Magyarország nemzeti parkjai II. Természetvédelmi alapozó ismeretek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyarország nemzeti parkjai II. Természetvédelmi alapozó ismeretek"

Átírás

1 Magyarország nemzeti parkjai II. Természetvédelmi alapozó ismeretek

2 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994)

3 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) Főbb adatok 1991-ben, ötödikként megalakult nemzeti parkunk, melyet 1994-ben jelentősen kibővítettek, és átnevezésre is került. Területe: 1991-ben ha, 2013-ban ,3 ha. Az igazgatóság székhelye: Sarród Érintett megyék: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas Címer: Korábban: kócsag, hansági és fertői táj stilizált képe, ma nyári ludak stilizált képe.

4 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994)

5 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994)

6 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) Főbb adatok A nemzeti park mellett az igazgatóság felügyel 3 tájvédelmi körzetet, 6 természetvédelmi területet és 16 Natura 2000 területet. A terület ha-on 1979 óta a Bioszféra Rezervátum hálózat része. A Fertő-tó és a Nyirkai-hany szerepel a Ramsari jegyzékben. A Nemzeti Park Fertő-táji része 2001-óta Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj néven a Világörökség része. Az igazgatóság működési területén található Pannonhalmi apátság 1996-ban Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete néven került fel a Világörökségi jegyzékre.

7 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) Főbb adatok Első és egyetlen olyan, országhatáron fekvő nemzeti parkunk, amelynek a határon túli, (osztrák) része is nemzeti park. Az osztrák rész hektár kiterjedésben 1993 óta nemzeti park.

8 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei A Fertő-tavon határokon átívelő nemzeti park létrehozása először osztrák részről merült fel az 1970-es évek végén. Az előkészületek már 1976-től kezdetüket vették az osztrák és a magyar oldalon egyaránt. A nemzeti park alapjául az 1977-ben hektáron létrehozott Fertő-Tó TK szolgált. Magyar oldalon végül 1991-ben Fertő-tavi Nemzeti Park néven Keresztes K. Sándor miniszter nemzeti parkká nyilvánította a területet. Az osztrák oldalon 1992-ben hozott törvényt a Burgenlandi parlament a nemzeti park osztrák oldalának létesítéséről. Az ünnepélyes közös megnyitóra 1994-ben került sor. Az igazgatóság sarródi székhelyét, a kócsagvárat 1993-ban adták át.

9 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei A nemzeti parkhoz 1994-ben hozzácsatolták az 1976-ban létrehozott Hansági Tájvédelmi Körzetet, és ekkor a nevét is Fertő-Hanság Nemzeti Parkra változtatták. Legutóbb 1999-ben került sor bővítésre amikor a Répce-menti területeket csatolták a nemzeti park területéhez. Fertő-Hanság Nemzeti Park / Fertő-táj/Fertő-tó

10 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) A Fertő-Hanság Nemzeti Park területe négy fő részre osztható. A Fertő-táj foglalja magába a Fertő-tavat, a körülötte elterülő, helyenként több kilométer széles nádast, a part mentén található szikes réteket, mocsár- és lápréteket, illetve a Fertőmelléki-dombsor egy részét. A Fertő-tájtól keletre helyezkedik el a Hanság-medencéje, mely egykor összefüggő vízrendszert alkotott a Fertővel. A Hanság medencéjét a bősárkányi torok egy keleti és egy nyugati medencére osztja, melyeket ma Dél- és Észak-Hanságnak nevezünk. A Hanságtól délre található az ún. Tóköz, amely két kisebb területre osztható: a Barbacsi-tó és környéke, illetve a Fehértó és környéke. Végül a nemzeti parkhoz tartozik a Répce-menti terület, amely a Répce szabályozatlan, Nagygeresdtől Répceszemeréig tartó szakaszát takarja.

11 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) Fertő-táj Répce-mente Hanság Tóköz Ürge (Spermophilus citellus) FV

12 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) Fertő-táj Fertő-tájon az észak-déli fekvésű Fertőt, és a tó környékét értjük. A táj a Keleti Alpok kristályos tömbjének felgyűrődése következtében, egy törésvonal mentén alakult ki. A tó melletti dombsort az Alpok nyúlványainak kristályos palarögeire rakódott lajtamészkő és lajtahomok alkotja. Fertő-Hanság Nemzeti Park / Fertő-táj/Szárhalom

13 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) Fertő-táj (Fertő-tó és a nádas) Az átlagosan egy méteres vízmélységet sem elérő, ingadozó vízállású szikes tó az évezredek során többször - utoljára ben - kiszáradt. Közepes vízállás esetén a tó hossza közel 36, átlagos szélessége több mint 8 km. A partvonal hossza több mint 64 km, amelyből hazánk területén még 24 km sincs. A 309 négyzetkilométer tófelületből hazánk területén csak 75 négyzetkilométer (24 %), erősen elnádasodott terület fekszik, de a Balaton után természetes tavaink közül így is a második helyen áll.

14 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) Fertő-táj (Fertő-tó és a nádas) A Fertő medencéje évezredekig közvetlen kapcsolatban volt a Hansággal, árvizek idején a Dunával és mellékfolyóival is, amelyek ilyenkor egy vízrajzi egységet képeztek. A két nagy mocsár a XVI. század közepétől a kisebb-nagyobb rendszerességgel folyó műszaki beavatkozások, vízrendezések, lecsapolások, csatornázások, útépítések következtében 1912-ben - a Hansági főcsatorna mexikópusztai zsilipjének megépítésével, illetve üzembe helyezésével vált el egymástól.

15 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) Fertő-táj (Fertő-tó és a nádas)

16 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) Fertő-táj (Fertő-tó és a nádas) A Fertő magyar oldalának nagy része nádas mocsár. Az összefüggő mocsárvilágot csak a belső tavak, valamint a közlekedés céljára létrehozott vízi utak (csatornák) hálózata töri meg. A növénytani szempontból nem túlzottan változatos nádasok között, kisebb nagyobb foltokban gyékényes és telelősás állományok, a part menti területeken pedig magassásosok találhatók. A viszonylag szegény növényvilág azonban rendkívül gazdag állatvilágnak biztosít élőhelyet. Gerinctelen fajai közül a szitakötők kiemelkedő jelentőségűek. Hazai és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő a tó halfaunája, az elmúlt évtizedek kutatásai során 35 fajt mutattak ki a tóból.

17 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) Fertő-táj (Fertő-tó és a nádas) A tó kétéltű és hüllő állománya országos jelentőségű, békák, gőték tízezrei fejlődnek a nádas mocsárban és vonulnak keresztül minden évben a fertő-parti közúton. Kétségtelen azonban, hogy a területen előforduló természeti értékek közül a leglátványosabb élőlények madarak. Kiemelkedik ezek közül a több mint 700 párral fészkelő nagy kócsag, a százával költő nyári lúd és a szintén nagy számban itt lévő vörös gém, de további számos madárfaj jelentős állományai fészkelnek a területen.

18 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) Fertő-táj (Fertő-tó és a nádas) A Fertő jelentősége nemcsak a fészkelő madárvilág számára kiemelkedő. Madarak tízezreinek jelentős gyülekező helye a madárvonulás során. A tömegesen vonuló fajok közül csak néhányat említve, több tízezres csapatokban jelennek meg minden tavasszal és ősszel, enyhébb teleken át is telelve az ún. északi ludak (vetési lúd, nagy lilik stb.), őket a rétisasok követik északról.

19 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) Fertő-táj (Szikes puszta, szikes tavak térsége) A Fertő-tó keleti partján található mélyebb fekvésű területek egykor a Fertő árterületei voltak. Valószínűleg csak a vízrendezések után alakultak, a Fertő szikes vizével összeköttetésben lévő talajvíznek köszönhetően, szikes pusztává. A sótartalom koncentrációjától függően szikes növényfajok fordulnak elő ezeken az élőhelyeken. Gazdag a szikes puszta állatvilága is, jelentős állománya él itt például az ürgének. Ürge (Spermophilus citellus) FV

20 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) Fertő-táj (Szikes puszta, szikes tavak térsége) A füves élőhelyek közé ékelődve több, időszakos vízborítású, sekély vizes, részben szikes tó is található (Cikes, Borsodi, Nyéki szállás, Paprét), amelyek az 1990 óta folyó vizes élőhely-rekonstrukciók eredményeképp alakultak ki. A 600 hektáron megvalósult élőhely-rekonstrukció a Fertő-tó egykori áradásai után visszamaradó tocsógos, sekély vizes területeket próbálja helyettesíteni, amelyek a szabályozások után megszűntek. A sekély átlagban csupán cm-es vízzel rendelkező, nyár végére kiszáradó tavak fontos gyülekező, vonuló, táplálkozó, fészkelő, vagy éppen éjszakázó helyei a különböző madárfajoknak. A parti madarak mellett nagy számban láthatók a különböző récefajok, de a gémek és a kócsagok is kijárnak a nádasból táplálkozni.

21 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) Fertő-táj (Szárhalmi-erdő és a környező láprétek) A Fertőmelléki-dombvonulat a Lajta-hegység folytatása déli irányban, alapkőzetét tekintve lajta mészkő. Természetvédelmi szempontból kiemelkedő értékű a Sopron és Fertőrákos között található Szárhalmi-erdő, amely a hozzákapcsolódó láprétekkel nemcsak az egész Nyugat-Dunántúl egyik legértékesebb területe, több tucat védett és fokozottan védett faj élőhelye. A Szárhalom növényzete a domborzati viszonyok, a talajmélység és a talajtípusok változatossága miatt igen mozaikos. Fertő-Hanság Nemzeti Park / Fertő-táj/Szárhalom

22 Lápi hízóka (Pinguicula vulgaris) FV Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) Fertő-táj (Szárhalmi-erdő és a környező láprétek) Fontosabb erdőtársulásai a gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, a cseres tölgyesek és a molyhos tölgyesek. Az erdők között részben a talajviszonyoknak, részben a korábbi legelő-gazdálkodásnak köszönhetően értékes rendkívül fajgazdag lejtősztyeppek és sziklagyepek alakultak ki. Az erdő kiemelkedő jelentőségű a fertőben élő kétéltűek és hüllők telelése szempontjából. A dombság lábainál láp- és mocsárréteket találunk, amelyek közül kiemelkedő értéket képvisel a Kistómalmi láprét. Egyedül itt él hazánkban a fokozottan védett rovarevő lápi hízóka és a sápadt ujjaskosbor.

23 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) Hanság és a Tóköz Az egykori Hany korábban magába foglalta hazánk legnagyobb lápterületét, de mára vadvizeinek, mocsarainak nagy része a vízrendezések következtében kultúrterületekké alakult át. E nagyon értékes vízi világnak előbb a tájvédelmi körzet, majd a nemzeti park csupán a töredékét tudta megmenteni. A Hanság felszíne a peremvidékektől kiindulva a medence belseje felé folyamatosan, ugyanakkor az egész terület Győr irányában is lejt. A terület sík, környezeténél átlagosan három-négy méterrel mélyebb fekvésű. Kialakulása süllyedéssel kezdődött, amelybe kavics, homok és világosabb színű agyagréteg rakódott le, a medence lefolyástalanná vált, amelyben az évezredek során vastag tőzegréteg keletkezett.

24 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) Hanság és a Tóköz A múlt század elején elkezdett vízszabályozási munkák hatására az úszó lápok és mocsarak nagy része megszűnt, a láp visszahúzódott, magkezdődött a rétek feltörése, a tőzegbányászat, az égerfa állományok kitermelése, és a mélyebb fekvésű területek beerdősítése. Ezáltal sorra megszűntek az egykori rákászok, csíkászok, halászok, pákászok és madarászok megélhetését biztosító tavak és mocsarak. Az egykor több ezer hektár kiterjedésű nyúlfarkfüves láprétekből és kiszáradó kékperjés láprétekből ma már csak néhány száz hektár maradt meg az Észak-Hanságban.

25 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) Hanság és a Tóköz A Hanságban a fás területek aránya egészen az 1960-as évekig egészen csekély volt, de több helyen fordultak elő égerlápok, fűzlápok, illetve a mára már kipusztult nyírlápok. A lecsapolásokat követően az erdővel borított területek jelentős átrendeződése következett be, de a ma megtalálható láperdők (Csíkoséger, Figurák) mindenképpen kiemelkedő értéket képviselnek. Fertő-Hanság Nemzeti Park /Hanság/Csikos-égeres

26 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) Hanság és a Tóköz A lecsapolásokat követően a hansági tavak többsége megszűnt, mindössze a Fehértó és a Barbacsi-tó maradt meg. A tőzegbányászat következtében alakultak ki kisebb tavak (Királytó, Tündértó és Fövenyes-tó), ezek és a lecsapoló-öntöző rendszer csatornái nyújtottak menedéket az egykori lápvilág hínár-, hal- és kétéltű fajainak. A nyílt vizes élőhelyek és a mocsárvilág helyreállítását célozzák a ben megindult hansági vizes élőhely-rekonstrukciók, amelyek első lépése a Nyirkai-Hanyban valósult meg és jelenleg van folyamatban az Osli-Hany elvizesítése. A tóközi tavak mindig is jelentős madárélőhelynek számítottak, az elárasztott Nyirkai-Hanyt pedig gyorsan felfedezték a költő és vonuló madárfajok.

27 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) Répce-menti mocsárrétek és a Csáfordi-erdő A Répce Nagygeresdtől Répceszemeréig tartó szabályozatlan szakaszán csaknem eredeti állapotában tanulmányozható a kisvízfolyások növény- és állatvilága, folyó árterén található, rendszeresen kaszált mocsárrétek, a keményfa és puhafaligetek. A Répce-mente védett területein az erdők mellett nagy kiterjedésű ártéri mocsárrétek és nedves kaszálórétek is találhatók, melyek fennmaradásának feltétele az évszázadokon keresztül jellemző gazdálkodás folytatása. Fertő-Hanság Nemzeti Park /Répce-menti mocsárrét

28 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) Répce-menti mocsárrétek és a Csáfordi-erdő Az itt található természeti értékek közül legnagyobb figyelmet mindig is a Csáfordjánosfa határában található maradvány ártéri erdő, a Csáfordi Tőzikés erdő kapta. Az öreg, éves kocsányos tölgyek és magas kőrisek alatt kora tavasszal milliónyi tavaszi tőzike virágzik. A közvetlenül Répce-mentén fehér fűz alkotta puhafaligetek találhatók. Fertő-Hanság Nemzeti Park /Csáfordi-erdő

29 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) Kultúrtörténeti értékek A nemzeti park döntő többsége olyan területeken lett kijelölve, melyeken korábban mindig jelentős volt a víz általi befolyásoltság. Ennek megfelelően a terület kultúrtörténeti értékei elsősorban a vizes élőhelyeken jellemző gazdálkodási formák közül kerülnek ki. Ilyen a rákászat, csíkászat, halászat, pákászat és madarászat. A Fertő-táj kiemelkedő kulturális értékekben gazdag, ezért 2001-ben Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj néven a Világörökség részévé nyilvánították.

30 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) Az igazgatóság fontosabb kiadványai Kócsagvári füzetek: a nemzeti park értékeit bemutató sorozat Kócsagtoll: A Fertő-Hanság NP és a Neusiedler See-Seewinkel NP közös, német és magyar nyelvű folyóirata.

31 Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991/1994) Ajánlott irodalom

32 Duna-Dráva Nemzeti Park (1996)

33 Duna-Dráva Nemzeti Park (1996) Főbb adatok 1996-ban, hatodikként megalakult nemzeti parkunk. Területe: 1996-ban ha, 2013-ban ,6 ha. Az igazgatóság székhelye: Pécs Érintett megyék: Baranya, Tolna, Somogy, Bács-Kiskun Címer: A két folyót szimbolizáló stilizált repülő madár

34 Duna-Dráva Nemzeti Park (1996)

35 Duna-Dráva Nemzeti Park (1996)

36 Duna-Dráva Nemzeti Park (1996) Főbb adatok A nemzeti park mellett az igazgatóság felügyel 5 tájvédelmi körzetet, 19 természetvédelmi területet és 72 Natura 2000 területet. A nemzeti park érintettségével ha-on 2012-ben jött létre a Mura-Dráva-Duna határon átnyúló bioszféra rezervátum. Az igazgatóság kezelésébe tartozó területek közül több is szerepel a Ramsari jegyzékben. Az igazgatóság működési területét érintően 2000-ben a Pécsi ókeresztény sírkamrák a Világörökség részévé váltak.

37 Duna-Dráva Nemzeti Park (1996) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei Az Alsó-Duna ártér legértékesebb, Gemenci erdőtömbjének nemzeti parkká nyilvánítása a második világháború után többször is felmerült. A későbbi nemzeti park területegységei közül a Gemenci-erdőt ben, a Béda-Karapancsai erdőtömböt 1989-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították. (Ezek akkori kezelését a Kiskunsági NPI végezte.) 1996-ban a Duna menti két TK-ből és a Dráva mentén mintegy 150 km hosszan elnyúló keskeny sávból, illetve további kisebb területekből létrehozták a nemzeti parkot.

38 Duna-Dráva Nemzeti Park (1996) A nemzeti park területe tíz különálló területegységből tevődik össze, melyek közül a legnagyobb és legértékesebb, összefüggő Gemencet, és az országhatár mellett fekvő Béda-Karapancsai erdőtömböt tekinthetjük a nemzeti park törzsterületének, amelyek nélkül a terület nyilvánvalóan nem kaphatta volna meg mai rangját. A Gemenci erdő legészakibb pontjától a Dráva-sík legnyugatibb pontjáig a Duna-Dráva vonalán a távolság több kétszáz kilométernél, amelyből a Dráva melletti keskeny sáv maga közel 150 km hosszú.

39 Duna-Dráva Nemzeti Park (1996) Gemenc és Béda-Karapancsa A Gemenci erdő több, mint húszezer hektáros tömbje természetvédelmi szempontból a Duna magyarországi szakaszának legértékesebb darabja, ahol a számtalan beavatkozás ellenére az egykori Duna-ártér képe és élővilága az eredetire legjobban hasonlít. A Dunának ezen a szakaszon az esése csökken, így sebessége is kisebb, ezért középszakasz jellegűvé válik. Kanyarogva (meanderezve) folyt, a magával hozott iszapból és homokból zátonyokat épített, állandóan változtatta medrét. A túlfejlett kanyarokat természetes úton átvágta, így keletkeztek a holtágak és a mélyebb területen a belső tavak. A folyó vízrendezése alapjaiban változatta meg ezt a helyzetet.

40 Duna-Dráva Nemzeti Park (1996) Gemenc és Béda-Karapancsa A folyószabályozások során a jeges árak gyorsabb levonulása, valamint a hajózás érdekében a kanyarokat átvágták, a folyót gátak közé szorították. A medret a gyorsabban folyó víz kimélyítette, ezért a vízszintje csökkent, sőt ez a talajvízszint jelentős csökkenését eredményezte. A holtágakkal tarkított sárközi szakaszon az árvízvédelmi töltést a folyamtól viszonylag távolabb építették meg. Így maradhatott fenn Európa egyik legnagyobb összefüggő hullámtere, Gemenc.

41 Duna-Dráva Nemzeti Park (1996) Gemenc és Béda-Karapancsa A gátak megépítésével a Duna és a holtágak kapcsolata megszakadt, a vízszintsüllyedés a fokokkal is megszüntette az összeköttetést. A mentett oldalon elmaradtak az árvizek, megkezdődött a kiszáradás. A nemzeti park ennek a természetes ártéri élő rendszernek a maradványait őrzi, és kiemelkedően fontos értékű a természetvédelemnek, mert Európában alig maradt meg ilyen kiterjedt ártéri vizes élőhely rendszer.

42 Duna-Dráva Nemzeti Park (1996) Gemenc és Béda-Karapancsa A Duna zátonyai durva homokból épülnek fel, ezért alacsony vízálláskor meglehetősen kiszárad a termőhely. Az ilyen élőhelyen jönnek létre a bokorfüzesek. Az iszapos homokkal borított partokon, a holtágak mentén fűzligetek fordulnak elő, melyek a fehér fűz ezüstös lombjáról messziről felismerhetők, tavasszal rendszerint elöntésre kerülnek. A holtágak kiemelkedő jelentőségű élőhelyei a területnek. A tölgy-kőris-szil ligeterdők a magas ártéren találhatók. Az eddigi kutatások szerint 51 halfaj előfordulását bizonyították a dunai területről.

43 Duna-Dráva Nemzeti Park (1996) Gemenc és Béda-Karapancsa Gemenc és Béda-Karapancsa madárvilágának a fekete gólya és a rétisas állománya európai jelentőségű. A legnagyobb hazai fekete gólya populáció védelme az igazgatóság kiemelt feladatai közé tartozik. A vonulási időszakban madárvendégek ezrei találnak táplálkozó és pihenőhelyet az ártéren. A Gemencen elejtett gímszarvasok trófeái világhírűek. Az itt élő állomány kiemelkedő genetikai adottságú.

44 Duna-Dráva Nemzeti Park (1996) A Dráva a Tiroli-Alpokban ered, hazánk területét Őrtilosnál éri el. A folyó gyors, esése jelentős, sok hordalékot hoz magával. Az esése a magyar szakaszon fokozatosan csökken, hordalékát lerakja. A Dráva jellegzetes képződményei a zátonyszigetek, melyek folyamatosan épülnek és pusztulnak, ezáltal a helyüket is változtatják. Jellegzetes élőhelyei a pionír társulások. A Dráva-mente A Dráva és mellékfolyóinak árterét holtágak és galériaerdők kísérik. A partot puhafás ligeterdők övezik, a magasabb térszíneken a tölgykőris-szil ligeterdő válik uralkodóvá. A hajdani erdőirtások helyén ma fajgazdag másodlagos élőhelyek: nedves rétek, mocsárrétek alakultak ki.

45 Duna-Dráva Nemzeti Park (1996) A Dráva-mente A nemzeti park Dráva-menti szakaszának változatos élőhelyein csaknem állatfaj él. A folyó hazai szakaszában 48 halfaj bizonyítottan előfordul A halállomány fenntartásában kiemelkedő jelentősége van a Dráva homok- és kavicspadjainak, mivel ezek egyes folyami halak utolsó ikrázó helyei. A kopár kavicszátonyokon költ a kis csér, a kis lile és a küszvágó csér is itt fészkel. A folyót kísérő magaspart, a függőleges löszfal lakótelepet biztosít a parti fecskéknek, gyurgyalagoknak, de fészkelnek itt jégmadarak is. A Dráva a vízimadarak vonulásában és telelésében meghatározó szerepet tölt be. Az állóvizek befagyása után sok ezer madár gyülekezik ide a nyílt víztükörre.

46 Duna-Dráva Nemzeti Park (1996) A Barcsi borókás A barcsi borókás Somogy déli részén alakult ki, mely homokpuszta gyepekkel, égerlápokkal, tavakkal, magassásos és mocsárrétekkel, csereskocsányos tölgyesekkel tarkított jellegzetes táj. Az ősborókásnak nevezett nyíres-borókás erdő az egykori csereskocsányos tölgyesek irtása és legeltetése által másodlagosan jött létre. A lápos élőhelyeken tömegesen tanyázó kétéltűek a fekete gólya számára kiváló táplálkozási lehetőséget biztosítanak. A borókás gazdag állatvilágára jellemző, hogy a kutatók ebben a térségben több, mint 700 nagylepke fajt írtak össze.

47 Duna-Dráva Nemzeti Park (1996) Zákány-Őrtilos A Dráva mentén fölfelé haladva a nemzeti park utolsó területegysége a Zákány-Őrtilosi dombok, amelyek a vályogtalajon kialakult, hazánkban páratlan növényfajok és társulások otthona. A területre jellemzőek az illír bükkösök, az illír gyertyános-tölgyesek valamint az éger- és kőrisligetek.

48 Duna-Dráva Nemzeti Park (1996) Kultúrtörténeti értékek Fokgazdálkodás A Duna mentén élő lakosság a XVIII. század végéig nem kísérelte meg útját állni az árvizeknek, hanem éppen ellenkezőleg, mind nagyobb területeket próbáltak bekapcsolni e természetes folyamatba. A Dunán évenként érkező hatalmas víztömeget nagyrészt mesterséges csatornák, úgynevezett fok -ok segítségével szétvezették a halászó víznek alkalmas tavakba, mélyedésekbe, a kaszálókra, legelőkre, gyümölcsösökbe. Közben a lassú áradással párhuzamosan mentették értékeiket és az állataikat. Ez a módszer a fokgazdálkodás, amely minimálisra csökkentette az árvíz pusztító hatását, valamint biztosította az itt élő emberek megélhetését, elsősorban bőséges haláldást adott. A halászat mellett a rideg állattartás, a ló és a szürke marha tartása a legfontosabb ártéri gazdálkodási forma.

49 Duna-Dráva Nemzeti Park (1996) Kultúrtörténeti értékek Tradicionális foglalkozások A régi mesterségek a teknővájás és a kosárfonás a puhafaligetekhez kötődtek. A keményfás erdők kiváló faanyagát palánkvárak építésére, hamuzsír készítésére használták fel. Az Ormánság egyes falvai - Kórós, Drávaiványi, Adorjás, Kovácshida nevezetesek a festett fakazettás templomaikról.

50 Duna-Dráva Nemzeti Park (1996) Az igazgatóság fontosabb kiadványai Paeonia: az igazgatóság 2003-ban indított tudományos folyóirata.

51 Duna-Dráva Nemzeti Park (1996) Ajánlott irodalom

52 Körös-Maros Nemzeti Park (1997)

53 Körös-Maros Nemzeti Park (1997) Főbb adatok 1997-ben, hetedikként megalakult nemzeti parkunk. Területe: 1997-ben ha, 2013-ban ,5 ha. Az igazgatóság székhelye: Szarvas Érintett megyék: Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok Címer: Túzok

54 Körös-Maros Nemzeti Park (1997)

55 Körös-Maros Nemzeti Park (1997)

56 Körös-Maros Nemzeti Park (1997) Főbb adatok A nemzeti park mellett az igazgatóság felügyel 4 természetvédelmi területet és 39 Natura 2000 területet. Az igazgatóság működési területén tájvédelmi körzet nincs. A nemzeti park több területe is szerepel a Ramsari jegyzéken. Körös-Maros Nemzeti Park/Ördög-sánc

57 Körös-Maros Nemzeti Park (1997) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei A nemzeti park megalakulásáig a területet a Kiskunsági NP Igazgatóság végezte. A Körös-Maros Nemzeti Park létrehozásával kapcsolatban a szakma megosztott volt. Többek a nemzeti park ellen voltak, elsősorban azért, mert a területek túlzott elaprózottsága miatt nem felelt meg a nemzetközileg elfogadott előírásoknak. Ettől függetlenül 1997-ben Baja Ferenc miniszter a létrehozás mellett döntött. Területének 96%-a a már korábban védetté nyilvánított területekből állt. Érdekesség, hogy a beolvasztott területek több mint egynegyede korábban helyi jelentőségű védelmet élvezett.

58 Körös-Maros Nemzeti Park (1997) A nemzeti park jogilag 13 területegységből áll, de mivel több területegység is több területből épül fel ezért a tényleges részterületek száma több mint 20. Kis-Sárrét Mágor-puszta Bélmegyeri Fáspuszta Kígyósi-puszta Cserebökény Csanádi puszták Tompapusztai löszgyep Dévaványai-Ecsegi puszták Körös-ártér Kardoskúti Fehértó Maros-ártér Tatársánci ősgyep Csorvási löszgyep

59 Körös-Maros Nemzeti Park (1997) Az Erdélyi-szigethegységből érkező Sebes-Körös és több kisebb vízfolyás áradásai alakították a Kis-Sárrétnek nevezett vízivilágot. A hajdani Kis-Sárrét legépebben fennmaradt területe az Ugrai-rét és a Sző-rét. Az itt található mocsári társulások kiemelkedő értéket képviselnek. Kiterjedt nádasaikban ritka madárfajok fészkelnek. A Magyarország második legnagyobb halastórendszerének számító Biharugrai-halastavakat a XX. század elején kezdték el építeni ban már megindult a haltenyésztés. Kis-Sárrét A Biharugrai-halastavak mindig kedvelt pihenő- és táplálkozóterületei voltak a több tízezer példányt számláló őszi-tavaszi vonuló vadlúd- és récetömegeknek, partimadaraknak.

60 Körös-Maros Nemzeti Park (1997) Kis-Sárrét A halastórendszer a mocsármaradványokkal együtt 1997 óta a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. A területegységben találhatóak még nagy kiterjedésű, tájképi szempontból is látványos, természetközeli erdők, illetve jó állapotú, fajgazdag rétek, legelők és szikes gyepek is. Körös-Maros Nemzeti Park/Réhelyi látogatóközpont

61 Körös-Maros Nemzeti Park (1997) A Holt-Sebes-Körös partján az ártér fölé több, mint 7 méterrel magasodó kettős Mágori-domb a Kárpátmedence egyik legnagyobb és legjelentősebb újkőkori-bronzkori lakóhalma. Területén az 1968 és 1988 közötti időszakban végzett feltáró munka eredményeként őskori települések maradványai mellett a Csolt-nemzetség Árpád-kori monostorának maradványai kerültek napvilágra. Az erődítésszerű kerítésfallal körülvett monostor területén egy háromhajós kolostortemplom, majd bazilika, illetve kolostor állt. Mágor-puszta

62 Körös-Maros Nemzeti Park (1997) Mágor-puszta A Történelmi Emlékhelyet körülölelő Mágor-puszta a kis-sárréti mocsárvilágot tápláló Sebes-Körös valamikori árterülete, melyet a folyószabályozások során teljes hosszában új, töltések közé szorított mederbe terelt Sebes-Körös régi, természetes medre, a mai Holt-Sebes- Körös határol. A terület különleges botanikai értéke, hogy a lecsapolás előtti időket idéző vegetáció, a Holt-Sebes-Körös hínártársulásai, nádasai, gyékényesei, a medret kísérő ligeterdők, valamint az egykori árterület kiszáradása révén másodlagosan elszikesedett élőhelyek társulásai még megfigyelhetőek. A környező füves pusztákon mintegy 30 példányos túzokpopuláció él.

63 Körös-Maros Nemzeti Park (1997) Bélmegyeri fáspuszta A fáspuszta a szikes legelőn álló magányos, több száz éves kocsányos tölgyekkel, idős vadkörtefákkal az ősi erdőssztyep látványát idézi. Ez az élőhely azért képvisel kiemelkedő értéket, mert valamikor az Alföld jellegzetes erdőtársulása volt, melyből mára csupán néhány helyen maradtak meg állományok a Tiszántúlon. Körös-Maros Nemzeti Park/Bélmegyeri fáspuszta

64 Körös-Maros Nemzeti Park (1997) Dévaványa-Ecsegi puszták A Dévaványai-Ecsegi puszták a Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb részterülete. A terület őrzi a valamikori Nagy-Sárrét peremterületén fekvő, a folyószabályozásokat megelőzően a Tisza és a Berettyó áradásai által táplált egykori mocsárvidék jellemző élőhelyeinek maradványait, a hozzájuk kötődő jelentős növény- és állatfajokkal. A Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikespusztai élőhelyeket találunk. A pusztai térségek országos viszonylatban is jelentős élőhelyei két, világszinten veszélyeztetett ragadozómadárfajnak, a parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak.

65 Körös-Maros Nemzeti Park (1997) Dévaványa-Ecsegi puszták Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és hullámtere. A folyó mintegy 33 kilométeres, a Nemzeti Park területére eső szakasza azon ritka magyarországi folyószakaszok egyike, ahol nem történt meg a kanyarulatok átvágása a folyószabályozások során, így a folyó lassan meanderezve, az ősi mederben folyva hatalmas kanyarokat ír le. A folyómenti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe. Körös-Maros Nemzeti Park/Hortobágy-Berettyó

66 Körös-Maros Nemzeti Park (1997) Dévaványa-Ecsegi puszták A Nemzeti Park e részterülete mai élőhelyi adottságai mellett kiváló feltételeket biztosít a világszinten veszélyeztetett túzoknak. A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció a védelmi tevékenységnek köszönhetően az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott és jelenleg több, mint 500 egyedet számlál. Az igazgatóság védelmi tevékenysége elsősorban arra irányul, hogy a mezőgazdasági munkákat térben és időben úgy irányítsa, hogy azok ne veszélyeztessék a túzok-fészekaljakat. Azok a fészekaljak, amelyek veszélybe kerülnek, az ország minden részéről az igazgatóság dévaványai Túzokvédelmi Állomására kerülnek, ahol biztosítottak a feltételek a keltetéshez, a neveléshez és a visszavadításhoz.

67 Körös-Maros Nemzeti Park (1997) Kígyósi-puszta Ez az egykori folyóvölgyekkel, időszakos vízállásokkal szabdalt táj, Békés megyében mindig is az egyik legjelentősebb puszta volt. A Kígyósi-puszta geomorfológiáját, domborzati viszonyait tekintve a Nemzeti Park egyik legváltozatosabb részterülete. A Kígyósi-puszta képének meghatározó elemei a pusztát átszelő valamikori Maros medrek és az ezeket kísérő folyóhátak. A puszta alacsonyabb, szikes jellegű részein, elsősorban az északi részén fekvő Nagy-gyöpön és a Nagy-Csattogón, de a Nemzeti Park központi részén, Apáti-pusztán is jelentős vízállások alakulhatnak ki tavasszal. Kiemelkedő értéket képviselnek a Kígyósi-pusztán álló, a Maros-Körös közén máshol nem tapasztalható sűrűségben fekvő, az elhagyott folyómedreket kísérő halmok.

68 Körös-Maros Nemzeti Park (1997) Kígyósi-puszta A Nemzeti Parkban fekszik a szabadkígyósi Wenckheim-kastély és a hozzá tartozó kastélypark is. Az országos viszonylatban is a legjelentősebbek közé tartozó kastélyt Ybl Miklós tervei és irányítása alapján építették neoreneszánsz stílusban, Wenckheim Frigyes gróf megbízásából 1875 és 1879 között. Körös-Maros Nemzeti Park/Körös-ártér

69 Körös-Maros Nemzeti Park (1997) Körös-ártér A Nemzeti Park e részterülete a Hármas-Körös hullámterének Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyébe eső szakaszát foglalja magába. A Hármas-Körös hullámterén a folyószabályozások után kialakult másodlagos táj sajátossága, hogy az ősibb, természetes és a szabályozással létrejött új élőhelyek együtt találhatók meg. Különösen az alsó szakaszon, nagy kiterjedésű, tájképileg is kiemelkedő értéket képviselő ártéri kaszálóréteket találunk. A hullámtéri erdőket főként fűz-nyár ligetek alkotják, tölgy-kőris-szil keményfás ligeterdők már csak kis kiterjedésben jellemzőek. A hullámtér sok faj számára jelent kedvező életteret a környező alföldi kultúrtájban, gazdag flórája és faunája fontos szerepet játszik a mentett oldali vizes élőhelyek élővilágának fennmaradásában és megújulásában is.

70 Körös-Maros Nemzeti Park (1997) Cserebökény A Cserebökény név alatt ismert részterület Csongrád megye északkeleti szegletében található. A táj arculata, élővilágának változatossága magán viseli az egykori árterület és a szikes puszták jellegzetességeit. A drasztikus tájátalakulás ellenére a puszta legfőbb természeti értékét az itt költő és átvonuló madárfajok jelentik. A kék vércsének országos viszonylatban is jelentős fészkelőállománya él a területen. A puszta fontos szerepet tölt be a madárvonulásban is. Tavasszal a vizekkel borított réteken hatalmas vízi- és partimadár csapatok táplálkoznak és pihennek meg.

71 Körös-Maros Nemzeti Park (1997) Kardoskúti Fehértó E részterület a valamikori Vásárhelyi-puszta természetközeli állapotban fennmaradt központi részét, közte a Dél-Alföld legjelentősebb szikes tavát, a kardoskúti Fehér-tavat foglalja magába. A részterület a Dél-Tiszántúl egyik legnagyobb egybefüggő pusztafoltja. A rideg állattartás, a hagyományos rét- és legelőgazdálkodás hagyományai sok évszázad alatt egy olyan értékes élőhelyet alakítottak ki a rövidfüvű pusztán, amelyet az utóbbi másfélszáz év egyre intenzívebbé váló szántóföldi művelése sem tudott felszámolni. A speciális élőhelyi adottságú, ezért kiemelkedő értéket képviselő kardoskúti Fehér-tavat valójában két különböző eredetű tómeder alkotja.

72 Körös-Maros Nemzeti Park (1997) Kardoskúti Fehértó A keleti medence a Maros főágából alakult ki, és források biztosítják kevésbé szélsőséges vízjárását. A keletinél jóval szélesebb nyugati medence a Maros mellékágaiból alakult ki. Tipikus asztatikus víztér, ahol a tavasszal sekély vízzel borított, de nyár közepére, végére kiszárad a magas sótartalmú tómeder, mely legtöbbször a kora őszi időszakban is szárazon áll. A Nemzeti Park e részterületen a szikes pusztákra jellemző társulások egész sora megtalálható. Tavasszal és ősszel a Kárpát-medence egyik legfontosabb madárszállója. Az átvonuló darvak, vadludak, récék, partimadarak hatalmas számban jelennek meg a tó nyugati, kiszélesedő, nyílt vízzel borított részén.

73 Körös-Maros Nemzeti Park (1997) Kardoskúti Fehértó A Fehér-tó nemzetközi szinten is elismert vizes élőhely, 1979 óta a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. Az igazgatóság ezres egyedszámú őshonos magyar szürkemarha, illetve több százas cigája és racka juh állományt tart, melyek egyik törzstenyészete a kardoskúti Sóstói-telepen található. E régi magyar háziállatfajták legeltetésével biztosítható a Nemzeti Park területeinek kedvező természeti állapotban tartása, tenyésztésükkel egyben komoly génmegőrzési munka is folyik. Körös-Maros Nemzeti Park/Körös-ártér

74 Körös-Maros Nemzeti Park (1997) A terület vegetációja és a tájtörténeti kutatások alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Csanádi-puszták esetében a XIX. század második felében végrehajtott vízszabályozási munkálatok nem változtatták meg lényegesen az időszakosan vízzel borított területek nagyságát, és nem ennek hatására alakultak ki a terület szikesei, hanem azok már a holocén szikeseivel folytonos kapcsolatban állnak, ún. elsődleges, ősi szikesek. Tulajdonképpen három részből áll, a legészakibb, egyben legszárazabb és legszikesebb pusztafolt a Kopáncsi-puszta. Jól fejlett padkás szikeseket, szikereket találunk itt. Csanádi puszták A Csanádi-puszták középső tagja a Montág-puszta, melynek nyugati oldalát egy nagy kiterjedésű időszakos mocsár, a Nagy-Zsombék foglalja el.

75 Körös-Maros Nemzeti Park (1997) Csanádi puszták A legdélebbi a Királyhegyesi-puszta, mely a három pusztafolt közül a legváltozatosabb mikrodomborzati formákkal, talajtípusokkal, ennek következtében sokszínű növényvilággal rendelkezik. A Nemzeti Park területei közül itt maradtak fenn a legnagyobb kiterjedésben szikes területek közé ékelődő löszpusztagyepek. A Csanádi-puszták szárazabb részein fészkel a térség egyetlen túzokállománya és kedvelt területe ez a különböző ragadozómadárfajoknak is. A Montág-puszta keleti oldalán fekvő Nagy-Zsombék gazdag vízivilágnak köszönhető, 2008-ban a Montág-pusztát is felvették a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó vizes élőhelyek közé.

76 Körös-Maros Nemzeti Park (1997) Maros-ártér A Maros Magyarországra való belépésétől a szegedi torkolatig 50 kilométert tesz meg, 21 kilométert határfolyóként. A folyó jobb parti hullámterében Makó-Landori erdők néven 1990-ben nyilvánítottak védetté egy 421 hektáros területet. A Nemzeti Park Maros-ártér néven kialakított részterülete ennek bővítésével érte el jelenlegi kiterjedését. A Maros a Tisza mellékfolyói közül a legnagyobb esésű, legnagyobb vízhozamú és a legnagyobb hordalékszállítású. Ezáltal érvényre jutnak a természetes mederalakító folyamatai is, melyek ma is nyomonkövethetőek. Legnagyobb a vízgyűjtőterülete is, főként hegyvidéki mellékfolyókkal, így közvetlen kapcsolatot teremt a hegyvidék élővilágával. A terület felét kitevő erdőkben a hullámterekre jellemző kemény- és puhafás állományok váltják egymást.

77 Körös-Maros Nemzeti Park (1997) Tompapusztai löszgyep A mindössze 21 hektáros Tompapusztai löszgyep kis kiterjedése ellenére a Nemzeti Park egyik legértékesebb részterülete. Itt található Magyarország legnagyobb összefüggő, zonális helyzetű ősi löszpusztarét állománya, amely egy alföldi löszháton, a Csanádi-háton és nem szikes pusztai környezetben helyezkedik el. A területen jelenleg 274 edényes növényfaj előfordulása ismert, melyek nagy része kifejezetten a löszpusztarétekhez kötődik. A Tompapusztai löszgyep egyike a különleges életmódú, Magyarországon jelenleg mindössze tíz helyről ismert nyugati földikutya előfordulási helyeinek.

78 Körös-Maros Nemzeti Park (1997) Tatársánci ősgyep Két-három ezer évvel ezelőtt a Körös-Maros közének túlnyomó részét pusztai cserjésekkel és tatárjuharos lösztölgyesekkel tarkított löszpusztagyepek fedték. A szántóföldi művelés elterjedésével és a mezőgazdaság egyre intenzívebbé válásával a mezőségi talajú területeket teljes egészében feltörték, így az eredeti növénytakaró csak néhány kisebb foltban, kunhalmokon, határmezsgyéken maradt meg. Ilyen maradványfolt a Tatársánci ősgyep is, melynek értékét tovább fokozza a valamikori földvár kultúrtörténeti emlékegyüttese. A Nagytatársáncot az időszámításunk előtti VIII-V. században építették a környék lakói. Az Ős-Maros mellékágára félkörívben ráépített kettős, vizesárokkal kiegészített sáncvonal egyben fokozottan védett régészeti lelőhely is.

79 Körös-Maros Nemzeti Park (1997) Tatársánci ősgyep A sáncív egykori hossza 3050 méter, átmérője pedig 1800 méter volt, mely egy hektáros belső, védett területet fogott közre. A külső sánc magassága és a külső vizesárok eredeti mélysége között 5 méteres szintkülönbség lehetett, mely megfelelő védelmet biztosíthatott a külső támadásokkal szemben. Mára a teljes sánc eredeti növénytakarójából sajnos csak egy fél hektáros terület maradt meg a külső sáncív legépebben fennmaradt, külső vizesárok felőli meredek lejtőjén. A Tatársánci ősgyepen fedezte fel Dr. Boros Ádám professzor a kónya zsályát 1968-ban. Ez a faj jégkorszak utáni reliktum (maradványfaj), mely a jégkorszakot követő felmelegedő időszakban a keleti löszpusztákról került az Alföldre.

80 Körös-Maros Nemzeti Park (1997) Csorvási löszgyep A volgamenti hérics Magyarország legritkább és legveszélyeztetettebb növényritkaságai közé tartozik, az ország területén egyetlen állománya Csorvás mellett található. A növényt 1935-ben fedezték fel, mint a magyar flóra új tagját. Akkor még tizenöt helyen fordult elő jelenlegi élőhelyének tágabb környezetében. Állományának nagyarányú csökkenését a kiszántás, vegyszeres gyomirtás és az állatgyógyászati célokat szolgáló tályoggyökér gyűjtés jelentette. A volgamenti hérics volt az első növényfaj Magyarországon, melyet 1971-ben még megmaradt természetes termőhelyeivel együtt védetté nyilvánítottak. Mezsgyére visszaszorult maradvány élőhelyén számos értékes és védett löszgyepfajjal együtt fordul elő.

81 Körös-Maros Nemzeti Park (1997) Az igazgatóság fontosabb kiadványai Crisicum: az igazgatóság 1998-ban indított tudományos folyóirata.

82 Körös-Maros Nemzeti Park (1997) Ajánlott irodalom

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára. 1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel

Részletesebben

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2014. II. forduló FELADATLAP

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2014. II. forduló FELADATLAP Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2014 II. forduló FELADATLAP Kedves Versenyzők! Az első forduló túzokkal kapcsolatos feladatait már megoldottátok. Most a második forduló átfogóbb kérdéseinek

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN Lajtmann József Győri Nemzetközi Kereskedelmi Központ 2014. január 14. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Kustár Rozália Kecskemét, 2014. február 18. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

Sikeres határon átnyúló együttműködés a Fertő-Hanság Nemzeti Park térségében. Bad Sauerbrunn 2010. november 19.

Sikeres határon átnyúló együttműködés a Fertő-Hanság Nemzeti Park térségében. Bad Sauerbrunn 2010. november 19. Sikeres határon átnyúló együttműködés a Fertő-Hanság Nemzeti Park térségében Bad Sauerbrunn 2010. november 19. A Fertő-Hanság Nemzeti park és a Nationalpark Neusiedler See- Seewinkel védett területei Fertő-tó

Részletesebben

Vadludak és vízimadarak Tatán

Vadludak és vízimadarak Tatán Tata kincsei Tata a Vizek Városa Tata, 2012. április 13. Vadludak és vízimadarak Tatán Musicz László, elnök Magyar Madártani Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoport Tatai Öreg-tó 1977-ben megyei jelentőségű

Részletesebben

2011.03.10. FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK A NEMZETI PARK LOGÓJA A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA VÍZTANI ÉRTÉKEK VÍZTANI ÉRTÉKEK

2011.03.10. FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK A NEMZETI PARK LOGÓJA A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA VÍZTANI ÉRTÉKEK VÍZTANI ÉRTÉKEK FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK http://www.eupolisz.hu/pics/utak/140/fokep.jpg http://www.ceglokator.hu/map.php http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10103/ch04s04s06s01.html A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben

3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232. Versenyző iskola neve:.. ... Csapattagok:...

3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232. Versenyző iskola neve:.. ... Csapattagok:... Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület. Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020

Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület. Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020

Részletesebben

TÚRAVEZETÉS. Csoportos látogatóink a következõ programok közül választhatnak: Kenutúra a Fertõ nádasában

TÚRAVEZETÉS. Csoportos látogatóink a következõ programok közül választhatnak: Kenutúra a Fertõ nádasában TÚRAVEZETÉS Csoportok, iskolai osztályok elõre egyeztetett, írásban megrendelt idõpontokban vehetnek részt a túravezetéseinken. Ünnep- és vasárnapokon a csoportvezetés szünetel. Csoportos látogatóink a

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BARANYA MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BARANYA MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BARANYA MEGYÉBEN Bank László Pécs, 2013. november 26. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi körzet:

Részletesebben

TANÖSVÉNYEK A DÉL-ALFÖLDÖN

TANÖSVÉNYEK A DÉL-ALFÖLDÖN TANÖSVÉNYEK A DÉL-ALFÖLDÖN 1. A tanösvény elnevezése Tisza hullámtéri tanösvény elhelyezkedése Algyő (Csongrád útvonal állomások / táblák száma egyéb megjegyzés információ 1 km, hossza, kb. 1-9 állomás:

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C Cat Holloway / WWF-Canon kincs A földi Élet egyik alapvető feltétele folyamatosan mozgásban van folyások alakítják a felszínt Hogyan? folyások alakítják a felszínt A patakok mélyítik a völgyeket - a hordalék

Részletesebben

Újkígyósi. Turisztikai Egyesület

Újkígyósi. Turisztikai Egyesület Újkígyósi Turisztikai Egyesület 1 2 Kedves Olvasó! Szeretettel köszöntöm Önt, és kérem, legyen vendégünk egy újkígyósi barangoláson! Újkígyósi Turisztikai Egyesület 2013-ban alakult. Egyesületünk célja,

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások

Részletesebben

A Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság nyertes pályázatai

A Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság nyertes pályázatai A Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság nyertes pályázatai 1. KEOP-4.2.0/B/09-2010-0006 Megújuló energián alapuló fűtési és hmv rendszerek kiépítése a Körösvölgyi és a Réhelyi Látogatóközpontokban illetve

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM VÍZÜGY: KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK

TERMÉSZETVÉDELEM VÍZÜGY: KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK TERMÉSZETVÉDELEM VÍZÜGY: KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK A hagyományos pásztorkodás jelene a Tisza-tavon Előadó: Lovas Attila KÖTIVIZIG igazgató A TERMÉSZETVÉDELEM ÉS A VÍZGAZDÁLKODÁS TERMÉSZETES SZÖVETSÉGESEK MINDKÉT

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26. Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszíni vízformák 11.lecke Folyók A felszín feletti vizek csoportosítása I. Vízgyűjtő

Részletesebben

A. B. C. D. MINDKETTŐ EGYIK SEM. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont

A. B. C. D. MINDKETTŐ EGYIK SEM. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont MINDKETTŐ EGYIK SEM KAÁN KÁROLY XXIV. ORSZÁGOS TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETISMERETI VERSENY ISKOLAI FORDULÓ 2016. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont 1. feladat.. NÉGYFÉLE VÁLASZTÁS

Részletesebben

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Látogatóközpontja természetismereti versenyt hirdet. Túzok Tusa címmel

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Látogatóközpontja természetismereti versenyt hirdet. Túzok Tusa címmel A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Látogatóközpontja természetismereti versenyt hirdet Túzok Tusa címmel 7.-8. osztályos diákok számára. A versenyre 3 fős csoportok jelentkezését várjuk

Részletesebben

Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület

Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület Csongrád környékének legfontosabb helynevei: Üdvözöljük Önt/Önöket a Csongrád, Köröszugi túraútvonalunkon! 1. Ugi-rét 2. Tiszaalpári Holt-Tisza 3. Kelem 4. Becsőtó

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

"Tájékoztató a megye természetvédelmének helyzetéről"

Tájékoztató a megye természetvédelmének helyzetéről "Tájékoztató a megye természetvédelmének helyzetéről" Készült: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés részére Készítette: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005.

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.

Részletesebben

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA http://www.vilagorokseg.hu/portal/helyszin.php?idt=20070131184205 http://www.ngkids.hu/index.php?act=kids&id=7623&lapid=4&phpsessid=a9fbe2cd696fb2a46a42a58a07b8d2a1 HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK

Részletesebben

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába

Részletesebben

Igaz, hogy sok régi épület, vár, kolostor, régi falu is a természetvédelem alá tartozik nálatok?

Igaz, hogy sok régi épület, vár, kolostor, régi falu is a természetvédelem alá tartozik nálatok? diákmelléklet ÉN ÉS A VILÁG 5. évfolyam 125 D1 Ed Romejn levele Kedves Ismeretlen Barátom! Ed Romejn vagyok. Leidenben lakom, ez egy szép kis város Nederlandban (Hollandiában). Tizenegy éves vagyok, az

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1

Részletesebben

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Fejlesztési Terve (2009 2014)

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Fejlesztési Terve (2009 2014) A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Fejlesztési Terve (2009 2014) 2008. Szerkesztette: Kalivoda Béla Az összeállításban közreműködött: Tirják László igazgató Kalivoda Béla általános igazgatóhelyettes

Részletesebben

Települési értékvédelem esettanulmányok

Települési értékvédelem esettanulmányok Települési értékvédelem esettanulmányok I. Budafok-Tétény természeti értékei Mészáros Péter Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület www.zoldjovo.hu zoldjovo@zoldjovo.hu Corvinus Egyetem, MSc képzés 2015.

Részletesebben

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Local Agenda 21 (2016-2019) A dokumentumot Csongrád Város Önkormányzata.. határozati számmal 2016 n elfogadta. Jegyző Készítette: Csongrád Város Önkormányzatának

Részletesebben

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Témavezető: Dr. Kiss Tímea SZTE, TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2014 Mintaterület Szabályozások

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Nagy Károly és Görögh Zoltán Felső-Tisza Alapítvány Nyíregyháza, 2014.03.05. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

Világörökségek a föld mélyében

Világörökségek a föld mélyében Az Aggteleki-karszt barlangjainak bemutatása nemzetközi összehasonlításban avagy Világörökségek a föld mélyében Magyar Nemzeti Parkok Hete Bódvaszilas 2012.06.15 Egri Csaba VM A Világörökséggé nyilvánított

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 6. Természetvédelem 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A természetvédelem célja A természetvédelem olyan céltudatos, szervezett,

Részletesebben

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése Jelen tanulmány fő fókuszpontjában a kiskunhalasi Sós-tó van, de e tanulmány

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Hegyi Árpád Szent István Egyetem MKK, KTI Halgazdálkodási Tanszék 1. óra Alapfogalmak, vizeink jellemzése és csoportosítása Vizeink csoportosítása

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2. A javaslatot benyújtó személy

Részletesebben

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció II. hazánk élôvilága 1. Ökológiai alapismeretek A szén körforgása A növényeket azért hívjuk termelőknek, mert képesek a fotoszintézis folyamata során a légkörből vett szervetlen szén-dioxidból saját szerves

Részletesebben

141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ KAPOSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK M11-3/2015-OTÉK JELZŐSZÁMÚ MÓDOSÍTÁSÁHOZ 2015. NOVEMBER HÓ ALÁÍRÓLAP KAPOSVÁR

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés

1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés A VÍZI MAKROSZKOPIKUS GERINCTELENEK MINTAVÉTELI PROTOKOLLJA A KIPRÓBÁLÁS KERETÉBEN 2000-2001-BEN VÉGZETT, A GYAKORLATI MUNKA MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ VIZSGÁLATOK TÜKRÉBEN Összeállította: dr. Ambrus András

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben