A REKLÁMADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ÁLLÁSFOGLALÁSOKKAL. Magyar Reklámszövetség október 2.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A REKLÁMADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ÁLLÁSFOGLALÁSOKKAL. Magyar Reklámszövetség október 2."

Átírás

1 A REKLÁMADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ÁLLÁSFOGLALÁSOKKAL Magyar Reklámszövetség október 2. 1

2 1. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK (KÖZZÉTEVŐ, KÖZZÉTÉTEL, SAJÁT REKLÁM) AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG, AZ ADÓALANY (NYOMTATOTT ANYAG, TÚLNYOMÓ RÉSZT MAGYAR NYELVEN, LEGALÁBB FELÉBEN MAGYAR NYELVŰ MŰSOR, MEGRENDELŐ, NYILATKOZAT) AZ ADÓ ALAPJA (KÖZVETLEN KÖLTSÉG, ADÓELŐLEG- SZÁMÍTÁS, UTÓLAGOS ENGEDMÉNY ELSZÁMOLÁSA) AZ ADÓ MÉRTÉKE KAPCSOLT VÁLLALKOZÁS ADÓ- ÉS ADÓELŐLEGFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA (KÖZZÉTEVŐI ÉS MEGRENDELŐI ADÓKÖTELEZETTSÉG, KERESZTPROMÓCIÓ) ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK (ELTÉRŐ ÜZLETI ÉVVEL RENDELKEZŐ VÁLLALKOZÁSOK ADÓKÖTELEZETTSÉGE) ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (ADÓALAP- CSÖKKENTÉS, TAO.- KORREKCIÓ)

3 Jelen dokumentumot az MRSZ állította össsze azzal a céllal, hogy a évi XXII. törvény (Rtv.) általa ismert magyarázatait, a vonatkozó minisztériumi állásfoglalásokat összegyűjtsük az iparág szereplői számára. Jelen dokumentum nem teljes körben fedi le a jogalkotó állásfoglalásait, illetve nem minősül sem az MRSZ, sem pedig az MRSZ egyes tagjai hivatalos álláspontjának a dokumentum célja a jogszabálynak való megfelelés segítése, könnyítése. A dokumentum tartalmilag a jogszabály szövegéhez csatoltan tartalmazza a jogalkotó által kiadott állásfoglalásokat. 1. Értelmező rendelkezések (közzétevő, közzététel, saját reklám) 1. E törvény alkalmazásában: 1. médiaszolgáltatás: a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) szerinti médiaszolgáltatás, 2. médiaszolgáltató: az Mttv. szerinti médiaszolgáltató, 3. médiatartalom: az Mttv. szerinti médiatartalom, 4. médiatartalom-szolgáltató: az Mttv. szerinti médiatartalom-szolgáltató, 5. nettó árbevétel: az olyan adóalany esetében, aki a) a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozik, az Szt.-ben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, b) a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozik, az Szja tv. szerinti általános forgalmi adó nélküli bevétel, c) nem tartozik az a) és b) pont alá, az a) pont szerinti nettó árbevételnek megfelelő bevétel; 6. nyomtatott anyag: nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter, 7. reklám: a) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Reklámtv.) szerinti gazdasági reklám, b) az Mttv. szerinti kereskedelmi közlemény, 8. reklám közzététele: a Reklámtv. szerinti közzététel, Az Rtv. 1. -ának 8. pontja értelmében a törvény alkalmazásában reklámközzétételnek a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Reklámtv.) szerinti közzétételt kell tekinteni. A Reklámtv. 3. -ának f) pontja szerint közzétételnek minősül a reklám megismerhetővé tétele, akár nagyobb nyilvánosság, akár egyedi címzett számára. Mindezek alapján egyetértek a levelében szereplő azon megállapítással, hogy a reklámadó alanya nem csak a reklám közzétételével üzletszerűen foglalkozó szervezet vagy személy lehet, hanem bárki, aki reklámot közzétesz, függetlenül attól, hogy arra a saját vagy a vele üzleti kapcsolatban álló vállalkozás népszerűsítése céljából kerül sor. Az Rtv. e kétfajta közzététel között mindössze az adóalap számítása szempontjából tesz különbséget, ugyanis a saját célú reklám közzététele esetén az adó alapja - figyelemmel az Rtv. 4. -ának (1) bekezdésére - a főszabálytól eltérően a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség. Így - az Rtv. 5. -ának (1) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve - megállapítható, akkor is keletkezik adófizetési kötelezettség, ha a kizárólag saját 3

4 tevékenységét népszerűsítő vállalkozás esetén a saját célú reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség az 500 millió forintot meghaladja. Azon hirdetésértékesítő platformok esetében, amelyeknél a hirdető nem minden esetben tudja, hogy hirdetése hol jelenik meg (programmatic buying, GDN) az adókötelezettség vonatkozásában álláspontom a következő. Amennyiben a közzététel alapját a megrendelő és a vele szerződő "ügynök" közti jogviszony biztosítja és a reklám-közzététel egy számítógépes program alkalmazása segítségével automatikusan jelenik meg bizonyos internetes felületeken, akkor az a személy, szervezet minősül a reklámadó alanyának, aki/amely erre vonatkozó jogosultsága/felhatalmazása alapján jogosult a reklám elhelyezésére, azaz rendelkezik az adott reklámfelülettel. Abban az esetben, ha ez a hirdetővel szerződést kötő szolgáltató, akkor természetesen e szolgáltató válik adóalannyá, attól függetlenül, hogy a reklám elhelyezésére szolgáló weboldalnak más az üzemeltetője. Az adókötelezettség szempontjából ez esetben irreleváns, hogy az oldal üzemeltetője kicsoda, figyelemmel arra, hogy az üzemeltetőnek semmilyen ráhatása nincs a reklámfelület vonatkozásában a reklámközzétételi tevékenységre. Ebben az esetben természetesen, mint közzétevőnek, az un. hirdetésszolgáltatónak kell a megrendelője számára a fent ismertetett tartalommal kiállítania a nyilatkozatot. Az un. hirdetésszolgáltató által megjelenített hirdetések vonatkozásábanugyanakkor - álláspontom szerint más. a helyzet. Ebben az esetben ugyanis nem a weboldal üzemeltetőjének minősülő ( ) az, amely a reklámot közzé teszi, figyelemmel arra, hogy - amint az a leveléből kitűnik - a hirdetésszolgáltató (pl. Google) által bérelt felület vonatkozásában erre nincs is kompetenciája. Maga a hirdető (a reklámot megrendelő) ebben az esetben a hirdetésszolgáltatóval köt a reklám közzétételére szerződést, maga a hirdetésszolgáltató dönt arról, hogy a hirdetést egyáltalán közzéteszi-e, s ő jogosult arra is, hogy a reklámot a rendelkezési joga alatt álló felületen ténylegesen közzétegye. Az adókötelezettség szempontjából ez esetben irreleváns, hogy az oldal üzemeltetője kicsoda, figyelemmel arra, hogy az üzemeltetőnek semmilyen ráhatása nincs a - hirdetésszolgáltató által bérelt felület vonatkozásában a reklám-közzétételi tevékenységre. Mindezértelemszerűen- azt jelenti, hogy az un. hirdetésszolgáltató által megjelenített hirdetés esetében - függetlenül attól, hogy személyében eltér az internetes oldal üzemeltetőjétől - a reklámadó alanya a reklámot közzétevő hirdetésszolgáltató. A reklámadó alanya a reklám-közzétételen alapuló tényállás megvalósulása esetén a reklám közzétevője [Rtv. 3. (2)bekezdés]. Az, hogy ki/mely szervezet minősül közzétevőnek, nyilvánvalóan annak a függvénye, hogy a reklámot milyen médiafelületen teszik közzé. Ami a szórólapok közzétételéhez kapcsolódó adókötelezettség kérdését illeti, álláspontom a következő. Az Rtv. vonatkozásában nyomtatott anyagnak tekintendő szórólapok közzététele szinte minden esetben a reklámozó saját célú reklámjának minősül (saját termék, szolgáltatás reklámozását végzik a szórólapon). Ezért a közzététel is saját érdekkörben történik, függetlenül attól, hogy a szórólap terítése saját munkavállaló vagy a reklámozó megbízásából eljáró személy (pl. diákok, ügynökségek) terjesztésében valósul meg. Tekintve, hogy ezen reklám-közzétételi tevékenység saját célú reklám közzétételének minősül, így az adó alanya természetesen az a személy, szervezet, akinek tevékenységét, termékét, szolgáltatását a szórólap reklámozza. Abban az esetben, ha az ingyenes szórólap 4

5 egyidejűleg több társaság, vállalkozás hirdetését is tartalmazza, akkor viszont ez a kiadvány több jogcímen is adóköteles lehet. Egyrészt saját célú reklám a közzétevő, rajta saját reklámot is megjelenítő cég esetében, másrészt pedig ugyanezen társaság a többi cég reklámja vonatkozásában reklám- közzétevőnek minősül, így a tőlük a reklám-megjelenítésért kapott árbevétel esetében reklámadó-alapot képez. 9. sajtótermék: az Mttv. szerinti sajtótermék, 10. saját célú reklám: a reklám közzétevő saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklám. A saját célú reklám fogalmát - az Rtv. vonatkozásában 1. -ának 10. pontja definiálja. Az itt leírtak szerint saját célú reklámnak minősül a reklám-közzétevő saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklám. Osztom a levelében kifejtett azon álláspontját, mely szerint a sajtótermék nyitóoldalán a sajtótermék neve, a gépjármű rendszámtábláján az autókereskedő neve, a gépjárművek márkajelzése és a gépjármű nevének feltüntetése a járművön nem minősülnek saját célú reklámnak, ahogyan nem tekinthető annak a cégek éves jelentései vagy belső PR anyagai sem. Ezen "megjelenési formák" célja ugyanis mindössze a termék, illetve valamely cég vagy vállalkozás beazonosítása, népszerűsítési célt nem szolgálnak. Főszabály szerint szintén nem tekinthető saját célú reklámnak egy adott cég saját weblapja, melyen kizárólag saját tevékenységét ismerteti (munkavállalókról, termelésről ad tájékoztatást). Abban az esetben azonban, ha ezek a weblapok tartalmaznak az adott cég tevékenységét népszerűsítő közzétételt, promóciót, akciót, úgy - saját célú reklámként- a reklámadó-kötelezettségük már nem zárható ki. Figyelemmel arra, hogy az Rtv. a saját célú reklám közzétételének adóztatása kapcsán nem szűkíti le az adóalanyi kört a közzétevők egy meghatározott csoportjára (pl. a médiavállalatokra), így minden olyan személy vagy szervezet (értve ezalatt a kis- és nagyvállalkozásokat pl. kávézókat, éttermeket is), amely a saját célú reklámnak minősülő reklámot tesz az Rtv. 2. -ában meghatározott médiafelületen közzé alanya a reklámadónak, amelyet a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség alapján - ha annak évi összege az 500 millió forintot meghaladja- köteles bevallani és megfizetni. Az előzőekben leírtak vonatkozásában megjegyzem, hogy - álláspontom szerint - a fentiekben bemutatott adójogi szabályozás (azaz valamennyi vállalkozás adókötelezettség alá vonása a saját célú reklám közzététele esetén) az, amely mind az alkotmányossági, mind az uniós normákkal összeegyeztethető. Abban az esetben ugyanis, ha a saját célú reklámok közzététele után csak egyes vállalkozásokat (pl. médiavállalatokat, nagy áruházakat) terhelne reklámadó-kötelezettség, az amellett, hogy diszkriminatív szabályozást eredményezne, az uniós állami támogatási szabályokat is sértené. Mindezek alapján a nemzetgazdasági tárca nem tervezi a közeljövőben a hivatkozott Rtv-beli rendelkezés személyi hatályának a megváltoztatását, szűkítését. Abban az esetben, ha valamely vállalkozás (pl. bank) olyan saját célú reklámot tesz közé, amely egyúttal más vállalkozás (pl. hitelkártya cég) termékeinek a 5

6 népszerűsítésére is szolgál (a levelében írt elnevezés szerint: keresztpromóció), a helyzet adójogi megítélése - álláspontom szerint- a következő. A kérdéses reklám egyfelől saját célú reklámnak minősül, hiszen a közzétevő (jelen esetben a bank) egyértelműen saját termékét vagy szolgáltatását (is) népszerűsíti általa. Ugyanakkor azáltal, hogy a hirdetés más vállalkozás (hitelkártya cég) szolgáltatását is reklámozza, egyúttal megvalósul a bank részéről az un. reklám közzétételi tevékenység is. Adóalap tehát a reklámot közzétevő társaság (a bank) vonatkozásában jelen hirdetés kapcsán két jogcímen keletkezik: adóalapot képez a hirdetés (mint saját célú reklám) közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség, valamint az az összeg is, amit számára a hitelkártya cég fizet terméke vagy szolgáltatása népszerűsítéséért. A szponzoráció vonatkozásában - álláspontom szerint - az alábbi adójogi tényállás valósul meg. Az Rtv. értelmében a reklámadó-kötelezettség-az Rtv ának (1) bekezdése szerinti tényállás esetén - a reklám-közzétételi tevékenységhez kapcsolódik. Az adókötelezettség vonatkozásában reklámnak minősül egyrészt a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény (Reklámtv.) szerinti gazdasági reklám, másrészt a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény (Mttv.) szerinti kereskedelmi közlernény [Rtv pont]. A Reklámtv. szerinti gazdasági reklám fogalmát a Reklámtv. 3. -ának d) pontja rögzíti. Az itt leírtak szerint gazdasági reklánmak minősül minden olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket -,szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul. Emellett adóköteles reklámnak minősül - kereskedelmi közleményként - az olyan médiatartalom is, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. A kereskedelmi közlemény formái közé tartozik többek között a reklám, a támogatást nyújtó nevének, védjegyének, arculatának vagy termékének megjelenítése, a televíziós vásárlás és a termékmegjelenítés [Mttv pontja]. Tekintettel arra, hogy az Rtv. minden olyan megjelenési módot rek1ám-közzétételnek minősíti, amely tartalmában megfelel a Reklámtv. szerinti gazdasági reklámnak, vagy az Mttv. szerinti kereskedelmi közleménynek, így - értelemszerűen - bizonyos esetekben a szponzorációból származó bevétel is lehet reklámadó-köteles bevétel a szponzoráltnál. Ilyen eset lehet - álláspontom szerint - az, ha a szponzorált olyan formában teszi közé a szponzor elnevezését, lógóját, amely megfelel az Rtv. 2. (1) bekezdése szerinti megjelenítéshez. Néhány példával illusztrálva, ez a tényállás valósul meg, ha a szponzorált sportegyesület a sportolók mezén, versenyautó, egyéb sporteszközön feltünteti szponzora elnevezését, lógóját, vagy ha a szponzorált rendezvény szervezői a rendezvény helyszínén a szponzorok elnevezését, lógóját tartalmazó táblákat, feliratokat helyeznek el, illetve hirdetéseikben, plakátjaikon, 6

7 reklámjukban szintén megjelenítik szponzoraikat. Ugyanakkor abban az esetben, ha a szponzorált nem hozza nyilvánosságra, kik a szponzorai, vagy mindezt csak szóban teszi meg (pl. díjátadáskor vagy felkonferáláskor), akkor - értelemszerűen - nem valósul meg reklám-közzététel, s így nincs adóköteles tényállás sem. 11. reklámértékesítő ügynökség: az adóalannyal az Szt. szerinti kapcsolt félnek minősülő, olyan személy, szervezet, amely az adóalannyal fennálló szerződéses jogviszony alapján jogosult arra, hogy az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződést kössön. 2. Az adókötelezettség, az adóalany (nyomtatott anyag, túlnyomó részt magyar nyelven, legalább felében magyar nyelvű műsor, megrendelő, nyilatkozat) 2. (1) Adóköteles a) a médiaszolgáltatásban, b) a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben, c) a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón, d) bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon, Az Rtv. 2. -a (1) bekezdésének d) pontja értelmében adóköteles többek között a nyomtatott anyagon megvalósuló reklám-közzététel. Nyomtatott anyagnak minősül az Rtv. vonatkozásában - minden nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter. Figyelemmel arra, hogy e meghatározás nem szűkíti le a nyomtatott anyag fogalmát a csak papírra nyomtatott reklámanyagokra, így - értelemszerűen - ilyen reklámhordozó lehet minden anyag, amire reklámot nyomtatnak, azaz pl. a reklámcélú póló, molinó, reklámtoll, kitűző, karszalag is, függetlenül annak alapanyagától. Az adókötelezettség - más reklámhordozóhoz hasonlóan - az ilyen reklámfelület esetében is fennáll mind a sajátcélú reklám esetében, mind pedig a(z "idegen reklám" megjelenítésével kapcsolatos) reklámközzétételi tevékenység kapcsán. Az Rtv. 2. -a (1) bekezdésének d) pontja értelmében adóköteles - többek között - a nyomtatott anyagon megvalósuló reklám-közzététel. Nyomtatott anyagnak minősül - az Rtv. vonatkozásában - minden nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter. Figyelemmel arra, hogy e meghatározás nem szűkíti le a nyomtatott anyag fogalmát a csak papírra nyomtatott reklámanyagokra, így - értelemszerűen - ilyen reklámhordozó lehet minden anyag, amire reklámot nyomtatnak, azaz pl. a reklámcélú póló, molinó, reklámtoll, kitűző, karszalag is, függetlenül annak alapanyagától. Az adókötelezettség - más reklámhordozóhoz hasonlóan - az ilyen reklámfelület esetében is fennáll mind a sajátcélú reklám esetében, mind pedig a(z "idegen reklám" megjelenítésével kapcsolatos) reklámközzétételi tevékenység kapcsán. Tekintve, hogy - meglátásom szerint - a nyomtatott üzleti reklámanyag Rtv-beli fogalma ily módon egyértelműen meghatározható, így ezen értelmező rendelkezés módosításának nem látom szükségét. e) az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon 7

8 A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy - főszabály szerint, az internetes reklám- közzététel egyik adóköteles tényállása (a túlnyomórészt magyar nyelvű reklám közzététele) kivételével - közömbös, hogy a Magyarországon közzétett (internetes reklám esetén a Magyarországon elérhető) reklám milyen nyelvű. Más szóval abban az esetben, ha az idegen nyelvű reklám közzététele olyan fórumon valósul meg, amely megfelel az Rtv. 2. (1) bekezdése szerinti közzétételi platformnak, akkor az adókötelezettség ezen reklámra is kiterjed. Az Rtv. 2. -a (1)bekezdésének e) pontja szerinti interneten közzétett reklámokkal kapcsolatosan álláspontom a következő. Egyrészt - ahogy azt fent említettemadóköteles az interneten túlnyomórészt magyar nyelven közzétett reklám. Ez - értelmezésem szerint - azt jelenti, hogy egy adott internetes oldalon - függetlenül attól, hogy az adott oldal milyen nyelven érhető el a felhasználó számára - egy konkrét reklám, reklámfelület vonatkozásában szükséges azt vizsgálni, hogy a reklám túlnyomórészt magyarnyelvű-e. Másrészt adóköteles az interneten, túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon közzétett reklám. Ez esetben - függetlenül attól, hogy a reklám maga az internetes oldalon milyen nyelven jelenik meg - annak eldöntése szükséges, hogy az egy felhasználó számára egy adott időpillanatban megjelenő oldal (melyen az adóköteles reklám-közzétételi tevékenység megvalósul) túlnyomórészt magyarnyelvű-e. Tekintettel arra, hogy az Rtv. nem definiálja a "túlnyomórészt magyar nyelvű" kitételt, ezért annak köznapi jelentéséből kiindulva azt lehet mondani, hogy az interneten megjelenő reklám, illetve internetes oldal akkor minősül túlnyomórészt magyar nyelvűnek, ha annak 50%-a vagy annál nagyobb része magyar nyelven jelenik meg. reklám közzététele. (2) Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha a 3. (1) bekezdés szerinti személy a reklám közzétételének megrendelője számára a 3. (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot megtette. 3. (1) Az adóalanya a) az Mttv. szerint Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató, b) az a) pont alá nem tartozó, olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé, Fontos összefüggés, hogy a médiaszolgáltatásban közzétett reklámok esetében az Rtv. két adóalanyi kört különböztet meg. A Magyarországon letelepedett médiatartalom szolgáltató mellett adóalany ugyanis az a médiaszolgáltató is, aki ugyan nem minősül Magyarországon letelepedettnek, de napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé. Az Rtv. erre vonatkozó rendelkezése hiányában ebben az esetben sem szükséges azonban az adókötelezettséghez az, hogy az általa közzétett reklám magyar nyelvű legyen, abban az esetben, ha műsoridejének legalább felében magyar nyelven szolgáltat (értve ezalatt azt is, ha a médiaszolgáltató műsoridejének legalább felében választható magyar nyelvű hangsáv vagy felirat), akkor az általa közzétett Magyarországon elérhető valamennyi reklám vonatkozásában előáll az 8

9 adókötelezettsége. Az Rtv. 3. -a (1) bekezdésének b) pontja értelmében- a médiaszolgáltatás keretén belül, reklám közzététele esetén - adóalany az olyan médiaszolgáltató, aki - nem minősül az Mttv. szerint Magyarországon letelepedettnek és - napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé. Álláspontom szerint - az Ön által említett példából kiindulva - amennyiben a digitális műsorszolgáltatás keretein belül a médiaszolgáltató műsoridejének legalább felében választható magyar nyelvű hangsáv vagy felirat, akkor ezen médiaszolgáltató - Rtv. 2. -a (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettsége fennáll. Az Rtv. 3. -a (1) bekezdésének b) pontja szerinti adóalany adókötelezettsége fennállása szempontjából releváns műsoridő alatt - értelemszerűen - az általa szolgáltatott valamennyi csatorna műsoridejét önállóan kell figyelembe venni. Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy fogalmi rendet illetően az Rtv. háttérjogszabályának minősülő Mttv. a műsoridő fogalmát úgy határozza meg, hogy az nem más, mint a médiaszolgáltatásban - valamely meghatározott időszak folyamán - folyamatosan közzélett műsorszámok együttes időtartama. Ez a fogalmi kritérium pedig - a műsorszámok egymást követő folyamatossága miatt - nyilvánvalóan csak önállóan, az egyes csatornák vonatkozásában értelmezhető. c) a sajtótermék a) pont alá nem tartozó kiadója, d) a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet, e) az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője. (2) A 2. (2) bekezdés szerinti adókötelezettség esetén az adó alanya a reklám közzétételének megrendelője, ide nem értve az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt. Az Rtv. 2. -ának (2) bekezdése értelmében adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha a közzétevő adóalany a reklám közzétételének megrendelője számára nyilatkozott arról, hogy adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz vagy, hogy az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli. Ezen adókötelezettség esetén - az Rtv ának (2) bekezdése értelmében - az adó alanya a reklám közzétételének megrendelője, ide nem értve a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény szerinti egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt. Az Rtv. nem definiálja külön a reklám közzétételének megrendelőjét, így a szavak általános jelentése alapján - a polgári jog alapvető összefüggéseivel is összhangban - azt a személyt (szervezetet) kell annak tekinteni, aki a reklám közzétevőjével szerződést köt, megrendelve a reklám közzétételét. A fenti értelmezést nem befolyásolja a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Reklámtv.) 3. -ának Ön által idézett l) pontja, mely a Reklámtv. alkalmazásában rögzíti, hogy ki minősül a reklámozónak. Az Rtv. ugyanis nem utal arra, hogy a reklámozó Reklámtv. szerinti fogalmára a reklámadó-szabályok alkalmazása során is 9

10 figyelemmel kell lenni. Emellett - bár a reklámadó-kötelezettség szempontjából relevanciával nem bír - az is elmondható, hogy a Reklámtv. szerinti "reklámozófogalom" a Rtv. 3. -ának (2) bekezdésében megjelölt adóalanyi kört is lefedi, hiszen a definíció értelmében nem a megrendelő helyett, hanem a megrendelő mellett kell azt is reklámozónak tekinteni, akinek érdekében a reklámot közzéteszik. Szintén nincs befolyással az Rtv. reklám-megrendelőre vonatkozó rendelkezésének értelmezésére, illetve nem vezet az Ön levelében rögzített értelmezéshez az, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 3. számú melléklete A) részének új 16. pontja az adóalany által a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzélételében közreműködőnek járó ellenérték társasági adóra vonatkozó hatásairól rendelkezik. A közzétételben közreműködő fél ugyanis nem csak a levelében említett médiaügynökség lehet, hanem például az adóalany által saját célú reklám kihelyezésére megbízott vállalkozó is. Nem helytálló a levelében szereplő azon felvetés, mely szerint, ha a reklámközzétételt megrendelő adóalanyisága esetén a reklámköltés nem haladja meg a OOO forintot, akkor ezen reklámköltés a társasági adóról és osztalékadóról szóló évi LXXXI. (a továbbiakban: Tao. tv.) törvény 8. -a (l) bekezdésének d) pontja alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősülne. A Tao. tv. 3. számú melléklete A) részének új 16. pontja ugyanis úgy rendelkezik, hogy a Tao. tv. 8. (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen a reklámadóról szóló törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy reklámadó-kötelezettség teljesítésre nem kötelezett. A Tao. tv. idézett rendelkezése nem rögzíti, hogy csak abban az esetben minősül nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak a reklám közzétételével összefüggésben elszámolt közvetlen költség (amennyiben az adóalany nem rendelkezik az Rtv. 3. -ának (3) bekezdése szerinti nyilatkozattal), ha az az Rtv. szerinti mentes értékhatárt OOO forintot- meghaladja. A fent leírt értelmezés irányadó abban az esetben is, ha a megrendelő - az Ön által említett példa szerint - egy csoportvezető vállalkozás, mely a reklám megrendelésével kapcsolatosan felmerült költségeket szétosztja a csoporttagok között. Tekintettel arra, hogy a reklám közzétételének megrendelése ez esetben a csoportvezető vállalkozás nevéhez fűződik, így - a fent kifejtetteknek megfelelően - az adó alanya - megrendelőként - kizárólag ezen vállalkozás lehet. (3) Az (1) bekezdés szerinti adóalanynak a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben) nyilatkoznia kell arról, hogy az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy arról a tényről, hogy az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli. Amennyiben az (1) bekezdés szerinti személy, szervezet a nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a (2) bekezdés szerinti adóalany havonta, a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles az általa megrendelt 10

11 reklám-közzététel utáni adót összesítve bevallani és megfizetni. A (2) bekezdés szerinti adóalanynak nem kell alkalmaznia az adókötelezettség teljesítése során a 7. (1)-(8) bekezdésében és a 9. -ban foglaltakat. Ami a reklámközzétevő nyilatkozatát illeti, az Rtv. széles szabadságfokot biztosít, azonban abból (vagy más dokumentumból, szerződésből) ki kell tűnnie, hogy mely reklámközzétételre vonatkozik a nyilatkozat. Ez elsősorban a reklámozó (akinek az érdekében a reklámot közzétették) társasági adókötelezettség-teljesítése kapcsán fontos. Ekkor a reklámközzétevőnek és a reklámügynökségnek együtt kell működnie annak érdekében, hogy a reklámozó rendelkezzék olyan nyilatkozattal miszerint az ő reklámköltése után a közzétevő megfizette a reklámadót Az Rtv. 3. -ának (3) bekezdése egyértelműen meghatározza, hogy az Rtv. 3. -ának (1) bekezdése szerinti adóalanynak a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben) nyilatkoznia kell arról, hogy az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy arról a tényről, hogy az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli. Az Rtv. a nyilatkozat formáját tekintve széles szabadságot biztosít a közzétevő számára, azonban abból [függetlenül attól, hogy az önálló irat vagy azt valamely más okirat (pl. szerződés vagy számla) tartalmazza] minden esetben ki kell tűnnie annak, hogy mely reklám közzétételére vonatkozik a nyilatkozat. A közzétevői nyilatkozatot - az Rtv. hivatkozott rendelkezése alapján - a reklám közzétevőjének a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben) kell megtennie. Így - értelemszerűen - minden esetben, amikor az Rtv ának (1) bekezdése szerinti adóalany és a reklám közzétételét megrendelő személy vagy szervezet reklám közzétételére irányuló szerződést köt és ilyen tartalmú szerződés teljesítése okán az adóalany közzétevő számlát vagy számviteli bizonylatot állít ki a megrendelő részére, őt legkésőbb a számla, számviteli nyilatkozat kiadásával egyidejűleg nyilatkozattételi- kötelezettség terheli. Ez következik egyébiránt az Rtv. 3. -ának (3) bekezdéséből is, amely rögzíti, hogy, amennyiben a reklám közzétevője a nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a megrendelő havonta, a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles az általa megrendelt reklám-közzététel utáni adót összesítve bevallani és megfizetni. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a megrendelő nem tudná a közzétevő mulasztása miatt előálló adókötelezettségét az Rtv. szerinti határidőben teljesíteni akkor, ha a közzétevőt nyilatkozattételi kötelezettség nem terhelné legkésőbb a számla kiadásával egy időben. Mindez - értelemszerűen - azt is jelenti, hogy nem elégséges az, ha a közzétevő évente egyszer ad ki a nyilatkozatot az általa az év folyamán közzétett reklámokról, még akkor sem, ha a nyilatkozat részletesen felsorolja, hogy melyik reklámot mikor tette közzé. Mivel a nyilatkozat formáját és tartalmát sem az Rtv., sem más jogszabály nem rögzíti, 11

12 így a közzétevő minden olyan írásbeli "megnyilvánulása" jogszerűnek tekintendő, amely az adókötelezettség tényéről és fennállása esetén teljesítéséről szál. Praktikusan ilyen nyilatkozatnak minősül a közzétevő által kiadott, a reklám egyértelmű beazonosítását lehetővé tevő számlán feltüntetett azon mondat is, mely szerint a számla tárgyát képező reklám után a reklámadó kötelezettség a reklám közzétevőjét terheli és ennek okán adóbevallási és adófizetési kötelezettségének eleget tesz. Az sem kizárt, hogy a nyilatkozat utalást tartalmaz a felek közötti reklámközzétételre vonatkozó szerződésre, ha e szerződés vagy annak melléklete alapján azonosítható, hogy melyreklám, mely közzétételéről van szó. 3. Az adó alapja (közvetlen költség, adóelőleg-számítás, utólagos engedmény elszámolása) 4. (1) Az adó alapja a 3. (1) bekezdés szerinti adóalany esetén az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel, növelve a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak járó ellenértéknek a különbözetével. Saját célú reklám közzététele esetén az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség. Az Rtv. 4. -ának (1) bekezdése értelmében saját célú reklám közzététele esetén az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség. A közvetlenül felmerült költség fogalmát az Rtv. nem tartalmazza. E fogalom meghatározásához-ahogy Ön is utal erre a levelében - természetesen segítséget nyújthatnak az ágazati háttérjogszabályok, pl. a számvitelről szóló évi C. törvény (Sztv.), ugyanakkor fontos rögzíteni azt, hogy mivel az Rtv. nem tartalmaz hivatkozást e tekintetben az Sztv.-re, így nem is tehetünk egyenlőséget az Sztv. "közvetlen önköltség" fogalma és az Rtv.-beli "közvetlenül felmerült költség" fogalom között. Ez utóbbi meghatározása - álláspontom szerint - a vonatkozó Rtv.- beli értelmező rendelkezés hiányában a szavak köznyelvi jelentése alapján, az Sztv. releváns rendelkezésének továbbá az Rtv. indokolásának a figyelembevételével valósulhat meg. Eszerint minden olyan költség idetartozik, amely a közzététellel összefüggésben közvetlenül merül fel a saját reklámot közzétevőnél, azaz pl. a reklámanyag költsége, a reklám készítésének, gyártásának, gyártatásának, közlésének költsége. (Egy példával illusztrálva, reklámfilm forgatása során közvetlenül felmerült költség lehet az adóalany által bérelt forgatási helyszín bérleti díja, a szereplő tiszteletdíja és az ahhoz kapcsolódó közterhek, esetlegesen kifizetett szerzői jogdíjak, felhasznált eszközök vételára.) Abban az esetben, ha - ahogy erre Ön is utal - valamely reklámot közzétevő cég saját célú reklámot is közzétesz, valamint "idegen reklám" közzétevőjének is minősül, akkor esetében az adóalap úgy határozható meg, hogy annak részét képezi (összeadódik) mind a saját célú reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költsége, mind pedig az az összeg, amit számára megrendelője fizet a terméke vagy szolgáltatása népszerűsítését szolgáló reklám közzétételéért. Az Rtv. 4. -ának (l) bekezdése értelmében a reklámadó alapja főszabály szerint 12

13 a reklám-közzétételi tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel, növelve a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalomszolgáltatásán belüli reklám közzélételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak járó ellenértéknek a különbözetével. A nettó árbevétel fogalmát - az Rtv. vonatkozásában- az értelmező rendelkezéseket tartalmazó 1. -ának 5. pontja definiálja. Az itt leírtak szerint nettó árbevétel az Sztv. hatálya alá tartozó adóalanyok esetében az Sztv-ben meghatározott értékesítés nettó árbevétele. Az, hogy a levelében említett "utólagos engedmény" összege csökkenti-e a reklámadó alanyának éves nettó árbevételét, s ennek következtében reklámadó-alapját, annak a függvénye, hogy az Sztv. alkalmazásában számviteli szempontból ez az éves nettó árbevétel- csökkentő tételnek minősül-e vagy sem. Amennyiben igen [vagyis az Sztv. 72. (l) bekezdésben említett engedmény], úgy végső soron az adóalany adóalapja - a kifizetés utólagos jellegére tekintettel- utólag jogszerűen mérsékelhető, eltérő esetben [amennyiben az Sztv. 81. (5) bekezdés szerinti utólag adott, nem számlázott engedmény] azonban ennek az utólagos engedménynek nincs adóalapot korrigáló hatása. Az Rtv. 7. -a részletesen meghatározza az adó, adóelőleg és az adóelőleg-kiegészítés megállapításának, bevallásának és megfizetésének szabályait. Ennek értelmében az adóalany adókötelezettségét az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítja meg és vallja be [Rtv. 7. (1)]. Az adóalany az adóévre az Rtv. 7. -ának (3) bekezdésében meghatározottak szerint adóelőleget köteles bevallani [Rtv. 7. (2)]. Az Rtv. 7. -ának (5) bekezdése szerint az adófizetésre kötelezettnek az adóelőleget az adóévben az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie. A befizetett adóelőleg, előleg- kiegészítés és az adó éves összege közötti különbözetet az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell befizetni, illetve a többlet-befizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni [Rtv. 7. (7)]. Tekintettel a fent hivatkozott jogszabályhelyekre és kiindulva abból a tényből, hogy az Ön által leírtak alapján az ügynökségek részére adott éves (utólagos) engedmény összegét sem az adóelőleg, sem az előleg-kiegészítés összegének meghatározásakor nem ismeri az adóalany vállalkozás, de feltételezve azt, hogy a számlázott engedmény az Sztv. alapján nettó árbevétel csökkentő tételnek minősül, ezen összeg figyelembe vétele legfeljebb az adóévről szóló (az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig benyújtandó) adóbevallásban lehetséges. (2) Az adó alapja a 3. (2) bekezdés szerinti adóalany esetén a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének forintot meghaladó része. Az előzőekben meghatározott adóalany által fizetendő adó alapjáról Rtv ának (2) bekezdése rendelkezik, kimondva hogy a reklám- nem magánszemélymegrendelője esetén az adó alapja a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének OOO forintot meghaladó része. A levelében első helyen szereplő kérdésre tehát - az "összesített ellenérték" szókapcsolat alapján - egyértelműen az a válasz adható, hogy amennyiben egy 13

14 vállalkozás egy adott hónapban több olyan médiaszolgáltatótól rendelt meg reklám-közzétételt, amely nem teljesítette a tényállásban megfogalmazott nyilatkozattételi kötelezettségét, a havi OOO forintos határértéket-az Rtv. erre vonatkozó kitétele hiányában- nem médiaszolgáltatónkét, hanem a vállalkozás által megrendelt valamennyi reklámközzététel összértékéhez viszonyítva kell figyelembe venni. 4. Az adó mértéke 5. (1) Az adó mértéke a 4. (1) bekezdés szerinti adóalap esetén - az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0%, - az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%, - az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%, - az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20%, - az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30%, - az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40%. (2) Az adó mértéke a 4. (2) bekezdés szerinti adóalap esetén az adóalap 20%-a. 5. Kapcsolt vállalkozás adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségének megállapítása (közzétevői és megrendelői adókötelezettség, keresztpromóció) 6. (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével az 5. szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az adóalany adóalapja az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes adóalapban képvisel. (2) Az (1) bekezdésben foglalt adószámítási mód szerint - a 7. -ban foglaltakra is figyelemmel - kell megállapítani az adóelőleget is. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti számítások végrehajtása érdekében az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kötelesek együttműködni. A számítások dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok mindegyike köteles elvégezni. A számítások dokumentációját az adóhatóság kérésére be kell mutatni. (4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti számításnál a 4. (2) bekezdés szerinti adóalapot figyelmen kívül kell hagyni. Az Rtv. 6. -ának (4) bekezdése azt mondja ki, hogy a kapcsolt vállalkozások adó- és adóelőleg-fizetési kötelezettségének megállapítására az Rtv. 6. -ának (1)-(3) bekezdése által alkalmazni rendelt összeszámítási szabály esetében kell figyelmen kívül hagyni az Rtv ának (2) bekezdése szerinti adóalapot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megrendelő adókötelezettsége esetén a reklám-közzétevő adókötelezettsége automatikusan megszűnne. A kétfajta adókötelezettség léte ugyanis nem vagylagos 14

15 (ez egyébként az Rtv. egyik rendelkezéséből sem következik), a reklám-közzétevő adókötelezettsége és a megrendelő adókötelezettsége (adófizetési kötelezettsége) két különböző rendelkezésen [az Rtv. 2. (l) bekezdésén és 2. (2) bekezdésén] alapul, egymástól függetlenül áll fenn. A megrendelő adókötelezettségének egyik feltétele - ahogy azt a fentiekben is említettem - az, ha a reklám- közzétevő adóalany elmulasztja kiadni az arról szóló igazolást, hogy az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy az arról a tényről szólót, hogy őt, hogy az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli. Emellett a megrendelő adófizetési kötelezettségének előállásához az is szükséges, hogy esetében az adott hónapban az általa megrendelt reklám-közzététel havi összesített ellenértéke a OOO forintot meghaladja. Így tehát, a megrendelő adókötelezettsége a reklám-közzétevő adókötelezettségét nem érinti, azt nem váltja ki. 6. Eljárási rendelkezések (eltérő üzleti évvel rendelkező vállalkozások adókötelezettsége) 7. (1) Az adó alanya adókötelezettségét - önadózás útján - az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz. (2) Az adóalany az adóévre a (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, a (3) bekezdés c)-d) pontja szerinti esetben az adóköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - az állami adóhatósághoz adóelőleget köteles bevallani. (3) Az adóelőleg összege a) ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónap, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott adóköteles tevékenységből származó adóalap alapulvételével az 5. szerint számított összeg, b) ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott adóköteles tevékenységből származó adóalap 12 hónapra számított összegének alapulvételével az 5. szerint számított összeg, c) az adóköteles tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő adóalany esetében az adóévre várható adó összege, d) átalakulással létrejött adóalany esetén a jogelőd által az adóévben az átalakulás napjáig elért, adóköteles tevékenységből származó adóalap alapulvételével, az 5. szerinti adómértékkel számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az átalakulással létrejött adóalany (ide értve kiválás esetén a fennmaradó társaságot is) a jogelőd vagyonából részesült. (4) Az adóalany az adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig, az adóelőleg-fizetési kötelezettségét a (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig, a (3) bekezdés c)-d) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül és az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig teljesíti. (5) Az adófizetésre kötelezettnek az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie (a továbbiakban: előleg-kiegészítés). Az előleg-kiegészítésre kötelezett a várható fizetendő adó és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg tesz eleget a fizetési kötelezettségének. (6) Az adófizetésre nem kötelezett adóalany adó, adóelőleg és előleg-kiegészítés bevallására nem kötelezett. 15

16 (7) A befizetett adóelőleg, előleg-kiegészítés és az adó éves összege közötti különbözetet az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell befizetni, illetve a többlet-befizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. (8) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany az adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint állapítja meg, vallja be és teljesíti. Az Rtv. 7. -ának (8) bekezdése - mint ahogy azt Ön is idézi - általános jelleggel kimondja, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany az adó- és adóelőleg-fizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint állapítja meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy azon 3. (l) bekezdés szerinti adóalanyokat, akik naptári évtől eltérő üzleti évet választottak és az üzleti évük az Rtv. hatályba lépése előtt kezdődött a évre vonatkozóan nem terheli adó- és adóelőleg-fizetési kötelezettség. Az Rtv. ugyanis a évre vonatkozóan átmeneti (speciális) szabályokat állapít meg. Így a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanyoknak (is) az Rtv. 9. -ában meghatározott szabályok szerint kell eljárni a évi adó- és adóelőleg-kötelezettség teljesítése kapcsán. Az Rtv. 3. -ának (2) bekezdése szerinti adóalanyok esetén, természetesen nem kell alkalmazni a fent említett speciális szabályokat, hiszen ezen adóalanyi kör adókötelezettségét - az Rtv. 3. -ának (3) bekezdésében foglaltak alapján - havonta, a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig (tehát utólag) teljesíti. Az Rtv. 3. -ának (2) bekezdése szerinti adóalanyok esetén a törvény hatálybalépését követően megrendelt - és a közzétevő nyilatkozata hiányában adókötelessé váló - reklám- közzététel keletkeztet adókötelezettséget (9) Az adóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el, az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele. (10) Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény előírásai az irányadók. (11) Az Szt. hatálya alá tartozó adóalany az e törvény alapján megállapított adót az adózás előtti eredmény terhére számolja el. 7. Záró rendelkezések (adóalap-csökkentés, Tao.-korrekció) (1) A évi adó összege - ha az adóalany e törvény hatálybalépését megelőzően kezdte meg a 2. szerinti tevékenységét - az adóalany évi, 2. szerinti tevékenységéből származó adóalap, a 2. (1) bekezdés szerinti tevékenység esetén a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó évi nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak évben járó ellenértéknek a különbözete, továbbá a 10. -ban foglaltak alapulvételével az 5. szerint számított összeg - e törvény hatálybalépésétől számított időszak naptári napjaival - arányos része. (2) A évi adóelőleg összege az adóalany évi, 2. szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele, saját célú reklám közzétételével összefüggő közvetlen költsége, a 16

17 2. (1) szerinti tevékenység esetén reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó évi nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak évben járó ellenértéknek a különbözete, továbbá a 10. -ban foglaltak alapulvételével az 5. szerint számított összeg - e törvény hatálybalépésétől számított időszak naptári napjaival - arányos része. (3) Az adóalany a évi adóelőlegét - a 7. (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően augusztus 20-áig köteles megállapítani és bevallani, továbbá két egyenlő részletben, augusztus 20-áig és november 20-ig köteles megfizetni. (4) A 2. szerinti tevékenységét évben kezdő adóalany esetében, továbbá annak a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanynak az esetében, akinek nincs augusztus 20-áig beszámolóval lezárt utolsó üzleti éve, a évi adóelőleg összege a adóévre, illetve a beszámolóval le nem zárt üzleti évre várható adó összegének az e törvény hatályba lépésétől számított időszak naptári napjaival arányos része. 10. Az adóalany csökkentheti a évben kezdődő adóév adóalapját - legfeljebb annak erejéig - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 17. (1) bekezdése vagy az Szja tv. 49/B. (7) bekezdése szerinti elhatárolt veszteség 50%-ával, feltéve, hogy a évben kezdődő üzleti évben az adóalany adózás előtti eredményének összege nulla vagy negatív. Az Rtv a úgy rendelkezik, hogy az adóalany csökkentheti a évben kezdődő adóév adóalapját-legfeljebb annak erejéig - a Tao. tv ának (1) bekezdése vagy a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 49/B. - ának (7) bekezdése szerinti elhatárolt veszteség 50%-ával, feltéve, hogy a évben kezdődő üzleti évben az adóalany adózás előtti eredményének összege nulla vagy negatív. Kétségtelen, hogy az idézett rendelkezés csak adóalanyi említ, s nem hivatkozik egyik adóalanyi státuszt előíró konkrét jogszabályhelyre sem, ugyanakkor az a körülmény, hogy adóévi adóról beszél, egyértelművé teszi, hogy ez a rendelkezés csak az Rtv. 3. -ának (1) bekezdése szerinti adóalanyra, azaz a reklám közzétevőjére vonatkozik. A reklám-megrendelő adóalany esetében ugyanis - figyelemmel annak havi adókötelezettségére - a "2014. évben kezdődő adóév" kitétel egyáltalán nem értelmezhető. Az Rtv. kapcsolt vállalkozások adóalap-összeszámításra vonatkozó szabálya alkalmazása során első lépésként az egyes adóalanyok az Rtv ának (az elhatárolt veszteség adóalap- csökkentése) figyelembevételével kötelesek kiszámítani saját adóalapjukat, hiszen ez a korrekció csak az adóalany és nem a csoport szintjén értelmezhető, továbbá erre utal kifejezetten az Rtv a. Az egy vállalatcsoportba tartozó (egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló) adóalanyok az így kiszámított egyéni adóalapokat összegzik. Az így kapott adóalapösszeg alapján ki kell számítani az ezen összesített adóalapra jutó adó összegét, amelyet az vállalatcsoportba tartozó adóalanyok olyan arányban viselnek, amilyen arányt a saját - adott esetben elhatárolt veszteséggel csökkentett - adóalaprészük a teljes vállalat- csoportszintű adóalapban képvisel. Ezért egyetértek azon megállapításával, mely szerint az Rtv. szerinti adóalany kapcsolt vállalkozások eselén a adóévi adóalapot-amennyiben a kapcsolt felek közölt egy vagy több vállalkozás könyveiben szerepel elhatárolt veszteség és a évben kezdődő üzleti év(ük)ben az adózás előtti eredmény(ük) összege nulla vagy negatív - az elhatárolt veszteséggel csökkentett vállalkozási szintű adóalapok összegzése eredményeként kell meghatározni. 17

18 A Tao tv. 3. számú melléklet A) rész 16. pont: a 8. (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen: 16. a reklámadóról szóló törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy reklámadó-kötelezettségteljesítésre nem kötelezett. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 3. melléklete A) pontjának 16. alpontja nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások közé sorolja a reklámadóról szóló törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költséget (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenértékét), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értékét, ha az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy reklámadó-kötelezettség teljesítésre nem kötelezett. Mint Ön előtt is ismert a reklámadóról szóló évi XXII. tv. (a továbbiakban: Rtv.) 2. -a a reklám közzétételéhez, illetve annak megrendeléséhez is adókötelezettséget kapcsol, azonban a közzétevő és a megrendelő adóalanyt terhelő adókötelezettség szabályai egymástól szinte teljes mértékben elkülönülnek. Az Rtv. 3. -ának (3) bekezdése pedig csak a reklámközzétevő-adóalany számára írja elő, hogy a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben) nyilatkozzon arról, hogy az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy arról a tényről, hogy az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli. A Tao. tv. fent idézett rendelkezése azonban nem minden esetben az Rtv. szerinti a társasági adóalany reklámköltségével összefüggő reklámot - közzétevő nyilatkozatát követeli meg ahhoz, hogy a társasági adó megállapítása során a reklám-közzététel ellenértékét a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként figyelembe lehessen venni. Ehhez a reklámadó Rtv. 3. -ának (2) bekezdése szerinti alanyának a nyilatkozata is elfogadható, ha az arról tanúskodik, hogy reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy reklámadókötelezettség teljesítésre nem kötelezett. Ilyen eset például egy többszereplős megbízási jogviszonyrendszer alapján megvalósuló reklámközzététel, ahol nem a reklámozó gazdasági társaság, hanem az ő megbízásából eljáró reklámügynökség köt szerződést a reklám közzétevőjével. Amennyiben a közzétevő nem ad nyilatkozatot a reklámügynökség számára, és így az - mint a közzététel megrendelője - a reklámadó alanyává válik, a reklámügynökség nyilatkozhat ügyfele felé arról, hogy a reklám közzétételével összefüggésben adókötelezettsége keletkezett és azt teljesítette. Ha azonban a példa szerinti esetben a közzétevő reklámadó-kötelezettségét teljesíti, vagyis a reklámügynökség az Rtv. 2. -ának (2) bekezdése értelmében nem válik adóalannyá, reklámozó a társasági adójának megállapítása kapcsán értelemszerűen a közzétevő - feltehetően a reklámügynökség által továbbított - nyilatkozatával igazolhatja, hogy reklámköltsége elismert költség. 18

2014. évi XXII. törvény a reklámadóról 1

2014. évi XXII. törvény a reklámadóról 1 OptiJUS Opten Kft. I 2014. évi XXII. törvény 2014. évi XXII. törvény a reklámadóról 1 2014.8.15. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék 1. Értelmező rendelkezések 1 2. Az adókötelezettség, az adóalany 1 3.

Részletesebben

2014. évi XXII. törvény. a reklámadóról. 1. Értelmező rendelkezések

2014. évi XXII. törvény. a reklámadóról. 1. Értelmező rendelkezések 2014. évi XXII. törvény a reklámadóról Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következő törvényt alkotja: 1. Értelmező rendelkezések 1. E törvény alkalmazásában: 1. médiaszolgáltatás:

Részletesebben

2014. évi XXII. törvény. a reklámadóról. 1. Értelmező rendelkezések

2014. évi XXII. törvény. a reklámadóról. 1. Értelmező rendelkezések 2014. évi XXII. törvény a reklámadóról Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következő törvényt alkotja: 1. Értelmező rendelkezések 1. E törvény alkalmazásában: 1. médiaszolgáltatás:

Részletesebben

2014. évi XXII. törvény a reklámadóról évi XXII. törvény a reklámadóról

2014. évi XXII. törvény a reklámadóról évi XXII. törvény a reklámadóról 1 / 7 2016.03.29. 10:51 2014. évi XXII. törvény a reklámadóról 2016.01.01 5 2014. évi XXII. törvény a reklámadóról Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következő törvényt alkotja:

Részletesebben

2014. évi XXII. törvény a reklámadóról (a módosításokkal - piros színnel jelölve - egységes szerkezetben)

2014. évi XXII. törvény a reklámadóról (a módosításokkal - piros színnel jelölve - egységes szerkezetben) 2014. évi XXII. törvény a reklámadóról (a módosításokkal - piros színnel jelölve - egységes szerkezetben) Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következő törvényt alkotja: 1.

Részletesebben

a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről é s azzal összefüggő egyes adótörvények módosításáról *

a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről é s azzal összefüggő egyes adótörvények módosításáról * Országgyű lés Hivatal a lrománys7< I /~Z 6g p ( 2014. évi törvény Érkezett : 2014 J ul 0 9. a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről é s azzal összefüggő egyes

Részletesebben

Reklámadó Hatályos: augusztus 15-től.

Reklámadó Hatályos: augusztus 15-től. Reklámadó 2014 Szakirodalom: - XXII. törvény Ratv. - XXXIV. törvény Ratv módosítása - 66. NAV információs füzet - CLXXXV. törvény Mttv - XLVIII. törvény Reklámtv. Hatályos: 2014. augusztus 15-től. Reklámadó

Részletesebben

Reklámadó 2014. Reklámadó 2014

Reklámadó 2014. Reklámadó 2014 Törvényi háttér: a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [Ratv.], Módosította: a 2014. évi XXXIV. törvény Magyar Közlöny 82. számában 2014. június 17-én jelent meg. 2014. augusztus 15-étől hatályos.

Részletesebben

Aktualitások az adózásban november 27. dr. Funtek Zsolt KMRAFI Tájékoztatási Főosztály

Aktualitások az adózásban november 27. dr. Funtek Zsolt KMRAFI Tájékoztatási Főosztály Aktualitások az adózásban 2014. november 27. dr. Funtek Zsolt KMRAFI Tájékoztatási Főosztály A reklámadó szabályai Jogszabályi háttér A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény + a reklámadóról szóló

Részletesebben

NAV ELLENŐRZÉSI FELADATAI, KIEMELT VIZSGÁLATI CÉLOK 2014.

NAV ELLENŐRZÉSI FELADATAI, KIEMELT VIZSGÁLATI CÉLOK 2014. NAV ELLENŐRZÉSI FELADATAI, KIEMELT VIZSGÁLATI CÉLOK 2014. A REKLÁMADÓT ÉRINTŐ LEGFRISSEBB INFORMÁCIÓK TERMÉKFORGALMAZÓ CÉGEK SZÁMÁRA Kneitner Lea, okleveles és igazságügyi adószakértő előadása 2014.10.15.

Részletesebben

REKLÁMADÓ 2014. Budapest, 2014. augusztus 14.

REKLÁMADÓ 2014. Budapest, 2014. augusztus 14. REKLÁMADÓ 2014 Budapest, 2014. augusztus 14. Előadó: Vadász Iván alelnök Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások 2014. évi XXXIV. törvény a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő

Részletesebben

A reklámadó. 2014. október 6. dr. Németh Nóra

A reklámadó. 2014. október 6. dr. Németh Nóra A reklámadó 2014. október 6. dr. Németh Nóra 1 Jogforrás A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [Ratv.] A Magyar Közlöny 82. számában 2014. június 17-én jelent meg, rendelkezései a 2014. évi XXXIV.

Részletesebben

A reklámadó legfontosabb szabályai 2014.

A reklámadó legfontosabb szabályai 2014. A reklámadó legfontosabb szabályai 2014. A Magyar Közlöny 82. számában 2014. június 17-én megjelent a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [Ratv.], amelynek rendelkezései a 2014. évi XXXIV. törvény

Részletesebben

A reklámadóról szóló évi XXII. törvény július 5-i hatállyal történő módosításai

A reklámadóról szóló évi XXII. törvény július 5-i hatállyal történő módosításai A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 2015. július 5-i hatállyal történő módosításai Az adókötelezettség, az adóalany (1) A Ratv. 2. (1) bekezdése szerinti valamennyi adóköteles csatornán keresztül

Részletesebben

A reklámadó legfontosabb szabályai 2016.

A reklámadó legfontosabb szabályai 2016. A reklámadó legfontosabb szabályai 2016. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [Ratv.] rendelkezései értelmében 2016-ban is adóköteles a meghatározott csatornákon, felületeken közzétett reklám.

Részletesebben

+. ~r~ y~.,~~ь -i ь e:.sc dwátа1а. Ё rlc вzett: 2014 :! ^,~ 1 1. Tisztelt Elnök Úr!

+. ~r~ y~.,~~ь -i ь e:.sc dwátа1а. Ё rlc вzett: 2014 :! ^,~ 1 1. Tisztelt Elnök Úr! +. ~r~ y~.,~~ь -i ь e:.sc dwátа1а Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága í лt1ѝ~rcysú3il:~/ Ё rlc вzett: 2014 :! ^,~ 1 1. ) Összegző módosító iavaslat Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére

Részletesebben

A reklámadó legfontosabb szabályai, figyelemmel a 2015-ös évközi változásokra. 2015. június 25. dr. Németh Nóra

A reklámadó legfontosabb szabályai, figyelemmel a 2015-ös évközi változásokra. 2015. június 25. dr. Németh Nóra A reklámadó legfontosabb szabályai, figyelemmel a 2015-ös évközi változásokra 2015. június 25. dr. Németh Nóra 1 Jogforrás A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [Ratv.] o Hatálybalépés időpontja:

Részletesebben

RSM DTM Hungary Zrt. Reklámadó, különös tekintettel a szállodaipar működési sajátosságaira

RSM DTM Hungary Zrt. Reklámadó, különös tekintettel a szállodaipar működési sajátosságaira RSM DTM Hungary Zrt. Reklámadó, különös tekintettel a szállodaipar működési sajátosságaira Magyar Szállodák és Éttermek Szövetség 2014konferencia 2014.09.10. Előadó: dr. Fekete Zoltán Titusz Tartalom 1.

Részletesebben

RSM DTM Hungary Zrt. Gyógy- és wellness szállodák marketingkommunikációja II. Országos Konferencia. 2015.03.04. Előadó: dr. Fekete Zoltán Titusz

RSM DTM Hungary Zrt. Gyógy- és wellness szállodák marketingkommunikációja II. Országos Konferencia. 2015.03.04. Előadó: dr. Fekete Zoltán Titusz RSM DTM Hungary Zrt. Gyógy- és wellness szállodák marketingkommunikációja II. Országos Konferencia 2015.03.04. Előadó: dr. Fekete Zoltán Titusz Tartalom 1. Adóköteles tevékenység 2. Reklámadó alanya 3.

Részletesebben

A reklámadó legfontosabb szabályai

A reklámadó legfontosabb szabályai A reklámadó legfontosabb szabályai 2014-2015. Jogszabályi háttér A Magyar Közlöny 82. számában 2014. június 17-én jelent meg: a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [Ratv.], amelynek rendelkezései

Részletesebben

A reklámadó legfontosabb szabályai 2015.

A reklámadó legfontosabb szabályai 2015. A reklámadó legfontosabb szabályai 2015. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [Ratv.] rendelkezései értelmében 2015-ben is adóköteles a meghatározott csatornákon, felületeken közzétett reklám,

Részletesebben

A REKLÁMADÓ-TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA. Piac & Profit Konferencia 2015. június 25. dr. Szilágyi Zsuzsanna ügyvéd

A REKLÁMADÓ-TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA. Piac & Profit Konferencia 2015. június 25. dr. Szilágyi Zsuzsanna ügyvéd A REKLÁMADÓ-TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA Piac & Profit Konferencia 2015. június 25. dr. Szilágyi Zsuzsanna ügyvéd MI INDOKOLTA A TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁST? Az Európai Bizottság vizsgálatának irányai : a reklámadó törvény

Részletesebben

Reklámadó. Szilágyi Miklósné okleveles adószakértő

Reklámadó. Szilágyi Miklósné okleveles adószakértő Reklámadó Szilágyi Miklósné okleveles adószakértő Jogszabályi háttér 2015. évi LXII. törvény a reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosításáról, mely módosította a 2014. évi XXII. törvényt A társasági adóról

Részletesebben

1. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépés e

1. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépés e ,,,,, : aev r.~ala 2,. :anybzii1 : 74 ' 6A, Érkezett : 2014 JÚN 3 0. 2014. évi törvény a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről és azzal összefügg ő egyes adótörvények

Részletesebben

2015. évi törvény. 1. (1) A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 5. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

2015. évi törvény. 1. (1) A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 5. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 2015. évi törvény a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról Az Országgyűlés az Európai Bizottság egyes

Részletesebben

Reklámadó július

Reklámadó július Reklámadó 2015. július 2015. július 5-én életbe lép a módosított reklámadó- szabályozás. Még mindig rengeteg a kérdőjel. A legfontosabb alapszabályokat segítünk áttekinteni levelünkkel. A sürgős eljárással

Részletesebben

Ёrkezе t{ : 2014 JuN 0 2.

Ёrkezе t{ : 2014 JuN 0 2. ОАвú$gyiálés Hivatala lrcлщdnr^z аan: к,~f 2014. évi törvény а reklámadóról Ёrkezе t{ : 2014 JuN 0 2. Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel а következő törvényt alkotja : 1. Értelmező

Részletesebben

A reklámadó legfontosabb szabályai 2015.

A reklámadó legfontosabb szabályai 2015. A reklámadó legfontosabb szabályai 2015. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [Ratv.] rendelkezései értelmében 2015-ben is adóköteles a meghatározott csatornákon, felületeken közzétett reklám,

Részletesebben

wts hírlevél # 7.2014

wts hírlevél # 7.2014 2014. augusztus wts hírlevél # 7.2014 WTS Klient. A híd. fókuszban Reklámadó kérdezz, felelek! Az adóhatóság közzétette a reklámadó bevallás és a kitöltési útmutató tervezetét, teendők 2014. augusztus

Részletesebben

Reklámadó és az internet. Balogh László Arkon Zrt.

Reklámadó és az internet. Balogh László Arkon Zrt. Reklámadó és az internet Balogh László Arkon Zrt. Reklámadóról szóló tv. ( Ratv. ) 2. (1) e) Adóköteles az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon reklám

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség 2.

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség 2. Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. 29/2012. (XI.29.) sz. és a 19/2015.(XI.30.)

Részletesebben

T/4900. számú törvényjavaslat. a reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosításáról

T/4900. számú törvényjavaslat. a reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4900. számú törvényjavaslat a reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosításáról Előadó : Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2015. május 2 2015. évi törvény a reklámadóhoz

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

A reklámadó legfontosabb szabályai 2017.

A reklámadó legfontosabb szabályai 2017. A reklámadó legfontosabb szabályai 2017. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [Ratv.] rendelkezései 2017. július 1-jétől jelentős mértékben megváltoznak. Jelen információs füzet a reklámadónak

Részletesebben

ŐSTERMELŐK HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSA ÉVRŐL

ŐSTERMELŐK HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSA ÉVRŐL Adóhatóság tölti ki! Adóhatóság megnevezése:. Bevallás benyújtásának időpontja:. Azonosító szám: ŐSTERMELŐK HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSA 2009. ÉVRŐL 2003. december 31-e előtt kezdett őstermelők részére,

Részletesebben

Veresegyház Nagyközségi Önkormányzat módosított 5/1991.(IV.01.)számú rendelete az iparűzési adóról, egységes szerkezetben

Veresegyház Nagyközségi Önkormányzat módosított 5/1991.(IV.01.)számú rendelete az iparűzési adóról, egységes szerkezetben Veresegyház Nagyközségi Önkormányzat módosított 5/1991.(IV.01.)számú rendelete az iparűzési adóról, egységes szerkezetben (A rendeletet módosították a 10/2000. (XII.28.), 12/2003. (XII.17.), 11/2002. (XII.

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Az, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

Az, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző IPARŰZÉSI ADÓ ( nyomtatvány ) Adókötelezettség: Adóköteles Szerencs Város illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett v állalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010.

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. január 1-től kezdődő adóéveket érintően az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben ) Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról (

Részletesebben

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 8900 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u Telefon: 92/

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 8900 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u Telefon: 92/ ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 8900 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 17-19. Telefon: 92/502-100 TISZTELT ADÓZÓ! Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének az 56/2007. (XII.28.) önkormányzati

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről (Egységes szerkezetben) Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

Elvárt adó - nyilatkozat

Elvárt adó - nyilatkozat Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Útmutató. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő150. napig nyújtja be.

Útmutató. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő150. napig nyújtja be. Útmutató 2011. évi helyi iparűzési adóbevallás benyújtására Szolnok város illetékességi területén állandó jelleggel végzett vállalkozási tevékenységet (továbbiakban: iparűzési tevékenység) végzők kötelezettek.

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1 I.Fejezet 1.. 2 A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2. -a, valamint a Helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

A reklámadó. Adóvilág 2014. október XVIII. Évfolyam 11. szám. I. Az adóköteles tényállások és az értelmezésükhöz szükséges fogalmak

A reklámadó. Adóvilág 2014. október XVIII. Évfolyam 11. szám. I. Az adóköteles tényállások és az értelmezésükhöz szükséges fogalmak Adóvilág 2014. október XVIII. Évfolyam 11. szám A reklámadó A Magyar Közlöny 82. számában 2014. június 17-én megjelent a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. tör - vény [Ratv.], amelynek rendelkezéseit már

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

Szőc község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2009. (XII.22.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

Szőc község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2009. (XII.22.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Szőc község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2009. (XII.22.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Hatályos: 2014. január 1. Szőc 2013 A hirdetőtáblára kifüggesztve: 2013. november 29.

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben)

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

2010. évi... törvény az egyes ágazatokat terhel ő különadóról

2010. évi... törvény az egyes ágazatokat terhel ő különadóról 2 -T/ //s i iivacal a É,certr 2010 OKT 1 5. 2010. évi.... törvény az egyes ágazatokat terhel ő különadóról Az Országgyűlés az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében, az általános adófizetés i

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) és a 31/2015.(XII.29.) önkormányzati rendelettel) a

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

Az adókötelezettség, az adó alanya

Az adókötelezettség, az adó alanya Iszkaszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2003. (XII. 30.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról szóló 18/2002 (XII. 20.) számú rendelettel módosított 17/1999 ( XII. 22. ) számú

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a helyi iparűzési adóról

TÁJÉKOZTATÓ a helyi iparűzési adóról TÁJÉKOZTATÓ a helyi iparűzési adóról Hajdúbagos Község Önkormányzat Képviselő-testülete 1999. évtől helyi iparűzési adót vezetett be. ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG ESETÉN I. Az adókötelezettség

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE

IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 1/1994.(I.19.) számú rendelete és a módosításáról szóló 17/2003.(XII.24.) kt. sz.; 7/2004. (IV.28.) kt. sz. rendelete A vállalkozók kommunális adójáról. (Egységes szerkezetbe

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

Látvány-csapatsportok támogatása 2015-2016

Látvány-csapatsportok támogatása 2015-2016 Látvány-csapatsportok támogatása 2015-2016 Útmutató támogató szervezetek részére TARTALOM Jogszabályi háttér Támogatás menete Az új konstrukció A rendelkező nyilatkozat Az adóelőleg terhére Az adóelőleg-kiegészítés,

Részletesebben

I. Adókötelezettség 1..

I. Adókötelezettség 1.. Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 33/2007/XII.28./., 23/2002/VIII.14./sz., 17/2002/VI.14./ sz., a 25/2001/XII.12./, a 29/2000/XII.21./sz., a 21/1999./VI.9./sz. és a 35/2011.(XII.20.)számú

Részletesebben

A Helyi Iparűzési adóról szóló 8/1996.(XII.31.)KT számú rendelet. A rendelet hatálya kiterjed Balotaszállás Községi illetékességi területére.

A Helyi Iparűzési adóról szóló 8/1996.(XII.31.)KT számú rendelet. A rendelet hatálya kiterjed Balotaszállás Községi illetékességi területére. A Helyi Iparűzési adóról szóló 8/199.(XII.31.)KT számú rendelet Balotaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testület a helyi adókról szóló többszörösen módosított 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében

Részletesebben

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú.

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú. Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2004. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2

Részletesebben

Dombrád Város Önkormányzata 14/2003.(XI.27.) Ör. RENDELETE. Helyi adókról. - egységes szerkezetben - I. Fejezet. Adóalany, adókötelezettség 1..

Dombrád Város Önkormányzata 14/2003.(XI.27.) Ör. RENDELETE. Helyi adókról. - egységes szerkezetben - I. Fejezet. Adóalany, adókötelezettség 1.. Dombrád Város Önkormányzata 14/2003.(XI.27.) Ör. RENDELETE Helyi adókról - egységes szerkezetben - Dombrád Város Önkormányzata a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Ht.)

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú.

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú. Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2 GÉTYE

Részletesebben

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e. az iparűzési adóról

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e. az iparűzési adóról Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e az iparűzési adóról Hegyesd Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban Ht.) 1. - ának

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben) ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról A 2013. április 18-án kihirdetett, az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól

Részletesebben

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006 /XII.14./ számú. rendelete a helyi adók bevezetéséről.

Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006 /XII.14./ számú. rendelete a helyi adók bevezetéséről. Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006 /XII.14./ számú. rendelete a helyi adók bevezetéséről. Vámosmikola Község Önkormányzatának képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990.évi

Részletesebben

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról 1 Kőszárhegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetbe foglalva a módosítására kiadott 31/2004. (VIII. 23.) ÖK. számú

Részletesebben

Petőfibánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2010. (XI.11.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Petőfibánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2010. (XI.11.) önkormányzati rendelete a helyi adókról 1 Petőfibánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2010. (XI.11.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Petőfibánya Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi

Részletesebben

Tájékoztató A Látvány-csapatsport felajánlás útján történő támogatásának szabályairól

Tájékoztató A Látvány-csapatsport felajánlás útján történő támogatásának szabályairól A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény az országgyűlés által elfogadott, az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adóés Vámhivatalról

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete (egységes szerkezetben) a helyi iparűzési adóról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. /1/ bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján

Részletesebben