A Mogyoródi-patak környezeti állapota és rehabilitációs lehetőségei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Mogyoródi-patak környezeti állapota és rehabilitációs lehetőségei"

Átírás

1 A Mogyoródi-patak környezeti állapota és rehabilitációs lehetőségei Pásztor Tamás Környezetkutató geográfus Mogyoród, január

2 Tartalomjegyzék Bevezetés Kutatástörténet A Kisvízfolyásokról általában Kisvízfolyások és állapotuk napjainkban Vízfolyásrendezés és kezelés A víz, mint élőhely Vízfolyások szennyezése EU Vízkeret irányelv A vizsgált vízfolyás és vízgyűjtőjének természetföldrajza A Gödöllői-dombság A Pesti-síkság A forrásvidék természetföldrajza Mogyoród természetföldrajza A Gödöllői-dombság és Szilas-patak vízrendszere A Mogyoródi-patak Mogyoród község és a patak A Mogyoródi-patak környezeti állapota Völgy és medermorfológia Növényzet Antropogén hatások Vízminőség vizsgálat A Vízminőség osztályozása A vizsgálatok időpontja és módszere Az eredmények értékelése

3 5. Rehabilitáció Vízfolyások helyreállításának új szempontjai és módszerei Tulajdonviszonyok, kezelés Meder és partrendezés Hulladék lerakás, szennyvíz beengedés felszámolása Lassú fajcsere Parki tansétány kertépítészeti tanulmányterv Hazai és külföldi helyreállítási példák Civil összefogás Összegzés Mellékletek Irodalomjegyzék

4 Bevezetés Az emberi tájformálás hatására, vizeink jelentős része mára leromlott öntisztuló képességű, egyhangú, mesterkélt képet mutat. Ezen természetromboló folyamatokat felismerve, fogadták el 2000-ben az EU Víz Keretirányelvet. Fő célkitűzése elérni a vizek jó ökológiai állapotát 2015-ig, a vízfolyások fenntartásának és rendezésének természetközelibb, ökológiai szemléletmódján keresztül. Szerencsére a Mogyoródi-pataknak csak a rövid budapesti szakaszára igazak a fentebb leírtak. A főváros határától, Dunakeszin és Fóton át Mogyoród belterületéig tartó középső, jellemzően külterületen található szakasz, mentes a zártabb beépítéstől és a jelentősebb antropogén zavarástól, degradációtól. A vízfolyás Mogyoród község területén található zártabb beépítésű felső szakasza, viszont egy elhanyagoltabb, néhol erősen bolygatott, leromlott állapotú vízfolyás képet mutatja, ezt jól tükrözi, hogy mind a 4 forráság szemét és hulladék anyagok alól tör felszínre a Csíkvölgyekben. Gyerekkorom óta foglalkoztat a patak sorsa, történetek egykori állapotáról és a falu életében betöltött létfenntartó szerepéről mindig is lenyűgöztek. Manapság sokat gondolkozom azon, hogy a patak hogyan szerezhetné vissza régi varázsát és szerepét a község életében. A dolgozat rövid kutatástörténettel indul, majd a kisvízfolyások helyzetét és a vízgyűjtő természetföldrajzi viszonyait tekinti át röviden. A dolgozat második felében megfigyeléseim és vízminőség vizsgálatok alapján, jellemzem a vizsgált felső szakasz környezeti állapotát. Kutatásaim célja, a természeti értékek, valamint azon problémák, folyamatok feltárása, amelyek a vízfolyás jelenlegi leromlott, gondozatlan állapotát eredményezték. Az utolsó fejezetekben a felismert problémákra keresem a megoldást különböző helyreállítási lehetőségeken és a civil összefogáson keresztül. 3

5 1. Kutatástörténet Kisvízfolyások kutatása és helyreállítása összetett feladat. Célja a vízfolyások által kialakított, természeti értékek felmérése, a lehetséges állapot javításuk előkészítése, az önkormányzatok, hatóságok és a lakosság együttműködésével, összehangolásával. Fő problémát általában a szétaprózott tulajdonviszonyok és a patakokról készült kutatások, tanulmányok hiánya okozza, ami a Mogyoródi-patakra különösen igaz. Ezzel a problémával szembesülve, ezért olyan egyszerűbb, leíró jellegű, de hiánypótló vizsgálatokat, megfigyeléseket végeztem, melyek a további tanulmányokat és a helyreállítást is megalapozhatják. A kutatómunkát 2010 áprilisában kezdtem, először csak a patakot jártam és fotóztam, majd mozgalmat indítottam az elhanyagolt vízfolyás megmentése céljából. Több szemétszedési akciót szervezetem a patak mentén, és cikkeim is jelentek meg a helyi lapokban. A szervezkedések során vettem fel a kapcsolatot az Önkormányzattal és a Szent László Általános Iskolával, akik újabb dokumentumokkal és segítséggel láttak el. Majd a környék egyik sikeres természetvédő egyesületét, a veresegyházi Tavirózsa Egyesületet is megkerestem, így kerültem kapcsolatba Tatár Sándor botanikussal, aki 2010 őszén ellátogatott Mogyoródra, és vízmintát is vett a patak vízből. Később a tőle kölcsönkapott műszerekkel újra megvizsgáltam a Mogyoródi-patak vízminőségét. Az önkormányzat közreműködésével felkerestem a Tájrajz Bt-t az általuk tervezett tansétány tervei miatt. A környék és a kisvízfolyások bemutatáshoz a VKKI és a MTA FKI könyvtáraiban találtam anyagokat. A patak feltárást folyamatosan végeztem, először csak fotóztam, később már a növényzetet és a mederformákat és azok változásait is megfigyeltem, feljegyzeteltem. Az eddigi eredményeimet és megfigyeléseimet szeretném a következő fejezetekben összefoglalni. 4

6 2. A Kisvízfolyásokról általában 2.1. Kisvízfolyások és állapotuk napjainkban A kisvízfolyások mentén létrejött buja zöld élőhelyek, környezetünk egyik legszebb színfoltjai, ráadásul ökológiai folyosó szerepük miatt sem elhanyagolhatók, emellett általában a településeink szerves részét is képzik. Ezért állapotuk megőrzése és kutatásuk nagyobb figyelmet érdemelne (BOGNÁR GY. 1989). Hazánkban az elmúlt évszázadok során a legtöbb nagy folyót (Dráva kivételével) végig szabályozták, töltések közé szorították, de a kisebb vízfolyások is kisebb-nagyobb mértékben átestek vízrendezési beavatkozásokon, először ott ahol a nagyobb folyók visszaduzzasztó hatása fenyegetett. Majd később ott is, ahol a társadalmi és a gazdasági igények a víz minél gyorsabb elvezetését követelték meg (szorosan beépített települések, hasznosítható völgytalpak, ármentesített térszínek, közlekedési útvonalak mentén). Előbb a nagyobb folyókon, majd a kisvízfolyásokon is technikai szemlélettel valósultak meg a vízrendezések, ami a vízfolyások egyensúlyi állapotba való helyezését célozták meg, a meder állandósításával. Ezen munkálatok legtöbbször töltésekkel szegélyezett, kiépített medrű patakokat eredményezetek. Az ily módon szabályozott vízfolyásokat elvágták árterüktől, így az egykor buja ártéri galéria erdők és a mozaikos vízfolyások is eltűnőben vannak. A vízrendezések következtében part élig érő művelés és egyhangú rossz ökológiai állapotú kanálisszerű vízfolyások alakultak ki. (1. ábra) 1. ábra. A Mogyoródi-patak a Csömöri-patak torkolatánál A dombvidéki kisvízfolyások jelentős részét elkerülték a drasztikusabb vízrendezési 5

7 munkálatok, ezért a természetes állapotú patakok szinte csak középhegységeinkben vizsgálhatók. Sajnos azonban elmondható, hogy a dombvidéki vízfolyások is jelentős mértékben őrzik a természetkárosító emberi beavatkozások nyomait: illegális szennyvíz bevezetés, szemétlerakás, meder és part feltöltés és a patakokat kísérő galériaerdők (vízfolyások menti buja erdősáv) letarolása, felbolygatása. Az fentiekben felsorolt közvetlen, illetve közvetett beavatkozások felborították a vízfolyások természetes egyensúlyát. Ennek felismerése a vízfolyásrendezés és kezelés újragondolását sürgeti Vízfolyásrendezés és kezelés Nemcsak a természet alakította ki a legbonyolultabb életközösségeket a vízfolyások mentén, de az ember által létrehozott első nagyobb civilizációk is folyók mentén jöttek létre. Öntözőcsatornák építésével kitolták a megművelhető fölterületek határait, így már nagyobb népességkoncentrációkat, városokat is képesek voltak ellátni elegendő élelemmel az ókorban. Ezek az ősi folyam menti civilizációk a végletekig kiaknázták a természet adta lehetőségeket, így vízzel történt fenntarthatatlan gazdálkodásuk is nagymértékben hozzájárulhatott összeomlásukhoz. Az elmúlt évszázadokban az öntözés mellet, a víz energiáját is egyre jobban kiaknáztuk. Napjainkban a völgyfenéken haladó közlekedési útvonalak, a művelt földterületek és az épületek védelme miatt váltak szükségessé a vízrendezési munkálatok, melyek sajnos a fentebb felvázolt állapotokat eredményezték. Az áttörést a kisvízfolyásaink rendezése szempontjából mégis a szocialista időszak jelentette (BOGNÁR GY. 1989): a korábbi felaprózott tulajdonviszonyok okozta jogi korlát megszűnt, a vízfolyások és az őket szegélyező termőföldek, erdők állami tulajdonba kerültek. Az extenzív földművelésnek köszönhetően hirtelen megnőtt a vízjárta völgytalpak és gyakran áradó patakok rendezése iránti igény. Így mára a vízfolyásokat szegélyező szántók gyakran egész a part élig benyúlnak a művelés alá volt öntésterültek egykori helyén. A szűk töltések közé összeszorított patakok nagyvízszintjei a szabályozások után többszörösükre emelkedtek (2. ábra.). A 20. század második felétől a munkagépek megjelenése (3. ábra) felgyorsította a szabályozási, karbantartási folyamatokat, és sajnos ezek káros ökológia hatásait is. 6

8 2. ábra. A Mogyoródi-patak nagyvízkor Káposztásmegyeren Az elhibázott technikai szemlélet (adott vízfolyás hossz és keresztszelvényeit egységesre tervezte), mely sokszor sikertelenül oszlatta el a szintkülönbségeket, egyes mederszakaszok folyamatos feliszapolódását eredményezi. Az ilyen helyeken a kaszálás és gyomtalanítás mellett, a meder kotrása (3. ábra) is a kezelő feladatkörébe tartozik (BOGNÁR GY. 1989). Utóbbi a lehető legdrasztikusabb beavatkozás, mert a patakban található élőhelyeket teljesen tönkreteszik a benne közlekedő gépek (3. ábra). Ennek következtében a kiépített medrek élővilága hiába tudna idővel újraéledni, a folyamatos kotrások, karbantartó munkálatok következtében újra és újra leegyszerűsödik. 3. ábra. Karbantartási munkálatok Az előbb említett tényezőkön kívül a vizeinkbe jutott lakossági, mezőgazdasági és ipari eredetű szennyező anyagok szerepe sem elhanyagolható. Legtöbb kisvízfolyásunkban a mezőgazdaság által használt kemikáliák és a lakossági szennyezés is kimutatható, utóbbi azzal vált jelentőssé, hogy szennyvízcsatornán történő elvezetése helyett sokan szivárgó emésztő gödrökbe vagy vízfolyásokba vezetik szennyvizüket (Budapest szennyvízének jelentős része évtizedeken keresztül ömlött a Dunába). 7

9 A kisvízfolyások puffer kapacitása a legtöbb helyen nem elegendő, vagy a technikai szemléletű szabályozások miatt már nem elegendő az ilyen nagy mennyiségű használt víz feldolgozásához, így a szennyezések gyakran visszafordíthatatlan módon felborítják a patakok ökológiai állapotát A víz, mint élőhely A vízfolyásokba állandóan kerül, így szállítódik különböző szervetlen és szerves anyag. Ennek függvényében a vízben lebegő plankton társulások is megjelennek, melyek ezen anyagokkal táplálkoznak. A fitoplankton (fénygazdag, eutróf vizeket kedveli) a tápláléklánc alapja, őket a zooplanktonok fogyasztják, míg a szerves anyagok lebontását a bakterioplankotonok (baktériumok) végzik. Mennyiségük és milyenségük visszahat a víz minőségére. A fitoplanktonok a nitrogén- és foszforformák felhasználásával, szerves anyagot és oxigént termelnek, amit más élőlények használhatnak fel (BOGNÁR GY. 1989). A környezeti adottságoktól függ, hogy adott élőhelyen a különböző élőlények, élőlénytársulások milyen arányban fordulnak elő. Ha egy vízfolyást szennyvízzel terhelünk, akkor az addig kialakult sokszínű, stabil, bizonyos mértékig öntisztulni képes rendszer létét veszélyeztetjük. Hiszen egyes szerves, szervetlen anyagok arányának hirtelen megnövekedése túllépheti az eddig máshoz szokott élőlények ingerküszöbét, így a kevésbé toleráns fajok előbb utóbb eltűnnek a szennyezett vizekből. Az új életkörülményeknek megfelelően kevesebb faj, de nagy mennyiségben lepi majd el a szennyezett vizeket (eutrofizáció) Vízfolyások szennyezése Az előbbiek okán a tiszta folyószakaszokon a szervetlen-anyag fitoplankoton (szerves anyag felépítés) zooplankton hal szervesanyag bakterioplankton szervetlen anyag ciklus zavartalanul tud működni (BOGNÁR GY. 1989). Viszont egy esetleges szennyvíz terhelés hatására a gyorsan elszaporodó szerves anyag (fitoplankton) lebontó baktériumok megnövekedő oxigénigényük miatt más élőlények oxigén felvételét nehezítik meg. Kismértékű szennyezésnél a növények még pótolni tudják az oxigént, de ha túl nagy terhelés esetén felborulhat az ökoszisztéma stabilitása 8

10 az oxigénhiányos állapot miatt. Pontosabban vizeinkben a szennyvíz, a talajokból kimosódó nitrogén műtrágya származékai és rovar-irtószerek használata miatt megnövekszik a nitrogénformák oxidációs ciklusának (ammónia nitrit nitrát) végeredményeként keletkező nitrát-ion koncentráció, mely a vízi növényzet fő tápanyaga, így eutrofizációt = elnövényesedést eredményez, a megnövekedett mennyiségű bomlástermékek, pedig oxigénhiányos állapotot eredményezhetnek. Az előzőek következtében ahhoz, hogy megismerjük egy vízfolyás szennyezettségének fokát, a víz fizikai, kémiai tulajdonságait, valamint az élővilág összetételét is vizsgálhatjuk. Leggyakoribb módszerek a mintavételen alapuló fizikai, kémiai vizsgálatok és a makro-gerinctelen (szabad szemmel is vizsgálható) fauna vizsgálata. A dolgozatban később két korábbi és egy saját magam által készített vízminőség vizsgálat eredményeit mutatom be. Az adatok és az esetleges összefüggések csak tájékoztató jellegűek. Komolyabb értékeléshez azonos műszerrel és módszerekkel történt rendszeres, szabványos mérések szükségesek EU Vízkeret irányelv Az emberiség környezettel szembeni igényeinek kielégítése a passzív beavatkozástól, az utóbbi évtizedekben eljutottak az aktív beavatkozásokig, melyek nagyrészt figyelmen kívül hagyták a vízrendezések ökológia, biológiai és esztétikai következményeit. Az ilyen szemléletben történt vízrendezés tájidegen, leromlott öntisztuló képességű, egyhangú, mesterkélt, csatornaszerű kisvízfolyásokat eredményeztek. A 90-es évek végén az EU és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség felismerve, hogy a 80-as évek óta nem javult jelentősen, sőt sokszor romlott a kisvízfolyások állapota, az addig elfogadott vízügyi rendeletek, irányelvek rendszerbe foglalását sürgette meg. Ezért december végén elfogadásra került a Víz Keretirányelv, mely a vízgazdálkodás új irányelveit foglalta össze (NAGY ZS. BARDÓCZYNÉ SZ. E. 2005). Fő célkitűzése elérni 2015-ig az európai vizek jó ökológiai állapotát. Az irányelv kiemeli a komplexebb vízgyűjtő gazdálkodást, az ökológiai szemlélet fontosságát és hangsúlyozza a mérnökök, természetvédők és a lakosság összefogását. 9

11 Az ökológiai állapotot a vízi és vízpart ökoszisztémák sokszínűsége határozza meg, míg a vizek jó kémiai állapotához az szükséges, hogy a szennyezőanyagok koncentrációja ne lépje túl az elfogadott határértékeket. A VKI további főbb céljai: vízgyűjtő szinten történő integrált tervezés lakosság bevonása a döntések meghozatalába többszintű monitoring (vízhozam, vízminőség) rendszer létrehozása fenntartást igénylő patakszakaszokon természetközeli kezelésre váltás 10

12 3. A vizsgált vízfolyás és vízgyűjtőjének természetföldrajza 3.1. A Gödöllői-dombság A Mogyoródi-patak a Gödöllői-dombság ÉNy-i térségéből ered, így nem elhanyagolható a Cserhát déli nyúlványaként fokozatosan az Alföldbe simuló dombság részletesebb ismerete, melynek magassága 344 és 130 m között változik (SZABÓ L. Tóthné S. K. 2003). Három markáns területre osztható: az ÉNy-DK irányban húzódó Úri- és Valkói-hátra és a köztük elterülő Isaszegi-csatornára Az ellenállóbb alsó-középső miocén korú kőzetek csak Fót és Csomád környékén kerülnek a felszínre. Máshol ezeket a kőzetrétegeket lazább szerkezetű pannon agyagoshomokos üledékek, pliocén folyóvízi keresztrétegzett homok, homokkő és fiatalabb üledékek borítják. Az előbb felsorolt neogén kőzetek csak az útbevágásokban és a dombság legmagasabb ÉNy-i tetőin (Gyertyános, Bolnoka 329 m) kerülnek felszínre, mivel a dombság felszínét leginkább pleisztocén üledékek (agyag, homok, lösz) borítják az ÉNy-i térséget kivéve (LÁNG S. 1967). A csekélyebb erózióval sújtott területeket akár 40 m vastagon is negyedidőszaki lösz-paleotalaj sorozat boríthatja, de a magaslatokról a lösz már általában leerodálódott. A mai felszínformák kialakulását LÁNG SÁNDOR (1967) a felső-pliocén kezdetére tette, mivel csak ekkortól vált szárazulattá. Ezután az aszimmetrikusan süllyedő (délfelé lejtő) területet az északról érkező ős vízfolyások (Duna, Ipoly, Garam) töltötték fel folyóvízi homokkal, ezáltal hordalékkúpszerű felszín alakult ki, melynek északi részén durva kvarckavicsból álló takaró is lerakódott. Az egykori lapos felszínen foltokban édesvízi mészkő is képződött a pliocén végén, ezek a vékony mészkőfoltok elszórtan a dombság egész területén megtalálhatók, Mogyoródtól (Gyertyános 325 m) a Rákoscsaba-Maglód közötti tetőig. A pliocén-pleisztocén határon bekövetkezett kiemelkedések (ÉNy-DK irányú vetők mentén) és a későbbi pleisztocén kéregmozgások következében a relief energia elérhette a m-t. A pleisztocénben a periglaciális hatások és a nem elhanyagolható erózió formálta a felszínt, melyek hatására egyes helyeken felszínre kerülhettek a neogén kőzetek (Csomád, Fót, Mogyoród). A negyedidőszakban kialakult idősebb Duna terasz szintek (V, IV.) a Gödöllői-dombság nyugati peremére is felhúzódnak (Mogyoródtól és Kistarcsától DNy-ra). 11

13 3.2. A Pesti-síkság 3.3. A forrásvidék természetföldrajza (Fót-Mogyoród térsége) A patak forrásvidékét és felső-szakaszát kutattam részletesen, ezért a térséggel (4. ábra) kiemelten foglalkozom, egyébként is érdemes külön kezelni a dombság más részétől - ahogy azt PÉCSI MÁRTON (1958) és LÁNG SÁNDOR (1967) is tette - mert mozaikossága és geológiai sokszínűsége miatt eltér tőle. A vízfolyások vonalvezetését, szakaszjellegét és mederanyagát nagymértékben befolyásolhatták a bonyolult vető rendszerek (Csíkvölgyek) és az emiatt kialakult kőzettani változatosság. Így a Mogyoródi-patak mederanyagának és vízrendszerének megértéséhez, feltétlen szükséges a vízfolyás környezetének pontos geológiai ismerete. 4. ábra. A Mogyoródi-patak környezetének DTM modellje (részletesen vizsgált szakasz zölddel) Az Úri-hát északi részén található forrásvidékre jellemzők a dombság legnagyobb szintkülönbségei (Ruszkiczay R. Zs. et al. 2007), amit az ÉNy-DK irányú törések (pliocén-pleisztocén határtól), valamint a későbbi ÉK-DNy és É-D-i irányú kéregmozgások eredményezhettek. A víz- és vetővonal hálózat jól tükrözi ezeket az irányokat (4. ábra). A Fóti-Somlyó és a Mogyoród környéki rögperemek (Nagyhomok, 12

14 Berektető, Gyertyános, Juhállás) kiemelkedését a Veresegyházi-medence és a Pestisíkság között (SZABÓ L. TÓTHNÉ S. K. 2003) is az előbb leírtak eredményezték. Az erózió a kiemelt rögsort az eltelt évezredek során még jobban kihangsúlyozta. A rögsor fóti feltárásaiban összecementált homokos-kavics, andezit, riolit, tufa és édesvízi mészkő lelhető fel. Mogyoródon ez az előzőek mellett pannon homokkal és pliocén homokkővel egészül ki. A dombhátakat negyedidőszaki homok (Nagyhomok) fedi, a védettebb völgyekben vastag lösztakaró is fellehető (5. ábra). Kisebb jelentőségű, de a dolgozat témája miatt fontos megemlíteni a patak menti homok és kavicsüledékeket, illetve az öntésterületek (Kisvíz) iszap és tőzegképződményeit (Fóti tőzeg). Fót (Kőhegy) és Mogyoród (Juhállás) dombtetőin is megtalálható a mindel korszaki IV. számú Duna terasz maradványa. Tőlük keletre (É-Csömör, D-Kistarcsa, Cinkota térségében), 5. ábra. Löszfal a Csíkvölgyek forrásainál a még idősebb günz korú V. terasz kavicsanyaga is fellelhető, de az újabb kutatások szerint ez a kavicstakaró azonban már biztos nem dunai eredetű. BURJÁN BALÁZS (2004) szerint az észak-kelet felőli lehordási irányból arra lehet következtetni, hogy a térségben található V. Duna terasz képződményeit valamely a Cserhát irányából érkező, a mai Dunánál jóval szerényebb ősi vízfolyás rakhatta le a dombság ezen részén. 13

15 3.4. Mogyoród természetföldrajza Mogyoródi-patak völgyfőjétől (népi nevén: Csíkvölgyek) kiindulva PÉCSI MÁRTON (1958) és HOJNOS REZSŐ (1922) bonyolult törésrendszert fedezett fel kutatómunkája során. Mogyoród község magja is egy markánsabb É-D irányú, vetődéses - meredek falakkal határolt (lösz, tufa, konglomerátum és kavicskő anyagból, 6. ábra) - völgyében található a patak két oldalán. Az U-alakú szerkezeti völgy tengelyében a Mogyoródipatak vájt magának lankásabb fluviális völgyet, ebben az összetett kettős völgyben folyik déli irányba, a Csíkvölgyekből eredő vízfolyás is. 6. ábra. Kavicsos kőzet a Mogyoródi-patak bal partja fölött PÉCSI M. (1958) leírásai szerint a Csíkvölgy jobb oldalán végighúzódó meredek falat 8-10 m vastag lösz (5. ábra) és az erre települt 2-3 m vastag homok építi fel. Ezzel szemben a völgy másik oldalán pannon homok, andezit tufa, vulkáni agglomerátum, és kavicskő halmozódott fel (6. ábra). A mozaikos kőzetfelépítés a patak meder anyagában és fluviális völgyében is egyértelműen tükröződik. A község határában található rögökről a fentebb már említett kutatók a következőt írták. A Nagyhomok nagy részét negyedidőszaki homok fedi, csak a legmagasabb helyzetű tető szintbe bukkan felszínre idősebb pliocén keresztrétegzett homok, ma már ezt a területet akác és fenyőerdők borítják. A Mogyoródi-Somlyót (Gyertyános) alapját pliocén édesvízi mészkő építi fel, melyre pannon üledékek rakódtak. Az északi magasabb tetőt még mindig gyertyánostölgyes borítja, amit neve is tükröz. A falutól délre található Juhállás-tetőn a Duna teraszainak kavicsos anyagát tárták fel (Pécsi M. 1958). A települést körülölelő 14

16 dombokat akácosok, kisebb részben tölgyesek és erdei fenyvesek borítják. A patakot égerliget, majd puhafa ligeterdő szegélyezi, ami a 7. ábrán is jól kirajzolódik (a bal alsó sarokban található Főtértől kezdődően kettészeli a községet a patak mentén). 7. ábra. Mogyoród légifotón nyugati irányból 3.5. A Gödöllői-dombság és Szilas-patak vízrendszere Az elmúlt évszázadokban a legtöbb patak átesett kisebb-nagyobb emberi beavatkozáson. A Sződ-Rákos, a Rákos és a Mogyoródi patakot is azért duzzasztották fel több helyen elődeink, hogy a rajtuk létesített vízimalmokat hatékonyabbá tegyék (I., II., III. Katonai térképezés) amellett, hogy az így létrejött tavak az élelmiszertermelést is segítették, a halászat és a földek öntözése által. A kisvízfolyások szabályozása ilyen, a természetet egyes helyeken teljeses átalakító, de összességében vízhez kapcsolódó ökoszisztémákat nem felborító, sőt a sokszínűségüket gyarapító (pl. veresegyházi Malom-tó) beavatkozások lehettek az elsők a Gödöllői-dombság területén is. Kutatási területemhez tartozó Mogyoród térségéből 3 jelentős, a Dunába torkolló patak is ered. A Pesti-síkság északi felét felszabdaló Szilas- és vízrendszeréhez (8. ábra) 15

17 8. ábra. A Szilas-patak vízrendszere tartozó, Csömöri- és Mogyoród-patak. Eredetük mellett (vetőrendszerekhez kapcsolódó forrás és vízhálózat) sorsuk is igen hasonlóan alakult. A Mogyoródi és a Csömöri-patak forrás vidékeit szemétlerakók és feltöltések szegélyezik, melyekből jelentős szemét rakódott le a mederben, illetve fedi be a forrásokat. A Szilas-patak forrásvidéke viszont viszonylag természetközeli állapotban fennmaradt. A 3 patakot Budapest határától töltésekkel szegélyezett szűk beton teknőbe szorították (15. ábra), majd egyesülve Káposztásmegyer után a Megyeri-hídtól délre ömlenek a Dunába A Mogyoródi-patak A vizsgált vízfolyás teljes hosszáról csak egyetlen átfogó tanulmány készült (DUKAY IGOR 2004), ez alapján mutatom majd be ebben a fejezetben a Mogyoródipatakot. A patak körülbelül 13 km hosszú, szélessége 1-2 m között változik. A vízfolyás által táplált ligetes erdősáv szélessége átlagosan 10 méter. DUKAY a meder-, a völgymorfológia, illetve karakteres növénytársulások és a közvetlen környezet hasznosítása alapján a következő szakaszokat határozta meg: fkm Szöveges bemutatás I Mogyoród Fót, Gyermekváros II Fót: Gyermekváros, gazdaság III Fót: Gyermekvárostól az alagi vasúti megállóhelyig IV Fót: az alagi vasúti megállóhelytől a 2A-ig V Dunakeszi: 2A MO VI Budapest (XV. és IV. ker.): MO torkolat 9. ábra. A Mogyoródi-patak szakaszai DUKAY nyomán, saját magyarázattal 16

18 10. ábra. A Mogyoródi-patak I. szakasza, forrás: Google Föld Jelmagyarázat: F (kék) Csíkvölgyi források, F (Fehér) hármas forrás (Hungaroring Temetővíz Mogyoródi-patak.); Függőleges téglalap I. 2. patak szakasz, fektetett téglalap fektetett téglalap I. 4. szakasz (1-3. melléklet) I. szakasz ( felső-szakasz : források Mogyoród Fót) A forrásoktól a fóti Gyermekvárosig tartó szakasz (10. ábra) természetközeli, egyes helyeken teljesen természetes állapotban (Égerliget a forrás után) van. A patak mély, meredek partoldalak között folyik a forrásoktól, amíg az autópályát elérve DNyra nem fordul, itt biztonsági okokból (M3 töltését védő) betonelemekkel bélelt árokba került, az M3 mentén (12. ábra). A Kisvíztől (Mogyoród belterületének végétől) Fótig, újra természetes mederben, kimondottan meanderező vízfolyás képe (13. ábra) tárul elénk, itt a vízfolyás szurdok-szerűen bevágódik a homokból felépülő völgytalpba. A patak Mogyoród Főterétől északra található forráserekkel és aszó völgyekkel szabdalt Csíkvölgyi-dűlő területéről ered (1. melléklet). Miután a különböző forráságak vizei összegyűlnek, a patak a Csíkvölgyi utcával párhuzamosan folyik a dél délnyugatnak a Főtér felé, amit elérve rövid szakaszra a tér mentén kibetonozott mederbe kerül. A kiépített mederszakasz után (2. melléklet) elhanyagolt viszonyok között, folyik tovább délnek, előbb a Fóti út és a Dózsa György út házai között, majd a Harsányi háztól (Posta fölötti 4. ház) az autópályáig már mindkét oldalt kertek szegélyezik. 17

19 11. ábra. Kanyar és Forrás A Kisvízig az autópálya és a Bajcsy-Zsilinszky utca kertjei között folyik kibetonozott mederben. Ezen szakasz végén folyik bele a patakba a Temető-víz. Az említett vízfolyás a községtől DK irányban húzódó völgy, völgyfőjéből (Hungaroring belsejében található erdőből, 4. és 10. ábra) ered, szintén több forrásból ( hármas források ). Érdekessége ennek a területnek, hogy a versenypálya megépítése óta, teljesen el van zárva, a pálya közepére került erdővel együtt. 12. ábra. Az elhanyagolt vízfolyás az autópálya mentén (I. 3. szakasz) A Temető-víz befolyása után a Mogyoródi-patak vízhozama jelentősen nő. A Kisvíztől újabb markáns szakasz különíthető el, a vízfolyás ÉNy-i irányba veszi az irányt és a völgytalpa bevágódva kanyarog Fót felé. Fóton csak egy rövid szakon (az ó- falu déli részén) folyik át igazi beépített belterületen, de itt sem kerül olyan zártan beépítésre a patak környéke (termőföldek határoljak), mint Mogyoródon. Ez jó összehasonlítási alapra adhat lehetőséget a későbbiek során. 18

20 13. ábra. Vízesés és meander a Kisvíz után (I. 4. szakasz) II. szakasz Beérve a Gyermekváros területére a vízfolyás két ágra szakad, az északabbi ág a gyermekvárosi tavain átfolyva a Fóti legelő nádasait és a Tőzeg-tavat táplálja. A déli ág kiegyenesített, a patak mélyen meredek töltések között folyik a park idős fái alatt. III. és IV. szakasz (14. ábra) A Gyermekváros és gazdaság területét elhagyva a patak az ex lege országosan védett Fóti legelőre ér. A vízfolyást legelők, kaszálók, nádas kíséri és a fóti vasútállomás közelében egy tó is található (Tőzegtó). A láp a Mogyoródi-patak ökológiai folyosójának magterülete, ezért leggyakoribb és védett fajai a többi szakaszon is megtalálhatóak. V. szakasz A patak két ágra szakadva halad át a 2A jelű út alatt, majd az M0-ás előtt újra egyesül és úgy halad át alatta. A Dunakeszi külterületén található vízfolyást füzek, nyárfák és kisebb sásos-nádas foltok szegélyezik, átlagosan 10 m-re szűkült a meder és a zöld sáv, DUKAY Igor szerint ez a természetes fejlődés eredménye lehet. A völgytalp széles, élő- és holtágakkal tagolt. 19

21 14. ábra. Alsó szakasz (II-VI. szakasz), forrás: Google Earth) Kék ovális: Mogyoródi-patak kiépített budapesti szakasza 15. ábra. Mogyoródi-patak és a Szilas-patak Káposztásmegyeren VI. szakasz A Mogyoródi-patak mielőtt átfolyik az M0-ás körgyűrű alatt, kiépített mederbe kerül, majd a Csömöri-patak torkolata előtt magas töltésezést is kap (2. ábrán és a 14. ábra. kékkel jelölt területeken jól kivehető). A Káposztásmegyeri lakótelepet északról és nyugatról megkerülve éri el befogadóját, a Szilas-patakot. A Szilas nem sokkal később a Megyeri-hídtól délre torkollik a Dunába. A szabályozások eredményeképpen a békásmegyeri vízfolyások életidegen csatornákká alakultak át, melyeket a töltéseken túl parlagon heverő, gyomosodó területek szegélyeznek (1., 2. és 15. ábra. ). 20

22 3.7. Mogyoród község és a patak A víz az, ami a domborzattal együtt értelmezhetővé teszi a falut a tájban. (Tájrajz Bt. 2009). A vizekben való gazdagságnak, valamint a védettséget adó völgyeknek köszönhetően az ember már jóval időszámításunk előtt letelepedett. A legrégebbi leletek a neolitukumból származnak, de a rézkori ember által használt eszközökre is rátaláltak a település határában (Farkas Gy. 1979). A katonai felmérések alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy az őstelepülés a Csíkvölgyek irányából dél-felé ollószerűen kiszélesedő völgyben lehetett a mai Dózsa György és Fóti utak által bezárt területen (2. melléklet), a kiszélesedést dél felől a mai Bajcsy-Zsilinszky utca zárta le. A térképekről jól kivehető, hogy már az 18. század végén (I. katonai felmérés) is a maihoz hasonló volt az ó-falu utca hálózata. De legjobban a II. katonai felmérésen ( ) figyelhető meg (16. ábra), a maival szinte teljesen megegyező a Csíkvölgyi-patakra felfűzött település szerkezet. A már említett két fő utca (Dózsa György és Fóti út) patak felőli oldalain felépült lakóházak mögötti kertek mélyen benyúltak a patak völgyéig, ahogy azt a zölddel színezett kertek mutatják a falu déli részén. A völgy észak felé egyre jobban elkeskenyedik, amit háztáji kiskertek eltűnése is mutat. Ez a térség a mai Posta és a Főtér közötti szakaszra tehető, itt a patak egyik oldalán az út, a másik oldalon pedig már a lakóházak sorakoznak, szinte kert nélkül, hely hiányában. A térkép szerint a Kútvölgy irányából (Tóvég) érkező patak mellékágon egy tavat is rekesztettek, ami azt valószínűsíti, hogy korábban több víz folyhatott abból a mellékágból. A Temető-víz (térképen: Kerek Tó Patak) a mai torkolattól keletebbre ömlött a Mogyoródi-patakba a Kálvária dombtól nyugatra a Kisvíz előtt. Elődeink gyakran rekeszthették el Mogyoród vízfolyásait, erre utalnak a következő elnevezések: Kisvíz, Kerek-tó, Basaberek, Mélygát, Tóvég (4. melléklet). Egyes elmesélések szerint a Kisvíznél egykor halásztak is a patakból, olyan mély volt az elrekesztés. A réti csík biztos előfordult benne, hiszen a Csíkvölgyi dűlő is erről a maximum 30 cm-re növő halról kapta a nevét (FARKAS GY. 1988). 21

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok

Folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok Folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok Hierarhikus rendszerek Élőhelyek életterek egyetlen élő szervezet egy élőhelyet vagy többet is használhat összefüggő

Részletesebben

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Parkfák egészségi állapotának felmérése, különös tekintettel a balesetveszélyes példányokra

Parkfák egészségi állapotának felmérése, különös tekintettel a balesetveszélyes példányokra Nagykáta Város Önkormányzata Városgazdálkodási Szervezet Nagykáta, Temető u. 24. Parkfák egészségi állapotának felmérése, különös tekintettel a balesetveszélyes példányokra Készítette: Kutas Péter Nagykáta,

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal

A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal Kód Magyar név Tudományos név A Akác Robinia pseudo-acacia AL Vadalma Malus silvestris BL Bálványfa Amorpha fruticosa CSNY Madárcseresznye

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása

KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN Nagy Ildikó Réka 1 Vízrendezési célok és módszerek megváltozása Az elmúlt évtizedekben az anyagi lehetőségek és az egyre

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Mogyoród Környezetvédelmi Programja 1 BEVEZETÉS

Mogyoród Környezetvédelmi Programja 1 BEVEZETÉS 1 BEVEZETÉS Az egész világon megfigyelhető tendencia, hogy a városok népessége egyre nő, ugyanakkor a vidéki élet is egyre urbanizáltabbá válik, a lakott területek egyre inkább koncentrálódnak. A háztartások

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok

Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok I. Acer sp., Juharfélék A juharfélék a fás szárú növények egyik legváltozatosabb, egyik leginkább faj-, és fajta gazdagabb nemzetsége. Fajtái

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Tisztelt Dobossy Gáborné!

Tisztelt Dobossy Gáborné! Tárgy: Csapadékvíz gyűjtő árok átépítése a Madár-forrásnál Tisztelt! Az AQARIUS Bt. Felújítási tanulmánytervet készített az 1-es út melletti iparterületektől a Füzes-patakig tartó csapadékvíz elvezető

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések 2 6 3 Berettyó elnevezésű tervezési alegység (TIKÖVIZIG, 2007. november 14.)

Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések 2 6 3 Berettyó elnevezésű tervezési alegység (TIKÖVIZIG, 2007. november 14.) Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések 2 6 3 Berettyó elnevezésű tervezési alegység (TIKÖVIZIG, 2007. november 14.) 1. A tervezési alegység leírása 1.1. A 2-6-3 Berettyó elnevezésű vízgyűjtő-tervezési alegység

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Budapest XVI. kerület 2015. évi környezetállapot jelentése

Budapest XVI. kerület 2015. évi környezetállapot jelentése Elfogadta: 181/2016. (V. 17.) Kt. hat. Budapest XVI. kerület Budapest XVI. kerület 2015. évi környezetállapot jelentése Összeállította: a Budapest XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Irodája

Részletesebben

A Tunyogmatolcsi Holt-Szamos (HUHN20159) különleges természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Tunyogmatolcsi Holt-Szamos (HUHN20159) különleges természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Tunyogmatolcsi Holt-Szamos (HUHN20159) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Témavezető: Dr. Kiss Tímea SZTE, TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2014 Mintaterület Szabályozások

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

124/2009. (IX. 24.) FVM

124/2009. (IX. 24.) FVM 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009. szeptember TARTALOM

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2. A javaslatot benyújtó személy

Részletesebben

II. Melléklet: Fakivágások a 441. sz. főút mentén

II. Melléklet: Fakivágások a 441. sz. főút mentén II. Melléklet: Fakivágások a 441. sz. főút mentén Sorszám 1 Tilia cordata kislevelű hárs 1 Helyenként száraz ágak 2 Tilia cordata kislevelű hárs 1 Beteg 3 Tilia cordata kislevelű hárs 1 Helyenként száraz

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó

T á j é k o z t a t ó Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. T á j é k o z t a t ó a város belvíz elvezető rendszerének helyzetéről, a szükséges intézkedések megtételéről, valamint a külterületi

Részletesebben

Periglaciális területek geomorfológiája

Periglaciális területek geomorfológiája Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

Települések hatása az Olt és a Zagyva vízminőségére. Határtalanul pályázat záródokumentuma

Települések hatása az Olt és a Zagyva vízminőségére. Határtalanul pályázat záródokumentuma Települések hatása az Olt és a Zagyva vízminőségére Határtalanul pályázat záródokumentuma Vizsgált folyóink eredete Az Olt a Gyergyói-havasokban ered, a Magas-bükk (1416 m) nyugati oldalából. A kristályos

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,

Részletesebben

Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal

Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal Síkvidéki víztöbbletek és vízhiányok kezelése 3. szekció Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal 1. A térség korábbi

Részletesebben

Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja

Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja Előadó: Molnár András ÉDUVÍZIG szakaszmérnök Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár 2012. április 13. A projekt jelenlegi állása: A kivitelező BMO Konzorcium a

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

ÚJPEST, SZENT ISTVÁN TÉR RENDEZÉSE II. ÜTEM MÉLYGARÁZS ÉS VIRÁGPIAC ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT

ÚJPEST, SZENT ISTVÁN TÉR RENDEZÉSE II. ÜTEM MÉLYGARÁZS ÉS VIRÁGPIAC ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT ÚJPEST, SZENT ISTVÁN TÉR RENDEZÉSE II. ÜTEM MÉLYGARÁZS ÉS VIRÁGPIAC ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT TARTALOMJEGYZÉK TERVJEGYZÉK 0 MŰSZAKI LEÍRÁS 1 A TÉR JELENLEGI HELYZETE 1 A TÉR 1 Növényalkalmazás 2 Berendezési

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Fedezd fel és ismerd meg Óbánya titkait! Falunéző séta 2013.07.15.

Fedezd fel és ismerd meg Óbánya titkait! Falunéző séta 2013.07.15. Fedezd fel és ismerd meg Óbánya titkait! 2013.07.15. Minden feladatot ki kell tölteni! Üresen nem hagyunk semmit! Szükséges eszközök: toll, ceruza, vonalzó, színes ceruzák Hát, akkor jó munkát kívánok!

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Fedezd fel és ismerd meg Patca titkait! Falunéző séta 2014.07.07.

Fedezd fel és ismerd meg Patca titkait! Falunéző séta 2014.07.07. Fedezd fel és ismerd meg Patca titkait! 2014.07.07. Minden feladatot ki kell tölteni! Üresen nem hagyunk semmit! Szükséges eszközök: toll, ceruza, vonalzó, színes ceruzák Hát, akkor jó munkát kívánok!

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4.

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4. Ellenőrző kérdések. Hogy hívjuk a tájoló forgatható részét? Tájfutó elméleti ismeretek 3. foglalkozás Kelepce Szekerce X Szelence Ellenőrző kérdések. Mivel jelölik a vaddisznók dagonyázó-helyét? Ellenőrző

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Véleményezési dokumentáció

Véleményezési dokumentáció TAKSONY Helyi Építési Szabályzatának módosítása (Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola területére vonatkozóan a 9/2016. (II.16.) KT határozatban foglaltak alapján) Véleményezési dokumentáció

Részletesebben

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft Felszín n alatti vizeink minősége Deák k JózsefJ GWIS Kft Vízminőség g alatt a vízv kémiai fizikai biológiai tulajdonságait értjük Egyszerűbb értelmezés: Jó a v a vízminőség, ha valamennyi (mért) komponens

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

A SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20010) Natura 2000 fenntartási terve

A SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20010) Natura 2000 fenntartási terve A SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20010) Natura 2000 fenntartási terve E G Y E Z T E T E T T V Á L T O Z A T Fotó: Aradi Eszter KNPI Készítette a Magyar Madártani és

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Duna és egyéb folyók szabályozásáról

Duna és egyéb folyók szabályozásáról 8. évfolyam 5. szám 2001.október VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa AZ ALCSI HOLT-TISZA Az Alcsi Holt-Tisza mint tartalék ivóvízbázis

Részletesebben

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési

Részletesebben

A patakmenti égerligetek tájtörténeti kutatása a Soproni-hegység területén

A patakmenti égerligetek tájtörténeti kutatása a Soproni-hegység területén Tájökológiai Lapok 9 (2): 375 403. (2011) 375 A patakmenti égerligetek tájtörténeti kutatása a Soproni-hegység területén Baranyai-Nagy Anikó 1, Baranyai Zsolt 2 1 Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben