Bizony, a Tisza. Zavaros a Tisza vize, nem tiszta. Tisza-szabályozások a században. A régi Tisza

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bizony, a Tisza. Zavaros a Tisza vize, nem tiszta. Tisza-szabályozások a 18 19. században. A régi Tisza"

Átírás

1 Zavaros a vize, nem tiszta -szabályozások a században Bizony, a ma is zavaros miként a fenti címben idézett népdal állítja. Nem csak akkor, amikor megárad és szõke lesz a vize, és nem csak akkor, amikor az áradó víz elemeli a hullámtérrõl a Kárpátalján és Romániában odahordott szemetet. Egymás után jönnek a sohasem látott magas árhullámok, amelyekbõl az egyik a Bereget úsztatja, a másik hetekig fenyegeti a mente falvait, városait. A gátak további magasítása helyett egyéb megoldásokat kellene találni. A hullámtereken óriási területeket foglalnak el az idegenbõl ideszármazott növények, mint a gyalogakác, az amerikai kõris és a zöld juhar. A régi, nagyra nõtt folyóparti füzeket a vadszõlõindák fojtogatják. Az eredeti folyó menti erdõtársulások helyét fokozatosan veszik át az ipari célból ültetett és támogatott nemes nyarasok. Eltûnõben a régi -parti táj, a ligetes ártér. A és mellékfolyóinak természetes halállománya néhány évtized alatt a töredékére csökkent. Pedig a mesés középkori tiszai halbõséget még a szabályozások után is megõrizte némileg a természetes állapotában meghagyott folyó. Sajnos, az elmúlt évtizedek ipari és agrárszennyezéséhez hozzájön még az orvhalászat is. Ma sem vagyunk tehát könnyebb helyzetben, mint két évszázada, amikor elõször veselkedtek neki a reformkor derék mérnökei, hogy a ágas-bogas bajaira orvoslást találjanak. Akkoriban is tudták, hogy mekkora kincs ez a folyó. A régi Az eredeti állapotot, ami honfoglaló õseinket fogadta, majd a török uralom megszûnése után a különféle felmérések mutattak, legjobban egy 1938-ban megszerkesztett térkép rekonstruálta. (Lásd a 33. oldalon!) Ha erre a vízügyi szakmában csak pocsolyatérkép -nek nevezett képre tekintünk, fogalmat alkothatunk arról, hogy mit jelentettek az ideiglenesen és állandóan vízzel borított területek. A tavaszi hóolvadás után, évenként hatalmasra nõtt a. Szélesen terülõ vizei beborították a fél Alföldet. A tengerré duzzasztott ár egy idõre kettévágta az országot. A legnagyobb árvizeket hozó tavaszok idején azt sem lehetett bizton tudni, hogy hol a fõ medre a folyónak, hisz Dob és Büd vidékén elindulva legalább annyi víz hömpölygött át a mai Hortobágy mentén, a nagykun városoknak véve az irányt, mint a most is ismeretes mederben, Füred és Szolnok felé. A messze kóborló vizek késõbb lent, valahol a hatalmas Sárréten lelassulva, megcsendesedve visszataláltak a Körösök és a medreibe. Látták ezt a birtokos fõurak, látta a nádor, a királynõ is. Foglalkoztatta õket a kezelhetetlen helyzet, ugyanúgy, mint a hadakat vezénylõ tábornokokat, a portékájukkal utazó kereskedõket, és nem utolsósorban a nagybirtokos gazdálkodókat, valamint a szántó-vetõ jobbágyokat is. Terveket ugyan gyártottak, de a hatalmasnak ígérkezõ munkának nem láttak neki. Nemcsak a pénz és a közös akarat hiányzott, hanem a pontos hidrológiai felmérések és a munkálatok tervei sem álltak rendelkezésre. Mígnem eljött a 19. század eleje, a napóleoni háborúk kora, amikor felszökött a gabona ára, soha nem látott konjunktúra vette kezdetét. A századforduló elõtt egy pozsonyi mérõ búza ára garas volt, az 1800-as évek elejére már elérte az 5 forintot. Ugyancsak hatalmasra nõtt a kereslet a hús iránt, ezért az ármentesített legelõkre roppant nagy igény mutatkozott 32

2 MTA Könyvtára Kézirattár A Kárpát-medence vízrajza a lecsapolási és ármentesítõ munkák megkezdése elõtt. Az úgynevezett pocsolyatérkép, 1938 Széchenyi István ( ) mint a Vaskapu királyi biztosa. Karikatúra, 1830-as évek a hatalmas alföldi gulyák gazdáinál. Ez a gazdasági kényszer okozta azt, hogy az udvartól, a nádortól a nagybirtokos arisztokrácián át a nagykun városok választott vezetõiig mindenki sürgette a folyók, nevezetesen a megzabolázását. Ahhoz, hogy a valódi munkálatok megkezdõdjenek, kellett még a reformkor szelleme és Széchenyi István személye is. A nagy cél megvalósulásához szükség volt a kincstárra, kellettek a kölcsönöket folyósító pénzemberek, a bankok és az áldozatokra képes nagybirtokosok hozzájárulásai is. Megnõtt az igény a pontos felmérésekre, a munkálatok megtervezésére, az irányítására alkalmas szakemberekre. A szabályozás elsõ lépései A közvélekedés úgy tudja, hogy két jelentõs férfiú nevéhez köthetõ a vízszabályozás megtervezése és a munkálatok beindítása. Az egyik a történelmünk legnagyobb egyéniségeihez sorolható Széchenyi István, aki élére állt a vízszabályozásnak, a másik nevezetes férfiú: Vásárhelyi Pál volt. Kissé méltatlanul keveset említik, pedig feltétlenül ide kell sorolni Beszédes Józsefet és az olasz Paleocapa Pétert is, hiszen a két nevezetes vízimérnök nagyban hozzájárult a munkálatok sikeréhez. Véleményük, bírálataik nyomán fontos, máig ható döntések születtek, a nagy mû magán viseli mindkettõjük kézjegyét. Vásárhelyi Pál ( ) vízépítõ mérnök. Legjelentõsebb munkája a legnagyobb természetátalakítást jelentõ -szabályozás terve volt, amely végül a tényleges munkálatok alapját képezte. Emellett fontos szerepet játszott az Al-Duna szabályozásában (a Vaskapu vízi útjának tervezése és kivitelezése), illetve õ tervezte a Fertõ-csatornát (ami a Hanság mûvelhetõvé tételét segítette elõ). Barabás Miklós litográfiája, 1846 MNM Történelmi Képcsarnok Ha azt kutatjuk, hogy mi volt a -szabályozás elsõ jelentõs lépése, akkor megnevezhetnénk a Budán, 1782-ben alapított mérnökképzõ fõiskolát (Institutum Geometrico et Hydrotechnikum), amely a maga nemében elsõ volt a világon. Említhetnénk a Bácskában, 1793 és 1802 között megépített Ferenc-csatornát, ami már a Dunát és a Tiszát kötötte össze. Fontos lépése volt a vízrendezések ügyének az országgyûlés döntése (1807. évi XVII. törvény), mely a társulatok megalakításáról rendelkezett. Ennek nyomán, József nádor hathatós támogatásával megalakulhatott 1810-ben az elsõ, a Sárvízi Csatorna Társulat.* Mégis talán a Mirhó gátjának megépítésétõl kell számolni a szabályozásának a kezdetét. Annak a természetátalakító tevékenységnek az elsõ lépését, ami még napjainkban sem fejezõdött be. Mivel a birtokosok, a települések külön szervezett védekezése sorozatos kudarcokhoz vezetett, és a kényekedve szerint lépte át a gyenge pontokon a védgátakat, hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy csak a teljes völgyre ható szabályozás hozhat eredményt. A vízrajzi térképfelvételét Lányi Sámuel vezetésével 1834 és 1846 között végezték el. (A Körösök feltérképezése már 1818 és 1824 között megtörtént Huszár Mátyás irányításával.) Még a szabályozási munkák tervezése sem kezdõdött meg, de már 1805-ben hozzá akartak fogni a Duna -csatorna megvalósításához. Sõt már elõtte, 1722-ben is tervezték a Dunát és Tiszát összekötõ vízi utat. Az elsõ tervet Beszédes József terjesztette elõ. Õ volt, aki 1833-ban elkészítette a Duna csatorna tervezetét. Ezt az ideát késõbb, * Lásd errõl Fejér László cikkét e számunkban. (A szerk.) 33

3 1839-ben kibõvítette, és egy Grazot és Kolozsvárt összekötõ gigantikus csatornát tervezett. A tervezgetés csak addig tartott, amíg megépült a Budapest Szeged Temesvár vasútvonal, a késõbbiekben már nem esett szó a csatornáról. A Beszédes Vásárhelyi vita Beszédes József óriási tapasztalatokkal rendelkezõ vízmérnök volt, amikor a -szabályozás terveinek bírálatára felkérték. Már mögötte állt a A Mirhó és a gátépítés AMirhó sorsának bemutatásával érzékelni lehet a vízszabályozás rendkívül bonyolult helyzetét, az eltérõ érdekek miatt keletkezett sérelmeket és az árvízi károk miatt kirobbant súlyos vitákat. Hol is folyt valaha a nevezetessé lett Mirhó-fok vize, amelynek elzáró gátja szinte a fél Tiszántúl területén képes volt szabályozni a folyását? Abádszalók alatt található a régi gát maradványa, ahol ma egy kis emléktábla jelzi, hogy az ezen a helyen emelt kis gát volt az elsõ emberi kéz által emelt földhányás, ami a folyásának irányt szabott. A négy város: Kisújszállás, Karcag, Kenderes és Kunhegyes, már 1754-ben közerõbõl kisebb gátat emeltetett ezen a helyen. Tudták, hogy ha itt meggátolják a áradásának átfolyását, a Kakatéren (akkoriban inkább folyón) keresztül, akkor nem önti el a víz a kun városok, Karcag, Kevi, Kisújszállás, Madaras és a Sió Sárvíz-csatorna rendezése, a Dunába ömlésük szabályozása. Beszédes rendelkezett tapasztalatokkal a folyók kanyarulatainak átmetszésérõl, mivel az õ irányítása alatt vágták át a Báta és Baja közötti kanyarokat az 1820-as években. Vásárhelyi nagy szerepet szánt neki a szabályozásában, de mindenekelõtt az Al-Duna hajózhatóvá tételében ban Széchenyi egy hajókirándulásra invitálta Beszédest az Al-Dunára. Nem sikerült fényesen az többi település határait. Néhány év múlva Orczy Lõrinc bárót a gyakori kiöntések arra kényszerítették, hogy 1767-ben maga emeljen védgátakat a taskonyi birtokán. Nem is kellett újat építeni, hanem a már valaha a Mirhó-fokot elzáró töltést kellett rendbe hozatnia és megemelnie. Rendben is lett volna minden, ha nem jönnek 1770 után kétévenként a hatalmas áradások, melyeknek pusztítását a szomszéd birtokosok a Mirhó gátjának tudták be. El is érték, hogy a vármegye mérnöke 1776-ban lebontatta Orczy báróval a gátat. A bajok azonban ezután jöttek igazán. A minden tavaszon a Mirhón átnyomulva, tengerré változtatta a hatalmas területû határokat, elöntve a legelõket, súlyos helyzetbe hozva a nagyállat-tenyésztõ birtokosokat, gazdákat. A hosszú viták után dönteni kellett. Amikor 1787-ben végül is újra elzárták a fokot, meg lehetett akadályozni, hogy a vize, a Kakat-éren keresztül, nagy területet elárasztva, évente megjelenjen a nagykun városok széleinél. Ne gondoljuk, hogy ezzel mindenki elégedett volt. Például a kevi (Túrkeve) tanács testülete kimondta 1780-ban, hogy maradjon inkább a víz, jobb lesz továbbra is a korábban folytatott ártéri gazdálkodás. Annak hasznai nagyobbak, mint a föld mûveléséé, és azután a gátakkal sem kell annyit fáradozni. Ezzel szemben másutt, ahol a feltört földeket szántva szépen fizetett a búza, a gyepeken a legeltetés, a védgátak megépítését szorgalmazták. D. Gy. MOL A Mirhó vízrendszere 1777-ben. Balla Antal kéziratos térképe az 1770-es évek áradásai után készült és alapjául szolgált a késõbbi szabályozásoknak út, mert miután az utazás tapasztalatait Beszédes közzétette, az írást Vásárhelyi keményen megtámadta. Elsõsorban azért, mert nem értett egyet azzal, hogy az Al-Duna szabályozásával végrehajtott mederbõvítések hozzájárulnak az árvízveszély jelentõs csökkenéséhez. A két férfiú közötti ellentétes vélemények nemcsak vitát, hanem sajnálatosan haragot is eredményeztek. Ennek oka, hogy Beszédes vélekedései mögött hiányolta Vásárhelyi a valódi mérnöki munkát, a precíz kidolgozást. Felrótta neki, hogy megállapításait csupán tapasztalataira alapozza, hiányolta azokból a tudomány által megkövetelt, meggyõzõ matematikai számításokat. A konfliktus után hosszú évekig nem vállalt (igaz, nem is nagyon kapacitálták) Beszédes József munkát a szabályozásában, inkább visszavonult családja körébe ben mégis úgy döntött, hogy a Zemplén vármegyei felkérésnek eleget téve, elkészíti a megye vizeinek rendezési tervezetét. Ezúttal is vitákat gerjesztettek tervei, mert az átmetszési és csatornaépítési javaslatai a szomszédos területeken tiltakozásokat váltottak ki. Mindenesetre 1843-ban részt vállalt Zemplénben a helyi vízszabályozási egylet létrehozásában, mely az elsõ tiszai víztársulat lett. Ekkorra már Széchenyi István lett az újonnan felállított Közlekedési Bizottmány elnöke, ebbéli tisztségét megfejelve, a vízszabályozás királyi biztosának is kinevezték. Az õ irányítása alá kerültek a sorra alakuló vízrendezési társulatok. Reá hárult, hogy a sokasodó helyi tervezeteket egységes koncepcióvá gyúrja és a megvalósításhoz szükséges pénzeket elõteremtse. A -szabályozás megindulása Európa legnagyobb mértékû természetátalakító, folyószabályozó tevékenységéhez láttak hozzá 1840-ben a mentén. Az egész ország figyelmét elsõsorban a nagy pest-budai árvíz irányította a folyószabályozások szükségességére. Nemcsak a nevezetes 1838-as katasztrófa rendítette meg az országot, hanem már az elõzmények is, hisz elõtte 34

4 EGY SZABÁLYOZOTT FOLYÓSZAKASZ (A TISZAI 69. ÉS 70. ÁTVÁGÁS) HELYSZÍNRAJZA Nagysulymos Csingeház m Olfaminisi-tó H E V E S S Z O L N OK J ÁSZ-V TIS Z A átvágás Gát tava I D É K I É S B ELVÍZSZABÁLYOZÓ TÁRSUL AT Holt- az 1816-os és az 1830-as dunai árvizek is jelentõs károkat okoztak. Szegeden nagyon féltek a város vezetõi, hogy ha fentebb, száz helyen átvágják a kanyarulatait, a felgyorsuló víz a déli szakaszokra zúdul és elmossa a várost. Vedres István, Szeged városának mérnöke már ban azt írta, hogy az árvizek kiöntéseit csak korlátozni szabad és nem megszüntetni. Érvelt, hogy ennek következménye csak az árvízszint megemelkedése lesz. Ekkoriban indult meg a gõzhajózás is a Tiszán ben a szegedi hajósgazdák, a Dunagõzhajózási Társulat Kis- abád szalók Peres Csöge-lapos A Z S I T - É P Z Ö K 69. átvágás Sulymos Már 1846 áprilisában drámai vita alakult ki a völgyi Társulat választmányának ülésén. Vitatták és keményen bírálták Vásárhelyi tervezetének részleteit. A szenvedélyes disputa közben Vásárhelyi hirtelen összeesett, és szívrohamban meghalt. Így terveinek elfogadását nem érhette meg. A tragédia után az élet nem állhatott meg. A társulat terveinek áttekintésére, helyesebben inkább a bírálatára felkérték Paleocapa Péter olasz mérnököt, aki a Pó folyó szabályozásával tett szert hírnévre. Vásárhelyi végleges terveinek áttanulmányozása után Paleocapa elfogadta annak két fõ elemét, a kanyarátvágásokat és a védõtöltések építését. Mint Vásárhelyivel tette, Paleocapával is végighajózta a Tiszát Széchenyi, hogy az olasz mérnök is kellõ tapasztalatokat szerezzen. Paleocapa Vélemény címû írásában közzétette elképzeléseit. Az átvágások helyét némileg módosította, azonkívül néhány esetben, az alapkoncepciót is érintõ, más véleményt fogalmazott meg. A legnagyobb vita a védõtöltések helyének meghatározása körül kerekedett. Paleocapa így gondolta: Fõdolog az, hogy e töltések oly távol- Füzér- Magányosttó Üllô-tó Fényesfertô Nagysulymos Kis- Holt- sulymos Gólya- Hímescsárdfenék mintájára szerették volna megalakítani a i Társulatot. Egészen Szolnokig járták a Tiszát a Hermina, az Attila, a Pannonia és a Szeged gõzhajók. A szervezõút tapasztalatait értékelve s a mindenütt megnyilvánuló tenni akarást látva Széchenyi 1846 januárjában létrehozta a társulatok szövetségét, a völgyi Társulatot. Feladatait és mûködésének alapjait is õ fogalmazta meg a Szerzõdvény - ben. A társulat célja mindenki elõtt világos volt, de hogy miként kellene cselekedni, azon már hamarjában összezördültek a vezetõi. Ami nem is Oszkármajor U L AT R S Ô TÁ S Í T E T N M E R Á I A medre az es felmérés szerint A medre az es felmérés szerint Rét, legelô Erdô Mocsár Gát Nyári gát Vasútvonal, vasúti híd csoda, hisz járatlan útra léptek, és olyan sok mindennek kellett egyszerre megfelelni. Társulati viták Árvízi menekülõk a békési erdõben. Goró Lajos fametszete, 1891 A Kurca-zsilip a Tiszánál és a zsilip emelõgépe. Cserna Károly fametszete,

5 Karózott töltés és alföldi kubikosok a -töltés karózása közben. Cserna Károly fametszete, 1891 ságra építessenek a folyó eleven partjától, vagyis vízmosta szélétõl, mely a vízáradásoknak elegendõ ártért hagyjon szabadon, egyszersmind a szakgatás veszélye ellen biztosítva legyenek. A Paleocapa által módosított tervet elfogadta a Helytartótanács, ami azt jelentette, hogy a munkálatok számára biztosították a megfelelõ összegeket ben több helyen is megindultak a mederásások és a védõtöltés-emelések. Az 1848-as év alatt is, egészen december végéig folyamatosan dolgoztak a mérnökök és a kubikosok, mintha mi sem történt volna az országban. A szabadságharc leverése után az önkéntes társulatokat betiltotta a hatalom, viszont a megkezdett munkálatokat folytatták, már 1850-tõl, amikor erre egy császári parancs lehetõséget adott. Folyamatos vitát okozott az átvágások sorrendjének kérdése, s esetenként Paleocapa koncepciójának ellenében döntöttek. Az 1855-ös rekordmagasságú árvíz pedig elgondolkodtathatta a mérnököket, hogy az átvágások következtében felgyorsult okozhatta-e az árvizet. Paleocapa és Vásárhelyi elképzelése lényegében csak a töltések formájában tért el. Az eredeti Vásárhelyi-féle terveket inkább védte az olasz mérnök, a kompromisszumokat kereste. Ereje lassan felmorzsolódott a helyi birtokosok érdekeivel vívott Gátépítés a mentén. Cserna Károly fametszete, 1891 vitákban. Az 1870-es évektõl majdnem anarchiába torkollott a vízszabályozások irányítása, mert néhány nagybirtokos messzire elment, hogy a saját gazdasági érdekeit érvényesítse. A tervezett munkák nagy részét már elvégezték, amikor 1879-ben a nagy tavaszi víz átszakította a gátat és elöntötte a legnagyobb -parti várost, Szegedet. Az egész országot megrázó, a külvilágot is bejáró hír sokakat gondolkodóba ejtett. Már élt a gyanú, hogy az 1870-es évektõl kezdõdõen, amikor az emelt gátak egyre szûkebbre szabták a medrét, a folyó egyre nagyobb veszélyeket jelenthet. A földbirtokosok hatalmasra nõtt földéhsége azonban sajnálatosan errefelé tolta a döntéshozók szándékait ig a Dunán 18 folyamátvágást fejeztek be, összesen 123 km-rel rövidítették meg a Duna futását. Ugyanakkor a Tiszán, a 112 átvágás eredményeként, 453 km-rel rövidült meg a folyó útja. A Körösökön 248 (!) helyen vágták át a kanyarokat, ezzel 546 (!) km-rel csökkent a folyó hossza. Hatalmas természetföldrajzi változás ment végbe Alföldünkön. Az Alföld vizeit elvezetõ mérnököket 1863-ban újabb figyelmeztetés érte: rendkívüli károkat okozó aszály sújtotta az országot. Nyárra szinte kiszáradtak a folyók, nagyszámú tenyészállat pusztult el. A legnagyobb károk éppen a Nagykunságban jelentkeztek. Ott, ahol a legaszályosabb területei vannak a Kárpát-medencének és éppen ott, ahonnan a legtöbb vizet vezették el a szabályozáskor. A szabályozás és ármentesítés fõbb hatásaival már Széchenyi is tisztában lehetett. Ezt írta: a vízbajok megszüntetésének természetes sorrendje, a szabályozással egybekapcsolt ármentesítés és az azt követõ lecsapolás, amiket aztán öntözéssel kell betetõzni. Õ még nem láthatta a vizek lecsapolásából késõbb jelentkezõ bajokat, a Nagyalföld fokozatos kiszáradását. Talán Széchenyi még nem szûrhette le azt a kézenfekvõ igazságot, amit minden -parti faluban élõ földmûves ismer, miszerint: nagy a baj, ha sok a víz, de az igazi baj akkor van, ha nincs belõle. DANIS GYÖRGY 36

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

A MAGYAR VÍZÜGYI TÖRVÉNYEK A KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG

A MAGYAR VÍZÜGYI TÖRVÉNYEK A KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG A MAGYAR VÍZÜGYI TÖRVÉNYEK A KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG Babák Krisztina 1 Sokan a Tiszavölgy mindinkábbi elaljasodását legfőképp az erdők általános elpusztításának tulajdonítják, melyhez képest a meztelen

Részletesebben

Segítség kérés a Cibakházi-Holt-Tisza megmentésére!

Segítség kérés a Cibakházi-Holt-Tisza megmentésére! Környezetvédelmi és vízügyi Minisztérium Zöldpont szolgálat. Cím: 1011 Budapest, Fı utca 44-50. Telefon: 457-3437, 457-3438, 457-3440 Zöld szám: 06-80/40-11-11 Telefax: 457-3354 E-mail: info@mail.kvvm.hu

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05.

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 2012 BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 1. Bevezetés A Vízépítő Kör szervezésében 2012.04.05.-én szakmai kiránduláson vettünk részt, mely során meglátogattuk a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer műtárgyait:

Részletesebben

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C Cat Holloway / WWF-Canon kincs A földi Élet egyik alapvető feltétele folyamatosan mozgásban van folyások alakítják a felszínt Hogyan? folyások alakítják a felszínt A patakok mélyítik a völgyeket - a hordalék

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Milyen okok vezettek a reformmozgalom kibontakozásához?

Részletesebben

Az évszázados Csatorna

Az évszázados Csatorna 1 ÉLET ÉS DOKUMENTUM Majtényi Mihály Az évszázados Csatorna Kanálisbul gyün egy hajó Húzza aztat tizenhat ló... (Tiszamenti régi népdal) Annak a régi, mesterséges víziútnak, amely Bácskát derékban kettészeli

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Reménytelen, de nem komoly

Reménytelen, de nem komoly Csepeli György Reménytelen, de nem komoly A hazai rendszerváltás során játszódó politikai álarcosbál egyik emlékezetes pillanata volt, amikor 1998-ban a kőkemény liberálisból magát paternalista nemzeti

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

A Tisza-völgy árvízi helyzetének bemutatása, árvízi kockázatok, aktualitások. Dr. Nagy István

A Tisza-völgy árvízi helyzetének bemutatása, árvízi kockázatok, aktualitások. Dr. Nagy István A Tisza-völgy árvízi helyzetének bemutatása, árvízi kockázatok, aktualitások JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA Szolnok, 2012. január 18. Dr. Nagy István ÁRVÍZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS DÖNTÉSI FOLYAMAT

Részletesebben

Térkép 2 ,, HEINÄVESI-Kék tavak és zöld erdok Tartalom 3 Valamoi kolostor 4 Lintulai kolostor 5 Látnivalók 6 Heinävesi hajóút és csatornák A finn nemzeti táj része 7 Hajókirándulások 8 Csatorna menti falvak

Részletesebben

Közoktatás és versenyképesség

Közoktatás és versenyképesség Varga Bálint Közoktatás és versenyképesség A 2007-es esztendő az oktatási rendszer szempontjából újdonságok sorával zárul: miközben az év folyamán a közbeszédet elsősorban a tandíj-vita uralta, valamint

Részletesebben

Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest)

Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest) Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest) 200 éve született Szentkirályi Zsigmond, a XIX. századi erdélyi bányászat egyik legmeghatározóbb

Részletesebben

Árvízi események kronológiája

Árvízi események kronológiája Árvízi események kronológiája Horváth Ádám ÉDUVIZIG 1965. évi dunántúli vízfolyások árvizei Az árvízvédelmi készültség elrendelése 1965. április 22. 16:00 III. fok elrendelése a Rába felső jobb és bal

Részletesebben

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei.

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei. A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei Molnár Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési

Részletesebben

Pálmai József. Az első postaállomás. A Vedres-féle postaállomás. A szatymazi posta rövid története

Pálmai József. Az első postaállomás. A Vedres-féle postaállomás. A szatymazi posta rövid története Pálmai József A szatymazi posta RÖVID TÖRTÉNETE Az első postaállomás Kalapos királyunk idejében, 1788-ban hozták létre a szatymazi postát. A jó tíz éven át (1780 1790) uralkodó II. József, Mária Terézia

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG 2009. augusztus

Részletesebben

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM.

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. Közismert tény, hogy a magyar vezetéknevek kialakulása a XIV. században kezdödött ; először fó1eg a nemeseknél, de a XV. század folyamán már gyakori az öröklődő név a jobbágyok

Részletesebben

Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök

Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök A cím magyarázata Vedres István (1765-1830.) kinek az idén ünnepeljük születése 250., halála 185. évfordulóját, aki

Részletesebben

ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE. Környezetgazdálkodás 2. A vízgazdálkodás története, helyzete és kilátásai. A vízgazdálkodás története. Történelem.

ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE. Környezetgazdálkodás 2. A vízgazdálkodás története, helyzete és kilátásai. A vízgazdálkodás története. Történelem. Környezetgazdálkodás 2. ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A vízgazdálkodás története, helyzete és kilátásai A víz szerepe az egyén életében, a társadalomban, és a mezõgazdaságban. A vízügyi jog pillérei. Hidrológiai

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

EGYÉNI KÉRDŐÍV MTA SZOCIOLÓGIAI KUTATÓ INTÉZAT BUDAPEST I. ÚRI UTCA 5. A kérdőív sorszáma: Kérdezés helye: Az interjú időtartama: óra perc

EGYÉNI KÉRDŐÍV MTA SZOCIOLÓGIAI KUTATÓ INTÉZAT BUDAPEST I. ÚRI UTCA 5. A kérdőív sorszáma: Kérdezés helye: Az interjú időtartama: óra perc MTA SZOCIOLÓGIAI KUTATÓ INTÉZAT BUDAPEST I. ÚRI UTCA 5. A kérdőív sorszáma: EGYÉNI KÉRDŐÍV Kérdezés helye: Az interjú időtartama: óra perc Kérdezés időpontja: Év hó nap Kérdező neve: BUDAPEST, 1972 1.

Részletesebben

Duna és egyéb folyók szabályozásáról

Duna és egyéb folyók szabályozásáról 8. évfolyam 5. szám 2001.október VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa AZ ALCSI HOLT-TISZA Az Alcsi Holt-Tisza mint tartalék ivóvízbázis

Részletesebben

ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET. Csíkajnád. HONISMERETI ESSZÉ Bakó Katalin Csíkajnád Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium

ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET. Csíkajnád. HONISMERETI ESSZÉ Bakó Katalin Csíkajnád Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET Csíkajnád HONISMERETI ESSZÉ Bakó Katalin Csíkajnád Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium 2014 0 Csíkajnád Csíkszeredától 20 kilométernyi távolságra lévő 600 lelket számlálókis falu.több

Részletesebben

Készült: 2010.07.12.22:01:38

Készült: 2010.07.12.22:01:38 Készült: 2010.07.12.22:01:38 Dinamikus lap FELSZÓLALÁS ADATAI 21. ülésnap (2010.07.05.), 417-449. felszólalás Felszólalás oka általános vita lefolytatása Felszólalás ideje 1:48:08 Felszólalások: 365-417

Részletesebben

VITUKI Hungary Kft. 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42

VITUKI Hungary Kft. 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42 02.NMT.01 SZÁMÚ NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV DUNA IPOLY TORKOLAT A DUNA BAL PARTON,

Részletesebben

Szöveges beszámoló a 2012. évi költségvetés végrehajtásáról, teljesüléséről. 1.1. Az intézmény törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe

Szöveges beszámoló a 2012. évi költségvetés végrehajtásáról, teljesüléséről. 1.1. Az intézmény törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe Szöveges beszámoló a 2012. évi költségvetés végrehajtásáról, teljesüléséről 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe Az intézmény neve: Szekszárdi Törvényszék

Részletesebben

Aszfalt szőnyegezés(régi aszfaltréteg lemarása, új aszfaltszőnyeg készítése 5 cm Tervezett kivitelezés havi június bontásban július augusztus

Aszfalt szőnyegezés(régi aszfaltréteg lemarása, új aszfaltszőnyeg készítése 5 cm Tervezett kivitelezés havi június bontásban július augusztus Szeged város 2005-ben annyit költ közútjaira, mint a megelőző 7 évben összesen. A felújítások alatt előforduló közlekedési nehézségek miatt szíves megértésüket kérjük! Szeged város kezelésében lévő közutak

Részletesebben

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA.

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. Ha a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárának utolsó másfél évtizedéről beszélünk, rögtön megmondjuk olvasóinknak: ezen a területen is a szerves fejlődést becsüljük

Részletesebben

Alig kezdődött el a NAT, illetve az iskolák által elkészített pedagógiai programok és

Alig kezdődött el a NAT, illetve az iskolák által elkészített pedagógiai programok és Iskolakultúra 2002/10 Liskó Ilona Tantervi reformok a szakképzésben 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerbe bevezették a NAT-ot, ami a tananyag átalakításán túl iskolaszerkezeti változásokkal is együtt

Részletesebben

Kocsis Géza. Híd az óceánok között A Panama-csatorna története

Kocsis Géza. Híd az óceánok között A Panama-csatorna története Kocsis Géza Híd az óceánok között A Panama-csatorna története BEVEZETÉS E könyv témájául a Panama-csatorna megépítésének történetét és későbbi utóéletének bemutatását választottam. Az emberiség történetének

Részletesebben

Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot.

Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot. Településünkről Magyarország Észak Alföldi Régiójához tartozó Jász Nagykun Szolnok megye észak keleti csücskében, a Tiszafüredi Kistérségben található Tiszaigar települése. A község Tiszafüred Városától

Részletesebben

Akadályok és lehetőségek

Akadályok és lehetőségek Akadályok és lehetőségek Katasztrófa? London 2010 vagy inkább kaland? A törvény nem ismerése nem mentesít a büntetés alól Nem levezetni; Nem drága, épített tározókban; Nem akkor, amikor már baj van; Nem

Részletesebben

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló Zöldforrás Vidékfejlesztés Kft 8000 Székesfehérvár, Károly János Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t-online.hu 3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február

Részletesebben

HAZAI TÜKÖR. Hidrológus az árvízről

HAZAI TÜKÖR. Hidrológus az árvízről HAZAI TÜKÖR Hidrológus az árvízről Még hatása alatt vagyunk azoknak a tragikus eseményeknek, melyek május 12 és 25. között az ország népét megrázták: folyóvizeink hatalmas méretű, 200 300 évenként egyszer

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/ V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai Terjedelem: 3,62 fm, 27 doboz /2,72 fm/, 7 kötet /0,18 fm/, 1 szekrény, 35 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, 15. raktár 110-113. polc, I. e. folyosó

Részletesebben

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL 7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

A börtönrendszerek és a börtönépítészet a századforduló idején*

A börtönrendszerek és a börtönépítészet a századforduló idején* Mezey Barna KONFERENCIA A börtönrendszerek és a börtönépítészet a századforduló idején* A címben jelölt téma ma és itt különös figyelmet érdemel. A Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön (korábbi nevén Magyar

Részletesebben

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje...

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje... Szolnoki Főiskola Személyes kutatás a 2007 2009-ben végzett hallgatók körében 2011. Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12 1. Adatfelvétel módja

Részletesebben

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A Ráckevei (Soroksári)- Dunából (R/S/D) kiágazó Duna-Tisza-csatorna (DTCS) nagy tervek emlékét őrzi.

Részletesebben

Beszámoló az Óbor-kör Kulturális és Környezetvédő Egyesület 2010-ben végzett munkájáról.

Beszámoló az Óbor-kör Kulturális és Környezetvédő Egyesület 2010-ben végzett munkájáról. Beszámoló az Óbor-kör Kulturális és Környezetvédő Egyesület 2010-ben végzett munkájáról. Formázott Tevékenységünk társadalmi hasznossága Egyesületünknek mintegy 140 tagja a jelképes napi 1Ft tagdíj egy

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

Az 1863. évi aszályról ***

Az 1863. évi aszályról *** Az 1863. évi aszályról Az átalakuló klíma miatt mint tapasztaljuk -, egyre több a szélsőséges időjárási esemény. Csak az utóbbi pár évben volt már csapadékbőség és belvíz, aztán ugyanabban az évben még

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára

Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára A Budapesti Békéltető Testület 2014-es éve Értékelés, tapasztalatok Majdnem négyezer beérkezett és 3720 lezárt ügy, mintegy

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

1. http://www.minap.hu/news.php?extend.65166.2 2. 3. Miskolci cég munkája az űrben

1. http://www.minap.hu/news.php?extend.65166.2 2. 3. Miskolci cég munkája az űrben 1. http://www.minap.hu/news.php?extend.65166.2 2. 3. Miskolci cég munkája az űrben 2013-03-05 21:20 Négy éves munka zárását ünnepelte az Admatis Kft. partnerei és a sajtó képviseletében. A miskolci cég

Részletesebben

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra Iskolakultúra 2000/6 7 Liskó Ilona Szülői vélemények az általános képzés meghosszabbításáról tanulmány 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerben bevezették a NAT-ot, amely nemcsak az oktatás tartalmának

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog

Részletesebben

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010. 1. Melléklet AKTUALIZÁLVA 2013. 1. MELLÉKLET Budakalász

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig.

Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig. SZABÓ BÉLA VIETNAM HÁBORÚI WARS IN VIETNAM Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig. In this article I present wars in Vietnam shortly, at

Részletesebben

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:

Részletesebben

2. Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület 20 000 000. 3. 36 Jó Palóc Közhasznú Egyesület 35 000 000

2. Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület 20 000 000. 3. 36 Jó Palóc Közhasznú Egyesület 35 000 000 7. melléklet a 104/2013. (XI. 14.) VM rendelethez A LEADER HACS-ok illetékességi területére vonatkozó igényelhet legmagasabb támogatási támogatási összeg A B C 1. LEADER HACS neve A BAKONYÉRT Vidékfejlesztési

Részletesebben

Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól

Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Amióta én vagyok a fõigazgató, kell, hogy látsszon az, hogy nagyobb rend van. Ez szép lassan

Részletesebben

VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI

VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ VITAANYAG TISZÁRÓL SZÓLÓ FEJEZETÉRŐL WWF Magyarország, 2008. július 31. Általános észrevételek A Tiszáról szóló fejezet nem VKI szempontú

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére. A tájékoztatót készítette műszaki irodavezető

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére. A tájékoztatót készítette műszaki irodavezető 6508-2/2011 T Á J É K O Z T A T Ó Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztatás öntözőcsatorna kiépítésének lehetőségéről A tájékoztatót készítette Strobl

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

4. b. MI AZ, HOGY EREDETI?

4. b. MI AZ, HOGY EREDETI? 4. b. MI AZ, HOGY EREDETI? (A hagyomány eltékozlása) A kedves fiam jóvoltából, aki nagy szegénységében meghívott és vendégül látott (még akkoriban, amikor alkalmi napszámból tengődött Olaszországban);

Részletesebben

Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából

Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából Tanulmányomban a nemzetközi, elsősorban brit tapasztalatok alapján igyekszem a szociális szolgáltatások

Részletesebben

Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E

Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E Berekfürdő Községi Önkormányzat 5309 Berekfürdő, Berek tér 15. Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E Készült:

Részletesebben

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben

Részletesebben

A Paula viharciklon és következményei és katasztrófavédelemi tapasztalatai

A Paula viharciklon és következményei és katasztrófavédelemi tapasztalatai 1 Dr. Lits Gábor A Paula viharciklon és következményei és katasztrófavédelemi tapasztalatai A Paula viharciklon Ausztria Steiermark és Karnten tartományai területén minden eddiginél nagyobb károkat okozott,

Részletesebben

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása Szabó János osztályvezető Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Körösök és a TIKEVIR-t érintő

Részletesebben

Szerződés hatálya. Szerződéskötés dátuma. Partner / Szerződő fél. Szerződés tárgya Szerződés típusa Szerződés értéke

Szerződés hatálya. Szerződéskötés dátuma. Partner / Szerződő fél. Szerződés tárgya Szerződés típusa Szerződés értéke Szerződés tárgya Szerződés típusa Szerződés értéke Szerződéskötés dátuma Szerződés hatálya Partner / Szerződő fél Állami feladatok átvállalása az agrár- és vidékfejlesztési programok megvalósításában 6

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév 13 1. Fejtsétek meg a keresztrejtvényt!a megfejtés után megtudjátok, hogy a harmadik fordulónak mi a témája! 1. Itt adták át Közép-Európa

Részletesebben

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve?

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Pulay Gyula Máté János Németh Ildikó Zelei Andrásné Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék hatásköréhez kapcsolódóan

Részletesebben

Széchenyista Öregdiákok Baráti Társasága

Széchenyista Öregdiákok Baráti Társasága GÁNÓCZY JÓZSEF Széchenyista Öregdiákok Baráti Társasága Társaságunk tevékenységének ismertetését a Széchenyi István Gimnázium megteremtõjével kezdem, mivel a gimnázium szinte együtt keletkezett otthonával,

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben