1. A titkosszolgálatok szerepe, jelentőségének megnövekedése, felértékelődése a komplex védelemben, a nemzetbiztonságban..
|
|
- Kornélia Bogdán
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A magyarországi titkosszolgálatok hasznosítandó értékei (lehetőségei) a biztosabb jövőnkért illetve jövőnk biztonságáért (Várhalmi Miklós, ) 1. A titkosszolgálatok szerepe, jelentőségének megnövekedése, felértékelődése a komplex védelemben, a nemzetbiztonságban.. A világpolitikai és világgazdasági folyamatok valamint Magyarország kül-és belügyei mindenkit a valóságos helyzet tárgyilagos elemzésén alapuló elgondolkodásra kell, hogy késztessen a magyar nemzet, létét, önállóságát, függetlenségét, jövőjét, biztonságát illetően. Közel fél évezred után ben elértük önállóságunkat, függetlenségünket, mely még igen törékeny és bizonytalan. Ennek megőrzése, stabilitásunk növelése mindenek felett álló, elsőrendű feladat. Jelenlegi illeszkedésünk a világpolitikai-, a földrajzi-, a (világ) gazdasági-, a társadalmi-, a belpolitikai-, a környezeti-, stb. feltételrendszerbe még messzemenően nem teljesen tudatos és kézbentartható. A helyzetünket (politikai, gazdasági, társadalmi, történelmi, földrajzi, stb.), szerepünket folyamatosan elemeznünk kell és céljainkat erre alapozva, a kis lépések elvét vallva meghatározni, minél szélesebb körű egyeztetések, konszenzusok, összefogások alapján. Az új parlamentnek és kormánykoalícíónak fontos feladata a valóságra alapuló jövõkép kialakítása, egy folyamatos visszacsatolással mûködõ célrendszer megvalósítása. Az ország komplex védelmi rendszerének átgondolásában figyelembe kell venni valamennyi belátható veszélyforrást, de még a legszélsõségesebben feltételezhetõket is. Természetesen a védelem ésszerűtlen túlméretezése, más országok számára provokatív jellege, fegyverkezési versenyre, ellenlépésre késztetõ megoldásai nemkívánatosak. A védelemre nem csak katonapolitikai, politikai szempontból kell és lehet gondolni, hanem gazdasági, pénzügyi és egyéb vonatkozásban is. A védelemben a megelõzési, okozati elemeknek sokkal nagyobb szerepet kell kapniok a tüneti, utókezelési elemeknél. További fontos szempont a védelmi elemekben a minél elõbb eredményt hozó ráfordítás-hatékonyság arány, optimalizálás, ami a lehetõ legkomolyabb szempont. A fentiek alapján állítható, hogy ezen feltételeket a magyar titkosszolgálatok teljesíthetik a legjobb hatásfokkal a többi nemzetbiztonsági, védelmi tényezõ (Külügy, Hadügy, Belügy, stb.) mellett. Ennek indoklása: a./ b./ c./ d./ A valóságot tükrözõ információ hatalom, mégpedig a legnagyobb. A mindenre kiterjedõ informálódással elõre értesülhetünk dolgokról, esetleg megelõzhetjük a megelõzendõket, ami minden esetben sokkal célszerűbb, mint egy kész helyzet utókezelése, tűzoltása, rendezése. Az ország, az új kormány stabilitásának, jövõjének alapja a naprakész információ, lehetõleg minden jelentõs dologról (kül- és belföld). Az igen bonyolult és változó (labilis) nemzetközi és belföldi helyzetben, érdekviszonyok között a formális csatornák mellett az informális (ellenõrzõ) csatornák jelentõsége felértékelõdik. A hivatalos diplomáciai tárgyalások, kormányközi kapcsolatok, nemzetközi szerzõdések, megállapodások elõkészítésének, megkötésének és működtetésének ellenõrzésére, visszacsatolására, az érdekviszonyok megváltozásának érzékelésére feltétlenül szükségünk van. A történelem már sokszor bebizonyította, hogy legyen az bármilyen rendű és rangú megállapodás is, ha az érdekek megváltoznak, akkor a hivatalos érdekmúlás bejelentése, megállapodás bontás vagy módosítás elõtt már a felek másként gondolkodnak és cselekszenek még háborús viszonyokat érintõ kérdésekben is (pedig most béke van és remélhetjük, hogy az is marad). A titkosszolgálatok tevékenységében a megvásárolható (pontosabban megszerezhetõ) technikai eszközök mellett a legfontosabb elem, erõforrás a képezhetõ magyar tehetség, a megfelelõen kiválasztott ember. Ebben függünk legkevésbé más országoktól és a legkisebb ráfordítással (képzés) a leghatékonyabb, folyamatosan reprodukálható védelmi érték-elem a rendelkezésünkre áll. e./ A titkosszolgálatok gazdasági-pénzügyi önfenntartása, a költségvetési ráfordítások csökkentése megszervezhetõ és a szolgálatok önellátóvá, önstabilizálóvá, önfejlesztõvé válhatnának. f./ g./ h./ Politikai, gazdasági (műszaki-pénzügyi), társadalmi, bűnözési területeken, bel- és külügyekben egyaránt alkalmazhatók, felhasználhatók A legoperatívebb, hiszen jó szervezettség mellett minden földrajzi, politikai, gazdasági, társadalmi, alvilági terület lefedhetõ. A legátfogóbb védelmi, nemzetbiztonsági elem, mivel a katonai vonatkozásokat a Honvédelmi Minisztérium, a belügyi vonatkozásokat a Belügyminisztérium, a külügyeket pedig a Külügyminisztérium kezeli, viszont a titkosszolgálatok tevékenysége mindenhez 1
2 kapcsolódhat, hiszen a legátfogóbb és legszerteágazóbb kapcsolatokkal rendelkeznek olymódon, hogy a hadügyi, belügyi és külügyi elemeket is segíthetik, sõt a gazdasági, műszaki, tudományos és egyéb területeken is hasznosíthatók. i./ A jelengi öt titkosszolgálat (Információs Hivatal=IH, Nemzetbiztonsági Hivatal=NBH, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat=NBSZ, Katonai Felderitő Hivatal=KFH, Katonai Biztonsági Hivatal=KBH,) megfelelõ összehangolt irányítással, szervezéssel, cél- és feladatrendszerrel az egyik leghatékonyabb eszköze lehet az országnak, a parlamentnek, a kormánynak, a védelemnek, a nemzetbiztonságnak, a stabilizációnak, a jövõnknek. j./ Más országok elõtt a magyar titkosszolgálatok minõségi és mennyiségi fejlesztései, változásai (remélhetõen) kevésbé látványosak és követhetõk, mint pl. a Hadügyé vagy a Belügyé. 2. A Magyar Nemzet veszélyforrásai. Történelmi múltunk veszélyforrásai Magyarország közel fél évezredes múltja, ennek is ezen évszázad elejére visszanyúló közelmúltja igen sok problémát hagyományozott ránk. - Török, osztrák, német, orosz függõségek, befolyások váltása Az es rendszerváltás, az önállóság elérése - Területi változásaink - A magyarság szétszóródása a világban, kisebbségi-nemzetiségi kérdések Egyebek Belpolitikai feszültségeink, problémáink Bizonytalan, romló gazdasági helyzet miatt a bűnözés növekedése. A sokszínű történelmi múlt különbözõ generációinak konfliktusai, összeütközései. A magyarság befelé fordulása, megosztottsága, széthúzása, szembenállása egymással. Az es rendszerváltás utáni politikai csoportosulások, nézetek, érdekellentétei. A nemzetközi bűnözés megjelenése és szervezkedése Magyarországon. A bűnözés terjedésétõl jelentõsen lemaradó védelmi lehetõségeink (szakember, eszköz, pénz, szervezés, stb.). A gazdasági süllyedés miatt elszegényedett lakosság polgári engedetlenségei, közömbössége, szembenállása. A monopol helyzetek és a hiánygazdálkodás miatti korrupció, különös tekintettel a politikai és államigazgatási területekre is. Az új kormány rövid idejű eredmény felmutatási lehetõségei és egy esetleges eredménytelenség utáni krízis. A szélsõ jobb és/vagy bal esetleges nemkívánatos felerõsödése. Nemzetiségi, kisebbségi, bevándorlási kérdések. Az új koalíción belüli esetleges ellentétek. Kontraszelekció az államigazgatásban Egyebek Külpolitikai feszültségeink, problémáink Külföldön élõ magyarok helyzete A környezõ országokkal kapcsolatos területi és kisebbségi feszültségek (Szlovákia, Románia, Szerbia, stb.) NATO igyekezetünk következményeinek elõnyei, hátrányai EU igyekezetünk következményeinek elõnyei, hátrányai A német és amerikai hatás, befolyás, kapcsolat, elkötelezettség, függõség erõsödése más kapcsolatokhoz viszonyítva Monetáris függõségünk miatti diktátumok (Hitelezõink, Világbank, Valutaalap, stb.),viszonylag lassú fejlõdési lehetõség. Nyitott, nyersanyag-, energia-, tõke-, technológia függõ gazdaságunk Déli szomszédunk háborús konfliktusai Nemzetközi gazdasági recesszió, különös tekintettel Európára Csökkenõ rendszerváltási elõnyük A világ vezetõ országainak elfoglaltsága saját és más régiók beli problémáikkal A környezõ országokkal kapcsolatos hűvös viszony Verseny az új nemzetközi kapcsolatokért 2
3 Egyebek Az elõzõek mellett ne felejtsük el, hogy a külföldi titkosszolgálatok tevékenysége is jelentõs veszélyforrás számunkra, melyet minél magasabb szinten és mértékben ellensúlyoznunk kell, mivel titkosszolgálati tevékenység mindaddig lesz, amíg a világpolitikának, a világgazdaságnak egynél több szereplõje van. A felsoroltak alapján mindent és minden eszközzel meg kell tennünk, összefogva a magyarságért, nehogy egyszer csak feloldódjunk, megszűnjünk, szétessünk, ezzel igazolva esetleges életképtelenségünket más nemzetekhez képest. 3. A jelenlegi öt magyar titkosszolgálat tevékenységének megerõsítése, hatékonyabb összehangolása egymással, más állami szervezetekkel és a gazdasági élet szereplõivel. A titkosszolgálatokhoz kapcsolódó konkrétebb gondolatok egyik legfontosabbja az, hogy a titkosszolgálatok munkatársai magasan kvalifikált, nagy tapasztalattal rendelkezõ szakemberei igen értékesek az országnak mind közvetlen mind pedig közvetett értelemben is, ezért rendkívül körültekintõen és sokoldalúan egyeztetve, hatásvizsgálat mellett érdemes minden szervezeti, személyi, tevékenységet érintõ, stb. változtatást elemezni, elõkészíteni és végrehajtani. A titkosszolgálatok közül a KBH és a KFH a honvédelmi Miniszter irányítása alatt áll, míg az IH az NBH és az NBSZ irányítása és ellenõrzése egy kormánytag, a tárca nélküli Miniszter feladata. Az új magyar Kormány megerõsítette a titkosszolgálatok jelentõségét azzal, hogy a polgári szolgálatok /IH, NBH, NBSZ/ irányítását egy tárca nélküli Miniszterre, egy kormánytagra bízta. A Nemzetbiztonsági Kabinet hangolja össze a titkosszolgálati munkát is. A munka összehangolására annál is inkább szükség van, hogy mielõbb elkerülhessük a szolgálatok feleslegesen párhuzamos tevékenységét, az átfedéseket és ezzel a meglévõ erõforrásokat hatékonyabban kihasználhassuk. Közép- illetve hosszútávon érdemes elemezni azt, hogy minden titkosszolgálati tevékenység egy kormánytaghoz tartozzon, aki egy helyrõl szolgál ki minden ilyen igényt. Célszerû lenne, ha a katonai és a polgári titkosszolgálatok közös szakember, eszköz, információs, gazdasági és egyéb kiszolgáló bázison osztoznának, mivel így megvan a veszélye annak, hogy minden helyen szinte négyszeresen van meg minden Természetesen lehet érvelni, hogy a katonai területek speciálisabbak, de ez szakemberek, munkamegosztás és szervezés kérdése. Arra is gondolhat valaki, hogy a szolgálatok megosztottsága célszerűen megoszthatja az esetlegesen ide összpontosuló hatalmat is. Továbbá így a szolgálatok egymás ellenõrzésére, sõt egymás ellen is felhasználhatók. Érdemes tanulmányozni a történelembõl és a jelenbõl azon országok titkosszolgálatainak szervezését, irányítását, elõnyeit ahol ez egy kézben volt vagy van. Valószínûleg az öröklött struktúrához való ragaszkodás ebben a legerõsebb, de egy ilyen kis és gazdaságilag mélyponton lévõ ország esetében ez ésszerűen megváltoztatható. Az egy kézbe kerülõ irányítás nem jelentené feltétlenül a szervezetek célszerûen elkülönülõ munkamegosztásának (szervezeti és funkcionális) megszüntetését, a szervezetek egymásban történõ feloldódását. A polgári szolgálatok tevékenysége az egész világon eltolódik a gazdasági-műszaki-tudományos területekre, mivel a világban végbemenõ nagyhatalmi, hidegháborús erõviszonyok jelentõs változáson mentek át. Emiatt is az ország minden minisztériumával és jelentõs állami intézményeivel szükséges lenne egy összekötõkbõl álló koordinációs bizottság felállítása, melynek célja a titkosszolgálatok nem politikai és katonapolitikai, hanem egyes tárcák szakmai programjainak, érdekeinek segítési lehetõsége volna (és viszont). Ide értendõk azok a hírszerzési és elhárítási feladatok, melyek semmilyen más módszerrel nem oldhatók meg megfelelõ eredményesség mellett, de indokoltak. Az állami intézmények, szervezetek mellett a gazdasági élet szereplõivel, a magánszférával is keresni kell a kölcsönösen elõnyös együttmûködés lehetõségét. Lehet a hírszerzés vagy elhárítás birtokában olyan információ, mellyel pl. egy nagyszámú munkást foglalkoztató, korszerű technológiát alkalmazó, a gazdaság szempontjából fontos (vegyes) vállalat érdekeit lehetne segíteni vagy megvédeni. Erre a kapcsolattartásra fel lehet használni a Kamarákat, Érdekvédelmi Szervezeteket, de a közvetlen kapcsolatot is. (Ez megfelelõ kimunkálás mellett bevételi forrást is jelenthetne mindkét félnek.) A titkosszolgálatok politika és pártsemlegessége sajátos, nem egyértelműen és objektíven megfogható, bizonyítható és kézbentartható, de figyelemmel követendõ kérdéscsoport. Itt külön kell választani a szolgálatok, mint szervezetek és a szolgálatok munkatársainak, mint egyes embereknek a politika- és/vagy pártsemlegességét. Az es rendszerváltási idõszakot követõen a szolgálatok pártsemlegességét elõbb, míg politika mentességet késõbb lehet biztosítani. Ideális lenne, ha a szolgálatok a nemzeti-, a nemzetbiztonsági érdekeket védenék, képviselnék tisztán párt- és politika semlegesen. Természetesen ez az idealizált állapot még nem volt, nincs és nem is lesz soha. A szolgálatok tagjainál a helyzet nehezebb, mivel adminisztratív úton meg lehet tiltani egy párttagságot, politikai rendezvényeken, munkában való részvételt, de a szubjektív értelmi és érzelmi elkötelezettségeket, kötõdéseket kitörölni az emberekbõl nem lehet sehol 3
4 a világon. Emiatt ezek olyan elfogadott emberi ügyek kell legyenek, melyet akár belsõ elhárítási eszközökkel is követni szükséges annak érdekében, hogy hatásai a szolgálatokban ne okozzanak problémákat, ne rontsák a szolgálatok hatásfokát. A széleskörű külföldi tapasztalatok összegyűjtésével és feldolgozásával a probléma kezelését, megoldását, elfogadásának szintjét csapatmunka keretében kell eldönteni. 4. A magyarországi titkosszolgálatok szervezése, cél- és feladatrendszere a politikai-gazdaságitársadalmi célrendszerbe illeszkedõen A szolgálatok szervezését az elõzõ pontban már érintettem, amelybõl az ilyen jellegű tevékenységek szinte naprakész összehangolását, az egyszemélyi irányítás hosszú távú biztosítását, a gazdasági jelleg erõsítését, az erõforrások ésszerűbb kihasználását, a szolgálatok vezetésének nemzeti és koalíciós elkötelezettségét emelem ki. A szolgálatok működtetésének tudatossága, koncepciózussága mindenek felett álló. Mi lehet a hosszú távú célunk a szolgálatainkkal? Véleményem szerint az, hogy maximális hatékonysággal használjuk fel céljainkra és érdekeinkért, felhasználva más országok tapasztalatait is, beillesztve egy új nemzetbiztonsági munkamegosztásba, megteremtve az önfenntartó gazdálkodás lehetõségét. Amennyiben a nemzetközi titkosszolgálati erõviszonyokhoz is illeszteni akarjuk ezen célt, úgy vegyük figyelembe azt, hogy állítólag a leggazdagabb titkosszolgálat az amerikaiaké, a legnagyobb létszámú az oroszoké, de a legeredményesebb az izraelieké. Ehhez minimum két választási ciklusra (8-10 év) és ezt megelõzõen nemzeti egyetértésre, döntésre lehet szükség. A szolgálatoknak célszerűen rövid-, közép-, és hosszú távú programok szerint kell tevékenykedniük, melyek rugalmasan változtathatók a változó környezethez, feltételekhez. Természetesen a programok mellett a napi, tűzoltó tevékenység is működési forma kell legyen. A programoknak az alábbiakra kell alapulniuk: a szolgálatok eddigi tevékenység elemei a magyar közel- és a régmúlt tapasztalatai alapján más országok titkosszolgálati tapasztalatai, tevékenység elemei, a történelmet is figyelembe véve történelmi-politikai-gazdasági-társadalmi veszélyforrásaink számbavétele, részletes elemzése az ország fejlõdésének, változásának valamennyi belátható iránya, lehetõsége a következõ évtizedekben a koalíció, a kormány programjai, határozatai, döntései, tervei a Minisztériumok és egyéb állami szervek programjai, határozatai, döntései, tervei nemzetközi politikai-gazdasági folyamatok, programok, határozatok, döntések, tervek, prognózisok más titkosszolgálatok ismert vagy prognosztizált tevékenysége, mely közvetve vagy közvetlenül hozzánk kapcsolódhat (ellenünk irányulva és/vagy együttműködve) egyebek A felsoroltak kidolgozása úgy képzelhetõ el, hogy az öt szolgálatból (esetleg külsõ szakértõk bevonásával is) munkacsoportokat kell alakítani egy-egy témára. A munkacsoportokkal elõször szempont-, irányelv-, cél tervet kell készíttetni, majd ezeket a munkacsoportokkal összhangba hozni az átfedések és a kihagyások elkerülésére. A munkához feltétlenül szükséges a Minisztériumok illetve állami szervezetek közötti koordinációs, konzultatív bizottság, az összekötõ rendszer megelõzõ felállítása. A munkacsoportok befejezett anyagainak összeillesztésébõl fakadó tanulmány adhatja a jövõ teendõit és az ezekhez szükséges szervezeti, gazdasági, erõforrásbeli, stb. feltételeket. Természetesen a munka elindítása majd eredményének hasznosítása a kormány és a parlament döntési hatáskörébe tartozhat. A feladat és a célrendszer ezzel illeszkedne a különféle magyar tendenciákhoz azzal, hogy feltétlenül meg kell hagyni a változó világpolitikai, világgazdasági környezet miatti automatizált, rugalmas és gyors változtatási lehetõségeket. Úgy vélem, hogy ez a fõ irányvonalakat majd nem érinti, ha a múlt, a jelen és a jövõ megítélése a valóság reális elemzésén alapult. A véglegesített titkosszolgálati cél és feladatrendszer csak akkor lesz eredményes, ha legalább a magyar szereplõk maximális és gyors együttműködésrõl tesznek tanúbizonyságot, félretéve az ismert magyar ellentéteket (emberi, hatalmi, hivatali, politikai, anyagi, egyéb érdekbeli, stb.), okoskodásokat. Ehhez kell olyan struktúra, ami ezt biztosítja. Összegezve a titkosszolgálatok célját, szerepét, értékét, súlyát, a nemzet jövõjének biztonsága érdekében feltétlenül meg kell erõsíteni önmagához, a védelemben eddig betöltött és ki nem használt szerepéhez, jelentõségéhez, a többi védelmi és nemzetbiztonsági szereplõhöz képest is. 5. A titkosszolgálatok önfenntartása, önálló gazdálkodásra való átállásának folyamata A titkosszolgálatok tevékenységének újragondolása és megerõsítése, ésszerűsítése bizonyos mértékû befektetést igényel. Amennyiben felismerve a szolgálatoknak a jövõ biztosításában betöltött komplex és jelentõs szerepét, úgy parlamenti és kormány döntés kellene a költségvetési támogatás megemelésére, melynek gazdasági kihatása is valószínűsíthetõ, becsülhetõ, mint hosszútávú befektetés 4
5 pedig sokszorosan megtérülhetne. Lehetséges olyan megoldás is, mellyel néhány év alatt a szolgálatok részben önfinanszírozóvá válhatnának. Ez azt jelentené, hogy egy több éves, kidolgozandó program keretében a szolgálatok megtermelhetnék önfenntartásukat vagy annak egy részét. Ez a gondolat, figyelembe véve más országok hasonló gyakorlatát és a történelmet, nem új. Egyesekben ellenérzéseket is kiválthat, különös tekintettel a magyarok egymással való szembenállására, mindent megkérdõjelezõ magatartására. Lehetnek olyan merev, konzervatív vélemények, hogy mi lesz, ha a titkosszolgálatok elkezdenek vállalkozni? Ki és milyen módon tudja majd ellenõrizni a vállalkozások, a termelés, a bevételek jellegét? És a felhasználások indokoltságát? Természetesen így is lehet kezdeni jó magyar szokás szerint. Azonban úgy is lehet, hogy belátjuk a szolgálatok jelentõségét a jövõkép formálásában; elfogadjuk, hogy a költségvetés nem tud többet erre fordítani (sõt); az önfenntartást egy önállóan létrehozandó, a klasszikus titkosszolgálati tevékenységtõl (akár szigorúan titkosan ) elhatárolt és kezelt szervezet végzi (természetesen felhasználva a szolgálatoktól kapott üzleti lehetõséget nyújtó információkat); az ellenõrzés pedig a kormány hatás illetve feladatköre (a Nemzetbiztonsági Kabineté). Az elõzõek valóra váltásához valós idejű, de alapos és széleskörű elemzõ, elõkészítõ munka szükséges, melyet egy jól kiválasztott bizottság végezhetne el, és ez egy kormány felé irányuló elõterjesztésben végzõdhetne. A szolgálatok önfenntartásához kapcsolódó fõbb gondolatok: a./ a nemzetközi és történelmi tapasztalatok alapján régen és ma is vannak önfinanszírozó szolgálatok. b./ a magyar szolgálatok múltjában is volt önfinanszírozó, a költségvetést segítõ idõszak. c./ a szolgálatok szerzett információi között jelentõs azok száma, melyek üzleti jellegűek és megfelelõ szakemberek közreműködésével bevétellé konvertálhatók, ma pedig nagyrészük elvész. d./ az öt magyarországi szolgálat mellett egy kis létszámú, szigorúan elszeparált hatodik lehetne feladata az öt szolgálat működtetéséhez szükséges bevétel biztosítása, feltételezve egy minimális költségvetési támogatást is arra az esetre, ha a bevétel alacsonyabb szinten realizálódna. Természetesen az önellátásra való átállás legalább két éves folyamat lenne. Ezen szervezet vezetõje is a titkosszolgálati miniszterhez tartozna. Ezzel az önálló szervezettel jól szét lehetne választani a konkrét nemzetbiztonsági (hírszerzõi és elhárítói) tevékenységet az önfenntartást célzótól. e./ a titkosszolgálati tevékenység lehetséges melléktermékei, üzleti lehetõségei figyelembe véve az egyes országok eltérõ törvényi szabályozásaiból fakadó elõnyöket is (pl.): - az egyes országokat érintõ és eltérõ COCOM szabályozások adta lehetõségek - információ értékesítés más titkosszolgálatok között - gazdasági információk értékesítése belföldi cégek részére(ipari, mezõgazdasági, kereskedelmi árukkal, szolgáltatásokkal, piacokkal, befektetésekkel, fejlesztésekkel, stb. kapcsolatban) - nemzetközi gazdasági, üzleti információk ellenõrzése, szerzése belföldi cégek részére(befektetés, együttműködés, kereskedelem, pénzügyi akciók, stb.) - nemzetközi pénzügyi tranzakciók külsõ országok között (devizaműveletek, tõzsdei ügyletek, hitelkapcsolatok, stb.) - nemzetközi kereskedelmi ügyletek külsõ országok között (stratégiai cikkek, speciális árúk és szolgáltatások, az eltérõ nemzeti vám és egyéb szabályokból fakadó elõnyök, stb.) - tényleges és fedõvállalkozások létesítése off-shore területeken (adómentes területeken banki, pénzpiaci és kereskedelmi ügyletek, stb.) - titkosszolgálati eszközök kereskedelme, fejlesztése, külsõ országoknak - megbízások más titkosszolgálatoktól - műszaki - tudományos hírszerzés eredményeinek értékesítése, hasznosítása - egyebek. f./ A fentiek eredményessége biztosíthatná legjobban a szolgálatok tagjainak megfelelõ jövedelmi viszonyait, a legkorszerűbb eszközök beszerezhetõségét, a kiválasztás és a képzés szintjének állandó emelését, felzárkózást az élenjáró szolgálatokhoz, a nemzetbiztonságból vállalt feladatok eredményesebbé tételét. g./ A szolgálatoknál be kell vezetni a nulla alapú költségtervezést, mellyel nem tisztelve egyik költség elemet sem, végig kellene újólag tervezni és elemezni minden költséget, mert ezzel a szokásjogok, elbújt és felesleges költségtényezõk, rossz beidegzések feltárhatók. h./ A CONTROLLING tevékenység bevezetésével folyamatosan, naprakészen lehetne láttatni a költségfelhasználást, szolgálni az ehhez idõben kapcsolódó vezetõi döntéseket igénylõ pontokat, optimalizálni és elõjelezni minden várható pénzügyi problémát. 6. A gazdasági-műszaki-tudományos hírszerzés (és elhárítás) megerõsítése, fejlesztése Elõször az elhárítási oldalról. A magyar gazdaság, pénzügyi rendszer, ipar, mezõgazdaság, kutatásfejlesztés tovább halad egy prognosztizálható mélypont felé. Emiatt egyesek azt mondhatják, hogy egyfelõl 5
6 nincsenek abszolút értelemben nagy védendõ értékek. Másfelõl viszont minden törékeny, labilis, sérülékeny és ezáltal mégiscsak relatíve nagy értékû számunkra, a jövõnk szempontjából. Ebbõl a nézõpontból viszont az elhárításnak fontos feladata lehet minden ehhez kapcsolódó információ után érdeklõdõk, hozzáférõk, visszaélõk felderítése. Ugyanis lehet olyan kémtevékenység, mely az ország pénzügyi-gazdasági rendszerének gyenge pontjai ellen irányulhat, mellyel minden megbénítható, lassítható. A kutatás-fejlesztési tevékenységünk is jelentõsen visszaesett, de vannak olyan nemzetgazdaságilag jelentõsnek mondható eredmények, melyeket célszerûen belföldön kellene hasznosítani. Ezek elleni hírszerzõi tevékenység elhárítása is kívánatos. A nemzetközi tapasztalatok alapján, a nagyhatalmi és hidegháborús ellentétek enyhülése miatt más országok titkosszolgálatainál felerõsödött a gazdasági-mûszaki-tudományos hírszerzés, közismertebben az ipari kémkedés. Ennek a hírszerzési ágnak állítólag jelentõs szerepe volt az 1990 elõtti titkosszolgálatoknál, melynek jelentõs súlyát, szerepét a világtörténelem számtalan példája bizonyítja (pl. Japán és a volt Szovjetunió). A 4. pontban érintett rövid-, közép-, és hosszú távú titkosszolgálati célrendszerbõl megfogalmazhatók a szükséges feladatok és az ehhez biztosítandó erõforrások (létszám, eszközök, szervezés). A 5. pont beli önfenntartás legfontosabb pillére lehet az ezen pontban foglalt tevékenység megerõsítése. Régebbi, nyilvános irodalmak alapján feltételezhetõ, hogy a polgári elhárítás sokkal nagyobb (többszörös) létszámmal dolgozik, mint a hírszerzés. Ez mindenképp önvédelem orientált arány, melyet lehet, hogy örököltünk (?). Mindkét titkosszolgálati ágat fejleszteni kellene, de a hírszerzést relatíve jobban, mint az elhárítást, mivel gazdaságfejlesztési teljesítménye, hatása sokkal nagyobb lehet. Elsõ lépésben legalább olyan létszám elérése célszerű, mint az elhárításé. 7. A titkosszolgálatok tevékenységének súlyozott felhasználása Magyarország gazdasági helyzetének stabilizálásában, fejlesztésében. Az elõzõ 6. pontban már bevezettem a témát, de még az alábbiakkal is kiegészítem. A 4. pont beli cél és feladatrendszer alapján, a kormányprogramok, a minisztériumok gazdasági programjai alapján egyértelműen kiválaszthatók azok, amelyeket titkosszolgálati lehetõségekkel szükséges és kellhet segíteni. Elméletileg ilyenek lehetnek: az MNB pénzpiaci ügyletei külföldi adósságállományokhoz kapcsolódó kérdések újabb külföldi hitelfelvételeink, kötvény-kibocsátásaink a magyar bankrendszerhez kapcsolódó ügyek külföldi tõkebefektetések exportlehetõségeink segítése csúcstechnológiák bejövetele az országba az ipart és a mezõgazdaságot segítõ külpiaci ügyletek kutatás-fejlesztések az Európai Unióhoz való csatlakozásból fakadó gazdasági ügyek két külsõ ország közötti bármilyen közvetítõ kereskedem elõsegítése off-shore jellegû ügyletek az idegenforgalom, az egészségügy, az oktatás, a környezetvédelem, az infrastruktúra fejlesztés segítése kiemelt és különleges gazdasági térségek, területek létesítése egyebek Felmerülhet bárkiben az, hogy a felsoroltakban nem látja át a titkosszolgálatokban rejlõ lehetõségeket. Ez különösebben nem probléma, mivel a hivatkozott programokat a minisztériumok megfelelõ összekötõivel együtt elemzõ titkosszolgálati szakemberek elõkészítõ munkájának célja éppen az, hogy kiválasszák a célszerű kapcsolódási pontokat. Természetesen az így összegyűjtött és kiválasztott ország-célok, ország-programok alapján azt is meg kell vizsgálni, hogy titkosszolgálatok milyen felkészülés, befektetés, beruházás mellett válhatnak alkalmasabbá ezen feladatokra. Elõkészítõ elemzéseket és a titkosszolgálati feltételvizsgálatokat összefoglaló jelentést kell döntésre a Kormány elé terjeszteni. A fentiek, indításnál, egy egyszeri aktussorozatot jelentenek, de ennek rendszeres, legalább havi aktualizálása feltétlenül szükséges a változó folyamatok miatti esetleges beavatkozások, módosítások érdekében. A külföldi szolgálatok ilyen irányú elemzése is kívánatos, amennyire erre lehetõséget teremtünk. 6
A MAGYARORSZÁGI TITKOSSZOLGÁLATOK HASZNOSÍTANDÓ ÉRTÉKEI/LEHETÕSÉGEI A BIZTOSABB JÖVÕNKÉRT ILLETVE JÖVÕNK BIZTONSÁGÁÉRT
3. FEJEZET A MAGYARORSZÁGI TITKOSSZOLGÁLATOK HASZNOSÍTANDÓ ÉRTÉKEI/LEHETÕSÉGEI A BIZTOSABB JÖVÕNKÉRT ILLETVE JÖVÕNK BIZTONSÁGÁÉRT (Várhalmi Miklós, 1994. 06. 30.) A 4. fejezet elõkészítõ anyaga, illetve
RészletesebbenELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 5435-4/2006-SZMM TERVEZET ELŐ TERJESZTÉS a Kormány részére a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról Budapest, 2006. november Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)
Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési
RészletesebbenVÁRHALMI A. MIKLÓS A MAGYAR NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK KOMMUNIKÁCIÓJÁRÓL
VÁRHALMI A. MIKLÓS A MAGYAR NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK KOMMUNIKÁCIÓJÁRÓL A Magyar Hadtudományi Társaság két szakosztálya a nemzetbiztonsági és a hírszerző közös rendezvényt tartott a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.
Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenMintacím szerkesztése
Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bemutatása Budapest, 2012. május 16. Az Mintacím OHÜ külső szerkesztése működési modellje Nemzetgazdasági
RészletesebbenStratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenMagyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József
Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által
RészletesebbenJ a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.
J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.
RészletesebbenSzervezeti magatartás I december 03.
Szervezeti magatartás I. 2007. december 03. Szervezeti változások, változásmenedzsment Szervezeti változás Fogalma: A SZERVEZETEK LÉNYEGES JELLEMZŐIBEN BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁS Kiváltó tényezők: MUNKAERŐ TECHNOLÓGIA
RészletesebbenCselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -
Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló
RészletesebbenA MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.
A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:
RészletesebbenFolyamatok és módszerek Mitől függ az egyes modellek gyakorlati alkalmazhatósága? Dr. (Ph.D) Kópházi Andrea NYME egyetemi docens, egyéni
Folyamatok és módszerek Mitől függ az egyes modellek gyakorlati alkalmazhatósága? Dr. (Ph.D) Kópházi Andrea NYME egyetemi docens, egyéni tanácsadó-partner 2014. December 2. Kérdésfelvetések 1. A téma aktualitása,
RészletesebbenA ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:
RészletesebbenA VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.
RészletesebbenPAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról
PAX BRITANNICA Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról 1942-1943 OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 1996 TARTALOM ELŐSZÓ 11 BEVEZETÉS 15 I. KELET-EURÓPAI KONFÖDERÁCIÓK 43 BEVEZETÉS 43
Részletesebbena Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére
Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály JAVASLAT a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. február 27-i ülésére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői teljesítmény-követelmények alapját képező 2012. évi célok
RészletesebbenKovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis
Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes
RészletesebbenEFOP Köznevelés Sikeres projektportfólió menedzsment Szervezeti feltételek és megoldások. Ríz Ádám november 30.
EFOP Köznevelés Sikeres projektportfólió menedzsment 2018 Szervezeti feltételek és megoldások Ríz Ádám 2017. november 30. Eddig jó Kicsit nehezebb Még egy kicsit nehezebb 2017 2018 2019 2020 Kihívás A
RészletesebbenA befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás
A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők
RészletesebbenBDO Magyarország Tanácsadó Kft. AKCIÓTERV
AKCIÓTERV a SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMYÁNYZATA által végrehajtott kötvény kibocsátásból a RAIFFEISEN BANK Zrt.-nél óvadékban lévő pénzösszegek kiengedéséhez szükséges önkormányzati program megvalósítására
RészletesebbenMerénylet Szarajevóban LEGO
Merénylet Szarajevóban LEGO Augusztini Krisztián, Dombrovszky Borbála, Kovács-Osváth Apolka Városmajori Gimnázium A cél békés megoldás a szarajevói merénylet okozta helyzetre, és a belső konfliktusokra
RészletesebbenAz egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
Részletesebben2. oldal és Működ (2) A Szabályzat 49. (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A költségvetésért felelős helyettes államtitkár) t
1. oldal és Működ 7/2016. (VI. 8.) NGM utasítás a Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015. (I. 21.) NGM utasítás módosításáról1 A központi államigazgatási szervekről,
RészletesebbenTelepülési ÉRtékközpont
TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika
RészletesebbenÁgazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója
Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Bemutatja: Bruhács Tamás főosztályvezető-helyettes - OM, Fejlesztési és Tudományos Ügyek Főosztálya Hodász
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenEU közjog. dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia október 2.
EU közjog dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia 2017. október 2. I. Az Európai Unió Tanácsa II. A Tanács feladatai III. Coreper I. Az Európai Unió Tanácsa I. Az Európai Unió Tanácsa a tagállamok 1-1 miniszteri
Részletesebben1. melléklet az előterjesztéshez
1. melléklet az előterjesztéshez Az igazságügyi miniszter /2015. (. ) IM rendelete az igazságügyi miniszter feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról
RészletesebbenKatasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre
Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem
RészletesebbenTechológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM
Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén
RészletesebbenA magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenAz államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás
Az államigazgatás Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás A., Központi államigazgatás I. A kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll 1. A kormány megalakulása a., a választások után
RészletesebbenProjekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia
Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia dr. Prónay Gábor 11. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2008. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a projekt tulajdonos/szponzor meghatározó
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00
EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))
RészletesebbenÉlelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság
RészletesebbenNONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE
NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013
RészletesebbenEGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter
RészletesebbenAz előirányzatok fejezeti szintű levezetését az alábbi táblázat mutatja be.
11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok A cím alcímként négy országos hatáskörű szervet, a Nemzetbiztonsági Hivatalt, az Információs Hivatalt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (a továbbiakban együtt:
RészletesebbenMagyar joganyagok /2016. (XII. 13.) Korm. határozat - a Nemzeti Tehetség Prog 2. oldal 3. felkéri az érdekelt szervezeteket, hogy működjenek köz
Magyar joganyagok - 1728/2016. (XII. 13.) Korm. határozat - a Nemzeti Tehetség Prog 1. oldal 1728/2016. (XII. 13.) Korm. határozat a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2017-2018. évi cselekvési programjáról
RészletesebbenA nemzetközi helyzet kemény lett
A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,
RészletesebbenTÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
RészletesebbenNemzetiségi közösségi művelődési stratégia
Nemzetiségi közösségi művelődési stratégia 161 Nemzetiségi közösségi művelődési stratégia A közösségi művelődés még ma is a magyarországi nemzetiségek kultúrájának kulcsterülete, mely közvetlenül és a
RészletesebbenE lő t e r j e s z t é s. Pereszteg Község Önkormányzatának vagyongazdálkodási tervéről
E lő t e r j e s z t é s Pereszteg Község Önkormányzatának vagyongazdálkodási tervéről Tisztelt Képviselő-testület! A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 1. (1) bekezdése
RészletesebbenA 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens
A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az
RészletesebbenJavaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ:746.273/2006. Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására Összeállította: Egyeztetve: Jirkovszkyné
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Kül- és biztonságpolitikai ágazat c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszékérdések augusztus 31.
A közigazgatási szakvizsga Kül- és biztonságpolitikai ágazat c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszékérdések 2018. augusztus 31. Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenA Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik
A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti
RészletesebbenOffshore cégeknek nem jár állami támogatás nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani
SAJTÓKÖZLEMÉNY Offshore cégeknek nem jár állami támogatás nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani Budapest, 2013. április 17. Egy hétfői bejelentés értelmében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
RészletesebbenHatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia
Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati
RészletesebbenAz élelmiszeripar jelene, jövője
Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:
RészletesebbenCÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:
RészletesebbenDöntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására
Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés
Részletesebben1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők.
1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők. b. A döntés fogalma és folyamata, az optimális döntést befolyásoló tényezők A döntések
RészletesebbenKözösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia
Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia A közösségi tervezés lehetőségei a helyi társadalom- és gazdaságfejlesztésben Vázlat Ditzendy Károly Arisztid 1. Közösségi fejlesztés,
RészletesebbenÜzleti tervezés. Kis- és középvállalkozások. Anyagi és pénzügyi folyamatok. Ügyvezetés I. és II. Értékesítés. Beszerzés 8. Raktár 7.
Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. Kis- és középvállalkozások I-II. 1 Üzleti tervezés Kis- és középvállalkozások I-II. 2 Anyagi és pénzügyi folyamatok 3 Értékesítés 6 1 Beszerzés 8 Szállító
RészletesebbenMagyar joganyagok /2016. (VI. 7.) Korm. határozat - Magyarország Kormánya é 2. oldal földművelésügyi miniszter Határidő: március A
Magyar joganyagok - 1283/2016. (VI. 7.) Korm. határozat - Magyarország Kormánya é 1. oldal 1283/2016. (VI. 7.) Korm. határozat Magyarország Kormánya és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei
Részletesebben1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.
1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27.-i ülésére Tárgy: Zirc városfejlesztési stratégiai programja, árajánlat bekérése Előadó: Horváth László gazdasági
RészletesebbenElmaradott vidéki térségek fejlesztése
Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Varga Péter 2010. november 12. Tokaj Kik és miért akarják fejleszteni az elmaradott térségeket? Mert ott élı emberek életkörülményeik javítása érdekében fejleszteni
RészletesebbenTÁMOP pályázatok szakmai megalapozása
TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása I. komponens: Cél: a kistérségi és helyi humánkapacitás fejlesztése és képzése, az egészségterv gyakorlatának elterjesztése a színtereken. Tevékenység: Hat kistérségben,
RészletesebbenDr. Szabó Zsolt Roland: Bizonytalanság, stratégia és teljesítmény Kvalitatív kutatás innovatív kis- és középvállalatok vezetői körében
Dr. Szabó Zsolt Roland: Bizonytalanság, stratégia és teljesítmény Kvalitatív kutatás innovatív kis- és középvállalatok vezetői körében Aki innovál és növekedni szeretne, az miben látja a lehetőségeket
RészletesebbenStratégiai? környezeti vizsgálatok
Stratégiai? környezeti vizsgálatok Döntéshozatali piramis Perspectives on Strategic Environmental Assessment, edited by Maria Rosario Partidario and Ray Clark, Lewis Publishers, 2000 Környezeti hatások
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FŐJEGYZŐJE E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2014. november 27-i ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2015. évi belső
RészletesebbenTárgy : Javaslat az önkormányzat évi költségvetésének koncepciójára
Emőd Város Önkormányzat Polgármesterétől 3432 Emőd, Kossuth tér 1. Tel.: 46/476-206 Ikt.sz.:5996/2012. Tárgy : Javaslat az önkormányzat 2013. évi költségvetésének koncepciójára Emőd Város Önkormányzat
RészletesebbenElső Országos Iparszövetségi Nyugdíjpénztár A PÉNZTÁR BEFEKTETÉSI POLITIKÁJÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZAT
Első Országos Iparszövetségi Nyugdíjpénztár A PÉNZTÁR BEFEKTETÉSI POLITIKÁJÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZAT 2015 2 Az Első Országos Iparszövetségi Nyugdíjpénztár BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA 1./ Az önkéntes pénztár
RészletesebbenA vállalatok és a minőségbiztosítás
4. A vállalatok és a minőségbiztosítás 4.1 Minőségbiztosítás piaci ösztönzői A vállalatok piaci helyzete nagyon különböző. A minőségbiztosítás bevezetésére vonatkozó kényszereket és ösztönzőket ez a piaci
RészletesebbenA tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
RészletesebbenVedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.
Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!
RészletesebbenFRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. április 17. (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2013/0025 (COD) 7768/15 ADD 1 REV 1 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága
RészletesebbenBAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ
BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE
RészletesebbenMagyarország biztonságának jövője az amerikai és spanyol tragédiák árnyékában
Magyarország biztonságának jövője az amerikai és spanyol tragédiák árnyékában A médiumokban látható, hallható, olvasható biztonságpolitikai szakértők szerint MI közel sem vagyunk olyan veszélyben, mint
RészletesebbenVidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés
Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai
RészletesebbenA Duna Stratégia közlekedési
Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában
RészletesebbenModern Városok projekt
Modern Városok projekt Projekt Alapadatai Projekt összköltségvetése 24.000.000.000.- HUF Projektmegvalósítás időtartama 2016-2020 Pécsi Tudományegyetem Pécs, 2016. 1 A PROJEKT ELŐZMÉNYE Magyarország Kormánya
RészletesebbenA szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel
A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük
RészletesebbenBorsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK NOVEMBER 30-AI ÜLÉSÉRE
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-750, (46) 323-600 Telefax: (46) 320-601 http://www.baz.hu elnok@hivatal.baz.hu Iktatószám:
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. február 28-i ülésére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői teljesítmény-követelmények alapját képező 2011. évi célok
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER III-3TK/137/1/2006. TERVEZET! E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az Ipari Park címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről szóló 186/2005.
RészletesebbenStratégiai célok és lehetőségek a kábítószerügyi területen
Stratégiai célok és lehetőségek a kábítószerügyi területen Müller Éva osztályvezető Budapest, 2017. december 14. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Nemzeti
RészletesebbenI. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. évi törvény
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenTudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es
Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi
RészletesebbenSzervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A
Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A.2-2013-2013-0015 A projekt háttere, célja Mi keltette életre a projektet? Nagykáta Polgármesteri hivatalának működésében
RészletesebbenMagyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.
Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük
RészletesebbenJégkár elleni küzdelem a kertészeti növényeknél a Dél-alföldi régióban. Dr. Kecskés László ügyvezető igazgató
Jégkár elleni küzdelem a kertészeti növényeknél a Dél-alföldi régióban Dr. Kecskés László ügyvezető igazgató Magyarországi jégesőelhárítás előzményei Rakéta alapú jégelhárítás 1975-1990 Rakéta alapú jégelhárítás
RészletesebbenNYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A BELSŐ ELLENŐRZÉSI IRODA ÜGYRENDJE. Elfogadva: március 22. Módosítva: január 22., hatályba lép: 2013.
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A BELSŐ ELLENŐRZÉSI IRODA ÜGYRENDJE Elfogadva: 2011. március 22. Módosítva: 2013. január 22., hatályba lép: 2013. január 24-én A Belső Ellenőrzési Iroda ügyrendjét (a továbbiakban:
RészletesebbenWireless technológiák adatátvitel és biztonság IIR Szakkonferencia. 2009. június 9 10. Ramada Resort Aquaworld Budapest
Wireless technológiák adatátvitel és biztonság IIR Szakkonferencia 2009. június 9 10. Ramada Resort Aquaworld Budapest 1 A NATO csatlakozás feltétele: a NATO minősített adatok védelmének szakmai felügyeletére
RészletesebbenA STRATOSZ közhasznú társadalmi szervezet évi közhasznúsági jelentése
A STRATOSZ közhasznú társadalmi szervezet 2008. évi közhasznúsági jelentése 1) Számviteli beszámoló A jelentés részét képező, ahhoz mellékelt számviteli beszámolót, amely a hatályos számviteli,- és adójogszabályoknak
Részletesebben