A védjegyről mindenkinek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A védjegyről mindenkinek"

Átírás

1

2 A védjegyről mindenkinek Kereskedők, szolgáltatók figyelem! E kiadvány célja, hogy a hazánkban legelterjedtebb iparjogvédelmi jogintézményről: a védjegyről adjon tájékoztatást, felhívja a figyelmet ezen a területen fontos kérdésekre, így pl. a védjegy fogalmára, az oltalmazható megjelölésekre, az oltalomból kizárt megjelölésekre, az árujegyzék helyes megválasztására, a védjegyoltalom megszerzésére, fenntartására, az eljárás költségeire, a védjegy jogszerű használatára, a jogosulatlan használatra: a bitorlásra, annak következményeire stb. Milyen haszna lehet a vállalkozónak a védjegyek használatával, illetve érheti-e kár, ha nem ismeri a védjegyekre vonatkozó legfontosabb előírásokat? Ezeknek az információknak a hiányában a vállalkozót a piacon számos hátrány érheti (pl. ha másnak a lajstromozott megjelölését használja az általa gyártott terméken, vagy cégnévként, akkor bitorlást követ el, aminek súlyos anyagi következményei is lehetnek). Előnye viszont, ha egy általa kiválasztott megjelölést lajstromoztat, akkor a védjegyek csak ő, vagy az ő engedélye alapján jogosult használhatja, vagyis kizárólagos jogokat szerez, hiszen másokat kizárt a piaci versenyből, s ez magában hordozza a gazdasági siker lehetőségét. A védjegy vagyoni értékű jog. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például vállalkozásba apportként bevihető, átruházható (eladható), vagy jelzáloggal megterhelhető. Minél régebbi egy védjegy és használják is annál értékesebb. Mindezeket összegezve: fontos és érdemes védjegyjogot szerezni és hogy hogyan is lehet, erről nyújt rövid tájékoztatást ez a kiadvány. Mi a védjegy? A védjegy olyan hivatalos nyilvántartásba vett (lajstromozott) megjelölés, árujelző, amellyel a vállalkozás megkülönbözteti saját áruját vagy szolgáltatását másokétól. Segítséget nyújt ezáltal a fogyasztónak az áru (szolgáltatás) felismerésében, kiválasztásában. Mi a védjegyoltalom? A megjelölésre vonatkozó és a fogyasztókat tájékoztató jogi oltalom (védelem). Miben áll a védjegyoltalom? A védjegyoltalom a jogosultnak kizárólagos jogot biztosít a védjegy használatára. Feltüntetheti azt az árun, a csomagoláson, levelezésén, hirdetésében, domainként regisztráltathatja, engedélyt adhat másnak a védjegy használatára (licencia). A védjegyet másra átruházhatja. A védjegyet jelzáloggal terhelteti. A védjegy más által történő jogtalan használata bitorlás, amely alapján bírósági eljárás kezdeményezhető a jog védelme érdekében.

3 2 Milyen megjelölés fajták lehetnek védjegyek? Védjegyoltalomban részesülhet bármely grafikailag ábrázolható megjelölés (betű, szám, szó, szóösszetétel, személynév, jelmondat, ábra, kép, sík- vagy térbeli alakzat, csomagolásfajta, szín, színösszetétel, fényjel, hologram, hang és mindezek összetételei), ha alkalmas a megkülönböztető szerep betöltésére. Milyen megjelölések kizártak az oltalmazásból? Nem nyerhet védjegyoltalmat az olyan megjelölés, amely nem alkalmas a megkülönböztetésre (pl. csak az áru fajtáját, minőségét, mennyiségét, rendeltetését, értékét, földrajzi származását, előállítási idejét, jellemzőit tartalmazó jelekből, adatokból áll), vagy ha az üzleti kapcsolatokban általánosan alkalmazott, továbbá ha jellege, formája csak az áru értékének lényegét hordozza, közrendet, közerkölcsöt, jogszabályt, vallási stb. meggyőződést sért, csak valamely állami felségjelből vagy nemzetközi szervezet jelzéséből áll, másnak korábbi védjegyével azonos, vagy ahhoz az összetéveszthetőséget elérő mértékben hasonló (azonos vagy hasonló áruk vagy szolgáltatások esetében), másnak korábbi jóhírű vagy közismert védjegyét, vagy személyhez fűződő (név, képmás), szerzői-, vagy iparjogvédelmi jogát sértené, vagy amelyet rosszhiszeműen jelentettek be lajstromozásra, illetve lajstromozott földrajzi árujelzőből áll. Ezeken túlmenően: A más részéről belföldön lajstromozás nélkül korábban használt megjelöléssel azonos vagy összetéveszthető megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, azonos vagy hasonló árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban. Kizárt az oltalmazhatóságból a korábban oltalom alatt állott védjegy, a lejárattól számított két éven belül. A mások védjegyjogával ütköző védjegyoltalom iránti igény elbírálásánál szerepe lehet további két körülménynek, és pedig annak, hogy a korábbi védjegyet ténylegesen használták-e, illetve hogy az oltalom engedélyezéséhez a korábbi jogosult hozzájárul-e. Ki szerezhet védjegyoltalmat? Védjegyoltalomra bármely természetes, vagy jogi személy igényt tarthat. Az oltalmat többen is kérhetik, azonos, vagy eltérő részarányokban (közös védjegy). Mit kell tenni a védjegyoltalom megszerzése érdekében? A védjegyoltalom lajstromozással keletkezik, amelyet a Magyar Szabadalmi Hivatalnál lehet kérni (bejelentés). A Hivatal megvizsgálja a kérelmet és határoz az oltalom engedélyezéséről, lajstromozásáról, esetleg a kérelem elutasításáról. Mit kell tartalmaznia a bejelentésnek? A bejelentésnek tartalmaznia kell (általános követelmények): a védjegy-bejelentési kérelmet,

4 3 a megjelölést, az árujegyzéket, a képviselet esetén annak igazolását, együttes vagy tanúsító védjegyre vonatkozó bejelentés esetén a szabályzatot uniós elsőbbség igénylése esetén az elsőbbségi iratot, kiállítási elsőbbség igénylése esetén a kiállítási igazolást. A további eshetőleges követelményeket részletesen a 16/2004. (IV.27.) IM. rendelet tartalmazza. A védjegybejelentési kérelemnek tartalmaznia kell: a) a védjegy lajstromozása iránti kérelmet; b) a bejelentő nevét és címét, (több bejelentő esetén az igényjogosultság arányát is, ha az nem egyenlő); c) a megjelölést vagy utalást a megjelölésre, továbbá a megjelölés típusának feltüntetését (pl. szó-, ábrás, szín-, térbeli, hang- vagy fénymegjelölés); d) az árujegyzéket vagy utalást a mellékelt árujegyzékre; e) képviselet esetén a képviselő nevét és címét; f) uniós, kiállítási vagy belső elsőbbség igénylése esetén az erre irányuló nyilatkozatot, feltüntetve uniós elsőbbségnél a külföldi bejelentés napját, országát és számát, kiállítási elsőbbségnél a kiállítás napját és megnevezését, belső elsőbbségnél pedig a folyamatban lévő bejelentés ügyszámát; g) a bejelentő, illetve a bejelentők mindegyike vagy a képviselő aláírását. Mi az árujegyzék? Azoknak a termékek és/vagy szolgáltatásoknak a részletes felsorolása, amelyre a védjegyoltalmat kérhetjük. Hogyan készítsük el az árujegyzéket? Az árujegyzék összeállítása egy erre vonatkozó nemzetközi egyezmény (Nizzai Megállapodás) segítségével történi. Ez gyakorlatilag a termékcsoportok vagy szolgáltatások bizonyos osztályba sorolását jelenti, amelyhez célszerű szakember segítségét igénybe venni. Ugyanis az árujegyzék megválasztásakor gondosan kell eljárni, mivel a lajstromozás után azt bővíteni nem lehet. Mivel az oltalom arra vonatkozik, amit az árujegyzékben megjelöltünk, érdemes előre átgondolni az esetleges későbbi profilbővítést is. Mennyiben kerül a lajstromozás? A lajstromozási (bejelentési) költségek fajtáit, összegét jogszabály írja elő. Ez idő szerint (2006) a Magyarországra kiterjedő védjegybejelentés un. szolgáltatási alapdíja Ft, ebbe egy áruosztály tartozik, a bejelentéssel érintett áruosztályok függvényében osztályonként további Ft.

5 4 Mit kell tenni az oltalom fenntartása érdekében? A védjegy oltalmának fenntartása érdekében gondoskodni kell az oltalom rendszeres (10 évenkénti) megújításáról a védjegy folyamatos (és bizonyítható) használatáról, továbbá figyelemmel kell kísérni, hogy a védjegyet nem használja-e más jogtalanul. A védjegyhasználat hiánya öt évet meghaladó időtartam után a jog megszüntetéséhez vezethet. Amennyiben 5 éven keresztül eltűri valaki, hogy védjegyét más jogtalanul használja, később már nem is léphet fel ellene. Mikor lehet a védjegy oltalmát megújítani? A védjegy megújítására irányuló kérelmet az oltalom lejárta előtt 12 hónappal, ill. a lejáratot követő 6 hónapon belül lehet benyújtani, a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz. A kérelem alakiságai megegyeznek a bejelentésével. A megújítás díja azonos a bejelentési díjjal. Mennyibe kerül a megújítás? Mi a védjegylicencia (védjegy használati) szerződés? A védjegyjogosult a védjegy használatára másnak engedélyt adhat, a használó pedig ennek fejében díjat fizet. A feltételeket védjegylicencia szerződésben kell rögzíteni. Melyek a védjegyhasználati szerződés minimális kellékei? A védjegylicencia szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. Minimális kellékekként a következőket ajánljuk: a szerződő felek adatai, annak rögzítése, hogy kizárólagos-e az engedély, vagy sem, az engedély határidőhöz kötött-e vagy korlátlan, továbbá, hogy az árujegyzék egészére vonatkozik-e vagy csak bizonyos árukra, ill. a szolgáltatásokra az engedély területileg korlátozott-e. Milyen esetekben szűnik meg a védjegyoltalom? A védjegyoltalom megszűnik, ha az oltalmi idő megújítás nélkül lejárt, a védjegyjogosult az oltalomról lemondott, a védjegyet törölték, a védjegyjogosult a védjegy tényleges használatot elmulasztotta, a védjegy elveszítette megkülönböztető képességét, vagy megtévesztővé vált, a védjegyjogosult jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnt.

6 5 Mi az együttes védjegy? Az együttes védjegy társadalmi szervezet, köztestület vagy egyesület tagjai áruinak megkülönböztetésére szolgál, azok minősége, származása, jellemzői stb. kifejezése céljából. Az oltalom a szervezetet stb., a használathoz való jog a tagjait illeti, a szervezet ellenőrzése mellett. A használat feltételeit szabályzatban kell rögzíteni. Mi a tanúsító védjegy? A tanúsító védjegy meghatározott minőségű, vagy jellemzőjű árukat különböztet meg, és tanúsítja azok meglétét. A jogosult maga a védjegyet nem használja, csak engedélyezi a használatát, az erre vonatkozó szabályzat alapján. Milyen szervek járnak el a különböző védjegy ügyekben (védjegyhatóságok)? A védjegyek lajstromozása, az oltalom megújítása, megszűnésének megállapítása, a védjegybejelentések és védjegyek nyilvántartása, a hatósági tájékoztatás a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartoznak. A Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy ügyekben hozott érdemi határozatainak megváltoztatása, továbbá a védjegyperek védjegybitorlások a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartoznak. A Fővárosi Bíróság döntéseivel (végzés, ítélet) szemben fellebbezéssel a Fővárosi Ítélőtáblánál lehet élni. Melyek a védjegybitorlás jogi szankciói? A védjegyjogosult a bitorlóval szemben a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: követelheti a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását, a védjegybitorlás megállapítását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől, hogy a bitorló szolgáltasson adatokat a bitorlással összefüggésben, hogy a bitorló nyilatkozattal, vagy más módon adjon elégtételt, a bitorlással elért gazdagodás visszatérítését, az eszközök és anyagok, valamint az érintett termékek, ill. csomagolóanyagok lefoglalását, megsemmisítését, továbbá a polgári jog szabályai szerint kártérítést, nyilvánosságra hozatalt, és a védjegyjogosult követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba kerülésének megakadályozására. Ki indíthat védjegybitorlási pert? Elsősorban a védjegyjogosult indíthat védjegybitorlási pert. A bejelentő is felléphet a bitorlóval szemben, az eljárást azonban fel kell függeszteni, amíg a védjegylajstromozásról jogerősen nem döntenek a Magyar Szabadalmi Hivatalban.

7 6 A védjegylajstromba bejegyzett használó is indíthat pert, ha a védjegyjogosultat előzetesen felhívta, hogy a jogsértés abbahagyása iránt tegyen intézkedéseket, és a védjegyjogosult a felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedett. Hogyan tájékozódhatunk a védjegyek helyzetéről? A védjegybejelentésekről és a védjegyekről a Magyar Szabadalmi Hivatalban tájékozódhatunk. Ez az igény több okból is felmerülhet. Így bejelentés benyújtása előtt célszerű kutatást végezni az előfordulható problémák (ütköztetés stb.) elkerülésére. Mások jogai megsértésének elkerüléséhez adott esetben ugyancsak hasznos lehet a tájékozódás. A védjegyek helyzetét tükröző lajstromokat nyilvántartó könyveket (nemzeti, nemzetközi) a Magyar Szabadalmi Hivatalnál számítógépes nyilvántartások egészítik ki (PIPACS), amelyeket ugyancsak igénybe vehetnek az érdekeltek. A Magyar Szabadalmi Hivatal elérhetőségei: Cím: 1054 Budapest, Akadémia u. 21. Postacím: 1370 Budapest, Pf Zöldszám: 06 (80) Telefon: (1) Telefax: (1) Honlap: Milyen adatok szerepelnek a védjegylajstromban? A védjegylajstrom tartalmazza a védjegy lajstromszámát, az ügyszámot, a védjegyet, az árujegyzéket, a védjegy jogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét), a képviselő nevét és székhelyét, a bejelentés napját, az elsőbbséget, a lajstromozásról szóló határozat keltét, a védjegy megújítását, a védjegyoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a védjegyoltalom korlátozását, a használati engedélyeket. A védjegylajstromot bárki megtekintheti és az abban foglaltakról másolatot kérhet. A másolatért díjat kell fizetni.

8 7 Hogyan biztosítható a védjegyoltalom külföldön? Védjegyoltalom általában minden más országban is szerezhető, az adott országban hatályos védjegyelőírások szerint. Egyes régiókban egyetlen bejelentéssel több országban biztosítható oltalom így elsősorban az Európai Unió (ez a CTM védjegy ), továbbá a Madridi Unió tagállamaiban (az utóbbi az un. nemzetközi védjegyoltalom ). Az ezekkel kapcsolatos előírásokat a vonatkozó nemzetközi megállapodások tartalmazzák. Részletesebb információt a magyar képviselőknél, vagy a Magyar Szabadalmi Hivatal Nemzetközi Védjegyosztályán kaphatnak az érdeklődők. E lehetőségek igénybevétele célszerű, mert egységes (elsősorban eljárási) szabályok alapján egyszerűbb az eljárás. Gondos piackutatás illetve pénzügyi mérlegelés után érdemes igénybe venni a lehetőséget, mivel eléggé költséges eljárás. Mint viszonylag új intézményről, a közösségi védjegyekről (CTM) is ejtsünk néhány szót. : Mi a közösségi védjegy? Olyan védjegy, azaz grafikailag ábrázolható megjelölés lehet akár személynév, ábra, betű, szám, a termék formája vagy kiszerelése - amely alkalmas arra, hogy valamely cég termékét vagy szolgáltatását más cégek áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztesse és amely oltalma egységesen kiterjed az Európai Unió tagállamai, azaz az egységes belső piac területére. A közösségi védjegyekre a 40/94/EK EU Tanácsi rendelet vonatkozik, amely lehetővé teszi a Közösség egész területére kiterjedő védjegyoltalom megszerzését. E rendelet alapján a bejelentő egy eljárás keretében védjegyoltalmat szerezhet a megjelölésre a közösség valamennyi tagállamában. Ki szerezhet közösségi védjegyoltalmat? Közösségi védjegyoltalom jogosultjai a következő természetes vagy jogi személyek lehetnek, a közjogi szervezeteket is ideértve: a) valamely tagállam állampolgára, illetve a tagállamban honos jogi személy; vagy b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezményben részes más állam állampolgára, illetve ilyen államban honos jogi személy; vagy c) más állam olyan állampolgára, illetve más államban honos olyan jogi személy, akinek vagy amelynek lakóhelye vagy székhelye, vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye a Közösség vagy a Párizsi Egyezményben részes állam területén van; vagy d) egyéb nem említett állam állampolgára, illetve más államban honos jogi személy, ha az állam a közzétett közlemények szerint a saját állampolgárai, illetve jogi személyei részére nyújtott oltalommal azonos védjegyoltalmat biztosít valamennyi tagállam állampolgárai, illetve jogi személyei számára, és amely abban az esetben, ha a tagállamok állampolgárai, illetve jogi személyei számára előírja annak igazolását, hogy a megjelölést a származási országban védjegyként lajstromozták, ennek céljaira elfogadja annak igazolását, hogy a megjelölést közösségi védjegyként lajstromozták.

9 8 Mióta és hol lehet közösségi védjegy iránt bejelentést tenni? Közösségi védjegybejelentést április 1-től lehet tenni az OHIM-nál (Office for Harmonization in the Internal Market - Alicante, Spanyolország), az Unió tagállamának központi iparjogvédelmi hivatalánál és a Benelux Védjegyhivatalnál. Mennyibe kerül a közösségi védjegy lajstromozása? A védjegybejelentés alapdíja 900,- Euro ill. elektronikusan benyújtott bejelentés esetén 750,- Euro, ebbe három áruosztály tartozik. A három áruosztály felett pedig áruosztályonként 150,- Euro díjat kell fizetni. Ha a bejelentés a Magyar Szabadalmi Hivatal útján történik, a továbbításáért ,-Ft-ot kell megfizetni a Hivatalnak. Megjegyzés: Ezek az adatok a 2006-os évre vonatkoznak. Hogyan történik a közösségi védjegy lajstromozása? Miután a bejelentés beérkezik az Alicante-i Hivatalhoz, a megjelölést meghirdetik, közzé teszik. A bejelentés és a közzététel között általában minimum 6 hónap telik el. Ezután kezdődik a 3 hónapos felszólalási időszak. A védjegy lajstromozása ellen egy korábbi védjegy jogosultja szólalhat fel, amelyhez be kell csatolni a bizonyítékokat. Korábbi védjegy alatt nem csak a közösségi védjegyet, hanem a tagországok nemzeti védjegyeit (összesen mintegy hárommillió darab) is érteni kell. A felszólaló öt évnél régebbi védjegye esetén bizonyítani kell annak használatát is. A felszólalás során megegyezési lehetőség is van. A költséget általában a vesztes fél fizeti. Amennyiben nem érkezik felszólalás vagy sikertelen, úgy a védjegyoltalmat bejegyzik a lajstromba. Amennyiben sikeres volt a felszólalás, akkor a védjegybejelentést elutasítják. Ilyenkor lehet konvertálást, azaz átalakítást kérni azokban a tagországokban, ahol nem merült fel lajstromozási akadály. Ez gyakorlatilag olyan, mintha nemzeti bejelentést tenne a bejelentő és az adott országok hivatalaiban, annak szabályai szerint folytatódik az eljárás. Melyek a közösségi védjegy bitorlásának a jogkövetkezményei? A közösségi védjegy bitorlására ugyanazokat a jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint a nemzeti védjegy bitorlása esetén. Mennyi a közösségi védjegyoltalom időtartama? A közösségi védjegy oltalma a bejelentés napjától számított 10 évig tart. A védjegyoltalom a további éves időtartamra korlátlanul megújítható.

10 9 Mennyi a külföldi és a nemzetközi eljárások költsége? Az eljárások költségei az egyes országokban eltérők, hatósági és képviseleti díjból állnak. Mi a földrajzi árujelzők szerepe és melyek a fajtái? A földrajzi árujelzők szerepe a termékek földrajzi származásának kifejezésre juttatása. Két változata ismeretes, a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés. Funkciójuk lényegében megegyező: olyan országban, vagy meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított termék megjelölése, amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője a földrajzi származásnak tulajdonítható (földrajzi jelzés), illetve kizárólag, vagy lényegében az adott földrajzi környezet, természeti és emberi tényezők következményei (eredetmegjelölés). Ki szerezhet jogot földrajzi árujelzőre? Földrajzi árujelzőre bármely természetes és jogi személy, továbbá gazdasági társaság jogot szerezhet, ha az adott árujegyzékben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, feldolgoz, vagy állít elő, amelynek a megjelölésére az adott földrajzi árujelzőt használják. Hogyan keletkezik és mennyi ideig tart az oltalom? Az oltalom bejelentéssel szerezhető, a bejelentés időpontjára visszaható hatállyal keletkezik és korlátlan ideig tart. A földrajzi árujelző bejelentésének díja, a bejelentésben jelölt áruosztályok számától függetlenül, ,- forint. Milyen jogot biztosít a földrajzi árujelző? Az oltalom a jogosultaknak biztosítja a jogot az árujelző használatára. A jogosultak felléphetnek, ha az árujelzők, vagy azzal összetéveszthető megnevezést nem az adott területről származó termékre használják. Tilos a földrajzi árujelzőt utánzó megnevezés használata, továbbá a valóságos eredet megadásával, vagy fordításban illetve kiegészítéssel való alkalmazása is. A jogtalan tehát nem a jogosultak részéről való használat bitorlás, hamis vagy megtévesztő megnevezés feltüntetése esetében is. A földrajzi árujelző jogosultjai használati engedélyt harmadik személyeknek nem adhatnak. Mely szervek és milyen eljárások keretében járhatnak el a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatban? A földrajzi árujelzőkkel kapcsolatban az eljáró hatóságok, hatáskörük, eljárási szabályaik tekintetében az előírások lényegében egyezők a védjegyekre vonatkozókkal. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek kereskedelmi forgalomban feltüntetett földrajzi árujelzőinek használati követelményeit és ellenőrzését külön jogszabály rendezi (87/1998. (V. 6.) Korm. r.).

11 10 A földrajzi árujelzők külföldi oltalmi lehetőségei A védjegyekkel ellentétben a földrajzi árujelzők külföldi oltalmi rendszere általában még kialakulatlan, illetve igen eltérő az egyes országokban. A nemzeti nyilvántartásba vétel még nem mondható kiterjedtnek, az un. nemzetközi lajstromozási rendszer sem bizonyult hatékonynak (az eredetmegjelölések védelmére vonatkozik a Lisszaboni Megállapodás). Számos főleg európai ország kétoldalú államközi szerződéssel rendezi az oltalom kérdését, így korlátozott körben Magyarország is kötött ilyen megállapodásokat. A külföldi oltalmi rendszer általános hathatós kialakítása tehát csak a jövőben várható. A fenti kérdésekre vonatkozó alap jogszabály az évi XI. törvény A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról. A földrajzi árujelzők közösségi oltalmára a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 2081/92/EGK rendelet az irányadó. E közösségi rendelet alapján ilyen tagállami hatáskörbe tartozó ügyekben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Szabadalmi Hivatal jár el. A bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani. Néhány szó a domainekről: Mi a domain? A domain önálló Internet tartomány, az Internet címek egy halmazához neveket rendelő adatbázis. Mi a domain név? Az internetes kommunikációhoz nélkülözhetetlen teljesen egyedi internetes címek. Az egyes címeknek műszakilag azonosíthatóknak kell lenniük, és csak egy lehet belőlük. Hogy e műszaki azonosítókat könnyebben megjegyezhessük, alfanumerikus jelekből, többnyire a latin abc kisbetűit tartalmazó karakterekből állítjuk össze. Ezt nevezzük domain névnek. Miért lehet szükség saját domain névre és hol igényelhető? A jól megjegyezhető, saját cégre jellemző domainnek abban van igen fontos szerepe, hogy a piaci szereplők a versenytársaknál könnyebben találjanak meg minket. A domainek egyedisége csak úgy biztosítható, ha azokat felső szintű domainenként nyilvántartják. A magyar.hu felső szintű domainek Nyilvántartója az ISZT (Internet Szolgáltatók Tanácsa).

12 11 A domain használatba adását delegálásnak nevezzük. A delegálással kapcsolatos ügyeket az igénylővel szerződéses kapcsolatban álló regisztrátor végzi. A domain delegálását a domainigénylő az általa kiválasztott regisztrátornál kezdeményezheti. Regisztrátorok felől a weboldal Regisztrátorok listája linken lehet tájékozódni. Mely szerv felelős domainek szabályozásáért és nyilvántartásáért és mire vonatkozik a jogi védelem? A domain delegálás egységes rendjének biztosítása érdekében az ISZT önszabályozó módon Domainregisztrációs Szabályzatot bocsátott ki. A domain, mint azonosító nem tekinthető közvetlen szellemi alkotásnak, de tagadhatatlan, hogy egy olyan új szellemi termék, amelyet a jognak védenie kell. Bizonyos esetekben védi a szerzői jog, a védjegyjog, de alapvetően, mint személyhez fűződő jogot, a Ptk. hivatott védeni. A jog elsősorban a felhasználó személy, és annak azonosításra alkalmas neve közötti kapcsolatot védi. Ki igényelhet domaint? Közvetlenül a.hu közdomain alá történő delegálás domain-igénylője lehet: a) az Európai Unió állampolgára vagy b) magyarországi letelepedési engedéllyel rendelkező természetes személy vagy c) az Európai Unió területén i) jogszabály útján létrehozott, ii) hatóság vagy bíróság által nyilvántartásba vett vagy bejegyzett, vagy iii) erre irányuló kérelmét az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál előterjesztő, és működését jogszabály alapján a nyilvántartásba vétele vagy bejegyzése előtt jogszerűen megkezdő szervezet, d) továbbá a Magyar Szabadalmi Hivatalnál lajstromozott, vagy a Magyar Köztársaság területére is kiterjedő oltalommal rendelkező védjegy jogosultja. Hogyan válasszunk domain nevet? Domainkutatást a vagy weboldalon, illetve a portál "magyar domainkutatás" linkjénél végezhetünk. A domain név megfelelő megválasztásáért, használatáért az igénylő, illetve a használó a felelős.

13 12 Az igényléskor megfelelő gondossággal kell eljárni és érdemes a kereső linken leellenőrizni, hogy a választott domain nevet más nem regisztrálta-e már. Ha kiderül, hogy az igénylésünk más jogát sérti a domain névről le kell mondani. A kutatást célszerű a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegylajstromában is elvégezni, hiszen a 3. személyre vonatkozó védjegyjog domainkénti bejegyeztetése védjegybitorlásnak minősül. Melyek a domain név formai követelményei? A domain név legalább 2 és legfeljebb 40 karakterből állhat. (Ajánlott a legalább 5, de legfeljebb 10 karaktert tartalmazó domain név választása.) A domain névben használható karakterek: a) a latin abc ékezet nélküli kisbetűi (a-z), továbbá b) a magyar ékezetes kisbetűk (á,é,í,ó,ö,ő,ú,ü,ű), továbbá c) a numerikus karakterek (0-9), továbbá d) a kötőjel (-) A domain név elején és végén csak betű vagy numerikus karakter állhat. A domain név nem tartalmazhat két egymást közvetlenül követő kötőjelet. Melyek a domain névvel kapcsolatos egyéb kritériumok? Nem választható és használható olyan domain név, amely jelentéstartalmára nézve és/vagy használatára nézve gyaníthatóan a) jogellenes, vagy b) megbotránkozást, félelmet keltő, vagy c) megtévesztő, továbbá, amely d) az adott közdomain alatt már regisztrálva van, vagy e) a web szerveren közzétett védett nevek vagy zárolt nevek körébe tartozik. Mit jelent a prioritásos igény? Prioritással rendelkeznek azok az igények, amelyek a delegálást közvetlenül a.hu közdomain alá kérik, és amelyeknél a választott domain név: a) a domain-igénylő egy hivatalos hatósági szervezet(közigazgatási vagy bírósági), illetve jogszabállyal létrehozott szervezet és a domain név a szervezet teljes vagy rövidített neveként rögzített megnevezés, vagy b) a domain-igénylő, a domain névvel azonos lajstromozott védjegy (szöveges védjegy esetén a védjegyeztetett teljes szöveg, ábrás védjegy esetén az ábrán szereplő teljes szöveg) jogosultja. A prioritásos igény prioritásos eljárással kerül feldolgozásra, azaz előzetes nyilvános meghirdetés nélkül regisztrálják. Hogyan történik a domain fenntartása?

14 13 A domain használatba adása egy évre szól és szolgáltatási díjfizetés ellenében a regisztrátor automatikusan gondoskodik annak évenkénti megújításáról. A domain a delegálás felmondásával, törlésével, vagy visszavonással szűnik meg. Mennyibe kerül a domain regisztrációja? A.hu domainek regisztrációja általában 6.000,-Ft körül van, de az összeg regisztrátoronként eltérő. A.eu domainek bejegyzése 1 évre 9.000,-Ft, a meghosszabbítása további egy évre szintén 9.000,-Ft, de ezekben az összegekben is lehet eltérés regisztrátoronként. Az árak február 1-től érvényesek és nem tartalmazzák a 20% Áfát. Mit kell tudni a.eu domainekről? II. félévében indult az.eu alá felső szintű domain (Top Level Domain) igénylése az Európai Unió természetes és jogi személyeinek, szervezeteinek, társaságainak. Az.eu domainek esetében prioritást élvezett minden olyan igény, amely legalább egy tagállamban érvényben lévő védjegyen alapult. A védjegy és a domain megfelelősége a magyar szabályozáshoz hasonlónak tekinthető. Azonos domainre vonatkozó igények közül a korábban beérkezett teljesítendő április 7-től már bármely természetes vagy jogi személy igényelhet.eu domaint. Végül, de nem utolsósorban a fenti jogintézményekkel kapcsolatos jogérvényesítés kérdésében tanácsunk, hogy a jogsértés esetén minél előbb forduljanak szakemberhez. A MIE készségesen nyújt ez ügyben is felvilágosítást, illetve ad tanácsot. (Összeállította: Dr. Sasvári Gabriella)

Kereskedõk, szolgáltatók figyelem!

Kereskedõk, szolgáltatók figyelem! 2 Kereskedõk, szolgáltatók figyelem! E kiadvány célja, hogy a hazánkban legelterjedtebb iparjogvédelmi jogintézményrõl: a védjegyrõl adjon tájékoztatást, felhívja a figyelmet ezen a területen fontos kérdésekre,

Részletesebben

Földrajzi árujelző. Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából

Földrajzi árujelző. Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából Földrajzi árujelző Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából Földrajzi árujelző Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről

Részletesebben

A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése

A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése Dr. Lukácsi Péter Ügyvéd / Partner SBGK Védjegyjogi Szeminárium, 2015. március 31. Az oltalom alapfeltételei Grafikai ábrázolhatóság Sieckman feltételek: világos,

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

A/16 A VÉDJEGY FOGALMA ÉS OLTALMÁNAK FELTÉTELEI, A KERESKEDELMI NÉV

A/16 A VÉDJEGY FOGALMA ÉS OLTALMÁNAK FELTÉTELEI, A KERESKEDELMI NÉV A VÁLLALAT- ÉS ÁRUJELZŐK OLTALMÁRÓL ÁLTALÁBAN A gazdasági-kereskedelmi terminológiában használatos goodwill -nek nincs igazi magyar megfelelője, leginkább a vállalati jó hírnévvel adható vissza (fogyasztói

Részletesebben

IPARJOGVÉDELMI ALAPOK. SEED Hölgyek 2008.03.13.

IPARJOGVÉDELMI ALAPOK. SEED Hölgyek 2008.03.13. IPARJOGVÉDELMI ALAPOK SEED Hölgyek 2008.03.13. Cs2 A szellemi tulajdon védelme A szellemitulajdon-védelem a tevékeny, alkotó ember elismerésének, érdekei védelmének és érvényesítésének jogi szabályozását

Részletesebben

VIII./1. fejezet: Iparjogvédelem

VIII./1. fejezet: Iparjogvédelem VIII./1. fejezet: Iparjogvédelem Az iparjogvédelem körébe a következő oltalmi formák tartoznak: A) a szabadalom; B) a védjegy; C) a használati minta; D) a formatervezési minta; E) a növényfajta; F) a földrajzi

Részletesebben

A közösségi védjegyrendszer reformja

A közösségi védjegyrendszer reformja A közösségi védjegyrendszer reformja Dr. Lukácsi Péter MIE Konferencia Siófok, 2016. május 6. I. Áttekintés 1.A Európai Parlament és a Tanács 2015. december 16-i (EU) 2015/2436 Irányelve - Új Irányelv:

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM?

PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM? PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM? Dr. Gács János tanácsadó HIPAVILON nonprofit kft. Győr, 2012. október 17. 2 MINDKETTŐ, DE A MEGFELELŐ SORRENDBEN 3 MIRE JÓ A SZELLEMI TULAJDONVÉDELEM? Arra, hogy alkotásának

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek

Részletesebben

AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI A DOMAINEK SZABÁLYOZÁSA ÉS A SZOFTVEREK, ADATBÁZISOK SZERZŐI JOGA.

AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI A DOMAINEK SZABÁLYOZÁSA ÉS A SZOFTVEREK, ADATBÁZISOK SZERZŐI JOGA. AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI A DOMAINEK SZABÁLYOZÁSA ÉS A SZOFTVEREK, ADATBÁZISOK SZERZŐI JOGA. Domainnév használat jogi kérdései. ALAPFOGALMAK A tartomány névrendszer (Domain name System (DNS) biztosítja

Részletesebben

MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM?

MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM? MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM? Dr. Gács János vezető főtanácsos Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Vállalkozónői Konferencia, 2012. április 26 (A Szellemi Tulajdon világnapja) No mire is..hát arra,

Részletesebben

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve. (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve. (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl. Az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl (kodifikált változat) (kivonat) [ ] 1. cikk Hatály Ezt az irányelvet

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése

VERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése VERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése Babilai Ildikó SZTNH 2013. november 28. A kizárólagos hasznosítási jog engedélyezésének

Részletesebben

MIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM. SEED családi délelőtt 2009. November 5.

MIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM. SEED családi délelőtt 2009. November 5. MIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM SEED családi délelőtt 2009. November 5. HOGY A BEFEKTETETT CSALÁDI TŐKE NE MÁSNAK HOZZON HASZNOT Alapigazságok Ha valamilyen szellemi értéket létrehoztunk, oltalmazzuk

Részletesebben

AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI

AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI dr. Jókúti András Jogi és Nemzetközi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2014. június 5. A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉNEK RENDSZERE Szerzői jog és kapcsolódó jogok

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY TÖRLÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM

KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY TÖRLÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM BELSŐ PIACI HARMONIZÁCIÓS HIVATAL (BPHH) Legutolsó frissítés: 042013 KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY TÖRLÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM Oldalak száma: (ezt az oldalt is beleértve) Bejelentőképviselő hivatkozási jele (legfelejebb

Részletesebben

Általános tájékoztató

Általános tájékoztató Általános tájékoztató K Közösségi védjegyoltalom Magyar Szabadalmi Hivatal 2006 Összeállította: dr. Gonda Imre Sorozatszerkesztő: Bana Zsuzsanna Tipográfia: Plette Péter ISSN 1788-4462 ISBN-10: 963-9157-50-3

Részletesebben

védjegyoltalom Közösségi Hogyan szerezzünk védjegyoltalmat közösségi védjegyek és védjegybejelentések átalakítása útján? Közösségi oltalmi rendszer

védjegyoltalom Közösségi Hogyan szerezzünk védjegyoltalmat közösségi védjegyek és védjegybejelentések átalakítása útján? Közösségi oltalmi rendszer Közösségi oltalmi rendszer Közösségi védjegyoltalom Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2011 és védjegybejelentések átalakítása útján? Hogyan szerezzünk védjegyoltalmat közösségi védjegyek Összeállította:

Részletesebben

A Pálinkavédjegy a minőség garanciája. Dr. Martin Andrea WESSLING Hungary Kft.

A Pálinkavédjegy a minőség garanciája. Dr. Martin Andrea WESSLING Hungary Kft. A Pálinkavédjegy a minőség garanciája Dr. Martin Andrea WESSLING Hungary Kft. Védjegy az EU-ban és nálunk A védjegy jogi, azon belül iparjogvédelmi fogalom. Nem szerzői jog. A magyar védjegytörvény 1.

Részletesebben

Nemzetközi továbbítási kérelmek gyakori hiányosságai

Nemzetközi továbbítási kérelmek gyakori hiányosságai Nemzetközi továbbítási kérelmek gyakori hiányosságai dr. Kiss Gabriella Védjegy és Mintaoltalmi Főosztály Nemzetközi Védjegy Osztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Ügyfélfórum SZTNH-MVE Tartalom Formanyomtatvány

Részletesebben

I. Egyéb oltalmi formák 1. Használati minta 2. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 3. Formatervezési minta 4. Védjegy 5.

I. Egyéb oltalmi formák 1. Használati minta 2. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 3. Formatervezési minta 4. Védjegy 5. Iparjogvédelem II I. Egyéb oltalmi formák 1. Használati minta 2. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 3. Formatervezési minta 4. Védjegy 5. Földrajzi árujelző és eredetmegjelölés II. Nemzetközi

Részletesebben

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, az áruk és a szolgáltatások megkülönböztetésén alapuló versenyfeltételek erősítése,

Részletesebben

Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodáshoz kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat. I.

Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodáshoz kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat. I. Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodáshoz I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. szabály Rövidített kifejezések E Szabályzat alkalmazásában (i) Megállapodás:

Részletesebben

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek

Részletesebben

A védjegy és piaci előnyei

A védjegy és piaci előnyei A védjegy és piaci előnyei Készítette: Dr. Fekete László 2011 Budapest 1. Bevezetés A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája, továbbá a piacgazdaságban az iparjogvédelem egyik legfontosabb jogintézménye.

Részletesebben

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA Hatály: 2012. I. 1. 2012. III. 31. 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán

Részletesebben

1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról. I. Fejezet AZ OLTALOM TÁRGYA ÉS TARTALMA

1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról. I. Fejezet AZ OLTALOM TÁRGYA ÉS TARTALMA 1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról I. Fejezet AZ OLTALOM TÁRGYA ÉS TARTALMA Az oltalmazható topográfia 1. (1) Oltalomban részesülhet a mikroelektronikai

Részletesebben

1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA. A megkülönböztetésre alkalmas megjelölés

1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA. A megkülönböztetésre alkalmas megjelölés 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek

Részletesebben

Kitöltési útmutató az átalakítás iránti kérelem űrlapjához

Kitöltési útmutató az átalakítás iránti kérelem űrlapjához BELSŐ PIACI HARMONIZÁCIÓS HIVATAL (BPHH) Védjegyek és formatervezési minták Kitöltési útmutató az átalakítás iránti kérelem űrlapjához Általános megjegyzések Az átalakítás iránti kérelem űrlapját a Belső

Részletesebben

Domainregisztrációs Szolgáltatás Általános Szerződési Feltételei Darkware Bt.

Domainregisztrációs Szolgáltatás Általános Szerződési Feltételei Darkware Bt. Domainregisztrációs Szolgáltatás Általános Szerződési Feltételei Darkware Bt. Érvényes 2012. szeptember 1-jétől. 1. Értelmező rendelkezések ÁSZF-ek: a Számlafizető Általános Szerződési Feltételei, a Domain-kezelő

Részletesebben

A védjegybitorlás tipikus esetei

A védjegybitorlás tipikus esetei A védjegybitorlás tipikus esetei HVG Konferencia 2015. március 31. Dr. Bacher Gusztáv www.szecskay.com Miről lesz szó? A védjegyoltalom tartalma Kizárólagos jog Az oltalom korlátjai (jogkimerülés) A védjegy

Részletesebben

Az eredetvédelem aktuális kérdései

Az eredetvédelem aktuális kérdései Az eredetvédelem aktuális kérdései XVI. Szőlészeti, Borászati és Bormarketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes A bor és a szellemi tulajdonvédelem Szabadalom Növényfajta-oltalom

Részletesebben

A védjegy szerepe a marketingben. dr. Kiss Gabriella Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala május 12.

A védjegy szerepe a marketingben. dr. Kiss Gabriella Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala május 12. A védjegy szerepe a marketingben dr. Kiss Gabriella Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2011. május 12. Védjegy? Márka? Védjegy = jogi fogalom. Több, mint csupán a márka jogi oltalma Piaci szereplık számára

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

Szabályzat. Tokaj eredetmegjelölés használat engedélyezéséről a borászati terméknek nem minősülő, szőlőt vagy bort tartalmazó terméken

Szabályzat. Tokaj eredetmegjelölés használat engedélyezéséről a borászati terméknek nem minősülő, szőlőt vagy bort tartalmazó terméken Szabályzat Tokaj eredetmegjelölés használat engedélyezéséről a borászati terméknek nem minősülő, szőlőt vagy bort tartalmazó terméken 1 Preambulum: A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004.

Részletesebben

DOMAIN NÉV ÁTREGISZTRÁLÓ LAP

DOMAIN NÉV ÁTREGISZTRÁLÓ LAP ITone Informatika Kft. Tel. : +36 30 866 2478 e-mail: info@itone.hu Adószám: 22691174-2-41 Bankszámlaszám: 11600006-00000000-41452167 DOMAIN NÉV ÁTREGISZTRÁLÓ LAP Az átregisztrálandó domain neve: Az igénylés

Részletesebben

ÜZLETI JOG I. 2013/14

ÜZLETI JOG I. 2013/14 ÜZLETI JOG I. 2013/14 12.. előad adás Az oltalmi jogok Iparjogvédelem III. Áttekintés: I. A HASZNÁLATI MINTAOLTALOM I.1 Használati mintaoltalom A.) Az oltalom tárgya B.) Az oltalom sajátosságai I.2 Jogi

Részletesebben

A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft.

A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft. A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft. Dr. Martin Andrea vezető tanácsadó és szakértő A cím értelmezése Kinek az érdeke? - Szolgáltató tanúsítóé? - Gyártóé? - Forgalmazóé? Megalapozott?

Részletesebben

A Párizsi Uniós Egyezmény 6 ter cikkének gyakorlati alkalmazása

A Párizsi Uniós Egyezmény 6 ter cikkének gyakorlati alkalmazása A Párizsi Uniós Egyezmény 6 ter cikkének gyakorlati alkalmazása dr. Tóháti Márta Nemzetközi Védjegy Osztály Védjegy és Mintaoltalmi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal Lajstromozást kizáró ok és

Részletesebben

Szerzõdés: Miért vesznek licenciát? Miért adnak licenciát?

Szerzõdés: Miért vesznek licenciát? Miért adnak licenciát? Licencia (licentia) a latin nyelvben - többek között - engedélyt jelent. Az iparjogvédelmi és szerzõi jogok jogosultjait megilletõ kizárólagos jog gyakorlására kötött szerzõdés keretében és feltételei

Részletesebben

Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról

Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról 1 Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói

Részletesebben

A VÉDJEGYSZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI. Bevezető

A VÉDJEGYSZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI. Bevezető A VÉDJEGYSZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Bevezető A Hipavilon Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Szolgáltató) értékesítő tevékenységeként az azt igénybe vevő

Részletesebben

RENDELETEK A TANÁCS 207/2009/EK RENDELETE. (2009. február 26.) a közösségi védjegyről. (kodifikált változat) (EGT-vonatkozású szöveg)

RENDELETEK A TANÁCS 207/2009/EK RENDELETE. (2009. február 26.) a közösségi védjegyről. (kodifikált változat) (EGT-vonatkozású szöveg) 2009.3.24. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 78/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 207/2009/EK RENDELETE (2009.

Részletesebben

ROSSZHISZEMŰ VÉDJEGYBEJELENTÉSEK AZ ÚJABB TÜKRÉBEN

ROSSZHISZEMŰ VÉDJEGYBEJELENTÉSEK AZ ÚJABB TÜKRÉBEN ROSSZHISZEMŰ VÉDJEGYBEJELENTÉSEK AZ ÚJABB HIVATALI ÉS BÍRÓSÁGI GYAKORLAT TÜKRÉBEN A felhők fölött mindig kék az ég?! (copyright: Generál) avagy a szellemi tulajdon jelene és jövője MIE konferencia, 2012.

Részletesebben

Közös közlemény az IP Translator végrehajtásáról v1.2, február 20.

Közös közlemény az IP Translator végrehajtásáról v1.2, február 20. Közös közlemény az IP Translator végrehajtásáról v1.2, 2014. február 20. A Bíróság a C-307/10. sz. IP Translator ügyben 2012. június 19-én hozta meg ítéletét, amelyben a következő válaszokat adta a vonatkozó

Részletesebben

Mi van a nevedben? A névjog és a védjegyjog összefüggései Dr. Lukácsi Péter. MIE Konferencia Győr, november 25.

Mi van a nevedben? A névjog és a védjegyjog összefüggései Dr. Lukácsi Péter. MIE Konferencia Győr, november 25. Mi van a nevedben? A névjog és a védjegyjog összefüggései Dr. Lukácsi Péter MIE Konferencia Győr, 2016. november 25. Áttekintés A névviselési jog tartalma A névviselési jog sérelme A kegyeleti jog A névjog

Részletesebben

Kérdés felelet. védjegyoltalom. Közösségi. Magyar Szabadalmi Hivatal 2007

Kérdés felelet. védjegyoltalom. Közösségi. Magyar Szabadalmi Hivatal 2007 Kérdés felelet K Közösségi védjegyoltalom Magyar Szabadalmi Hivatal 2007 Összeállította: dr. Gonda Imre Sorozatszerkesztő: Bana Zsuzsanna Tipográfia: Plette Péter ISSN 1788-4462 ISBN 978-963-9157-56-9

Részletesebben

A védjegy és design oltalom jelentősége és gyakorlati kérdései. VIVACE+Szeged december 7. Rabné dr. Molnár Mónika

A védjegy és design oltalom jelentősége és gyakorlati kérdései. VIVACE+Szeged december 7. Rabné dr. Molnár Mónika A védjegy és design oltalom jelentősége és gyakorlati kérdései VIVACE+Szeged 2016. december 7. Rabné dr. Molnár Mónika A termékhez/szolgáltatáshoz kapcsolódó oltalmi formák árujelző, márka védjegy termék

Részletesebben

Tájékozódás az élelmiszerek világában. Élelmiszer-jelölés, szabályozás, jelek és védjegyek

Tájékozódás az élelmiszerek világában. Élelmiszer-jelölés, szabályozás, jelek és védjegyek Tájékozódás az élelmiszerek világában. Élelmiszer-jelölés, szabályozás, jelek és védjegyek Pálfi Erzsébet, dietetikus,, főiskolai tanársegéd Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Ételed az életed!

Részletesebben

ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM

ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA Szerkezetileg közelítünk a jogviszonyokhoz: milyen tartalmú kapcsolatok alakulnak ki a szellemi alkotásokkal kapcsolatban? három módozat: alapjogviszonyok

Részletesebben

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 4/1992. (II. 11.) önkormányzati rendelete Az Eger város nevének, címerének és zászlajának használatáról

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 4/1992. (II. 11.) önkormányzati rendelete Az Eger város nevének, címerének és zászlajának használatáról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 4/1992. (II. 11.) önkormányzati rendelete Az Eger város nevének, címerének és zászlajának használatáról Módosította: 33/2006. (IX.01.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

az január 1 je elıtt benyújtott bejelentések alapján esedékessé vált díjakra vonatkozóan

az január 1 je elıtt benyújtott bejelentések alapján esedékessé vált díjakra vonatkozóan Az ipari és kereskedelmi miniszter 77/1995. (XII. 29.) IKM rendelete a Magyar Szabadalmi Hivatal elıtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról az 1996. január 1 je elıtt benyújtott bejelentések

Részletesebben

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet. a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet. a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1992. évi

Részletesebben

Nyomda- és Papíripari Szövetség 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013. február 12.

Nyomda- és Papíripari Szövetség 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013. február 12. Nyomda- és Papíripari Szövetség 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT Budapest, 2013. február 12. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT 1. A védjegyek és a

Részletesebben

Egy tanúsító, megfelelőségértékelő rendszer legfontosabb követelményei WESSLING Hungary Kft.

Egy tanúsító, megfelelőségértékelő rendszer legfontosabb követelményei WESSLING Hungary Kft. Egy tanúsító, megfelelőségértékelő rendszer legfontosabb követelményei WESSLING Hungary Kft. Dr. Martin Andrea vezető tanácsadó és szakértő A megfelelőségértékelő rendszer Kinek az érdeke? - Szolgáltató

Részletesebben

A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha nem felel meg az 1. -ban meghatározott követelményeknek.

A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha nem felel meg az 1. -ban meghatározott követelményeknek. VT Novella Vt. 1. (2) bekezdése: Védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet különösen a) szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat; b) betű, szám; c) ábra, kép; d) sík- vagy térbeli

Részletesebben

Szellemi Tulajdon Világnapja

Szellemi Tulajdon Világnapja Szellemi Tulajdon Világnapja A védjegyhasználat aktuális kérdései Dr. Szamosi Katalin 2010.ápr.23. A közösségi védjegyhasználat területi terjedelme Dr. Ficsor Mihály cikke 2010.febr. Iparjogvédelmi és

Részletesebben

147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet. egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról

147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet. egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról 147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény

Részletesebben

124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet

124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet 124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára és a termékek ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról A védjegyek és a földrajzi árujelzők

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. (...) GKM rendelete. a kereskedelmi szakértői tevékenység engedélyezéséről

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. (...) GKM rendelete. a kereskedelmi szakértői tevékenység engedélyezéséről A gazdasági és közlekedési miniszter /2006. (...) GKM rendelete a kereskedelmi szakértői tevékenység engedélyezéséről A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. -a (2) bekezdésének c) pontjában

Részletesebben

Pénzmosás elleni szabályzat

Pénzmosás elleni szabályzat Pénzmosás elleni szabályzat A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben foglaltak értelmében az Euro Quattro Bróker Kft. köteles ügyfeleit

Részletesebben

1995R2868 HU

1995R2868 HU 1995R2868 HU 10.03.2008 003.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A BIZOTTSÁG 2868/95/EK RENDELETE (1995. december 13.)

Részletesebben

Szellemitulajdon-védelem

Szellemitulajdon-védelem Szellemitulajdon-védelem Szombathely, 2013. Január 29. Innovációs konferencia Csiszár István Szellemi alkotások Műszaki (biotechnológiai) megoldások Formai kialakítások Megkülönböztető megjelölések Topográfiai

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 143/2014. (IX. 22.) MVH KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 143/2014. (IX. 22.) MVH KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 143/2014. (IX. 22.) MVH KÖZLEMÉNYE az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez a 2011. évtől igényelhető

Részletesebben

A ROSSZHISZEMŰ VÉDJEGYBEJELENTÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS AZ EURÓPAI UNIÓHOZ ÚJONNAN CSATLAKOZÓ ORSZÁGOKBAN

A ROSSZHISZEMŰ VÉDJEGYBEJELENTÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS AZ EURÓPAI UNIÓHOZ ÚJONNAN CSATLAKOZÓ ORSZÁGOKBAN A ROSSZHISZEMŰ VÉDJEGYBEJELENTÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS AZ EURÓPAI UNIÓHOZ ÚJONNAN CSATLAKOZÓ ORSZÁGOKBAN 2004. május 1. jelentős nap mind az Európai Unió jelenlegi tagállamai,

Részletesebben

A fejezetcímek hatályának új értelmezése változások a gyakorlatban

A fejezetcímek hatályának új értelmezése változások a gyakorlatban A fejezetcímek hatályának új értelmezése változások a gyakorlatban dr. Hegedűs Viktória osztályvezető Nemzeti Védjegy Osztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Áttekintés I. Fejezetcímek használata Gyakorlat

Részletesebben

Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról

Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról ... (társaság neve)... (adószám) Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról Érvényes:... -tól Érvénybe helyezte:... Tartalomjegyzék 1. A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló

Részletesebben

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 61. (1) bekezdése értelmében A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra,

Részletesebben

A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz és az ahhoz kapcsolódó Jegyzőkönyvhöz kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat

A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz és az ahhoz kapcsolódó Jegyzőkönyvhöz kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz és az ahhoz kapcsolódó Jegyzőkönyvhöz kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. szabály Rövidített

Részletesebben

1969. évi II. törvény

1969. évi II. törvény 1969. évi II. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelettel, valamint a 9/1969. (XII. 28.) IM rendelettel [Vastag

Részletesebben

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZÉKELY TERMÉK/PRODUS SECUIESC/SEKLER PRODUKT védjegy tanusítási rendszer MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. A védjegytulajdonos: HARGITA MEGYE TANÁCSA RO 530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám, Tel.: +4 0266

Részletesebben

Jóhírű védjegyek az Európai Bíróság gyakorlatában

Jóhírű védjegyek az Európai Bíróság gyakorlatában Jóhírű védjegyek az Európai Bíróság gyakorlatában AKTUÁLIS KÉRDÉSEK A SZELLEMI TULAJDON VÉDELME TERÜLETÉN 10 sorozatcímű ELŐTTÜNK A HOLNAP című szakmai továbbképzés 2010. november 25-26., Gárdony Dr. Bacher

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 216/2014. (XII. 17.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 216/2014. (XII. 17.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 216/2014. (XII. 17.) számú KÖZLEMÉNYE a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetéséhez és promóciójához igénybe vehető

Részletesebben

A Tanács 207/2009/EK rendelete. (2009. február 26.) a közösségi védjegyrıl. (kivonat)

A Tanács 207/2009/EK rendelete. (2009. február 26.) a közösségi védjegyrıl. (kivonat) A Tanács 207/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a közösségi védjegyrıl (kodifikált változat) (kivonat) 1. cikk A közösségi védjegy (1) Az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelelıen és az e rendeletben

Részletesebben

Szabadalmi bejelentési kérelem

Szabadalmi bejelentési kérelem Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Budapest Garibaldi u. 2. 1054 A Hivatal tölti ki Szabadalmi bejelentési kérelem Kérem az alábbi találmányra a szabadalmi oltalom megadását az 1995. évi XXXIII. törvény

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az elektronikus ügyintézéshez rendszeresített Regisztrációs lap hoz

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az elektronikus ügyintézéshez rendszeresített Regisztrációs lap hoz KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az elektronikus ügyintézéshez rendszeresített Regisztrációs lap hoz KÉRJÜK, HOGY A REGISZTRÁCIÓS LAP KITÖLTÉSE ELŐTT A KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ T FIGYELMESEN OLVASSA EL! AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉST

Részletesebben

A VÉDJEGYSZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI. Bevezető

A VÉDJEGYSZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI. Bevezető A VÉDJEGYSZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Bevezető A Hipavilon Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Szolgáltató) értékesítő tevékenységeként az azt igénybe vevő

Részletesebben

Az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet (Österreich Werbung Marketing Kft.) adatvédelmi szabályzata

Az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet (Österreich Werbung Marketing Kft.) adatvédelmi szabályzata Az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet (Österreich Werbung Marketing Kft.) adatvédelmi szabályzata Az Österreich Werbung Marketing Kft., mint Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet feladatai ellátásához

Részletesebben

Hivatalos név: Nemzeti azonosító szám: 2

Hivatalos név: Nemzeti azonosító szám: 2 Kiegészítés az Európai Unió Hivatalos Lapjához Információ és online formanyomtatványok: http://simap.ted.europa.eu I. szakasz: Ajánlatkérő I.1) Név és címek 1 (jelölje meg az eljárásért felelős összes

Részletesebben

Tájékoztató az azonosítóengedélyezési eljárásokról

Tájékoztató az azonosítóengedélyezési eljárásokról Tájékoztató az azonosítóengedélyezési eljárásokról Az azonosítók használatát a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatók kérelmére engedélyezi és az engedélyt kérelemre vagy hivatalból indított eljárással

Részletesebben

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1992. évi

Részletesebben

(Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK

(Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK 2015.12.23. L 336/1 I (Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/2436 IRÁNYELVE (2015. december 16.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (átdolgozás)

Részletesebben

A dokumentum célja az MM2-es nemzetközi védjegy bejelentési formanyomtatvány kitöltésének egyszerűbbé tétele.

A dokumentum célja az MM2-es nemzetközi védjegy bejelentési formanyomtatvány kitöltésének egyszerűbbé tétele. ÚTMUTATÓ AZ MM2-ES NEMZETKÖZI VÉDJEGYBEJELENTÉSI FORMANYOMTATVÁNY KITÖLTÉSÉHEZ [MM2F (http://www.wipo.int/madrid/fr/forms) és MM2E (http://www.wipo.int/madrid/en/forms)] A dokumentum célja az MM2-es nemzetközi

Részletesebben

Kiegészítő megállapodás az NIIFI Tagintézményi szerződéshez szerver tanúsítványok kiállítását illetően

Kiegészítő megállapodás az NIIFI Tagintézményi szerződéshez szerver tanúsítványok kiállítását illetően Kiegészítő megállapodás az NIIFI Tagintézményi szerződéshez szerver tanúsítványok kiállítását illetően amely létrejött egyrészt a másrészől a(z) Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet székhely:

Részletesebben

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: 2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése

Részletesebben

147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet. egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról

147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet. egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról 147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény

Részletesebben

2/2008. (VIII. 22.) TNM rendelet. az iparjogvédelmi szakképesítésről

2/2008. (VIII. 22.) TNM rendelet. az iparjogvédelmi szakképesítésről 2/2008. (VIII. 22.) TNM rendelet az iparjogvédelmi szakképesítésről A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 40. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a kormányhivatalokat

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. Jogcímkód: 6.122.01.01. Általános tudnivalók

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. Jogcímkód: 6.122.01.01. Általános tudnivalók KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatás keretében a támogatási összeg 90%-ára vonatkozó kifizetési kérelem kitöltéséhez Jogcímkód: 6.122.01.01 Általános

Részletesebben

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai Pallóné Dr. Kisérdi Imola osztályvezető HÍR BB elnök FM Eredetvédelmi Főosztály OMÉK - HÍR Gála 2015. szeptember 24. Védjegyek

Részletesebben

Kitöltési útmutató az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás átalakítása iránti kérelem űrlapjához

Kitöltési útmutató az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás átalakítása iránti kérelem űrlapjához BELSŐ PIACI HARMONIZÁCIÓS HIVATAL (BPHH) Védjegyek és formatervezési minták Kitöltési útmutató az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi átalakítása iránti kérelem űrlapjához Általános megjegyzések Az

Részletesebben

SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC

SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC 2008.06.25. SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC Daróczi Klára iparjogvédelmi osztályvezető 1./ 1901/2006/EK rendelet a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerekről - a

Részletesebben

Szerezzünk védjegyet! Bevezetés a védjegyek világába kis- és középvállalkozók számára

Szerezzünk védjegyet! Bevezetés a védjegyek világába kis- és középvállalkozók számára Szerezzünk védjegyet! Bevezetés a védjegyek világába kis- és középvállalkozók számára Szellemi tulajdonról vállalkozóknak Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2012 E kiadvány mint a magyar viszonyokra adaptált

Részletesebben

2008.11.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 299/25 IRÁNYELVEK

2008.11.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 299/25 IRÁNYELVEK 2008.11.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 299/25 IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/95/EK IRÁNYELVE (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (kodifikált

Részletesebben

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes Az eredetvédelem szerepe és jelentősége TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes TERRA MADRE Slow Food (komótos étkezés) (1986) Biológiai Sokféleség Egyezmény A tagállamok nemzeti jogalkotásukban

Részletesebben

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új elektronikus hatósági szolgáltatásai

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új elektronikus hatósági szolgáltatásai A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új elektronikus hatósági szolgáltatásai Dr. Tószegi Zsuzsanna, elnöki főtanácsadó, EKOP szakmai projektvezető Barna Tamás, főosztályvezető-helyettes, IT fejlesztési

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. (.) FVM rendelete. 1. Értelmező rendelkezések

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. (.) FVM rendelete. 1. Értelmező rendelkezések A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. (.) FVM rendelete az erdőgazdálkodás szakszerűségének biztosítása érdekében végzett erdészeti szakirányítási tevékenységhez nyújtott csekély összegű

Részletesebben

MakiMaki.hu. Adatkezelési nyilatkozat

MakiMaki.hu. Adatkezelési nyilatkozat MakiMaki.hu Adatkezelési nyilatkozat 1. Az adatkezelő neve Cégnév: MakiMaki Kft. Adószám: 24707787-2-13 Bankszámlaszám: 10700581-68270966-51100005 (CiB Bank) Adatkezelés nyilvántartási szám: NAIH-71297/2013

Részletesebben

(EGT-vonatkozású szöveg) tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 118. cikke (1) bekezdésére,

(EGT-vonatkozású szöveg) tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 118. cikke (1) bekezdésére, 2015.12.24. L 341/21 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/2424 RENDELETE (2015. december 16.) a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet és a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi

Részletesebben