Debreceni Egyetem Informatikai Kar. Bujdosó Gyöngyi. LATEX kezdőlépések. Segédkönyv a L A TEX tanulásához Szintaktikák és mintalapok

Átírás

1 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Bujdosó Gyöngyi LATEX kezdőlépések Segédkönyv a L A TEX tanulásához Szintaktikák és mintalapok Debrecen, 2008

2 Tartalomjegyzék 1. Dokumentumosztályok Osztályok (.cls) A L A TEX standard dokumentumosztályai Az AMS-L A TEX standard dokumentumosztályai Opciók Gyakran használt csomagok (.dtx) Mintafájl Bekezdésformázás A bekezdés Bekezdések kiemelése center quote quotation verse Szótárak, lexikonok szedése description Felsorolások Azonos értékű fogalmak (itemize) Különböző értékű fogalmak (enumerate) Listaelemet jelölő jel megváltoztatása Betűtípusok és betűméretek Betűtípusok megadása a L A TEX-ben Szövegközi kiemelés Betűméretek Egy kis szörnyű minta Méretek, számlálók Mértékegységek Méretek megadása Beépített méretek átállítása Helykihagyás Egyéb méretek Számlálók Lábjegyzetek Lábjegyzet megadása és számozása Kiíratási formák megváltoztatása A footnote csomag és opciói Dobozok 16 1

3 TARTALOMJEGYZÉK 2 7. Táblázatok Tabulátorok a tabbing környezet Táblázatok a tabular környezet Hivatkozások Kereszthivatkozás Irodalomjegyzék Minta hivatkozásokra Baker és Archinard

4 1. fejezet Dokumentumosztályok, stílusok, csomagok 1.1. Osztályok (.cls) \documentclass[opciók]{osztály} A L A TEX standard dokumentumosztályai article (cikk), book (könyv), report (beszámolók, diplomamunka), letter (levél), slides (fólia), proc (konferenciakiadvány), minimal; ltxdoc, ltxguide, ltnews (L A TEX fálj dokumentálásához való osztályok) Az AMS-L A TEX standard dokumentumosztályai amsart (cikk), amsbook (könyv), amsproc (konferenciakiadvány); amsdtx, amsldoc (L A TEX fálj dokumentálásához való osztályok) Opciók 10pt, 11pt, 12pt alap betűfokozat megadása a4paper, a5paper, b5paper, letterpaper (215, 9 279, 4 mm), legalpaper (215, 9 355, 6 mm), executivepaper (184, , 7 mm) onecolumn egy oszlopos, twocolumn két oszlopos szedésű lesz az egész dokumentum. \columnsep=10pt \columnseprule=0pt oneside (alapért.: article, report), twoside (alapért.: book) a páros és páratlan oldalak azonosak, illetve különbözőek. openright, openany (csak book) a fejezetek mindig páratlan, illetve az aktuálisan következő oldalon kezdődnek. titlepage (alapért.: book, report), notitlepage (alapért.: article) készít, illetve nem készít külön címlapoldalt. landscape lap vízszintes orientációjú lesz. 3

5 FEJEZET 1. DOKUMENTUMOSZTÁLYOK... 4 draft, final nyomtat, illetve nem nyomtat fekete négyzeteket a túlcsorgásoknál. leqno a kiemelt képletek jele bal oldalon lesz. fleqn a kiemelt képletek nem középre, hanem balra lesznek illesztve. A bal margó megnövelve a \mathindent beállított értékével. \mathindent=25pt 1.2. Gyakran használt csomagok (.dtx) \usepackage[opciók]{csomagnév} inputenc latin1 latin2 \usepackage[latin2]{inputenc} beírásának eredményeképpen Windows alatt gépelve forrásszövegünkbe beírhatjuk a magyar ékezetes karaktereket, azaz nem szükséges használni a \ o, \H o stb. formákat. pc852 applemac fontenc \usepackage[t1]{fontenc} eredménye pl. a magyar külső és»belső idézőjel«megjelenítése. makeidx amslatex babel magyar \usepackage[magyar]{babel} átállítja például a Chapter 1 kiírást 1. fejezet alakúra, és beállítja a magyar elválasztást deuch francais english portuges Mintafájl Magyar nyelvű szövegek szedése esetén egy L A TEX-fájlnak minimálisan a következő sorokat kell tartalmaznia (a % jel utáni részek megjegyzések): \documentclass{book} % dokumentum alapstílusa \usepackage[latin2]{inputenc} % ékezetek \usepackage[t1]{fontenc} % nemzeti karakterek, írásjelek \usepackage[magyar]{babel} % magyar elválasztás és generált szöveg \begin{document} Egy kis dokumentum szövege. \end{document}

6 2. fejezet Bekezdésformázás 2.1. A bekezdés Ha magyar nyelvű szöveget szedünk, érdemes betartani a bekezdések formázásának magyar tipográfiai szabályait. Feltétlenül érdemes betartani a főszöveg bekezdéseinek szedésére vonatkozóan a következőket: a bekezdések között ne legyen plussz helykihagyás, a főszöveg alap bekezdésének első sora be legyen húzva, és a behúzás mértéke a dokumentumon belül ne változzon, a sortávolság a betűkhöz és a sorhosszhoz megfelelően legyen beállítva, a sorok a bekezdésen belül kétoldali kizárással legyenek szedve, a kiemelésre használható formák közül a megfelelőt válasszuk, a listákat a standardnak megfelelően szedjük, és érdemes odafigyelni a kimeneti sorokra is Bekezdések kiemelése A L A TEX-nek viszonylag sok és kényelmes környezete létezik bekezdések kiemelésére. Ezek közül nézzük meg most azokat, amelyek függetlenek a dokumentumosztálytól azaz mindegyikükkel alkalmazható center quote Az ebbe a környezetbe írt szöveg a szedéstükör vízszintes közepére kerül. Többsoros szöveg elhelyezésére szolgál. Ez egy mintaszöveg annak bemutatására, hogy a főszöveg normál bekezdése milyen hosszúságú sorokkal szedődik. Közvetlenül a cím után szedett bekezdés első sora ezzel a dokumentumosztállyal (book) dolgozva behúzás nélkül, de a további bekezdések első sora itt is behúzással szedődik alapértelmezésben. 5

7 FEJEZET 2. BEKEZDÉSFORMÁZÁS 6 Bizonyos szövegeket szeretnénk szűkített margókkal azaz kétoldali behúzással kiemelni. Erre szolgál ez a környezet. Több bekezdést írhatunk itt is, a megjelenítésben a bekezdések első sora nem lesz behúzva quotation Ez a környezet szolgál például egy több sorból álló idézet, vagy több idézet megjelenítésére Ez hasonlít az előzőhöz, de itt a bekezdések első sora behúzással szedődik, és a bekezdések között nincs helykihagyás verse Versek szedésénél a verse környezetet használhatjuk, amelyben egyegy verssor a \\ dupla, ún. újsor jelig tart. A sorok formázása ennek megfelelően történik, szintén kétoldali behúzással. Üres sor a versszak végét jelzi. Így tehát ez már egy új versszak Szótárak, lexikonok szedése description Előfordulhat, hogy szükségünk van egy szövegrész szótárszerű szedésére is, ilyen például az, amikor fogalmakat sorolunk fel magyarázattal együtt: center Több sornyi szöveg szedéstükrön belüli horizontális középrehelyezésére szolgáló L A TEX környezet. quote Több darab, egy bekezdés hosszú idézet bekezdésformázással való kiemelésére is szolgáló, rövidített sorokat szedő L A TEX környezet. quotation Egy darab, több bekezdés hosszú idézet bekezdésformázással való kiemelésére is szolgáló, rövidített sorokkat szedő L A TEX környezet. verse Versek írására szolgáló, rövidített sorokat szedő, több bekezdésre kiható L A TEX környezet Felsorolások Főszövegben gyakran használunk felsorolásokat. Ennek két fajtáját különböztethetjük meg a felsorolt fogalmak egymáshoz való viszonyától függően: Azonos értékű fogalmak (itemize) Itt a fogalmaknak nincsen sorrendjük egymáshoz képest, így nem szükséges őket számozott listába sorolni, a listaelemek azonos jellel vannak ellátva. (Ezt néhol jelöletlen listának is nevezik.) A magyarban a listaelemek jelölésére leggyakrabban használt jelek a gondolatjel ( ), a középpont ( ) és a csillag ( ).

8 FEJEZET 2. BEKEZDÉSFORMÁZÁS 7 Az amerikai standard ettől eltérő, nagyobb középpontot és nagyobb csillagot alkalmaz, és a jelek függőleges helyzete is eltér a magyarban szokásostól. Ráadásul a középpontot részesíti előnyben ellentétben a magyarral, ami a gondolatjelet. Ezen a listán is jól látszik a környezetek egymásbaágyazása Különböző értékű fogalmak (enumerate) Amikor a felsorolt fogalmaknak értéke az azonos szinteken szereplőknek is külőnböző, a listaelemeket különböző jellel látjuk el. Ezt alkalmazzuk akkor is, amikor egyes listaelemekre később hivatkozunk. (Ezt néhol jelölt listának is nevezik.) Az elemeket jelölő jel lehet arab szám, római szám, kisbetű, nagybetű, illetve görög betű. 1. A magyar standard szerinti alapszabályok: (a) A sorrend: I. 1. A) a) α) (b) Ügyeljünk arra, hogy i. a számok után mindig pont, ii. a betűk után mindig kerek zárójelet használunk. (c) A kurziválás: i. számok esetében: A. ha az alapszöveg antikva, akkor a szám is antikva, B. ha az alapszöveg kurzív, akkor a számok is kurzívak, ii. betűk esetében: A. ha a szöveg antikva, a betű (az őt követő zárójellel együtt) kurzív, B. ha a szöveg kurzív, a betű (az őt követő zárójellel együtt) antikva. 2. Az angolszász standard a mienktől, jól láthatóan, ebben is eltér Listaelemet jelölő jel megváltoztatása Egyenként Ha azonban szeretnénk a standardtól eltérő jeleket alkalmazni, módunk van a jelek egyenkénti megváltoztatására az egyes \item parancsok után [] jelek közzé írtan, pl. \item[--] módon. Egyöntetűen Az itemize környezetben a jelek szintenkénti átdefiniálásával lehet a legegyszerűbben megadni az általunk használni kívánt jeleket. A L A TEX átdefiniáló parancs a \renewcommand{}{}, ahol az első zárójelpárba az átdefiniálandó parancs nevét, a másodikba pedig az új parancsot kell írnunk. Ezekben a környezetben például már az átírt címkék jelennek meg. Az első szint jelét a \renewcommand{\labelitemi}{--} paranccsal, (más) a második szint jelét a \renewcommand{\labelitemii}{$\circ$} paranccsal,

9 FEJEZET 2. BEKEZDÉSFORMÁZÁS 8 a harmadikét pl. a \renewcommand{\labelitemiii}{$\cdot$} paranccsal, a negyedikét pedig a \renewcommand{\labelitemiv}{$\rightarrow$} paranccsal. Hasonló módszer alkalmazható az enumerate környezetben is. Itt a szint jelölésének megjelenéséért több parancs is felelős. 1. Az n-edik jel milyenségét (pl. 1 vagy A vagy a stb.) a \theenumin parancs határozza meg. Átdefiniálásuk pl. a következőképpen történhet: a) \renewcommand{\theenumi}{\arabic{enumi}} illetve \renewcommand{\theenumii}{\alph{enumii}} illetve b) \renewcommand{\theenumiii}{\roman{enumiii}} illetve c) \renewcommand{\theenumiv}{\alph{enumiv}} 2. Az n-edik jel megjelenési formáját az eléje és utána írandó jelekkel együtt pedig a \labelenumin parancs határozza meg. Például: a) \renewcommand{\labelenumi}{\theenumi.} vagy b) \renewcommand{\labelenumii}{\em\theenumii)} vagy például b/i \renewcommand{\labelenumiii}{\em\theenumii/\theenumiii} illetve b/ii \renewcommand{\labelenumiv}{(\theenumiv)}

10 3. fejezet Betűtípusok és betűméretek A szövegek szedésénél sokszor szükségünk van egyes szövegrészek, fejezetcímek, szavak, kifejezések más betűcsaláddal vagy csak más betűtípussal (más néven betűváltozattal) való szedésére, illetve egyes szövegrészek (pl. címek) nagyobb betűmérettel (más néven betűfokozattal) történő megjelenítésére. A L A TEX-ben a betűcsaládok, betűváltozatok és betűfokozatok váltására több parancs is létezik, melyeket most röviden áttekintünk Betűtípusok megadása a L A TEX-ben A különböző betűváltozatok megadására több parancs is szolgál a L A TEX-ben: Alakjuk szerint lehet \textup{(minta)} (Minta): álló (antikva), \textit{(minta)} (Minta): dőlt (kurzív), \textsl{(minta)} (Minta): döntött, \textsc{(minta)} (Minta): roman kiskapitális (kapitälchen). Vastagságuk szerint lehet \textmd{(minta)} (Minta): normál, \textbf{(minta)} (Minta): félkövér. Betűcsalád szerint pedig lehet \textrm{(minta)} (Minta): roman (és egyben antikva), \textsf{(minta)} (Minta): betűtalp nélküli, groteszk, sans serif (és egyben antikva), \texttt{(minta)} (Minta): írógép típus (és egyben antikva). Néhányuk kombinálható is, például: \textit{\textbf{anna Bella}} eredménye: Anna Bella \textbf{\textsf{anna Bella}} eredménye: Anna Bella \textsl{\textsf{anna Bella}} eredménye: Anna Bella \textsl{\textbf{anna Bella}} eredménye: Anna Bella 3.2. Szövegközi kiemelés Szövegközi kiemelésre leginkább javasolt az antikva kurzív váltás. Ez azt jelenti, hogy az antikva betűkkel írt szövegben a legjobb a kiemelt szavakat, kifejezéseket kurzívval szedni, míg kurzív környezetben antikvával. Ezt a L A TEX egy igen kellemes parancsa oldja meg: az \emph{ }. Egy példa az \emph{ } hatására: 9

11 FEJEZET 3. BETŰTÍPUSOK ÉS BETŰMÉRETEK 10 {\rm Ha a szövegkörnyezet antikva, a kiemelés legyen \emph{kurzívval} szedett!} Ha a szövegkörnyezet antikva, a kiemelés legyen kurzívval szedett! {\it Ha a szövegkörnyezet kurzív, a kiemelés legyen \emph{antikvával} szedett!\/} Ha a szövegkörnyezet kurzív, a kiemelés legyen antikvával szedett! 3.3. Betűméretek A L A TEX tíz betűméretet átállító paranccsal rendelkezik. Ezek a következők: \tiny (a legkisebb méret α), \scriptsize (az indexek mérete α), \footnotesize (lábjegyzet mérete α), \small (kisebb méret α), \normalsize (normál méret α), \large (nagyobb α), \Large (nagy α), \LARGE (nagy α), \huge (nagy α), \Huge (nagy α). Érvényes átváltásig, illetve a csoport bezárásáig. Látható, hogy a parancsok nemcsak a szöveg karaktereinek méretét, hanem a matematikai mód karaktereinek méretét is megváltoztatják Egy kis szörnyű minta Felhívás! A Magyar TEXesek Szövetsége (továbbiakban MTSz) felhívja kedves tagjai figyelmét a szövetség következő előadására: Betűk a TEX-ben Ideje: Debrecen, március 17. Helye: A Debreceni Egyetem Matematikai és Informatikai Intézetének M 214-es terme. A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el tájékoztatónkat, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, pszichiáterét! Az előadásra mindenkit szeretettel várunk. Az önkéntes előadók jelentkezési határideje március 16. Tisztelettel: A szervezők

12 4. fejezet Méretek, számlálók A L A TEX a plaintex-ben használtaktól eltérő parancsokat kínál a méretek, valamint a számlálók megadására, értékének módosítására. Most áttekintjük ezeket Mértékegységek A TEX többfajta mértékegységet ismer. Ezek két, megkülönböztetendő csoportba sorolhatók: Abszolút mértékegységek:. mm, cm, pt, bp, cc, pc, dd, in, sp mm milliméter cm centiméter pt pont (point) pc pica dd didot point cc ciceró in hüvelyk (inch) sp osztott pont (scaled point) bp nagy pont (big point) A mértékegységek átváltásai: pt pc in cm bp dd cc sp 1 pt = 1 0, , , , , , pc = , , , ,215 0, in = 72,27 6, , ,542 5, cm = 28,4528 2,371 0, , ,7 2, cc = 12,84 1,07 0,1777 0, , Néhány példa a megadásra: 6 cm 20pt in + 5,34 pc.31246in - 5,34 pc Relatív mértékegységek:. ex, em 1 em az aktuális betűkészlet M betűjének a szélessége, 1 ex az aktuális betűkészlet x betűjének a magassága. A magukban hordozott méret attól függ, hogy mekkora az aktuális betűkészlet x illetve M betűje Méretek megadása Beépített méretek átállítása Mindennek meg van adva az alapértelmezett mérete, mint például a szövegtükör szélességének vagy magasságának. A már létező méretek átállítása az alábbi 11

13 FEJEZET 4. MÉRETEK, SZÁMLÁLÓK 12 módon történhet: vagy például \textwidth = 16cm \textheight = 23cm \setlength{textwidth}{16cm} \addtolength{textwidth}{-2cm} \settowidth{\parindent}{behúzás} Helykihagyás Függőleges helykihagyás \vspace{2cm} \vspace*{2cm} Vízszintes helykihagyás \hspace{2cm} \hspace*{2cm} Egyéb méretek A L A TEX által előre definiált, valamint az általunk létrehozott méretek megváltoztatására a következő parancsok szolgálnak: Új méret megadására a \newlength{\parancsnév} parancs szolgál. Méret megváltoztatására a \setlength{\parancsnév}{méret} szolgál. Méret relatív megváltoztatására az \addtolength{\parancsnév}{hozzáadandó méret} parancs szolgál. Helykihagyásra a \hspace{méret}, \hspace*{méret}, \vspace{méret}, \vspace*{méret} és \addvspace*{méret} parancsok szolgálnak.

14 FEJEZET 4. MÉRETEK, SZÁMLÁLÓK Számlálók Új számláló megadására a \newcounter{számlálónév}[ős] szolgál. Pl. \newcounter{minta}, vagy \newcounter{minta}[chapter]. Ős számláló megadása esetén az újonnan létrehozott számláló értéke az ős számláló értékének változásakor automatikusan lenullázódik. Például a book dokumentumosztály használata esetén a section és a subsection számlálók a következőképpen vannak létrehozva: \newcounter{section}[chapter] és \newcounter{subsection}[section] Értékének megadására a \setcounter{számlálónév}{érték} szolgál. Pl. \setcounter{minta}{1} Értékének relatív megváltoztatására az \addtocounter{számlálónév}{érték} szolgál. Pl. az \addtocounter{minta}{3} eredménye 4 lesz. Értékének növelése 1-gyel a \stepcounter{számlálónév} paranccsal is történhet. Értékének növelése 1-gyel történhet a \refstepcounter{számlálónév} paranccsal is, ami hivatkozásra (lásd később) is alkalmassá teszi a számláló itteni értékét. Értékátadás: \setcounter{számláló 1 }{\value{számláló 2 }. Pl. \setcounter{minta}{\value{page}} eredményeként a minta számláló értéke meg fog egyezni az aktuális oldalszámmal. Kiíratási formák pl. a már létrehozott minta számlálónál: Formátummal az alábbiak lehetségesek: \arabic{minta}: 1, 2,... \Roman{minta}: I, II,... \roman{minta}: i, ii,... \Alph{minta}: A, B,... \alph{minta}: a, b,... \fnsymbol{minta},,,... Létezők kiíratása a \theszámláló módon, pl. \theminta, \thepage. Új kiírató parancs definiálása Pl. \newcounter{mintacounter}[chapter] \setcounter{mintacounter}{1} \renewcommand{\themintacounter} {\thechapter.--\roman{mintacounter}} Eredményei: 4. i 4. ii 4. iii Létezők megváltoztatása pl. \renewcommand{\thepage}{--~\roman{page}.~--} Eredménye: XIII.

15 5. fejezet Lábjegyzetek A L A TEX alapértelmezésben több lábjegyzetet formázó lehetőséggel rendelkezik, mint a plaintex. Ezeket fogjuk most röviden áttekinteni Lábjegyzet megadása és számozása A legegyszerűbb eset 1 a \footnote{szöveg} parancs használatára az, amikor a parancs után kapcsos zárójelek között egyszerűen megadjuk a lábjegyzet szövegét. Vigyázzunk a szóközökre és a jel elhelyezésére! 2 Ha a dokumentumban átlagban kevesebb, mint 1,5 lábjegyzet szerepel, érdemesebb a lábjegyzeteket jellel ellátni. Ezt úgy érhetjük el, hogy a footnote számláló kiíratását a már jól ismert módon átváltoztatjuk \fnsymbol-ra: \renewcommand{\thefootnote}{\fnsymbol{footnote}}. A magyar standard szerint ilyenkor a lábjegyzetek számozása minden oldalon eggyel ( -gal) kezdődik. Ha az automatikus számozástól eltérő számot szeretnénk megjeleníteni, akkor azt \footnote[új szám]{szöveg} módon írva tehetjük meg. 35 Majd ismét a legegyszerűbb formát iii) használva folytatódik az eredeti számozás. Dobozokból iv) nem tudunk kiíratni lábjegyzetet. Ha ez mégis szükséges, cselhez kell folyamodnunk: a dobozban el kell helyezni a lábjegyzet jelét a \footnotemark[szám] paranccsal, majd dobozon kívül meg kell adnunk a lábjegyzet szövegét a \footnotetext[szám]{szöveg} paranccsal. Ilyenkor sajnos az automatikus számozás felfüggesztődik, így léptetnünk is kell a számlálót v). Ha a footnote számláló aktuális értékét akarjuk kiíratni, akkor a szögletes zárójelek között konkrét szám beírása helyett használjuk a \value{footnote} értékkiírató parancsot! 1 Mivel itt a book stílust használjuk, a lábjegyzetek számokkal vannak jelölve. A számok és a lábjegyzet szövegének megjelenési formáját a stílusfájlok állítják be. 2 A lábjegyzet jele előtt nem szabad szóközt hagyni! A magyar standard szerint. (Itt le is nulláztam a számlálót.) A magyarban ekkor a,, stb. forma a szokásos, sajnos az \fnsymbol nem ezt produkálja. Az \fnsymbol-ban ráadásul csak 9 jel van. 35 Ilyenkor az automatikus számozás felfüggesztődik. iii) Itt újra a \footnote{szöveg} forma szerepel, csak a számláló kiíratását definiáltam át. iv) Ez például egy \fbox-hoz tartozik. v) Az ismert módon, a \stepcounter{számláló} paranccsal. 14

16 FEJEZET 5. LÁBJEGYZETEK 15 A minipage környezet az általa tartalmazott lábjegyzeteket a saját területe alján jeleníti meg. a Kisbetűvel íródik, és értéke eggyel kezdődik. Számlálója az mpfootnote. Itt is lehet d alkalmazni a különböző a, már ismert formákat a. d Ha akarjuk... a Számban és formában is Kiíratási formák megváltoztatása Ha meg akarjuk változtatni az alap kiíratási stílusokat, többek között az alábbi lehetőségeket használhatjuk. A lábjegyzetek közötti távolságot a \footnotesep parancs határozza meg. Értékének megváltoztatása a \setlength{}{} és \addtolength{}{} parancsokkal történhet. A vonalat a \footnoterule parancs jeleníti meg. Megváltoztatására példa: \renewcommand{\footnoterule}{\kern-3pt\noindent \rule{.5\textwidth}{.4pt} \vspace{2,6pt}}. Ez már ugyanolyan helykihagyásokkal 6, de hosszabb vonallal választja el a lábjegyzetet a szövegtörzstől. A szövegtörzstől való távolságot a \skip\footins határozza meg. Átállítása pl. \addtolength{\skip\footins}{1mm} módon történhet A footnote csomag és opciói Betöltése tehát a \usepackage[opció]{footnote} módon történhet. Használható opciói: perpage Oldalanként újrakezdi a lábjegyzetek számozását (mint a footnpag csomag alkalmazása esetén). para A lábjegyzetek nem különálló bekezdésekben, hanem egyetlen bekezdésben jelennek meg (mint az fnpara csomag használata esetén). symbol Az alkalmazott jelek az \fnsymbol jelei lesznek. marginal A \footnotemargin 7 parancs felelős a lap alján megjelenő lábjegyzetek jeleinek margótól mért távolságáért. A jelek balra igazítva jelennek meg. flushmargin Ua., csak a lábjegyzetek jelei jobbra igazítva jelennek meg. norule A lábjegyzeteket a szövegtörzstől elválasztó vonal nem jelenik meg. 6 A \noindent parancsot ne hagyjuk ki! 7 Átállítása a hosszakat átállító parancsokkal történhet. Lásd például a \footnotesep parancsnál.

17 6. fejezet Dobozok A \hbox helyett használhatjuk a L A TEX-ben az \mbox{...}-ot 1. Ha meghatározott hosszúságú vízszintes dobozt akarunk létrehozni, használjuk a \makebox[szélesség][l r]{...} parancsot, amely alapértelmezésben azaz ha sem [l] sem [r] paramétert nem adunk meg középre illeszt. Bekeretezett dobozokat készítenek az \fbox és \framebox parancsok, melyek használata és szintaktikája megegyezik az előző parancsokéval. Paraméterei: \fboxrule, \fboxsep. Ha egy bekezdést akarunk dobozba helyezni, használjuk a jó \parbox[t b c][magasság][t b c s]{szélesség}{...} parancsot, amely majdnem tökéletesen működik. Ez egy olyan doboz, amely alapértelmezésben középre helyezett ([c]), de ezt a [t], illetve [b] beállításokkal meg tudjuk változtatni. A [magasság] 2 után a szöveg dobozban elfoglalt helyzetét adjuk meg: [t]: tetejéhez, [b]: aljához, [c]: közepéhez, [s] 3 : egyenletesen elosztva. A szélesség a doboz vízszintes méretét határozza meg. Ebbe azonban csak egyetlen bekezdést írhatunk. Ezt pedig oda lehet tenni, ahová csak kedvünk tartja, és ha akarjuk, az \fbox paranccsal be is keretezhetjük. Ha ennél többet akarunk, azaz egy teljesen különálló kis lapot kívánunk létrehozni az adott lapon belül, a minipage környezetet használhatjuk, amelynek szintaktikája a a következő: \begin{minipage}[t b c][magasság][t b c s]{szélesség} A doboz tartalma. \end{minipage} Ebben létrehozhatunk több bekezdést is, nem csak egyet. Itt a lábjegyzetek is a lapocskához fognak tartozni. a Paraméterek megadása: lásd a \parbox parancsnál. Lehetőség van szövegek egyszerű módon való felemelésére és lesüllyesztésére is. Ezeket a mozgatásokat a \raisebox{dimenzió}{...} paranccsal érhetjük el, ahol pozitív dimenzió megadása esetén emelést, negatív megadása esetén pedig süllyesztést végzünk. 1 Ez ugyanolyan tulajdonságú, mint a \hbox. 2 Magasság megadása esetén kötelező megadni a külső helyzetet, míg a szöveg belső elhelyezésére alapértelmezett a [t]. 3 Az [s] sajnos csak a minipage környezetnél működik, hatása ott is csak lábjegyzet létezése esetén látható. 16

18 FEJEZET 6. DOBOZOK 17 Érdekes parancs még a \rule[emelés]{szélesség}{magasság} is. Ebbe a témakörbe taroznak még a dobozdefiniálások is, amelyekhez a következő parancsokat használhatjuk: \newsavebox{\elso} \savebox{\elso}[szélesség]{...}.... \usebox{\elso}...

19 7. fejezet Táblázatok Tabulált táblázatokat a tabbing környezeten belül, szokványos táblázatokat a tabular környezeten belül, mátrixokat az array környezeten belül hozhatunk létre Tabulátorok a tabbing környezet Az adott környezet illesztési pozícióit a \= paranccsal, az illesztési helyeket a \> paranccsal adhatjuk meg. Ha formátumsort akarunk használni, azt a \kill paranccsal jelölhetjük ki (ekkor ez a sor nem jelenik meg). Egy egyszerű példa a tabbing környezet használatára: \begin{tabbing} \emph{megoldások.} \= 1. \= Ezen környezeten belül... pl.\\ \> \> a következ\h o módon: \verb-v\a ersz\a \i v\a o- (= vérszívó).\\ \> 2. \> Meg kell nézni a\\ \> \> \LaTeX\ kezd\h oknek és haladóknak cím\h u könyv 221. oldalát. \end{tabbing} Sajnos azonban e környezeten belül speciális szerepe van a \ és \ parancsoknak is, így hivatalosan ezek egyike sem használható ékezetesítésre, ennek következtében azonban az áéí stb. formák sem. Ez utóbbi ugyan az alábbi példával megcáfolódik, de arra az esetre, ha mégis előbukkanna ez a probléma, most megnézzük a megoldásokat. Megoldások. 1. Ezen környezeten belül a \a ékezetesítő parancs használható pl. a következő módon: v\a ersz\a \i v\a o (= vérszívó). 2. Meg kell nézni a L A TEX kezdőknek és haladóknak című könyv 221. oldalát. Kovács Katalin Fizika 10:00 C 345 László Matematika 9:00, 14:50 K 321 Norbert Kémia 15:50 M 125 Kispatakfalvi Zita Földrajz tegnapelőtt felmondott 7.2. Táblázatok a tabular környezet Ez a környezet alkalmas a klasszikus értelemben vett táblázat elkészítésére. A környezetnek két formája létezik: \begin{tabular}[vert. poz.: t b]{oszlopok formátuma} 18

20 FEJEZET 7. TÁBLÁZATOK 19 \begin{tabular*}{szélesség}[vert. poz.: t b]{oszlopok formátuma} A szélesség a táblázat szélessége lesz, azaz az utóbbi forma adott szélességű táblázat létrehozását teszi lehetővé. Az oszlopok formátumának megadásánál használhatjuk például a következőket: l, r, c,, p{szélesség}, (= szomszédos oszlopok közé beszúrandó szöveg}, *{n}{oszlop(ok) form.}, A környezetben használható parancsok: \\, &, \hline \cline{első oszlop utolsó oszlop}, \multicolumn{n}{oszlopform.}{szöveg}, Táblázat Név évf. összeg Megjegyzés Kiss Anita V Ft A múlt év végén teljesített minden rábízott feladatot, és még egy kicsit többet is. Kovács Koloska III Ft Nem teljesített semmit. Összesen: Ft És akkor ez itt a legvége a szövegünknek.

21 8. fejezet Hivatkozások A L A TEX-nek, minden kiegészítő csomag nélkül is számos lehetősége van hivatkozások, kereszthivatkozások alkalmazására. A hivatkozások olyan parancsok, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy a L A TEX által automatikusan generált számokat ne explicit formában kelljen a szövegünkben beírni, hanem azok a hivatkozott számokkal együtt változzanak. Ezek közül a parancsok közül nézünk most meg néhányat Kereszthivatkozás Rögtön a fejezet elején, a fejezet címének megadása után elhelyeztünk egy címkét, amely ennek a fejezetnek a számát fogja eltárolni: \label{hiv}, de ezt helyettesítettük egy kicsit bonyolultabb címkével: \label{fej:hiv}, ami lehetőséget ad a címkék egységesebb módon való kezelésére. A \label{hiv} vagy \label{fej:hiv} módon megadott címke elhelyezése esetén módunkban áll két dologra is hivatkozni: 1. Hivatkozhatunk a címkével megjelölt, számlálóval rendelkező résznek a címke megadásánál élő számára (pl. 6), illetve összetett számára (pl. 1.6) a \ref{hiv} vagy \ref{fej:hiv} parancs beírásával. 2. Hivatkozhatunk arra az oldalszámra, amelyre a címke került a \pageref{hiv} vagy \pageref{fej:hiv} formában paraméterezett parancs beírásával. Példa: Mint azt a Hivatkozások (8. fejezet, 20. oldal) című fejezetben láthatjuk, a L A TEX több lehetőséget is felkínál hivatkozások beillesztésére. A kereszthivatkozások (8.1. alfejezet, 20. oldal) területén is kellemes környezetet biztosít. Megoldás:... \chapter{hivatkozások} \label{fej:hiv}... 20

22 FEJEZET 8. HIVATKOZÁSOK 21 Mint azt a Hivatkoz\ asok (\ref{fej:hiv}{.}~fejezet, \pageref{fej:hiv}{.}~oldal) cím\h u fejezetben láthatjuk, a \LaTeX\ több lehet\h oséget is felkínál hivatkozások beillesztésére. A kereszthivatkozások\label{alfej:kereszt} (\ref{alfej:kereszt}{.}~alfejezet, \pageref{alfej:kereszt}{.}~oldal) területén is kellemes környezetet biztosít. A fenti módszerrel megjelölhetünk bármilyen számlálóval ellátott szövegrészt. A számláló lehet általunk létrehozott is. Példa: A minta kedvéért mégegyszer hivatkozunk e fejezetre bemutatván, hogy az oldalszámok a helyesek maradnak (8. Hivatkozások, 20. oldal). Megoldás: A minta kedvéért mégegyszer hivatkozunk e fejezetre -- bemutatván, hogy az oldalszámok a helyesek maradnak (\ref{fej:hiv}{.}~hivatkozások, \pageref{fej:hiv}{.}~oldal) Irodalomjegyzék Ha csak egyszerű módon akarunk irodalomjegyzéket/felhasznált irodalom listát létrehozni, használhatjuk a L A TEX \begin{thebibliography}{hivatk. jel minta} listaelemek \end{thebibliography} környezetét. Ebben az esetben a szöveg többi részében hivatkozhatunk is ezekre a listaelemekre. Ehhez aznoban az kell, hogy a listaelemeket a következő módon adjuk meg: \bibitem[kiírandó szám/jel]{hivatkozási címke} a mű adatai Ezt akkor használjuk, ha valamilyen különlegesebb számozást akarunk létrehozni. Ha nem írunk szögletes zárójelet, a listaelemek arab számmal folyamatosan számozódnak: \bibitem{hivatkozási címke} a mű adatai A szövegen belül az irodalomjegyzékbeli elemekre a \cite{hivatkozási címke lista} paranccsal hivatkozhatunk, amely kiírja az automatikusan létrejött vagy az általunk megadott számo(ka)t vagy jel(ek)et. A hivatkozási címke lista elemeit vesszővel választjuk el. Ha valamilyen egyéb információt is akarunk hozzáfűzni a szövegbeli hivatkozáshoz, azt szögletes zárójelek között, \cite[plusz info]{hivatkozási címke lista} módon tehetjük meg. Ilyen lehet például, hogy 7. oldal.