7/a Niche elmélet alapjai. Kompetíciós modellek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "7/a Niche elmélet alapjai. Kompetíciós modellek"

Átírás

1 7/a Niche elmélet alapjai. Kompetíciós modellek Minden biocönózisban minden populációra leírhatjuk annak térbeli elhelyezkedését, funkcionális kapcsolatait, a környezeti tényezők hasznosítási módját, annak jellemző értékeit. Mindezek egybevetésével meghatározhatjuk adott populációnak a biocönózis többi populációjához viszonyított helyzetét (ökostátuszát), amelyet legjobban az ökológiai niche-vel jellemezhetünk. A sokdimenziós ökológiai tér azon részét, amelynek ininden pontja mindegyik ökológiai tényezőre nézve életlehetőséget biztosít a populáció számára, fundamentális niche-nek nevezzük. Ez kísérleti úton határozható meg. A generalisták niche-szélessége nagy, a specialistáké kicsi. Más populációk jelenlétében általában nem foglalható el a fundamentális niche egésze, ezért a populáció természetes élőhelyén funkcionálisan elfoglalt területre a realizált niche kifejezést használjuk. Minél nagyobb két faj között az átfedés, annál nagyobb a verseny (kompetíció). A Georgij Fjodorovics Gauze által megfogalmazott kizárólagossági elv kimondja, hogy adott miliőben két vagy több populáció nem foglalhat el tartósan egybevágó niche-t. Ha két populáció igénye és a társulásban betöltött szerepe, teljésen azonos, akkor azok vagy-földrajzilag elkülönülnek, vagy eltérő adottságú biotópokban élnek. A hasonló igényű rokon fajok térben vagy időben felosztják maguk között az élőhelyet. Ha valamely létfeltétel, amelyet a populációk hasonló módon használnak fel korlátozott mértékben áll rendelkezésre, akkor az élőlények e tényezőkért versengenek. Az ilyen kölcsönösen hátrányos kapcsolat a kompetíció. A versengés bármely ökológiai faktorért folyhat. A kompetíciónak jelentős szabályozó szerepe van a társulásokban. Az azonos létfeltételekért való versengésben általában az egyik kpmpetitor versenyképesebbnek bizonyul és megmaradómig a másik vagy elpusztul, kiszorul a társulásból vagy valamilyen alkalmazkodás révén megpróbál beilleszkedni az életközösségbe. Az élővilág fejlődéstörténete során e folyamatok már lejátszódtak. Ha ma egy stabilis biocönózis populációit, a kompetíció szempontjából vizsgálunk azt találjuk, hogy a populációk igényeiket és lehetőségeiket összehangolva osztják fel egymás között a rendelkezésre álló fonásokat. Kompetíció akkor léphet fel, ha egy ilyen stabil életközösségbe új populáció kerül. Napjainkban ilyen bevándorlás általában az ember közvetítésével történik, igen gyakran káros következményekkel. Kompetíciós egyenletek: - 1. faj győz (létszámváltozás - másik faj kihal), - 2. faj győz (ugyanaz fordítva), - bármelyik felülkerekedhet, - egyik sem győz, egymás mellett élnek, 7/b Körös Maros Nemzeti Park A védett terület nagysága: hektár, ebből fokozottan védett 6411 hektár. Elhelyezkedés: A nemzeti park tizenhárom különálló területet foglal magában, elhelyezkedésük a részletes ismertetésnél található. A Kárpát-medence központi területe, különösen az Alföld keleti, a pleisztocén óta folyamatosan süllyedő részei, időtlen idők óta vízjárta, nedves, lápos területek voltak. A hűvös, csapadékos Kárpátokból és előhegyeiből induló, majd útjuk során folyóvá duzzadó vízfolyások az Alföld lapos tájaira érve meglassultak, és lerakták a száz kilométereken át összegyűjtött hordalékukat. Az így megemelkedő térszínek között meanderezve, ráérős girbe-gurbán bejárták a tájat, vízzel árasztották és ligetes, mocsaras világgá alakították a keleti részek végeláthatatlan erdős pusztáinak jó részét. Magyarország három alföldi nemzeti parkjának (a Hortobágyi, a Kiskunsági és a Körös Maros) mindegyike komoly hangsúlyt fektet az egykori zsombékos vízi világ maradványainak, tájképi 7-es tétel szerk: Gincsai János oldal 1

2 arculatának megmentésére, a Körösök és a Maros vízrendszere által alkotott táj mégis különleges helyzetben van. A három folyó a Tisza, a Körösök és a Maros által határolt dél-tiszántúli terület értékét a lebilincselő tájképi és történeti adottságokon túl annak köszönheti, hogy a nyugati oldalán a Tisza miatt zárt táj keletre, Erdély felé nyitott. A nyugatra tartó, és a területnek életet adó folyók vize még segíti is ezt a kapcsolatot. Ezért a Körös- és a Maros-völgy, valamint a két folyó által határolt hamisítatlan alföldi táj egyes keleti, erdélyi növény és állatfajok legnyugatibb elterjedési területe, ráadásul az eredeti élőhelyüktől meglehetősen eltérő társulásokban. Így ez a "multikulturális szerveződés" igazi kuriózumnak számít. 1. Dévaványai túzokrezervátum és az Ecsegi-puszták (Területe hektár. Fokozottan védett 2630 hektár. A nagyjából Dévaványa, Bucsa, Ecsegfalva és Túrkeve között elterülő védett terület, amely a Nagy- Sárrét tájegységtől nyugatra található, önmaga is nyolc különálló részből áll. A táj jelenlegi arculatát alapvetően befolyásolja, hogy a Nagy- és az ettől délkeletre elterülő Kis-Sárrét egészen a 19. század második feléig a Kárpát-medence legnagyobb egybefüggő mocsárvidéke volt. A lecsapolások után a löszös, agyagos, és kiszáradás után kialakult szolonyeces-szikes talaj jelenleg is meghatározza a puszták növény- és állatvilágát: a védett területek mozaikjainak túlnyomó többségét füves puszta, száraz, szikes gyepek, és néhány, még vízjárta helyen mocsárrétek, nedves szikes gyepek alkotják. Az egykori állapotot legszebben az ecsegpusztai rész, illetve az azon átfolyó Hortobágy-Berettyó mutatja, amelynek ez a védett része valahogy megúszta a folyószabályozás jóindulatú, de igen sokszor hallatlan károkat okozó időszakát. A lassan kanyargó folyó ártere, kanyarulataival közrefogott pusztafoltjai évszázadokkal ezelőtti látványt nyújtanak. Védett vízi növények kolokán, vízitök, sulyom úsznak a vízen, és a tündérfátyol sem ritka. Az ártéri ligeterdők madárvilága rendkívül gazdag: a fákon több fajból álló gémtelep zsivajog, a parti növényzetben kis nádi énekesek költenek, a vízen több récefaj is gyakori. (A folyó gátján a terület bejárható.) A folyótól délre, a puszták egy részét rendszeresen elárasztják, ami több ezer madárnak ad táplálkozási lehetőséget, vonulási időben pedig akár tízezerszám lepik el a táplálkozó madárcsapatok. A szikes, ecsetpázsitos gyepen székicsér, fogoly és túzok él, az erdőfoltokban kékvércse költ. A terület világhírét kétségtelenül a Dévaványa körüli pusztákon élő túzokok, a túzokrezervátum, illetve a túzok mentésére, szaporítására kialakított központ alapozta meg. Európában mintegy tizenötezer túzok él (nagy részük Spanyolországban), és ennek körülbelül egytizede Magyarországon. Ezért a meglévő állomány szigorú védelem alatt áll, a dévaványai puszták látogatása tilos hiszen az itt élő mintegy négyszáz túzok Európa egyik utolsó nagyobb csoportja, a terület pedig a legnagyobb párosodó- (dürgő), és fészkelőhelyük. A világ egyik legnagyobb, repülni képes madarát azonban közelről is megszemlélheti a látogató a Réhelyi központban, ahol félvad túzokok sétálnak a telepen. A kiállítás megismerteti a látogatót a tájegység természeti értékeivel, és az egykor a pusztákat ezrével járó, jellegzetes alföldi madár életmódjával. A védett területek többi kisebb-nagyobb tagja (Kisbucsai legelő, Udvarnoki gyep, Csejtpuszta, Kérsziget stb.) egyaránt változatos tájszerkezetű, szántófölddel, ecsetpázsitos, csenkeszes kaszálóréttel, szikes gyeppel, és szikesekkel tarkított mozaik. Ahogy a kiskunsági és a hortobágyi szikesekre is jellemző, a szárazabb részeken itt is szikpadkák, vakszikfoltok tagolják absztrakt mintákká a szikes gyepet. Az extenzív művelésű rétek-legelők világa pedig a színskála teljes spektrumát bejárja az üde tavaszelőtől a szikkadt nyáron át a lila réti őszi rózsa őszi virágzásáig. A táj védett növényritkaságai között megtalálható még a macskahere, az őszi kikerics, és az erdélyi útifű. A puszták madárvilágát a túzokon kívül olyan ritkaságok jellemzik, mint az ugartyúk, a réti fülesbagoly, a hamvas rétihéja. A halastavakon és környékükön bakcsó, fattyúszerkő, kis- és nagykócsag, szürke 7-es tétel szerk: Gincsai János oldal 2

3 gém látványa kápráztatja el az oda látogatót. A túzokrezervátum körül elterülő réteken túzokot is láthat a jó távcsővel felszerelkezett, óvatos látogató, különösen, ha csendben felül egy kunhalom alig pár méterrel a táj fölé emelkedő tetejére, és türelemmel pásztázza a vidéket. 2. Kis-Sárrét, Biharugrai halastavak (Területe 8080 hektár. A halastavak kivételével szabadon látogatható) Ez a terület a 19. század közepéig igazi vadvízország volt, amelyet a Sebes-Körös ágai és a területre vezető számtalan kisebb-nagyobb ér árasztott folyamatosan vízzel. Még a lecsapolási munkálatok után is nagy kiterjedésű zsombékos, lápos részek színezték a legelők által uralt tájat, arról nem is beszélve, hogy múlt század elején Biharugrától délre megkezdték a ma is élő halastavak kialakítását, ami az északi részen ismét életet hozott a kiszáradó vidékre. A védett terület három fő egységre osztható az élőhelyek szempontjából: Biharugra és Kőrösnagyharsány között két nedves, zsombékos, az egykori Sárrét hangulatát őrző rét húzódik: az Ugrai- és a Sző-rét. Egyes részeik állandóan vízzel borítottak, a nedves kaszálókon réti iszalag, pompás és hússzínű ujjaskosbor virít, a szárazabb részeken őszi kikerics él. Égeres, nádas, sásos, gyékényes mozaikja, egy-egy fűz- és nyárcsoporttal szívet melengető látvány. A területen gyakori táplálkozó vagy fészkelő faj a bíbic, a nagy goda, a kanalas és a vörös gém, a nagy kócsag. A két halastó (a Biharugrai és a Begécsi) madárvilága még ennél is gazdagabb, és a Biharugra melletti megfigyelőtoronyból szépen belátható. A terjedő nádasszegélyekben nyári lúd, fekete és vörös nyakú vöcsök, nagy kócsag költ, a vízen vadrécecsapatok, a tavak mellett gulipánok, cankók, nagy godák láthatók. A halastavak gátjaiban hosszú ideje vidrák élnek. A halastavak környékének szikes pusztáin lila ökörfarkkóró, zsálya, sziki kocsord virít, és a pusztákon mintegy húsz pár túzok is él. A védett terület harmadik része, a Geszt és Mezőgyán térségében található erdős rész, amelynek tölgyeseit a Tisza-család telepítette, ezért tájtörténeti szempontból is értékesek. Az erdőkben ritka erdei szikes gyepek találhatók, és madárviláguk is párját ritkító: a darázsölyv, a holló, és a békászó sas kisebb nagyobb gyakorisággal fészkel a területen, de a halastóra járó réti sasok is kedvelik ezeket az erdőket előfordul, hogy akár húsz példány is ott éjszakázik. A kultúrtörténeti értékek közül kiemelkedik a geszti csónak-fejfás temető. 3. Körös-ártér (Területe 7320 hektár, szabadon látogatható) Ez a több, mint száz kilométeres szakasz a Hármas-Körös partján húzódik Gyomaendrődtől Csongrádig, több város és település határát is magába foglalva. Természetesen az élőhelyek minősége, a növény- és állatvilág is erősen különbözik attól függően, hogy a lakott helyektől távol eső, holtágas részekről, vagy éppen egy kedvelt kirándulóhelyről beszélünk hiszen a Körös-part a környéken lakók kedvelt pihenőhelye. A Körös-völgy elsődleges értéke a látvány, a táj. A környék mezőgazdasági területei között a folyó árterét követő ligeterdő-szalag az egykor volt ligetes árterek, szabályozatlan vizek emlékét őrzi. Sajnos az ártéri erdők nagy része mesterségesen telepített, de mára már természetes módon alakul, hiszen jó ideje védelem alatt áll, ezért erdészeti tevékenységet nem végeznek bennük. Rekettyefüzesek, öreg, odvas nyárcsoportok, tölgy-kőris-szil ligetek váltják egymást, a holtágakban sulyom, rucaöröm, tündérrózsa tenyészik. A hullámtéren kis tavacskák, tocsogós területek nyújtanak otthont a csendesebb, és az iszalag, ligeti szőlő által áthatolhatatlanná szőtt területek madarainak: fekete gólya, szürke gém, szalakóta, jégmadár, egerészölyv, héja, vörös vércse, ritkábban réti fülesbagoly, kabasólyom fészkel itt. A legeldugottabb ártéri sűrűben pedig vidra, vadmacska és borz él. 4. Kardoskúti Fehér-tó (Területe 5630 hektár, ebből a tó és közvetlen környéke 492 hektár. Nem látogatható, de a védett terület határában álló megfigyelőtoronyból belátható.) 7-es tétel szerk: Gincsai János oldal 3

4 Az Orosházától délkeletre található szikes terület igazi kuriózum. A tó az Ős-Maros egyik holocénkori mellékágából alakult ki, és eredetileg stabil, ligeterdőkkel körülvett élőhely volt. Ezt az ún. Körös-kultúra újkőkori földműves-erdőégető civilizációja alakította át füves pusztasággá, mára pedig a vízrendezések folytán instabil, nyáron teljesen kiszáradó szikes tóvá alakult. A terület másik földtani érdekessége, hogy az Ős-Maros felszín alatti mederrendszere mind a mai napig aktív, és nehezen kiismerhető vízmozgásokat eredményez. A tó is ennek köszönheti, hogy bár se be- se kivezető vízfolyással nem rendelkezik, mind a mai napig él (gyakori, hogy a föld alól, a sziket megemelve tör fel a víz, gyakran emberveszejtő mocsaras foltot kialakítva). A földtani furcsaságoknak köszönhetően a tó környékén a szikesek majd valamennyi típusa fellelhető, a sós környezet a tengerpartokat és az ázsiai szikeseket idézi. A vakszikkel pettyezett szoloncsákos, máshol szolonyeces sziki réten a szikes puszták jellegzetes növényei élnek: bárányparéj, sóballa, és sóvirág. Kissé távolabb, az időleges vízborítású részeken száraz pusztagyepek, és ecsetpázsitos szikes kaszálók találhatók. A puszta legértékesebb növényfaja a Magyarországon nagyon ritka vetővirág. A tómeder nyárra vakító fehérré váló szikese és a környékbeli pusztaság rendkívül értékes madárvilágnak ad otthont: széki lile, széki csér, ugartyúk, gólyatöcs, nagy goda, túzok él a területen, ahol mintegy nyolcvan fészkelő fajt számláltak eddig. Ami azonban a terület legnagyobb, nemzetközi jelentőségű értéke, hogy az Alföld keleti oldalán annak a pusztasornak a legjelentősebb tagja, amely a madárvonulás egyik főútvonalába esik. Ősszel és tavasszal a mai napig darvak, lilikék, vetési ludak tízezrei szállják meg a tavat és környékét, és a vonulók között mindig akad valódi ritkaság. Több alkalommal is láttak már itt batlát, vörösnyakú ásóludat, reznek túzokot, pusztai sast. Kardoskút környékének kulturális öröksége is gazdag. Az említett újkőkori leleltek az orosházi és a hódmezővásárhelyi múzeumban találhatók, de hasonlóképp értékes a 12. századi Csomorkányi templomrom, amely pusztatemplomként nagy terület embereinek szolgált szellemi lakhelyül. 5. Szabadkígyósi-puszta (Területe 5150 hektár, ebből szigorúan védett 867 hektár. A kastélypark az ott működő iskola engedélyével, a szigorúan védett részek kísérővel, a többi terület szabadon látogatható.) A Szabadkígyós és Kétegyháza között elterülő védett puszta mezőgazdasági területek, ősgyepek, erdőspuszta-foltok és időszakosan víz borította nedves rétek mozaikja, bár az utóbbi évek szárazsága miatt a terület mindinkább szolonyeces szikes puszta jellegűvé válik. A terület nem asztal simaságú, mert a pleisztocénban itt kanyarogtak a Maros mellékágai, és máig felismerhetők hordalékkúpjai, illetve a medrek mélyebb részei. A területen elsősorban a déli részeken majd negyven kurgán vagy kunhalom található, amelyek az egykori pusztai lovasnépek temetkező és őrhelyei voltak. Kulturális és történelmi értékeik mellett a kunhalmok növénytani szempontból is védendők, mert értékes löszpusztai gyeptársulások élnek rajtuk. A terület északi részén található a kígyósi Nagylegelő vagy "Nagy-gyöp". A természetvédelmi szakemberek tavasszal hosszabb ideig elárasztják, ezért a pusztai és a vízimadarak paradicsomává válik, mi több, megjelent a tarajos és a pettyes gőte is. A védett rész nyugati oldalán húzódik a Nagyerdő, értékes erdőspusztai társulásokkal, gazdag madárvilággal. Délebbre, a szikesedő pusztán a sziki világ minden jellegzetessége megtalálható, ám olyan ritkaságok társaságában, mint az erdélyi útifű, a vetővirág vagy a tavaszi hérics, madárvonulás idején pedig az egész terület egyetlen gyönyörű madár-kakofónia. A védett terület másik része a Szabadkígyós határában található Wenckheim-kastély, ami az 1870-es években Ybl Miklós tervei alapján és irányításával épült. A kastély körül hatalmas kastélypark, melynek kisebb része a francia parképítés szabályai szerint, nagyobb része angol tájképi stílusban épült. A gazdag gyűjtemény alapját az őshonos tölgyek alkotják, de a család a közeli arborétumokon 7-es tétel szerk: Gincsai János oldal 4

5 túl Amerikából és Afrikából is hozatott fákat. A hatalmas platánokon és vadgesztenyéken túl páfrányfenyők, mocsári ciprusok (Taxodium distichum) díszlenek a kert több, mint százötven fásszárú faja között. 6. Cserebökényi-puszták (Területe 4530 hektár, szabadon látogatható.) Ez a terület szó szerint a Cserebökénytől délkeletre elterülő pusztákat jelöli, de gyakorlatilag a Szentes és Szarvas között található, északon inkább nedves, délen száraz, szikes pusztákat értik alatta a helyiek. Ez a terület egykor a Körös és a Maros torkolatának vidéke volt, az északi mocsaras, nedves kaszálókkal tarkított rész máig őrzi ezt a hangulatot. A pusztán vékony vízerek szállítják a nyár felé mind kevesebb vizet, a mélyedésekben ideiglenes kis tavacskák húzódnak meg, a tájat nyáras erdőfoltok, fűzcsoportok díszítik. Egy-egy nagyobb érben olyan ritkaságok tenyésznek, mint a buglyos boglárka. Délebbre már a szárazabb, szikes gyepek uralják a területet, szikes, ecsetpázsitos gyepen a szikes puszta jellegzetes növényei díszlenek. A puszta madárvilága rendkívül gazdag. Elég csak a következő névsoron végigtekinteni (és ezek mindegyike fészkelő a Cserebökényi pusztákon!): fekete gólya, ugartyúk, bölömbika, guvat, gulipán, gólytöcs, haris, szalakóta, réti fülesbagoly, kék vércse. A vonulási időszak madár tízezreinek látványa pedig akárcsak a nemzeti park többi területén felejthetetlen élmény. Kulturális szempontból hasonló csoda a 15. században épült ecseri pusztatemplom maradványa is Fábiánsebestyén mellett. 7. Csanádi- vagy Pitvarosi-puszták (Területe 4124 hektár, kísérővel látogatható.) A Tiszántúl déli részét a jégkorszak hullópora, és az akkori folyók által szállított hordalék keveréke töltötte fel a földtörténeti újkor végén, így alakult ki az a nagyon termékeny löszpusztai talaj (a csernozjom), amelynek nagy részét már régen feltörték és művelésbe vonták. A Makót Mezőhegyessel összekötő műút két oldalán fekvő védett terület északi része, az ún. Montágpuszta, ennek a löszpusztának, és a löszpusztai ősgyepnek az egyik utolsó nagy, egybefüggő maradványa. Ez a társulás valaha Ázsiától egészen az Alföldig hatalmas területeket fogott át, ma a montág-pusztai ősgyep ennek legnyugatibb hírmondója, olyan értékes, reliktum fajokkal, mint a vetővirág, vajszínű here, macskahere, kígyófarkfű, kék atracél. Az út déli oldalán elterülő Blaskovics-puszta szintén kuriózum. Szikesei nem a lecsapolás során keletkeztek, hanem jóval régebben, a jégkorszak után alakultak ki, ezért élőviláguk ősibb és sokkal gazdagabb. A terület szikes pusztái és nedves kaszálói féltett növényritkaságok élőhelyei: sziki rózsa, endemikus erdélyi útifű, lápi pitypang talál itt utolsó menedékre. A szikeseken nyár végén milliószámra nyílik a védett, és máshol ritka őszi csillagvirág. A Királyhegyesi rész szikes Liliomosmocsarában pedig buglyos boglárka, kisfészkű aszat és pompás kosbor virágzik. A terület madárvilága tán már hangsúlyozni sem kell a nemzeti park más területeihez hasonlóan párját ritkítóan gazdag, fajösszetétele hasonló a Kardoskúti Fehértóhoz. Madárvonulás alkalmával pedig madarak paradicsomi kavalkádja ünnepel a zavartalan pusztán. A Csanádi-pusztákon még viszonylag nagy számban él Magyarország egyik fokozottan védett emlőse, a földikutya is. 8. Mágor-puszta (Területe 947 hektár, a puszta szabadon látogatható, a történelmi emlékhely belépődíjas.) Mágor-puszta Vésztőtől keletre, a Kis-Sárrét nyugati határán fekszik, egykor, a folyószabályzás előtt ez a vidék a Sebes-Körös birodalma volt, a felszíni formák és a növénytársulások azóta is emlékeznek erre: a löszgyepek és a víz hiányában szikké aszott föld mellett holtágmedrek, nedves rétek, ligeterdők foltjai élnek az alig ezerhektáros kis területen. A növényfajok listája szintén az elmúlt évszázadok jobbára már ember okozta változásait tükrözi: a holtágban sulyom él, a szikes gyepen erdélyi útifű, 7-es tétel szerk: Gincsai János oldal 5

6 őszi rózsa. A terület igazi értéke azonban a Mágor-pusztai Régészeti Feltáróhely. A táj fölé alig emelkedő dombocska nemzetközileg is párját ritkító leleteket rejt. Az egyikben egy megnyitott kunhalom gyomrában (!) ötezer éves újkőkori leletek közé léphetünk: kőkorszaki szentély, koporsó, szent tálkák és edénytöredékek veszik körül a látogatót döbbenetes élmény. A mellette álló dombon pedig a pogány Vata nemzetsége, a Csolt épített templomot a 11. században, amelyet a kereszténység felvétele körüli harcokban leromboltak. A 12. században már bencés pusztatemplom állt a helyén. A teljes történet nyomon követhető a dombok alján berendezett kiállítóteremben. 9. Bélmegyeri Fáspuszta (Területe 644 hektár, ebből szigorúan védett 82 hektár. Csak kísérővel látogatható.) A Bélmegyertől északra található Fáspuszta a középkorban még lakott település volt, ma pedig a nemzeti park egyik legféltettebb kincse. De nem a hajdan volt település, hanem a környékén a csodával határos módon fennmaradt, és az évezredekkel ezelőtti erdős sztyeppeket idéző erdőspuszta miatt. Az ezredéveken át lakott területen az erdőket felhasználta az ember, fűtött velük, csónakot és házat épített belőlük. Ez a több száz éves sziki tölgyes szomszédságában a fává cseperedő vadkörte és galagonya, és a tisztások sziki erdőspusztai gyepei valahogy megúszták. Felejthetetlen élmény. Az erdőben megbúvó növényritkaságok között sziki kocsord, sziki nőszirom, és sziki lórom is él. Az erdő madárvilága igen gazdag: szalakóta, barna kánya, gyurgyalag, holló költ itt, és az erdő a vegyes gémteleptől hangos. 10. Maros-ártér, Makó-Landori erdők (Területe 2852 hektár, szabadon látogatható.) A Maros Erdély és Magyarország talán legmisztikusabb, hihetetlen történetek tucatjait éltető folyója. Vigyázni kell vele, minden évben áldozatot követel, ha nem tisztelettel közelednek hozzá. Persze a magyarországi szakasz éppen csak az utolsó pár kilométerét foglalja magába, de még itt is helyüket változtató, esetenként emberláb nem járta szigeteket, nehezen járható, buja, kemény- és puhafás ligeterdőket éltet a folyó. A nemzeti park a tápéi rév után kezdődik és Makóig tart, de érdemes a folyót a gáton, az úton Nagylakig követni. Árterén nálunk ritkaságnak számító növények élnek (széleslevelű nőszőfű, medvehagyma, szártalan kankalin). A ligeterdők madárvilága is az érintetlen természetet jelzi: a holló, a kabasólyom, a fekete gólya és a két gémtelep lakói egyaránt otthon érzik magukat. 11. Kistompa-pusztai löszpusztarét (Területe 21 hektár, a terület az átvezető dűlőutakon bejárható.) Ez a nagyon érzékeny, parányi terület Magyarország legnagyobb egybefüggő löszpusztai ősgyepe. A kis ékszert, amely egy határtalan nagynak tűnő régvolt világot éltet, körös-körül művelt területek veszik körül. Kis területe a mellette húzódó műútról és a rajta keresztül vezető földutakról tökéletesen bejárható, de "gyepre lépni tilos", mert igen értékes társulása a legkisebb rongálásra elgyomosodhat. A puszta pillanatról pillanatra változtatja arcát, a fényviszonyok legkisebb változására is reagál. Jellemző növényfajai átfogják a teljes színskálát: kunkorgó árvalányhaj, réti iszalag, csuklyás ibolya, koloncos legyezőfű, pusztai meténg stb. virít a kis területen. A föld alatt pedig egy kicsi, de stabil földikutya-közösség éli mindennapjait. 12. Csorvási löszgyep (Területe 2 hektár, nem látogatható.) A széltében-hosszában alig pár lépésnyi terület egyetlen növény, a volgai és a tavaszi hérics természetes kereszteződéséből kialakult erdélyi hérics legnagyobb magyarországi populációját hivatott megvédeni. Máig nem tisztázott, hogy a Csorvás mellett, a vasúti töltésoldalban és egy földút mellett 7-es tétel szerk: Gincsai János oldal 6

7 elterülő erdélyi hérics hogyan került oda. Egy biztos, mesterségesen a növény nem szaporítható, ezért az ezen kívül mindössze három helyről előkerült növény csorvási lelőhelyét szigorúan őrzik. 13. Tatársánci ősgyep (Területe 0,6 hektár, nem látogatható.) Magyarország legkisebb Orosházától délre található, szigorúan védett, kerítéssel körbevett területének története nagyjából az időszámítás előtti hatodik században kezdődik. Ekkor az itt élő törzsek a szkíták támadásai ellen az Ős-Maros egyik mellékága köré három kilométer hosszú, kettős földsáncot emeltek. Mintegy három évszázadon át használták a védművet, majd felhagyták. Azonban a magasabb földsánc legmeredekebb oldalát azóta sem művelték, ezért az ott fennmaradt pár négyzetméteres löszpusztai ősgyep-társulás minimum 2500 éves! Legjellemzőbb fajai a csuklyás ibolya, a macskahere, az ebfojtó müge, a jakabnapi aggófű, a csattogó szamóca és a közönséges borkóró. 7/c Populáció és fajvédelem, kis populációk problémái Kis populációk problémái: Mindegyik populáció természetes sorsa hogy előbb vagy utóbb kipusztul vagy elvándorol. Kérdés csak az, hogy mikor, miért, és más populációi fennmaradnak-e a fajnak. Napjainkban a fajkihalások sebessége ezerszer gyorsabb a természetesnél, és sokkal gyorsabb a fajkeletkezéseknél. Mivel sok veszélyeztetett fajnak nagyon kevés, esetenként csak egyetlen populációja maradt fenn, ezért a populációk megmentése e fajok védelme. A megfelelő természetvédelmi program kidolgozásakor a cél az, hogy a lehető legtöbb egyedet őrizzünk meg a lehető legnagyobb területen. 1. Legkisebb életképes populáció: Shaffer vezette be a lehető legkisebb populáció fogalmát (MVP).Azt a legkisebb populációméretet jelenti, amely még elég nagy eséllyel fennmarad a belátható jövőben. kvanitatív becslést kell adni ahhoz, hogy a tetszőlegesen megállapítható keretek (fennmaradás esélye %-ban, fennmaradás éve) közötti életképességhez hány egyed szükséges. Figyelemmel kell lenni a populációt sújtó extrém veszélyekre. Szükséges a faj demográfiai jellemzőinek és ökológiai igényeinek minél pontosabb ismerete. MVP megbecsülése után az érintett faj lakókörzetének mérete alapján meg kell határozni az MVP fennmaradásához a megfelelő élőhelyből minimálisan szükséges terület (MDA) nagyságát is. A kis populációméret nem minden esetben végzetes. Kivételek ellenére azonban általában igaz, hogy a tartós fennmaradáshoz elegendően nagy populációméret szükséges. A kis populációk gyors fogyásnak és végül kipusztulásnak vannak kitéve, a következő három fő ok miatt: a. A genetikai változatosság elvesztése, és az ezzel együtt járó beltenyésztéses leromlás és genetikai sodródás, b. A születési és a halálozási ráták, a nemek arányának random fluktuációjából adódó demográfiai szélsőségek, c. A biotikus és abiotikus környezet" változékonysága. 2. A genetikai változatosság csökkenése: a változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodás alapja a genetikai variáció, vagyis a poliform gének jelenléte a populáción belül. Ivarosan szaporodó élőlények esetében az adaptációs képesség fontos jellemzője a heterozigótaság. Egy-egy allél lehet gyakori, vagy akár nagyon ritka is populáción belül. Új allélok keletkezhetnek mutációval, de bekerülhetnek migráció útján is. A kis populációkban jelentős lehet a genetikai sodródás, vagyis az allélgyakoriságok véletlenszerű megváltozása. A kis gyakoriságú allélok nagy valószínűséggel tűnnek el a kis populációkból. A természetes populációkban a migráció és a mutáció általában ellensúlyozza a genetikai sodródás hatását. A mutáció csak kellően nagy populációkban képes hatékonyan pótolni a genetikai sodródás miatt csökkenő változatosságot, a 100 egyednél kisebb populációkban már nem. A kisebb effektív populációméret az allélok gyorsabb elvesztéséhez vezet. 7-es tétel szerk: Gincsai János oldal 7

8 Beltenyésztéses leromlás: A természetes populációkban számos mechanizmus gátolja a közeli rokonok közötti párosodást. (pl.illatanyagok). Bizonyos esetekben, különösen kis populációkban, ahol hiány van a párból, ezek a mechanizmusok legyengülhetnek, előfordulhat önmegtermékenyítés, illetve közeli rokonok közötti megtermékenyítés. Ennek eredményeként beszélhetünk beltenyésztéses leromlásról, ami az ilyen utódok nagyobb halálozási, kisebb szaporodási rátájában, gyakran kisebb életképességű, esetleg steril utódokban nyilvánul meg. Kisebb populációból származó magok rosszabb csírázó képességűek, a környezeti szélsőségekre érzékenyebbek, mint a nagyobb populációkból származó magok. A káros mutációk véletlenszerű felhalmozódása: Ez a kisméretű populációkat veszélyeztető sztochasztikus genetikai folyamat a beltenyésztéses leromláshoz hasonló hatást eredményező sodródás, ami a mutációval keletkező káros gének véletlenszerű fixációját eredményezi. Az ily módon rögzült káros gének tovább csökkentik a populáció méretét, ami tovább növeli az újabb káros gének fixálódásának esélyét. Ez az öngerjesztő folyamat végül a populáció kihalásához vezethet. Hibridizációs leromlás: A természetben viszonylag ritkán párosodnak egymással a más fajokhoz tartozó egyedek. De ha egy faj ritka, vagy élőhelye erősen leromlott, előfordulhat, hogy megfelelő pár híján egyes egyedek más közeli rokon faj egyedeivel párosodnak. Az így keletkezett utódok gyakran sterilek vagy csökkent életképességűek. Ezt a hatást nevezik hibridizációs leromlásnak. Felhígul az eredeti ritka faj génállománya, elvész a faj. Az evolúciós flexibilitás csökkenése: A kisméretű populációkat jellemző kisebb genetikai diverzitás csökkenti a megváltozott környezethez való alkalmazkodás képességét. 3,Effektív; populációméret. Hány egyed szükséges egy olyan populáció fenntartásához, amely életképes és képes megőrizni a genetikai diverzitást? A populáció ténylegesen szaporodó egyedeinek a száma, vagyis az effektív populációméret jóval kisebb lehet, mint az összegyedszám. Mivel a genetikai változatosság csökkenésének a mértéke az effektív populációmérettől függ, ezért a genetikai leromlás nagy összegyedszámú populációkban is lehet súlyos probléma. A kis effektív populációméret kialakulásáért felelős lehet az egyenlőtlen ivarmegoszlás (hímek és a nőstények aránya eltérő lehet a populáción belül), az egyedek eltérő szaporasága (a szaporább egyedek aránytalanul nagy részben örökítik genetikai anyagaikat a következő generációba), populációméret fluktuációjával kapcsolatos palacknyak-hatás (Sok fajra jellemző, hogy az egyes generációk között e populációméret drasztikusan változik. Ezekre az esetekre az effektív populációméret a legnagyobb és legkisebb egyedszám között adható meg, az alábbi összefüggés szerint: Ahol N = effektív populációméret, N =az 1., a 2., a t.-ik generáció egyedszáma. A genetikai változatosság fenntartása szempontjából tehát a legkisebb létszámú évek a döntőek, mert egy ilyen évben sok ritka allél elveszhet. Ezt a hatást hívjuk populációs palacknyaknak.) A fentiekből jól látható, hogy az effektív populációméret sokkal kisebb lehet a teljes létszámnál, csupán a nagy populációméret fenntartása nem zárja ki feltétlenül a genetikai romlást. 4. Demográfiai változások: Ideális esetben, stabil környezetben a populáció mérete a környezet eltartóképességének megfelelő, K egyedszámig növekszik. Ekkorra az egy főre jutó születési ráta kiegyenlíti az átlagos halálozási rátát. Ha egy évben a populáció mérete az átlagosnál kisebb születések és az átlagosnál nagyobb halandóság miatt nagyon lecsökken, akkor a következő évben még jobban ki lesz téve a demográfiai jellemzők véletlen fluktuációjának. Ez azt jelenti, hogy akár az élőhelypusztulás, akár bármilyen más ok miatt csökkent a populáció mérete, kipusztulásának, valószínűsége pusztán a demográfiai sztochaszticitás miatt is nő. Ez a fajta demográfiai sztochaszticitás, főleg az amúgy is szélsőségesen fluktuáló populációméretű fajok (egyéves növények, rövid életű rovarok) kis populációit veszélyezteti. Sok állatfaj esetében e kis populációk azér t is instabilak, mert a megszokott szociális struktúrák nem képesek kialakulni (pl. legelő állatok nem tudják megvédeni magukat).ezt a hatást nevezzük Allé-hatásnak. 7-es tétel szerk: Gincsai János oldal 8

9 5. Környezeti változások és katasztrófák: A kis populációk sorsára a biotikus és abiotikus környezet változásaiból adódó környezeti sztochaszticitás is jelentős hatással van, ami minden egyedére hatással van. (pl. egy védett nyúlfaj létszámát befolyásolja a hasonló táplálékot fogyasztó szarvas, az őt fogyasztó róka, stb.) 6. Kis populációk veszélyeztetettsége: A természetvédelmi biológusoknak az MVP becslésénél mind a genetikai, mind a demográfiai, mid a környezeti hatásokra figyelemmel kell lenni. A populációk méretének csökkenése azért jelent nagy veszélyt, mert minél kisebb egy populáció, annál sérülékenyebb, veszélyeztetettebb az eddig tárgyalt hatások miatt. Egy kritikus méret alatt ezek a folyamatok egymást erősítik, ezért kihalási örvényekről, beszélhetünk. A kihalási örvényekbe kerülő, egyszer már vészesen megfogyatkozott populáció nagy valószínűséggel egyre gyorsabban, s megállíthatatlanul rohan a kipusztulás felé. A környezeti sztochaszticitás, a demográfiai sztochaszticitás és a genetikai elszegényedés öngerjesztő összjátékából adódik e kihalási örvények léte. 7-es tétel szerk: Gincsai János oldal 9

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2014. II. forduló FELADATLAP

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2014. II. forduló FELADATLAP Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2014 II. forduló FELADATLAP Kedves Versenyzők! Az első forduló túzokkal kapcsolatos feladatait már megoldottátok. Most a második forduló átfogóbb kérdéseinek

Részletesebben

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára. 1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

TANÖSVÉNYEK A DÉL-ALFÖLDÖN

TANÖSVÉNYEK A DÉL-ALFÖLDÖN TANÖSVÉNYEK A DÉL-ALFÖLDÖN 1. A tanösvény elnevezése Tisza hullámtéri tanösvény elhelyezkedése Algyő (Csongrád útvonal állomások / táblák száma egyéb megjegyzés információ 1 km, hossza, kb. 1-9 állomás:

Részletesebben

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület. Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020

Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület. Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020

Részletesebben

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek

Részletesebben

A genetikai sodródás

A genetikai sodródás A genetikai sodródás irányított, nem véletlenszerű Mindig a jobb nyer! természetes szelekció POPULÁCIÓ evolúció POPULÁCIÓ A kulcsszó: változékonyság a populáción belül POPULÁCIÓ nem irányított, véletlenszerű

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

A Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság nyertes pályázatai

A Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság nyertes pályázatai A Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság nyertes pályázatai 1. KEOP-4.2.0/B/09-2010-0006 Megújuló energián alapuló fűtési és hmv rendszerek kiépítése a Körösvölgyi és a Réhelyi Látogatóközpontokban illetve

Részletesebben

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület

Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület Csongrád környékének legfontosabb helynevei: Üdvözöljük Önt/Önöket a Csongrád, Köröszugi túraútvonalunkon! 1. Ugi-rét 2. Tiszaalpári Holt-Tisza 3. Kelem 4. Becsőtó

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Magyarorsza gi Nemzeti Parkok

Magyarorsza gi Nemzeti Parkok Magyarorsza gi Nemzeti Parkok Név: Kvaszingerné Prantner Csilla Szak: Informatika Évfolyam: III. Tartalomjegyzék Az Aggteleki Nemzeti Park szövegrésze... 3 A Balaton-felvidéki Nemzeti Park... 3 Tihany...

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt.

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halastavi halgazdálkodás természeti erőforrás fenntartó szerepének ökológiai

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Látogatóközpontja természetismereti versenyt hirdet. Túzok Tusa címmel

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Látogatóközpontja természetismereti versenyt hirdet. Túzok Tusa címmel A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Látogatóközpontja természetismereti versenyt hirdet Túzok Tusa címmel 7.-8. osztályos diákok számára. A versenyre 3 fős csoportok jelentkezését várjuk

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

Munkaforma CSM3 CSM3

Munkaforma CSM3 CSM3 Készült: Eichingerné Bálint Andrea pályamunkája alapján Kerettantervi modul / témakör: A bioszféra megóvása Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium, Nyíregyháza A tanóra témája: Nemzeti parkok

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA http://www.vilagorokseg.hu/portal/helyszin.php?idt=20070131184205 http://www.ngkids.hu/index.php?act=kids&id=7623&lapid=4&phpsessid=a9fbe2cd696fb2a46a42a58a07b8d2a1 HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

A. B. C. D. MINDKETTŐ EGYIK SEM. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont

A. B. C. D. MINDKETTŐ EGYIK SEM. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont MINDKETTŐ EGYIK SEM KAÁN KÁROLY XXIV. ORSZÁGOS TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETISMERETI VERSENY ISKOLAI FORDULÓ 2016. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont 1. feladat.. NÉGYFÉLE VÁLASZTÁS

Részletesebben

A Gödöllői Királyi Kastély parkjának élővilága. Óratervezet

A Gödöllői Királyi Kastély parkjának élővilága. Óratervezet A Gödöllői Királyi Kastély parkjának élővilága Óratervezet Készítette: Szénásiné Demeter Gyöngyi Montágh Imre Általános Iskola, Gödöllő Természetismeret 6. osztály Idő A tanóra folyamata Tevékenységek,

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2. A javaslatot benyújtó személy

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Települési értékvédelem esettanulmányok

Települési értékvédelem esettanulmányok Települési értékvédelem esettanulmányok I. Budafok-Tétény természeti értékei Mészáros Péter Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület www.zoldjovo.hu zoldjovo@zoldjovo.hu Corvinus Egyetem, MSc képzés 2015.

Részletesebben

Kiskunsági Nemzeti Park

Kiskunsági Nemzeti Park Kiskunsági Nemzeti Park Forrás: http://www.foek.hu/zsibongo/termve/np/knp.htm A nemzeti park területei szinte Budapest határában kezdődnek, és a Duna menti síkságon, a Duna Tisza közi síkvidéken, valamint

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens

Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék Ökológia Összeállította: Dávid János főiskolai docens ÖKOLÓGIAI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK biológiai rendszerek: az élő egyedek összessége és az élettelen környezet

Részletesebben

1.a Az ökológia törtenete, fogalma

1.a Az ökológia törtenete, fogalma 1.a Az ökológia törtenete, fogalma Az ókorban Arisztotelész feltételezte, hogy a populációk egyedszámát csak külső hatások befolyásolják, a középkorban Grannt ( XVII.sz.)próbált meg először a lakosság

Részletesebben

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus Kedves Tanárok! Az alábbi kisfilmek a természettel, környezetvédelemmel foglalkozó emberek, szervezetek munkáját mutatják be. Az egyes fejezetek után kérdéseket teszünk fel a filmekben elhangzott kérdésekkel

Részletesebben

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez A megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását, valamint a településrendezési tervek készítését és használatát elősegítő

Részletesebben

Makói útikalauz. és a város lógója. Makó város Csongrád megyében a Maros jobb partján, a román határ közelében helyezkedik el.

Makói útikalauz. és a város lógója. Makó város Csongrád megyében a Maros jobb partján, a román határ közelében helyezkedik el. Makói útikalauz Kora tavasszal vitt errefelé utunk. Én nagyon kíváncsi voltam, mert mindig azt hallottam a várossal kapcsolatban: makói hagyma. Így aztán utánanéztem jó előre a településnek, olvastam róla,

Részletesebben

BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András

BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András 1 BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András A biodiverzitás korunk kulcsszava, mely a görög biosz, illetve latin diversitas szavak jelentésének megfelelően a biológiai sokféleséget jelenti ideértve mind a genetikai,

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

SUBIECTELE Limba maghiar

SUBIECTELE Limba maghiar ROMÂNIA JUDEUL TIMI MUNICIPIUL TIMIOARA DIRECIA DE MEDIU SERVICIUL PROTECIA MEDIULUI SUBIECTELE Limba maghiar pentru competiia intercolar în vederea seleciei unitilor colare (elevi i cadre didactice) care

Részletesebben

GENCSI ZOLTÁN* beköszöntõ aszály. A gyepek ál- 234 Erdészeti Lapok CXLIII. évf. 7-8. szám (2008. július-augusztus) Fotó: Gencsi Zoltán

GENCSI ZOLTÁN* beköszöntõ aszály. A gyepek ál- 234 Erdészeti Lapok CXLIII. évf. 7-8. szám (2008. július-augusztus) Fotó: Gencsi Zoltán GENCSI ZOLTÁN* Erdõk a Hortobágyon Fotó: Gencsi Zoltán Erdõs-mocsaras táj vagy õspuszta? Generációk talaj- és növénytani oktatásában alaptétel volt: a honfoglaló magyarok az Alföldön erdõs-mocsaras tájat

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

Mit tennék a vizek védelmében

Mit tennék a vizek védelmében Mit tennék a vizek védelmében Marcal folyó Készítette: Bálint Brigitta Magyargencsi Sportegyesület Bevezető Bizonyára sokan hallottak már a Dunántúl szívében emelkedő Somló-hegyről és bortermő vidékéről,

Részletesebben

Nincs öntermékenyítés, de a véges méret miatt a párosodó egyedek bizonyos valószínűséggel rokonok, ezért kerül egy

Nincs öntermékenyítés, de a véges méret miatt a párosodó egyedek bizonyos valószínűséggel rokonok, ezért kerül egy Véges populációméret okozta beltenyésztettség incs öntermékenyítés, de a véges méret miatt a párosodó egyedek bizonyos valószínűséggel rokonok, ezért kerül egy utódba 2 IBD allél Előadásról: -F t (-/2)

Részletesebben

ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken

ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Kódszám: Séta a Balaton-felvidéken A Káli-medence a Balaton-felvidéken található. Honfoglaló ősünknek, Kál vitéznek őrzi a nevét. Az Árpád-korban

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,

Részletesebben

3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232. Versenyző iskola neve:.. ... Csapattagok:...

3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232. Versenyző iskola neve:.. ... Csapattagok:... Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26. Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Magyarország nemzeti parkjai II. Természetvédelmi alapozó ismeretek

Magyarország nemzeti parkjai II. Természetvédelmi alapozó ismeretek Magyarország nemzeti parkjai II. Természetvédelmi alapozó ismeretek Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) Főbb adatok 1991-ben, ötödikként megalakult nemzeti parkunk,

Részletesebben

"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"

Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében "Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Nyíregyháza 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner E-misszió Természet- és

Részletesebben

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban

Részletesebben

A rendelet hatálya. A védetté nyilvánítás célja

A rendelet hatálya. A védetté nyilvánítás célja A Békésszentandrás Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011.(VII.18.) önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról Békésszentandrási Nagyközség

Részletesebben

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek Egy kis segítség. A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek hívták, mai nevét arról kapta, hogy a régiek szerint

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN

TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN Sallai R. Benedek természetvédelmi mérnök jelölt KONZULENS: Dr. Bihari Zoltán egyetemi adjunktus KONZULENS:

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük A zavarás lehet: predáció/herbivoria/parazitizmus

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Dobrosi Dénes független kutató Ökológia és természetvédelem című műhelytalálkozó, NEKI Budapest, 2015.07.08. Kis patkósorrú

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

ÁTTEKINTŐ TÉRKÉP MEZŐNYÁRÁD KÖRNYEZET. Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft. 3530 Miskolc, Rákóczi u. 11. sz. Tel./fax: 36-06 - /46/ 327-924

ÁTTEKINTŐ TÉRKÉP MEZŐNYÁRÁD KÖRNYEZET. Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft. 3530 Miskolc, Rákóczi u. 11. sz. Tel./fax: 36-06 - /46/ 327-924 RÉGIÓ árosépítészeti és Műemléki Tervező Kft. 3530 Miskolc, Rákóczi u. 11. sz. Tel./fax: 36-06 - /46/ 327-924 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék Tervezők Tervezői nyilatkozat Településrendezési terv ÁTTEKINTŐ

Részletesebben

Vadludak és vízimadarak Tatán

Vadludak és vízimadarak Tatán Tata kincsei Tata a Vizek Városa Tata, 2012. április 13. Vadludak és vízimadarak Tatán Musicz László, elnök Magyar Madártani Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoport Tatai Öreg-tó 1977-ben megyei jelentőségű

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

Feljegyzés. Dunaharaszti Város Önkormányzata. Tisztelt Városi Önkormányzat!

Feljegyzés. Dunaharaszti Város Önkormányzata. Tisztelt Városi Önkormányzat! Feljegyzés Dunaharaszti Város Önkormányzata Tisztelt Városi Önkormányzat! A Dunaharasztin is jelen lévő civil szervezet, a Zöldszív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom,valamint a Dunaharaszti Környezetbarátok

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Az ökológia alapjai Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Állatföldrajz Tárgya: a fajok elterjedése, ennek folyamatai ill. okai Néhány alapfogalom Fauna: valamely

Részletesebben

Magyarországi vadak etológiája

Magyarországi vadak etológiája Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány. Művi értékvédelem

Örökségvédelmi hatástanulmány. Művi értékvédelem Örökségvédelmi hatástanulmány Művi értékvédelem A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Tv.) 66. (2) bekezdése alapján kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész

Részletesebben

Természetvédelmi biológia

Természetvédelmi biológia Természetvédelmi biológia 8. Populáció- és fajszintő védelem: a kis populációk problémái. A populációvédelem elméleti és gyakorlati alapjai. A kis populációk problémái A populáció definíciója: azonos élıhelyen

Részletesebben

Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt

Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt A NyDOP-2009-2.1.1./C.D.E pályázati program keretén belüli Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt címen lehetőség nyílik a soproni

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

GY EF KT BF. Elérhető pontszám: 100 pont FIGYELEM!!! A VÁLASZOKAT MÁSOLD ÁT AZ ÉRTÉKELŐLAPRA!

GY EF KT BF. Elérhető pontszám: 100 pont FIGYELEM!!! A VÁLASZOKAT MÁSOLD ÁT AZ ÉRTÉKELŐLAPRA! KAÁN KÁROLY 24. ORSZÁGOS TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETISMERETI VERSENY ISKOLAI FORDULÓ 2016. Elérhető pontszám: 100 pont FIGYELEM!!! A VÁLASZOKAT MÁSOLD ÁT AZ ÉRTÉKELŐLAPRA! 1. feladat.. AZ ERDŐ FÁI 12 p Írd

Részletesebben

KIS-BALATON ÖKOTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSAINK ISKOLÁKNAK 2015

KIS-BALATON ÖKOTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSAINK ISKOLÁKNAK 2015 KIS-BALATON ÖKOTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSAINK ISKOLÁKNAK 2015 Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság +36-30-664-0404 A Kis-Balaton fokozottan védett területe, annak méltán híres, a Tüskevár hangulatát

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése Jelen tanulmány fő fókuszpontjában a kiskunhalasi Sós-tó van, de e tanulmány

Részletesebben

Hidrológiai és hidrogeológiai helyzetfelmérés az Ormánságban Diplomadolgozat

Hidrológiai és hidrogeológiai helyzetfelmérés az Ormánságban Diplomadolgozat Pannon Egyetem Georgikon Kar Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék Tanszékvezető: Dr. Anda Angéla, egyetemi tanár Konzulens: Dr. Anda Angéla, tanszékvezető, egyetemi tanár Dr. Müller Imre, címzetes egyetemi

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese? TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó

Részletesebben