NEMZETI KULTURÁLIS HAVILAP. 4. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Boldogasszony hava. 20, Sk / 0,66 EUR / 170, Ft

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NEMZETI KULTURÁLIS HAVILAP. 4. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2009. Boldogasszony hava. 20, Sk / 0,66 EUR / 170, Ft"

Átírás

1 NEMZETI KULTURÁLIS HAVILAP 4. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Boldogasszony hava 20, Sk / 0,66 EUR / 170, Ft

2

3 Magyar Golgota A történelmet a megszokottól eltérően is lehet nézni, mondják azok a csupalélek tudósok, akik a világot Isten művének, s nem a darwini fejlődéselmélet következményének hiszik. Szemléletük alapján nemzetünknek éppen úgy végig kell járnia a keresztutat, mint Jézus Krisztusnak, s ha ez megtörténik, feltámadás a jutalmunk. Szakrális szakembereink szerint a feltámadás már közeledik, az Isten beleszól majd a történelembe és elárasztja kegyelmével népünket. Mindez az utóbbi években egyre sűrűbben megjelenő, a szellemi és lelki összefüggéseket bemutató könyvekből is kiolvasható. Ilyen mű lapunk munkatársának, Mihályi Molnár Lászlónak Magyar Golgota c. kötete is, amely a Szepsiben élő alkotó válogatott verseit tartalmazza. A szerző pontos látleletet készített korunkról, s benne a helyzetünkről. A szemelvényeket e számunkban olvashatják. Hasonló úton jár a pécselyi (Balaton-környéki) Bodosi György is, akiről már többször írtunk, hiszen Illyés Gyula barátja és orvosa volt. Mondatokba takaródzva A tartalomból: Rendületlenül Hrubík Béla a Csemadok közelgő jubileumáról 4-6. A komáromi nagygyűlés 15. évfordulóján Beszámoló és Duray Miklós beszéde Fehérek közt egy európai Mészáros Alajos Európai Parlament-i képviselőjelölt Énekléskor isteni erőt kap az ember Beszélgetés Szvorák Katalinnal 18-2o. A világegyetem élő természetű! Interjú Grandpierre Attilával II Egy sziklaszilárd szervezet Látogatás a bényi csemadokosoknál címmel karcsú kötetet kaptunk tőle ebből is közzéteszünk néhányat. Ő is hajszálpontos diagnózist nyújt, vonatkozik ez különösen Ez történt c. költeményére. Bár mindkét mű tele van keserűségekkel, olvasásuk mégis reménnyel tölti el az embert, hiszen a gyógyulás feltétele a baj megállapítása, csak utána következhet a kezelés... (batta) Cselekedjünk! Értékőrzés Kassa környékén is Kézművesház Képriportunk 28-3O O. Címlapunkon: Szvorák Katalin otthon M.Nagy László felvétele 2. old.: Golgota Mihályi Molnár László fotója lej Itthon Nemzeti Kulturális havilap Kiadja: A JEL polgári társulás, Pozsony Főszerkesztő: Batta György Megjelenik a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma, a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala és a Szülőföld Alap támogatásával. Realizované s finančnou podporou Ministerstva kultúry SR program Kultúra národnostných menšín 2008 a Úradu Vlády SR. Engedélyezte a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma Bejegyzési szám: 3655/2006 Megjelenik 5000 példányban. A szerkesztőség címe: nám. 1. mája 10-12, Bratislava Telefon: , , Grafika: Csernyanszky Pista. Nyomdai munkálatok: KPRINT A lap olvasható a honlapon is Letölthető a Konverzný kurz 1 EUR = Sk (A váltási árfolyam 1 EUR = Sk) ITTHON 3

4 Rendületlenül... Hatvan éves a Csemadok Hrubík Béla Ha az idén hatvan éves Csemadok kapcsán a tíz első szót kellene leírnom, ami az eszembe jut, akkor ezek a szavak a következők lennének: remény, bizalom, hit, kitartás, önkéntesség, alázat, összetartozás, érték, önzetlenség, hajlék. A hajlék szót azért hagytam utoljára, mert így érzem egész lényemmel, egész eddigi életemmel, amit a közösségért áldoztam.a Csemadok, ez a szövetség, a felvidéki magyarság hajléka. Egy otthon, melyben mindenki jól érzi magát, mert megtalált valamit, mert ott vannak a barátai, mert amit ott tapasztal, azzal lesz teljes az élet. Hat évtizede szolgálja a felvidéki magyar kultúrát a Csemadok. Egy ilyen szövetség élén állni nemcsak büszkeség, de felelősség is. Jól bánni a reád testált felelősséggel, és úgy evezni a tajtékos vizeken, hogy ne boruljon ki a csónak. Érdekes, hogy gyermekkori emlékeim a Csemadokról mindig történetekhez kötődnek. Történetekhez, melyeket a szüleimtől, vagy kortársaiktól hallottam, történetekhez, melyeket magam éltem meg. Mindig volt benne vidámság, humor, de volt benne valami más is, ami tartást és hitet adott. Láttam a környezetemben, miként válik egy-egy rendezvény céllá, közösségi erővé, közös akarattá, örömmé. Ezt semilyen más közösségben nem éltem meg.. A rendszerváltás utáni pillanatnyi eufórián kívül, már a későbbi politikai életben sem, mert láttam, a baráti körök, társaságok, hogyan hullanak szét egyik pillanatról a másikra, mert rájöttek: egyik jobboldali, másik baloldali, a harmadik szimplán megalkuvó és sunyi. A Csemadokban ezt nem tapasztaltam, s nem tapasztalom a mai napig sem. Persze vannak összezördülések, mert sok ember sok véleményét

5 1979 kell, akár egy-egy rendezvény kapcsán is egyeztetni, egy tető alá hozni. De végül mindig sikerül, mert aki dolgozni akar, akinek van elképzelése mit akar a kultúrában, az megtalálja hozzá az embereket, az időt, a helyet. Két országos közgyűlés vár ránk az idén. Májusban egy munka jellegű, ahol olyan anyagokat terjesztünk elő, melyek az elkövetkező évtized mezsgyéjét jelölik ki. Fontos, hogy a közművelődés, a kulturális munka szakmai képzésének területén előre lépjünk, vagy legalább is tudjuk, merre menjünk, mit szeretnénk elérni. Erre nézve konkrét elképzeléseink vannak. Intézményesíteni kellene országos szinten a szakmai munkát, mert anyagi és emberi háttér nélkül csak tűzoltásra vagyunk képesek. Fontos, hogy a Csemadok szerepét megerősítsük törvényi szinten is, hiszen (1994 óta) Közép-Európa legnagyobb civil kulturális szervezete, nem kap állami támogatást, anyagi forrásait pályázatok útján próbálja kisebb-nagyobb sikerrel előteremteni. Ingatlanjaink állapota folyamatosan romlik és reményünk sincs, miből újíthatnánk őket fel. Folyamatosan tárgyalunk ezekről a kérdésekről az anyaországgal és a szlovák kormány képviselőivel. Bízzunk benne, hogy előbb-utóbb valamiféle megoldást találunk. Kiemelt szerepet kell adni a fiataloknak, akik a jövőt képviselik a szövetségben. Több teret, több feladatot kell nekik adni, és ha ők is érezni fogják a felelősség súlyát, hamarabb felnőnek majd, mint gondolnánk. Meg kell tartanunk a sajtónkat, amit óriási áldozatok árán indítottunk 2006-ban. Az ITTHON nemzeti kulturális havilap ma egy csendes erő, melynek léte maga is a csoda. Hűen tükrözi a társadalmi folyamatokat, értékeink megőrzését, a nemzeti együttgondolkodást, határok nélkül. Mert számunkra nemzet csak egy van, és nyelv is csak egy van.a másokét tiszteljük, de a miénket meg ne tagadjuk! A szeptemberi közgyűlés ünnepi jellegű lesz: emlékezünk, értékelünk, ünneplünk, kitüntetünk, és jelet hagyunk. A hat évtized jelét. A meg nem írott, de megélt szlovákiai magyar élet egy nagyon fontos szakaszát. Az általunk lakott régiókban úgy jelenünk majd meg, mint a remény, amely él még; mert sajnos, a mostani politikai, társadalmi helyzetünk leginkább az,,ami még megmaradt élményét erősíti bennünk. De valami mást is kínálunk. Otthont, ahol nincs nyelvtörvény, nincs megszorítás, nincs gyalázkodás, nincs gyűlölet, nincs megalkuvás. Otthont, amely mi vagyunk, mint a mohával benőtt sziklák, mint az emberben lévő lelki béke, mint a folyó, vagy a fű és az ég... Vagyunk, mert élni akarunk. Alázatunk, értékeink, szívósságunk a nagyszüleink és szüleink hagyatéka, amit sem szél, sem eső, sem tenger el nem moshat. Ha nem hisszük, hogy van magyar jövő, akkor életünk utolsó morzsáit éljük fel. Mert a jövőt mi építjük magunknak. Nem gyűlöletből, nem gőgből, nem a hatalom arroganciájából, hanem becsületből, szeretetből. És most visszatérek a a hajlékhoz. Mindenkit várunk a sorainkba. Kicsit, nagyot, fiatalt, időset, mindenkit, akinek a közösség szentsége fontos. Mindenkit várunk, akinek van egy jó szava, van egy jó gondolata, van cselekvésnyi ideje. Kevés fontos dolog maradt meg az életünkben. A család, a barátok, a nemzet, a szülőföld. Külön-külön is értékeljük a jelentőségét, az ízét, a varázsát. A Csemadok a fontos dolgok közé tartozik. Nemcsak magunk miatt, hanem a múltunk miatt is. A szlovákiai magyarság meg nem írt múltja miatt. A több, mint nyolcvan év kitaszítottsága miatt. A kitartásunk miatt. A hűségünk miatt.,,hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar... Csak csendesen teszem hozzá: Nemzetednek is! Vigyázzatok a strázsán, mai magyarok! Hrubík Béla Felvételeink a Csemadok archívumából valók. Prandl Sándor fotóji. ITTHON 5

6 1982 és

7 A magyar kultúra napján Bámulatos az a gyanútlanság, amivel az esztendő átfordult a következőbe. Persze csak innen, 186 év távlatából visszanézve, hiszen a történelemnek, amikor éppen a jelen idejét éli, nem dolga, hogy tudatosítsa önmagát, nem lehet dolga, hiszen mit sem tud a jövőről. Az akkori jelen jövőjét mi ismerjük, kései utódok, természetesen már múltként, amelynek gyanútlanságán álmélkodhatunk, borzonghatunk és élcelődhetünk. Mindazonáltal 1823 azon évek egyike (s az ilyesfajta esztendők a leggyakoribbak még egy mozgalmas sorsú, egy balsors tépte nemzet históriájában is), amikor semmi sem történt. Semmi olyan esemény vagy eset legalábbis a közélet színpadain, amiről az akkor élők okkal-joggal vélhették volna, hogy a nemzet sorsának változását készítik elő. Ki gondolhatta, mely látnok, próféta vélhette, hogy ez az 1823-as esztendő a magyar nemzet sorsát máiglan meghatározó magvetés és sarjadás ideje? Ami történelemnek fog bizonyulni, az most még csak családi esemény: gyöngécske fiúgyermekek születnek Kiskőrösön és Alsósztregován. S megíródik egy vers, amiről csak szerzője tud, valahol az ország keleti végein, s amely vers azóta is zsoltáros teljességgel tud szólni a nemzeti sorsról, s így nem csak címe, hanem mondanivalója miatt is a nemzet himnusza lett. Mit lehet még elmondani, miféle eredeti észrevételt tudunk még elmondani arról a versről, amelyet egy nemzet az Istenhez szólás közös beszédeként fogadott el? Egy nemzet himnusza aligha lehet higgadt elemzés tárgya, az alapjául szolgáló vers azonban igen. S talán épp az a legcsodálatosabb e költeményben, hogy utóélete visszamenőleg is igazolja szinte mind magát a művet, mind a benne megnyilvánuló történelemszemléletet. A Himnusznak nem csak a címe, de a műfaja is himnusz, s őrzi a műfaj legrégibb vonásait azaz, az isteni hatalomhoz segítségért fohászkodó, imaszerű ének. A Himnusz megszólítottja maga az Isten, a megszólító maga a vers beszélője, a költő, aki közvetítésre vállalkozik nemzete és az Isten között. Nem a maga nevében szól tehát, hanem egy közösségében. Ez a közvetítő szerep a nyitó és a záró versszakban nyilvánvaló, hisz a magyarságról csak harmadik személyben esik szó. A keret jellegű, s a megszólítással is Istenhez forduló nyitó és záró szakaszok közti történelmi képsor a dicső múlt rajzával indul. Ám, miként a bibliai ember, a magyarság is bűnössé vált, s jön a büntetés, mely a dicső múlt kétszerese, hisz négy versszakban taglalja a költő, jelezve előre azt is, hogy nem csak a múltat, hanem a jövőt is megbűnhődte e nép. S most, az ilyen jogos, tárgyilagos vizsgálat helyett inkább azt érdemes megvizsgálni, hogy a Himnuszt ma éneklőt hogyan, miben segíti hozzá ez a veretes szöveg s most már a dallam is múltjának, jelenének megértéséhez, megítéléséhez, megéléséhez? Egészen bizonyos, hogy valamennyiünket hozzásegít legalább ahhoz, hogy szabatos kérdéseket tudjunk föltenni annak a közös vállalkozásnak az értékeiről és lehetőségeiről, amelyet úgy nevezünk: nemzet és közszabadság. Hiszen maga a vers is a két kérdés közti választást állítja középpontjába. Ha vállainkra vesszük a rabigát, ha elfogadjuk azt a fennálló helyzetet, ami nehezen megváltoztathatónak látszik, ha (esetleg személyes előnyök reményében) beletörődünk a hatalom önkényes céljainak megvalósításába, akkor legfeljebb csak Isten szánalmában reménykedhetünk. Mert áldást csak a küzdők kérhetnek és remélhetnek. Láthatjuk a Himnusz első részében: eleink a mondabeli Attilától a hatalmas Bécset is megvívó Mátyásig akaratukkal, elszántságukkal, áldozatkészségükkel teremtették meg és tették naggyá a hazát. Ezért elégedett meg Isten azzal, hogy csak felettünk zúgatta el a rabló mongol nyilát. Balsorsunk akkor kezdődött, amikor mi a töröktől rabigát vállainkra vettünk, ellenségeink helyett egymást pusztítottuk. Saját gyengeségünk bűnei miatt bűnhődünk tehát, s aki ebbe nem akar beletörődni ez a legfontosabb sugalma a Himnusznak annak erősnek kell lennie a tettek mezején. Kölcsey ekkor még abban látta saját szerepét, hogy az irodalom révén segítse elő fölzárkózásunkat Európához. Bármilyen furcsán hangzik e mai szólam visszavetítése, ez volt már Bessenyei és Kazinczy célkitűzése is. Mindketten Bécsben, az elmaradott magyar világhoz képest fényes európai művelődési központban döbbentek rá, hogy szegény ország, szegény ember csak a szellem erejére építheti fölemelkedési szándékát. Kazinczy szerint a legmagasabb minőség ismeretéhez kell mérnünk munkánkat, teljesítményünket. Noha a világirodalomba akart bekerülni, ezért fáradozott a magyar nyelv, a magyar szellem, a magyar irodalom korszerűsítésén. Kölcsey pedig már 1816-ban fölismerte: Polgára lenni az egész világnak én előttem nem azt a veszedelmes indifferentizmust (közömbösséget) teszi, mely minden patriotizmust, minden nationalizmust kizár. Interesszálva lenni az egész emberiségért, s mégis el nem veszteni azt az édes s mintegy instinctuális (ösztönös) érzelmet, mely a születés földjére von: ez a kettő nem ellenkezik egymással. Innen kerül a Himnusz középpontjába a szülőföld népéért, a magyarságért érzett aggodalom. A Himnusz eme gondolatkörének ihletettségében írja meg Kölcsey máig érvényes nagy tanulmányát, a Nemzeti hagyományokat. A Himnusztól egyenes út vezet a nemzeti hagyományokhoz, a vallásos ihletettségű könyörgéstől a filozófiailag megalapozott elmélethez. S ez az elmélet gondolati szinten fogalmazza meg a nemzeti lét alapvető kérdéseit, de sok tekintetben a mai filozófiai fölfogást is megelőlegezi többek között azzal a fölismerésével, hogy a világ megismerhetősége a nyelvhez kötött. A nyelv pedig meghatározott művelődéstörténeti folyamatban válik az emberek közötti kapcsolat létrehozásának eszközévé. Mélyebb, közösségteremtő megértés csak a nemzeti hagyományokból született nyelven lehetséges. Így válik a nyelv a kultúra hordozójává. Van a Himnusz szövegének egy mélyszerkezete is. Az Istenhez címzett himnuszba a második-harmadik szakasz révén beépül egy haza-himnusz is, amelyben rejtve fellelhetjük a legfőbb haza-jelképeket: a címert (bércek, folyók), a zászlót, s a haza virágzásának bizonyítékát: gazdagságot és erőt. Ezért és így érthető és helyeselhető, hogy a kultúra ünnepévé válhatott a Himnusz megírásának napja. Kovács László A Csemadok Országos Tanácsa 2008, januárjában, Galántán megtartott ünnepi ülésén határozta el, hogy Csemadok Életmű Díjat alapít, melyet minden évben, a Magyar Kultúra napján ad át, az arra érdemesnek ítélt, a kultúrában, életművükkel kiemelkedőt alkotott személyeknek. A 2009-es évben a Csemadok Országos Elnöksége öt személy kitüntetésére adott javaslatot. Ezek a következők: Ág Tibor - népzenekutató Gál Sándor író Őszi Irma nyugalmazott Csemadok titkár Takács András néptánckutató Újváry László tanár Az országos ünnepségről és a díjátadásról szóló riportunkat az ITTHON februári számában olvashatják. ITTHON 7

8 A komáromi nagygyűlésre emlékeztek Január tizedikén koraeste táblát avattak a tizenöt évvel ezelőtti komáromi nagygyűlés emlékére, majd felevenítették az eseményeket azok a felvidéki magyarok, akik előzőleg Búcson gyűltek össze hasonló meggondolásból. Az emlékülés és a táblaavatás kezdeményezője a Csemadok Komáromi Területi Választmánya volt. Nevében Petheö Attila elnök köszöntötte a résztvevőket, aki hangsúlyozta, hogy A magyar közösség jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzete megköveteli, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzünk nyelvi jogainkra és ne csak a kulturális és oktatási önkormányzatiságot, hanem a tényleges önrendelkezést követeljük, ne csak magyar püspökért, hanem magyar püspökség megalakításáért harcoljunk. A magyar iskolának és a magyar régiók fejlesztésének szintén kiemelt szerepet kell betölteniök a felvidéki magyar közgondolkodásban és a közéletben. A táblaavató beszédet Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke, a tizenöt esztendővel ezelőtti nagygyűlés szellemi atyja tartotta. A kis ünnepség után, amelyre a Csemadok székháza előtt került sor, a meghívottak a székház nagytermében emlékeztek. Itt Pásztor István, Komárom Pásztor István Petheő Attila akkori polgármestere vont párhuzamot a másfél évtizeddel ezelőtti események és a ma valósága között. Előadását számos, eddig ismeretlen ténnyel egészítette ki, így például elhangzott, hogy a nagygyűlés idején két autóbusznyi, golyóálló mellénybe öltöztetett rendőr várakozott bevetésre Őrsújfalú térségében... Az emlékezők az ország minden részéből képviseltették magukat Nagykapostól Pozsonyig számuk száz körül mozgott. Pásztor István előadása után Bölcs József, Szabó Olga, Mihályi Molnár László, Pázmány Péter, Kvarda József, Papp Sándor, Nagy János és Bósza János szólt múltról és jelenről. Lapunk teljes terjedelmében közli Duray Miklós avató beszédét, a komáromi nyilatkozatot és az aláírók nevét. 8 Az emlékezők egy része Búcson

9 Duray Miklós beszéde 2009.január 10-én, Komáromban Aki a XXI. század első évtizedében magyarként nincs tisztában azzal, hogy az előző évszázadban hogyan baltáztuk el közösen a nemzet jelenét és jövőjét, az vajmi keveset tud saját maga és nemzete sorsának alakulásáról. Ma, kilenc évtized távlatából például már nehéz megítélni, hogy Párizs környékén mennyiben tehettek volna mást akkori politikusaink a nemzet végzetesnek tűnő sorsának elhárításáért. Ugyanis ekkora időtávlatból lelkiállapotukról nincs pontos látlelet, és azt sem tudhatjuk, hogy milyen körülmények között, milyen érdekek hatására dolgozták fel cselekvési paranccsá az ismereteiket. Azt viszont tudjuk, hogy a jelenkori politikusaink milyen körülmények között, milyen érdekek mentén hozták/hozzák meg döntéseiket, és jórészt tudjuk azt is, hogy ezt milyen megfontolások szerint tették/ teszik. Ugyanúgy, mint elődeik esetében, a mai politikusok közt is vannak gyarlók, alkalmatlanok, megvehetők, szellemileg eltéríthetők, korlátoltak vagy döntéseik meghozatalára rosszul felkészítettek is. A rossz döntések mindig hasonló okok miatt születnek, csak nem azonos korban, ezért nem azonos körülmények között. A döntéshozók és a döntéseik közötti oksági összefüggéseket kellene gyakrabban vizsgálnunk, ahelyett, hogy utólag a döntések végeredményét sorscsapásnak tekintenénk. A döntésre alkalmatlan emberek mindig rossz döntéseket hoznak. És a rossz döntések sorozatának csak akkor lesz vége, ha kiiktatjuk a döntésre alkalmatlan embereket a döntéshozatalból. Lehet-e jó, közösségérdekű döntést hozni, ha a döntéshozó leginkább a mások véleményét, ajánlatait latolgatja? Lehet-e jó döntést hozni, ha a döntéshozónak nincs saját véleménye? Lehet-e jó döntést hozni, ha rossz vagy téves értesülések szerint dönt? Lehet-e jó döntést hozni, amikor a tudatos véleményalkotót a mindig inkább kivárók, az ellenérdekeltek vagy az idegenlelkűek veszik körül? Legyünk realisták. Most a tizenöt évvel ezelőtti komáromi nagygyűlés évfordulóját üljük. Trianon óta a huszadik században ez volt a felvidéki magyarság első és mindezidáig utolsó önmeghatározó, önrendelkezési kísérlete. A tétje az volt: meg tudjuk-e teremteni a közösségi túlélés és kibontakozás feltételeit? Az alapeszme az önkormányzatiság volt, azaz a belső önrendelkezés. Ezt akkor úgy értelmeztük: jöjjön létre Szlovákiában egy olyan jogarányos rendszer, amely minden területi egységnek azonos jogállást ad. Akkor úgy gondoltuk, hogy ebben a rendszerben meg lehet határozni azt a három területi egységet, ahol a magyarok többségben, vagy nagy arányban élnek, és így lehet megteremteni a magyarok nyelvi, oktatási, közművelődési jogainak megvalósulási feltételeit, valamint fel lehet számolni a területet sújtó gazdasági árnyékot. Ezt ugyan megelőzte egy sokkal elvszerűbb elképzelés, a (magyar-szlovák) társnemzeti szerkezet felvetése, de a magyarok politikai képviselete a tervezetet saját belső köreiben elutasította, nem tartotta kivitelezhetőnek, ugyanakkor az ellenzői közül senki sem fogalmazta meg a szerinte megvalósíthatót. Ezen múlt az január 8-án megtartott komáromi önkormányzati nagygyűlés végkimenetele is. A Csallóközi Városok és Falvak Társulása, valamint a két szlovákiai magyar parlamenti párt meghívására eljött mintegy 3500 polgármester, önkormányzati képviselő és szlovákiai magyar parlamenti képviselő. A vezető politikusaink között akadt olyan, aki nemzetárulónak nevezte a nagygyűlés kezdeményezőit. Volt, aki azzal fenyegetőzött, hogy elvezényli az embereit, ha netán valamiféle közigazgatási tervezetről szóló térképeket osztogatnának a résztvevőknek. De olyanok is akadtak közöttük, akik 1993 decemberében az akkori később megbukott szlovák kormányfővel folytattak tárgyalásokat a nagygyűlés zátonyra futtatásáról. Ezek ma is a felvidéki magyarság választott képviselői és aktív politikusai. A nagygyűlés körüli időszakban, két évvel Csehszlovákia megszűnése után kedvezőek voltak a feltételek az önkormányzatisággal összefüggő közösségi jogaink kivívására. A lépéseket végig gondoltuk, megterveztük, de a megtételükben csak az elsőig jutottunk el. Az első lépés maga a nagygyűlés megszervezése volt olyan elv mentén, hogy erre a pártok fölötti összesereglésre kapjon meghívást az összes magyar polgármester és települési önkormányzati képviselő, valamint parlamenti képviselő, tekintet nélkül arra, hogy melyik párt színében vagy függetlenként lett megválasztva, azaz nyert közlegitimitást. Csupán a magát liberálisnak valló Magyar Polgári Párt utasította el az együttműködést, de végeredményben a képviselőinek nem tiltotta meg a részvételt. A volt kommunista, magyar baloldaliak is csak egyénenként és kis létszámban jöttek el Komáromba. Második lépés lett volna egy közös nyilatkozat elfogadása, amely tartalmazta volna az elvi megállapításokon kívül a megvalósításra utaló célokat is. Mindennek alapját az Európa Tanácsnak az önkormányzatokkal, a nyelvhasználattal és a kisebbségi közösségek közösségi jogaival foglalkozó dokumentumai jelentették. De mivel csak az általános meghatározásokban sikerült megegyezni, sajnos a nyilatkozat csonkára sikerült, mégis elmondhatjuk, amit akkor közösen megfogalmaztunk, az időálló. Megegyezés elmaradása miatt a nagygyűlésen a harmadik lépésre már nem kerülhetett sor. Ez egy pártok fölötti száztagú bizottmány kialakítása lett volna, amely felügyelte volna a belső önrendelkezés megvalósításának folyamatát. Mind a megvalósítási elképzelésekkel, mind a tanács megalakításával kapcsolatos összes kísérlet azonban az előkészítési folyamatban elbukott. Elsősorban amiatt, hogy nem sikerült elfogadni egy közös célt és elfogadtatni a közösségi célnak való alárendelődés elvét. A további lépések ezért még csak terítékre sem kerültek. Ezek közül a legfontosabb lett volna az összefogás három magyar jellegű megye kialakítására, és ennek érdekében különböző polgári megmozdulások szervezése, valamint az európai fórumokon való közös fellépés. Ehelyett 1994-ben eladtuk az átfogó megoldást jelentő terveinket egy táblatörvényért, valamint egy anyakönyvi törvényért. Az előbbi szerint, ahol a kisebbség aránya eléri legalább a húsz százalékot, ott a település belterületét jelölő közlekedési tábla alatt fel kell tüntetni a kisebbség nyelvén is ITTHON 9

10 10 a település megjelölését. De figyelem: nem a nevét, mert az hivatalosan továbbra is a szlovák elnevezés maradt. A másik törvényi rendezés pedig ugyan lehetővé teszi, hogy magyarul írjuk a nevünket, de ahhoz, hogy ezzel tömegesen merjenek élni a felvidéki magyarok, a belső önrendelkezést megadó törvény kellett volna, azaz biztonságot nyújtó közeg. Ezután néhány felvidéki magyar, pontosabban magyar nemzetiségű szlovák politikus vette magának azt az arcátlan bátorságot, hogy az örökölt és valós félelmekben élő szlovákiai magyarokat ostorozza: mi kiharcoltuk nektek, ti meg nem éltek vele, nem magyarosítjátok tömegesen a neveteket. Az január 8-i komáromi önkormányzati nagygyűlést a felvidéki magyar politikai elit 2000-ben és 2001-ben árulta el ismét és végzetszerűen kérdés, hogy megváltoztathatatlanul-e. A Magyar Koalíció Pártja ekkor kormánytényező volt, több mint húsz százalékos súlyaránnyal. Politikai súlyát azonban a kormányzásban résztvevő képviselőinek egyéni érdekei és képességei határozták meg. Ekkor került napirendre a kormányban, majd ezt követően a parlamentben az Európai Unióhoz való csatlakozásra való felkészülés során az alkotmány nagymérvű módosítása. Minket, magyarokat az alkotmány bevezető része a preambulum sértett leginkább. Emiatt tekintetjük az alkotmányt szlováknak és nem Szlovákia alkotmányának. Feltételül szabtuk: csak akkor támogatjuk az alkotmány módosítását, ha megváltozik a preambuluma. Nem változott meg. Állíthattunk volna egy újabb feltételt: ha nem változik meg a preambulum, akkor legalább az alkotmány határozza meg a kisebbségi önkormányzatok alapításának kereteit. Ezt azonban a párt országos elnöksége utasította el. Így rohantunk bele fedetlen mellel a közigazgatási reformba, és elmondhatjuk, hogy sajnos a komáromi nagygyűlés zárónyilatkozatából egyetlen lényeges követelést sem érvényesítettünk. Pillanatnyilag eszköztelenek vagyunk. Talán a nyelvi jogok terén tehetnénk előrelépést. Követelhetnénk a nyelvhasználati jog alsó határának csökkentését 10%-ra és a magyar nyelvnek kisebbségi helyi nyelvből regionális nyelvvé való átminősítését. De ekkor is már önmagunkkal kerülnénk szembe, hiszen mi is elfogadtuk a nyelvhasználat 20%-os alsó határát. És nem szorgalmaztuk, hogy a magyar nyelv regionális nyelv legyen, mert beletörődtünk abba, hogy a magyar nyelv Szlovákiában ugyanolyan helyi nyelv, mint a cigány nyelv, vagy a horvát, a lengyel, a német vagy a bolgár. Duray Miklós Látjátok feleim szemetekkel, mik vagyunk? Ilyenek vagyunk. A komáromi önkormányzati nagygyűlés elszabotálásával kapcsolatos legsúlyosabb tanulság azonban akkor vonható le, ha európai összefüggésben szemléljük az önrendelkezés eredményeit. Legkézenfekvőbb példa maga Szlovákia. Csehszlovákia szétesése után az önállósulni akaró Szlovákia néhány éven belül gazdaságilag szárnyalni kezdett és mind a politikai osztályának mind a szlovák nemzetnek megerősödött az öntudata. Az autonómiát elnyert Katalónia is Spanyolország legfejlődőképesebb része lett. Dél-Tirol az autonómia elnyerésének idején a gazdasági szétesés állapotában volt, de a belső önrendelkezés szárnyakat adott, és ma Észak-Olaszország leggazdagabb része. A finnországi Aland-szigetek autonómiája pedig a sajátos és megrendíthetetlen öntudat jelképe. Szlovákia magyarlakta területe azonban ma is az ország gazdaságilag legkiszolgáltatottabb része, ahol a külföldi tőke uralkodik az ott élők hátrányára, vagy nincs elérhető működőképes tőke és kilátástalan a helyzet. A nagygyűlés tizenötödik évfordulója ezért nem ünnep, hanem inkább emlékezés az elmulasztott lehetőségre. Ébredjünk! Talán még maradt erőnk, hogy szembenézzünk önmagunkkal.

11 A 15 évvel ezelőtti komáromi nagygyűlés évfordulóján tartott megemlékezés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, melyben kiemelik, hogy a szlovákiai magyarság nemzeti léte és kulturális öröksége megőrzésének alapja az önrendelkezés. A Nyilatkozatot Mihályi Molnár László szepsi tanár, történész, költő ismertette: Az 1994-es komáromi nagygyűlésre emlékezve megállapítjuk, hogy az eredeti elképzelések ellenére a rendezvény nem nyilvánította ki a szlovákiai magyar nemzeti közösség teljes körű önrendelkezésének igényét. Az elmúlt másfél évtized azt bizonyította, hogy a szlovákiai magyarok jogállása romlott, létszáma és arányszáma csökkent, és folyamatosan újabb alapjogaink csorbulnak az önkormányzatiság, az anyanyelvi oktatás és nyelvhasználat, valamint a közélet terén egyaránt. Az aláírók éppen ezért határozottan kinyilvánítják, hogy nemzeti létünk és kulturális örökségünk megőrzésének alapja az önrendelkezés elérése, vagyis az, hogy szülőföldünkön önmagunk sorsáról magunk dönthessünk. Ez a jog minden népet és nemzetet megillet, lemondani róla nem lehet, a nemzetközi jogrend garantálja, de kérni kell. Kérjük ezért közéletünk vezetőit, a civil szervezeteket és magánszemélyeket, hogy egyetértésüket aláírásukkal erősítsék meg. Kezdeményezők: Bölcs József (Komáromfüss), Kovács András (Kaposkelecsény), Komjáti Attila (Torna), Mihályi Molnár László (Szepsi), Halász Béla (Gúta), Stugel Tibor (Érsekújvár), Retkes János (Párkány), Retkesné Svajcer Ildikó (Párkány), Dániel Erzsébet (Nána), Gömöry Lóránt (Ipolynyék), Palkovics Blanka (Párkány), Hrubík Béla (Ipolynyék), Urbán Aladár (Ipolybalog), Papp Sándor (Kalonda), Szabó Olga (Path), Petheő Attila (Komárom), Varga Tibor (Kaposkelecsény) További aláírók: Duray Miklós (Pozsony), Pázmány Péter (Dunaszerdahely), Pásztor István (Komárom), Nagy Jenő (Gúta), Novák Tamás (Komárom), Oriskó Norbert (Galánta), Szkukalek László (Nemesócsa), Pogány Erzsébet (Somorja), Szabó Edit (Bátorkeszi), Sámson Gizella (Izsa), Sámson Ferenc (Izsa), Bulajcsik Júlia (Izsa), Fegyveres Nargit (Csilizradvány), Viola Pál (Komárom), Oláh György (Komárom), Sagát István (Komárom), Szobi Eszter (Búcs), Kürthy Jolán (Komárom), Bognár Margit (Komárom), Sebők András (Komárom), Bagócsi Béla (Zselíz), Nagy Imre (Andód), Bósza János (Komárom), Galla Nagy Imre (Érsekújvár), Timko Lívia (Nagykapos), Stubendek László (Komárom), Kakas Pál (Nagysalló), Nagy János (Helemba), Névery Erzsébet (Komárom), Mácza Mihály (Komárom), Andrássy Ferenc (Dunaszerdahely), Batta György (Komárom), Kele Lajos (Tardoskedd), Szabó József (Naszvad), Száraz József (Udvard), Takács Péter (Komárom) Egységben (lenne) az erő Akik tizenöt évvel ezelőtt ott voltak a Komáromban, - legalább 3500 magyar ember ritka történelmi pillanat tanúi voltak: megélhették az összefogás, az egységes akarat, az igazság erejét. A hazai magyarság egyemberként képviselte legfelelősségtudóbb politikusai állásfoglalását, vagyis azt, hogy a megszenvedett évtizedek után, a pártállam bukását követően nekünk is jogunk van sorsunk, jövőnk irányítására: az önrendelkezésre. Az akkori szlovák politikai elit mindent megkísérelt, hogy a nagygyűlésre ne kerüljön sor. A rendezőket névtelen telefonáló azzal fenyegette, hogy a sportcsarnokban bombát robbant. A Komáromba haladó tömött autóbuszokat és autókat egymás után tartóztatták fel a rendőrök; a hatalom azonban nem tudta megfélemlíteni a magyarokat, hiszen valamennyien törvényesen megválasztott képviselői voltak településeiknek és a külön féle politikai szervezeteknek. A nagy álom célkitűzése azonban nem tudott valóra válni, s azóta talán már nem is álmodozunk önállóságról, /az ország határain belül, persze/ egyenlő jogokról. A kudarc oka saját magunkban keresendő a bomlasztás belülről indult el, külső ösztönzésre. Akadtak, akik egyéni érdekeiket helyezték előtérbe, nem vállaltak áldozatot a közösségért. A felnövő nemzedékek tagjai már egy szétesett, meghasonlásba, közönyösségbe, kilátástalanságba hullott, egyre fogyó, egyre kiszolgáltatotabb népcsoport fiai-lányai. Talán el sem hiszik, hogy 1994 januárjában ennek éppen az ellenkezőjét élték meg felmenőik. A jövő kulcsa azonban még mindig a kezünkben van. Ismét létrehozható a valamikori egység, ha teszünk érte. Vissza kell találnunk a gyökereinkhez. Meg kell ismernünk hiteles történelmünket és nemzetünk nagy tanítómestereit. Mindennap tennünk kell valami jót magyarságunk fennmaradása, hagyományaink, kultúránk megőrzése érdekében. Munkálkodjunk, járjunk elő jó példával! Ne keseregjünk, de cselekedjünk! A kivezető út minél több civil szervezet megalapításában és ezek öszszefogásában is rejlik. Indítsunk országos gyűjtést és helyezzük el Esterházy János szobrát oda, ahová valamennyien el tudunk majd zarándokolni, hogy erőt merítsünk a legnagyobb felvidéki magyar, a vértanú politikus tetteiből és erkölcsességéből. És egy idő után ismét kialakulhat a magyar összefogás, a magyar egység. /batta/ ITTHON 11

12 Az üldözöttek védelmében (II.) (Esterházy János embermentő tevékenységének dokumentumaiból) Újabb kisfilm készült Esterházy Jánosról. Az alkotás Molnár Imre történész, Vörös Attila riporter és Vörös Előd operatőr munkájának eredménye; példaértékű, ízig-vérig felvidéki mű. Az alábbiakban a dokumentumfilm anyagaiból közlünk. Koncsol László Számos zsidó nyilatkozott pozitívan Esterházy Jánosnak a zsidómentő szerepéről. No most, azt még tudni kell, hogy a Szlovák Állami Levéltárban, a Tiso féle szlovák titkosszolgálat anyagaiban megtaláltam három, a szlovák állam idején itteni református gyülekezetben működött lelkésznek a doszsziéját, mind a három nagy számban mentett zsidókat, keresztelték és menekítették őket, mégpedig Esterházy János közreműködésével. Ennek van egy nagyon gazdag, most már nagyon gazdag dokumentációja, tudnak róla az emberek, lapokban is közöltem, legutóbbi könyvemben is megjelent a teljes, feldolgozott anyag, fénymásolatban megvannak a dokumentumok hozzá, többen őrzik, látták már őket, konferenciát is rendeztünk róla kétszer, itt, Nyitrán.Ugyanis az egyik zsidómentő lelkész nyitrai református lelkész volt, Sedivy László,a másik pedig Puskás István, zólyomi református lelkész, s a harmadik Brányik Sándor homonnai, ill. eperjesi református lelkész volt. És tény, hogy Puskás István, ezt a titkosszolgálati iratok is bizonyitják, Puskás Esterházy János pártjának, a Szlovákiai Magyar Pártnak volt az alelnöke, és Esterházy Jánossal szorosan együttműködött, a titkosszolgálati dokumentumok is bizonyitják, figyelték őket és regisztrálták pontosan, hogy hol találkoztak, hol gyűléseztek, Puhón, Zsolnán,. különböző helyeken, Vágbesztercén, meg más helyeken. Úgyhogy ez egy nagyon szépen föltárt, mindenféle szempontból és minden irányból föltárt anyag, tehát ez tény és való. --Már szerkesztő koromban visszatértem a zongorához, és kerestem magamnak egy zongoratanárnőt, itt, Pozsonyban. Vettem tőle néhány leckét. A néni zsidó volt. Pozsonyi magyar zsidóasszony. A fia zeneszerző, aki Stockholmban élt és úgy tudom, még mindig él. (Simai Lászlónak hívják) Magyar kultúrájuk volt és egyszer a zongoralecke előtt kérdeztem tőle, hogy hol élték túl a vészkorszakot. Azt mondta, hogy Budapestre menekültek. A szüleiket is Esterházy János gróf menekítette oda, Besztercebányáról és 12 Bpesten élték túl az egész szörnyűséget. Azt mondta, Budapesten túl lehetett élni. A lelkészek pozsonyi zsidókat is kereszteltek, ezt Mikola László tiszteletes úr is mondta nekem. Ő is részt vett a keresztelésükben. Be is jegyezték őket az anyakönyvekbe, de a háború után a csehszlovák hatóságok a pozsonyi református anyakönyveket összeszedték és elvitték. Hiába kutattam, bárhol, egyetlen levéltárban sem találtam meg őket. Ott lehetne megtalálni az itt keresztelt zsidóknak a névsorát akiket aztán aztán Esterházy János menekített Magyarországra. Azt hogy itt is / Pozsonyban / kereszteltek, a rendőrség irataiból tudom. Név szerint tudom, kiket tartóztattak le a szlovák hatóságok, a hlinkások, miután a pozsonyi lelkészek megkeresztelték őket... Pröhle Éva 1940-ben én is a Magyar Pártnak voltam a dolgozója, mint gyors és gépírónő és ben Esterházy Jámos elnök megkért engem, hogy jöjjek ki hozzájuk nyáron, mert a fia megbukott franciából és pótvizsgára kell tanitani.nagy szívesen kimentem, s így kezdődött az ismeretségünk a családdal. Annyit tudok, hogy ott helyben volt a Schlésinger gazdasági ügyintéző, két testvér, akik ottan az ügyeket intézték és azoknak volt ugye családja. Mikor a zsidóüldözés elkezdődött, akkor a nagymamát, a nyolcvanéves édesanyát és a nyolcéves unokát, a kislányát, az egyik Schlésinger, elbujtatta a kastélyban. Esterházy befogadta őket, és egy olyan szobát adtak nekik, amelynek a park hátsó oldalán is volt kijárata, és ha jött német zsidó-ellenőrzés, mert jött bizony, akkor ők ott szépen kiszökhettek a faluba, megvolt már beszélve, hogy melyik családhoz is elbújhattak és másnap, ha elmúlt a veszedelem, visszajöhettek. Ezekkel mi együtt éltünk, ez a nyolcéves kislány Alizkámnak játszópajtása volt... A szülők pedig a vadászkastélyába menekültek az erdőben és ott is átvészelték az időket. Ahányan hozzá fordultak segitségért, azokat átmenekítette Magyarországra, mert akkor ott még nem üldözték őket, és akkor akár hamis papírral, akár csónakon a Dunán át, hányan mentek csónakkal át...és azoknak mind segített. Vitéz Nagybányai Horthy Istvánné, Edelsheim Gyulai Ilona A családunknak szoros kapcsolata volt az Esterházy családdal, úgy vele, mint a testvérével, Lujzával, éveken keresztül, szoros kapcsolat volt. Én egy ideig aztán fönn voltam a Tátrában, és ott kétszer is meglátogatott János, s elmondta a zsidókérdésről a véleményét és, hogy mi történik Szlovákiával, szóval ő személyesen engem keresett föl ott, a Tátrában. Azt mondta, hogy ez egy lehetetlen helyzet, hogy kiadják a zsidókat Németországnak, persze mi akkor nem tudtuk még, hogy mi lesz a végeredmény a zsidó-kérdésben. Mi csak azt hittük, munkára viszik, szörnyű körülmények között élnek, s nem is hittük volna, hogy mi történik. Szóval arról nem tudtunk... Esterházy azt mondta, nem lehet kiadni a zsidókat Németországnak, mert nagyon rossz helyzetben lesznek...ő mindent elkövet azért, hogy ne adják ki őket s kéri, hogy mondjam meg apósomnak (a kormányzó Horthy Miklósnak), s férjemnek (Horthy Istvánnak), hogy nagyon köszöni, hogy átengedik a zsidókat Magyarországra, amit külön megköszön, s kéri, hogy továbbra is ez így legyen. Ő volt az, aki a parlamentben, az egyetlen volt, aki fölszólalt a zsidó-deportálás ellen. És ez egy nagyon szép, bátor cselekedet volt akkor. (Lásd még: Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség , Európa, Bp. 2000, 108. p.) Gróf Esterházy-Malfatti Alice Énnekem egy elsőkezű emlékem van. Egyszer kopogás nélkül bementem az ő szobájába, s ott volt egy kis koffer s a kofferben magyar útlevelek voltak, én akkor azt nem is értettem meg, miért van nála egy kis bőrönd tele útlevelekkel, utólag tudtam meg, hogy azok útlevelek voltak. Neki barátja volt

13 Keresztes-Fischer belügyminiszter. Megbeszélték, hogy ő átviszi az útleveleket, s az útlevelek ki lesznek töltve azon zsidók nevére, akik átjöhettek a határon, úgy mint magyar állampolgárok. Én egy ilyen ember özvegyét ismertem, a Rujder Irénnek hívták és a férje volt a pozsonyi kóser hentes, akinek szintén apám adott egy ilyen útlevelet...rujderné volt az, aki engem megkeresett, mert annyira hálás volt, hogy volt valaki Pozsonyban, aki akkor szóba állt a zsidókkal mikor már mind üldözték őket és az apámat ezért úgy hívták, hogy fehér-zsidó. Ezzel a kifejezéssel bélyegezték meg azokat, akik zsidó-barátok voltak. Azt mondta, hogy az édesapám átment az úton köszönteni a férjét és amikort megtudta, hogy baja van, megszerezte neki az útlevelet, s ő átment Magyarországra...Ezt a Rujdernét átvitték Lengyelországba, azt hiszem Auschwitzba, s a háború után addig keresett engem, amíg megtalált. Ő nagyon jó barátságban volt a Simon Wisenthallal (a bécsi zsidó Dokumentációs Központ vezetőjével), akit én így ismertem meg. Simon Wisenthal irt egy levelet a Samko szlovák bírónak aki tőle akarta megtudni, hogy milyen embert volt az édesapám, mentett -e zsidókat, vagy nem. És ő megírta, hogy nagyon reméli, hogy hamarosan rehabilitálva lesz az Esterházy, mert az ő adatai szerint is sok zsidó van, aki jelentkezett, hogy Esterházy segített rajtuk és hogy szerinte azért lett az édesapám elitélve, mert magyar arisztokrata volt. A Schlésinger család Nyitrán tanúságot tett, s még mások is voltak, pl. a Vígh család, a szeszfőzdés, az is zsidó volt és tanulságot tett, hogy nagynéném, Lujza hozta vissza őt a zsidó deportálásra kijelöltek közül, mert sikerült rábeszélni a német parancsnokot, aki a Víghet vissza is adta, s akkor persze őt is elbujtatták valahova. Én személyesen ezekre a Schlésingerékre emlékszem, a Víghre és a Varsányira, ez a három zsidó család, ezek a közelünkben voltak, akiket tényleg mi mentettünk meg. Ezen kívül persze voltak még mások is Kassa közelében, akiket az édesapám mentett meg és adott nekik útlevelet és így sikerült nekik megmenekülni. Át is mentek Budapestre, ahol édesapám, megkereste őket, és lakást talált és a barátain keresztül megélhetésüket is biztosította. Édesapám Kassának a képviselője volt, nagyon sok ismerőse volt s azokat azt hiszem, nagyban ezekkel az útlevelekkel mentette meg. Dr. Mordecai Paldiel A Yad Vashem igazgatója Jerusalem. Tisztelt Uram! Különböző forrásokból meglepetéssel arról értesülök, hogy még mindig szükség van az Esterházy Jánossal kapcsolatos tanúvallomásokra. Engedje, meg, hogy az eddigi tanúskodókhoz ezennel én is csatlakozzam. Pozsonyban abban az időben mindenki tudta, hogy Esterházy János és családja kiemelkedő módon segítették a zsidókat. Olyannyira, hogy azokban az időkben ezzel veszélyeztették saját szabadságukat és személyes életüket is. Esterházyt fehér zsidónak nevezték, mivel ő volt az egyetlen képviselő, aki a parlamentben ellenezte a zsidók deportálást. Ezzel irritálta a szlovák kormányt, amely Szerbiával versengett Hitler leghűségesebb követőjének státuszáért. A szlovákok hálásak voltak, hogy a náci Németország segítségével, első ízben váltak önálló állammá. Emiatt ellenségnek tekintették Esterházyt, aki egy alkalommal alig tudta elkerülni a meglincselést. Esterházy gróf magyar útlevelekkel látta el a zsidókat, s ezzel az életüket mentette meg, mert így megmenekültek a deportálás elől. Amikor ez a lehetőség megszűnt, több alkalommal saját gépkocsijával csempészett át a határon zsidókat Magyarországra. Ez önmagában olyan jogsértő cselekedet volt, hogy ezért is börtönbe kerülhetett volna. Azonban a határőrök átengedték őt, mondván: vidd csak a zsidóidat, mi majd máshová nézünk. Az Esterházy-család zsidókat bújtatott saját házában is, mégpedig a Schlesinger családot, ami, ha kiderült volna az egész család börtönbe zárását eredményezte volna. E tények történését én személyesen tanúsítom, mert egyike vagyok azon keveseknek, akik még életben vannak. E tanúvallomást ezért letétbe helyezem annak érdekében, hogy Esterházy János gróf bekerüljön a Világ Igazai közé. Üdvözlettel: Irene Rujder Faulmannstrasse A-1040 Wien ITTHON 13

14 Aki már bejárta a széles nagyvilágot, az pontosan tudja, milyen érzés a hazérkezés. Hazajönni az övéihez, benyitni a szülőház ajtaján, beleszagolni az udvaron nyíló tavaszi virágok illatába, megkóstolni az édesanya főztjét, megölelni a szeretteket... Amit a gyermekkor begyűjt, azt a felnőttkor többnyire elfecsérli. Aki felnőttként is megőrzi önmagában a gyermekkor tisztaságát, ízét, igazát az kivételes ember. Több mint egy évtizede ismerek egy embert, akiről ezt elmondhatom. Ő Mészáros Alajos, aki mint sokunk, e tájhaza ölelését soha nem tagadta meg. Sőt! Felemelte, magához, magával, abba a magasba, ahol a kerecsensólymok keringenek. Mégsem tündökölni szállt fel, csak széjjelnézni a szülöföld barázdáira, az ősök örökére, hogy megkérdezze:,,mondd, van-e ott haza még? Feleségével és fiával, Dávid Szilárddal, ma is Pozsonypüspökiben él. Szerénységénél csak a tudása nagyobb, ám a hazai elbulvárosodott médiában, mint általában mindenhol, kevésszer jelenik meg a neve. Tagja a NewYorki Tudományos Akadémiának és a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének, valamint több európai és nemzetközi tudományos szövetségnek. Számos tudományos szakkönyve, angol, szlovák és magyar nyelvű tudományos publikációja jelent meg. Mindezek ellenére, sokakkal ellentétben, nem vonult ki a közéletből. Amit elért, magyar emberként érte el, magyarságát meg nem tagadta soha. Az idei európai parlamenti választásokon az MKP színeiben száll harcba a választók kegyeiért. A következőkben -- kérdéseinkre válaszolva -- kicsit önmagáról vall, de a későbbi számainkban szakmai, politikai programját is ismertetjük, mert meggyőződésem, hogy egy ilyen kivételes tehetségű embernek helye van az európai politikában. Bemutatásának örömmel helyet adva kedvenc költőjét, József Attilát, idézem, nem véletlenül:: Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen. Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen néz téged, mert örül, hogy lát ma itt fehérek közt egy európait. Fehérek közt egy európai,,pozsonypüspökiben születtem, ahogy általam ismert felmenő őseim többségének is itt állt a szülőháza. Édesapám 1958-ban fiatalon meghalt, a bátyám kilenc, én hatéves voltam akkor. Róla csak emléktöredékek élnek bennem. A hiányt pótolandó, anyai nagyapámat szólítottam Apának, aki asztalosmester volt és emellett gazdálkodott, de az 50-es években mind az iparát, mind pedig a földjeit elvették, így ebben az időben hatványozottan nehéz éveket élt meg. Apai nagyszüleimet kitelepítették Magyarországra, velük gyermekkoromban alig volt kapcsolatunk. Édesanyánk többé nem ment férjhez, szeretetben nevelt bennünket és megfogadta, hogy történjék bármi, a fiainak 14 Mészáros Alajos mindenképp megadja azt a lehetőséget, hogy továbbtanuljanak. Ez a fogadalommegtartás azonban kemény szigorral is párosult a részéről, mindig megkövetelte, hogy jó jegyeket hozzunk az iskolából. Az eredmény nem maradt el. Gond nélkül felvettek Pozsonyba a Duna utcai magyar gimnáziumba, s ugyanilyen zökkenőmentes volt bekerülnöm a Szlovák Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karára, ahol 1975-ben végeztem el a vegyipari automatizáció szakot. A mérnöki diploma megszerzése után volt tanáraim ott tartottak a tanszéken, ahol tanársegédként 1983-ban megszereztem a tudományok kandidátusa címet. Így utólag nézve szerencsésen választottam, amikor a vegyipari kibernetika mellett köteleztem el magam, hiszen fiatal tanerőként az első voltam a tanszéken, aki megtanult az akkor még tanteremnyi méretű számítógépekkel bánni. Szakterületem a vegyi folyamatok szabályozástechnikája lett, azokban az években mélyültem el a kutatásban is, s kezdtem el tudományos folyóiratokban publikálni. Isteni adomány, hogy könnyen tanultam idegen nyelveket, így noha tizenéves koromban még alig tudtam szlovákul, hiszen a környezetemben mindenki kizárólag magyarul beszélt mire leérettségiztem, a szlovák nyelv már végképp nem okozott problémát, sőt ekkorra viszonylag jól beszéltem oroszul és angolul is. Ehhez a katonaság során társult a cseh és később a német nyelv is, de az angolban tökéletesítettem magam tovább, mert igazán jó szakirodalomhoz ezen a nyelven jutottam. Eddigi szakmai pályafutásom során megközelítőleg kétszáz tudományos munkát írtam, ezeknek több mint a felét angolul (néhányat magyarul is), ami nagyban elősegítette a szakmai előmenetelemet ben megszereztem a docensi, majd 2005-ben a professzori címet. Kutatói tárgykörömet, amely a kémiai reaktorok és biotechnológiai rendszerek szabályozásával indult, egyre bővítettem, eljutva az adaptív szabályozók és a mesterséges intelligencia módszereinek, többek között a neurális hálózatoknak az alkalmazásához. Számtalan nemzetközi konferencián vettem részt, Európa több jelentős egyetemén töltöttem egy évtől néhány hónapig terjedő időt előadóként, pl. Birminghamben, Toulouse-ban, Rómában, Athénban, Budapesten. Magyarországon elnyertem a Szent-Györgyi Albert ösztöndíjat, amely a legrangosabbak egyike európai mércével mérve is. Tagja vagyok több hazai és nemzetközi szakmai és tudományos szervezetnek. Jelenleg a Szlovák Műszaki Egyetemen tanuló külföldi diákok intézetének igazgatója vagyok és SzME Vegyészmérnöki Karának egyetemi tanára. Gyerekkorom óta még mindig az olvasás tartozik a legkedvesebb elfoglaltságaim közé, de bevallom, egyre kevesebb időm jut rá. Ha szépirodalmat olvasok, igyekszem azt angol eredetiben tenni,

15 összekötve a kellemest a hasznossal. Ez persze a magyar költészet remek alkotásaira nem vonatkozik. A jó verseket nagyon tisztelem és szeretem, régebben a tolmácsolásukkal is megpróbálkoztam, de ma ezt már inkább másra hagyom. Kedvenc költőim József Attila, Ady, Radnóti Miklós és Nagy László. Ugyanígy örök varázslat marad számomra a színház. Nagyon szeretem. A komáromi Jókai Színházba állandó bérletünk van, de gyakran látogatjuk családommal a budapesti színházakat is. A jelentős szellemi leterheltséget csak úgy képes könnyedén elviselni az ember, ha sportol. Szerencsésnek mondhatom magam, mert számomra a sport nem nyűg, hanem hobbi. Fiatal koromban versenyszerűen eveztem, de ennek a kedvtelésemnek ma már évente csak egyszer adózom, nyaranta az idén immár huszadszor a barátaimmal még mindig végigevezek a Kis-Dunán. Nyári ember vagyok, szeretem a napsütést, a meleget, de a másik gyengém, a sízés, mégis a télhez köt. A havas hegyek zimankója, a gyors száguldások a lejtőkön felfrissítenek, teljesen elfeledtetik velem az élet dolgait. A hétköznapok fellazításául azonban jól jön a futball, a tenisz és a napi torna is ezekben a sportokban rendszeres és következetes vagyok. Politikával 1989 után kezdtem foglalkozni, addig semmilyen párt tagja nem voltam. Ekkor azonban úgy éreztem, hogy a szlovákiai magyar értelmiségnek Stockholmban, a lengyel intézetben a fiával A stockholmi szlovák napokon, a lengyel intézetben, 2007-ben Fent: felesége és id. meg ifj. Reiter István társaságában; lent: előadás után. Ján Holubec felvételei. kötelessége felvállalnia az itt élő magyarok érdekképviseletét. Az értelmiségi és az értelmes politizálás híve vagyok. Ezért vállaltam az MKP elnöki tisztét a pozsonypüspöki helyi szervezetben, s lettem később helyi majd megyei képviselő, illetve 7 éven keresztül láttam el a pozsonypüspoki alpolgármesteri posztot. A helyi problémákat megpróbálom szélesebb kontextusba helyezni, mert csak az összefüggések ismeretében lehet ütőképesen politizálni. A jövőnket meghatározó gazdasági, környezetvédelmi és iskolaügyi adatok ismerete híján a szlovákiai magyarság jövőképe sem alakítható ki. Amikor az MKP ajánlott a nagyköveti posztra, a nyelvtudásomon kívül valószínűleg szakmai hozzáállásom miatt is tette azt. Én a diplomáciai gyakorlatnak megfelelően nem politikai, hanem szakmai nominánsnak tekintettem magam, s ennek szellemében fogalmaztam meg a célkitűzéseimet, amikor a svédországi szlovákiai gazdasági együttműködést és a két ország egyetemei közti kapcsolatok kialakítását helyeztem előtérbe. Vállalt kötelezettségeim egy részét, amikor években több mint egy évig Szlovákia svédországi nagykövete voltam, az idő rövidsége ellenére is teljesítettem. Szlovákia nagyköveteként az ország minden állampolgárának az érdekeit képviseltem, amit azért is tehettem könnyen, mert mindenki tudta rólam, hogy magyar vagyok és így nem folytatok olyan politizálást, ami egy több mint félmilliós kisebbséget kirekesztene. Megjegyzem: diplomáciai körökben tisztában vannak ITTHON 15

16 Wolrd Center, stockholmi szlovák napok. Ján Holubec felvétele a helyzetünkkel, Svédországban pedig, ahol a demokratikus elveket mindenek elé helyezik, kifejezetten emelte Szlovákia renoméját, hogy nemzeti kisebbséghez tartozó emberre bízták az ország képviseletét. Ez épp a búcsúlátogatások alkalmával derült ki egyértelműen. Az indokolatlan visszahívás tényét pedig meglehetős politikai barbarizmusnak könyvelték el. Természetesen odakint gyakran találkoztam a svédországi magyarok képviselőivel is. Kisebbségi létbe születtem, így magyarázat nélkül átérzem a kisebbségbe került emberek helyzetét, a napi gondjaikat és kapaszkodásukat a kultúrába, hiszen mint számomra is ez jelenti számukra a túlélést. Idegen országban igazán csak a nyelvében lehet otthon az ember. Emiatt az empátia miatt volt jó a kapcsolatom a svédországi szlovákokkal, s ezért látogattam családommal együtt a svédországi magyarok rendezvényeit is. A svédek jogosnak tartják az anyanyelvbe való kapaszkodást és hihetetlen összegekkel támogatják a betelepültek kulturális tevékenységét. A pozsonyi magyarság tetteiben, gondolkodásmódjában már az elmúlt évszázadok során is a napjainkban előtérbe került elveket, a toleranciát, megértést testesítette meg, tiszteletben tartotta a kulturális és nyelvi sokszínűséget. Pozsonyinak lenni annyit jelentett: Polgárnak lenni. Hiszem, hogy a felduzzasztott nagyváros lakosai egyszer majd a szó pozitív értelmében vett polgárokká válnak, s az unokák talán visszatérnek ahhoz a szellemi bölcsőhöz, amit a nagyszülő épp a politikai megfélemlítéseknek engedve megtagadott. Az érték akkor is érték marad, ha néhány évre földbe ássák. Bár a mai helyzet nagy optimizmusra nem ad okot, hiszem, hogy 100 év múlva is találunk itt magyarokat (és e helyen az én leendő unokáimra is gondolok). HB Keresztanyjával, özv. Szíjjártó Jenőnével egy jól sikerült őszi túra és gombaszedés után. 16

17 Kedves Barátaim határokon innen és túl! Karácsony Szent Ünnepét és az Újév beköszöntét közvetlen szeretteimmel, a családdal-bezárkózva töltöttem. Igaz, hogy nálunk a szűk családi kör is legalább 30 főt jelent... ezért szerencsémre nem érezhettem egyedül magam az ünnep, az évbúcsúztató meghitt óráiban, bezárkózásom ellenére sem. Bevallom ezekben a belső hangra figyelő, meditáló, mérleget megvonó napokban olyan gondolat is megfogalmazódott bennem, hogy el kellene fordulni a körülöttem megromlott, egyre idegenebb és ellenségesebb világtól. Úgy sem tudom befolyásolni! De ezzel mit is adnék fel? A közéletiséget? A másokkal való törődés igényét, a karitatív munkát? Az elveimet? Hogy ez mind felelősség? Hogy ezek nélkül könnyebb lenne? Már-már megért bennem a válasz, hogy: igen, könnyebb lenne! Most, hogy néhány nap bezárkózás után az Újév első napján kinyitottam internetes levelesládámat elszégyelltem magam... Az iménti gondolat csak egy kiégett, önző, magányos ember gondolata lehet, de nem az enyém! A sötétség legyőzésének ünnepére, az újrakezdés, az új évkezdés ünnepére érkező üzenetek választ adtak kétkedő dilemmámra. Köszönöm a rám gondolók szeretetét! Köszönöm a legnagyobb székely nyomdokain járó alkotó házaspár (fotóművészirodalmár) Wass Alberttől kölcsönzött üzenetét:...legyetek újra gyermekek hogy emberek lehessetek!... Köszönöm az Erdélyi Kárpát Egyesület kolozsvári tagjainak sorait:...ki barát volt az maradjon, ki elindult az haladjon. Köszönöm a felvidéki magyar nyelvű havilap szerkesztőinek és az egész magyar nemzetünkért munkálkodó írótársaiknak ajándékát: az Esterházy János élete és mártírhalála című könyvet és a reménykeltő sorokat, miszerint :...lesznek jobb idők is, ha nem hagyjuk el az egyetlen jó utat. Köszönöm a barátok útmutatását Dsida Jenő, Márai Sándor vagy Kós Károly gondolatainak megidézésével......és nemsokára talán utolsó leszek az utolsók között. De lesznek, akik utánam jönnek, az én maradékaim...az én munkámat folytatják ők és az én életem örökkévaló lesz bennük. Köszönöm ama felvidéki civil szervezet vezetőjének a jókívánságait is, aki a kézzelfogható támogatás helyett, még csak annak szándékát kaphatta kézhez... Köszönöm a dévai gyermekmentő atya és a gyergyószárhegyi gyermekotthon vezetőinek az újévre vonatkozó fohászát:...isten legyen velünk, szegény, árva, boldogságos magyarokkal. Az üzenetek rendre meggyőznek arról, hogy nem vagyok egyedül, bármilyennek is mutatja körülöttem magát a világ. Nyugodtabb, konfliktusmentes életet remélve nem tagadhatom meg azokat, akik egy önző, pénzalapú világ helyett egy emberalapú és értékalapú világban hisznek. Nem fordulhatok el azoktól az elvektől sem, amelyek mindig is meghatározták a világhoz való viszonyulásomat. És nem térhetek ki a felelősség terhe alól sem, hisz a Kárpát-medencében sokasodó kapcsolataim tovább erősítik bennem a felismerést, hogy felelősséggel tartozunk egymásért a szűkebb és tágabb családban egyaránt! Miközben nap mint nap bizonytalan és válságos jövőképpel riogatnak, én a nemzeti imádságunkból idézett versszakkal kívánok békés új esztendőt. Azzal az ősi himnuszunkkal, amelyet az adventi készülődésben legutóbb a szentegyházi székely gyermekkórus előadásában hallhattam, és amelynek felcsendülésekor, amióta csak ismerem, mindig könny tolul a szemembe... Ezzel kérek védelmet 2009-re is Boldogasszony Anyánktól, mindannyiónkra, határon innen és túl: Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk, Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk: Magyarországról, édes hazánkról, Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!... Szeretettel: dr. Berényi Károly, a határon túli magyar ügyek tanácsnoka Hódmezővásárhely, január 1. ITTHON 17 Dr. Berényi Károly kis betegét vizsgálja

18 Sokan vagyunk itthon, a Felvidéken, akik kezdettől fogva figyelemmel kísérjük Szvorák Katalin művészi pályájának alakulását. Tesszük ezt azért is, mert tudjuk, hogy Kati közülünk való, a Losonc környéki Pincen cseperedett, Füleken érettségizett, onnan került át az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetemre, ahol magyarnyelv-könyvtáros szakon szerezte oklavelét. Egyetemi évei alatt ismerkedett meg jövendő férjével, a kassai Repiszky Tamással, akinek anyai nagyszülei és szülei Fábry Zoltán legszorosabb baráti körébe tartoztak. Kati még egyetemista volt, amikor a Röpülj páva népdalversenyen feltűnt akkor ismerte meg a Kárpát-haza magyarsága. Élete és művészi pályája egyre jobban kiteljesedik, nem okozott törést súlyos betegsége sem, melyet lélekben megerősödve vészelt át, hogy még jobban értse a világot, éneke gyógyíthassa a meghajszolt embereket és betegeket. A vele való beszélgetést az ITT- HON már régen tervezi. Megvalósulására egy csupa fény januári napon került sor Pilisszentlászlón, a házaspár otthonában. M.Nagy László felvételei és ez az írás ezt a délelőttöt tárják olvasóink elé. Isten hozott! A Pilis, a magyarság szent hegye, már maga is vonzóvá tette az utazást. Mint tudjuk, itt dobog a világ szíve, a Dobogókő, s ez a tájegység nem csak tiszta levegőjével, erdeivel és völgyeivel hat, de azzal az erejével is, mellyel az ember ittjártakor találkozik. Feltöldődik, aki huzamosabb időt tölt el a Pilisben, nem hiába járt oda Kádár János is, aki ugyan nem hitt Isten létezésében, ám pártvezéri munkájához mégis itt gyűjtött energiát. - A Manréza épületében ma lelki gyakorlatokat tartanak a római katolikus egyház hívei. Szvorák Katalin és Repiszky Tamás ilyen környezetben él. Miután belépünk a kapun és felkapaszkodunk néhány terméskő lépcsőn, az egykori parasztház, melyet saját elképzeléseik szerint, hozzáépítéssel bővítettek, - szinte megszólal: Isten hozott-al köszönti a vendégeket. Szvorák Katalin: Énekléskor isteni erőt kap az ember A szülőföld Gyönyörű környezetben laksz a családoddal együtt: tiszta levegőn, csendben, nyugalomban, mintha szigeten lennétek. Mi él benned itt a szülőföldedről? Pinc, ahol éltem nyitó éveit töltöttem, számomra ma is a korlátlan szabadságot jelenti, ahol zabolátlanul tehettem, amit elterveztem. Megtapasztaltam, milyen, amikor együtt élnek nemzedékek a családon belül, amikor mindenkinek a legkisebbnek is - megvan a feladata, aki így hasznosnak érezheti magát. Pinc a biztonságot is adta: nem élt bennem semmiféle félelem, szabadon mozoghattam, olyannyira, hogy egyszer anyukám szedett le az oláhcigányok szekeréről, akik régi holmikat gyűjtöttek a faluban. Élmény volt a nagyapám hintaján kocsikázni és minden szabadidőmet megosztani a barátnőmmel. Óvodába nem jártam ugyan, de megjelentem ott az alkalmas időben és kis tarisznyámból elővettem az ennivalómat, hogy azt együtt költhessem el a gyerekekkel. Innen kerültél Fülekre, amikor iskolaköteles lettél. Nem csak az iskola miatt költöztünk Fülekre, hanem azért is, mert a sógorom ott kezdett el építkezni. Akkor jött az elhatározás építsünk együtt házat. Abba az emeletes házba kerültek apai nagyszüleim is. Mi azonban minden hét végét ezután is Pincen töltöttünk. Apai ágon juhászok voltak a felmenőim, anyai ágon földművelők. Apám mindig arról mesélt, hogy mit jelentett neki a természet, miféle szabadságot... Aztán őt is gúzsba kötötte az élet: mint elsőgenerációs értelmiségi - építészmérnök lett. Az állatok és a természet iránti szeretet mindig megvolt benne, mindig erre vágyott. Milyen környezetben éltél a Fülek és Pilisszentlászló közötti időben? Budapesten töltöttem egyetemi éveimet. A fővárosi környezet erre nagyon megfelelt, mert színházba, hangversenyekre járhattam. És hát ott ismertem meg Tamást, a jövendő férjemet, akivel ugyanabban a kollégiumban laktunk számunkra ezek paradicsomi állapotok voltak után, amikor megnyertem a Röpülj páva népdalversenyt én is elkezdtem a szerepléseket. Azután megszületett első gyermekünk, Ádám 1988-ban, akkor vetődött fel, hogy nem mindegy, milyen környezetet teremtünk a családunknak. Eszterrel, második gyermekünkkel voltam éppen áldott álapotban, amikor megszületett a döntés: Pilisszentlászlóra költözünk. Az elhatározás helyességét azóta folyamatosan igazolja az idő. Az egyre sűrűbb szereplések után mindig nagyon jó volt Pilisszentlászlóra hazaérkezni! Akkoriban rengeteget jártunk koncertezni a többesszámot azért használom, mert Tamás mindenhová elkísért és amikor végre hazaértünk az utazásokból, a kimerítő rohanásokból, mindig megállapítottuk, hogy itt nyugalomra lelünk. A Pilis varázslatos hely, nem véletlenül telepedtek meg itt a pálosok, a magyar alapítású szerzetes rend tagjai. Érezzük a környezet megnyugvást 18

19 teremtő erejét. Ha megérkezünk egy-egy nyaralásból, itt pihenjük ki a nyaralás fáradalmait és mindig feltesszük a kérdést: miért járunk nyaralni? Rádöbbentünk, hogy azért kell időnként megválnunk ettől a csodálatos élőhelytől, hogy tudjunk neki örülni, hogy értékelni tudjuk... Hogyan történik a szereplésekre való felkészülésed? Mennyit énekelsz Pilisszentlászón? /Nevet/ Ha nincs itthon senki, akkor szoktam énekelni... Nálam a gyakorlás, a felkészülés sokszor fejben történik meg. Nem kell ahhoz megszólalnom... sőt, a hangversenyek előtt is elég végiggondolnom, hogy mit akarok... Mindig az adott pillanat szüli meg, hogy mit tudok magamból kihozni... Persze ez oda-vissza érvényes, tehát azon is múlik, hogyan jelez vissza a közönség? Nekem mindenekelőtt lelkileg kell felkészülnöm, hogy a legtöbbet nyújthassam. Főleg a templomi koncerteken érzem, hogy isteni erőt kap az ember, amikor megszólal. Sokszor úgy érzem, nem leszek képes egy szál hanggal végigbírni a koncertet, és mégis sikerül, mert valami működik, az ember erőt kap felülről. Ha a hangszálaim nem teljesen épek, akkor is sikerül, mert sikerülnie kell. Ez egy fantasztikus kegyelmi állapot. Most pedig essen szó készülő lemezeidről. Van egy egyházi lemez sorozatom, melynek harmadik részét most fogom felvenni, február közepén. Az első rész az Éneklő egyház címet kapta. Ugyanilyen című a római katolikus népénektárunk először abból válogattam adventtől pünkösdig, jeles napok énekeit; az 2007-ben jelent meg. Tavaly tavasszal készült el a Mondj, szívem dalt a Szűz Mária énekek és a magyar szentek album. Most következik a Nap megszentelése reggeli, déli és esti imádságok és mindazok a népénekek, amelyek kimaradtak. Erre Szájer József, a Fidesz eus parlamenti képviselője kért meg. Becsülöm, hogy egy politikus fontosnak érzi, emeljük ki a templom keretei közül ezeket az énekeket, mert ezek nem csak nemzeti értékek, hanem az egyetemes kultúrának fontos részei. Utólag derült ki és ez számomra is újdonság volt, - hogy népénektáraink nemzetközi viszonylatban szinte a leggazdagabbak, s ezek közül csak keveset énekelünk a templomokban! Pedig e régi műveket újból be kell vinnünk a köztudatba, újból használnunk kell őket. Éneklés közben jöttem rá, hogy ezek a szövegek annyira rólunk szólnak és annyira maiak, hogy élnünk kell velük, bár már többszáz évesek! Van, amelyik középkori gregorián ének, van, amelyik későbbi, de valamennyi legbensőbb énünket érinti meg, valamennyi nagyon fontos mindennapjaink elviseléséhez. Mi határozza meg, mi kerül fel a lemezre? Ennél a válogatásnál könnyű dolgom volt, mert csak fel kellett lapoznom ezt a vaskos kis népénektárt, én határoztam meg, mi az, amit fontosnak tartok. És a készülő másik album esetében? Megjelent tavaly a Dúdolós lemezem, amely az agyvérzéses betegek gyógyítására szolgál, mert kiderült, hogy az orvosok és logopédusok már korábban is használták az énekhangomat és megdöbbentő eredményeket értek el azoknál is, akik nagyon rosszul beszéltek az agyvérzés következtében. Énekelni viszont megtanulnak, mert másutt van a beszéd- és másutt a zene központja az agyban. Nagyon szép felkérés volt, hogy ilyen albumot készítsek. Közismert népdalokat emeltem be az albumba, melyeket még az iskolában tanultak a betegek. A felismerés, hogy ők ezeket ismerik, az agyat erősen, pozitívan sokkolja, mert előjönnek a múlt emlékei. Ezért tud segíteni gyógyulásukban ez a módszer. Az orvosok és logopédusok elmondták, hogy népmesékkel és népdalokkal jól tudnak gyógyítani. És így merült fel a tavaly megjelent album után, hogy állítsak össze hasonlót a gyerekek számára is, mert már ezt az elsőt is használják a személyiségzavarokkal küszködő gyerekek kezelésénél. Sajnos, felbolydult a világ, a gyerekekre egyre kevesebb figyelem jut, nem kapják meg a szükséges szeretetet, és ebből is adódnak nehézségeik. Leültetik őket a TV elé, aminél rombolóbb hatást el sem tudok képzelni. Már a ritmusuknál fogva is megfogják ezek a többszázéves énekek a gyerekeket. A gyerek koncertjeimen a legkisebb is odafigyel, mert a génjeiben hordozza az elhangzottakat. Nem véletlenül mondta Kodály Zoltán, hogy a zenei nevelés már az anya méhében kezdődik. Ezt tapasztalom én is. Volt olyan visszajelzés, egy kismama mondta nekem, hogy autózás közben hallgatta a lemezemet és a magzat olyannyira kezdett rúgkapálni, hogy ki kellett kapcsolnia a lejátszót. Amikor a gyermeke megszületett, az anyuka újból felrakta a lemezt, s a kicsi ismerősként élte meg a hangzást... Ez döbbenetes! Fellegi Ádám is csinált ilyet kismamákkal koncertekre hívta a kismamákat, majd miután a gyerekek megszülettek, a már hallott dallamokra ismerősként reagáltak a kicsik. Le lehetett mérni, meg lehetett figyelni, hogy az apróságok tudják, miről van szó. Engem a lélektan mindig érdekelt. A családban volt egy beteg unokatastvérem, foglalkoztatott mitől sérül az emberi psziché. Az meg jó dolog, hogy a dalokon keresztül én is tudok gyógyítani. Magamat is gyógyítottam! Egy időben például dadogtam, amikor a szlovák nyelvet kellett tanulnom, mert a kisebbségi lét megviselte az érzékenységemet. Az éneklés rajtam is segített. A családodban akadtak jó hangú, szépen daloló emberek? A családunkban mindenki énekelt, de ez egy falusi közösségben természetes volt. A mindennapjainkat egykor sokkal jobban átszőtte az éneklés. Ha összejöttek az emberek, daloltak. A nagyapámnak is, az édesanyámnak is szép volt a hangja. A nagyapám szívesen nótázott, közben gyakran könnyekre fakadt és mondogatta: nótázz te is, kisanyám, mert nagyon szép az. Persze, elfogadta, hogy én a népdal mellett döntöttem. Az én alkatomhoz az jobban illik, mert letisztultabb forma, nincs benne annyi mesterkéltség. Gyakran énekelsz templomban? Igen, de az ember bárhol meg tudja teremteni a megfelelő milliőt. Például az egyházi énekek templomi bemutatója után volt egy emlékezetes hangversenyem a Petőfi Irodalmi Múzeumban tavaly tavasszal. Az emberek azt mondták, hogy szinte jelen volt az Isten abban az egy órában... Említetted már, van két gyermeketek. Ádám huszonegyéves, Eszter tizennyolc. Mindketten tanulnak még, Ádám export menedzseri szakon folytatja tanulmányait Ausztriában, angol nyelven beszél még németül, franciául és spanyolul. Mindkét gyerek hegymászó, de a zene az ő életükben is fontos. Eszter fuvolázik, Ádám ütős hangszereken tanul, de belekóstolt a gitározásba és a hegedülésbe is. Szabadidejében zenét szerez. A testvéreid? A két testvérem Füleken él. A szüleim sajnos, már nem élnek, fiatal volt még az édesanyám meg az édesapám is, amikor elvesztettem őket. Most lesz öt éve, hogy meghaltak, egymás után mentek el... Ezért mostanában nehéz hazamenni... Tamásnak, a férjemnek még él az édesanyja, a napokban volt hetvenhat éves Kassán. Feljegyzed a fellépéseid és lemezeid számát? Kb. háromezer fellépést tartok nyilván, de nem számolom már. Évente nagyjából hetven-nyolcvan van, de volt, amikor száztízszer léptem közönség elé. Ha nem annyira zsúfolt a programom, többet tudok kiadni magamból. Számomra minden egyes fellépés ünnep. Újabb egyházi albumom lesz a huszonötödik a sorban, huszonhárom év alatt 1986-ban jelent meg az első, a Dalvándorlás szinte minden esztendőben elkészül egy lemezem. Ez azért alakulhatott ITTHON 19

20 ki, mert én nem voltam sohasem felkapott énekes, nem voltak menedzsereim. Talán belső szükséglet volt, hogy valamit magam előtt is felmutassak. A jövőm szempontjából is kellettek a lemezek. Kívülről úgy tetszik, hogy a pályád zökkenőmentes, egyenletesen ívelő. A Röpülj páva után azt hittem, jönnek a felkérések, minden magától megy majd, pedig akkoriban sokkal könnyebb volt a művészek élete, mint most, amikor minden elüzletiesedett. Pénzben mérik, ki mennyit ér, kibe mennyit érdemes fektetni... Mindenesetre jó dolog, hogy az ember adhat. Tavasszal például a Vakok Intézetébe megyek énekelni. A Dúdolós lemez sem üzleti vállalkozás. Olcsó, hogy minél több emberhez jusson el, de ingyen is letölthető a honlapomról (www.szvorakkatalin. hu) Jó érzés, hogy segíthetek, hogy van erőm meg egészségem, hogy tudok adni... Batta György Ezen az asztalon Petőfi Sándor is írt. Lent: Szvorák Katalin és a férje, Repiszky Tamás. M. Nagy László felvételei. 20

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

Ballagási ünnepség

Ballagási ünnepség Felelős szerkesztő: Breznay Gáborné Írta és szerkesztette: Molnár Máté Fotókat készítette: Lajos Abigél és Róka Zsófia Ballagási ünnepség 2016.04.29. Igen, elballagtak a SZISZKI végzős diákjai is. Könny,

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

A TAGSÁG ÉS AZ EGYESÜLETEINK

A TAGSÁG ÉS AZ EGYESÜLETEINK SVÉDORSZÁGI MAGYAROK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE UNGERSKA RIKSFÖRBUNDET ASSOCIATION OF HUNGARIANS IN SWEDEN Tisztelt Közgyűlés! Hölgyeim és uraim! Kedves barátaim! Ismét eltelt egy év, eljött az ideje, hogy munkánkról

Részletesebben

Kőtelek Önkormányzat lapja 2015/09. Szeptember

Kőtelek Önkormányzat lapja 2015/09. Szeptember Kőtelek Önkormányzat lapja 2015/09. Szeptember Tisztelt Kőteleki Lakosok! Az augusztus 20-i hétvégén sikeresen megrendezésre kerültek a falunapi programjaink. Rendezvényünk kiemelt eseménye volt a testvér

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

Terbe Rezső. Élem az álmom - A jövő naplója

Terbe Rezső. Élem az álmom - A jövő naplója Terbe Rezső Élem az álmom - A jövő naplója 2100. január 1. Elhatároztam, hogy naplót írok. Úgy érzem, hogy most boldog vagyok. Ugyanakkor a teljes történet megértéséhez hozzátartozik az is, hogy csak pár

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v 2/2013 szám. J e g y z ő k ö n y v Készült az Ágfalvi Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 20-án a Polgármesteri Hivatal Tanácstermében (Ágfalva, Soproni u. 3.) megtartott

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

A Kossuth Szövetség arany okleveles díjazottja lettem

A Kossuth Szövetség arany okleveles díjazottja lettem A Kossuth Szövetség arany okleveles díjazottja lettem A Kossuth Szövetség az idén is pályázatot hirdetett, A szó az első, a tett a második címmel, melynek célja a hagyományok ápolása, a kossuthi emlékek

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Isten markából nő ki a jövő - megkezdődött az Erdélyi Református Lelkészértekezlet idei első ülése

Isten markából nő ki a jövő - megkezdődött az Erdélyi Református Lelkészértekezlet idei első ülése Isten markából nő ki a jövő - megkezdődött az Erdélyi Református Lelkészértekezlet idei első ülése 2013. 10. 15. Közel 270 lelkipásztor részvételével kezdődtek el az Erdélyi Református Lelkészértekezlet

Részletesebben

Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének. 2013. február 5-én tartott nyilvános rendkívüli ülésének jegyzőkönyve

Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének. 2013. február 5-én tartott nyilvános rendkívüli ülésének jegyzőkönyve Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 2013. február 5-én tartott nyilvános rendkívüli ülésének jegyzőkönyve Határozatok: 17/2013. (II. 05.) 18/2013. (II. 05.) J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült:

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v az Országos Kisebbségi Bizottság 2008. december 16-án, kedden, 11 órakor az Oktatási és Kulturális Minisztérium (Budapest V. Szalay utca 10-14.) 610. számú tárgyalójában megtartott

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

Nem a félelemnek a lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. (2Tim. 1,7) 2005-ben konfirmált fiatalok

Nem a félelemnek a lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. (2Tim. 1,7) 2005-ben konfirmált fiatalok 2005/6 Nem a félelemnek a lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. (2Tim. 1,7) 2005-ben konfirmált fiatalok Szivárványívemet helyezem a felhőkre, az lesz a jele a szövetségnek,

Részletesebben

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák Lengyel Diana - kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek

Részletesebben

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről

Részletesebben

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti Vendégeit alapításának 14. évfordulója alkalmából

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti Vendégeit alapításának 14. évfordulója alkalmából A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti Vendégeit alapításának 14. évfordulója alkalmából Tájékoztató az Alapítvány elmúlt éves munkájáról 2012. novemberében a 13. születésnap alkalmából

Részletesebben

Az MSZP állásfoglalásai az 1956-os forradalomról és Nagy Imréről ( ) a) Népszabadság

Az MSZP állásfoglalásai az 1956-os forradalomról és Nagy Imréről ( ) a) Népszabadság Az MSZP állásfoglalásai az 1956-os forradalomról és Nagy Imréről (1989-2005) a) Népszabadság (?) Bossányi Katalin: Meddig engedünk 56-ból? 1991. június 15. Emlékmű a megbékélésért. Megbékélés Emlékmű Alapítvány

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Néhány bevezető szó: közel 400 évig együtt éltünk a Habsburgokkal, minden közös volt, a minisztériumok, a közigazgatás, a levéltár is, a sok száz év alatt felgyűlt iratanyaggal

Részletesebben

Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata

Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Magunkról A Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Árpád fejedelem évének Fergeteg havában, 2007 januárjában alakult. Szándékunk az

Részletesebben

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek SZÓKINCSEM füzetek A SZÓKINCSEM füzetek szókincs fejlesztő füzetek A szókincs azt jelenti, hogy hány szót ismerünk és tudunk jól használni Minél több szót ismersz és tudod a jelentésüket, annál nagyobb

Részletesebben

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007.

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. VARSÁNYI LÁSZLÓNÉ SZOLFÉZS TANSZAKI NAP A VÁCI ZENEISKOLÁBAN Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. március 22-én. A személyes meghíváson kívül egy szép meghívó

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Forrás: Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 14., Dunaszerdahely, 1999

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja

A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja A HELYI TANTERV ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI Érvényes 2014. március 31-től 1 Tartalom A választott kerettanterv:... 3 A négyosztályos és a nyolcosztályos gimnázium

Részletesebben

KORREKCIÓS SIMÍTÁS A IV. HÁZ SEGÍTSÉGÉVEL

KORREKCIÓS SIMÍTÁS A IV. HÁZ SEGÍTSÉGÉVEL Németh Ágnes: KORREKCIÓS SIMÍTÁS A IV. HÁZ SEGÍTSÉGÉVEL Minden asztrológus legnehezebb feladatának tekinti ellenőrizni, hogy a kapott születési adatok precízek-e. Ehhez gondolom mindegyikünknek meg van

Részletesebben

Wass Alber Polgári Kör Egyesület Törökszentmiklós (Magyarország, Jász- Nagykun-Szolnok Megye)

Wass Alber Polgári Kör Egyesület Törökszentmiklós (Magyarország, Jász- Nagykun-Szolnok Megye) Wass Alber Polgári Kör Egyesület Törökszentmiklós (Magyarország, Jász- Nagykun-Szolnok Megye) 2008. január 5. Egyesületünk megalakulása. Az egyesület létrehozása egy baráti társaság kezdeményezéséből jött

Részletesebben

II. János Pál vetélkedő

II. János Pál vetélkedő II. János Pál vetélkedő Hittan forduló Szent Benedek Gimnázium, Budapest 1 Hittan verseny keretében az utcán végigsétálva embereket kérdeztünk meg arról, hogy mi a véleményük a papokról. Több embert megkérdezvén

Részletesebben

"Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval

Soha nem érzem, hogy itt a plafon - Interjú Bánsági Ildikóval "Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval 2014. augusztus 26. kedd, 07:00 "Mindig büszke voltam, ha valami újra hívtak. Soha nem érzem, hogy itt a plafon, hanem inkább azt, hogy szeretnék

Részletesebben

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2.

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Helyszín: az Országház 55. sz. tanácsterme. Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Résztvevők: Keresztes Sándor soros elnök Kereszténydemokrata Néppárt Antall József Magyar Demokrata Fórum Balsai

Részletesebben

Családfa. Deutsch Dávidné (szül. Süsz Katalin) Reichenfeld Zsigmondné (szül. Reichard Mária) Deutsch Dávid

Családfa. Deutsch Dávidné (szül. Süsz Katalin) Reichenfeld Zsigmondné (szül. Reichard Mária) Deutsch Dávid Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Dr. Reichenfeld Zsigmond 1858 1933 Reichenfeld Zsigmondné (szül. Reichard Mária) 1869 1944 Deutsch Dávid 1849 1903 Deutsch Dávidné (szül.

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2010. október 9-én megtartott rendkívüli ülésének

EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2010. október 9-én megtartott rendkívüli ülésének EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2010. október 9-én megtartott rendkívüli ülésének a./ Tárgysorozata b./ Jegyzőkönyve c./ Határozata T Á R G Y S O R O Z A T 1./ Javaslat a képviselő-testület

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

J e g y zőkönyv NOB-26/2011. (NOB-26/2010-2014.)

J e g y zőkönyv NOB-26/2011. (NOB-26/2010-2014.) NOB-26/2011. (NOB-26/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának 2011. november 9-én, szerdán, 10 óra 07 perckor az Országház földszint 1. számú tanácstermében megtartott

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM 2. www.ujteremtes.hu Bábel és Ábrahám története Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. 1Móz. 11:1 El tudod-e képzelni milyen lenne az, ha mindenki

Részletesebben

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

Mészáros Sándor Az engedelmesség Komáromi Baptista Gyölekezet. Az engedelmesség. Jónás könyve alapján

Mészáros Sándor Az engedelmesség Komáromi Baptista Gyölekezet. Az engedelmesség. Jónás könyve alapján Példa: Az engedelmesség Jónás könyve alapján Egy hív édesapa fia lelkipásztornak készült. A fiú elhatározta, hogy külföldre megy egy fels bb tanulmányi fokozat megszerzése érdekében. Az édesapa aggódott

Részletesebben

Simon Böske, az első európai szépségkirálynő

Simon Böske, az első európai szépségkirálynő 2010 október 21. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Simon értékelve Böske, az első Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Ma már csak kevesen tudják, hogy Magyarország és egyben Európa első je Simon Böske

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

tovább örökítő város legyen!

tovább örökítő város legyen! K Ö R M E N D I F Ó R U M 3 tovább örökítő város legyen! kampányról, tervekről, a város jövőjéről hogy milyen szakokra lenne még szükség a mezőgazdasági képzések mellett, így például a fémipari szakmák

Részletesebben

Magyar Tudomány Ünnepi Hónapja, november 3 30.

Magyar Tudomány Ünnepi Hónapja, november 3 30. A Magyar Tudomány Ünnepi Hónapja, 2012. november 3 30. A magyar tudomány napját a pozsonyi országgyűlés 1825. november 3 i felajánlásától származtatjuk. Az Országgyűlésen Gróf Széchenyi István adományával

Részletesebben

Székely Szabadság Napja (2013. március 10.)

Székely Szabadság Napja (2013. március 10.) 2013. évi I. szám (Március hó) Székely Szabadság Napja ( 10.) Rendünk a nemzeti egység és összetartozás elkötelezettjeként részt vett a Székely Szabadság Napján március 10-én. Március 10. napja a székelyek

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. december 3-án 18 órakor megtartott nyílt üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. december 3-án 18 órakor megtartott nyílt üléséről Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Decs, Fő utca 23. szám Tel: 74/595-911, Fax: 74/595-910... sz. példány Szám: 404-33/2014. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap

bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap Írd ide az adataidat! neved: Korod: Születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliatanulmányozó Feladatlap bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Olvasd el:

Részletesebben

Az utolsó percben. A gyenge és kiszolgáltatott nemzeteket mindig megszállják és eltapossák

Az utolsó percben. A gyenge és kiszolgáltatott nemzeteket mindig megszállják és eltapossák INTERJÚ Az utolsó percben A gyenge és kiszolgáltatott nemzeteket mindig megszállják és eltapossák A Keleti pályaudvaron szerzett személyes benyomásokból egyértelműen kitűnt, hogy valóban szervezett folyamatról

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra Iskolakultúra 2000/6 7 Liskó Ilona Szülői vélemények az általános képzés meghosszabbításáról tanulmány 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerben bevezették a NAT-ot, amely nemcsak az oktatás tartalmának

Részletesebben

2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor

2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor 2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor 1.Mióta foglalkozik közügyekkel? Mit jelent az Ön számára a választókerülete? - Tősgyökeres püspökladányi

Részletesebben

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör SZELEPCSÉNYI SÁNDOR Rákoskerti Polgári Kör Egyesületünk, ahogyan a neve is elárulja, Rákoskerten működik. Mivel nem mindenki előtt ismert, hogy a térképen hol keressen bennünket, ezért először is szeretném

Részletesebben

Tantárgy: irodalom Évfolyam: 10. osztály. Készítette: Sziládi Lívia. Óravázlat 1. Módszer: Az óra típusa: számítógép, projektor, prezentáció

Tantárgy: irodalom Évfolyam: 10. osztály. Készítette: Sziládi Lívia. Óravázlat 1. Módszer: Az óra típusa: számítógép, projektor, prezentáció Óravázlat 1. Témakör: A barokk irodalom Az óra típusa: közlő Taneszközök: tankönyv Tantárgy: irodalom Évfolyam: 10. osztály Az óra anyaga: Zrínyi Miklós Módszer:, egyéni Szemléltető eszközök: számítógép,

Részletesebben

KI-KICSODA? MÁRK EVANGÉLIUMA 8:27;29

KI-KICSODA? MÁRK EVANGÉLIUMA 8:27;29 MÁRK EVANGÉLIUMA 8:27;29 2011. március 6. 10 00 Mályinka 1. Gyülekező ének: 489. d. 1. v.: Örök élet reggele, fény a véghetetlen fényből 2. Köszöntés: Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól,

Részletesebben

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930 Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer

Részletesebben

Méltó születésnapi ajándék

Méltó születésnapi ajándék Szeged gazdálkodásának egyre nagyobb hányadát teszik ki azok az állami és uniós pályázatok, melyeket teljes egészében a város fejlesztésére fordítanak. Az idén 32 milliárd forintot fektetnek be a város

Részletesebben

HANTOS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLTÉNEK. 2015. november 24-i NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE

HANTOS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLTÉNEK. 2015. november 24-i NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE HANTOS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLTÉNEK 2015. november 24-i NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE Határozatok: Hantos Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 145/2015.(XI.24.) számú határozata

Részletesebben

Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek!

Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Vannak emberek, akiken érződik, hogy a helyükön vannak, tudják mit akarnak, miért vannak a földön. Mások nyugtalanok, keresik, de nem

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek bemutatja. Az asszony

A Biblia gyermekeknek bemutatja. Az asszony A Biblia gyermekeknek bemutatja Az asszony a kútnál Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Lazarus Átírta : Ruth Klassen Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children www.m1914.org 2012

Részletesebben

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról FAZEKAS TIBORC hungarológus (Hamburg) 1. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon és az ország közvetlen környezetében valóban nagyon sok alapvető körülmény változott

Részletesebben

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta)

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta) Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. (Ady: A Tűz csiholója) Az 1956-os forradalom évfordulójára készített összeállításunkkal

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. 3./ napirendi pont: A Pozsonyi Vakok Uniója Intézményével való esélyegyenlőségi megállapodás megvitatása.

JEGYZŐKÖNYV. 3./ napirendi pont: A Pozsonyi Vakok Uniója Intézményével való esélyegyenlőségi megállapodás megvitatása. JEGYZŐKÖNYV Készült: 2010. XI. 26.-án, Szarvas Város Szlovák Önkormányzatának képviselő-testületi ülésén, a Szlovák Önkormányzat székházában. (Szarvas, Eötvös u. 44/1.) Jelen vannak: Mótyán Tibor elnök

Részletesebben

Kedves Pedagógustársaim, Tisztelt Vendégeink!

Kedves Pedagógustársaim, Tisztelt Vendégeink! Pék László Kedves Pedagógustársaim, Tisztelt Vendégeink! A kiválasztott nemzedékeknek megadatik, hogy a Sors kedvező lehetőséget kínál fel számukra. Az már tőlük függ, hogy élnek-e a lehetőséggel, s jól

Részletesebben

1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek?

1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek? 1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek? a). b) 2.) Az 1956 os forradalom és szabadságharc miniszterelnöke látható a képen. Ki ő? Életrajzi adatainak nézzetek utána! Neve Születési helye,

Részletesebben

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Segitő jogász Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Dr. Mészáros József nyugalmazott ezredes hetven esztendősen is aktívan dolgozik. 1958 óta vesz részt a büntetés-végrehajtásra vonatkozó jogszabályok

Részletesebben

Szerintem vannak csodák

Szerintem vannak csodák Brjeska Dóra Szerintem vannak csodák De neked is tenned kell értük 2015 Bevezetés Ajánlom ezt a könyvet valakinek, aki már egy másik, sokkal békésebb helyről vigyáz ránk és segít nekünk. Így kezdődik egy

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Államfői látogatás Bogyiszlón

Államfői látogatás Bogyiszlón VII.ÉVFOLYAM 4. SZÁM Bogyiszló község polgárainak lapja 2016. április Államfői látogatás Bogyiszlón Áder János köztársasági elnök a Víz Világnapján március 22-én a dunai jeges árvíz 60. évfordulójának

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. soron kívüli ülésén. Az ülés helye: Városháza földszinti nagyterme

JEGYZŐKÖNYV. soron kívüli ülésén. Az ülés helye: Városháza földszinti nagyterme JEGYZŐKÖNYV Készült: Abádszalók Város Képviselőtestületének 2009. augusztus 19-én megtartott soron kívüli ülésén. Az ülés helye: Városháza földszinti nagyterme Az ülésen jelen voltak: Bordás Imre polgármester,

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948 Családfa Apai nagyapa Weisz Mihály?? Apai nagyanya Weisz Cecília (szül. Hopper Cecília)?? Anyai nagyapa Laufer Mór?? Anyai nagyanya Laufer Mina (szül. Smatana Mina) 1860-as évek 1938 Apa Weisz József 1893

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült: A Polgármesteri Hivatal Tanácskozótermében Balmazújváros Város Önkormányzat Intézményfelügyeleti, Szociális és Közbiztonsági Bizottság 2012. január 26-i nyílt üléséről. Jelen

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

Ember nélkül nincs közösség - szórványgondozók találkoztak Algyógyon

Ember nélkül nincs közösség - szórványgondozók találkoztak Algyógyon Ember nélkül nincs közösség - szórványgondozók találkoztak Algyógyon 2014. 09. 01. A gyülekezetek segítése a cél Szórványgondozó lelkipásztorok gyűltek össze szeptember 1-én Algyógyon, hogy a szórványgyülekezetek

Részletesebben

Jegyzőkönyv Dömös Község Önkormányzatának június 13-án megtartott Rendkívüli Nyílt Képviselő-testületi üléséről

Jegyzőkönyv Dömös Község Önkormányzatának június 13-án megtartott Rendkívüli Nyílt Képviselő-testületi üléséről Dömös Község Önkormányzata 2027 Dömös Táncsics u. 2 Készült 4 példányban! /2013 1. sz. példány Jegyzőkönyv Dömös Község Önkormányzatának 2013. június 13-án megtartott Rendkívüli Nyílt Képviselő-testületi

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére Előterjesztés 8. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Pályázat előkészítése és benyújtása az Európa a polgárokért testvérvárosi találkozók programra Az

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben