

19 Repülőtéri járatinformációs megoldások Lapozós táblákkal kezdődött, TV képernyőkkel folytatódott majd hatalmas megjelenítőkkel működik ma. Sok helyen a táblákon hirdetnek is. Nagy táblák a járatok listás megjelenítésére és kisebb kijelzők fókuszált információval (pl. a pultok felett, érkezési területen) Nagy légitársaságok kreatív módon bővítették a tartalmat, pl. a táblákon hívják a várólistásokat A legtöbb repülőtéren a kijelzők tökéletesedése révén megszűnt vagy minimalizálódott hangosbemondás Repülőtér közeli szállodák, helyi közlekedési cégek is használják Az internet elterjedése előtt nagyon sikeres volt az adatok TV teletexten való megjelenítése is, elsősorban a kísérők/fogadók számára Egyszerű és zseniális megoldás, szabvány üzenetek táplálják a rendszert Ma főként interneten terjesztik a repülőtéren kívül, mobil frissítésekkel készítette dr. Gonda Zsuzsanna 19

20 Publikus tájékoztatás Utas felvételi csarnokban: központi táblák és utas felvételi pultok feletti tájékoztatás Induló tranzit területén: beszállítással kapcsolatos infók, listás és kapunként Érkező tranzit területén: átszállások, poggyászszalagok kijelölése készítette dr. Gonda Zsuzsanna 20

21 Szakmabeliek tájékoztatása A repülésben dolgozók (repülőtér, légitársaság, vám, határőrség, biztonság, kiszolgáló ügynökség stb.) ugyanabból az adatbázisból merítve, de profi kiegészítő adatokkal látják a járatokat leggyakrabban előfizetéses alapon A kiszolgálás minden területén az érintett szervezetek a számukra releváns információkat testre szabottan kapják Következmények a szolgálatvezénylés területén: rádió készülékeken és diszpécser telefonokon keresztüli információterítés helyett real-time automatikus vezénylés diszpécserszolgálatok kialakítása szakterületek szerint készítette dr. Gonda Zsuzsanna 21

22 Járatinformációk feldolgozása Következmény: repülőtéri és légitársasági statisztikák, valamint elemzések készítése automatikusan feldolgozható adatok gyűjtése : utaslétszám, áru, menetrendszerűség, erőforrások használata stb. AODB (Airport Operational Database) koncepció kialakításának alapja a FIDS rendszer adat állománya, végső cél az automatikus számlázás készítette dr. Gonda Zsuzsanna 22

23 Jövőkép készítette dr. Gonda Zsuzsanna 23

24 MAI TÉMAKÖRÖK: Légitársasági és repülőtéri integráció 2 óra Utas kiszolgálási rendszerek Repülőtéri járatinformációs megoldások Repülési informatika története 2 óra Nemzetközi áttekintés Magyar fejlődéstörténet készítette dr. Gonda Zsuzsanna 24

25 Repülési informatika történetének nagy pillanatai - az USA kezdetek 1953: American Airlines és az IBM szövetségre léptek egy automatizált utas helyfoglalási rendszer megalkotására Semi-Automated Business Research Environment = SABRE nevet adták, cég ma is a legnagyobb szolgáltató 1960-as években létrejöttek a legnagyobb utas rendszerek: Delta (DATAS), United Airlines (Apollo), TWA (PARS) 1990: Delta, Northwest majd a TWA létrehozták a Worldspant készítette dr. Gonda Zsuzsanna 25

26 Repülési informatika történetének nagy pillanatai - Európa belép 1993 : Európa is megalkotta a maga GDS-eit légitársasági érdekcsoportonként : Galileo és Amadeus néven 1970-ben a SITA létrehozta a Unisys alapú Gabriel utas rendszereket és számítóközpontot Atlantában (160 tagja is volt) 1980-ban SITA elindította az IBM alapú cargo/üzemirányítási szolgáltatási családot és központot Londonban a kis- és középméretű légitársaságok kiszolgálására(50tag) Oroszország/FÁK saját helyfoglalási kultúrát fejlesztett ki: Sirena készítette dr. Gonda Zsuzsanna 26

27 A nemzetközi repülési informatika fejlődésének sajátosságai - rendszerházak A fejlődés az utas helyfoglalási rendszerek irányából indult el (tehát először CRS és GDS-eket hoztak létre) Eleinte egyes nagy légitársaságok saját informatikai egységei funkcionáltak csak majd belőlük néhány nagy rendszerház alakult ki a piac kiszolgálására (=más légitársaságok ellátására is, elsősorban a saját hatalmas költségek optimalizálására egy szabványos iparágban) A rendszerházakhoz való kötődésnek voltak politikai, történelmi, földrajzi és üzletpolitikai okai (pl. szövetség) Egyértelmű igény volt légitársaság-független szolgáltatásokra is, ilyen szervezet lett pl. a SITA, a kis- és középméretű légitársaságok ellátója, később pl. a Navitaire a fapadosoknak készítette dr. Gonda Zsuzsanna 27

28 Repülési informatikai szolgáltatók típusai Történelmi háttér szempontjából : a szakmát alapító nagyok (Sabre, SITA, Lufthansa Systems, Speedwing, Amadeus, Galileo, Worldspan ) az újak, akik az internet és az új informatikai technológiák kapcsán jöttek létre, GNE-s =new entrants (Navitaire, Kayak, Mobbissimo, Radixx, ITA ). sokan tönkrementek, mert alábecsülték a feladatot. A kiszolgált ügyfélkör nagysága szempontjából (eltérő mérőszámok alapján minősítve, pl. kezelt utasok száma kontra szerződött légitársaságok száma ): legtöbb utas foglalás : Sabre és Amadeus legtöbb légitársaság használja : SITA (100 felett, a következő 20) Technológiai szolgáltatók : alapok (host/nagygép + applikáció) szolgáltatói: IBM, Unisys, EDS egyedi megoldások, védett optimalizálási modellek (SBS, SH&E ) készítette dr. Gonda Zsuzsanna 28

29 A nemzetközi repülési informatika fejlődésének sajátosságai - szolgáltatások Az utas rendszereket követően DCS, cargo és üzemirányítási applikációk is külső értékesítésre kerültek, komplex megoldást ajánlva Ez általában azt jelenti, hogy a szolgáltatásnak van egy anya-légitársasági és egy (vagy több) piaci verziója, amely funkcionalitásban és üzletileg eltérő A neutrális szolgáltatóknál az applikációk paraméterezhetők, azaz felhasználónként kissé eltérő verzióban működtethetők Egy szolgáltatón belül az applikációs csomagok jól integráltak és az árazás előnyös, a támogatás jól szervezett A felhasználó légitársaságok számára ez a csoportos rendszerhasználat (ASP, shared vagy multihost) igen előnyös (=hiszen saját méretük nem teszi lehetővé önálló rendszer kifejlesztését és üzemeltetését), az eladó légitársaságnak pedig új üzleti profilt, vállalkozási formát nyit meg készítette dr. Gonda Zsuzsanna 29

30 A nemzetközi repülési informatika fejlődésének sajátosságai - felhasználói csoportok A csoportos rendszerhasználat legnagyobb előnye a felhasználói közösség ereje, amely megnyilvánul : a folyamatos és korlátlan információ cserében a felhasználók és szolgáltató között minden dimenzióban a fejlesztések közös koncepcionálásában az iparági stratégia és szabványok befolyásolásában Felhasználói értekezletek, fórumok, szakbizottságok Szolgáltatónként a funkcionális fejlesztések, pénzügyi alapok jóváhagyásának rendje, lobbizás, finanszírozás eltérő lehet, van mód egyedi igények kielégítésére is készítette dr. Gonda Zsuzsanna 30

31 A nemzetközi repülési informatika fejlődése - alap technológia Az internet megjelenése előtt speciális aviatikai, kizárólagos használatú hálózatokon valósult meg a repülési rendszerek globális elérhetősége, de ez más polgári iparágakhoz képest rendkívül haladó, szinte egyedülálló megoldás volt. a központi nagygépekkel és ún. buta terminál végberendezésekkel együtt (Unisys vagy IBM) ezt a technológiát legacy-nak nevezte el utólag a szakma amely gyors és költségtakarékos megoldás volt. a legacy hátránya a lassú programozhatóság Az internet csak igen lassan váltotta ki a legacyt technikai előnyei a grafikus felületeknél érvényesültek az internetes funkció bővülést (pl. utas önkiszolgálás) előtét rendszerek hozzátoldásával oldották meg nem volt takarékos megoldás, főleg a migráció horribilis költségei miatt (intelligens végberendezéseket és átalakított applikációkat igényelt) Jellemzően ma is vegyes megoldások vannak érvényben, a nagy rendszerek legbelső magja legacy alapú és jól funkcionál. készítette dr. Gonda Zsuzsanna 31

32 A nemzetközi repülési informatika fejlődése - adatok elérhetősége Az ősállapotban a legacy host-ból ASP/multihost módban az adatok nem voltak kinyerhetők, csak a rendszer saját reportjait lehetett használni Későbbiekben megindult az adatok kiszabadítása a hostból, amely file transzfer letöltéseket vagy tranzakció szimuláción (robot) alapuló lekérdezéseket jelentett A következő fázisban az adatok végfelhasználóhoz való lejuttatása (eredeti vagy feldolgozott formában) már rendszer szolgáltatás, funkció lett, beleértve az archiválást Egyidejűleg a lokális adatfeldolgozás (pl. management reports) egy új, front end applikációs funkcionalitás és üzlet lett készítette dr. Gonda Zsuzsanna 32

33 A nemzetközi repülési informatika fejlődése - adathordozók evolúciója manuális jegy és beszállókártya gépi kiállítású nyomtatott jegy mágnes csíkos jegy globális e-ticket megoldás bárkódolt jegy a jegynélküli utazás papír alapú légi fuvarlevél paperless e-freight, e-awb az adathordozók korszerűsítésének a korlátja mindig a támogató infrastruktúra hiánya volt, tehát a drága kódgeneráló és leolvasó berendezések hiánya a kevésbé fejlett (idegen) földrajzi területeken/repülőtereken stb. készítette dr. Gonda Zsuzsanna 33

34 Nagy szolgáltatók készítette dr. Gonda Zsuzsanna 34

35 Tipikus légitársasági automatizálási folyamat egy légitársaság szemszögéből nézve 35 Minden az utas helyfoglalással kezdődik(crs/gds) Hatalmas, nagy kockázatú úttörő feladat Az utas rendszerek végig a legnagyobb potenciált képezik Utas helyfoglalás, jegykiállítás, tarifálás majd jegykezelés Flight Planning= Navigációs útvonaltervezés Ez a 2 rendszer kötelező egy légitársaság működéséhez Szokásos további lépések: Cargo / légiáru automatizálás Operations control /üzemirányítási rendszerek Repülőtéri automatizálás Magasabb igényeket kiszolgáló rendszerek: Revenue management, business intelligence Függ a légitársaság méretétől és gazdagságától Iparági trendek és divatok függvénye is készítette dr. Gonda Zsuzsanna

36 Repülési informatika magyar vonatkozásai A MALÉV igen korán, bátran és hatékonyan csatlakozott nagy nemzetközi rendszerekhez, amelyek közösségeiben meghatározó szerepet játszott A MALÉV és a Budapest Airport (korábban LRI) stratégiai partnere a SITA volt, később a szolgáltatók köre bővült A külső szolgáltatásokon kívül a MALÉV közös fejlesztésekben is jeleskedett, majd lett példa önálló magyar termékcsaládra A kiemelkedő magyar teljesítményt (pl. világelső bevezetés vagy magyar szellemi termék) megjelöljük készítette dr. Gonda Zsuzsanna 36

37 A MALÉV rövid történelme 1954 MALÉV megalapítása a Maszovlet jogutódjaként 1973 Megalakul a KPM Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatósága 1975 MALÉV élére új, szakmai vezetés kinevezése 1976 A MALÉV Önálló Számítástechnikai osztály megalakítása informatikai stratégia, szervezet kialakítás 1980 Új hangár és műszaki bázis komplexum megépítése 1985 Ferihegy 2 új terminál megépítése 2 terminálos üzemmód 1990 után tulajdonosi átalakulások és hosszú távú járatok beindítása 1998 Ferihegy Terminal 2B megnyitása 2007 MALÉV a OneWorld globális szövetség tagja lesz 2012 február MALÉV csőd készítette dr. Gonda Zsuzsanna 37

38 Malév informatika megalapítása 1976 Az új vezetés stratégiája, körülmények Az informatikai szervezet megalapítása, lehetőségek a történelem során a MALÉV Informatikai szervezeti alárendeltsége többször változott, leginkább Vezérigazgató vagy I. Helyettes közvetlen vagy Pénzügyi Igazgatói alárendeltség volt jellemző maximum létszáma 150, minimum 20 fő volt az informatikai erőforrások centralizációs aránya is többször változott, 2000 után már az erősen decentralizált és outsource-olt struktúra dominált A MALÉV Informatika és a felhasználók jelentős nemzetközi sikereket értek el sok fórumon, befolyásolták a fejlesztéseket készítette dr. Gonda Zsuzsanna 38

39 Malév informatikai fejlesztés fő mérföldkövei hang, lyukszalag telex- Utas-helyfoglalási rendszer bevezetése (SITA Gabriel rendszer világelsőként) Utas-kezelési és járatindítási rendszer bevezetése (DCS Raycheck, mint 1. generáció) Járatinformációs és utas-tájékoztatási rendszer Rayfids (1. generáció) bevezetése Útvonal-tervezés, navigáció automatizálása, SITA Flight Planning rendszer bevezetése Müszaki karbantartási és anyag-gazdálkodási rendszer -SAGIL kifejlesztése és bevezetése Légi áru fuvarozási rendszer bevezetése (SITA Cargo rendszer világelsőként) készítette dr. Gonda Zsuzsanna 39

40 Malév informatikai fejlesztés fő mérföldkövei terminálos repülőtéri üzem biztosítása : SDCS, FIDS 2. generációk bevezetése, operatív üzem irányítás automatizálása elindul fajlagos előnyszámítás, optimalizálás 1. generáció, IATA Yield Management rendszer elindul folytatás hajózó személyzet tervezés és vezénylés automatizálása, SITA Crew management bevezetése üzemirányítás rendszerek (ops, crew) migrációja a Lufthansa Systems Netline termékcsaládra, 2. generáció magyar termék Cargo bevezetés, 2. generáció MALÉV utas rendszerek migrációja AMADEUS Altéa platformra (3. generáció) készítette dr. Gonda Zsuzsanna 40

41 KÉRDÉSEK? készítette dr. Gonda Zsuzsanna 41