Minden jog fenntartva II. Fejezet A társasági adó; magyar szabályozás és EU irányelvek
|
|
- Albert Borbély
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 II. Fejezet A társasági adó; magyar szabályozás és EU irányelvek Alapvető fogalmak, kérdések: - az adóalanyok köre - a társasági adóalap meghatározása - az adóalapot növelő tételek - az adóalapot csökkentő tételek - az adókedvezmények rendszere - az EU társasági adóra vonatkozó szabályozásának fő csomópontjai Az évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (továbbiakban: Tao. törvény ) kimondja, hogy a vállalkozási tevékenységből származó jövedelmet társaságiadókötelezettség terheli. Jelen fejezet célja, hogy ismertesse ezen adókötelezettség rendszerét és összefüggéseit, valamint egyes fontosabbnak tartott szabályait részletesebben elemezze. 1. A társasági adó alanya Az adóalanyiság szempontjából két kategóriát kell megkülönböztetni: a belföldi illetőségű adóalanyokat, illetőleg a külföldi illetőségű adóalanyokat. Előbbiek adókötelezettsége teljes körű, azaz az adókötelezettségük az ún. világjövedelemre, tehát mind a belföldről, mind a külföldről származó jövedelemre egyaránt kiterjed. Ezzel szemben a külföldi illetőségűek adókötelezettsége korlátozott, adókötelezettségük kizárólag a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenység után keletkezik. A Tao. törvény a bejegyzés jogát tekinti meghatározónak egy cég honosságának eldöntéséhez. Ennek megfelelően belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személyeket, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégeket, személyi egyesüléseket, egyéb szervezeteket, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemélyt tekinti belföldi személynek, és ezek közül a belföldi illetőségűeket taxatív módon felsorolja. Az alábbiakban a legfontosabbakat emeljük ki. Így belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül a gazdasági társaság, az egyesülés, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is), és az európai szövetkezet, a szövetkezet, az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az erdőbirtokossági társulat, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, a vízitársulat, az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), a diákotthon, és az egyéni cég. 1
2 A törvény a bejegyzés jogát tekinti irányadó ismérvnek a külföldi személy meghatározásakor is, így külföldi személynek a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező társas céget, személyegyesülést vagy egyéb szervezetet tekinti. Ezek közül az adókötelezettség azokat a személyeket terheli, akik belföldi telephelyen végeznek vállalkozási tevékenységet (az ún. külföldi vállalkozók), valamint akik ingatlannal rendelkező társaságban fennálló részesedésük elidegenítése révén szereznek jövedelmet (az ún. ingatlannal rendelkező társaság tagja). A külföldi vállalkozókat és az ingatlannal rendelkező társaság tagjait a törvény külföldi illetőségű adózónak minősíti. A törvény kimondja, hogy bizonyos szervezetek nem alanyai a társasági adónak. Ezek közül a legfontosabbak: a Magyar Nemzeti Bank, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek, a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából létesített közhasznú társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a jogszabályban meghatározott közszolgálati médiaszolgáltatók, a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók, a kényszertörlési eljárás kezdő napjától a kényszertörlési eljárás alatt állók, a pártok, az MTI Rt., a külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően működő, kizárólag készfizetőkezesség-vállalást folytató részvénytársaság, az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősül, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. 2. A társasági adókötelezettség A vállalkozási tevékenységet folytató adóalanyt a jövedelme után társasági adókötelezettség terheli. A Tao. törvény alkalmazásában vállalkozási tevékenységnek minősül a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység. A társasági adó alkalmazásában sem a rendszeresség, sem az üzletszerűség nem feltétel az adókötelezettség meglétéhez, amennyiben egy tevékenység eredményt generál, az adókötelezettség fennáll. Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése a) A belföldi illetőségű adózó adókötelezettségének keletkezése és megszűnése A belföldi illetőségű adózó társasági adókötelezettsége a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti; más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön. Az adózó adókötelezettsége azon a napon szűnik meg, amelyen a megszűnését szabályozó jogszabály szerint megszűnik, vagy amely napot követő napon bármely egyéb okból kikerül a társasági adó hatálya alól. b) Külföldi vállalkozó adókötelezettségének keletkezése és megszűnése 2
3 A külföldi vállalkozó társasági adókötelezettsége a fióktelepének a cégnyilvántartásba történő bejegyzése napján kezdődik, és fióktelepének a cégnyilvántartásból való törlésének a napján szűnik meg. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége megszűnik a fióktelepe ellen belföldön, vagy az ellene külföldön indított felszámolási eljárás kezdő napját megelőző napon. Amennyiben a külföldi vállalkozó cégnyilvántartásba be nem jegyzett telephelye útján végez belföldön vállalkozási tevékenységet, adókötelezettsége a telephely létrejöttét eredményező első jognyilatkozat megtételének napján keletkezik, és a külföldi vállalkozó megszűnésének, vagy a telephely megszűnését eredményező jognyilatkozat tételének napján szűnik meg. 3. A társasági adóalap megállapítása A Tao. törvény a számviteli elszámolásban kimutatott adózás előtti eredményből indul ki, de számos módosító tételt tartalmaz az adóalap kiszámításához. Ennek oka, hogy a kétféle nyilvántartás célja eltérő. A számviteli szabályok célja, hogy külső személyek a tulajdonosok, a hitelezők, stb. hű és valós képet kapjanak a vállalkozás tevékenységéről. Ezen nyilvántartások vezetésének alapvető szabályait előírja ugyan a Számviteli törvény, azonban több helyen a vállalkozó döntésére bízza egyes megoldások alkalmazását (például valamely tárgyi eszköz élettartamának meghatározása). Továbbá az óvatosság elvéből adódóan, amennyiben valamely eredményre befolyással bíró tényező megítélése kétséges, ott a vállalkozónak jellemzően a konzervatívabb megoldást kell alkalmaznia, azaz kisebb eredményt kell kimutatnia. Ezzel szemben a Tao. törvény fő célkitűzése, hogy a vállalkozási tevékenységet végzők a közkiadásokhoz való hozzájárulás alkotmányos előírására tekintettel a jövedelmük után adót fizessenek. Így itt a meghatározó cél a társasági adóalap védelme. Ennek megfelelően a módosító tételek célja, hogy a vállalkozás tevékenységéről egyébként hű és valós képet festő számviteli eredményből eljussanak az adóalaphoz oly módon, hogy az adóztatás szempontjából kívánatos célokat érvényesítsék, és az adóalapot védjék. A következő főbb csoportok határozhatók meg az adóalap korrekció indokaként: - az adólap védelmét szolgálja többek között a céltartalék-elszámolás, az értékcsökkenési leírás, az értékvesztés szabályai, a nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek elszámolásának korlátai, a reprezentáció szabályai. - adómentességnek, illetve adóalap-kedvezményeknek minősíthetők például a kutatásfejlesztés, az adományok, a szakképzés, a foglalkoztatás-ösztönzés módosító tételei. - szankció jellegűek a bírságok, büntetések elszámolásának tilalmára vonatkozó rendelkezések. - a kétszeres adózás megakadályozásának körébe tartozik az osztalék, a tárgyi eszköz értékesítés, az adóhiány, a visszatérített adó pénzügyi elszámolásának szabályozása, illetőleg az átvállalt kötelezettség vagy tartozás szabályai. Fentiek alapján a társasági adó alapja belföldi illetőségű adózó és külföldi vállalkozó esetében az adózás előtti eredmény, módosítva a törvényben meghatározott korrekciós tételekkel. A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó az adózás előtti eredményt az éves beszámoló alapján állapítja meg. Az adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek közül a legjelentősebbek a következőek: Az adózás előtti eredményt csökkenti: a) a korábbi adóévek elhatárolt veszteségéből az adózó döntése szerinti összeg, bizonyos korlátok között, 3
4 b) a kettős könyvvitelt vezető adózónál a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása következtében az adóévben bevételként elszámolt összeg, c) egyes törvényekben meghatározott kötelezettségek fedezetére az adóévben képzett céltartalék, d) a terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege, e) értékcsökkenési leírásként a Tao. törvény mellékletében az adóévre megállapított összeg, (A tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési értéke általában nem számolható el azonnal; a beszerzési érték a költségek között a használati idő alatt folyamatosan jelenik meg; az értékcsökkenési leírás az adó szempontjából részben független a számviteli rendelkezésektől, arra a Tao. törvény mellékletében meghatározott kulcsokat kell alkalmazni.) f) az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50%-a és legfeljebb adóévenként 500 millió forint (fejlesztési tartalék), g) a kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel, kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevételt (adóköteles bevételt), h) a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál) a kivezetett (részben kivezetett) részesedésnek ideértve az előtársasággal szemben a vagyoni hozzájárulás alapján kimutatott követelést is, de ide nem értve az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedést az értékét meghaladóan a kivezetés miatt az adóévben elszámolt bevétel, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent, i) a megszerzett társaság tagjánál (részvényesénél) a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség, ha az adózó igénybe kívánja venni e kedvezményt; e kedvezmény alkalmazása esetén az adózó a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett valamennyi részesedést elkülönítetten tartja nyilván, j) az iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő adózónál tanulónként minden megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24 százaléka, ha az adózó a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján végzi, illetve 12 százaléka, ha az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi, k) a sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanuló után, folyamatos továbbfoglalkoztatása esetén, valamint a korábban munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék a járulék költségkénti elszámolásán túl azzal, hogy az adózó akkor járhat el e rendelkezés szerint, ha a korábban munkanélküli magánszemély alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli magánszemély az alkalmazását megelőző hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban, l) a bírságnak, továbbá az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek az elengedése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az előző adóévekben az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összeg, 4
5 m) a kapott jogdíj alapján az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50%-a; az adózó ezt a lehetőséget választása szerint alkalmazza, az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség 50%-át n) a saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés adóévben felmerült közvetlen költsége, csökkentve az e tevékenységhez kapott támogatás, juttatás bevételként elszámolt összegével, bizonyos feltételek mellett, o) az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként vagy adóévi költség ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg, p) a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, valamint a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, bizonyos törvényi kivételekkel, q) a forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más devizára való áttérés következtében az eredménytartalék csökkentéseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben, r) a tulajdoni részesedésre visszaírt értékvesztés, ha azt az adózó korábban adózás előtti eredményt növelő tételként vette számításba, amelyet az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazol, s) a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítás költsége a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál, t) legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az érvényes minimálbér, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt, u) az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózónál döntése szerint a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma előző adóévhez, az adózó átalakulása esetén a jogelőd utolsó adóévéhez, előző adóév hiányában nullához viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének szorzata, feltéve, hogy az adózó foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma a megelőző adóévben legfeljebb 5 fő és az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, v) az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál ha igénybe kívánja venni a kedvezményt a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke. Az adóalap megállapításakor növelő jogcímek Az adózás előtti eredményt növeli: a) a kettős könyvvitelt vezető adózónál a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék (a céltartalék képzésekor), céltartalékot növelő összeg (kivéve a Diákhitel Központ Részvénytársaság által kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelően képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg) következtében az adóévben elszámolt ráfordítás, b) az adóévben terv szerinti értékcsökkenési leírásként és terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg, 5
6 c) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, d) a jogerős határozatban megállapított bírság, továbbá az adózás rendjéről, továbbá a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összege, kivéve, ha önellenőrzéshez kapcsolódik, e) az adóévben követelésre (kivéve hitelintézetnél a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó és befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelést) elszámolt értékvesztés összege, f) a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés, g) kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) az adóévben ráfordításként, vagy eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt kamatának a saját tőke (a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék) háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos része (alultőkésítés), h) ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedésre az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, valamint e részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része, i) az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként, vagy aktivált saját teljesítményként elszámolt összeg, j) az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre korábban az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, k) az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, l) azon beruházás, szellemi termék bekerülési értékéből az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg (egyéni cég jogutódjánál ideértve az egyéni vállalkozóként igénybe vett kisvállalkozói kedvezményt is) kétszerese, amely a törvényi feltételeket teljesíti, m) az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 20 százalékkal növelt összege, a törvényi feltételek fennállása esetén. A külföldi vállalkozó adóalapja A külföldi vállalkozó a társasági adó alapját valamennyi belföldi telephelyére (kivéve a fióktelepet) együttesen, míg belföldi fióktelepére fióktelepenként külön-külön állapítja meg. Az árbevétel, a bevétel, a költség és a ráfordítás elszámolásánál úgy kell eljárni, mintha a telephely a külföldi vállalkozótól független vállalkozás lenne. Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adóalapja A Tao. törvény külön rendelkezéseket tartalmaz azokra a külföldiekre, akik közvetlenül vagy közvetve magyarországi ingatlannal rendelkező társaságban tartanak részesedést. A rendelkezések célja azoknak az esetleges visszaéléseknek a kiküszöbölése, hogy magyar magánszemélyek külföldi társaságok beiktatásával kívánjanak belföldi ingatlant megszerezni és értékesíteni, és a magyar adókötelezettséget ilyen formában elkerülni. Az ingatlannal 6
7 rendelkező társaság tagjának adóalapja a részesedés elidegenítésekor, illetve a társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor az ellenértéknek a részesedés szerzési értékével és a szerzéshez vagy a tartáshoz kapcsolódó, igazolt kiadásokkal csökkentett pozitív összege (vagyis a gyakorlatban az ún. árfolyamnyereség). Az alábbiakban néhány módosító tételt fejtünk ki részletesebben. 3.1 Veszteségelhatárolás A törvényalkotó figyelemmel kíván lenni a vállalkozások tevékenységének ciklikusságára és ezért lehetővé teszi, hogy a veszteséges évek negatív eredményét az elkövetkező évek eredményébe be lehessen számítani, erre az adóalany bármely elkövetkező évben jogosult. További kedvezményt kapnak a mezőgazdasági ágazatba sorolt adózók, melyek az elhatárolt veszteséget nemcsak a jövőbeni, hanem a múltbeli adóalapjukba is beszámíthatják; ebben az esetben önellenőrzéssel csökkenthetik a megelőző két adóévük eredményét. Veszteségelhatárolás a külföldi vállalkozókat is megilleti. Ugyanakkor a veszteségelhatárolás arra ösztönözheti az adóalanyokat, hogy ezen veszteségeket adótervezési célokra használják és bizonyos tevékenységeket egyes vállalkozásokba csoportosítsanak, illetőleg nyereséges vállalkozásokat veszteséges vállalkozásokkal összeolvasztva előbbiek eredményét csökkentsék. Ennek kíván a jogalkotó bizonyos keretek között korlátokat szabni. A jogalkotó ennek kapcsán a veszteségelhatárolás igénybevételéhez megköveteli, hogy a jogutódlást (átalakulást) követően a jogutód társaság tevékenységében, illetve tulajdonosaiban bizonyos állandóság legyen (pl. a jogutód meghatározott időn át folytassa a jogelőd tevékenységét). A jelenlegi szabályok szerint az adózás előtti eredmény egy adott adóévben legfeljebb a tárgyévi adóalap feléig terjedő mértékben csökkenthető a korábbi adóévek elhatárolt veszteségével. Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni, vagyis először a korábbi években felhalmozott veszteség elszámolására kerülhet sor. 3.2 Az értékcsökkenés szabályai Az eszközök értékcsökkenése a Számviteli törvény szabályai szerint A tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési értéke főszabályként nem számolható el a beszerzéskor, hiszen ezek az eszközök a fogalmi meghatározás szerint több mint 1 év alatt használódnak el. Az amortizáció teremti meg a befektetés megtérülésének lehetőségét. Az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják (az értékcsökkenés elszámolása). Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet bekerülési (beszerzési) értéke után, és az üzembe nem helyezett beruházásnál. Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan évről évre nő. A mérlegkészítéskor értékcsökkenési leírásként kell figyelembe venni: a) az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a fentiek szerint tervezett értékcsökkenése összegét, valamint 7
8 b) az forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értékét, amely a vállalkozó döntésétől függően a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható Az értékcsökkenési leírás szabályai a Tao. törvény szerint Az adótörvény tételes kulcsokat tartalmaz az egyes eszközök leírási kulcsát illetően. Az értékcsökkenési leírás alapja az eszközök bekerülési értéke és az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírás nem haladhatja meg az eszköznek az adózónál kimutatott bekerülési értékét. Ha a mellékletek ugyanazon eszközre több szabályt, leírási kulcsot is tartalmaznak, akkor az adózót választási lehetőség illeti meg. Az adózó az értékcsökkentési leírást az immateriális jószág, a tárgyi eszköz üzembe helyezése napjától az állományból való kivezetése napjáig számolja el. Ha az üzembe helyezés, illetve az állományból való kivezetés év közben valósul meg, az értékcsökkenési leírást azon napokra arányosan kell meghatározni, amely napokon az eszköz állományban volt. Nem számolható el értékcsökkenési leírás azon eszközre, amelyre a számvitelről szóló törvény szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. A számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető például az immateriális javaknál és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál, vagy a koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszközöknél. 3.3 Az eszközök értékvesztése A Számviteli törvény értelmében a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél értékvesztést kell elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Amennyiben a befektetésnek a mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik, és jelentős összegű. Amennyiben az értékpapír mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. 3.4 Az alultőkésítés Az adóalap védelme érdekében a Tao. törvényben 1993 óta szerepel olyan rendelkezés, amely arra próbálja ösztönözni a befektetőket, tulajdonosokat, hogy a társaság működéséhez elegendő saját forrást biztosítsanak. A társaság működéséhez szükséges forrásokat különböző módon lehet biztosítani. Egyrészt saját tőkeként, amikor a befektető, tulajdonos a befektetés hozamát csak az adózott eredményből, osztalék jogcímen tudja felvenni. Másrészt idegen forrásként (pl. hitel), amikor a befektető, tulajdonos mint hitelező lép fel és így a befektetés (jelen esetben hitel) hozamához kamat jogcímén jut hozzá. Ebben az esetben a kamatot fizető társaság (leányvállalat) az adózás előtti eredmény terhére számolja el a befektető, tulajdonos részére fizetett kamatot és ezzel a társaság adózás előtti eredménye csökken és így társasági adó kötelezettsége is kisebb lesz. Az előzőek alapján láthatjuk, hogy amennyiben a tulajdonos, befektető a leányvállalatát a saját tőkéhez viszonyítva aránytalanul nagy idegen forrással (pl. hitel) finanszírozza, úgy a 8
9 tulajdonos a jövedelem kivonás adóhatékonyabb módszerével tud élni. A befektető szempontjából az előzőeken túlmenően előnyt jelenthet a hitellel történő finanszírozás például egy esetleges felszámolás esetén, ekkor ugyanis a nyújtott hitel alapján fennálló követelésük a kielégítési rangsorban megelőzi a tulajdonosok követelését. A fenti rejtett osztalék kiszűrését szolgálja az a szabály, mely szerint amennyiben a törvényben meghatározott kötelezettségek adóévi napi átlagos állománya több, mint a saját tőke napi átlagos állományának háromszorosa, úgy a saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó kamatráfordítással az adóalapot meg kel növelni. A társaságiadótörvény rendelkezése alapján az adózó csak meghatározott jogcímeken fennálló kötelezettségekre fizetett (fizetendő) kamat esetében köteles az adóalap megállapítása során adóalapját megemelni. 3.5 Osztalék Az osztalék adójogi kezelése igazodik a számviteli elszámolásához. Így a Tao. törvény kimondja, hogy az adóalap megállapítása során az adózás előtti eredményt csökkenti kettős könyvvitelt vezető adózónál az adóévben kapott (járó) osztalék és részesedés címén elszámolt összeg; egyszeres könyvvitelt vezető adózónál az adóévben a kapott osztalék és részesedés következtében elszámolt adóköteles bevétel. Ezen adóalap csökkentő tételre azért van szükség, hogy az osztalékjövedelem vonatkozásában ne valósuljon meg kétszeres adóztatás. Ezekben az esetekben ugyanis az adózó más belföldi, vagy külföldi személy adózott jövedelméből részesedik, vagyis a társasági adó rendszerében ezt a jövedelmet nem indokolt még egyszer megadóztatni. Az adóalap-csökkentési lehetőséggel nem élhet az adóalany, ha ellenőrzött külföldi társaságtól kapja az osztalékjövedelmet. Az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó speciális szabályozást az indokolja, hogy a jogalkotó törekszik a korábbi, adóelkerülésre irányuló gyakorlatok kiküszöbölésére. Az adórendszer alapvető logikájából ugyanis eredetileg az következik, hogy a társaság magánszemély tulajdonosa mindaddig nem fizet adót, amíg a társaságtól nem kap osztalék formájában jövedelmet. Ha a társaság tehát nem dönt osztalékfizetésről, akkor a magánszemélynél alapesetben sem jövedelem, sem adókötelezettség nem keletkezik. A korábbi gyakorlat ezt a főszabályt igyekezett oly módon kihasználni, hogy magánszemélyek alacsony adókulcsú külföldi államokban hoztak létre társaságot, és nem közvetlenül, hanem ezen külföldi társaságokon keresztül tartottak belföldi társaságokat. Ezzel az adókötelezettséget eltolták mindaddig, amíg a külföldi társaság a magyar magánszemélynek osztalékot fizetett. Az ilyen alacsony adókulcsú országokban létrehozott külföldi társaságokat tekintjük ún. ellenőrzött külföldi társaságoknak, melyekre a Tao. törvény egy összetett, bonyolult definíciót tartalmaz. A fenti adóelkerülési (adókötelezettség elhalasztására vonatkozó) gyakorlat bezárása érdekében került be a Tao. törvénybe az a rendelkezés, mely az ellenőrzött külföldi társaságok jövedelmét "hozzárendeli" a magánszemélyek adókötelezettségéhez, függetlenül attól, hogy osztalékfizetésre sor kerül e vagy sem. Ez azt jelenti, hogy a magánszemély adóhalasztás lehetősége nélkül, a tárgyévben adóköteles az ellenőrzött külföldi társaság által realizált jövedelem után, még akkor is, ha ezt osztalék formájában nem veszi fel.. A külföldi személy az alacsony adóteher ellenére nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak, ha a székhelye, illetősége az Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak van kettős adóztatás elkerülésére egyezménye, feltéve, hogy ezekben az államokban a külföldi társaság egyúttal valódi 9
10 gazdasági jelenléttel bír. A valós gazdasági jelenlét azt feltételezi, hogy a külföldi társaság saját eszközeivel, foglalkoztatottaival, fő tevékenységként, jövedelem elérése érdekében termék-előállítást végez vagy szolgáltatást nyújt az adott országban. Ilyen esetben az adózó megdöntheti az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozóan fennálló vélelmet. 3.6 Kutatás-fejlesztés A kutatást és kísérleti fejlesztést oly módon ösztönzi a törvény, hogy az ezen tevékenységhez kapcsolódó költségeket többszörösen engedi meg érvényesíteni az adóalapnál. A költségeket általában kétszer lehet elszámolni. Egyrészt a számviteli elszámolásból adódóan költségként, értékcsökkenésként elszámolt összeg csökkenti a számviteli eredményt, így az adóalapot is, másrészt külön adóalap csökkentő tételként, még egyszer, az adóalap megállapításakor. A Tao. törvény rendelkezése szerint az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés adóévben felmerült közvetlen költségének 100%-a csökkentheti az adóalapot, függetlenül attól, hogy azt kísérleti fejlesztés aktivált értékeként állományba vették, vagy nem. Ugyanakkor, az adózó az adóévi csökkentés helyett a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként állományba vett költsége után a csökkentést az elszámolt értékcsökkenési leírással egyidőben is érvényesítheti. Ez utóbbi esetben az egyes adóévekben igénybe vehető kedvezmény legfeljebb az adott évben elszámolt értékcsökkenési leírás lehet. Alapkutatás, alkalmazott kutatás, és a kísérleti fejlesztés alatt a számvitelről szóló törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni. A törvény meghatározza azokat az eseteket is, amikor a K+F közvetlen költség háromszorosa érvényesíthető adóalap-csökkentő tételként. Ilyen kedvezménnyel pl. a felsőoktatási intézmény és a MTA által alapított kutatóintézet kezelésében lévő területen működő adózó élhet, azonban a kedvezmény összege nem haladhatja meg az 50 millió forintot. 3.7 A jogdíj kedvezménye. A társasági adó rendszerében a jogalkotó külön elismeri és támogatja azokat a társaságokat, amelyek szellemi termékek fejlesztésével és hasznosításával foglalkoznak, és ebből szereznek ún. jogdíjbevételt. Az ilyen vállalkozások az adóalapjukat csökkenthetik a kapott jogdíj 50%- ával, vagyis a gyakorlatban a jogdíjbevételüknek csak a fele után adóznak.. Ennek van egy korlátja, mivel az elszámolt adóalap-mérséklés nem lehet több, mint az adózás előtti nyereség fele. A szellemi termékek fejlesztését és hasznosítását a jogalkotó azzal is elő kívánja segíteni, hogy az ilyen termékek értékesítése során elért jövedelem is adómentes lehet, ha bizonyos törvényi feltételek fennállnak. 3.8 A hitelezési veszteség, behajthatatlan követelés Az adóalap csökkentéseként elszámolható behajthatatlan követelés fogalmát a Tao. törvény a Számviteli törvényre való hivatkozással határozza meg (Számviteli törvény 3. (4) bekezdés 10. pontja). A ráfordításként elszámolt hitelezési veszteségből a következő jogcímeken felsorolt és elszámolt összeggel lehet az eredményt csökkenteni: - a követelés bekerülési értékéből a számvitelről szóló törvény alapján behajthatatlanná vált rész, - a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés. A törvény azon túl, hogy meghatározza a behajthatatlan követelés címén levonható összeget kétszeres adóztatás elkerülése érdekében megengedi az adóalap csökkentését a korábban növelő tételként elszámolt, el nem ismert hitelezési veszteségre befolyt, az adóévben bevételként elszámolt összeggel. Például, ha az adózó olyan követelést számolt el hitelezési 10
11 veszteségként és adóalap-növelő tényezőként az egyik adóévben, amely elévült, vagy bíróság előtt már érvényesíteni nem lehetett, de a következő évben a kötelezett rendezi tartozását. 3.9 Nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, ráfordítás Az adóalap meghatározásánál általános alapelv, hogy levonásként olyan költségek, ráfordítások érvényesíthetők, amelyek a vállalkozási tevékenység érdekében merültek fel. Ennek érvényesítéseként meg kell növelni az adóalapot azoknak a költségeknek az arányos részével, beleértve az eszközök fenntartására, beszerzésére, karbantartására fordított költséget és az amortizációt is, amelyek nem a vállalkozási tevékenységhez merültek fel. Kiemelten nem minősülnek vállalkozás érdekében felmerült költségnek a társasági adótörvény 3/A. számú mellékletében felsorolt jogcímeken eredménycsökkenéssel (adóalap csökkenéssel) járó gazdasági események, így ezekkel az adózás előtti eredményt növelni kell. Ilyenek: a) ha a szolgáltatás ellenértéke ugyanazon fél által ugyanolyan jogcímen nyújtott szolgáltatásnál az adóév egészében meghaladja általános forgalmi adó nélkül a forintot, és egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele nem volt ésszerű. Az ésszerűséget a szolgáltatás és a vállalkozási tevékenység jellegét, a szolgáltatás és a vállalkozási tevékenység méretét figyelembe véve lehet megállapítani; b) tárgyi eszköz selejtezésekor elszámolt könyv szerinti érték, ha a selejtezés nincs megfelelő dokumentummal alátámasztva; c) a megvesztegetés és nem legális tevékenység miatti költségeket, ráfordításokat; nem lehet elszámolni a vesztegetés kapcsán felmerült kiadásokat (feltéve, ha azok megjelennek az adózó könyveiben költségként); d) az adóparadicsomi társaságnak juttatott ellenérték: ha a társasági adó alanya az ellenőrzött külföldi társaságtól vásárol terméket, vagy vesz igénybe szolgáltatást, akkor eleve növelnie kell az adóalapját. A fentiekben ismertetett adóalap módosító tételek tekinthetők általánosnak. Ugyanakkor, az adóalap meghatározásának vannak speciális esetei is. Ezek egy része a vállalkozás speciális jellegére, másik része viszont a vállalkozás tevékenységére vezethetők vissza. A vállalkozás különleges voltának következtében különleges szabályok vonatkoznak pl. a non-profit szervezetek, az MRP szervezet, illetőleg a közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a vízitársulat adóalapjának meghatározására, valamint a külföldi vállalkozók adóalapjára. A különleges adómegállapítás másik csoportját azok a szabályok alkotják, amelyek egy vállalkozás megszűnéséhez, átalakulásához kapcsolódnak. Mindkét esetben megszűnésről van szó, csak az egyik esetben ez jogutóddal, a másik esetben jogutód nélkül történik. Figyelemmel arra, hogy a számviteli szabályok is a vállalkozás folytatásának elvéből indulnak ki, abban az esetben, ha ez az elv nem tartható, úgy speciális adóalap módosító tételeket kell alkalmazni. Egy átalakulás esetében is ugyanez a helyzet, hiszen adójogi értelemben a társaság megszűnik. Az adóalap módosítás harmadik különleges esetét a kapcsolt vállalkozások közötti elszámoló árak kérdése jelenti. Itt adójogi szempontból az jelenti a megoldandó feladatot, hogy azok a vállalkozások, amelyek egymás döntéseit befolyásolni tudják, mert egymással tulajdonosi kapcsolatban állnak (kapcsolt vállalkozások), azok egymás közötti áraikban nem piaci viszonyokat alkalmaznak, és ez az adóalap csorbulásához vezet. Ennek szabályait ismertetjük a következő részben. 11
12 3.10 Tartozásátvállalás A Tao. törvény az ellenérték nélkül nyújtott juttatások esetében az ezeket nyújtó adóalanynál adóztatja a jövedelmet. Az adótörvény követi a számviteli elszámolást, illetve semlegesíti azt oly módon, hogy azon társaság aki, az ügylet során ráfordítást számol el, megnöveli az adóalapját illetve az a társaság, amely bevételt realizál, csökkentheti adóalapját ezen összeggel. Az előzőek alapján a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, a véglegesen átvett pénzeszköz, valamint a térítés nélkül átvett eszköz, továbbá az elengedett kötelezettség, az átvállalt tartozás következtében elszámolt bevétel az adóalap megállapítása során általában csökkenti az adózó adózás előtti eredményét. E szabályozásra alapvetően az ad lehetőséget, hogy az említett ügyletek következtében a másik fél által elszámolt ráfordítás az adóalap megállapítása során növeli az adózás előtti eredményt, vagyis a bevételt elszámoló félnél már nem indokolt ugyanezen összeg adóztatása. A törvény megnevez kivételeket is, amely esetekben nem lehet csökkenteni az adóalapot az elszámolt bevételekkel. Ezen kivételek indoka, hogy az ilyen jogügyletek esetében a másik fél (például az adózó számára támogatást, juttatás, engedményt vagy árengedményt adó személy) által elszámolt ráfordítás az adóalap meghatározásakor nem növeli az adózás előtti eredményt, vagyis nem valósul meg a korrekció alapvető indoka: az azonos összeg kétszeres adóztatásának elkerülése Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása A kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyletei ideértve a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás valamennyi fajtáját során alkalmazott árakat nevezzük transzferáraknak. A transzferárak pozitív vagy negatív irányú eltérítésével egy vállalatcsoportnak lehetősége van az egyes csoporttagok jövedelmeinek átcsoportosítására. Az ilyen átcsoportosítások elkerülése érdekében, a saját adóalapjuk védelmében az országok transzferár szabályokat vezetnek be. A magyar transzferár szabályozás az OECD kapcsolt vállalkozások között alkalmazott transzferárakra vonatkozó irányelvein (továbbiakban: OECD Irányelvek) alapul. A Tao. törvény részletesen foglalkozik a transzferárak kérdéskörével. A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak piaci mértékét a törvényben meghatározott módon kell bemutatni. A Tao. törvény értelmében kapcsolt vállalkozások közti termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás esetén a szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni: - összehasonlító árak módszere, - viszonteladási árak módszere, - költség és jövedelem módszer, - ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer, - nyereségmegosztásos módszer. Egyéb módszer alkalmazására is lehetőség van a szokásos piaci ár meghatározásához, ha az előzőekben felsorolt, nevesített módszerek alapján az nem határozható meg. Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó a Tao. törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül adózás előtti eredményét a) csökkenti, feltéve, hogy aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és 12
13 ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét; b) növeli, ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna. Dokumentációs követelmények A szokásos piaci ár meghatározása érdekében a társaságoknak 2003 óta transzferár dokumentációt kell készíteniük. A dokumentációban az adózónak rögzítenie kell a szokásos piaci árat, és be kell mutatnia - a szokásos ár meghatározásánál alkalmazott módszert, valamint - az alátámasztó tényeket és körülményeket. A transzferár dokumentáció pontos tartalmi és formai követelményeit a 22/2009. (X. 16.) PM rendelet szabályozza. A dokumentációban ismertetni kell a kapcsolt ügylet tényadatait, jellemzőit, valamint részletesen be kell mutatni azt az elemzést, amelynek eredményeként a piaci ár meghatározásra került. Az elemzés legfontosabb pontjai a transzferár-képzési módszer kiválasztása, szükség esetén a többi módszer alkalmazhatóságának kizárása, az összehasonlító adatok keresése, valamint a piaci haszon megállapítása bizonyos módszerek használata esetén. Bizonyos kapcsolt ügyletek esetén csak egyszerűsített dokumentációt kell készíteni a társaságnak. A dokumentációs követelmény lényegében csak formai szempontból jelent többletterhet az érintett vállalkozások számára, hiszen a transzferár szabályok már korábban is részét képezték a Tao. törvénynek. Tehát, a kapcsolt vállalkozásoknak társasági adó alapjukat eddig is olyan ár figyelembevételével kellett meghatározniuk, mint amilyet független felek is alkalmaztak volna. Ugyanakkor, a dokumentálás tartalmára és formájára nem volt korábban szabályozás. A megfelelő dokumentáció elkészítése révén a bizonyítási teher az adóhatóságra telepíthető, azaz az adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy a dokumentációban bemutatott piaci ár nem megfelelő. Szintén fontos előnyt jelent, hogy mivel a nevesített módszerek között a törvény nem határoz meg sorrendiséget, az adózónak lehetősége van a választásra, amennyiben több módszer is alkalmazható. A rendelet néhány pontjában nem egyértelmű, ami további rugalmasságot biztosít. Így például a rendelet alapelvei szerint nem várható el a társaságoktól, hogy a dokumentációt aránytalanul nagy ráfordítással készítsék el, azonban nem tartalmaz meghatározást arra vonatkozóan, hogy mi minősül aránytalanul nagy ráfordításnak. Továbbá, a rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a több szerződésbe foglalt ügyletekről egy dokumentációt készítsen a társaság, amennyiben azok összefüggnek. A szerződések közös dokumentálása csak lehetőség, és nincs egyértelmű iránymutatás arra vonatkozóan, hogy mikor tekinthetők a szerződések szorosan összefüggőnek. A dokumentációt az adott adóévről szóló társasági adóbevallás benyújtásáig kell elkészíteni. A nyilvántartás, illetve az azt alátámasztó dokumentációk nem magyar nyelven is elkészíthetőek, de az adóhatóság felhívására azokat - a megjelölt határidőn belül - magyar nyelven is rendelkezésre bocsátani. 4. Az Európai Unió társasági adóval kapcsolatos irányelvei A. Az Anya- és leányvállalati irányelv (A Tanács 2011/96/EU irányelve) A nemzetközi adóztatásban a leányvállalatok kifizetéseit általában forrásadó terheli, az osztalékot kapó anyavállalat pedig az illetőség országának adószabályai szerint adózza le 13
14 vagy mentesíti a kapott jövedelmet. Az Anya- és leányvállalati Irányelv, melynek hatálya az Európai Unió tagállamaiban illetőséggel bíró társaságok közötti osztalékfizetésre terjed ki és célja, hogy a leányvállalat nyereségének kettős adóztatását elkerülje. Az irányelv a fenti cél elérésére érdekében előírja, hogy a leányvállalat tagországa az osztalékfizetésre nem vethet ki forrásadót. Az anyavállalat országának pedig a kapott osztalékot vagy mentesítenie kell az adóztatás alól, vagy beszámítást kell biztosítania. Ez utóbbi esetben a beszámításnak magában kell foglalnia a leányvállalat által a nyeresége után megfizetett adót. 1 Annak függvényében, hogy az anyavállalat illetőségének országa melyik módszert alkalmazza, a leányvállalat nyereségét a forrásország adókulcsa szerint terheli adókötelezettség (mentesítéses módszer), vagy adókötelezettség a két ország közül a magasabb effektív adókulcsú ország adókulcsának alkalmazásával keletkezik (beszámításos módszer). Az irányelv személyi hatálya csak az irányelv mellékletében taxatíve felsorolt azon társaságokra terjed ki (jellemzően a magyar kft-hez és rt-hez hasonló társasági formákra, személyegyesülésekre azonban nem), amelyek valamely tagországban illetőséggel bírnak (az Európai Unión kívüli országokban illetőséggel bíró országokra tehát nem terjed ki), valamint amelyek a társasági vagy ahhoz hasonló adónak alanyai és nem választhatnak adómentességet. Az irányelv rendelkezései szerint anyavállalatnak az a társaság minősül, amely legalább 20%- os, illetőleg csökkenő mértékben, 2009-től legalább 10%-os részesedést birtokol a leányvállalat tőkéjében. A tagállamok azonban ettől eltérően is rendelkezhetnek, vagyis az anyavállalati minőséget a tőkében való részesedés helyett a szavazati jogok birtoklásához köthetik és 20%-nál kisebb illetve 2009-től 10%-os részesedés esetén is megadhatják a kedvezményt. Az irányelv szerint lehetőség van arra, hogy a tagállamok az osztalék adómentességét a részesedés bizonyos időtartam alatt való fennállásához kössék, mely azonban nem lehet két évnél hosszabb. Az irányelv megköveteli, hogy az anyavállalat legalább 2 évig tartsa a részesedését a leányvállalatban. Ennél az időszaknál rövidebb befektetési időszakot is megállapíthatnak az egyes tagállamok, illetőleg különböző időszaki feltételeket írhatnak elő a forrásadómentesség, illetőleg az anyavállalat szintjén történő adómentesség vonatkozásában. A szabályozás hátrányosan érintette mindazon vállalkozásokat, amelyek az adott időszak letelte előtt fizettek osztalékot, azonban később teljesítették a részesedés időtartamára vonatkozó feltételeket. Ezért a Bíróság különböző esetek kapcsán (Denkavit, VITIC, Voormer) megköveteli a tagállamoktól, hogy az adómentességet a tagállam már a két év letelte előtt történő kifizetésnél is biztosítsa, de garanciákat követelhet meg az adózótól, hogy amennyiben később nem teljesíti a feltételeket, úgy a le nem vont vagy meg nem fizetett adót utólag megfizesse, illetőleg ha mégis megköveteli az adófizetést, akkor a 2 év letelte után utólag visszatérítse az adót. Az ilyen visszatérítések esetében az adózót kamatfizetés nem illeti meg. Összegezve, az Anya- és leányvállalati Irányelv lehetővé teszi, hogy a különböző tagállamokban lévő leányvállatok az anyavállalatok részére kettős adóteher nélkül fizessenek osztalékot, amennyiben a vállalkozások jogi formájukat tekintve, az illetőségüket tekintve, az adófizetési kötelezettségük vonatkozásában, a részesedés 1 Feltételezzük, hogy A ország X vállalata 100%-os tulajdonosa B ország Y vállalatának. A országban az adókulcs 30%, az Y vállalat B országban 1000 adózás előtti eredményt ért el, mely után 200 társasági adót fizetett. Az adózott eredményt (800) Y vállalat osztalékként teljes egészében kifizette. X vállalat a kapott 800 osztalékot 30%-kal adózza le, ezt azonban csökkentheti 200-al, így A országban 40 osztalékadót ( ) kell, hogy fizessen. 14
15 nagyságát illetően és a részesedés időtartama tekintetében teljesítik az irányelv feltételeit. B. A Fúziós irányelv (A Tanács 2009/133/EU irányelve) A fúziók adójogi problematikája. - Az üzleti életben mindennapos tranzakciónak minősül a vállalkozások koncentrációja vagy éppen szétdarabolása. A legtöbb ügylet jellemzője, hogy az átalakulás ugyan jogi formaváltást jelent, azonban az új társaság jogutódként folytatja a tevékenységet. A folyamat során jogi szempontból a társaság gyakran megszűnhet, egy beolvadásnál például a beolvadó cég megszűnik a beolvadás pillanatában. Adózási szempontból egy vállalkozás megszűnése vagy bizonyos részesedések, illetőleg egy üzletág értékesítése történik, amelyek adóztatható tényállások és az általános szabályok szerint az értékesítés során a rejtett tartalékok adókötelezettséget eredményezhetnek. Gyakorlati szempontból az adófizetési kötelezettség az ügylet meghiúsulását eredményezheti, mivel a jogi formaváltás ellenére friss pénz jellemzően nem kerül a felekhez és így az adókötelezettségre nincsen fedezet. A fentiek kezelésére született a Fúziós Irányelv, mely a problémát oly módon kívánja orvosolni, hogy az ott részletezett tranzakciók esetén az adókötelezettséget halasztani engedi mindaddig, amíg a vagyontárgy ténylegesen értékesítésre, a vagyonnövekmény pénzügyileg ténylegesen realizálásra kerül. A Fúziós Irányelv személyi és tárgyi hatálya is behatárolt. Személyi hatálya megegyezik az Anya- és leányvállalati Irányelv személyi hatályával, azaz csak az irányelv mellékletében felsorolt típusú és illetőségű társaságokra terjed ki. Tárgyi hatálya az alábbi kedvezményezett ügyletekre terjed ki, feltéve, hogy legalább két tagország érintett az ügyletben: beolvadás, összeolvadás, 100%-os leányvállalat beolvadása az anyavállalatba, szétválás vagy kiválás, eszközátruházás (fiókátadás), valamint részesedéscsere. Az irányelv által alkalmazott adójogi megoldás lényege, hogy a vállalkozások részére választási lehetőséget enged, hogy az esetleges rejtett tartalékok adózását elhalasszák és az ne a fúzió, hanem az eszköz esetleges későbbi tényleges értékesítésének időpontjában váljon adókötelessé. Ez a megoldás így nem az ügylet adómentességét, hanem csupán az arra jutó adó megfizetésének a halasztását eredményezi, a fenti ügyletek során keletkező nyereségre eső adó halasztása a jövedelem tényleges pénzügyi realizálásáig tart. Ez a kedvezmény mind a társaságot, mind a társaság tulajdonosát megilleti, amennyiben az irányelvben megjelölt feltételek teljesülnek. Az irányelv kimondja, hogy rendelkezéseit nem lehet olyan esetekben alkalmazni, amelyeknél az ügylet célja adóelkerülésre irányul. C. Kamat-jogdíj irányelv (A Tanács 2003/49/EK irányelve) Kamat és jogdíjfizetés adójogi problematikája - A nemzetközi adójogban az országok a külföldi illetőségűek adókötelezettségét általában forrásadó levonásával biztosítják. Ez azt jelenti, hogy a külföldi részére teljesített kifizetés teljes összegére vetítenek rá egyfajta adókulcsot és az így kalkulált adót a kifizetéskor a belföldi illetőségű adózónak vissza kell tartania. A rendszer rendkívül előnyös a kifizető ország szempontjából, hiszen az adóelőleget kifizetéskor a kifizető országa levonja és ezáltal az adóbevétel biztosított anélkül, hogy a külföldi illetőségű adózót ellenőriznie kellene, ami sokszor gyakorlatilag lehetetlen. Ez a 15
16 módszer azonban gyakran méltánytalan lehet a kifizetés jogosultja részére, hiszen a kifizetést általában a saját illetőségének az országában is le kell adóznia. Ebbe az adókötelezettségbe pedig nem biztos, hogy a külföldön megfizetett adót teljes egészében be tudja számítani. Az Unió a Kamat-jogdíj irányelvet a fentiek orvoslása érdekében fogadta el, hogy a kifizetések kizárólag a hitelnyújtó, illetőleg a jogdíj tulajdonos országában legyenek adóztathatók, a forrásországban pedig ne terhelje a kifizetést forrásadó. Az irányelv alkalmazhatóságának feltétele az Anya- és leányvállalat irányelvhez hasonlóan, hogy az egyik társaság a másik társaság tőkéjében legalább 25%-os részesedéssel rendelkezzen vagy ilyen arányú szavazati jogokat birtokoljon, illetőleg csak meghatározott jogi formával rendelkező társaságokra vonatkozik. Az irányelv elfogadásával az osztalékjövedelmet követően a kamatok és a jogdíjak kapcsolt vállalkozások közötti kifizetése is egyszerűbbé, illetőleg adósemlegessé válik. 5. Az Európai adójog irányelveinek átültetése a magyar jogba A fent bemutatott három irányelv érinti a társasági adóalapok szabályozását az egyes tagállamokban. A következőkben ezek érvényesülését vizsgáljuk a Tao. törvény alkalmazásában. 5.1 Az anya-, leányvállalati irányelv és a Tao. törvény osztalékra vonatkozó szabályai A Tao. törvény január 1-jei hatállyal eltörölte az osztalékadó fizetési kötelezettségét. 5.2 A Fúziós irányelv és a magyar társasági adó szabályok január 1-jétől a jogharmonizációs kötelezettségeknek eleget téve a Fúziós irányelv szabályaival konform szabályok kerültek bevezetésre a Tao. törvénybe. Bevezetésre került a kedvezményezett átalakulás, a kedvezményezett eszközátruházás, valamint a kedvezményezett részesedéscsere fogalma. A kedvezményezett ügyletekhez kapcsolódó, január 1-jétől hatályos adózás előtti eredményt módosító tételeket az alábbiakban foglaljuk össze. a) Kedvezményezett átalakulás Kedvezményezett átalakulásnak az az átalakulás minősül, amelyben mind jogelődként, mint jogutódként csak a Tao. törvény szerint társaságnak minősülő jogalanyok vesznek részt és az átalakulás révén a jogelőd tagjai, részvényesei legfeljebb a jogutód által kibocsátott részvények, üzletrészek névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott érték) 10%-ának megfelelő pénzeszközt szereznek. Szétválás és részleges átalakulás esetén további feltétel, hogy a jogelőd tagjai, részvényesei arányos részesedést szerezzenek a jogutódokban. A kedvezményezett átalakuláshoz különböző adózás előtti eredményt módosító tételek kapcsolódnak egyrészt az átalakuló társaság tagjának a szintjén, másrészt az átalakulásban résztvevő társaság szintjén. Az átalakulásban résztvevő társaság tagja (részvényese, üzletrész tulajdonosa) az átalakulás során realizált nyereség összegét, vagyis a kivezetett részesedésnek a kivezetett részesedés értékét meghaladóan, az adóévben elszámolt bevételt, adózás előtti eredményt csökkentő tételként veheti figyelembe. Ez az adóalap kedvezmény azonban csak átmeneti jellegű, mivel ha a kedvezményezett átalakulás során megszerzett részesedés bekerülési értéke csökken, vagy a részesedés bármilyen jogcímen kivezetésre kerül, úgy a kivezetett, legfeljebb az adóalap csökkentéseként elszámolt összeggel az adózás előtti eredményt meg kell növelni. Amennyiben az átalakulás során vagyonértékelésre kerül sor, úgy a vagyonértékelés következtében keletkező összevont átértékelési különbözetnek a céltartalékok és követelések értékvesztése átértékelésével módosított összegével a jogelődnek az adózás előtti eredményét 16
17 módosítania kell. Amennyiben az átértékelési különbözet összességében pozitív, úgy az adózás előtti eredményt növelni kell, amennyiben negatív, csökkenteni kell. Kedvezményezett átalakulás esetében azonban a jogelőd mentesülhet az adózás előtti eredmény módosításának kötelezettsége alól, ha a jogutód az átvett eszközökhöz és kötelezettségekhez kapcsolódóan adóalapját úgy állapítja meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg. Ezen túlmenően, a felek bizonyos formai követelményeknek is kötelesek megfelelni. Tekintettel arra, hogy kiválás esetén a jogelőd társaság nem értékelheti át az eszközeit, így a fenti kötelezettség, illetve jogosultság a kiváló társaságot illeti. b) Kedvezményezett részesedéscsere A kedvezményezett részesedéscsere olyan jogügylet, amely alapján a megszerző társaság részesedést szerez a megszerzett társaság jegyzett tőkéjében annak ellenében, hogy a jegyzett tőkéjét képviselő értékpapírokat, üzletrészeket bocsát ki, és azokat, valamint szükség esetén legfeljebb az átadott összes értékpapír, üzletrész együttes névértékének a 10%-át meg nem haladó pénzeszközt ad a megszerzett társaság tagjának, részvényesének, feltéve, hogy a megszerző társaság a jogügylet révén megszerzi a szavazati jogok többségét a megszerzett társaságban, vagy ha a jogügylet előtt a szavazati jogok többségével már rendelkező, azt tovább növeli. Hasonlóan a kedvezményezett átalakuláshoz, kedvezményezett részesedéscsere esetén is lehetőség van adóalap-kedvezmény érvényesítésére, amennyiben a megszerzett társaság tagjánál a részesedéscsere következtében nyereség keletkezik. A megszerzett társaság tagja a kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereséget adózás előtti eredményt csökkentő tételként veheti figyelembe. A részesedéscsere során igénybe vehető adóalap kedvezmény szintén átmeneti jellegű, mivel az adózás előtti eredményt csökkentő összegből a megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként vagy könyv szerinti értéke kivezetéseként bármely jogcímen elszámolt összeggel az adózás előtti eredményt meg kell növelni. c) Kedvezményezett eszközátruházás Kedvezményezett eszközátruházás az a jogügylet, amelynek alapján az átruházó társaság megszűnése nélkül legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza az átvevő társaságra annak jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés ellenében. A kedvezményezett eszközátruházás következtében keletkező nyereséggel, illetve veszteséggel az átruházó társaság módosíthatja adózás előtti eredményét. A módosításnak azonban feltétele, hogy az átvevő társaság az adóalapját az eszközátruházást követően úgy állapítja meg, mintha az átruházás nem történt volna meg. Összefoglalva tehát, a kedvezményezett ügyletekkel kapcsolatos szabályokat, azok lehetőséget adnak a kedvezményezett ügyletek során keletkező adókötelezettség elhalasztására, illetve átcsoportosítására. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a Fúziós irányelv és a Tao. törvény szabályainak leglényegesebb eltéréseit. Fúziós irányelv Tao. törvény csak nemzetközi tranzakciókra vonatkozik belföldi tranzakciók esetében is alkalmazandók a szabályok, a hatályos társasági jogi szabályok nem teszik lehetővé a nemzetközi átalakulásokat (kivéve részesedéscsere, eszközátruházás) az ügyletek során realizált nyereségre jutó adó a részesedés értékesítéséig halasztható az ügyletek során realizált nyereségre jutó adó a részesedés bármilyen jogcímen történő kivezetéséig halasztható 17
18 csak az ügyletek során realizált nyereségre jutó adó halasztásáról rendelkezik az ügyletek során keletkező nyereségre és veszteségre vonatkozóan is tartalmaz szabályokat 5.3 A Kamat - jogdíj irányelv és a Tao. törvény szabályai A 2003 júniusában elfogadott irányelv szerint az Európai Unió tagállamaiban belföldi illetőséggel rendelkező társaságok által egy ugyancsak ilyen társaságnak fizetett kamat és jogdíj forrásadó-mentes, amennyiben a két társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül az irányelv értelmében és a kapcsolt vállalkozási viszony már legalább két éve fennáll. A Tao. törvény szabályai szerint a január 1-jét követően esedékes és fizetett kamat, illetve jogdíj forrásadó-mentesen fizethető ki a külföldiek számára, függetlenül attól, hogy a kamatot, illetve jogdíjat realizáló társaság hol bír belföldi illetőséggel, illetve, hogy a kamatot, jogdíjat realizáló, illetve fizető társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül-e. A magyar implementáció ezzel nagyvonalúan túllép a Kamat-jogdíj Irányelv szabályain. 6. Az adó megállapítása 6.1 A társasági adó mértéke A társasági adó a pozitív adóalap 19%-a azzal, hogy a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10%. Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adókötelezettsége egységesen 19%. 6.2 Adómentesség Nem kell az adót megfizetnie (például) a) a közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítványnak, közalapítványnak, egyesületnek, köztestületnek, továbbá a lakásszövetkezetnek, ha vállalkozási tevékenységéből elért bevétele legfeljebb forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10%-át, b) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, amennyiben a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a pénztár összes bevételének a 20%- át. További mentességek vonatkoznak a vízitársulatra és a közhasznú nonprofit gazdasági társaságra. 6.3 Adókedvezmények Az adókedvezmények rendkívül összetett kérdéseket vetnek fel. Egyrészt, a jogalkotó számára könnyű eszköz lehet valamely adóteher csökkentésével bizonyos tevékenységeket kedvezményezni, a vállalkozásokat bizonyos irányba terelni. Egy ország a nemzetközi kereskedelemben állandó versenyhelyzetben van a befektetésekért, ezért szintén könnyű eszköznek tűnik külföldi befektetőknek adókedvezményekkel az országba csalogatása. Másrészt, egy adókedvezmény olyan előny, amelyet csak bizonyos társaságok élveznek, és így versenyhátrányba kerülhetnek azok a társaságok, amelyek ezeket az adókedvezményeket nem élvezik. Versenyelőny, illetőleg hátrány érvényesül egy országon belül, de érvényesül egy nagyobb összefüggésben, például az Európai Unión belül is. Ennek felismerése nyomán az Európai Unió a versenyjogi, illetőleg az állami támogatások tilalmának oldaláról közelítette meg a kérdést, és tiltja azon adókedvezmények nyújtását, amelyek a verseny torzulásához vezetnek. A 90-es évektől Magyarországon szinte állandó jelleggel érvényesültek adókedvezmények és eleinte megkülönböztetett előnyöket élveztek a külföldi részesedéssel működő társaságok. A 18
19 feltételrendszer egyre szigorúbb lett és egyre nagyobb befektetett tőkét, illetőleg egyre aktívabb tevékenységet kellett a társaságoknak folytatni annak érdekében, hogy adókedvezményre legyenek jogosultak. Jelen anyagban csak néhány lényeges adókedvezménnyel kívánok foglalkozni: a) Beruházási adókedvezmények b) Kis- és középvállalkozások adókedvezménye c) Fejlesztési adókedvezmény a) Beruházási adókedvezmények A beruházási adókedvezmény feltételrendszere eléggé komplex volt. Az adóalanynak egy termék-előállításra irányuló beruházást kellett teljesíteni, és annak függvényében, hogy a beruházás egy társadalmi- gazdasági szempontból elmaradott térségben vagy magas munkanélküliségi mutatóval rendelkező megyében valósult meg, vagy az országban bárhol, a beruházás nagyságrendjének illetőleg forintot kellett kitennie, és megfelelő számú munkaerőt kellett foglalkoztatnia. Amennyiben a feltételt egy vállalkozás teljesítette, úgy az eredeti szabályrendszer értelmében 10 évre szerezhetett adókedvezményt, és az adókedvezmény mértéke 100%-ot tehetett ki, azaz teljes adókedvezményét élvezhetett. A támogatás nem minősült az EU jogszabályaival összeegyeztethetőnek, mivel a vállalkozás a beruházás értékétől függetlenül egy adott időszakra vonatkozó összes nyereségére 100%-os adókedvezményt élvezett. Magyarország EU csatlakozására tekintettel ezen adókedvezmény átalakítására és fokozatos kivezetésére volt szükség, mely egy úgynevezett konverziós rendszerben történt. A beruházási adókedvezmény lehetőségei mára gyakorlatilag kifutottak. a) Kis- és középvállalkozások adókedvezménye A hitelszerződés (pénzügyi lízing is) megkötésének teljes adóévében a kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a december 31-ét követően megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény a hitelre az adóévben fizetett kamat 40%-a, de legfeljebb forintot. b) Fejlesztési adókedvezmény január 1-jétől jelentősen változtak a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltételei. Az adózó a kedvezményt a kormány engedélye alapján veheti igénybe. A fejlesztési program keretében jelenértéken számítva már legalább forint értékű beruházás alapján lehet fejlesztési adókedvezményt igényelni. Amennyiben a beruházást kedvezményezett régióba, kistérségbe tartozó települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti a vállalkozás, akkor a beruházás minimális értéke jelenértékén ennél alacsonyabb, forint is lehet. Már forint jelenértékű beruházás esetén igényelhető adókedvezmény önálló környezetvédelmi beruházásra, illetőleg kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházásra. Beruházási értékhatár megjelölése nélkül engedélyezhető adókedvezmény a munkahelyteremtést szolgáló beruházásra. Az adózó az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében és az azt követő kilenc adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő tizennegyedik adóévben veheti igénybe. A fejlesztési adókedvezmény és a kormányrendeletben meghatározott más állami támogatás együttes összege nem haladhatja meg a beruházási érték, költség, ráfordítás együttes összegére vetített, kormányrendeletben meghatározott aránnyal számított értéket. Ez a számítási módszer nem alkalmazandó a munkahelyteremtést szolgáló beruházásra. A törvény további feltételeket fogalmaz meg az egyes beruházási típusok tekintetében. Ha az adózó a minimum 3 milliárd, illetve a meghatározott területeken megvalósított, illetve 19
20 megvalósítandó, minimum 1 milliárd forint értékű beruházása után igényel adókedvezményt, akkor a már felsoroltakon túl, a kedvezmény első igénybevételét követő 4 adóévben további feltételek valamelyikét is teljesítenie kell: - foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát legalább 150 (kedvezményezett térségben 75) fővel növeli a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak állományi létszámához képest, vagy - az évesített bérköltség a minimálbér adóévre számított összegének legalább hatszázszorosával (kedvezményezett térségben háromszázszorosával) meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített. A kormány az adókedvezményt az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott fejlesztési program alapján engedélyezi. Az igénybe vett fejlesztési adókedvezmény egy-egy adóévben nem haladhatja meg az adó 80%-át. 7. Az adóelőleg bevallásának és fizetésének szabályai Az adózónak az adóbevallással egyidejűleg az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra társasági adóelőleget kell bevallania az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével. Az adóelőleg összege: a) az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt, b) az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege minden más esetben. Az adóelőleg esedékessége: a) havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot; b) háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint. 9. A kettős adózás elkerülése A társasági adó megállapításakor a) az adóalapot úgy kell módosítani, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik, b) nemzetközi szerződés hiányában a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonható a külföldön fizetett (fizetendő), a társasági adónak megfelelő adó. A külföldről származó jövedelmet a Tao. törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. A külföldön fizetett adó beszámítása során bizonyos korlátozások érvényesülnek, amelyek célja a magyar adóalap bizonyos fokú védelme. 20
Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó
Adózási alapismeretek 4. konzultáció Társasági adó A törvény 1996. évi LXXXI. törvény a társasági és osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező
RészletesebbenA társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2011/2012
A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2011/2012 Hatálya Vállalkozási tevékenységet folytató Magyarországi illetőségű vállalkozások: Kft, Nyrt, Zrt, Bt, KKt, szövetkezetek, Egyesületek, Alapítványok,
RészletesebbenTársasági adótörvény változása
Dr. Gróf Gabriella 2012. évi CLXXVIII. törvény Hatály: 2013. 01. 01. Adóalanyok Nem Tao alany a Nemzeti Eszközkezelő Zrt (2012. 06. 20.) Nem Tao alany a kényszertörlési eljárás alatt álló adózó a kényszertörlési
RészletesebbenTársasági adó bevallás Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna Bejegyzett könyvvizsgáló, adószakértő
Társasági adó bevallás Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna Bejegyzett könyvvizsgáló, adószakértő Adózási határidő: 2007.05.31 Bevallás a 2006. évi társasági adóról az egyszeres könyvvitelt vezető adózó részére
RészletesebbenIV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI
Pénzügyi és Könyvszakértő Kft Székhely: 1026 Budapest, Bimbó út 182. Telefon+Fax: 209-9373, Fax: 466-8409 Web: http://www.correct.hu/ e-mail: correct@correct.hu IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI
RészletesebbenTársas vállalkozók 2012/2013.II ADÓZÁS I.
Társas vállalkozók Hol tartunk? Társasági adózás eredete VÁNYA,TÁNYA A társasági adózás elvei Társasági adó alapjának kiszámítása Mit rejt az adózás előtti eredmény? Növelő és csökkentő tételek Páros és
RészletesebbenElvárt adó - nyilatkozat
Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további
RészletesebbenMegszűnik a külföldi szervezet társaságiadókötelezettsége.
Társasági adó Társasági adó Adóalany Gazdasági társaság, egyesülés, európai Rt. és európai szövetkezet Szövetkezet, MRP (Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program) Állami vállalat, tröszt, egyéb állami
RészletesebbenA 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet
A 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet szabályait
RészletesebbenTársasági adó 2013. évi változásai
Társasági adó 2013. évi változásai a 2012. évi CLXXVIII. törvény alapján S. Csizmazia György könyvvizsgáló, okleveles adószakértő MKVK OK Kft. FOGALMI VÁLTOZÁSOK 1 Bejelentett immateriális jószág 4. 5/a.
RészletesebbenKönyvelői Praktikum ( :34:29 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva.
Munkabér előleg Időállapot: 2017-01-01-2017-12-31 Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2017-01-03 14:57:11 Tartalomjegyzék: 1. A munkabérelőleg elszámolásának gyakorlata 2. Adózás 3.
RészletesebbenTÁRSASÁGI ADÓ. Az adó az állam fogalmából közvetlenül folyó szolgáltatás(védelem, rend) ellenértéke. (Samuelson& Nordhaus)
TÁRSASÁGI ADÓ Az adó az állam fogalmából közvetlenül folyó szolgáltatás(védelem, rend) ellenértéke. (Samuelson& Nordhaus) A számviteli tv. és a Tao-tv. összefüggései Az adózás előtti eredményt a számviteli
RészletesebbenADÓZÁS GYAKORLATOK. Tao
ADÓZÁS GYAKORLATOK Tao Társasági adó A társasági adó A társas vállalkozások (részvénytársaságok, kft-k, bt-k) eredményét terhelő központi költségvetést illető adónem. Közvetlen (direkt), jövedelemadó Magyarországon
Részletesebben1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS
BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS a 2014. évi társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jöv.adójáról, a hitelintézetek különadójáról, az inno. járulékról, ill. a szakképzési hozzájárulásról
RészletesebbenTÁRSASÁGI ADÓ
TÁRSASÁGI ADÓ 2016-2017 A változások életbe lépése több lépcsőben történik: - 2016 július 1. és 16. - 2016 augusztus 1. - 2016 szeptember 1. - 2017 január 1. Adókulcs változás 2017. január 1: a kétkulcsos
RészletesebbenJogtechnikai módosítás a számviteli törvény változása miatt, kimaradt a rendkívüli bevétel a bevételek közül.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény [Katv.] módosításai (a 2016. évi LXVI. törvény alapján) I. Katv. módosításai 2016. június 16-tól hatályosan
RészletesebbenTársasági adó. Gyakorlat
Társasági adó Gyakorlat A társasági adó A társas vállalkozások (részvénytársaságok, kft-k, bt-k) eredményét terhelő központi költségvetést illető adónem. Közvetlen (direkt), jövedelemadó Magyarországon
RészletesebbenKészítette: Nagypál Imre Pécs, november 29.
A kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó 2014. évi változásai Készítette: Nagypál Imre Pécs, 2013. november 29. Jogszabályi hely A 2012. évi XCLVII. tv. a kisadózó vállalkozások tételes
RészletesebbenAz EVA, a KATA, a KIVA és az iparűzési adó évi évközi és évi változásai. Készítette: Ferenczi Szilvia
Az EVA, a KATA, a KIVA és az iparűzési adó 2018. évi évközi és 2019. évi változásai Készítette: Ferenczi Szilvia Az egyszerűsített vállalkozói adó változásai (2018. évi évköz változások) 1. Az egyszerűsített
RészletesebbenTársasági adó évi LXXXI. törvény
Társasági adó 1996. évi LXXXI. törvény A társasági adó A társasági adó a jogi személyiségű és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok által az adott évben elért jövedelmük után fizetett
RészletesebbenKISVÁLLALATI ADÓ. (KIVA) Magyar Közlöny 136. szám évi CXLVII. tv.
KISVÁLLALATI ADÓ (KIVA) Magyar Közlöny 136. szám 2012. évi CXLVII. tv. Az adóalanyok köre Adóalany lehet: az egyéni cég a Kkt, a Bt. a Kft., a Zrt. a szövetkezet és a lakásszövetkezet az erdőbirtokossági
RészletesebbenTársasági adó. Adóalany
Társasági adó 2010 Társasági adó Adóalany Belföldi gazdasági társaság Szövetkezet, MRP (Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program) Jogi személyiségő munkaközösség Közhasznú társaság, vizitársulat Egyebek,
RészletesebbenKisvállalati adó. Dr. Gróf Gabriella
Dr. Gróf Gabriella Jogszabályi háttér: 2012. évi CXLVII. törvény Hatály: 2013. január 1. 2012. évi CLXXVIII. törvény Adó alanya lehet - egyéni cég - bt, kkt - kft, zrt - ügyvédi iroda, végrehajtói iroda,
RészletesebbenKIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:
Részletesebben1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról. Dr. Bedőházi Zita-Rózália
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról Dr. Bedőházi Zita-Rózália 1 Általános információk Törvényalkotó: az Országgyűlés A törvény célja: Az állami feladatok ellátásához szükséges
RészletesebbenTársas vállalkozók 2013/2014.II ADÓZÁS I.
Társas vállalkozók 2013/2014.II ADÓZÁS I. Miről lesz szó? Példák a kedvezmények átalakulásra Amortizáció időarányosítása Maradványértékkel való számolás Eredmény növelő és csökkentő hatások 122-145 Értékesítés,
RészletesebbenKIVA. Három éves tapasztalatok, kinek igen, kinek nem? Gottgeisl Rita Könyvvizsgáló. MKVK Könyvelői Tagozat
KIVA Három éves tapasztalatok, kinek igen, kinek nem? Gottgeisl Rita Könyvvizsgáló MKVK Könyvelői Tagozat 2016.03.23 2016.03.23 MKVK Könyvelői Tagozat 1 KIVA ki választhatja Egyéni cég BT, Kkt, Kft, Zrt,
RészletesebbenHivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/7831) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata.
Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/7831) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára az államháztartás egyensúlyát
RészletesebbenAz, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
IPARŰZÉSI ADÓ ( nyomtatvány ) Adókötelezettség: Adóköteles Szerencs Város illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett v állalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
RészletesebbenA helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )
Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról (
Részletesebbendr. H. Nagy Dániel osztályvezető Nemzeti Adó- és Vámhivatal
dr. H. Nagy Dániel osztályvezető Nemzeti Adó- és Vámhivatal A TÁRSASÁGI ADÓ SZEREPÉNEK NÖVEKEDÉSE 800000 700000 600000 500000 400000 300000 200000 100000 0 734700 689912 341400 Tervezett Tao bevétel (millió
RészletesebbenIngyenes ügyletek számviteli elszámolása
Ingyenes ügyletek számviteli elszámolása Előadó: Vadász Iván Budapest, 2016. november 18. Tartalom: Ingyenesség fogalma Számviteli változások Időbeli elhatárolások Térítés nélkül átadott eszközök Tartozásátvállalás
Részletesebben61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó
z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenÚtmutató. az SZJA- bevalláshoz
Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke
RészletesebbenKapcsolt vállalkozások
Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások
RészletesebbenAz értékcsökkenés számvitele című előadás
Az értékcsökkenés számvitele című előadás Előadó: Tóth Mihály bejegyzett könyvvizsgáló Főbb témakörök: Terv szerinti értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenés Értékhelyesbítés www.kotelezotovabbkepzes.hu
RészletesebbenTársasági adó törvény kiemelt változásai november 19-én elfogadott törvény alapján Hatályba lépés: január 1.
Társasági adó törvény kiemelt változásai 2012. november 19-én elfogadott törvény alapján Hatályba lépés: 2013. január 1. Alapfogalmak Bejelentett immateriális jószág kiterjed arra az esetre is, ha az adózó
RészletesebbenCOMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium
COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium 2017. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2018. május 02. A társaság bemutatása
RészletesebbenSzakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése
Szakképzési hozzájárulás A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Az adó alanyai Témák (különös szabályok és mentességek) A hozzájárulás alapja, korrekciós tényezők, a hozzájárulás
RészletesebbenGYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)
GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK
RészletesebbenTársasági adó. Gyakorlat
Társasági adó Gyakorlat Fiktív Fagyi Kft. társasági adója Megnevezés Összeg (eft-ban) 1 Belföldi termékértékesítésből származó nettó 65 230 árbevétel 2 Külföldi értékesítésből származó nettó bevétel 34
RészletesebbenA társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (továbbiakban : Tao. törvény) változásai
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban : Tao. törvény) változásai Jövedelem-(nyereség-)minimum A jövedelem-(nyereség-) minimum alapjának meghatározásakor először
RészletesebbenAz I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről szóló átláthatósági
RészletesebbenHegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e. az iparűzési adóról
Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e az iparűzési adóról Hegyesd Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban Ht.) 1. - ának
RészletesebbenTard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról
Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a
RészletesebbenTársasági adó változások
Társasági adó változások Változik az idő, s minket is változtat RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. Társasági adó változások 2010 "Aki azt állítja vagy hiszi, hogy ezeket az áldozatokat
RészletesebbenSzámviteli törvény módosítása
Dr. Gróf Gabriella Évközi módosítás: 2012. évi CXLVI. törvény 2012. évi CLXXVIII. törvény Szabályok hatályba lépése 2013. 01, 01., de a rendelkezések jelentős része 2012-re is alkalmazható Mikrogazdálkodói
RészletesebbenA rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség 2.
Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. 29/2012. (XI.29.) sz. és a 19/2015.(XI.30.)
RészletesebbenAdótörvény változások
Adótörvény változások 2009-2010 A külföldi illetőségű társaságokkal kapcsolatos jogszabály módosítások 2009. Július 28. & I. rész Az adóelkerülés megakadályozását célzó főbb intézkedések A külföldi társaságnál
RészletesebbenEredménykimutatás II.
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Éves beszámoló összeállítása és elemzése V. előadás Eredménykimutatás II. Egyéb bevételek ráfordítások
RészletesebbenKIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A
RészletesebbenAkasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)
Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban
RészletesebbenAz adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év.. hó. nap Az adóhatóság megnevezése: Az adóhatóság azonosító száma: Az átvevő aláírása
Kozármisleny Város Polgármesteri Hivatala 7761 Kozármisleny, Pécsi u. 124. Telefon: 72/ 570-910 Fax: 72/570-916 HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2006. adóévről Kozármisleny Város Önkormányzata illetékességi
RészletesebbenHELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS
HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről... önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja:... év... hó...
RészletesebbenAz adókötelezettség, az adó alanya
Iszkaszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2003. (XII. 30.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról szóló 18/2002 (XII. 20.) számú rendelettel módosított 17/1999 ( XII. 22. ) számú
RészletesebbenÉrtékvesztés és a 20% TAO adóalap csökkentés. A jogszabályi hivatkozás évi C. törvény a számvitelről
Érték és a 20% TAO adóalap csökkentés Az év végével értékelni kell a követeléseinket is. Lehetőség van a 365 napon túli tartozásoknál, a 20% TAO adóalap csökkentő tétel figyelembe vételére, de csak a számviteli
RészletesebbenBEVALLÁS és 1129-A ADATSZOLGÁLTATÁS
BEVALLÁS és 1129-A ADATSZOLGÁLTATÁS a 20 évi társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jövedelemadójáról illetve a hitelintézetek különadójáról vonalkód helye H IV A T A L (A) Nemzeti
RészletesebbenTOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról
TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában
RészletesebbenÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT Városi Művelődési Központ Veszprém Hatályba lép 2014. január 7-től. A Városi Művelődési Központ eszközeinek és forrásainak értékelési szabályzatát a számvitelről szóló 2000. évi C.
RészletesebbenTársas vállalkozók 2014/2015.II ADÓZÁS I.
Társas vállalkozók Mirõl lesz szó? Tanács 2005/56/EK, 90/434/EGK irányelve Példák a kedvezmények átalakulásra Amortizáció idõarányosítása Maradványértékkel való számolás Eredmény növelõ és csökkentõ hatások
RészletesebbenCOMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium
COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium 2018. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2019. május 27. A társaság bemutatása
RészletesebbenSzőc község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2009. (XII.22.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról
Szőc község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2009. (XII.22.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Hatályos: 2014. január 1. Szőc 2013 A hirdetőtáblára kifüggesztve: 2013. november 29.
RészletesebbenKonszolidált IFRS Millió Ft-ban
Stratégiai és Pénzügyi Divízió Befektetői Kapcsolatok és Tőkepiaci Műveletek Hivatkozási szám: BK-031/2017 Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai A 2013. évi V. törvény (a
RészletesebbenÁlmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról
Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében
RészletesebbenKörösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.
Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
RészletesebbenCash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma
Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített
RészletesebbenIII. A társasági adó változásai. 2014.10.12. Szilágyi Miklósné 1
III. A társasági adó változásai 2014.10.12. Szilágyi Miklósné 1 1. Fogalmak változásai Bejelentett részesedés a bejelentett részesedés a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel
Részletesebben1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:
Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község
RészletesebbenAlulírott, (név).., mint a (cégnév) (adószám).
34 6. sz. melléklet Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről I. Törvény
RészletesebbenZalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.
Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)
RészletesebbenKisvállalati adó. Dr. Gróf Gabriella
Dr. Gróf Gabriella Jogszabályi háttér: 2012. évi CXLVII. törvény Hatály: 2013. január 1. 2012. évi CLXXVIII. törvény 2012. évi CCVIII. törvény Adó alanya lehet - egyéni cég - bt, kkt - kft, zrt - ügyvédi
RészletesebbenEredménykimutatás II.
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Éves beszámoló összeállítása és elemzése V. előadás Eredménykimutatás II. Egyéb bevételek ráfordítások
Részletesebbena helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések
SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési
RészletesebbenADÓVÁLTOZÁSOK I. 2. DIA: NETTÓ ELSZÁMOLÁS
ADÓVÁLTOZÁSOK I. 2. DIA: NETTÓ ELSZÁMOLÁS 2016.01.01-től nettó módon kell elszámolni a részesedés kivonást és az apport kivezetését Tartalmi változás nincs Adóalap növelő jogcím TAO tv 8 (1) m) a)ellenőrzött
RészletesebbenEredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .
Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül
RészletesebbenAz I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek
Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011 évi CXCV törvény 41 (6) bekezdés, 50 (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011 évi CXCVI törvény 3 (1) 1 pontjának való megfelelésről I Törvény erejénél
RészletesebbenKisvállalati adó (KIVA)
Dr. Kökényesi László Kisvállalati adó (KIVA) Mérnöktovábbképző Intézet Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése Kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.
RészletesebbenTársasági adó Társasági adó Társasági adó 2012 Könyvelő Budapest - Smart Balance webhelyen lett közzétéve (http://www.smartbalance.
Társasági adó 2012 Társasági adó 2012 Pollák Márton: +36 30 332 5119 1. oldal (összes: 23) Társasági adókulcs Társasági adó 2012 2012-ben nem változik az adókulcs. Továbbra is a pozitív adóalap 500 millió
RészletesebbenHELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS
16. számú melléklet a 13/1991. (V. 21.) PM rendelethez HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja:... év... hó... nap megnevezése: azonosító száma:...... Az átvevő
RészletesebbenMezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról
1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított
RészletesebbenSzemélyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük
Személyes e és adóterhei. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük után nem munkabért, hanem személyes at, tagi jövedelmet vesznek fel.. január 1-jétől megváltoztak
RészletesebbenEredmény és eredménykimutatás
Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,
RészletesebbenPénzügytan gyakorlat. Társasági adó (Tao) és helyi iparűzési adó (Hipa) Dr. Zsombori Zsolt adjunktus
Pénzügytan gyakorlat Társasági adó (Tao) és helyi iparűzési adó (Hipa) Dr. Zsombori Zsolt adjunktus 1996. évi LXXXI. törvény Társasági adó A társasági adókötelezettség meghatározásának menete TAO = 9,0%
Részletesebben2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén
2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen
RészletesebbenHELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS
HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről... önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja: év hó nap megnevezése:
RészletesebbenTájékoztató a közérdekű nyugdíjas szövetkezetről
Tájékoztató a közérdekű nyugdíjas szövetkezetről A közérdekű nyugdíjas szövetkezet (a továbbiakban: nyugdíjas szövetkezet) a munkaerő piacon még aktív idősebb korosztály számára teremti meg a lehetőségét
RészletesebbenBEVALLÁS és 1329-A ADATSZOLGÁLTATÁS
BEVALLÁS és 1329-A ADATSZOLGÁLTATÁS a 2 évi társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jövedelemadójáról, a hitelintézetek különadójáról, az innovációs járulékról, illetve a szakképzési
RészletesebbenTax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok
ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból
RészletesebbenTámogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén
Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Támogató döntéssel, támogatási
RészletesebbenSzámviteli kézikönyvek. Támogatások számviteli elszámolása
Számviteli kézikönyvek Támogatások számviteli elszámolása Budapest, 2019 Szerző: Botka Erika Sorozatszerkesztő: Kökényesiné Pintér Ilona Kézirat lezárva: 2019. szeptember 1. ISBN 978-963-638-579-8 ISSN
RészletesebbenK I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.
SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési
RészletesebbenCOMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két
RészletesebbenMagyar joganyagok - 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet - a kockázati tőketársaságo 2. oldal (2)1 A kockázati tőkealap a csőd- vagy felszámolási eljár
Magyar joganyagok - 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet - a kockázati tőketársaságo 1. oldal 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet a kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési
RészletesebbenAz OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai
Stratégiai és Pénzügyi Divízió Befektetői Kapcsolatok és Tőkepiaci Műveletek Hivatkozási szám: BK-049/2015 Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai A 2013. évi V. törvény (a
Részletesebben2016. évi számviteli változások
2016. évi számviteli változások A 2016. évi üzleti évtől hatályos számviteli törvényi változásokat jellemzően az Európai Parlament és Tanács 2013/34/EU Irányelvének hazai szabályozásba való átültetésének
RészletesebbenÚtmutató a transzferár szabályok megfelelő alkalmazásához
Útmutató a transzferár szabályok megfelelő alkalmazásához Vállalatok, melyek a transzferárazási szabályok hatálya alá esnek A szokásos piaci ár meghatározására alkalmazott módszerek A rendelkezésre álló
RészletesebbenHELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS
HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság Benyújtás, postára adás napja: év hó nap Az adóhatóság megnevezése: Az adóhatóság azonosító száma:
RészletesebbenPályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek:
Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Pályázat benyújtásához I.
RészletesebbenTársasági adó Kisvállalati adó
Társasági adó Kisvállalati adó Dr. Laki Gábor Budapest, 2013. január 31. Bejelentett részesedés A bejelentett részesedés árfolyamnyereségét (apport esetén rendkívüli eredményét) csökkenteni kell a cégérték
RészletesebbenDr. Gróf Gabriella. Igazságügyi adó- és könyvszakértő Jogász, bejegyzett könyvvizsgáló
Dr. Gróf Gabriella Igazságügyi adó- és könyvszakértő Jogász, bejegyzett könyvvizsgáló 2000. évi C. törvény módosítása Jogszabályi háttér: 2013. évi XXXVII. törvény 2013. évi CC. törvény 2 Transzferár elszámolás
Részletesebben