Allergia-kutatás és nyílt nap Sajtó-háttéranyag, február 8.

Átírás

1 Tartalom: Szenátusi ülés december 17. Interjú prof. dr. Benedek György dékánnal Orvosi és egészségtudományi képzés (részlet a HVG Diploma 2008 különkiadásából) Az MTA Szegedi Területi Bizottság (SZAB) évre kiírt pályázat díjazottjai Akiről a kövek beszélnek A Szegedi Tudományegyetem Napja A Szegedi Tudományegyetem Rektorának és Szenátusának Naponta kétszázan szembesülnek a rákkal 1 éves a Rákgyógyítás.hu internetes portál Ötszáz kérdés és válasz a rákról Az önkéntesség a jövőd kezdete! Füstködös társadalom összefogással minden könnyebb Hírek Allergia-kutatás és nyílt nap Sajtó-háttéranyag, február 8. Európában már napjainkban is a lakosság harmada allergiás, de az előrejelzések szerint 2020-ra minden második európai szenved majd valamilyen allergiás megbetegedésben. Az utóbbi negyed században megkétszereződött az allergiások száma. A különféle allergiás megbetegedések minden korosztályt érintenek, és sajnos a klinikai tünetek az évek során fokozatosan romlanak, illetve egyéb betegségek is társulhatnak hozzá, így például a pollenallergiások egyharmadánál idővel asthma bronchiale is kialakulhat. Az allergiás tünetek megjelenése nagyon változatos. A leggyakoribbak a légúti allergiák, ezeket követik a bőrallergiák (a fémérzékenység, az ekcémák, valamint a csalánkiütések), majd a szem különféle allergiás folyamatai, és egyre többeket érintenek a táplálék- és gyógyszerallergiák. A Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikája hosszú évek óta nemcsak gyógyító tevékenységével, de kutatómunkájával is aktív szerepet vállal a lakosság harminc százalékát érintő allergiás megbetegedések elleni harcban. A klinikán több évtizedes hagyománya van a vérből elvégezhető laboratóriumi vizsgálatoknak, amelyek segítenek az allergiában szenvedő betegeknek az allergiát okozó növényi és állati komponensek, ételek, gyógyszerek azonosításában. A vizsgálatokról honlapjukon, a tájékozódhatnak az érdeklődők. A klinikán folyó kutatások egy része is az allergiás megbetegedésekkel kapcsolatos, a betegség kialakulására hajlamosító gének vizsgálatával a betegség örökletes hátterét kutatják. Ezen túlmenően, a rhinitis allergica (szénanátha) kezelésére számos országban szabadalommal védett, új fényterápiás eljárást (Rhinolight ) fejlesztettek ki. Az allergiában szenvedők egyre nagyobb hányadát érintő

2 problémával kapcsolatban jelenleg is folynak kutatások a klinikán. Az egyik vizsgálat arra irányul, hogyan lehetne védőoltással megelőzni az allergiás tünetek kialakulását. Az allergiás megbetegedések hátteréről, kezelési lehetőségeiről sokszor még az érintettek is csak minimális ismeretekkel rendelkeznek. Ezért határozott úgy a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának vezetése, hogy még a legtöbbeket érintő pollenszezon előtt ingyenes szűréssel egybekötött Nyílt napot rendez mindazon érdeklődőknek, akik többet szeretnének tudni a sokszor a mindennapjaikat megkeserítő betegségről. A február 23-án, szombaton, a Korányi fasor 6. alatt, az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikáján rendezendő Allergianapon, délelőtt 9.30-tól az allergiával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és a mindennapokban is hasznosítható gyakorlati tanácsokat a szakemberek öt előadás keretében osztják meg az érdeklődőkkel. A rendezvény során átfogó képet kapnak a hallgatók a leggyakoribb környezeti allergénekről, az élelmiszer- és légúti allergiákról, valamint az allergiás megbetegedések pszichés hátteréről is. Az előadásokkal egy időben teljesen térítésmentes allergiaszűrést biztosítanak a programra ellátogatóknak (ez azt jelenti, hogy vizitdíjat sem kell fizetnie annak, aki a Nyílt napon vesz részt a vizsgálaton). A Nyílt nap vendégeit büfével várják. Allergia-kutatás és nyílt nap Sajtó-háttéranyag, február 8. A ComplexDis kutatási projekt Az Európai Unió FP VI keretprogramja által finanszírozott, 8 európai és 1 tengerentúli partner-egyetem által létrehozott ComplexDis kutatási projekt az allergiás szénanáthát tanulmányozza egy magyar származású fizikus elmélete alapján. Ez a kutatás hozzájárulhat az allergiában szenvedők egyénre szabott terápiás lehetőségeinek kialakításához. Ehhez kapcsolódóan a Szegedi Egyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikája az egyik fő betegvizsgálati és DNS-mintagyűjtő központ szerepét látja el. A ComplexDis kutatási projekt keretében a kutatók ez év januárja és októbere között 400, pollenallergiában szenvedő szénanáthás betegtől és ugyanannyi egészséges önkéntes kontrolltól vesznek vérmintát a vizsgálatokhoz. A kutatás háttere Barabási Albert-László magyar származású fizikus, jelenleg az Egyesült Államokban dolgozó világhírű hálózatkutató professzor kutatócsoportja ben két alapvető tanulmányt publikált a világ egyik legtekintélyesebb tudományos magazinjában, a Naturben. Ezek szerint a hálózatok, akár olyan összetett rendszerek is, mint a társadalom vagy a sejtek kémiai anyagai, esetleg a honlapokat összekötő URL-ek, nem véletlenszerűen rendeződnek, mint azt régebben gondolták. Ezt a fajta hálózatot Barabásiék skálafüggetlen hálózatnak nevezték el. Az internet térbeli szerkezetéről készült grafikájuk egyértelműen alátámasztotta az elméletet: egyes hálózati pontok népszerűsége" jóval nagyobb a többinél, így ezek sokkal több kapcsolattal rendelkeznek. Azóta a skálafüggetlen hálózatok elvét más bonyolult rendszerek vizsgálatában is sikerrel alkalmazzák. A világgazdaságban hasonló szereppel bírnak egyes nagy cégek, melyeket számtalan kapcsolat fűz kisebb cégekhez, de ilyen összetett hálózatokat mutattak ki az élő sejtekben is. A genetikai kölcsönhatások is skálafüggetlen rendszereket alkotnak? Hasonlóan összetett rendszereknek tekinthetők az úgynevezett komplex betegségek is, mint például az elhízás, a magas vérnyomás vagy az allergiák..mindezek létrejöttében a környezeti tényezők mellett számos gén egymásra hatása is szerepet játszhat, akárcsak az adott betegségen belüli egyéni különbségekben. Az eddigi megfigyelések valószínűsítik, hogy a mindezek hátterében szerepet játszható genetikai kölcsönhatások is skálafüggetlen rendszereket alkotnak. Matematikai modellezéssel tehát várhatóan kijelölhetők azok a csomópontbeli gének, melyek kulcs-szerepet játszhatnak az adott betegség kialakulásában vagy a betegek közötti egyedi különbségekben, a betegség lefolyását, a gyógyszerek hatását tekintve. Bara Dénes dr. ( ) április 16-án, hosszan tartó, súlyos betegségben elhunyt Bara (1961-ig Bachrach) Dénes, a Szegedi Tudományegyetem Pathologiai Intézetének nyugalmazott egyetemi tanára. Budapesten született, a Barcsay Gimnáziumban érettségizett. Budán még dörögtek a fegyverek, amikor útra kelt barátjával, Klein Györggyel, aki azóta nemzetközi tekintélyt szerzett, Svédországban, a Nobel díj bizottságban tevékenykedik, hogy 1945 első napjaiban elkezdhesse orvosegyetemi tanulmányait a Szegeden már működő egyetemen ben avatták orvosdoktorrá. Egyetemi hallgatóként 1947-ben kezdett dolgozni a Korpássy Béla professzor vezetése alatt álló Pathologiai Intézetben, ahol 1963-ban docensi, ben egyetemi tanári kinevezést kapott. Korpássy professzor tragikus halála után rövid ideig megbízott tanszékvezető volt ben nyugdíjba vonult, 1991-ben professor emeritusnak választották. Tagja volt a Magyar Pathologusok Társaságának, a Korányi Sándor Társaságnak, a Society of European Comparative Endocrinologists-nek és az International Academy of Pathology-nak. A Pathologiai Intézetben Korpássy professzor irányítása alatt három irányú munkát végzett (oktatás, rutin diagnosztika, tudományos munka). A szívügye a tudományos kutatómunka volt. Tudományos kíváncsisága már egyetemi hallgató korában kiütközött. Ettől hajtva, az irodalom olvasása során merült fel első kutatómunkájának ötlete, amibe a Pathologiai Intézetből bevonta Kovács Kálmánt, és elnyerve Hetényi professzor, a Belklinika igazgatójának a támogatását is, a Belklinika kutatóival (Varró Vince, Oláh Ferenc) együtt végezte kutyakísérleteit. Picrotoxinnal a várt gyomorelváltozások helyett az agyalapon és a hypophysisben colloid-gyöngyök megjelenését észlelte. Ezekben a magyar származású, Amerikában élő Gömöri György által leírt egyik hisztokémiai módszerrel kimutatta, hogy az idegsejtek által termelt hormonokról, az antidiuretikus (vizeletgátló) anyagról volt szó. Az agyalap elülső részében ilyen antidiuretikus hormonok raktárát ismerték fel, aminek a mennyiségét kísérletesen változtathatónak találták. E megfigyelései lényeges szerepet játszottak abban, hogy azóta világszerte az idegsejtekben termelt számtalan anyagot fedeztek fel (neuroszekréció). A Belklinikával közös munkáról az 1951-es szegedi pathologus nagygyűlésen számoltak be. 2

3 A Pathologiai Intézetben, Korpássy professzorral együtt folytatott munkában a kutyakísérleteket az egyszerűbb, nagyszámú állatot felhasználó patkánykísérletek váltották fel. Ebbe a kísérletsorozatba számos fiatal pathologus kutatót szerveztek be, ennek során látástól vakulásig tartó, különlegesen intenzív kutatómunka folyt az ötvenes évek elején. A különlegesen lelkes csapat munkája eredményéről Budapesten, az ún. kis-kongresszuson számoltak be. Később a munkatársak részben cserélődtek. Kőszegi Bélával együtt írta le az antidiuretikus anyag termelésének szekréciós ciklusát. Ez az agyalapi nagy idegsejtekben észlelhető, a központokat könnyen tudták aktíválni a vér ozmotikus nyomásának emelése segítségével, kísérletes dehidrációval. Később más fiatalokat vont be a kutatásaiba, így László Arankát, Skaliczki Józsefet, Bozóki Bélát. Az említett kutatási eredmények alapján Bara Dénes elsőként készítette el Szegeden a kandidátusi értekezését, de a Forradalom miatt 1956 helyett csak 1957-ben tudta megvédeni. Így is az első kettő egyike volt, akivel Alföldi Lajossal együtt Szegeden átvehette a kandidátusi oklevelet. Ezután Benoit professzor meghívása alapján elnyerte a CNRS 14 hónapos tanulmányi ösztöndíját, a College de France-ba, ben. Párizsban, a Bois des Boulognes-i laboratóriumban, amelyben annakidején Voronoff végezte fiatalító kísérleteit, folytatta kísérleti kutatásait, amelyek során a köztiagymagokat roncsoló károsítás eltüntette mind az agyalapról, mind a hypophysis ideglebenyéből a neuroszekrétumot. A párizsi tanulmányút természetesen nemcsak a kutatások továbbfejlesztését szolgálta. Igen szorgalmas kutató munkája mellett alkalma nyílott a színes, változatos párizsi élet megismerésére is, ahol elég hosszú ideig együtt lehetett feleségével, majd szegedi tanítómesterével, Korpássy professzorral is. A párizsi meghívás időpontjában franciául még nem tudott. Az út realizálása egy évbe telt. Ez alatt reggelenként nagy szorgalommal megtanult franciául, amit Párizsban az ösztöndíjhoz tartozó nyelvtanfolyamon tökéletesített. Párizsi tapasztalatairól hivatalos beszámolói és főleg a gyakori elbeszélései során intézeti munkatársai, barátai is részletes tudomást szereztek, szinte benne éltek a lüktető párizsi életben, mintha saját maguk is ott lettek volna. Figyelme minden részletre, de főleg a lényegre terjedt ki, színes elbeszélőkészséggel remekül elő tudta adni élményeit. A szegedi Pathologiai Intézet tagjai ebben a Korpássy-időszakban igen szoros, személyes baráti viszonyban álltak egymással, nagyon sok közös programon vettek részt, az akkoriban elterjedő gramofonlemez-hallgatástól, a futballmeccsre járáson keresztül a budapesti és más vidéki kongresszuson való részvételhez csatlakozó szórakoztató programokig. Érdeklődése, műveltsége nagyon sokoldalú volt. Nem véletlen, hogy a Pathologiai Intézetbe kerülése idején Sinclair Lewis Arrowsmith című regénye volt a kedvenc olvasmánya, amely egy kutató orvosról szól telén a keserves vonatutazáson Szeged felé Klein Györggyel a nyugatos költőket szavalták egymásnak. Április 25-én, pénteken 14:00 órakor temetjük, a szegedi Belvárosi temetőben. Feleségével, Dr. Szabó Éva nyugalmazott egyetemi docenssel, családjával, gyászában együtt érzünk. Emlékét megőrzi és szomorúan búcsúzik elhunyt tanárától a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara, Tanácsa és a Pathologiai Intézet. Dr. Ormos Jenő prof. emeritus Beszámoló a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Infekció Kontroll és Antibiotikum Bizottságának évi tevékenységéről A Szent-Györgyi Albert (Centrum) Klinikai Központ Infekció Kontroll Bizottsága 2007 januárjában újabb tagokkal kibővülve (azzal a céllal, hogy minden klinika képviselve legyen) tovább folytatta tevékenységét. Az év során az eddigi feladatai mellett a Bizottságnak (Centrum elnöki utasításra) kibővült a feladatköre és így hivatalosan is Infekció Kontroll és Antibiotikum Bizottsággá (IKAB) alakult. Az átalakulást az indokolta, hogy az országos elvárásnak megfelelően a nozokomiális infekciók felmérése, számának csökkentése és az infekció kontroll tevékenység koordinálása mellett az antibiotikum használat klinikákon belüli ésszerű racionalizálása is elvárás. Az egyes klinikákon fekvő betegek infekcióiból izolált baktériumok rezisztencia viszonyainak értékelése az elmúlt évek során több alkalommal megtörtént a Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet (KMDI) számítógépes adatbázisában megtalálható adatok alapján. Ezek az adatok az IKAB számára rendelkezésre állnak, így lehetőség van az évek során észlelt antibiotikum rezisztencia változások és az antibiotikum fogyás adatainak összevetésére és analizálására betegellátó egységenként, klinikánként. A Központi Gyógyszertár átállása az ISH gyógyszer nyilvántartási rendszerére szükségessé teszi, hogy az antibiotikum fogyásra vonatkozó adatokat további feldolgozás során összehasonlítható mértékegységre hozzuk (DDD), amellyel lehetőség nyílik arra, hogy a különböző típusú antibiotikumok fogyását betegellátó egységenként értékeljük. A jövőben a megfelelő fejlesztések elvégzésével szükséges lenne ezen adatok automatikus rendelkezésre állását megvalósítani során a magas antibiotikum fogyasztó intenzív osztályok (így a belgyógyászati, sebészeti klinikai és újklinikai intenzív osztályok) esetében történt meg az antibiotikum fogyási adatok értékelése. A három intenzív osztály antibiotikum fogyásának mennyisége DDD/100 ápolási napra vonatkoztatva közel azonos ( DDD/100 ápolási nap), a használt antibiotikumok összetétele viszont az egyes osztályok profilja szerint változó. A ciprofloxacin fokozott alkalmazása a belgyógyászati intenzív osztályon magában rejti azt a veszélyt, hogy szelektálja az eredendően, vagy szerzett módon rezisztenssé váló pseudomonasok gyakoribb előfordulását ben megtörtént az Infekció Kontroll Bizottság által 2001-ben kiadott Antibiotikumok alkalmazása a sebészeti profilaxisban ajánlás aktualizálása. A kibővített változat az INTRANET aktuális oldalán elérhető. A Sebészeti Klinikán 2006-tól szigorú protokoll szerint alkalmazzák a szakmai ajánlásnak megfelelően a sebészi antibiotikum profilaxist. A klinika munkatársai elemezték az antibiotikum használatot a bevezetés előtti és utáni azonos időszakban. Az elemzés alapján szignifikánsan csökkent az antibiotikum alkalmazás ideje és költsége is. Ugyancsak megtörtént, a szeptikus betegek korrekt kezelését elősegítő, hemokultura mintavétel klinikai auditja a klinikák egyes osztályain (a felmérésben részt vett Dr. Pető Zoltán, Dr. Ágoston Zsuzsanna és Dr. Hajdú Edit) Az audit feltárta, hogy a klinikák egy részén nem ismert, hogy a Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet és Infekció Kontroll és Antibiotikum Bizottság által kiadott hemokultúra mintavételi protokoll megtalálható az INTRANET-en. A klinikai audit számos helyen hiányosságokat tárt fel a mintavétel kivitelezése vonatkozásában is. Ezért egy nővéroktatás keretében (melyen több mint 100-an vettek részt a már egyesített intézményben dolgozó nővérek közül) előadás sorozat foglalkozott a hemokultura vétel elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Az IKAB és az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kórházhigiénés Osztálya szoros együttműködésben dolgozik. A Kórházhigiénés Osztály infekció kontroll tevékenysége során elsősorban mikrobiológiai alapú surveillance-t végez a Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet laboratóriumaiban végzett vizsgálatok eredményei alapján évben a nozokomiális esetek felderítésének eredményességét nagymértékben segítette, hogy: - a Klinikai Központ csatlakozott a Nemzeti Nozokomiális Surveillance Rendszerhez és egyre több klinikán történik e standardizált módszerrel adatgyűjtés, - a Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet munkatársai a veszélyes rezisztenciával rendelkező baktériumok (MRSA, ESBL-termelő törzsek), valamint a nozokomiális hasmenések szempontjából fontos toxin-pozitív Clostridium difficile törzsek izolálását telefonon azonnal jelzik a Kórházhigiénés Osztály munkatársainak is a klinikus értesítése mellett, - és elindult a passzív surveillance is (a nozokomiális infekciók minél pontosabb megismerése érdekében a Klinikai Központ elnöke az év végén körlevelet adott ki, mely szerint a betegek körében észlelt valamennyi nozokomiális fertőzést köteles jelenteni minden egyes kezelőorvos, minden héten egyszer a Kórházhigiénés Osztály felé) 3

4 A mikrobiológiai alapú surveillance során a klinikák betegeitől levett és a Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézetben feldolgozott váladékminta eredményeket az infekció kontroll nővérek naponta átnézik, és a kezelőorvossal konzultálva döntik el, hogy a pozitív mikrobiológiai eredmény hátterében valódi infekció áll-e fenn. Ha infekcióról van szó, azt is igyekeznek tisztázni, hogy az behurcolt-e, vagy itt a betegellátás során szerzett (nozokomiális eredetű). A retrospektív nozokomiális surveillance vizsgálatok 2007-ben a CDC definíciók felhasználásával történt: - a Szívsebészeti Osztályon a 4, illetve annál több napot meghaladóan bent fekvő betegekre vonatkozóan (beteg dokumentációjának áttekintése alapján) (1 hónap) - az Új klinikai ITO-ra felvett betegek körében (beteg dokumentációjának áttekintése alapján) (2 hónap) és - a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Újszülött Osztályára felvett betegek körében (beteg dokumentációjának áttekintése alapján) (2 hónap) A Nemzeti Nozokomiális Surveillance Rendszerhez (NNSR) csatlakozva, standardizált adatgyűjtés történt: - a bőrátültetés műtétet követő sebfertőzések előfordulásának gyakoriságára vonatkozóan (3 hónap), - a csípőprotézis beültetésen átesett betegeknél előforduló nozokomiális sebfertőzésekre vonatkozóan (3 hónap), - az epekő műtéteket követő nozokomiális sebfertőzések vonatkozásában (6 hónap), - az eszközhasználattal összefüggő nozokomiális fertőzések előfordulására a gyermek intenzív osztályon (6 hónap), és a sebészeti intenzív osztályon (3 hónap) - a sérvműtéteket követő nozokomiális sebfertőzések előfordulásáról gyermekbetegek körében (3 hónap), és felnőtt betegek esetén (3 hónap). A Klinikai Központ elnöke által támogatott passzív surveillance útján, azaz a kezelőorvosok által jelentett nozokomiális esetek gyűjtésével a körlevél kiadását követően az év utolsó 2 hónapja alatt 185 jelentés beküldésére került sor a Kórházhigiénés Osztályra (162 nemleges volt), a jelentett 44 infekciós eset közül a kezelőorvosokkal történt egyeztetést követően 22 bizonyult nozokomiális eredetűnek. A fenti módszerek bevezetésével és folyamatos alkalmazásával a korábbi évekhez képest kifejezetten hatékonyabb a nozokomiális infekciók felismerése és regisztrálása a Klinikai Központ egyes klinikáin, osztályain. Így pl. amíg az országos adatok alapján az invazív mintákból izolált MRSA törzsek előfordulási gyakorisága az elmúlt évek során emelkedett Magyarországon (az EARSS adatbázis alapján 2001-ben 5% volt és 2006-ban 25.1%) addig a Klinikai Központ által ápolt betegek esetében az MRSA előfordulása az invazív mintákban (hemokultura) csökkent. Míg 2006-ban 46 S. aureus pozitív szeptikus beteg esetén 14 betegnél észleltek MRSA-t (30%) addig 2007-ben 67 S. aureus szepszisben szenvedő betegből csak 7 esetében igazolódott MRSA (10.4%) ban 291 beteg sebváladékából izolált a laboratórium S. aureus és ebből 30 beteg volt, akinél MRSA volt igazolható (10,3 %), 2007-ben 323 beteg esetében igazolódott S. aureus pozitív sebváladék és ebből 50 beteg esetében talált a laboratórium MRSA-t (15.4 %). A sebváladék esetében az MRSA jelenléte nem minden esetben jelent infekciót, gyakran csak kolonizáló baktériumként detektáljuk. Az MRSA fertőzések ilyen alacsony szinten tartása annak köszönhető, hogy az IKAB javaslatára évek óta aktív surveillance folyik az intenzív és sebészeti profilú osztályokon az MRSA hordozás vonatkozásában, melynek finanszírozása központi keretből történik. A Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet és a Kórházhigiénés Osztály munkatársainak együttműködése segít abban is, hogy az ESBL termelő Gram-negatív baktériumok előfordulási aránya alacsony szinten tartható. Multirezisztens kórokozók által illetve toxin termelő Clostridium difficile okozta nozokomiális infekció járványos előfordulását nem észleltük 2007-ben. Az eddigieken túl a nozokomiális infekciók valós gyakoriságának megismerésében komoly előrelépést jelenthetne az, ha minden osztályon folyamatosan figyelnék e fertőzések előfordulását az ellátott betegek körében és rendszeresen eleget is tennének jelentési kötelezettségüknek március 31. A beszámolót összeállította: Prof. Dr. Nagy Erzsébet, az IKAB elnöke Dr. Hajdú Edit, infektológus konzulens, az IKAB elnökhelyettese Dr. Nagy Kamilla, az IKAB titkára Elhunyt Dr. Domonkos Jenő emeritus professzor Fájdalmas veszteség érte a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karát Dr. Domonkos Jenő emeritus professzor halálával, aki tevékeny életének munkás éveit diplomájának 1946-ban történt megszerzése óta, január 15-én bekövetkezett haláláig, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Ideg- és Elmeklinikáján, majd átszervezés következtében az ideg- és elmegyógyászat szétválásakor, a Pszichiátriai Klinikán töltötte. Szegeden született 1921-ben, iskoláit itt végezte és itt szerzett vegyész diplomát. Gyakornokként került ben a SZOTE Ideg- és Elmegyógyászati Klinika Agykutató Intézetébe, ahol 1960-tól egyetemi docensként, majd 1979-től egyetemi tanárként dolgozott. Nyugdíjba vonulása után sem szakadt el az Intézettől, ahol oly sok éven keresztül a klinikai és kutató laboratóriumok vezetője volt, segítségére és tanácsaira továbbra is számíthattunk. Tudományos tevékenysége a Szent-Györgyi Albert által elkezdett tónusos és tetanikus izmok anyagcseréjének és ionháztartásának összehasonlító vizsgálatára fókuszálódott és ezzel összefüggésben különböző izombetegségek hátterének vizsgálatával szerzett magának szakmai elismerést. Makacs lelkiismeretességgel dolgozott a kétféle izom alapvető működésének tisztázásán. Kandidátusi értekezését is ebből a témakörből készítette 1965-ben. Tudományos eredményeit számos hazai és rangos nemzetközi folyóiratban publikálta, dolgozatainak száma meghaladja a nyolcvanat. Pályájának korai éveiben, kreativitását kihasználva, pótolhatatlan laboratóriumi eszközöket szerkesztett és tervezett, melyek az Intézet akkori munkájához elengedhetetlenül szükségesek voltak. Meg kell emlékeznünk arról a sokirányú tevékenységéről is, amelyet az Új Klinikai épület tervezésében és beruházásában, majd pedig az épület átadását követően a laboratóriumok működésének beindításában végzett. Mint a klinikai laboratórium vezetője, a laboratóriumi diagnosztika fejlődésével folyamatosan lépést tartott és kiváló minősítésű klinikai diagnosztikai laboratóriumot szervezett. Az Egyetem érdekeit szolgáló sokrétű társadalmi tevékenységet folytatott, így éveken keresztül tagja volt a SZOTE Tudományos Bizottságának, valamint elnöke volt a SZOTE Műszerügyi Albizottságának. Ahhoz a generációhoz tartozott, aki az Egyetem érdekében végzett munkát nem foglalkozásnak tekintette, hanem életformának és hivatásnak. A tudományos kutatómunka élete centrális és szerves része volt, amelyhez családja megértő hátteret biztosított. Munkatársaival kitűnő viszonyt tudott kialakítani, megbízható és segítőkész ember volt, akinek tapasztalatait, tudását és tárgyilagosságát sokáig nélkülözni fogjuk. Mindenki, aki ismerte, emlékét kegyelettel őrzi meg. Dr. Domonkos Jenő 4

5 emeritus professzor temetésére január 25-én, 14 órakor kerül sor a Belvárosi temetőben. Elhunyt professzorunk emlékét tanár- és oktatótársai, tanítványai és a Kar megőrzi. SZTE Általános Orvostudományi Kar Tanácsa Egyeztető tárgyalás az SZTE fejlesztéseiről A Szegedi Tudományegyetem rektorának, Prof. Dr. Szabó Gábornak meghívására egyeztető tárgyalásra került sor február 29-én, pénteken a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalában az intézményi fejlesztésekről. A megbeszélés során egyeztetés történt a matematikai, műszaki, természettudományi fejlesztések érdekében, a Regionális Tudástranszfer és Szolgáltató Központ megvalósítása érdekében tervezett beruházásokról, az SZTE klinikai fejlesztéseiről és az SZTE turisztikai fejlesztéseiről. Az egyeztetés során megállapították, hogy a fejlesztések mindegyike megegyezik a Nemzeti Fejlesztési Terv prioritásaival valamint, hogy a későbbiekben a Nemzeti Fejlesztési Terv konstrukciói és az SZTE fejlesztési tervei közötti megfelelőség részletes vizsgálata kezdődik meg. Az egyes nyitott kérdések tisztázása érdekében operatív egyeztetési team-ek álltak fel. A program résztvevői Szabó Gábor rektor, Újhelyi István az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára, Balogh László a Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója, Kőmíves Bence regionális hálózati igazgató, Kovács Iván az SZTE ÁOK Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ stratégiai igazgatója, Pajor László az SZTE ÁOK Urológiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanára Pálfi György az SZTE TTIK Embertani Tanszék tanszékvezetője és Vilmányi Márton az SZTE stratégiai igazgatója. ( SZTE Általános Orvostudományi Kar nemzetközi kapcsolatok Az SZTE Általános Orvostudományi Kara évtizedek óta széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Ennek keretében oktatóink és hallgatóink a világ számos országába látogatnak el kutatás, munkavégzés, oktatási tapasztalatcsere valamint gyógyítási ismeretszerzés céljából. Az elmúlt évtizedek gazdasági és politikai változásai miatt a nemzetközi kapcsolatokban a közvetlen szomszédjaink, a szerb és a román intézmények háttérbe szorultak. Annak ellenére, hogy a földrajzi közelség, a hasonló kulturális örökség és a közös történelem miatt kézen fekvő lenne ezekkel a felsőoktatási intézményekkel is gyümölcsöző együttműködést fenntartani, a közelmúltig sem a szerb, sem a román társintézményekkel nem volt szervezett kapcsolatunk. Két-három évvel ezelőtt azonban, elsősorban a hallgatói mobilitás iránti igény erősödése miatt, több kérés érkezett földrajzilag közeli partner intézményeinktől, hogy változtassunk a gyakorlaton és tegyünk lépéseket az élénkebb együttműködés érdekében. A kölcsönös kapcsolatteremtés eredményeként Karunk az alábbi egyetemekkel kötött kétoldalú együttműködési szerződést: Novi Sad-i Egyetem, Szerbia Kragujevac-i Egyetem, Szerbia Iuliu Hatieganu Orvos- és Gyógyszerésztudományi Egyetem, Kolozsvár, Románia Vasile Godis Western University, Arad, Románia Orvos- és Gyógyszerésztudományi Egyetem, Marosvásárhely, Románia Orvos- és Gyógyszerésztudományi Egyetem, Temesvár, Románia Várnai Egyetem, Bulgária (Továbbá együttműködési szerződésünk van még többek között a következő intézményekkel: Suez Canal University, Egyiptom; Technische Fachhochschule, Berlin, Németország). A regionális együttműködés kiszélesítése érdekében tett további jelentős lépésünk február elején történt, amikor a temesvári, aradi, Novi Sad-i és kragujeváci egyetemek vezetői szegedi tanácskozásukon szándéknyilatkozatot fogadtak el. Ebben kifejezték, hogy a kétoldalú kapcsolatokon túl a jövőben sokkal szorosabban kívánnak együttműködni az oktatásban, a kutatásban és a gyógyításban, közösen nyújtanak be európai uniós és regionális együttműködési pályázatokat. Az elmúlt hónapokban 3 Tempus pályázat került benyújtásra az alábbi témákban: Health Care Management (partner: Kragujevac) Enhancement and upgrading of neuroscience PhD study programme (partner: Kragujevac) Upgrading and Modernisation of Basic Sciences Involvement in Medical Education in Serbia (partner: Novi Sad) Az együttműködések továbbfejlesztésében a legnagyobb perspektívát a hallgatók, a doktoranduszok, valamint a fiatal oktatók kapcsolatai jelenthetik. Ennek megfelelően az említett egyetemekről nyári szakmai gyakorlatra (általában 1 hónapra), TDK konferenciákra érkeznek hallgatók (általában 20 fő), jelentős hallgatói mozgás valósul meg, különböző keretek között (jelenleg két romániai és két szerb hallgató tölti Karunkon a tavaszi szemesztert). Az itt töltött gyakorlati időt, tanulmányokat kölcsönösen elfogadják az egyetemek. A nemzetközi kapcsolatokban jelentős tényező a külföldi szakmai gyakorlat, melynek szervezésében meghatározó szerepet tölt be a Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete: Az egyesület szervezésében a hallgatóknak lehetőségük van 1 hónapos szakmai gyakorlatukat külföldön tölteni cseregyakorlat keretében, illetve TDK cserén részt venni. Gyakorlati helyek a világ minden táján elérhetőek. A os tanévben a III., IV., V. évfolyamokról az 57 kiutazó hallgató körében (ami hallgatóink kb %-át jelenti) Törökország, Egyiptom, Brazília, Olaszország és Lengyelország voltak a legnépszerűbbek. Ezen kívül a környező országok közül Ausztriában, Horvátországban, Szlovákiában is töltöttek gyakorlati időt a hallgatók. A beérkező hallgatók tekintetében hasonló tendencia figyelhető meg, a legtöbb hallgató Törökországból, Spanyolországból, Lengyelországból, Brazíliából érkezett. Természetesen a felsoroltakon kívül román és szlovák egyetemekről is fogadtunk hallgatókat. Erasmus Program Az Erasmus keretek között szervezett csere utak döntően Nyugat Európába irányulnak, főként Németországba, Olaszországba. Az elmúlt tanévben 17 fő kapott lehetőséget kiutazásra. A beutazó hallgatók száma 4 fő volt, ők Németországból, Olaszországból, illetve Romániából érkeztek. 5