Országgy űlés Hivatal a Irományszám : T f XO'). 5 Érkezett: 2016 ÁPR 18,

Átírás

1 Országgy űlés Hivatal a Irományszám : T f XO'). 5 Érkezett: 2016 ÁPR 18, évi törvény a vasárnapi munkavégzés fokozottabb elismerése érdekében a Munka törvénykönyvér ő l szóló évi I. törvény, valamint az egyes adótörvények és azzal összefügg ő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény módosításáró l 1. A Munka törvénykönyvér ől szóló évi I. törvény módosítása 1. A Munka törvénykönyvér ől szóló évi I. törvény (a továbbiakban : Mt.) 92. (1) és (2 ) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép : (1) A teljes napi munkaid ő napi nyolc óra vagy heti negyven óra (általános teljes nap i munkaid ő). (2) A teljes napi munkaid ő - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi tizenkét órára vag y heti hatvan órára emelhető, ha a munkavállaló a) készenléti jellegű munkakört lát el, b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaid ő). 2. Az Mt. 94. (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép : (2) A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét a) a megszakítás nélküli, b) a több m űszakos, valamint c) az idényjellegű tevékenység keretében, d) a készenléti jellegű, továbbá e) a 135. (4) bekezdésében meghatározott munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében. (3) A munkaid őkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb hat hónap vag y huszonhat hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. Az Mt. 97. helyébe az alábbi rendelkezés lép : (1) A munkáltató a munkaid őt az egészséges és biztonságos munkavégzé s követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. (2) A munkaid őt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend).

2 (3) A munkavállaló munkaidejét úgy kell beosztani, hogy havonta legalább egy pihen őnapj a vasárnapra essen. (4) A munkavállaló havonta kett őnél többszöri vasárnapi munkavégzéséről a feleknek írásban kell megállapodniuk. (5) Munkaidőkeret, vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén - a ban foglaltakra tekintettel - a munkaid ő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenl őtlenül i s beosztható (egyenl őtlen munkaidő-beosztás). (6)A munkaid ő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaid ő-beosztás az irányadó. (7) A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaid ő-beosztást, ha gazdálkodásában vag y működésében el őre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábba n módosíthatja." 4. Az Mt. 99. (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép : (2) A munkavállaló beosztás szerint i a) napi munkaideje legfeljebb nyolc óra, b) heti munkaideje legfeljebb negyven ór a lehet. (3) A 92. (2) bekezdése alapján foglalkoztatott munkavállaló esetén - a felek írásbel i megállapodása alapján - a munkavállaló beosztás szerint i a) napi munkaideje tizenkét óra, b) heti munkaideje legfeljebb hatvan óra lehet. A megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaid ő-keret elrendelés e esetén a munkaid ő-keret utolsó napjára tizenöt napos határid ővel felmondhatja. 5. Az Mt a helyébe az alábbi rendelkezés lép : 101. (1) Vasárnapra rendes munkaid ő a) a rendeltetése folytán e napon is m űködő munkáltatónál vagy munkakörben, b) az idényjellegű, c) a megszakítás nélküli, d) a több műszakos tevékenység keretében, 2

3 e) a készenléti jellegű munkakörben, fi a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaid őben, g) társadalmi közszükségletet kielégít ő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéb ől ered ően - e napon szükséges munkavégzés esetén, h) külföldön történő munkavégzés során, valamint i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jelleg ű turisztikai szolgáltatás i tevékenységet folytató munkáltatóná l foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be. (2) Az (1) bekezdés a) pont tekintetében a 102. (3) bekezdése megfelel ően irányadó. (3) Ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rende s munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megel őző szombatra rendes munkaid ő nem osztható be. 6. Az Mt a helyébe az alábbi rendelkezés lép : 140. (1) Vasárnapi munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár, a) ha a munkavállaló a rendes munkaid őben történ ő munkavégzésre kizárólag a 101. (1 ) bekezdés c) d), e) vagy i) pontban meghatározott feltételek alapján kötelezhet ő, továbbá b) a rendkívüli munkaid őre ba) a 101. (1) bekezdés c) d), e) vagy i) pontban meghatározott munkavállalónak, bb) ha a munkavállaló a 101. (1) bekezdés alapján rendes munkaid őben történ ő munkavégzésr e nem kötelezhető. (2) A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén, ha az vasárnapra esik a z (1) bekezdésen felül további ötven százalék bérpótlék illeti meg. (3)A (2) bekezdés szerinti bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnapon történ ő munkavégzés esetén. 2. Az egyes adótörvények és azzal összefügg ő egyéb törvények módosításáról szóló év i CLVI. törvény módosítása 7. Az egyes adótörvények és azzal összefügg ő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény 455. (4) bekezdése az alábbi j) ponttal egészül ki : 3

4 1(4) A kifizetőt terhelő adónak nem alapjai "j) a kifizető által vasárnapi munkavégzés címén ténylegesen kifizetett (juttatott) bérpótlé k (vasárnapi pótlék) összege." 8. Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap els ő napján lép hatályba. INDOKOLÁ S ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS a vasárnapi munkavégzés fokozottabb elismerése érdekében a Munka törvénykönyvér ő l szóló évi I. törvény, valamint az egyes adótörvények és azzal összefügg ő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény módosításáról szól ó törvényjavaslathoz Az üzletek vasárnapi nyitva tartása értelmetlen korlátozásának eltörlése visszaadta a polgárok jogát ahhoz, hogy eldöntsék, mikor kívánnak vásárolni. Hangsúlyozni kell, hogy a vasárnap i boltzárat a polgárok nem elsősorban kényelmi okokból utasították el, sokkal inkább azért, mert a heti megfeszített munka mellett a vasárnapi vásárlás lehetősége nélkül sokkal nehezebben tudták a családot ellátni. Másrészt megszűnt annak az ingyenes programnak a lehet ősége is, amelyet a bevásárló központok addig biztosítottak vasárnapra. A vasárnapi boltzár eltörlése visszaadta az üzletek tulajdonosainak jogát annak eldöntésére, hogy mikor kívánnak nyitva tartani. A jelen törvényjavaslat (a továbbiakban : Javaslat) pedig megteremti azt a szabályozást, amel y alapján a jövőben a dolgozó lényegében szabadon döntheti el, hogy akar-e vasárnap dolgozni, mégpedig legalább 100 %-os bérpótlékért. A Javaslat nem teszi ellenérdekeltté a munkáltatót abban, hogy a munkavállalót vasárna p foglalkoztassa. Az az aggály sem áll fenn, hogy a vasárnapi bérpótlék terhei miatt zárnának be a z üzletek. A Javaslat szerint ugyanis a vasárnapi bérpótlékot nem terheli szociális hozzájárulás i adó. 4

5 Magyarország miniszterelnöke nyilatkozta azt 2011-ben, hogy ekkora luxust, mint a vasárnapi boltbezárás nem engedhet magának a magyar gazdaság. Ha a gazdaság nem is engedhett e meg magának, megengedte magának a Fidesz-KDNP többség. Pedig a társadalmi támogatás mellett a vasárnapi nyitva tartás bírhat gazdaságélénkít ő hatással és munkahelyteremtéssel. Újra b ővülhet a kiskereskedelemben foglalkoztatottak létszáma a polcfeltöltő diákoktól, a pénztárosokon, eladókon keresztül az adminisztratív munkakörökben dolgozókig. Ez a lehetőség különösen meghatározó lehet az ország gazdaságilag elmaradottab b térségeiben, mivel így ott is b ővülhetnének a munkahelyek. A jelenleg hatályos Munka törvénykönyve 2012-es hatályba lépésével a munkavállalók a korábbi munkajogi szabályokhoz viszonyítva számtalan helyen kénytelenek voltak sérelmeke t elszenvedni. A munkavállalók helyzete kiszolgáltatottabbá vált és számos addig megszerzett jogukról kellett lemondaniuk. A Javaslat ezen a kiszolgáltatott helyzeten is javít, amellett, hogy a munkaadók terheit sem teszi aránytalanul nehézzé. RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1. A munkavállalók egészségének védelme érdekében szükséges megteremteni a munka és szabadid ő közötti egyensúlyt. Ebb ől adódóan a napi munkaidő nyolc óra, illetve a heti munkaid ő negyven óra lehet. Csak kivételes és indokolt esetben lehet ettől eltérni. Az eltérés következtében a teljes nap i munkaid ő azonban legfeljebb napi tizenkét óránál vagy heti hatvan óránál magasabb id őtartamra nem emelhet ő. A 2. A munkáltató a munkavállaló által teljesítend ő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja. A munkaidőkeret szabályai alkalmazásával a munkáltatónak lehetősége nyílik arra, hogy az által a foglalkoztatott munkavállaló munkaidejét - a munkáltató által el őre meghatározott - adott időszakra egyenl őtlenül is beoszthassa. A túlzottan hosszú pl. egy éves időtartamú munkaidőkeret alkalmazása sok esetben hátrányosa n érinti a munkavállalókat. A kiszámíthatóbb és átláthatóbb munkavégzést ennél rövidebb pl. maximum fél éves id őtartamú munkaid őkeret alkalmazása teszi lehetővé. A 3. A munkavállalók egészséges és biztonságos munkavégzésének elengedhetetlen része, hogy eg y hónapban legalább egy vasárnapon pihenni tudjanak. A Javaslat ezért úgy rendelkezik, hogy eg y naptári hónapon belül a kett őnél többszöri vasárnapi munkavégzésr ől a feleknek írásban kel l megállapodniuk. 5

6 A 4. A munkavállaló beosztása szerinti napi munkaideje nyolc óra, míg heti munkaideje negyven ór a lehet. A munkavállaló írásbeli beleegyezése esetén ettől el lehet térni, mégpedig úgy, hogy a munkavállaló beosztás szerinti munkaideje legfeljebb napi tizenkett ő óra vagy heti hatvan óra lehet. Az S. A Javaslat meghatározza, hogy a vasárnapra rendes munkaid ő tekintetében mely munkavállaló k oszthatók be munkavégzésre. A 6. A jövőben valamennyi munkavállalót a vasárnapi munkavégzése esetén legalább száz százaléko s vasárnapi pótlék illeti meg. A 7. A vasárnapi munkavégzés esetén a munkáltató által fizetendő - adóterhekkel növelt - bérpótlék jelent ős anyagi terhet jelent els ősorban a hazai tulajdonban álló kis- és középvállalkozáso k számára. Erre való tekintettel az MSZP a vasárnapi munkavégzésért járó tisztességes bé r megteremtése mellett a munkalehet őséget biztosító vállalkozások számára is segítséget kívá n nyújtani : a magasabb vasárnapi bérpótlék összege után a munkáltatónak nem kellene szociáli s hozzájárulási adót fizetnie. Mindez érezhet ő adókedvezményt jelentene a munkáltatóknak úgy, hogy az nem csökkentené a munkavállaló várható nyugdíját. Ugyanis a Javaslat szerint módosuló törvény 453. (4) bekezdés e külön rögzíti, hogy "az adó alapja és összege az államháztartási forrásból fedezett ellátás, illet őleg támogatás összegét nem befolyásolja". A 8. A Javaslat az alkotmányos követelményeknek megfelel ő kell ő felkészülési id őt biztosít a törvény alkalmazásához azzal, hogy a hatályba lépés napját a törvény kihirdetését követ ő második hónap els ő napjában határozza meg. 6

7 i11111~ A A c ő o97 A A. _ n-rr~ n m.. fliiuinü a"igo`nnin iyyiliu.. fliuii~fl iiigo AI=I IiOI_Ititlti _ amn.'. L inii11 I üí I itillllllk m _I' _' ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Képviselői önálló indítvány Törvényjavaslat kezdeményezés e Dr. Kövér Lászl ó az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése alapján a vasárnapi munkavégzés fokozottabb elismerése érdekében a Munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény, valamint az egyes adótörvénye k és azzal összefügg őegyéb törvények módosításáról szóló évi CL VL törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot mellékelten benyújtjuk. Budapest, április 18. Tóbiás dózsefás\ országgy űlési képviselő (MSZP) Lukács Zoltá n országgy űlési képvisel ő (MSZP) Gúr N : ndor ggy űlési képvisel ő (MSZP 7