Használati mintaoltalom Hasznos tudnivalók vállalkozóknak
|
|
- Vilmos Takács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2 Használati mintaoltalom Hasznos tudnivalók vállalkozóknak Összeállította: Rónaszéki Tibor Lektorálta: Dr. Jakabné Molnár Judit Szerkesztő: KOSZTOLÁNYI Tamás Kézirat lezárva: november 30. 2
3 Kinek és miről szól ez a kiadvány? A Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával 1997-ben együttműködési megállapodást kötött. Ennek alapján az Egyesület új kiadványsorozatot készít a kamara tagjai, így a társas vállalkozások, egyéni vállalkozók, valamint a szellemi alkotások jogvédelmi lehetőségei iránt érdeklődők számára, hogy ezzel is elősegítse a piaci versenyben való eredményes részvételüket.a kiadványsorozat egyes füzetei a szellemi alkotások létrehozásával, oltalmának megszerzésével, védelmével, a jogok gyakorlásával (saját hasznosítás, átadás) kapcsolatos legfontosabb iparjogvédelmi (ezen belül jogi, versenyjogi és más határterületi (pl. franchise, know-how, újítás) jogintézményeket ismertetik.az ismertetők a legújabb érvényben lévő jogszabályok figyelembevételével készülnek és gyakorlati tapasztalatok alapján csokorba gyűjtve adnak tájékoztatást azokról a kérdésekről, amelyekkel az ezen a területen nem járatos vállalkozóknak is tisztában kell lenniük és a gyakorlati munkájukban felmerülő problémák megoldásához figyelemfelkeltésül és iránymutatással szolgálnak. Miért fontosak ezek az ismeretek, milyen hatásuk lehet a vállalkozó piaci helyzetére? A különböző jogintézmények (oltalmi formák) ismerete és a piaci versenyben való tudatos alkalmazása azért fontos, mert egyrészt: a kiválasztott oltalmi forma megszerzése, meghatározott országokban és időre monopóliumot és így üzleti értéket jelent a jogosult számára, aminek segítségével növelheti termelését, elősegítheti az értékesítést, s ily módon erősítheti piaci pozícióit, másokat (versenytársakat) kizár a hasznosításból, használatból, eltilt ilyen jellegű cselekményektől, ami szintén piaci előnyt biztosít, jogainak megsértése esetén felléphet a jogosulatlan hasznosító, használó (bitorló) ellen és a jogszabályokban meghatározott igényeket (pl. a bitorlással elért gazdagodás visszatérítése, kártérítés stb.) érvényesítheti bírósági eljárásban,másrészt tájékozódással, kutatási vizsgálatokkal: elkerülheti mások érvényes jogaiba való ütközést, a bitorlást és annak következményeit, nem kezd kifejlesztett és még ráadásul oltalmazott megoldás saját fejlesztésébe, ami jelentős idő- és költségráfordítással és veszteséggel járhat, informálódhat a konkurrencia helyzetéről. 3
4 Reméljük, hogy kiadványsorozatunkat eredményesen tudják használni napi munkájuk során és a jelen füzetet lapozgatva érdeklődéssel és várakozóan fogadják a sorozat további köteteit is. Ezeket megtalálhatják a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület Titkárságán (1055 Budapest, Kossuth tér 6 8., Tel.: , ), illetve letölthetők az Egyesület honlapjáról ( Hol szerezhetők be további információk? A vállalkozók, kereskedők, kis gyártó üzemek rendelkezésére állnak a területi kamarák, ahol a legfontosabb kérdésekben tanácsadói szolgálat keretében adnak felvilágosítást, illetőleg tájékoztató anyagokat bocsátanak tagjaik rendelkezésére. Az oltalmi formákról, a követendő eljárásról és a fizetendő díjakról lépésrőllépésre eligazít a Magyar Szabadalmi Hivatal honlapjáról ( ingyenesen letölthető MSZH program. Továbbá ingyenesen hívható a Magyar Szabadalmi Hivatal kreatív vonala , amely az érdeklődők szakszerű tájékoztatását szolgálja. Mindig az adott eset dönti el, hogy mit, mikor és hogyan kell cselekedni, s ehhez a szakterületet jól ismerő szabadalmi ügyvivő igénybevétele célszerű. Az igénybe vehető szakemberek teljes listájáról, illetőleg az adott megyében tevékenykedő szabadalmi ügyvivőkről a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarától (1054 Budapest, Kálmán Imre u. 14., tel.: ) szerezhető be információ. E kiadvány szerkesztője és kiadója a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület (1055 Budapest, Kossuth tér 6 8., tel.: , , 1.mie@mtesz.hu) szívesen áll az érdeklődők rendelkezésére. Figyelmeztetés: Ez a kiadvány tájékoztató jelleggel készült. Olvasása nem helyettesíti a törvények ismeretét, nem teszi fölöslegessé az ezen a területen jártas szakemberek igénybevételét. 4
5 Kutatók, fejlesztők, gyártók, vállalkozók figyelem! E kiadvány célja, hogy a kevésbé ismert iparjogvédelmi jogintézményről: a használati mintáról adjon tájékoztatást, felhívja a figyelmet az e területen fontos kérdésekre, így pl. a használati minta fogalmára, az oltalmazható és az oltalomból kizárt megoldásokra, az oltalom megszerzésére, fenntartására, az eljárás költségeire, a használati mintaoltalom előnyeire, a jogszerű és a jogosulatlan használatra, ezek következményeire, stb. Milyen haszna lehet a mintát megalkotó szakembernek, a vállalkozónak a használati mintaoltalomból, illetve érheti-e kár, ha nem ismeri a használati mintára vonatkozó legfontosabb előírásokat? A használati mintaoltalomra vonatkozó információk hiányában a vállalkozót a piacon számos hátrány érheti (pl.: ha másnak oltalom alatt álló mintáját engedély nélkül hasznosítja, akkor bitorlást követ el, melynek súlyos anyagi következményei lehetnek). Előnye viszont, hogy ha egy védelem alá helyezhető megoldásra a jogosult használati mintaoltalmat szerez, akkor azt csak ő, vagy az általa erre feljogosítottak használhatják, vagyis kizárólagos jogokat szerezve másokat kizárhat a piaci versenyből, ami magában hordozza a gazdasági siker lehetőségét. A használati mintaoltalom vagyoni értékű jog, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy vállalkozásba apportként bevihető, átruházható (eladható), vagy jelzáloggal megterhelhető. Mindezeket összegezve: fontos és érdemes használati mintaoltalmat szerezni, melynek mikéntjéről nyújt rövid tájékoztatást ezen kiadványunk. 5
6 Mi a használati mintaoltalom? A használati mintaoltalom olyan műszaki megoldások védelmére szolgáló iparjogvédelmi eszköz, amelynél a megoldás színvonala a szabadalmazható találmányok műszaki színvonalánál kisebb, de meghaladja a mesterségben járatos személy rutintevékenységével létrehozható megoldás szintjét. Használati mintaoltalomban részesülhet a tárgy kialakítása, szerkezete vagy részeinek elrendezése, ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. A használati minta engedélyezési eljárása egyszerűbb, de az oltalmi idő is rövidebb, mint a szabadalmi oltalom esetében. 6 Milyen célt szolgál a használati mintaoltalom? A használati mintaoltalom célja más iparjogvédelmi oltalmakhoz hasonlóan az, hogy a leírásban bemutatott és az igénypontokban meghatározott jellemzőkkel rendelkező mintával kapcsolatban kizárólagos jogot nyújtson a bejelentőnek a piacon történő megjelenés és a megoldás értékesítése esetén. Ez a kizárólagos jog teszi lehetővé, hogy a minta tulajdonosa az adott területen csak saját maga értékesíthesse az oltalom alatt álló megoldással készült termékeket, vagy megfelelő díj ellenében a piac más résztvevőinek engedélyt adjon a megoldás használatára, illetve megegyezés szerint eladhassa azt harmadik félnek. A használati mintaoltalom nemcsak véd a jogosulatlan használattal szemben, de növeli az ilyen oltalommal rendelkező cég értékét is, mivel vagyoni értékű jogot képvisel, amely adás-vétel tárgyát képezheti, tehát értékesíthető. Mikor érdemes használati mintaoltalmat szerezni? Akkor célszerű használati mintaoltalmat szerezni, ha egy adott fejlesztési folyamat eredményeként megfelelő újdonsággal rendelkező megoldás gyors piaci bevezetése várható, és megvan a lehetősége annak is, hogy a megoldást más cégek jogosulatlanul átvegyék, azaz a fejlesztéssel kapcsolatos költségek viselése nélkül az új megoldást tartalmazó terméket ugyancsak értékesítésre kínálják. A használati mintaoltalom egyik fontos előnye, hogy az engedélyezési eljárást lefolytató hatóság nem végez újdonságvizsgálatot, és így a megfelelő jogszabályi előírások szerint elkészített leírásra az oltalom 6 9 hónap alatt megszerezhető. A bejegyzett oltalom pedig már lehetőséget teremt arra, hogy a jogosulatlan használóval szemben végrehajtható szankciókat lehessen alkalmazni. Fontos a törvényi szabályozás abban az esetben is, ha a minta a bejelentés napja előtt már nyilvánosságra került. A használati mintaoltalomról szóló törvény
7 ugyanis lehetőséget teremt arra, hogy az újdonság értékelésekor a bejelentés napját legfeljebb hat hónappal megelőzően nyilvánosságra jutott megoldást ne kelljen figyelembe venni, ha a nyilvánosságra jutás a bejelentő akaratából, annak közreműködésével, vagy éppen annak szándéka ellenére történt meg. Abban az esetben is használati mintaoltalom megszerzése a célszerű, ha a megoldás műszaki avulásának ideje 10 évnél rövidebb, ami a használati mintaoltalom fennállásának leghosszabb időtartama, mivel a használati mintaoltalom megszerzésével és fenntartásával kapcsolatos költségek kisebbek, mint amelyek a szabadalmi eljárás során felmerülnek. Jó tudni azt is, hogy a használati mintaoltalmi bejelentésből szabadalmi bejelentés származtatható, így ha a bejelentést követően a bejelentő üzletpolitikája megváltozik, vagy a megoldás értéke a piaci visszajelzések alapján jelentősen megnő, úgy még mindig lehetőség van lépéseket tenni a hosszabb időtartamra szóló szabadalmi oltalom megszerzésére, persze csak akkor, ha a megoldás műszaki színvonala azt valószínűsíti. Szabadalmi bejelentésből abban az esetben célszerű használati mintaoltalmi bejelentést származtatni, ha a szabadalmi bejelentést az engedélyező hatóság az újdonság hiánya miatt utasítja el, vagy azért, mert a megoldás színvonala nem éri el a feltalálói tevékenységgel meghatározott szintet Mire szerezhető használati mintaoltalom? Használati mintaoltalom szerezhető valamely tárgy kialakítására, szerkezetére, részeinek elrendezésére, ha a megoldás új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. Nem szerezhető tehát használati mintaoltalom különböző vegyi anyagok, keverékek és kompozíciók esetében, amelyeket csak a komponensek vagy összetevők aránya jellemez, és amelyeknek nincs határozott térbeli kiterjedésük, mint a különböző porok, folyadékok és egyéb anyagok. Nem képezheti használati mintaoltalom tárgyát eljárás, szervezési megoldás vagy számítógépes program sem. Fontos tudni azt is, hogy kizárólag a termék esztétikai kialakítására vonatkozó megoldások sem képezhetik használati mintaoltalom tárgyát, csakúgy mint különböző növényfajták. Az előbbire formatervezési mintaoltalom, az utóbbira szabadalmi oltalom szerezhető. A vonatkozó törvény szerint akkor tekinthető újnak a megoldás, ha nem tartozik a technika állásához, azaz a bejelentés napját megelőzően sem írásbeli közlés, sem pedig belföldi gyakorlatbavétel révén nem jutott oly mértékben nyilvánosságra, hogy ahhoz bárki hozzáférhessen. Az újdonság szempontjából azonban figyelembe kell venni mindazon iparjogvédelmi bejelentések tartalmát is, amelyeket a bejelentés napja előtt nyújtottak be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, de a közzététel, illetőleg az oltalom megadásának meghirdetése a 7
8 vizsgált használati minta bejelentés napját követően történt meg. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy amint azt az előző pontban már jeleztük az újdonság megítélésénél nem vehető figyelembe a bejelentő vagy jogelődje részéről vagy hozzájárulásával, illetve a bejelentő vagy jogelődje jogainak megsértésével történt közlés vagy nyilvános gyakorlatbavétel. A feltalálói lépésen a törvény szövegének értelmezéseként azt kell tekinteni, hogy a megoldás kidolgozása a technika állásához képest a mesterségben jártas személy, azaz egy átlagos felkészültségű szakember számára nem nyilvánvaló. Nincs szükség azonban olyan alkotói teljesítményre, amely a szabadalmazható találmányok esetében alapkövetelmény. Az ipari alkalmazhatóság azt a kritériumot takarja, amely szerint a minta valamely iparágban előállítható vagy használható. Ilyen értelemben iparágnak tekinthető a mezőgazdaság is. Természetesen nem részesülhet oltalomban a minta, ha használata közerkölcsbe ütköző vagy jogszabály által korlátozott. Ez alól kivételt képez az az eset, ha a jogszabály a minta tárgyával megegyező terméknek csak a forgalmát korlátozza. A magyar iparjogvédelmi jog gyakorlatában lényeges szerep jut a különböző iparjogvédelmi kategóriák átjárhatóságának, ami azt jelenti, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a szabadalmi eljárás, a használati mintaoltalmi eljárás tárgyát képező megoldások az egyik kategóriából a másikba átvihetők az eredeti bejelentési nap és az elsőbbség megtartása mellett. Ennek köszönhetően használati mintaoltalom szerezhető olyan korábban szabadalmi bejelentés tárgyát képező megoldásra, amely szabadalomként a műszaki szint mértéke miatt nem engedélyezhető, ha a bejelentést a szabadalmi hivatal elutasította, attól számított 3 hónapon belül, de legkésőbb a szabadalmi bejelentés benyújtásának napjától számított 10 éven belül. Ha az ipari mintaoltalmi bejelentés benyújtását követően kiderül, hogy nemcsak az esztétikai kialakítás, de a megoldás egyéb részei is újdonságnak minősülhetnek a piacon, úgy alkalmasan előkészített ipari minta bejelentés esetén megvan a lehetőség arra is, hogy az ipari minta bejelentésre adott oltalom jogerőre emelkedéséig, vagy éppen a korábban már említett az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 hónapon belül lehessen a származtatott használati mintaoltalmi bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtani. 8 Hol szerezhető használati mintaoltalom? A használati mintaoltalom a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott kérelem és mellékletei alapján szerezhető meg, ha arra a hivatal az oltalmat
9 engedélyezi. Az oltalom Magyarország területére terjed ki és arra a megoldásra vonatkozik, amelyet a használati mintaoltalmi leíráshoz csatolt igénypontok meghatároznak. Ki szerezhet használati mintaoltalmat? Használati mintaoltalmat szerezhet bárki, aki bejelentőként a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott bejelentési kérelemben meg van jelölve. Fontos tudni, hogy a megoldás feltalálója, azaz az alkotó csak természetes személy, míg az oltalom tulajdonosa gazdálkodó szervezet is lehet. Ha a használati mintaoltalmi bejelentést gazdálkodó szervezet nevében nyújtják be, úgy abban a feltalálók személyét is meg kell jelölni. Ilyen esetben a bejelentésnek utalni kell arra is, hogy a megoldást kidolgozó személyek és a bejelentő gazdálkodó szervezet milyen kapcsolatban állnak egymással, azaz a bejelentés szolgálati jellegű-e, illetőleg alkalmazotti használati mintáról van-e szó. A szolgálati jelleg esetében a munkaviszonyból származó kötelesség a használati minta tárgykörébe eső megoldások kidolgozása. Az alkalmazotti megoldásnál a használati minta tárgya a munkáltató tevékenységi körébe esik ugyan, de a feltalálónak nem kötelessége az ilyen jellegű megoldások létrehozása. Hogyan szerezhető meg a használati mintaoltalom? A használati mintaoltalom a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott, meghatározott alaki, valamint tartami követelményeknek megfelelő bejelentési kérelem, leírás, igénypontok és rajzok alapján kérhető. Az oltalom megszerzéséhez iparjogvédelmi szolgáltatási díjat, az oltalom megszerzését követően pedig, annak fenntartása érdekében évente fenntartási díjat kell fizetni. Fontos tudni, hogy a használati mintaoltalmi bejelentés bejelentési napjának megőrzéséhez a benyújtott anyagoknak tartalmazniuk kell utalást a használati mintaoltalmi igényre, a bejelentő azonosítására szolgáló adatokat, valamint leírást és az abban hivatkozott rajzot. Az eredeti bejelentés részét képező leírásban a megoldást oly mértékben kell ismertetni, hogy azt a leírás és a csatolt rajzok alapján az adott szakterületen jártas szakember megvalósíthassa. A hiányos, vagy nem megfelelően részletes leírás később ugyanis az oltalom megsemmisítéséhez vezethet! A leírást követő igénypontokban jól átgondoltan kell meghatározni azon megoldások körét, amelyekre az oltalmat igénylik. A főigénypontban a megoldás mindazon műszaki jellemzőit fel kell sorolni, amelyek szükségesek a kívánt feladat megoldásához. 9
10 10 Mennyibe kerül az oltalom megszerzése és fenntartása? A használati mintaoltalom megszerzéséhez rendeletben meghatározott bejelentési díjat kell fizetni, amely ezen tájékoztató anyag elkészítésének időpontjában Ft. Az oltalom megadása esetén a 10 éves oltalmi időszak alatt évente fenntartási díj megfizetésére is szükség van, amely jelenleg az 1 5. évben Ft, a évben pedig Ft. Ha a bejelentés bejelentője és feltalálója (illetőleg bejelentői és feltalálói) azonosak az esedékes díjak megfizetésének időpontjában, akkor a jelzett díjaknak csak egy részét kell megfizetni. A kedvezmény a bejelentési díj és a fenntartási díjak esetén 75%. Hol érvényes a használati mintaoltalom? A használati mintaoltalom, megadása esetén, a bejelentés napjára visszaható hatállyal keletkezik, és korlátozás nélkül Magyarország egész területére kiterjed. A Magyarországon engedélyezett használati mintaoltalom azonban nem nyújt védelmet külföldön, viszont a Magyarországon benyújtott bejelentés alapul szolgálhat egy külföldi iparjogvédelmi bejelentés megindításához. Ebben az esetben a külföldi vagy a nemzetközi bejelentési eljárást a magyar bejelentés napjától számított egy éven belül kell megindítani! Meddig érvényes, mikor és mitől szűnik meg a használati mintaoltalom? Engedélyezése esetén a használati mintaoltalom a bejelentés napjától érvényes, és ezen naptól számított 10 évig áll fenn abban az esetben, ha az előírt éves fenntartási díjakat a jogosult a bejelentés napjának évfordulóin befizeti. Ha a jogosultnak már nem fűződik érdeke az oltalom fenntartásához, úgy az esedékes éves fenntartási díj megfizetésének elmulasztása esetén az oltalom megszűnik. Ha a használati mintaoltalom a díjfizetés elmaradása miatt, de a jogosult szándéka ellenére pl. adminisztrációs hiba vagy feledékenység következtében szűnik meg, úgy menthető ok esetén megvan a lehetőség az oltalom újra érvénybe helyezésére. Természetesen ebben az esetben az adott évre vonatkozó fenntartási díj megfizetése mellett előírt pótdíjat is fizetni kell. A használati mintaoltalom az ismertetettek mellett nemcsak megszűnhet, de mód van arra is, hogy megalapozott bizonyítékok esetén az oltalmat a bejelentés napjára visszaható hatállyal meg lehessen semmisíteni. A használati mintaoltalom megsemmisítését a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott kérelemmel és
11 az ahhoz csatolt, a megsemmisítés alapjául szolgáló bizonyítékokat tartalmazó mellékletekkel lehet kezdeményezni. A megsemmisítési kérelem alapján a Magyar Szabadalmi Hivatal a használati mintaoltalmat korlátozhatja, illetőleg teljes terjedelmében a bejelentés napjára visszaható hatállyal megsemmisítheti. A hivatal határozatával szemben bírósághoz lehet fordulni. Mit jelent a használati mintaoltalom értékesítése? Az előzőekben már érintettük, hogy a használati mintaoltalom, azaz a megoldás kizárólagos joga tényleges vagyoni értéket képvisel. Ezt a vagyoni értékű jogot az oltalom jogosultja többféle módon értékesítheti. Miután a kizárólagos jog lehetőséget teremt a jogosultnak, hogy a megoldást csak ő alkalmazza, és így másokat kizárjon ebből, az oltalom értékesítésére három különböző lehetőség is rendelkezésre áll. A jogosult megteheti, hogy az oltalom tárgyát képező megoldást saját maga gazdasági tevékenysége keretében állítja elő vagy használja. Ekkor a jogosult egyedül jelenik meg a piacon, és a kizárólagos jog adta lehetőséggel élve árusítóként realizálja azt a többletnyereséget, amit privilegizált piaci pozíciója jelent. A jogosultnak megvan azonban a lehetősége arra is, hogy a megoldás hasznosítását szerződés alapján más részére is engedélyezze. Ebben az esetben a hasznosító az engedély fejében köteles a jogosultnak, a szerződésben foglalt időtartamra és területi korlátok, valamint egyéb feltételek betartása mellett, hasznosítási díjat fizetni. A hasznosítás és az ahhoz kapcsolódó hasznosítási engedély egy ingatlan bérleti szerződéshez hasonlítható, amelynél a bérbevevő csak használatba kapja az ingatlant, de annak tulajdonjoga a bérbeadónál marad a bérleti szerződés fennállásának időtartama alatt is. A jogosult további lehetősége, hogy a megoldásra vonatkozó oltalmat részben vagy teljes egészében másra átruházza. Ilyen esetben az eredeti jogosult végérvényesen elveszti kizárólagosságát, sőt a teljes átruházás esetén mindenféle rendelkezési jogát is. Az iparjogvédelmi jog átruházása leginkább egy ingatlan adásvételi szerződéshez hasonlítható, amelynél a vételár kifizetése esetén a vevő teljes mértékben megszerzi az ingatlan tulajdonjogát, amelyhez ezt követően a korábbi tulajdonosnak semmilyen joga nem kapcsolódik. 11
12 12 Milyen jogokkal és kötelezettségekkel jár a hasznosítás? A hasznosítási szerződés feladata, hogy a használati mintaoltalom jogosultjának és a hasznosítónak jogait és kötelességeit rögzítse. Az iparjogvédelmi jogszabályok elég tág teret hagynak a szerződő felek számára a szerződés tartalmának és feltételeinek meghatározására. Vannak azonban olyan alapkövek, amelyeket a jogszabályok rögzítenek, és amelyektől érvényesen eltérni nem lehet. A jogosult részéről ilyen alapvető kötelezettség, hogy szavatolnia kell azért, hogy harmadik félnek nincs a megoldás hasznosítását akadályozó vagy korlátozó joga, valamint a megoldás tényleges műszaki megvalósíthatóságáért is. A jogosult kötelessége továbbá az is, hogy az oltalomra vonatkozó jogokról és fontos körülményekről a hasznosítót tájékoztassa, de ebbe a kötelezettségbe nem tartozik bele, hogy a megoldás megvalósításával kapcsolatos gazdasági, műszaki és szervezési ismereteit és tapasztalatait a hasznosítónak ellenszolgáltatás nélkül átadja. A kötelezettségek mellett a jogosultnak jogában áll a hasznosítás időtartamára, területi kiterjedésére és a hasznosítás módjára, valamint mértékére vonatkozó korlátozást tenni, természetesen a követelhető díj mértéke a hasznosítási engedély terjedelmével arányos. A hasznosító alapvető kötelezettsége, hogy a hasznosítási engedély fejében a szerződésben megszabott díjakat megfizesse és az egyéb szerződési feltételeket teljesítse.a sikeres együttműködés érdekében a hasznosítási szerződés keretében mindenképpen célszerű kitérni a következőkre: a hasznosító forgalmának elkülönített nyilvántartására és ellenőrizhetőségére a gyártási folyamatoknak és a gyártott termékek minőségének a jogosult részéről történő ellenőrizhetőségére, az átadott, illetve közösen szerzett tapasztalatok titokban tartására vagy nyilvánosságra hozatalára, a hasznosítási szerződés tartama alatt létrejött, továbbfejlesztett megoldások iparjogvédelmi bejelentésének körülményeire, megosztására, a megoldással kapcsolatos termékeken feltüntetett név használatára, a megnevezések védjegy oltalmának megszerzésére, a jogosult részéről történő személyes közreműködésre, tanácsadásra és ennek díjazására, a hasznosítási engedély jellegére, a hasznosító részéről történő alhasznosítási engedély adásának, valamint alvállalkozó bevonásának lehetőségére.
13 Díjazás, a díj mértéke, a díj járulékai A használati mintaoltalom díjazásának konstrukciója és a díj mértéke számos körülménytől függ. A befolyásoló tényezők között a várható eredmény, az értékesíthető sorozat nagysága és a megoldás jellege a döntő szempont. Eltérő díjazási feltételeket célszerű ugyanis megállapítani egy kisebb értékű, de nagy mennyiségben értékesíthető termék, valamint egy nagy kiterjedésű, nagy beruházási igényű berendezés vagy létesítmény hasznosítása kapcsán, ahol az oltalom fennállásának időtartama alatt csak néhány megvalósulás prognosztizálható. A használati mintaoltalommal védett megoldás jellegétől függetlenül azonban a felek egyetértése esetén mindenképpen célszerű egy alapdíjat meghatározni, amelyet a hasznosítási szerződés megkötésekor kell a hasznosítónak megfizetnie. Ez az összeg ugyanis biztosítékot jelent a jogosultnak a hasznosítás megvalósulására. A kifizetett összeg hajtóerőt képez a hasznosító szempontjából is, mivel az alapdíj megfizetésének következtében már kiadásai keletkeztek, amelyeket nyilvánvalóan a hasznosítás mielőbbi elindításával és az ebből származó bevétellel tud kompenzálni. A díj alapját szolgáltathatja az értékesített termék mennyisége (darabdíj), vagy pl. a beruházási költség meghatározott százaléka, de lehet a hasznosítónál képződő árbevétel meghatározott százaléka is. A díjkulcsok széles határok között mozoghatnak. Nagy volumenben történő értékesítés esetén a hasznosítási díj a hasznosító árbevételének néhány százaléka lehet, míg kis darabszámú, de nagy értékű berendezés esetén elérheti a beruházási költség tíz-húsz százalékát is. Meg kell említeni a degresszív díjkulcs alkalmazásának lehetőségét is, amely a hasznosítási idő előrehaladtával, és így az értékesített mennyiség növekedésével arányosan csökkenő díjazást állapít meg. Ezen konstrukció azért lehet előnyös, mert növeli a hasznosító érdekeit a minél nagyobb forgalom vagy darabszám elérésére, hiszen a bevétel növekedésével a hasznosítási díjak megfizetéséből származó kiadásai csökkenhetnek. A díjazás mértéke és a díjazási elv is eltérő abban az esetben, ha az oltalommal nem a feltaláló, hanem egy gazdálkodó szervezet rendelkezik. Ebben az esetben ugyanis, ha szolgálati mintaoltalomról van szó, úgy a feltalálókat megilleti ugyan díj, de nincs beleszólásuk abba, hogy a mintát az alkalmazó cég milyen formában és kinek értékesíti vagy hogyan hasznosítja. Kissé eltérő a helyzet az alkalmazotti minták esetén. Ilyenkor a feltalálók tényleges rendelkezési joggal bírnak az általuk alkotott szellemi termék fölött, és annak hasznosítását a munkáltatótól eltérő harmadik felek részére önállóan engedélyezhetik. A munkáltató jogosult az alkalmazottai által kidolgozott, de azok munkaköri 13
14 kötelességének nem minősülő megoldását hasznosítani, de arra másnak engedélyt nem adhat, és a hasznosítás kapcsán a hasznosító munkáltató is köteles a feltalálóknak díjat fizetni. A magánszemélyek részére kifizetett hasznosítási díjak a mindenkori törvényi előírások szerint személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék kötelesek, és a hasznosítási szerződésben foglaltak szerint a hasznosító a kifizetendő díjakból ezen járulékokat levonhatja. Olyan hasznosítási szerződés esetén, ahol a jogosult gazdálkodó szervezet, a hasznosítási díj a jogszabályi előírásoknak megfelelően számla ellenében fizethető ki, és a befolyó összegből a jogosult az előírt járulékokat (ÁFA, nyereségadó) köteles megfizetni. Mit jelent a bitorlás? A használati mintaoltalom bitorlásáról beszélünk akkor, ha a piac egyik résztvevője az oltalom jogosultjának engedélye és hozzájárulása nélkül hasznosítja az oltalom tárgyát. A kizárólagos hasznosítási jog alapján az oltalom jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül előállítja, használja, forgalomba hozza, ill. forgalomba hozatalra ajánlja a használati mintaoltalom tárgyát képező terméket, vagy e terméket ilyen célból az országba behozza. a minta lényeges elemével kapcsolatos dolgot (eszközt, berendezést) ad át, vagy ajánl fel átadásra a használati mintaoltalom tárgyának megvalósítása céljából, feltéve, hogy tudja, vagy a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy a dolog a minta megvalósítására alkalmas, illetve arra szolgál. Hogyan lehet a jogsértést felderíteni? A jogsértés úgy deríthető fel, hogy az oltalom jogosultja megfelelő bizonyítékokat szerez be arra vonatkozóan, hogy hasznosítási engedéllyel nem rendelkező személy az oltalom alatt álló megoldást az igénypontokban foglaltak szerint megvalósítja. Hitelt érdemlő bizonyítéknak minősül, pl. a jogsértést megvalósító termék megvásárlására vonatkozó számla, amely tartalmazza az eladó azonosítására alkalmas adatokat, az eladás időpontját, valamint a termék azonosítására szolgáló információkat is. Természetesen a számla mellett a jogsértő terméknek is rendelkezésre kell állnia. 14
15 Ki derítheti fel a jogsértést? A használati mintaoltalom bitorlását bárki felderítheti, de a bitorlóval szemben csak használati mintaoltalom jogosultja vagy a használati mintaoltalmi lajstromba bejegyzett hasznosító léphet fel, akkor, ha a jogosult felhívás ellenére sem tette meg a szükséges intézkedéseket. Milyen lehetőségek vannak a jogsértő magatartás megakadályozására? A felderített jogsértés esetén a használati mintaoltalom jogosultja kizárólagos jogai védelmében a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. Milyen következményekkel járhat a jogsértés? A mintaoltalom jogosultja a bitorlóval szemben az eset körülményeihez képest a következő jogi igényeket támaszthatja: követelheti a használati mintaoltalom bitorlás megtörténtének bírósági megállapítását, követelheti a használati mintaoltalom bitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől, követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak, követelheti a használati mintaoltalom bitorlással elért gazdagodás viszszatérítését, követelheti a használati mintaoltalom bitorlására használt eszközök és a használati mintaoltalom bitorlással érintett termékek lefoglalását. A bíróság az eset körülményeihez képest a használati mintaoltalom jogosultjának kérésére elrendelheti, hogy a lefoglalt eszközöket és termékeket fosszák meg jogsértő mivoltuktól, vagy ha az nem lehetséges semmisítsék meg. A bíróság a megsemmisítés helyett elrendelheti a lefoglalt eszközöknek és termékeknek a bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is, ebben az esetben a befolyó összeg felől ítéletben határoz.használati mintaoltalom bitorlás esetén a használati mintaoltalom jogosultja a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. 15
16 A témára vonatkozó részletesebb ismeretek hol és miből szerezhetők meg? A használati mintaoltalom megszerzésével, a leírás és az igénypont szerkesztés kérdéseivel részletesebben foglalkoznak az alábbi irodalmak: Iparjogvédelmi kézikönyv Útmutató feltalálóknak használati minta További ismereteket a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület által szervezett középfokú iparjogvédelmi tanfolyamokon lehet szerezni. Milyen lényeges jogszabályok vonatkoznak a témára? A használati minták oltalmáról szóló évi XXXVIII. törvény, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló évi XXXIII. törvény, az igazságügyminiszter 20/1991. (XII. 28.) M rendelete a használati mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól. 16
1991. évi XXXVIII. törvény. a használati minták oltalmáról. I. fejezet. A használati mintaoltalom tárgya és tartalma. Az oltalmazható használati minta
1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról I. fejezet A használati mintaoltalom tárgya és tartalma Az oltalmazható használati minta 1. (1) Használati mintaoltalomban (a továbbiakban: mintaoltalom)
RészletesebbenFöldrajzi árujelző. Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából
Földrajzi árujelző Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából Földrajzi árujelző Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről
RészletesebbenMIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM. SEED családi délelőtt 2009. November 5.
MIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM SEED családi délelőtt 2009. November 5. HOGY A BEFEKTETETT CSALÁDI TŐKE NE MÁSNAK HOZZON HASZNOT Alapigazságok Ha valamilyen szellemi értéket létrehoztunk, oltalmazzuk
RészletesebbenVIII./1. fejezet: Iparjogvédelem
VIII./1. fejezet: Iparjogvédelem Az iparjogvédelem körébe a következő oltalmi formák tartoznak: A) a szabadalom; B) a védjegy; C) a használati minta; D) a formatervezési minta; E) a növényfajta; F) a földrajzi
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM?
PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM? Dr. Gács János tanácsadó HIPAVILON nonprofit kft. Győr, 2012. október 17. 2 MINDKETTŐ, DE A MEGFELELŐ SORRENDBEN 3 MIRE JÓ A SZELLEMI TULAJDONVÉDELEM? Arra, hogy alkotásának
RészletesebbenÜZLETI JOG I. 2013/ előad. A magyar szabadalmi jog Iparjogvédelem I.
ÜZLETI JOG I. 2013/14 10. előad adás A magyar szabadalmi jog Iparjogvédelem I. Áttekintés A.) A szabadalmi oltalom jellege, fajai B.) A szabadalmazhat találmány kritériumai C.) Az újdonság D.) A feltalálói
RészletesebbenA formatervezési mintaoltalomról mindenkinek
A formatervezési mintaoltalomról mindenkinek Termékfejlesztők, kereskedők, vállalkozók figyelem! A modern piacgazdaságban a termék megjelenése, a külcsín a fogyasztó nézőpontjából gyakran éppen olyan fontos
RészletesebbenA formatervezési mintaoltalomról
A formatervezési mintaoltalomról A modern piacgazdaságban a termék megjelenése, a külcsín a fogyasztó nézőpontjából gyakran éppen olyan fontos ha nem fontosabb, mint a belbecs, azaz a termék hasznossága,
Részletesebben1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról
A Szabadalom 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról ELSŐ RÉSZ A TALÁLMÁNY ÉS A SZABADALOM I. A szabadalmi oltalom tárgya II. A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok
RészletesebbenSzerzõdés: Miért vesznek licenciát? Miért adnak licenciát?
Licencia (licentia) a latin nyelvben - többek között - engedélyt jelent. Az iparjogvédelmi és szerzõi jogok jogosultjait megilletõ kizárólagos jog gyakorlására kötött szerzõdés keretében és feltételei
Részletesebbena találmányokhoz fűződő szellemi tulajdon kezeléséről
Az ELTE szabályzata a találmányokhoz fűződő szellemi tulajdon kezeléséről Varga Attila Pályázati és Innovációs Központ Tudás- és Technológiatranszfer Iroda varga.attila@rekthiv.elte.hu A szellemi tulajdon
RészletesebbenSzabadalom. a szabadalom tulajdonosa számára a versenytársakhoz képest előnyösebb pozíciót biztosít.
Szabadalom Mit határoznak meg az igénypontok? A szabadalmi oltalom terjedelmét. A szabadalmi oltalom a szabadalom tulajdonosa számára a versenytársakhoz képest előnyösebb pozíciót biztosít. A szabadalmi
RészletesebbenMIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM?
MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM? Dr. Gács János vezető főtanácsos Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Vállalkozónői Konferencia, 2012. április 26 (A Szellemi Tulajdon világnapja) No mire is..hát arra,
RészletesebbenVERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése
VERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése Babilai Ildikó SZTNH 2013. november 28. A kizárólagos hasznosítási jog engedélyezésének
RészletesebbenMAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő
1. KAMARAI NAP MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1 A jogeset alapjai A tárgyalt ügy elsőbbsége: 1985. 01. 24., így az 1969. évi II. törvény alapján folyt
RészletesebbenSzellemitulajdon-alapú innovációmenedzsment az élelmiszeriparban. Kürtössy Jenő
Szellemitulajdon-alapú innovációmenedzsment az élelmiszeriparban Kürtössy Jenő Iparjog szellemi alkotások hazai, és/vagy nemzetközi iparjogvédelmi oltalmát szolgáló oltalomszerzési oltalom-fenntartási
RészletesebbenI. Egyéb oltalmi formák 1. Használati minta 2. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 3. Formatervezési minta 4. Védjegy 5.
Iparjogvédelem II I. Egyéb oltalmi formák 1. Használati minta 2. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 3. Formatervezési minta 4. Védjegy 5. Földrajzi árujelző és eredetmegjelölés II. Nemzetközi
RészletesebbenÚtmutató szerzõknek. Ipari minta. Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest 1998
Útmutató szerzõknek Ipari minta Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest 1998 Tartalom I. Az ipari minta jogi védelmének fõbb vonásai 1. Mi a mintaoltalom?...7 2. Mikor célszerû mintaoltalmat igényelni?...7
RészletesebbenÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM
ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA Szerkezetileg közelítünk a jogviszonyokhoz: milyen tartalmú kapcsolatok alakulnak ki a szellemi alkotásokkal kapcsolatban? három módozat: alapjogviszonyok
RészletesebbenKereskedõk, szolgáltatók figyelem!
2 Kereskedõk, szolgáltatók figyelem! E kiadvány célja, hogy a hazánkban legelterjedtebb iparjogvédelmi jogintézményrõl: a védjegyrõl adjon tájékoztatást, felhívja a figyelmet ezen a területen fontos kérdésekre,
RészletesebbenSZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]
SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között
Részletesebben1969. évi II. törvény
1969. évi II. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelettel, valamint a 9/1969. (XII. 28.) IM rendelettel [Vastag
RészletesebbenKÉRDÉS FELELET SZABADALOM
KÉRDÉS FELELET SZABADALOM Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest 2004 Összeállította: Virág Tamara ISBN 963 9157 34 1 Felelõs kiadó: dr. Bendzsel Miklós BEVEZETÕ A szabadalmi feladatgyûjtemény tesztkérdések
RészletesebbenSZABADALOM. Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest
KÉRDÉS FELELET SZABADALOM Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest Összeállította: dr. Jakabné Molnár Judit, Huszár Enikõ ISBN 963 5157 08 2 Felelõs kiadó: dr. Bendzsel Miklós BEVEZETÕ A szabadalmi feladatgyûjtemény
Részletesebbenaz január 1 je elıtt benyújtott bejelentések alapján esedékessé vált díjakra vonatkozóan
Az ipari és kereskedelmi miniszter 77/1995. (XII. 29.) IKM rendelete a Magyar Szabadalmi Hivatal elıtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról az 1996. január 1 je elıtt benyújtott bejelentések
RészletesebbenMilyen szabadalmat? Ip4inno képzési program 2008, ip4inno konzorcium, Magyar Szabadalmi Hivatal
Milyen szabadalmat? Nemzeti szabadalmi bejelentés : Egy országra kiterjedő piacvédelem esetén alkalmazható. Kiindulási alapnak ugródeszkaként kiválóan alkalmas arra, hogy további országokra, vagy közösségekre
RészletesebbenAz akadémiai szellemi tulajdon védelme a szellemi tulajdon hatékonyabb hasznosításának támogatása dr. Németh Gábor SZTNH
Az akadémiai szellemi tulajdon védelme a szellemi tulajdon hatékonyabb hasznosításának támogatása dr. Németh Gábor SZTNH Szellemi Tulajdon Világnapja - Budapest, 2017. április 27. Az akadémiai szabadalmaztatás
RészletesebbenHasználati mintaoltalmi megsemmisítési eljárások tanulságai avagy SuperMmm..inta
Használati mintaoltalmi megsemmisítési eljárások tanulságai avagy SuperMmm..inta Dr. Kacsuk Zsófia 2015. május 15. Versenypiac vs. Monopólium Egymással versengő termékek/szolgáltatások hatása: árverseny
RészletesebbenŐrizzük vagy őriztessük szellemi tulajdonunkat? K+F, innováció, szellemi tulajdonvédelem 2012. június 6. Dr. Czél György szabadalmi ügyvivőjelölt
Őrizzük vagy őriztessük szellemi tulajdonunkat? K+F, innováció, szellemi tulajdonvédelem 2012. június 6. Dr. Czél György szabadalmi ügyvivőjelölt Őriztessük, de mit? Megvalósult ötleteinket Szürke állományunk
Részletesebben1995. évi XXXIII. törvény. a találmányok szabadalmi oltalmáról ELSŐ RÉSZ A TALÁLMÁNY ÉS A SZABADALOM. I. Fejezet. A szabadalmi oltalom tárgya
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról A magyar nemzetgazdaság műszaki fejlődésének, a korszerű technika meghonosításának, valamint a feltalálók erkölcsi és anyagi elismerésének
RészletesebbenA DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA
A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A szabályzat célja, hogy I. A szabályzat célja elősegítse a Debreceni Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) kutatói, oktatói illetve a szabályzat
RészletesebbenA formatervezési minták
A formatervezési minták oltalma Iparjogvédelem középfokon Babilai Ildikó SZTNH Szellemi tulajdon védelem Szerzői jogok védelme: a mű létrehozásával keletkezett jog. Iparjogvédelem: hatósági engedélyezési
RészletesebbenA találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom.
A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom. A szabadalom jogintézménye a találmány alkotója, a feltaláló (illetve jogutódja) részére időleges és kizárólagos jellegű
Részletesebben1995. évi XXXIII. törvény. a találmányok szabadalmi oltalmáról
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról A magyar nemzetgazdaság műszaki fejlődésének, a korszerű technika meghonosításának, valamint a feltalálók erkölcsi és anyagi elismerésének
RészletesebbenA hazai K+F+I pályázatok iparjogvédelmi vonatkozásai
A hazai K+F+I pályázatok iparjogvédelmi vonatkozásai Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Múlt jelen jövő a szellemi tulajdon világában MIE szakmai konferencia, Visegrád, 2015. november 25.
RészletesebbenIPARJOGVÉDELMI ALAPOK. SEED Hölgyek 2008.03.13.
IPARJOGVÉDELMI ALAPOK SEED Hölgyek 2008.03.13. Cs2 A szellemi tulajdon védelme A szellemitulajdon-védelem a tevékeny, alkotó ember elismerésének, érdekei védelmének és érvényesítésének jogi szabályozását
Részletesebben2011. ÉVI DÉL-ALFÖLDI INNOVÁCIÓS DÍJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. Szeged, 2011. április 15.
2011. ÉVI DÉL-ALFÖLDI INNOVÁCIÓS DÍJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ Szeged, 2011. április 15. A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottság szakmai közreműködésével a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi
RészletesebbenA szabadalmi rendszer újdonságai és szerepe az innovációban AZ ÖTLETTŐL AZ ÜZLETI SIKERIG
A szabadalmi rendszer újdonságai és szerepe az innovációban 1 European Innovation Scoreboard országrangsor a szellemitulajdon-védelmi teljesítmény és annak változása alapján 2 A nemzeti szabadalmi aktivitás
RészletesebbenFrissítve: szeptember :30 Hatály: közlönyállapot (1995.V.5.) Magyar joganyagok évi XXXIII. törvény - a találmányok szabadalmi olta
1. oldal 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról 1 A magyar nemzetgazdaság műszaki fejlődésének, a korszerű technika meghonosításának, valamint a feltalálók erkölcsi és anyagi elismerésének
Részletesebben270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről
270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület feladatai 1. (1) Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület (a továbbiakban:
RészletesebbenA szellemi tulajdon védelme
Az innováció finanszírozása. HVCA, a Magyar Innovációs Szövetség és az M27 ABSOLVO közös rendezvénye A szellemi tulajdon védelme A K+F társaságba történı befektetés elıtti jogi átvilágítás 2012. szeptember
Részletesebben1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról. I. Fejezet AZ OLTALOM TÁRGYA ÉS TARTALMA
1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról I. Fejezet AZ OLTALOM TÁRGYA ÉS TARTALMA Az oltalmazható topográfia 1. (1) Oltalomban részesülhet a mikroelektronikai
RészletesebbenA Formatervezésiminta-oltalom
A Formatervezésiminta-oltalom 1 Mi a formatervezés? A külső megjelenés kialakítása, vagy megváltoztatása anélkül, hogy a belső (műszaki) tartalom érintve lenne. Ami nélkül a termék tökéletesen működik,
RészletesebbenNyomda- és Papíripari Szövetség 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013. február 12.
Nyomda- és Papíripari Szövetség 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT Budapest, 2013. február 12. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT 1. A védjegyek és a
RészletesebbenIparjogvédelem tansegédlet A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME. A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok
Iparjogvédelem tansegédlet 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvrıl A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok A szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok 86.
RészletesebbenA Szellemi tulajdon jogvédelme (GEGET299-B és GEGET299N) c. tárgy ütemterve
A Szellemi tulajdon jogvédelme (GEGET299-B és GEGET299N) c. tárgy ütemterve Hó/nap Óra Tantárgy Előadó 2. okt. hét 12 16 Bevezetés a szellemi tulajdonvédelembe. Végh László Szabadalmi jog 4. okt. hét 12
RészletesebbenDUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSÉRŐL
DUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON Dunaújváros 2016 3. kiadás 0. módosítás 2 (24). oldal Dunaújvárosi Egyetem Szenátusa által 88-2015/2016. (2016.03.16.)
RészletesebbenAZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI
AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI dr. Jókúti András Jogi és Nemzetközi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2014. június 5. A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉNEK RENDSZERE Szerzői jog és kapcsolódó jogok
RészletesebbenA Pécsi Tudományegyetem. a szellemi alkotások jogvédelméről és. szellemi tulajdon-kezeléséről. szóló szabályzata
A Pécsi Tudományegyetem a szellemi alkotások jogvédelméről és szellemi tulajdon-kezeléséről szóló szabályzata Pécs 2006 1 A szellemi termékekhez fűződő jogok védelmének, hasznosításának és a hozzájuk kapcsolódó
RészletesebbenSzabadalmi bejelentési kérelem
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Budapest Garibaldi u. 2. 1054 A Hivatal tölti ki Szabadalmi bejelentési kérelem Kérem az alábbi találmányra a szabadalmi oltalom megadását az 1995. évi XXXIII. törvény
Részletesebbenösszefoglalás Hasznosítás? + Értékesítés Megadás/fenntart Publikáció Publikáció
összefoglalás Technika állása Előzetes UV Írásos vélem. Újdonság kut. Érd.vizsg.kérés Publikáció Kutatás/fejlesztés - Hasznosítás? + Gyártáselők. Gyártás Értékesítés Publikáció Titokvédelem Hazai bejelentés
RészletesebbenBÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám
Szerződés száma: BÉRLETI SZERZŐDÉS A szerződő Felek: Bérbe adó: Cím: Adószám: Cégbejegyzés száma: Telefon/fax: a továbbiakban Bérbe adó valamint, valamint Bérlő: Cím: Posta cím: Számlavezető
RészletesebbenBudapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 27/2008. (IV.14.) számú önk. rendelete
Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 27/2008. (IV.14.) számú önk. rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló lakás eladásának feltételeiről 16/2005. (IV. 20.) számú önkormányzati rendelet
RészletesebbenKirály György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24
Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és
RészletesebbenAz Európai Unió Hivatalos Lapja. 13/11. kötet
200 31992R1768 1992.7.2. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA L182/1 A TANÁCS 1768/92/EGK RENDELETE (1992. június 18.) a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK
RészletesebbenSZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA
MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet ( RMKI ) 1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 29-33. 3. épület Postacím: 1525 Budapest, Pf. 49. Titkársági telefon: 395 9289, 392-2520 Fax: 392 2598, 395
Részletesebben147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet. egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról
147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény
RészletesebbenFormatervezési minta, mint a siker záloga
Formatervezési minta, mint a siker záloga A hazai mintaoltalmi hagyományok és előírások: Hazai mintaoltalmi hagyományok és előírások változására vonatkozó történetünk 1907- től kezdődik, amikor a 107.709/1907
RészletesebbenA Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28 szellemitulajdon-kezelési szabályzata
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28 szellemitulajdon-kezelési szabályzata I. A szabályzat célja E szellemitulajdon-kezelési szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) célja,
RészletesebbenÁltalános áttekintés
Általános áttekintés Mivel foglalkozik a szellemi alkotások joga Szerzői jog + iparjogvédelem Tárgyköreik Jogforrások A jogviszony szerkezete alapvetően : abszolút Relativizálódás esetkörei A találmányok
RészletesebbenTITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS. amely létrejött egyrészről. cégszerű megnevezés:... (székhelye: nyilvántartást vezető cégbíróság neve:...
TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről cégszerű megnevezés:.......... (székhelye:........., nyilvántartást vezető cégbíróság neve:......., cégjegyzék száma:........., adószám:......, képviselő
RészletesebbenMagyar joganyagok - 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet - a Magyar Szabadalmi Hivatal 2. oldal (6) Nukleotid- vagy aminosav-szekvenciák feltárását tartalm
Magyar joganyagok - 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet - a Magyar Szabadalmi Hivatal 1. oldal 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási
Részletesebben1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA
1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek
Részletesebben2. A határidőn túl érkező pályázatok nem kerülnek elbírálásra. 3. A pályázatok érvényességi feltételei:
PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ 1. A pályázók az ajánlatukat a www.jogazdabank.hu honlapról letölthető dokumentumok alapján (tulajdoni lap, stb.), továbbá a vagyontárgyak az informatikai eszközök kivételével - megtekintést
RészletesebbenKölcsönzés-e az e-kölcsönzés? Az elektronikus kölcsönzés jogi természetéről
Kölcsönzés-e az e-kölcsönzés? Az elektronikus kölcsönzés jogi természetéről Valóságos könyvtár - könyvtári valóság II. ELTE BTK KITI, 2015. november 24. Dr. Amberg Eszter Csorba Győző Könyvtár a bérleti
Részletesebben301/2016. (XI. 07.) számú Képviselő-testületi Határozat
készült könyvéből: 301/2016. (XI. 07.) számú Képviselő-testületi Határozat Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Hajdúnánás Városi Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzata VI. fejezet 2. pontja
RészletesebbenA/15 A SZABADALMI JOGVISZONY TARTALMA ÉS KORLÁTAI
A SZABADALMI JOGVISZONY ALANYAI (nem tartozik szorosan a tételhez) A szabadalmi jogviszony alanyai: a szabadalom jogosultja, másrészt személy szerint meg nem határozottan mindenki más, aki köteles a szabadalom
RészletesebbenEz régen nem a Ptk.- ban volt? Az üzleti titok védelméről szóló törvény miértjei és hogyanjai *
Ez régen nem a Ptk.- ban volt? Az üzleti titok védelméről szóló törvény miértjei és hogyanjai * * Jelen előadásban elhangzottak a szerző magánvéleményét képezik. Gubicz Flóra Anna MIE konferencia, 2018.
Részletesebben2/F. SZÁMÚ MELLÉKLET: TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOKKAL KÖTENDŐ MEGBÍZÁSI MEGÁLLAPODÁS KLINIKAI VIZSGÁLATBAN VALÓ RÉSZVÉTELRE
2/F. SZÁMÚ MELLÉKLET: TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOKKAL KÖTENDŐ MEGBÍZÁSI MEGÁLLAPODÁS KLINIKAI VIZSGÁLATBAN VALÓ RÉSZVÉTELRE amely létrejött egyrészről a Név: [Intézmény neve] Képv. jogosult: Székhely: Adószám:
RészletesebbenSzellemivagyon-audit: A kreatív vállalkozások rejtett kincsei. Design konferencia, Budapest, 2014. április 2.
Szellemivagyon-audit: A kreatív vállalkozások rejtett kincsei A szellemi vagyon = o Marketing alapú: Nevek, kifejezések, formatervek, szimbólumok vagy ezek kombinációja o Technológia alapú: Technológiai
RészletesebbenTárgyalási rend. Iparjogvédelem I Lényege A szabadalmi jog. Iparjogvédelem II Egyéb védelmi formák Nki vonatkozások
Iparjogvédelem I. Tárgyalási rend Iparjogvédelem I Lényege A szabadalmi jog Iparjogvédelem II Egyéb védelmi formák Nki vonatkozások Iparjogvédelem I. 1. Lényege, helye a jogrendszerben 2. Szerzői jog iparjogvédelem
Részletesebben19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet. a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1992. évi
RészletesebbenS Z E L L E M I T U L A J D O N - K E Z E L É S I
A S Z E G E D I T U D O M Á N Y E G Y E T E M S Z E L L E M I T U L A J D O N - K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T A Szeged, 2014. november 03. A Szegedi Tudományegyetem Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata
RészletesebbenBEVEZETÉS A FORMATERVEZÉSI MINTAOLTALOM VILÁGÁBA
BEVEZETÉS A FORMATERVEZÉSI MINTAOLTALOM VILÁGÁBA MOME elıadás, Budapest, 2011. október 10. Dr. Molnár Alexandra 2 Szellemi alkotások joga 1. Szerzıi jog a szerzıi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény
RészletesebbenÚj kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban
Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban 1. FORGALMAZÁSI SZERZŐDÉS A forgalmazási szerződés fogalma A szállító meghatározott ingó dolognak (terméknek) a forgalmazó részére történő eladására, a forgalmazó
RészletesebbenA szellemi tulajdon könyvvizsgálata
A szellemi tulajdon könyvvizsgálata Kötetlenül! Tessék közbeszólni! Előadó: Bary László Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Telefon: +36-1-411-87-26 Bevezető Betekintés egy új világba Könyvvizsgálat szakaszai
Részletesebben147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet. egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról
147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény
RészletesebbenSZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN
Lukács Manuéla Linda Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Darázs Lénárd SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN A szellemi alkotások a gazdasági fejlődésnek és a jólét megteremtésének
Részletesebben2. A határidőn túl érkező pályázatok nem kerülnek elbírálásra. 3. A pályázatok érvényességi feltételei:
PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ 1. A pályázók az ajánlatukat a www.jogazdabank.hu honlapról letölthető dokumentumok alapján (tulajdoni lap, vagyonértékelés stb.), továbbá a vagyontárgyak az informatikai eszközök kivételével
RészletesebbenPolgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)
Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.
RészletesebbenRészletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat
Iromány száma: T/1659/2. Benyújtás dátuma: 2018-10-09 16:32 Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága Parlex azonosító: 1557DKFF0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Benyújtó: Dr. Vejkey Imre,
RészletesebbenA háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai
A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi
RészletesebbenA hazai szabadalmi rendszer sajátosságai, újdonságai
A hazai szabadalmi rendszer sajátosságai, újdonságai 1 European Innovation S coreboard Országrangsor a szellemitulajdon-védelmi teljesítmény és annak változása alapján 2 A nemzeti szabadalmi aktivitás
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA FELKÉSZÍTŐ 2018/ II. FÉLÉV
ZÁRÓVIZSGA FELKÉSZÍTŐ 2018/ 2019. II. FÉLÉV 7/A. A szellemi alkotásokról általában (az alkotó személy jogvédelme). A szerzői jog alanya, tárgya, tartalma. A szerzői jog korlátai, a szomszédos jogok védelme
RészletesebbenKÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE
KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 61. (1) bekezdése értelmében A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra,
RészletesebbenRENDELETTERVEZET. a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásáról szóló 7/2008. (II.21.) Kt. sz. rendelet módosítására
BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER RENDELETTERVEZET a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásáról szóló 7/2008. (II.21.) Kt. sz. rendelet módosítására Készítette: Kernné dr.
Részletesebben2/D. SZÁMÚ MELLÉKLET: MEGBÍZÁSI MEGÁLLAPODÁS KLINIKAI VIZSGÁLATOKKAL KAPCSOLATOSAN SZABADFOGLALKOZÁSÚ JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉRE EGYÉNI VÁLLALKOZÓ
2/D. SZÁMÚ MELLÉKLET: MEGBÍZÁSI MEGÁLLAPODÁS KLINIKAI VIZSGÁLATOKKAL KAPCSOLATOSAN SZABADFOGLALKOZÁSÚ JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉRE EGYÉNI VÁLLALKOZÓ amely létrejött egyrészről a Név: [Intézmény neve] Képv.jogosult:
Részletesebben2013. ÉVI DÉL-ALFÖLDI INNOVÁCIÓS DÍJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. Szeged, 2013. április
2013. ÉVI DÉL-ALFÖLDI INNOVÁCIÓS DÍJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ Szeged, 2013. április A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottság szakmai közreműködésével a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi
RészletesebbenValószínűsítés ideiglenes intézkedési eljárás során, avagy: szakember számára hiába kézenfekvő
Valószínűsítés ideiglenes intézkedési eljárás során, avagy: szakember számára hiába kézenfekvő Dr. Pethő Árpád szabadalmi ügyvivő Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. 1/19 MIE őszi konferencia, 2013.
RészletesebbenA szerzői jogi törvény változásainak. Tószegi Zsuzsanna PhD főtanácsadó, egyetemi docens. Networkshop 2009 Szeged, 2009. április 15-17.
A szerzői jogi törvény változásainak hatása a közgyűjteményekre ekre Tószegi Zsuzsanna PhD főtanácsadó, egyetemi docens Networkshop 2009 Szeged, 2009. április 15-17. A szerzői jogi törvény 2008. évi módosításai
RészletesebbenA rendelet hatálya Általános rendelkezések
1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 13/1997. (X. 2.) önkormányzati rendelete 1 a tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek - a módosításokkal egységes szerkezetben - 2 A Tolna
RészletesebbenVIS MAIOR - SZABÁLYZAT
VIS MAIOR - SZABÁLYZAT 1.) Hatáskör 1.1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományosan látja el a vis maior hivatkozások érvényesítésének igazolására irányuló tevékenységét. A vis maior igazolások
Részletesebben19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1992. évi
Részletesebben2. oldal 4. Kivételek az üzleti titok védelme alól 5. (1) Nem minősül az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének az üzleti titok megszerzése, amennyi
1. oldal 2018. évi LIV. törvény az üzleti titok védelméről 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A törvény hatálya 1. (1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos - egészben, vagy elemeinek
RészletesebbenMátramindszent Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/1994. (X. 20.) Ör. számú R E N D E L E T E
Mátramindszent Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/1994. (X. 20.) Ör. számú R E N D E L E T E az önkormányzat tulajdonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület az 1990.évi
RészletesebbenSZELLEMI TULAJDONJOGOK A HÁZASTÁRSAK VAGYONÁBAN ÉS HAGYATÉKÁBAN - AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN
Dr. habil. Grad-Gyenge Anikó Iparjogvédelmi Konferencia Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület Konferencia, Szilvásvárad, 2018. május 11. SZELLEMI TULAJDONJOGOK A HÁZASTÁRSAK VAGYONÁBAN ÉS HAGYATÉKÁBAN
RészletesebbenHasználatI minta Útmutató feltalálóknak Magyar Szabadalmi Hivatal 2009
HasználatI minta Útmutató feltalálóknak Magyar Szabadalmi Hivatal 2009 Útmutató feltalálóknak Használati minta Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest Összeállította: Angyalné dr. Haraszti Magdolna dr. Hajdú
RészletesebbenPályázati és Innovációs Központ (PIK) Szent István Egyetem
Pályázati és Innovációs Központ (PIK) Szent István Egyetem PIK felépítése Pályázati és Projekt Csoport Egyetemi pályázatok és kutatási megbízások Technológia és Tudástranszfer Csoport Egyetemi eredmények
RészletesebbenÚtmutató feltalálóknak. Használati minta. Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest
Útmutató feltalálóknak Használati minta Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest Összeállította: Angyalné dr. Haraszti Magdolna dr. Hajdú Tamásné dr. Jakabné Molnár Judit Kürtös József dr. Szabó Gyöngyi Szemzõ
Részletesebben20/2004. (XII.1.) Beled Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének rendelete az önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról
20/2004. (XII.1.) Beled Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének rendelete az önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról Beled Nagyközség Önkormányzata a település fontos gazdasági
Részletesebben