Politika egyház mindennapok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Politika egyház mindennapok"

Átírás

1 Fiatal kutatók Európa és Magyarország XVIII-XXI. századi történelmérıl Elıadói életutak és elıadás-rezümék

2 Bene Krisztián A Pécsi Tudományegyetem doktorandusz hallgatója ban született, középiskolai tanulmányait Pécsett végezte, ezt követıen a Janus Pannonius (ma Pécsi) Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelem valamint francia szakon 2005-ben szerzett középiskolai tanári és bölcsész diplomát európai szaknyelvi specializációval kiegészítve ban francia gazdasági és társadalomtudományi szakfordító posztgraduális diplomát szerzett a Pécsi Tudományegyetemen ban felvételt nyert a Pécsi Tudományegyetem Interdiszciplináris Doktori Iskolájának Európa és a magyarság a században címő doktori programjára. Doktori disszertációjának témája Francia fegyveres kollaboráció a második világháborúban tıl a Pécsi Tudományegyetem Francia Tanszékének munkatársa tudományos segédmunkatársi, majd 2007-tıl egyetemi tanársegédi beosztásban. Erasmus-ösztöndíj keretében tanulmányokat folytatott és kutatásokat végzett a nantes-i és a Paris 3 Sorbonne Nouvelle egyetemeken. Továbbképzéseken vett részt a Centre International des Etudes Pédagogiques és az Université Marc Bloch intézményekben. Az MTA Pécsi Bizottságának keretében mőködı Romanisztika Munkabizottság tagja. Magyar és francia nyelvő publikációi jelentek meg többek között a Kutatási füzetek, a Grastyán-konferencia tanulmánykötetei, az Öt kontinens és a Cahiers francophones kiadványsorozatokban tıl napjainkig 12 konferencián (7 magyar, 5 nemzetközi) adott elı. Francia önkéntesek légiója a keleti fronton Az általános közvélekedés szerint Franciaország második világháborús részvétele a szövetséges hatalmak sorában nagyon rövid volt és meglehetısen dicstelen véget ért 1940 júniusában. Még ha gyorsan meg is említjük Charles de Gaulle tábornok Szabad Franciaország mozgalmát, ez a szerep akkor sem lesz sokkal jelentısebb. Ugyanakkor azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a francia anyaország és a franciák nagy többsége 4 éven keresztül német megszállás alatt élt. Ez az idı azonban a francia társadalom egy részének nem csupán kényszerő együttélést jelentett, hanem lehetıséget is a társadalmi, politikai vagy gazdasági felemelkedésre. Akik erre vágytak, a kollaborációt választották a németek oldalán, így Franciaország a háború alatt sokkal inkább volt a tengelyhatalmak oldalán álló csatlós, semmint megszállt szövetséges állam. Ez az együttmőködés oda vezetett, hogy akadtak olyan franciák is, akik a fegyveres szerepvállalástól sem riadtak vissza céljaik elérése érdekében. A németekkel való kollaborációt nyíltan felvállaló politikai erık hozták létre 1941 júliusának elején a francia önkéntesek légióját (Légion des volontaires français contre le bolchevisme), amely pár hónappal késıbb már Moszkva kapui elıtt találta magát a keleti front egyik legnagyobb csatájában. De vajon kik is voltak azok, akik ezt az utat választották? Opportunisták, akik mindent elkövettek céljuk elérése érdekében? Idealisták, akik egy egyesült Európa délibábját kergetve jutottak el Oroszországba? Vagy esetleg csupán zsoldosok, akik a munkanélküliség és a szegénység elıl menekültek a magas zsoldot nyújtó alakulatba? A választ megadni ezekre a kérdésekre és felvázolni az alakulat tevékenységét annak 1944 szeptemberében bekövetkezett feloszlatásáig nagy kihívást jelent egy magyar történész számára. Ennek ellenére kísérletet teszek arra, hogy megvilágítsam ezeket a mindmáig homályban lévı eseményeket, amelyek elısegíthetik az adott korszak és Franciaország háborús szerepvállalásának jobb megismerését.

3 Borbély Zoltán Az Eszterházy Károly Fıiskola hallgatója ban született Egerben. Az általános és középiskolai tanulmányait is itt végezte. Érdeklıdése már a gimnáziumi évek során a történelem felé fordult ben sikeres felvételi vizsga után az Eszterházy Károly Fıiskola történelem- informatikus könyvtáros szakos hallgatója, ahol 2008-ban végzett. Történelem szakos tanári diplomájára alapozva még ebben az évben felvételt nyert az újonnan induló Történelem MA kiegészítı képzésre, mely után 2009-ben vehette át az egyetemi diplomát. Másodéves fıiskolásként helytörténeti kutatásokba kezdett, melyek középpontjában az egri püspökség XVIII. századi története állt. Bekapcsolódott a helyi tudományos diákköri munkákba, aminek köszönhetıen 2009-ben Szegeden részt vett a XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Kutatói érdeklıdése elsısorban a katolikus egyház XVIII. századi birtokviszonyaira, valamint a klérus vármegyei szintő politikai szerepére irányul. Úrbéri viszonyok és úrbérrendezés az egri püspökség falvaiban Eszterházy Károly idején Dolgozatomban arra vállalkoztam, hogy bemutassam Eszterházy Károly földesúri tevékenységét az egri püspöki uradalomban. Munkám során elsısorban a püspök-földesúr által kiadott contractusokra és egyéb birtokigazgatási iratokra támaszkodtam. A kutatás szerencséjére a néhány év eltéréssel kiadott szerzıdések lehetıvé teszik, hogy több idımetszetben is nyomon követhessük a püspöki birtokok úrbéres viszonyainak változását, valamint a Mária Terézia-féle úrbérrendezés elıestéjén megmutatkozó földesúri törekvéseket, amelyek Eszterházy földesuraságának végéig meghatározták az uradalomi gazdálkodás jellegét. A gazdag forrásanyagnak köszönhetıen követhetıvé válik az a folyamat is, amelynek keretében Eszterházy Károly a püspöki jövedelmek jelentıs növelésére törekedett. A ránk maradt forrásokból a jobbágyi szolgáltatások erıteljes növekedése, valamint az uradalmi munkamegosztás differenciálódása egyaránt megfigyelhetı. Egyértelmő jelei vannak annak is, hogy a püspök tudatosan készült az országos úrbérrendezés várható káros hatásainak kiküszöbölésére. Ennek érdekében elsısorban a jobbágynépesség és az úrbéres telkek számának gyarapításán fáradozott. A történelmi kútfıkbıl emellett az is kiderül, hogy a földesúri magángazdaság fejlesztése háttérbe szorult és inkább a feudális jellegő jövedelmek növelésére fordítottak nagyobb figyelmet. Ezekbıl a nagyobb befektetést nem igénylı bevételekbıl a földesúr többé-kevésbé állandó éves jövedelemhez jutott, amit elsısorban a püspöki udvar fenntartására és jelentıs építkezésekre használt fel. Az elvégzett összehasonlító elemzésbıl nyilvánvalóvá vált, hogy az elırelátó földesúri intézkedéseknek köszönhetıen a püspöki uradalom csupán kisebb veszteségekkel vészelte át az uralkodói rendelet végrehajtását. Ezzel párhuzamosan azonban az úrbéres földek nagyságának radikális növekedése és a jobbágyság társadalmi helyzetének jelentıs javulása figyelhetı meg, ami országos viszonylatban egyedinek mondható. Jövıbeni kutatásom feladata lehet annak kiderítése, hogy Eszterházy Károly, elsısorban úrbéres bevételekre támaszkodó gazdaságpolitikája milyen hatással volt az uradalom jövedelmezıségére és a megtermelt mezıgazdasági áruknak milyen felhasználási területei voltak. Ezekbıl az adatokból egy egyházi nagybirtok, az egri püspöki uradalom funkcionális elemzése is lehetségessé válna.

4 Braun Zsolt Zoltán A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának végzıs hallgatója, jogász szakon ben született, középiskolai tanulmányait Székesfehérváron végezte, ezt követıen a Rendırtiszti Fıiskola közrendvédelmi szakán 1998-ban szerzett diplomát. Diplomaszerzését követıen posztgraduális tanulmányokat folytatott a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Európa tanulmányok Európa politika szakán, majd a Kodolányi János Fıiskola Szakdiplomácia szakán ban elıadóként részt vett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi terrorizmus témakörében megtartott nemzetközi szakkonferenciáján Egyes európai országok antiterrorista intézkedései címő elıadásával. A konferencia tanulmánykötete 1999-ben jelent meg április 8-9. között a Rendırtiszti Fıiskola képviseletében a XXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekció szakkriminológia alszekció különdíjasa volt pályamővével ( Európai terrorizmus a XXI. század küszöbén ). Több tanulmánya jelent meg a Belügyi Szemle folyóiratban. A Belügyminisztérium közigazgatási államtitkárának szakemberek és kezdı kutatók számára kiírt évi pályázatán az Európai Rendırségi Hivatalról készített pályamővet, majd a Belügyi Szemle évi novemberi számában meghirdetett kriminológiai pályázatán III. helyezést ért el, belügyminiszteri dicséretet és jutalmat kiérdemelve ( A nemzetközi terrorizmus kihívásai ). A Honvédelmi Minisztérium HVK hadmőveleti és kiképzési csoportfınöke által évben meghirdetett A Magyar Honvédség lehetséges feladatai a terrorizmus elleni harcban címő pályázatra készített tanulmányával II. helyezést ért el. Észak-Írország: A terror és párbeszéd történelmi útja a harmadik évezred hajnalán Az elıadás történeti fejlıdésében mutatja be azokat az évszázados okokat és töréspontokat, amelyek nem kis szerepet játszottak a közel 40 évig tartó észak-ír terror kialakulásában és formálódásában. Munkámban bemutatom a szemben álló katolikus és protestáns felek politikai tömörüléseit és ezek szerepét a viták erıszakos vagy békés kezelésében. A tanulmány külön figyelmet szentel az Ír Köztársasági Hadsereg Ideiglenes Szárnya kialakulásának, szervezetének, politikai szerepének bemutatására. Ismerteti azokat a törvényeket és intézkedéseket, melyekkel a brit kormányzat felvette a harcot a terror ellen. Elemzi a tárgyalásos rendezés politikatörténeti elızményeit, majd a nagypénteki egyezmény aláírása után kialakult helyzetet. Végül rávilágítok mindazokra a társadalmi ellentétekre, melyek mindmáig megkerülhetetlenül jelen vannak az észak-ír társadalomban.

5 Csiba Kitti Kíra A Kodolányi János Fıiskola hallgatója ben született, középiskolai tanulmányait Érden végezte, ezt követıen a Kodolányi János Fıiskola Nemzetközi kapcsolatok szakán 2009-ben szerzett diplomát. Fıiskolai évei alatt egy-egy szemesztert az ausztriai Fürstenfeldben, valamint Erasmus-ösztöndíjjal Krakkóban töltött. Tanulmányai során három alkalommal intézményi TDK-konferencián, valamint kétszer az OTDK-n is részt vett. Szakdolgozatát a Nıemancipáció Magyarországon és Lengyelországban ( ) címmel írta. Szabadegyetemek hallgatója, konferenciák résztvevıje, valamint 2008/2009-es tanévben az Országgyőlés által kiírt Magyarország az Európai Unióban, az Európai Unió a világban pályázója volt ban felvételt nyert a Kodolányi János Fıiskola Gazdálkodási és menedzsment szakjára. Elsı publikációja 2009 tavaszán a Egyén és nemzet Európa történelmében címő kötetében jelent meg Nıemancipáció a középfokú oktatás terén 1867 és 1918 között Magyarországon címmel. Küzdelem a nık választójogáért Magyarországon és a lengyel területeken ( ) A 19. század második feléig élt az a nézet mind Magyarországon, mind a szétszakított lengyel területeken, miszerint a nı legfıbb feladata a háztartás vezetése és a gyermekek nevelése. A korszakban meginduló mozgalmak céljukként tőzték ki a nık magasabb fokú iskoláztatásának elérését. Az emancipációs törekvések hatására pedig különféle nıegyletek alakultak. Tanulmányomban igyekszem az olvasó elé hiteles képet tárni arról, milyen lépcsıfokokat is jártak végig a nık az adott korszakban a választójog megszerzéséig. Írásomban feltárul e küzdelem néhány hasonlósága és különbsége a lengyel és a magyar területeken például azonos érvekkel próbálták a nıket kiszorítani e jog gyakorlásából; illetve egyik helyen sem sikerült megegyezniük a törvényhozóknak abban, hogy mikor vezessék be az általános választójogot, s melyik társadalmi rétegre terjedjen ki. Korabeli dokumentumokból idézett vélemények segítségével betekintést adok arról, hogy akkortájt a nıknek milyen akadályokat kellett leküzdeniük az emancipáció eléréséhez. Érdemes megemlíteni, hogy ha a XX. század elején nem valósul meg elırelépés az oktatás, illetve a választójog kiterjesztése terén, a mai nık még mindig gyámság alatt állnának szabad akaratuktól megfosztva és a férfiaknak kiszolgáltatottan. Ez az állítás megdöbbentı, hiszen számunkra ma már természetes az, hogy egy európai nı a férfiakkal teljesen egyenrangúan egyetemeken folytathatja tanulmányait, vagy választójoggal rendelkezik és választható is.

6 Hetei Dávid A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója ban született, középiskolai tanulmányait Székesfehérváron végezte, ezt követıen a Kodolányi János Fıiskola nemzetközi kapcsolatok szakán 2006-ban szerzett diplomát ben felvételt nyert a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakának Msc. képzésére, melyen másodéves hallgatóként záróvizsga elıtt áll. Szakdolgozatának témája A magyar kül- és katonapolitika szerepvállalása a vietnami konfliktus megoldásában. A székesfehérvári Kodolányi János Fıiskola szervezésében megrendezett számos tudományos konferencián részt vett, ilyenek többek között a Közép-Európa: Transzfer és dialógus (A tudás és a kultúra lefordítása a társadalom, a politika és a gazdaság mőködésének nyelvére) elnevezéső nemzetközi tudományos konferencia, valamint a 2004-ben megrendezett Béketeremtés Békefenntartás címő nemzetközi szimpózium is. A magyar kül- és katonapolitika szerepvállalása a vietnami konfliktus megoldásában Elıadásom a vietnami háborút lezáró fegyverszüneti egyezmény által létrehozott Nemzetközi Ellenırzı és Felügyelı Bizottságban részt vállaló magyar kontingensek tevékenységével, valamint a magyar külpolitikai háttér elemzésével foglalkozik. Ennek a helyzetnek a megértéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy röviden megvilágítsuk a fent említett békeszerzıdést és az általa rendezett vietnami-amerikai háborút. A XX. századi magyar külpolitika egyik kiemelkedı fontosságú eleme a Magyar Néphadsereg részvétele a konfliktust követı békefenntartásban. Ennek az eseménynek a vizsgálata során a következı kérdésekre adok választ, amelynek eredményeként átfogó képet kaphatunk a vietnami magyar részvételrıl és annak jelentıségérıl: A kiküldetés politikai háttere: miért pont Magyarország kapott felkérést a vietnami konfliktus kezelésére, a döntésnek voltak-e politikai, külpolitikai elızményei? Milyen alakulatok, milyen céllal, milyen létszámmal, milyen fegyverzettel, hány turnusban, hol vettek részt a békemisszióban? Milyen feladatokat láttak el, milyen nehézségek és problémák adódtak? Milyen volt a kint szolgáló katonák viszonya a már említett bizottságban részt vevı többi ország békefenntartóival, a helyiekkel és az amerikaiakkal? Tartották-e a kapcsolatot és hogyan a magyar illetve a szovjet politikai és katonai vezetéssel? Voltak-e diplomáciai és katonai konfliktusok? Milyen jellegő volt a vietnami részvétel kommunikációja? Voltak-e veszteségek, mennyibe került ez a katonai misszió és mindezt ki finanszírozta? Bízom benne, hogy tanulmányom segítségével, e kérdések megválaszolása révén, nagyobb rálátás nyílik a magyar kül- és katonapolitika szerepvállalására a vietnami konfliktus megoldásában, ezzel pedig a korszak diplomáciájának egy újabb szegmensérıl kaphatunk behatóbb képet.

7 Hettyey András A budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvő Egyetem doktorandusz hallgatója, az egyetem tudományos munkatársa ban született Budapesten, középiskolai tanulmányait a pannonhalmi Bencés Gimnáziumban végezte, ezt követıen a az ELTE történelem-német szakán, valamint az Andrássy Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán szerzett diplomát szeptembere óta az Andrássy Egyetem doktori programjának a hallgatója, állami ösztöndíjas. Fı kutatási témája az afrikai országok külpolitikája, ezen belül a kelet-afrikai térség államainak szerepe a szomáliai konfliktusban. Szomáliáról szóló cikkei a politika.hu és a Külügyi Szemle hasábjain jelentek meg. A Heidelberger Institut für Internationale Konfliktforschung (HIIK) konfliktuselemzı munkatársa, a Conflict Barometer 2008 afrikai szekciójának egyik szerzıje óta a Kitekintı külpolitikai hírportál helyettes szerkesztıje és Afrika-rovatvezetıje, a Pécsi Tudományegyetem és az Andrássy Egyetem megbízott elıadója. Szomália ellenséges hatalmak erıterében Szomália egyedi helyet foglal el a nemzetközi politika történetében, hiszen példa nélküli, hogy egy ország immáron 20 év óta megszőnjön országként létezni. Szomália kimeríti a nemzetközi szakirodalomban használt failed state (bukott állam) fogalmát: nem képes biztosítani a területén élı emberek számára a kiszámítható életkörülményeket, a rendıri és katonai erık feloszlottak, és hiányzik a politikai kontroll teljes képessége. A külsı szereplık felé Szomália ugyanakkor fenyegetésként jelenik meg, hiszen instabilitásával veszélyezteti a kelet afrikai régió egyébként is törékeny biztonságpolitikai helyzetét. Munkám során az Átmeneti Szövetségi Kormány (Transitional Federal Government TFG) megalapítása (2004) óta eltelt 5 év történéseire koncentrálok. Elıadásom elsı felében röviden áttekintem a Szomálián belüli eseményeket, azóta, hogy 2004 októberében az ENSZ közvetítésével létrejött a sikertelen TFG, mely a regionális hegemón, Etiópia maximális támogatásának ellenére sem tudott hatékony kormánnyá válni akárcsak az idén februárban létrehozott, és mérsékelt iszlamistákból álló TFG 2.0 sem. Elıadásom második felében a környezı országok (és Amerika) szerepét vizsgálom meg a szomáliai konfliktusban. Közismert tény, hogy a térség összes jelentıs országa (Eritrea, Etiópia, Jemen, Kenya, Szudán, Egyiptom, Szaúd Arábia) számos alkalommal és legtöbbször kizárólag saját érdekeit követve avatkozott be a 20 éve tartó szomáliai polgárháborúba, hol az egyik, hol a másik oldalt támogatva. Ennek egyértelmő de korántsem egyedüli megnyilvánulásának tekinthetık azok a fegyverszállítmányok, melyek az 1991 óta érvényben lévı ENSZ embargó ellenére az országba érkeznek. Szomália talpra állását belsı problémái mellett tehát a kelet afrikai államok destruktív szerepvállalása is akadályozza. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy Szomáliában addig nem lesz béke, amíg a térség államainak destruktivitását okozó regionális problémák (elsısorban az közötti háborúra visszamenı etióp eritreai szembenállás) meg nem oldódik.

8 Kovács Eszter A Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandusza ban született Tapolcán, középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, a Patrona Hungariae Gimnáziumban. Ezt követıen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán Cseh szakon 2004-ben, Történelem szakon 2005-ben, a Hittudományi Karon 2009-ben szerzett diplomát és 2008 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Doktori Iskolájának hallgatója volt, május 19-én sikerrel megvédte doktori disszertációját, melynek címe: A cseh jezsuita rendtartomány (Csehország, Morvaország és Szilézia) és Magyarország 1773-ig. A doktori fokozatszerzési eljárás jelenleg folyamatban van. Publikációi eddig tanulmánykötetekben jelentek meg magyar és cseh nyelven, illetve a Magyar Sion és az Egyháztörténeti Szemle folyóiratokban. Munkáihoz külföldi tanulmányútjai során győjtött anyagot Prágában, Brnoban, Olomoucban, Bécsben és Rómában. Jan Tomáš Pešina és Magyarország Jan Tomáš Pešina, prágai kanonok és szendrıi püspök a cseh barokk irodalom és közélet egyik legkiemelkedıbb személyisége. Morvaország történetérıl írott munkái méltán váltották ki a korszak legnagyobb történészeinek (Bohuslav Balbín, Jiří Kruger) elismerését. Munkássága számunkra különösen jelentıs annak magyarországi vonatkozásai miatt. Pešinát Magyarország múltja és jelene egyaránt foglalkoztatta. Mars Moravicus címő munkájában a morvák híres csatáit mutatta be. Az általa összegyőjtött hadi események jelentıs része kapcsolódik Magyarország történetéhez, mint például a Morva Birodalom uralkodóinak csatái, Pogyebrád György és Hunyadi Mátyás háborúja, a törökök ellen vívott küzdelmek, különös tekintettel a mohácsi csatára, ami Csehország sorsát is megváltoztatta. A történelem kutatása mellett Pešina igen érzékeny volt saját korának problémáira is. Aggodalommal töltötte el a Török Birodalom terjeszkedése, és úgy érezte, hogy a török veszély közvetlenül fenyegeti Csehországot, így rendkívül fontos lenne a törököket minél hamarabb megállítani. Nem mindenki gondolkodott így, a cseh szerzık közül sokan Magyarország belügyének tekintették a török veszélyt (v.ö. Daniel Veleslavin híres mondása), vagy a végidık jelének gondolták, ami ellen nem lehet védekezni (Václav Budovec). Pešina Ucalegon Germaniae, Hungaria flamma belli Turcici ardens címő munkájában felhívta a figyelmet a veszedelem valós és aktuális voltára, emellett megoldási javaslatokat is adott. Nemcsak ezzel a könyvvel próbálta ösztönözni a törökök elleni harcokat, hanem személyes ismeretségeit kihasználva számos állami vezetıvel osztotta meg ezzel kapcsolatos félelmeit, köztük magával I. Lipót császárral is, tárgyalásai azonban eredménytelenek maradtak. Nem érte meg a törökellenes Szent Liga létrejöttét, 1680-ban a prágai pestisjárvány idején ı is a halálos kór áldozatává vált.

9 Kovács Melinda A Szegedi Tudományegyetem doktorandusz hallgatója ban született, középiskolai tanulmányait Békéscsabán végezte, ezt követıen a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2004-ben történelem, 2005-ben angol szakon szerzett diplomát ben felvételt nyert a Szegedi Tudományegyetem Modernkor, Új- és Legújabbkor doktori programjára. Doktori disszertációjának témája: Csecsemıhalandóság a két világháború közötti Magyarországon, a demográfiai átmenet területi, foglalkozási és vallási vonatkozásai egy multikulturális társadalomban. A 2008/2009-es tanévben a Közép-Európai Egyetem (CEU) hallgatója, ahol History MA szakon szerzett diplomát. PhD tanulmányai során több nyári egyetem és konferencia résztvevıje, melyek közül kiemelkedik a 2007-ben, a Freie Universität Berlin által, Kockázat és biztonság az európai társdalomban témakörben rendezett nyári egyetem, illetve a 2008-ban a University of Gröningen és az ESTER-Globaleuronet közös szervezésében megrendezésre került Research Design Course. Publikációi jelentek meg az SZTE Documenta Historica, Aetas, Klió és Védını köteteiben. A lakóhely és lakáskörülmények szerepe a csecsemıhalandóság alakulásában a két világháború közötti Budapesten A két világháború közötti idıszak kritikus periódus volt a csecsemıhalandóság csökkenése szempontjából, hiszen a csecsemıhalandóság drasztikusan és néhány kilengéstıl eltekintve folyamatosan csökkent, csaknem a felére. A csecsemıhalandóság vizsgálata önmagán túlmutatva is fontossággal bír, hiszen a biológiai meghatározottságon túl olyan társadalmi, gazdasági, kulturális körülmények függvénye, melyek alkalmassá teszik egy ország modernizációs szintjének mérésére. A KSH győjteményében található statisztikai évkönyvek rendkívüli adatbıségükkel segítenek feltárni a két világháború közötti Budapest társadalmi viszonyait és ezek összefüggéseit a csecsemık túlélési esélyeinek vonatkozásában. Az egyik alapvetı tényezı a csecsemıhalandóság társadalmi meghatározottságának vizsgálatában az újszülöttek lakóhelye és lakáskörülményei. Budapestet megkülönböztette jobb csecsemıhalálozási aránya az ország többi városától és községétıl, azonban Budapesten belül is jelentıs eltérések fedezhetık fel kerületek, lakásnagyság, társadalmi rétegek, felekezeti csoportok és az apa foglalkozása szerint. Jelen dolgozat a budapesti lakásviszonyok jellemzıit vizsgálja a szobaszám, lakás-elhelyezkedés, lakás-felszereltség, közmővekkel való ellátottság tekintetében és a laksőrőség kerületek szerinti alakulását az egyes társadalmi és vallási csoportokban. A fenti modernizációs indikátorok kerületspecifikus elemzése kimutatta, hogy az I., II., IV. és V. kerületekben találhatók a legjobb lakáskörülmények, melyek megfeleltethetık ezen kerületek alacsonyabb csecsemıhalandósági arányainak, míg a III., VI. és X. kerület rosszabb adottságú munkáslakásaiban többszörös volt a csecsemıhalandóság. Társadalmi csoportok tekintetében a haladó értékeket képviselı polgárság jobban felszerelt otthonaiban kevesebb csecsemı halt meg egy éves kora elıtt, mint a munkások zsúfolt, kismérető lakásaiban.

10 Lénár Andor Az Eötvös Loránd Tudományegytem doktorandusz hallgatója ban született, középiskolai tanulmányait a hatvani Bajza József Gimnáziumban végezte, ezt követıen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán tanult teológiát, ahol 2004-ben abszolvált tıl a budapesti Orsolya Rendi Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium tanára. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelem, valamint német szakon 2005-ben szerzett diplomát ban felvételt nyert az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájának Új- és Jelenkori Magyar Történeti programjára. Doktori disszertációjának témája: A Váci Egyházmegye Hanauer Á. István püspöksége ( ) alatt. A Váci Egyházmegye Történeti Bizottságának tagja 2007-tıl, az Érdekvédelem, érdekképviselet Magyarországon és az Európai Unióban ig OTKA-pályázat résztvevı kutatója 2008-tól. Publikációi jelentek meg mindkét témában különbözı tanulmánykötetekben. Egyházszervezet és egyházkormányzat a váci egyházmegyében Hanauer Á. István püspöksége ( ) alatt Az esztergomi érseki tartomány részét képezı Váci Egyházmegye a két világháború között lakosainak és katolikus híveinek számát tekintve Magyarország legnagyobb egyházmegyéjének számított. A Szent István által megszervezett és a korszakban hat vármegye területére kiterjedı püspökség határai az alapításától 1993-ig csak csekély mértékben változtak. A Váci Egyházmegye a történelmi Magyarország harminc püspöksége közül azon kevesek közé tartozott, melyek területét a trianoni határmódosítások sem érintették. A Tanácsköztársaság utolsó napjaiban viszontagságos körülmények között váci püspökké kinevezett Hanauer Árpád István így nem kényszerült arra, hogy egyházmegyéje szervezeti struktúráját mélyrehatóan átalakítsa. A püspökség területén a 19. század második felétıl meginduló, a városiasodással és a Budapest környéki települések lakosságának robbanásszerő növekedésével összefüggı demográfiai változások, valamint az alföldi tanyavilág lelkipásztori elhanyagoltsága azonban arra késztették, hogy már fıpásztori tevékenységének kezdetén, az 1921-ben összehívott egyházmegyei zsinaton egyházszervezeti módosításokat hajtson végre. A török megszállást követı reorganizáció során felállított, kanonoki stallumokkal egybekötött három fıesperesség mellé két új fıesperességet szervezett, melyek elöljáróit a lelkipásztorkodó papság soraiból nevezte ki. A Váci Püspökség két világháború közötti egyházszervezetének keretei (öt fıesperesség és huszonöt esperesség) a zsinati döntések következtében így már a húszas évek elején kialakultak és a korszakban csak csekély mértékben változtak. Az egyházszervezetben bekövetkezı változások ezt követıen elsısorban a lelkipásztori szükség diktálta Budapest környéki és alföldi plébániaalapításokhoz kötıdtek. A katolikus egyházmegyében az egyházkormányzat feje a püspökség területén teljes joghatósággal bíró, mind anyagiakban, mind lelkiekben a legfıbb törvényhozói, bírói és fegyelmi hatalommal rendelkezı megyéspüspök. A püspöki hatalom jellegébıl fakadóan a fıpásztor személyisége alapvetıen meghatározza az egyházmegye kormányzásának módját. Az ötven évesen a Váci Egyházmegye élére kerülı, egyébként befelé forduló személyiség hírében álló Hanauer Á. István rendkívül dinamikus, fáradhatatlan fıpásztornak bizonyult. Egyházkormányzati döntéseit alapvetıen a lelkipásztori szempontok határozták meg. Ebbıl az aspektusból is jelentısek az általa szervezett egyházmegyei zsinatok 1921-ben és 1930-ban, melyek az 1918-ban megjelent Codex Juris Canonici alapján a püspökség sajátos viszonyaira adaptálva határozták meg az egyházkormányzat szerveinek mőködését és alapelveit. Hanauer rendkívül fontosnak tartotta, hogy a papsággal és lehetıség szerint a hívekkel is személyes kapcsolatot teremtsen. Püspöksége alatt a tavaszi és ıszi bérma-utak során négyszer látogatta végig egyházmegyéje plébániáit. Kiemelt jelentıséget tulajdonított az esperesi kerületek mőködésének, amelyrıl évente kétszer írásbeli beszámolót kért. Az egyházmegye kormányzásában a fıpásztor munkáját a püspöki kúria (egyházmegyei hatóság) segítette, melynek személyi összetételét és feladatkörét a kánonjog alapján az egyházmegyei zsinatok határozták meg. Az egyházkormányzati döntések végrehajtói a fıesperesek, esperesek és plébánosok. A fıpásztor mellett elvileg tanácsadó szervként mőködött a váci székeskáptalan, melynek tagjai az egyházi és közéletben is komoly befolyással bírtak. Hanauer István egyházszervezı tevékenységének mérlege 81 templom és több tucat plébánia. Püspökségének idıszaka így joggal tartozik az egyházmegye huszadik századi történetének legszebb fejezetei közé.

11 Lengyelné Waktor Andrea Az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktorandusz hallgatója ban az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumában érettségizett, a magyar irodalom OKTV negyedik helyezettjeként nyert felvételt az ELTE Bölcsészettudományi Karára, ahol magyar és történelem szakos tanári diplomát szerezett. Az 1992/93-as tanévben a téli szemesztert ösztöndíjasként Bécsben töltötte, ahol mővelıdéstörténet elıadásokat hallgatott. Történelem szakos diplomamunkáját a Ballagi-család három tagja: Mór, Aladár és Géza levelezése alapján írta. Ekkor fordult figyelme a dualizmus-kor tudományos életének mővelıdés- és társadalomtörténeti vizsgálata felé ben felvételt nyert az ELTE BTK Mővelıdéstörténeti Tanszék doktori iskolájába, ahol 1998-ban abszolutóriumot szerzett, 2000-ben pedig szigorlatot tett. Idıközben négy gyermeke született, így a disszertáció megírására átmenetileg nem nyílt módja. A tanszék által szervezett konferenciákon való részvétellel, részeredmények publikálásával azonban néhány témát sikerült tudományos igényességgel feldolgoznia. A doktori eljárás megismétlésével lehetısége nyílott a munka befejezésére. Jelenleg legkisebb gyermekével GYES-en lévén disszertációja végleges formába öntésén dolgozik. A Magyar Tudományos Akadémia tagajánlási és tagválasztási rendszere és sajátosságai ( ) A Magyar Tudományos Akadémia megalapítását kimondó 1825/27-es XI. tc. születésekor a késıbbi, polgári értelemben vett tudományosság, tudományos élet nem létezett még Magyarországon. A megalapítástól 1905-ig eltelt idıszakban viszont jól nyomon követhetı a modern tudományfelfogás, tudós attitőd kialakulása, melynek egyik összetevıje az akadémikus-választás módjának vizsgálata. Jól szemléltethetı a tudományosság és az MTA presztízsének kialakulása, változása az ajánlások és alapszabályok alapján. A megalakulás után a 26 tagú bizottság által választott igazgatótanács elsı ülésén került sor a tagok kinevezésére 1831-ben. A 42 rendes tagsági helybıl csak 23-at töltöttek be, a hat osztály létszáma aránytalanul oszlott meg ( fı), ennek fıképp a természettudományok látták kárát. A tagok nagy részét társadalomtudósok, polihisztorok alkották. Az 1833-as alapszabály szerint valamely tag írásos ajánlása szükséges a választáshoz, ez 8 napig kifüggesztve olvasható, majd titkos szavazással döntenek felıle és 1883 között az egyéni tagajánlást az osztályajánlás váltja fel, elıször egyszerő szótöbbség, majd kétharmados többség az ajánlás feltétele. Minden esetben a végsı szót az akadémiai nagygyőlés mondta ki. A bejáratott rendszert az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményei, a megtorlás és az önkényuralmi idıszak felborította, megállította a tudós testület fejlıdését. Miután nem voltak, nem lehettek választások, az 1858-as újrainduláskor a korábbi akadémikusok fele meghalt vagy emigrációba kényszerült, így egyszerre 74 rendes, tiszteleti és levelezı tagot választottak. Ez szinte új idıszámításhoz vezetett, hiszen egy új generáció került be szinte robbanásszerően az intézmény keretei közé. Az 1883-as reform visszahozta az egyéni, írásos ajánlás rendszerét, ezt 1891-ben az osztályok által megválasztott bizottságok javaslatát megszavazó osztályajánlásokkal egészítették ki. Ez a rend volt érvényes 1905-ig. A rendszer egyre bonyolultabb lett, nyilván az igazságosságra, demokratikusságra törekvés szándéka mozgatta a változásokat, de így egyre nehézkesebbé. áttekinthetetlenebbé is vált. Az egyéni érdekek, a klikkek mőködése jól vizsgálható a korabeli levelek, naplók alapján, a hírlapi cikkek is bıséggel tárgyalták az akadémiai választások anomáliáit. Vannak széles körben ismert esetek, amikor a be nem kerülés nagy botrányt kavart, például Kossuth Lajos, Vajda János vagy Bacher Vilmos esetében. A tudósok nagy része 1-2 próbálkozás után akadémiai tag lett, vagy 1-2 kudarc után nem ajánlották többet. De mi a különbség a hétszer ajánlott, be nem jutott Felméry Lajos és a hetedszerre bekerült Márki Sándor között? Az óriási különbségek okaira adhat választ a korabeli viszonyok elemzése.

12 Lırinczné Bencze Edit A Széchenyi István Egyetem doktorandusz hallgatója, a Kodolányi János Fıiskola fıiskolai docense ban született Székesfehérváron ben a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképzı Karán, történelem-orosz szakon szerzett általános iskolai tanári diplomát. Pedagógusi oktató-nevelı munkáját a Sárszentmihályi Általános Iskolában kezdte, majd a székesfehérvári Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásés Szakközépiskolában folytatta ( ) ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelem szakos középiskolai tanári, 1996-ban pedig a Kodolányi János Fıiskolán angol nyelvtanári diplomát szerzett tıl tíz éven keresztül a székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Mővészeti Szakközépiskola angol-orosz-történelem szakos tanáraként tevékenykedett tól a Kodolányi János Fıiskola fıállású fıiskolai adjunktusa, majd 2009-tıl fıiskolai docense, s egyben az intézmény Társadalomtudományi Tanszékének tanszékvezetı-helyettese szeptemberétıl a Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájának PhD hallgatója, ahol 2009-ben sikeresen megvédte doktori disszertációját, Az európai uniós csatlakozás elmélete és gyakorlata a horvát példa alapján címmel. Több tudományos szervezet munkájában vesz részt, így az MTA Veszprémi Területi Bizottsága Gazdaság-, jog- és Társadalomtudományi Szakbizottságának tagja, ezen szakbizottság Politikatudományi Munkabizottságának alelnöke, a HECSA, a Magyar Politikatudományi Társaság Nemzetközi- és Európai Politika Szakosztály, a Budapest Fórum, a Center for EU Enlargement Studies és a Magyar Történelmi Társulat tagja, valamint a Magyar Történelmi Társulat Kelet-dunántúli csoportjának titkára. Kutatási témájában magyar és idegen nyelvő publikációi jelentek meg többek között a Comitatus, a Közép- Európai Közlemények és az Európai Tükör, valamint külföldi folyóiratok hasábjain. Kutatási témája lehetıvé tette, hogy részt vegyen az MTA-RKK Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet Magyarország szerepvállalási lehetıségei a kelet-, közép- és délkelet-európai területfejlesztési együttmőködésekben tanulmány-projekt elkészítésében, melynek keretében megírta a Horvátország ország-tanulmányt. A regionalitás kérdıjelei Jugoszláviában Kialakulásától kezdve az önálló délszláv állam egyik legfıbb problémája, hogyan, milyen módon tudja egyben tartani a rendkívül heterogén államalakulatot, melyet jelentıs regionális különbségek jellemeztek, akár gazdasági, társadalmi, politikai fejlettség tekintetében, akár történelmi, nyelvi, etnikai, nemzetiségi, vallási hovatartozás vonatkozásában. A két világháború között idıszakban ennek egyik legegyszerőbb és leghatékonyabb módját a történelmi régiók és országhatárok megsemmisítése és a kialakított struktúrák többszöri megváltoztatása jelentette. Az közötti provizórium idıszakában az országot rendeleti úton nyolc tartományra osztották. Az évi vidovdani alkotmány azonban végérvényesen eltörölte a történelmi tartományokat és az államot 33 körzetre osztotta, élükön az uralkodó által kinevezett fıhivatalnokokkal. Ez a fajta centralizáció azonban kudarcot vallott, melyet az ország háborús szétszabdalása is jól példáz. A második Jugoszlávia más módszerekkel kísérletezett, s az évi alkotmány föderatív alapon szervezte újjá az államot, melyben a határok kijelölésekor zömében a történelmileg kialakult állami és tartományi határokat vették alapul. Az ország regionális tagolódásának alapsejtjei az opčinák területét és lakosságát tekintve a magyar járásnak, míg feladatai és súlya alapján inkább a megyének megfelelı közigazgatási egység voltak, míg a középszintet a köztársaságok alkották. Az egymást követı alkotmányok a föderáció reformjának jegyében a szövetségi hatásköröket decentralizálták, újabb és újabb jogosítványokat adtak a hat tagköztársaságnak és a két autonóm területnek. Végül az évi alkotmány olyan szabadságjogokkal ruházta fel a tagköztársaságokat, melyek az önállósodás és dezintegráció kezdetének is tekinthetıek, s melyek a hazai változások (különösen a mérleg nyelvének is tekinthetı Titó halála), valamint a nemzetközi politikában bekövetkezı fordulat után automatikusan vezetett Jugoszlávia felbomlásához. Az elıadás/tanulmány célja ezen folyamat, valamint a centralizációs törekvések és decentralizációs kísérletek közötti ellentmondások feltárása és bemutatása.

13 Dr. Nagy Zsanett 1978-ban született, középiskolai tanulmányait Szombathelyen, a Nagy Lajos Gimnáziumban végezte, ezt követıen az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán jogász szakon 2002-ben szerzett diplomát. Diplomaszerzés után köztisztviselıként dolgozott, majd évben közigazgatási és jogi szakvizsgát tett ben másoddiplomát szerzett a Kodolányi János Fıiskola szakdiplomáciai szakértı szakán, jelenleg pedig ugyancsak a fıiskolán társadalomtudományi és gazdasági szakfordító végzıs hallgató. Jelenleg is a közszférában dolgozik, s az ELTE doktori képzésén kíván továbbtanulni, a vallás és a nemzetközi jog kapcsolatát, valamint a nemzetközi jog különleges alanyait választva kutatási témaként. A Vatikán és a Szentszék mint a nemzetközi kapcsolatok alanya Dolgozatom célja a Katolikus Egyház kialakulásának, a történelem alakításában játszott szerepének, intézményrendszerének, valamint a pápa és a Szentszék nemzetközi porondon betöltött helyének bemutatása. A vallás a mindennapi életben, a társadalomban, a politikában, s egyre inkább az államok közötti kapcsolatokban is érzékelhetıen jelen van. A tudományok és realitások világában elıretörıben vannak újra a középkorban népeket, nemzeteket, államokat összetartó és egymásnak ütköztetı eszmék, világnézetek, erkölcsök, kultúrák, melyek a globalizáció hatásainak köszönhetıen felerısödnek, és egyetemességre törekednek a globális problémákra adott reakcióként. Elıadásom elsı részében röviden bemutatom a jogalanyiság általános és nemzetközi jogi értelemben vett fogalmát, az egyház jogi személyiségét. Ezt követıen rátérek a Vatikán és a Szentszék nemzetközi jogalanyiságára. A Vatikán és a Szentszék egymástól való elhatárolása akár a szakirodalmat, akár a sajtómegjelenéseket tekintjük - korántsem egyértelmő a köztudatban, megkísérlem ezt a különbséget kicsit érthetıbbé tenni. Foglalkozom a pápa személyével és hatalmának mibenlétével, hisz ı az, aki az egész egyházat egyszemélyi monarchaként irányítja és összefogja. Dolgozatomban nagy részt szenteltem a Szentszék mint sajátos nemzetközi entitás kialakulása folyamatának, a kereszténység, a katolikus egyház és a pápaság történelem során játszott szerepének, azonban a konferencián rendelkezésemre álló szőkös idıre tekintettel ennek bemutatására csak pár szóban kerül sor. Elıadásomban bemutatom a Szentszék felépítését, intézményrendszerét valamint betekintést adok a Vatikánváros és a Vatikáni Állam mőködésébe. Ezt követıen bemutatom e különleges nemzetközi entitás diplomáciai tevékenységének kialakulását, fejlıdését, majd a mai nemzetközi porondon álló vezetı hatalmak között betöltött szerepét, illetve helyét a jelen és a jövı globális világában. A II. vatikáni zsinattal a Katolikus Egyház kinyilvánította szándékát, hogy másképpen vágyik jelen lenni a világban: otthon lesz az emberek számára, és a párbeszédet képviseli a vallások, ellenséges országok között. Egyetemes egzisztenciális kérdések szintjén akar viszonyítási pont lenni, amelyek közös értékei az egész emberiségnek: a béke, a jövı, az emberi élet védelme. Az ENSZ mint globális politikai szervezet és az Egyesült Államok, mint a végrehajtó politikai akarat mellett egyetlen olyan tényezı van, amely betöltheti az új világrend hiányzó vallási zárókövének szerepét. Világi szemekben a Római Egyház gyakorlatilag egyedül áll ( ) mint az elsı megvalósult, mőködı és teljes mértékben független geopolitikai hatalom a jelenlegi nemzetközi politikai arénában.

14 Rigó Balázs Az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója ben született, középiskolai tanulmányait a komáromi Jókai Mór Gimnáziumban végezte. Ezt követıen az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelem alapszakon szerzett diplomát 2009-ben. Ugyanebben az évben felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának MA-képzésére, történelem-magyar tanári szakra. Alapszakos záródolgozatát a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elsı világháborús hadigazdaságban betöltött szerepérıl írta ben résztvevı kutatója volt a Kamarai autonómiák Magyarországon és az Európai Unióban OTKA-pályázatnak, 2008 óta pedig, az ugyancsak az OTKA támogatásával mőködı Érdek-képviseleti és érdekvédelmi szervezetek Magyarországon és az Európa Unióban kutatócsoport tagja. Közremőködött A kamarai tevékenység Magyarországon és az Európai Unióban, valamint a Gazdasági és szakmai kamarák Magyarországon és az Európai Unióban címő kötetek összeállításában. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részvétele az elsı világháborús hadigazdaságban Elıadásomban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának az elsı világháború idıszakában végzett munkájáról kívánok átfogó képet nyújtani, elsıdlegesen arra a kérdésre keresve a választ, hogy milyen eszközökkel járulhatott hozzá egy autonóm, magát alapvetıen a liberális piaci eszmék elkötelezettjének valló gazdasági önkormányzat az állami irányítással, centralizált keretek között megvalósuló hadigazdálkodás mőködéséhez. A beszámoló bevezetıjében a kamara tevékenységének bemutatását megalapozandó, illetve a történeti kereteket biztosítandó sor kerül a hadviselés évei során a gazdaságban zajló folyamatok fıbb irányvonalainak áttekintésére. Ennek keretében a gazdasági környezet általános jellemzése mellett nem maradnak említés nélkül azon kormányzati intézkedések sem, melyek a háború sikeres megvívásának financiális hátterét voltak hivatottak megteremteni. A tanulmánynak a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elsı világháborúban betöltött szerepét ismertetı szakaszában elsıként a hadba lépés nyomán az érdekképviseletre háruló, megnövekedett feladatmennyiség ellátása céljából végrehajtott szervezeti-strukturális módosításokról esik szó, a továbbiakban pedig a fentiekben megfogalmazott törekvések jegyében áttekintem a gazdasági élet azon szegmenseit, melyekhez a kamara mőködése elsıdlegesen köthetı. Ennek megfelelıen a teljesség igénye nélkül vizsgálat tárgyává válnak a szervezetnek az ipari termelés folyamatosságának biztosítása érdekében tett erıfeszítései, a bel- és külkereskedelem egyes területeit érintı kezdeményezései. Minthogy a kamara tevékenysége a világháború évei alatt sem korlátozódott kizárólag az ipar és a kereskedelem témakörére, így néhány a vállalkozásainak sorából kiemelt példa segítségével igyekszem illusztrálni az organizációnak a pénzügyi vonatkozású kérdésekben kialakított álláspontját, valamint a békére való felkészülés, az átmenetgazdaság tárgykörében végzett munkáját. A vizsgálódás lezárásaként összefoglalom mindazon erıfeszítéseket, melyeket a kamara a világháború során tett, hogy a vele szemben felmerülı, a korábbiakhoz viszonyítva jelentıs mértékben módosult igényeknek megfeleljen, majd rövid mérleget vonok arra nézve, hogy az 1914 és 1918 közötti periódus milyen szerepet töltött be a szervezet fejlıdéstörténetében.

15 Soós Viktor Attila Az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktorandusz hallgatója ben született Körmenden, ugyanitt végezte középiskolai tanulmányait a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, ezt követıen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán történelem szakon, a Hittudományi Karon hittanár szakon 2004-ben szerzett diplomát. A Prohászka Mőhely Szakkollégium hallgatója között. Tanulmányai során 2001-ben a Szegeden megrendezésre kerülı OTDK konferencián is részt vett óta a Magyar Országos Levéltár munkatársa, az 1945 utáni Politikai Kormányszervek, MDP MSZMP iratok Osztályán levéltáros ban felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Doktori Iskola, Új- és jelenkori magyar történeti programjára. Doktori disszertációjának témája Az Állami Egyházügyi Hivatal szervezete és mőködése között. A Mindszenty Társaság titkára. A Magyar Katolikus Rádióban hetente jelentkezı Arcok és sorsok Fejezetek a magyar katolikus egyház életébıl címő mősor szerkesztıje a rádió indulása óta. Brenner János boldoggá avatási eljárásának történész szakértıje. Az Apor Vilmos forráskiadványsorozat szerkesztıje a Gyıri Püspökség és a Gyıri Egyházmegyei Levéltár együttmőködésének keretében. Fı kutatási területe a XX. század politika- és egyháztörténete. Nıs, három gyermek édesapja. Az Állami Egyházügyi Hivatal megalakulása, létrejötte és mőködésének elsı idıszaka ( ) Az évi I. törvénnyel létrehozott Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) az addigi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium egyházakkal kapcsolatos ügykörét átvette, az országban mőködı összes egyház és felekezet felügyeletét ellátta. Ennek során a legapróbb eseményekre kiterjedıen adminisztrálta az egyházi ügyeket, sıt lényegében döntött minden kérdésben, névlegessé téve az egyházak, felekezetek autonómiáját. A hivatal önállóságát az évi 33. törvényerejő rendelet megszüntette, munkáját a rendelkezés hatálybalépését követıen, mint a Mővelıdésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatala látta el 1959-ig, amikor is az évi 25. törvényerejő rendelet elıírásai folytán ismét a Minisztertanács közvetlen felügyelete alá került. Az Állami Egyházügyi Hivatalt az évi 14. tvr. jogutód nélkül megszüntette. Az közötti idıszakot vizsgálom elıadásomban, azt, hogy milyen hatásoknak köszönhetıen került sor az ÁEH felállítására 1951 májusában. A Magyar Dolgozók Pártja, annak Vezetı testületei és a Párt irányítói miként gondolkoztak, rendelkeztek a Hivatal munkájáról. A diktatúra ezen idıszakában különösen erıs pártállami kontroll alatt irányították a felekezeteket, ez a felügyelet, ellenırzés nyomon követhetı, érzékelhetı a Hivatal felállítása, mőködési keretei és munkatársainak kiválasztásában is. Elıadásomban bemutatásra kerül az ÁEH elsı öt évének mőködése, a Hivatal szerkezete és az ott dolgozó személyek kiválasztásának, képzettségének, munkájának ismertetése. Arra is keresem a választ, hogy hogyan sikerült a szovjet mintát átültetni és milyen Egyházügyi Hivatal jött létre Magyarországon 1951-ben.

16 Sulyok Izabella A Szegedi Tudományegyetem doktorandusz hallgatója ben született, középiskolai tanulmányait Ajkán végezte, ezt követıen a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán Történelem, valamint Francia nyelv és irodalom szakon 2006-ben szerzett diplomát. Tanulmányai során részt vett a XXVII. OTDK konferencián. Diplomaszerzését követıen posztgraduális tanulmányokat folytatott a Közép-európai Egyetemen ben felvételt nyert a Szegedi Tudományegyetem Történettudományi Doktori Iskola Modernkor Programjára. Doktori disszertációjának témája A»zsidókérdés«megoldása a III. (szombathelyi) csendırkerületben. A Yad Vashem Archives Magyarországi Kutatócsoportjának tagja. A zsidókérdés Kıszegen Gyöngyös Endre népbírósági perének tükrében Magyarországon 1938 és 1944 között a zsidók jogfosztásában, gazdasági kifosztásában, majd deportálásában hivatalnokok, rendırök és csendırök tízezrei mőködtek közre. A következıkben azt vizsgálom, hogy Gyöngyös Endre volt kıszegi polgármester zsidókérdés megoldásában játszott szerepe hogyan jelent meg a késıbbi népbírósági perében. Bár a szombathelyi népbíróság már május 1-jén megkezdte mőködését, Gyöngyös Endre ellen csak 1947-ben emeltek vádat. A népellenes bőntett elkövetésével vádolt volt polgármester ellen felhozott vádak jelentıs része az 1919-es ellenforradalomban játszott szerepére, valamint késıbbi, a kommunizmust elítélı újságcikkeire vonatkozott. Ami a zsidókérdés megoldásában kifejtett tevékenységét illeti, a vádak között szerepelt, hogy a kıszegi laktanyában a kantinosoknak nem engedte meg, hogy a zsidó munkaszolgálatosoknak péksüteményt szolgáltassanak ki, elrendelte a keresztény üzletek megkülönböztetésére használt táblák használatát, a kıszegi gettó felállításával kapcsolatban az országos rendeletek megjelenése elıtt intézkedett. A népügyész a bizonyítási eljárás során döntıen tanúvallomásokra és újságcikkekre támaszkodott, holott több esetben megkönnyítette volna a bizonyítást, ha korabeli dokumentumokat is felhasznál. A tanúvallomások Gyöngyös Endre zsidókkal szembeni jóindulatát hangsúlyozták. A per anyagához csatolták a Munkaszolgálatosok Szövetségének köszönılevelét, valamint a kıszegi zsidó hitközség nyilatkozatát, amelyben hálájukat fejezték ki a volt polgármesternek. Gyöngyös Endrét egyetlen zsidókérdéssel kapcsolatos vádpontban sem találták bőnösnek. Végül csak az évi VII. tc bekezdésébe ütközı népellenes bőntettben találták bőnösnek, amely szerint népellenes bőntettet követ el az, aki kényszerő szükség nélkül a nép- vagy demokráciaellenes hírverés szolgálatába szegıdött. Mindezért hat hónapnyi börtönre ítélték és politikai jogainak gyakorlásától öt évre eltiltották. A tanúvallomások és a korabeli dokumentumok, valamint sajtóforrások összevetése, elemzése segítséget jelent a zsidókérdés kıszegi megoldásának árnyaltabb megismerésében, különösen a munkaszolgálatosokat és a kıszegi gettó felállítását illetıen.

17 Szávity Ivett A Pannon Egyetem nemzetközi tanulmányok mesterszakos hallgatója. A Kodolányi János Fıiskolán 2008-ban szerzett diplomát nemzetközi kapcsolatok szakon. Kutatási területe az Európai Unió intézményrendszerének fejlıdése, különös tekintettel az ezredfordulót követı reformokra. Diplomamunkájának témája az Európai Unió reformfolyamata az alkotmányszerzıdéstıl a lisszaboni szerzıdésig tól a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának nemzetközi tanulmányok mesterszakos hallgatója ben az intézmény képviseletében OTDK konferencián is részt vett, többszörös Köztársasági Ösztöndíjas hallgató, kiemelkedı tanulmányai elismeréséért ban Kodolányi János emlékérmet vehetett át. Publikációja jelent meg a gondozásában készült Egyén és nemzet Európa történelmében címő tanulmánykötetben. Könnyebb aláírni mint ratifikálni? Az Európai Unió szerzıdéses jövıje Nem könnyő feladatra vállalkoztam, amikor úgy döntöttem, hogy egy rövid tanulmányban megpróbálom felvázolni az Európai Unió szerzıdéses jövıjét. A terjedelmi korlátok miatt nincs mód arra, hogy részletesen bemutassam az integráció fejlıdését magyarázó elméleteket, a különbözı szintő szereplık állásfoglalásait a témában, a közösség történelmileg kialakult szerzıdéses rendszerét, vagy éppen a rendszer módosítására létrehozott valamennyi kormányközi konferencia munkáját, eredményét. A Maastrichti Szerzıdés aláírásával azonban a reformok új szakasza kezdıdött el, nem csupán azért, mert a politikai unió létrehozását tőzte ki céljául, de egyben elindította a szerzıdések felülvizsgálatára és módosítására összehívott kormányközi konferenciák sorozatát, amelyek eredményeképpen született meg 2004-ben az Európai alkotmány létrehozásáról szóló szerzıdés, majd a ratifikációs válságot követıen annak módosított változata, a Lisszaboni Szerzıdés. Tanulmányomban tehát anélkül, hogy az intézményi, döntéshozatali és mőködési reformok változásairól részletesen szólnék bemutatásra kerül a két kormányközi konferencia elıkészítésének folyamata, a tanácskozások és döntéshozatalok módszere, valamint a sikertelen ratifikációk körülményei, okai illetve következményei. Hiszen a 2003/2004-es és a 2007-es csúcs is egyedülálló volt a maga nemében, az elızı leginkább a széles legitimációs alapon kialakított konvent-módszer, az utóbbi pedig a többféle, szerzıdés-elıkészítı technikát ötvözı, régi-új mechanizmus és a tárgyalások gyorsasága miatt. A francia, holland és ír népszavazások közötti hasonlóságok és különbségek nem csupán a tagállamok Unióhoz főzıdı kapcsolatát tükrözik, de pontosan jelzik azon hiányosságokat is, amelyeket a reformfolyamat mindezidáig figyelmen kívül hagyott. És bár az ír ratifikáció továbbra is függıben van, a Lisszaboni Szerzıdés felülvizsgálati eljárásra vonatkozó újításai tükrében a tanulmány kísérletet tesz arra, hogy következtetéseket vonjon le az Európai Unió szerzıdéses jövıjével kapcsolatban.

18 Tóth Krisztina A Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandusz hallgatója ben született, középiskolai tanulmányait Szombathelyen, a Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnáziumban végezte, ezt követıen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán Történelem szakon szerzett történelem és történelem tanári diplomát. Tanulmányai során végig kimagasló teljesítményt nyújtott, két alkalommal elnyerte a Köztársasági Ösztöndíjat ben felvételt nyert a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Történelemtudományi Doktori Iskolájába az Egyháztörténeti Mőhelybe. Doktori disszertációjának témája: A szombathelyi egyházmegye Grısz József kormányzása alatt áprilisában az Eötvös József Collegium által rendezett X. Eötvös József konferencián tartott elıadást A papnevelés története a szombathelyi egyházmegyében Grısz József egyházkormányzása alatt címmel. Grısz József oktatáspolitikája a szombathelyi egyházmegyében Szekfő Gyula, aki a két világháború közti idıszak egyik legjelentısebb történetírója volt, kora társadalmát a neobarokk jelzıvel illette. Úgy vélte ugyanis, hogy a társadalmon belül elfoglalt helyet a rangok, címek rendszere és nem az egyéni képességek határozták meg. Grısz József életmővét tanulmányozva, aki földmőves családból származott, de késıbb a katolikus egyházi élet Mindszenty József utáni második legmeghatározóbb személyisége lett, ennek pont az ellenkezıjét tapasztaljuk. Viszont a róla szóló szakirodalom a kalocsai érseki székig vezetı lépcsıfokokat, amelyekbıl jól kirajzolódnak egyéni képességei, csak elnagyoltan, alig néhány sorban említi meg. Én ezek közül a jelen konferencián a szombathelyi egyházkormányzásának ( ) egy részterületét szeretném ismertetni, az oktatáspolitikáját. Grısz József a fiatalság erkölcsös nevelését és a megfelelı mőveltség elsajátítását különösen fontosnak tartotta. Ennek érdekében számos rendelkezést hozott az oktatással kapcsolatban, szorgalmazta a leventeképzést és a különbözı ifjúsági egyesületek mőködését, bármely társadalmi osztályhoz is tartozzanak, és csatlakozva az országos mozgalomhoz a katolikus diákotthonok felállítására is győjtést rendezett. Elıadásom elején szeretnék kitérni a vizsgált idıszakban a szombathelyi egyházmegyében a katolikus oktatásügy helyzetére összevetve az országos statisztikával. Ezt követıen röviden felvázolom az országos katolikus tanügy irányítását, majd ehhez kapcsolódva ismertetem az egyházmegyei tanfelügyelet hierarchiájának felépítését és a hierarchia szereplıinek a feladatkörét. Ezt követıen Grısz Józsefnek a tanmenetek elkészítésével kapcsolatban hozott fıbb rendelkezéseire térek ki, amelyek többször változtak a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, illetve a m. kir. honvédelmi miniszter különbözı rendeleteit figyelembe véve. Itt külön megemlítem például a tanítók szerepkörének bıvülését, valamint a nyolcosztályos elemi népiskola bevezetését, amely azért volt a katolikus oktatásügy szempontjából különösen fontos, mivel m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete szerint, ha az adott községben volt nyolcosztályos népiskola, akkor az összes gyereket oda kellett beíratni, akkor is, ha az iskola a gyermek vallásától eltérı felekezeti iskola volt, így ha az nem katolikus fenntartású iskola volt, a diákok nevelése nem katolikus szellemben történt volna. Végül a katolikus nevelés kapcsán kitérek a Katolikus Diákotthon mozgalomra és a leventeképzésre is az egyházmegyében.

19 Vizi Éva Bernadett A Széchenyi István Egyetem és a Kodolányi János Fıiskola hallgatója ban született, középiskolai tanulmányait Székesfehérváron végezte, most a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi karának jogász szakán harmadéves hallgató, valamint a Kodolányi János Fıiskolán elsı éves nemzetközi tanulmányok szakos hallgató. Tanulmányai során több szakmai jellegő konferencián vett részt a Kodolányi János Fıiskola szervezésében. Többek között részt vett a Euro-Mediterranean Partnership címő nemzetközi konferencián Székesfehérváron, a szintén Székesfehérváron megrendezett Törökország EU-csatlakozásának kérdıjelei címő konferencián valamint a 2006-ban megtartott, Az 1956-os forradalom és szabadságharc nemzetközi és lokális narratívái címő konferencián. Kutatási területeként az Európai Unió közös politikáit, illetve a nemzetközi büntetıjogot jelöli meg. Az elıbbi témából a jelen konferencia témájául az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikáját választotta. Az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikája Elıadásom során szeretném bemutatni az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikáját, annak kialakulásának elızményeit, a kialakulásában szerepet játszó nemzetközi szerzıdések által bevezetett változtatásokat, a fogyasztói jogokat, az Európai Unió intézményeinek szerepét a fogyasztóvédelmi politika kialakulásában és érvényre jutásában. Bemutatom továbbá a tagállami és uniós szabályozások harmonizációját, illetve diszharmonizációját. A dolgozatomban példaként vázolnék több érdekes és szemléletes jogi példát a fogyasztóvédelmi politika jelentıségének szemléltetéséhez. Ilyen jogeset példa a Belga csonka kúp alakú margarinok esete. Ebben a jogesetben egy belga jogszabályt ítélt a közösségi joggal ellentétesnek az Európai Bíróság. A belga rendelkezés a margarinok csonkakúp alakú csomagolását kívánta meg a gyártóktól, azzal az indokkal, hogy a hazai fogyasztók hozzá vannak szokva ehhez a csomagoláshoz, és az ettıl való eltérés megtévesztené a fogyasztókat. Bár a Bíróság megállapította, hogy a szabályozás származási helyétıl függetlenül vonatkozik az érintett termékekre, így nem diszkriminatív, azonban más tagállamok termelıitıl a belga piachoz történı alkalmazkodást kívánja meg, többletköltséggel jár és korlátozza a tagállamközi kereskedelemre vonatkozó egységes piaci stratégiát, így a piac fragmentációjához vezet. A téma, melyet fel kívánok dolgozni elıadásomban többek között kitér a jogi illetve intézményi integráció bizonyos fontos szintjeire. Vizsgálat alá veszem a fogyasztói jogok érvényesülését közösségi illetve tagállami szinten is. Említést teszek olyan fontos fogalmakról, mint szavatosság és jótállás, melyek a fogyasztóvédelem alapjait képezik. Aktuális kérdéseket is bemutatnék, ilyen a as Európai Fogyasztóvédelmi Program, illetve a fogyasztóvédelemi politikában is megjelenı érdekcsoportok témaköre. Elıadásomban természetesen említést tennék a fogyasztóvédelem Magyarországi aspektusairól is. Hiszen a közösségi fogyasztóvédelmi jogszabályok legtöbbjének a magyar jogszabályok már megfelelnek, az újonnan születı irányelveket pedig folyamatosan átültetik. Uniós szabályozás vonatkozik az árak feltüntetésére, a reklámokra továbbá az árukon feltüntetendı tájékoztatásra is.

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 TÁJÉKOZTATÓ 2015. augusztus 26-án Veszprémben, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megrendezésre kerülő

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról A Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Gyıri Levéltára, a Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, a MOKK

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

Szakály Sándor. Történettudományi Intézet, Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék 1088 Budapest Reviczky utca 4.

Szakály Sándor. Történettudományi Intézet, Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék 1088 Budapest Reviczky utca 4. Szakály Sándor I. Személyi adatok Születési dátum: 1955. november 23. Munkahely: Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Történettudományi Intézet, Új- és Jelenkori Magyar Történeti

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. megnevezés évszám kibocsátó intézmény Mővelıdési menedzser 2003 Debreceni Egyetem Jogász 2004 Debreceni Egyetem

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. megnevezés évszám kibocsátó intézmény Mővelıdési menedzser 2003 Debreceni Egyetem Jogász 2004 Debreceni Egyetem SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ DR. TAKÁCS-MIKLÓSI MÁRTA I. KÉPZETTSÉG, KÉPESÍTÉS megnevezés évszám kibocsátó intézmény Mővelıdési menedzser 2003 Debreceni Egyetem Jogász 2004 Debreceni Egyetem II. OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

POLITIKA EGYHÁZ MINDENNAPOK Tanulmányok

POLITIKA EGYHÁZ MINDENNAPOK Tanulmányok Modern Minerva Könyvek POLITIKA EGYHÁZ MINDENNAPOK Tanulmányok Szerkesztette: Lénár Andor Lőrinczné Bencze Edit 1 Modern Minerva Könyvek 2. Sorozatszerkesztő: Dr. Tellér Tivadarné A kötetben szereplő tanulmányok

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi

Részletesebben

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011. Tomori Pál Fıiskola. Kalocsa

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011. Tomori Pál Fıiskola. Kalocsa INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011 Tomori Pál Fıiskola Kalocsa 2007. január 3. Tartalomjegyzék 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA: MÚLT-JELEN-JÖVİ... 3 2. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS FİBB TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA...

Részletesebben

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról Budapest Fıváros Közgyőlésének.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról A Fıvárosi Közgyőlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1),

Részletesebben

BUDA MARIANN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

BUDA MARIANN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ BUDA MARIANN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ I. KÉPZETTSÉG, KÉPESÍTÉS mentálhigiénikus 1995 KLTE kutató-fejlesztı szakpedagógus 1987 KLTE matematikus és matematika szakos 1979 KLTE középiskolai tanár II. OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

1125 Budapest Kikelet u.57. Telefonszám(ok) 0613382156/132 Mobil Fax(ok) 0613382156/144

1125 Budapest Kikelet u.57. Telefonszám(ok) 0613382156/132 Mobil Fax(ok) 0613382156/144 Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév (nevek) / Utónév (nevek) Cím(ek) 1125 Budapest Kikelet u.57. Telefonszám(ok) 0613382156/132 Mobil Fax(ok) 0613382156/144 E-mail(ek) hock.zsuzsa@fppti.hu Állampolgárság

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége

Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége tanító 19 fő Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége Munkakör Iskolai végzettség Intézmény neve általános iskolai tanító angol nyelv társadalomtudományi és gazdasági szakfordító Diploma szerzési

Részletesebben

A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében

A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) Küldöttgyőlése 2009. év február hó 28-i ülésén egyhangú

Részletesebben

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Az Egyetem rövid története Az Andrássy Egyetem a Magyar Köztársaság, Ausztria, Németország, Svájc, a Bajor és Baden Württemberg Szövetségi Tartományok közös projektje

Részletesebben

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Érvényes, befogadott pályázatok listája

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Érvényes, befogadott pályázatok listája Pályázati kategória kódja Pályázati azonosító Pályázó neve Székhely Település Székhely Megye Projekt címe Igényelt támogatás összege - 0001 ELTE Bibó István Bibó István Tehetséggondozó Tevékenysége - 0002

Részletesebben

Előadás címe: Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar bemutatása

Előadás címe: Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar bemutatása Előadás címe: Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar bemutatása Károli Gáspár Református Egyetem Alapítása: Magyarországi Református Zsinat, 1993. február 24. Elvész az én népem, mivelhogy

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

Dr. habil. FEHÉR KATALIN CSc Szakmai önéletrajz. 18-19. századi magyar művelődéstörténet (neveléstörténet,andragógiatörténet, sajtótörténet)

Dr. habil. FEHÉR KATALIN CSc Szakmai önéletrajz. 18-19. századi magyar művelődéstörténet (neveléstörténet,andragógiatörténet, sajtótörténet) Dr. habil. FEHÉR KATALIN CSc Szakmai önéletrajz Szakterület: 18-19. századi magyar művelődéstörténet (neveléstörténet,andragógiatörténet, sajtótörténet) Tanulmányok: 1969-1974 Eötvös Loránd Tudományegyetem

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Jelentés. a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetérıl

Jelentés. a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetérıl NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA H-1051 Budapest, Nádor u. 22. www.kisebbsegiombudsman.hu Iktatószám: NEK-411/2011. Jelentés a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február)

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február) Dr. Für Gáspár egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Összhaderőnemi Műveleti Intézet Geoinformációs Tanszék mb. tanszékvezető Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár

Részletesebben

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A Fıváros Önkormányzata és a kerületi Önkormányzatok együttmőködése a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával SZATMÁRYN RYNÉ JÄHL ANGÉLA BKIK Tagcsoport Kollégiumi

Részletesebben

A három hetet meghaladó projekt rövid összefoglalása

A három hetet meghaladó projekt rövid összefoglalása Három hetet meghaladó projekt szakmai beszámol molója A három hetet meghaladó projekt rövid összefoglalása A projekt címe: Zenetörténeti áttekintés a kezdetektıl a XX. századig. A projekt megvalósításának

Részletesebben

PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM

PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM szeptember 01 2014. augusztus 31. Készítette: igazgató Szakközépiskolánk 2007. szeptember 01. napjával kezdte mőködését. Jelen tanévben 10 pedagógus álláshelyünk van, amibıl

Részletesebben

KULTURÁLIS TANULMÁNYOK TANSZÉK

KULTURÁLIS TANULMÁNYOK TANSZÉK KULTURÁLIS TANULMÁNYOK TANSZÉK 1. A Kodolányi János Főiskolán végzett kutatások Tananyagfejlesztés Várható eredmények vagy célok; részeredmények Kutatás kezdete és várható befejezési ideje Cseke Henrietta

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem

Pécsi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Az ifjúsági turizmus korosztályos motivációkutatásának eredményei és fejlesztési lehetıségei a Kárpátok Interrégióban Komáromi István Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

PÉCSI HATÁRİR TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK IX.

PÉCSI HATÁRİR TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK IX. TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK IX. Pécs 2008 TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK IX. TANULMÁNYOK A RENDÉSZET ÉS RENDVÉDELEM KIHÍVÁSOK A XXI. SZÁZADBAN CÍMŐ TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁRÓL Szerkesztette: Gaál Gyula Hautzinger Zoltán

Részletesebben

DR. SZATHMÁRI JUDIT SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

DR. SZATHMÁRI JUDIT SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ DR. SZATHMÁRI JUDIT SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Személyi adatok Név: Dr. Szathmári Judit Születési hely, idı: Karcag, 1973. szeptember 15. Munkahely címe: Eszterházy Károly Fıiskola, Amerikanisztika Tanszék, 3300

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ALELNÖKE E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. április 24-ei ülésére Tárgy: A felsıfokú akkreditált szakképzés helyzetének felülvizsgálata

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

KRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN

KRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN SZABÓ FERENC SJ KRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN Budapest, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, L Harmattan Kiadó, 2012 (Jezsuita Könyvek Isten és Tudomány; PPKE BTK, Pázmány Irodalmi

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programok A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai 2009. december Országos Igazgatói Értekezlet Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. november 23. az

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. április 17-én a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló,

Részletesebben

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar. Melléklet

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar. Melléklet Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar Melléklet I. a nemzetközi kapcsolatok szakos közgazdász, politológus-közgazdász, szociológusközgazdász, szociálpolitikus-közgazdász, nemzetközi tanulmányok,

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13 Magyar-arab kapcsolatok Kovács Viktória Bernadett 13 J. NAGY LÁSZLÓ (2006): Magyarország és az arab térség: kapcsolatok, vélemények, álláspontok, 1947-1975. JATEPress, Szeged. 159 p. Nem is gondolnánk,

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai

SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai A Határırség 1997. november 01-tıl kezdıdıen lát el bőnüldözési feladatokat

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

PÉCSI HATÁRİR TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK. Pécs 2009

PÉCSI HATÁRİR TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK. Pécs 2009 TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK X. Pécs 2009 TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK X. TANULMÁNYOK A RENDÉSZET KULTÚRÁJA KULTURÁLT RENDÉSZET CÍMŐ TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁRÓL Szerkesztette: Gaál Gyula Hautzinger Zoltán Pécs 2009

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban változó történelmi korszakokban

A Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban változó történelmi korszakokban A Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban változó történelmi korszakokban A KÖTET SZERZŐI: Botos János történész, a Holokauszt Emlékközpont igazgatóhelyettese Domány Gyula közgazdász, az MNB igazgatóhelyettese

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 18.10.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE Tárgy: VÉLEMÉNY MAGYARORSZÁG ÚJ ALAPTÖRVÉNYÉRİL Elfogadta a VELENCEI BIZOTTSÁG 87. plenáris ülésén (Velence,

Részletesebben

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé?

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé? MEGHÍVÓ a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya, MTESZ Veszprém Megyei Szervezete közös rendezvényére, melyet a Magyar Tudomány Ünnepe

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ I A szabad bevándorlást támogató klasszikus érv így hangzik: Ha minden más változatlan, a vállalkozások oda mennek, ahol olcsó a munkaerı, a munkavállalók

Részletesebben

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Döntési lista

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Döntési lista 1. NTP-SZKOLL-12-P-0001 ELTE Bibó István Bibó István Tehetséggondozó Tevékenysége 3 000 000 2. NTP-SZKOLL-12-P-0002 Luther Otthon - Luther Márton 2013. tavasz 3. NTP-SZKOLL-12-P-0003 ELTE Eötvös József

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE, TÚLÉLÉSI ESÉLYEI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Parragh

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

105 ezer diák közül mintegy 72 ezret vettek fel, 72 ezer diákból 55 800 jutott be állami

105 ezer diák közül mintegy 72 ezret vettek fel, 72 ezer diákból 55 800 jutott be állami Felvételi 2015. A felsőoktatásba jelentkező 105 ezer diák közül mintegy 72 ezret vettek fel, ami lényegében megegyezik a tavalyi arányokkal A felsőoktatási szakképzésre 6500, alapképzésre 45 200, osztatlan

Részletesebben

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári

Részletesebben

SZAKMAI ÉLETRAJZ Köbel Szilvia. Középiskola 1979 1983 budapesti Madách Imre Gimnázium (irodalmi-drámai tagozat), siófoki Perczel Mór Gimnázium

SZAKMAI ÉLETRAJZ Köbel Szilvia. Középiskola 1979 1983 budapesti Madách Imre Gimnázium (irodalmi-drámai tagozat), siófoki Perczel Mór Gimnázium SZAKMAI ÉLETRAJZ Köbel Szilvia Születési helye, ideje Budapest, 1965 Középiskola 1979 1983 budapesti Madách Imre Gimnázium (irodalmi-drámai tagozat), siófoki Perczel Mór Gimnázium Egyetem 1985 1990 ELTE

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

Gazdaság, regionalitás és társadalom az integrálódó Közép-Európában

Gazdaság, regionalitás és társadalom az integrálódó Közép-Európában Gazdaság, regionalitás és társadalom az integrálódó Közép-Európában Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Alapítva: 2003 Iskolavezetı: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 EGYMI EGYESÜLET Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 Szeretettel köszöntjük a szakmai nap résztvevıit! 2012. Május 21 1 Az Országos EGYMI Egyesület

Részletesebben

A MŐSZAKI FELSİOKTATÁS HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI

A MŐSZAKI FELSİOKTATÁS HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI . 2007. A MŐSZAKI FELSİOKTATÁS HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI a mőszaki képzés átalakulásának fıbb jellemzıi Dr. Palásti-Kovács Béla, BMF-BGK dékán mőszaki felsıoktatási szakértı, Oktatási és Kulturális Minisztérium

Részletesebben

HB elnöks a 2009-es. Szenes Zoltán bizottsági elnök. Budapest, 2009. december 17-én. MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság

HB elnöks a 2009-es. Szenes Zoltán bizottsági elnök. Budapest, 2009. december 17-én. MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság HB elnöks kségg beszámol molója a 2009-es évben végzettv munkáról Szenes Zoltán bizottsági elnök Budapest, 2009. december 17-én MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság Tevékenységi

Részletesebben

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítették: Göncz Borbála Király Gábor Klenner Zoltán Lengyel György Melegh Attila Tóth Lilla Várnagy Réka Vépy-Schlemmer

Részletesebben

DOKTORI PÓTFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

DOKTORI PÓTFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Nyt.sz.: TSZKP/1-262/2010. sz. példány Jóváhagyom! Egyetértek! Budapest, 2010. július - n Budapest, 2010. július - n.............................. Dr. Lakatos László

Részletesebben

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŐLÉSE. A tudás szerepe a regionális fejlıdésben. Debrecen, 2010. november 18 19.

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŐLÉSE. A tudás szerepe a regionális fejlıdésben. Debrecen, 2010. november 18 19. PROGRAMTERVEZET 2010. november 18. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŐLÉSE A tudás szerepe a regionális fejlıdésben Debrecen, 2010. november 18 19. 3. körlevél 11.00 Közgyőlés A Magyar

Részletesebben

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. november 25-ei ülésére

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. november 25-ei ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Elnöke Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. november 25-ei ülésére Tárgy: Személyi javaslat a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat képviseleteire

Részletesebben

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989.

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon A századelsőfelében a lakosság 63%-a katolikus 1941-re az arány 55%-ra csökken határváltozások Mint bevett

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 61. MELLÉKLET : 1 db TÁRGY: Beszámoló a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács 2010. évi munkájáról E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

Részletesebben

ELFOGADOTT SZÖVEGEK. Egyesülve a sokféleségben. 2011. május 10. keddi ülés II. rész EURÓPAI PARLAMENT 2011-2012

ELFOGADOTT SZÖVEGEK. Egyesülve a sokféleségben. 2011. május 10. keddi ülés II. rész EURÓPAI PARLAMENT 2011-2012 EURÓPAI PARLAMENT 2011-2012 ELFOGADOTT SZÖVEGEK 2011. május 10. keddi ülés II. rész P7_TA-PROV(2011)05-10 IDEIGLENES VÁLTOZAT PE 464.204 Egyesülve a sokféleségben TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT

Részletesebben

Korábbi Új Ciklus. Log-in # Ösztöndíj elızmény. Kérünk minden kért anyagot 4 példányban benyújtani: az eredetit és 3 fénymásolt példányt!

Korábbi Új Ciklus. Log-in # Ösztöndíj elızmény. Kérünk minden kért anyagot 4 példányban benyújtani: az eredetit és 3 fénymásolt példányt! Ne töltse ki! Ezt a részt az iroda tölti ki! Roma Memorial - Felsıoktatási Ösztöndíj Program JELENTKEZÉSI LAP Ország kódja Korábbi Új Ciklus Log-in # Ösztöndíj elızmény Ajánlólevél Tanulmányi átlag igazolás

Részletesebben

REGÉNYI KUND AZ ALKOTMÁNYVÉDELMI HIVATAL INTEGRÁLT ÜGYELETI FİOSZTÁLYÁNAK KIALAKÍTÁSA ÉS TAPASZTALATAI. Bevezetés

REGÉNYI KUND AZ ALKOTMÁNYVÉDELMI HIVATAL INTEGRÁLT ÜGYELETI FİOSZTÁLYÁNAK KIALAKÍTÁSA ÉS TAPASZTALATAI. Bevezetés REGÉNYI KUND AZ ALKOTMÁNYVÉDELMI HIVATAL INTEGRÁLT ÜGYELETI FİOSZTÁLYÁNAK KIALAKÍTÁSA ÉS TAPASZTALATAI Bevezetés A rendvédelmi szervek felépítését vizsgálva elmondható, hogy azok, tükrözve a konzervatív

Részletesebben

I. Általános információk az elıadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

I. Általános információk az elıadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Babeş Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Kar Történelem és Filozófia Egyetemi év: 2008-2009 Félév 2. I. Általános információk az elıadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Tantárgy neve:

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola A távoktatás mint innováció magyarországi elterjedése a hálózat alakulásának földrajzi jellemzıi Ph.D. értekezés tézisei Pósfayné

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-

Részletesebben

ALAPSZABÁLY A Módosításokkal egységes szerkezetben. 1. Általános rendelkezések

ALAPSZABÁLY A Módosításokkal egységes szerkezetben. 1. Általános rendelkezések ALAPSZABÁLY A Módosításokkal egységes szerkezetben 1. Általános rendelkezések (1) A Franciaországi Ösztöndíjasok Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) nonprofit jogi személy. Alapítói az Alapszabály 1.

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

Szabadpiac és Protekcionizmus

Szabadpiac és Protekcionizmus Szabadpiac és Protekcionizmus KONFERENCIA PROGRAM Budapesti Corvinus Egyetem III. előadó 2008. március 13. antars Program Délelőtti szekció (angol nyelvű) Vita az ipar- és piacvédelemről, illetve a szabadpiac

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN. Kaló József. Témavezető: Dr.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN. Kaló József. Témavezető: Dr. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN Kaló József Témavezető: Dr. Püski Levente DEBRECENI EGYETEM Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola Debrecen,

Részletesebben

KÉPZİMŐVÉSZETI SZAKOK PÁRHUZAMOS ÉRTÉKELÉSE

KÉPZİMŐVÉSZETI SZAKOK PÁRHUZAMOS ÉRTÉKELÉSE KÉPZİMŐVÉSZETI SZAKOK PÁRHUZAMOS ÉRTÉKELÉSE AKKREDITÁCIÓS JELENTÉS i A határozatokban foglalt szakok akkreditációjának hatálya: 2016. október 3. A Látogató Bizottság elnöke: Zwickl András mővészettörténész,

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben