Diákotthon Pedagógiai Programja. nevelési terve. Gyömrő Teleki kastély. Készült: március 23.

Átírás

1 Diákotthon Pedagógiai Programja és nevelési terve Gyömrő Teleki kastély Készült: március 23. Hatályba lép:2013. szeptember 01. Készítette: Varga Imréné diákotthon vezető ig.h.

2 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ... 3 II. HELYZETELEMZÉS RÖVID ISMERTETŐ: SZEMÉLYI FELTÉTELEK HUMÁN ERŐFORRÁS ALAKULÁSA A DIÁKOTTHON SZERVEZETI EGYSÉGÉNEK FELÉPÍTÉSE DIÁKOTTHONBAN NEVELŐ - OKTATÓ MUNKÁT VÉGZŐK VÉGZETTSÉGÜK ALAPJÁN A DIÁKOTTHON TOVÁBBKÉPZÉSI TERVE III. A KOLLÉGIUM NEVELÉSI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLKITŰZÉSEI ALAPELVEK, ÉRTÉKEK ÉS CÉLOK: GYERMEKKÖZPONTÚ INTÉZMÉNY MEGVALÓSÍTÁSA A KOLLÉGIUMI NEVELÉS FELADATAI: IV. A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSE SZEMÉLYI FELTÉTELEK, ELVÁRÁSOK: TÁRGYI, KÖRNYEZETI FELTÉTELEK, ELVÁRÁSOK A KOLLÉGIUMBAN: A KOLLÉGIUMI ÉLET MEGSZERVEZÉSE: A KOLLÉGIUM KAPCSOLATRENDSZERE: A TANULÓK KOLLÉGIUMI NAPIRENDJE: V. A TANULÓK ÉLETRENDJE, TANULÁSA, SZABADIDEJE SZERVEZÉSÉNEK PEDAGÓGIAI ELVEI A KOLLÉGIUM ÁLTAL KÖTELEZŐEN BIZTOSÍTANDÓ FOGLALKOZÁSOK: SPECIÁLIS ISMERETEKET ADÓ FOGLALKOZÁSOK: AZ ÉRTÉKEK MEGVALÓSULÁSÁNAK FORMÁI A NAPI GYAKORLATBAN VI. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS: VII. A TANULÓK FEJLŐDÉSÉT, TEHETSÉGGONDOZÁSÁT, FELZÁRKÓZTATÁSÁT, PÁLYAVÁLASZTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ELVE SZOCIALIZÁCIÓ MUNKÁRA NEVELÉS KOMMUNIKÁCIÓ HAZAFISÁG VIII. A KOLLÉGIUM HAGYOMÁNYAI ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSNEK TERVE A DIÁKOTTHON HAGYOMÁNYRENDSZERE IX. ISKOLÁVAL, A SZÜLŐVEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ISKOLÁVAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI X. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓKNAK SZERVEZETT FELZÁRKÓZTATÓ, TEHETSÉGGONDOZÓ, TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉST SEGÍTŐ FOGLALKOZÁSOK TERVE FELZÁRKÓZTATÁST SEGÍTŐ PROGRAM AZ ÖNKÉPZŐ KÖRÖK EGYÉNI PROGRAMJAI A TEHETSÉGGONDOZÁSHOZ XI. KOLLÉGIUMI KÖZÖSSÉGI ÉLET FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZEREI, ESZKÖZEI, MŰVELŐDÉS ÉS SPORTOLÁSI TEVÉKENYSÉG SZERVEZÉSÉNEK ELVEI DIÁKOTTHONI KÖZÖSSÉGEK FELÉPÍTÉSE, JELLEGE, MŰKÖDTETÉSI MECHANIZMUSOK XII. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK

3 1. FELADATOK: TEVÉKENYSÉGEK XIII. A KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK KERETPROGRAM TERVE BEVEZETŐ TANULÁS ÉNKÉP, ÖNISMERET. PÁLYAORIENTÁCIÓ EURÓPAI AZONOSSÁGTUDAT. EGYETEMES KULTÚRA KÖRNYEZETTUDATOSSÁG TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉG FELKÉSZÜLÉS A FELNŐTT SZEREPRE. AKTÍV ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS. GAZDASÁGI NEVELÉS HON- ÉS NÉPISMERET XIV. A KOLLÉGIUMBAN FOLYÓ NEVELŐ OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE A PEDAGÓGIAI ELLENŐRZÉS SZÍNTEREI AZ INTÉZMÉNYBEN A DIÁKOTTHONBAN ÉLŐ TANULÓKRA IRÁNYULÓ ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZER XV. ESZKÖZ ÉS FELSZERELÉSJEGYZÉK MELLÉKLET

4 I. BEVEZETŐ 3

5 A kollégiumi alapprogram meghatározza és kijelöli a kollégiumi szakmai pedagógiai tevékenység fő területeit, a szakmai fejlesztés irányait. Az alapprogram a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet (továbbiakban: Nat) kiemelt fejlesztési feladataihoz illeszkedve, azokat érvényesítve elősegíti a tanulók sokoldalú fejlesztését, nevelését, oktatását. Tartalmi iránymutatásként szolgál a kollégiumok pedagógiai programjának elkészítéséhez úgy, hogy egyidejűleg tág teret enged a szakmai önállóságuknak. Az alapprogram a Nat fejlesztési feladatait, az iskolai nevelés-oktatás közös értékeit, valamint alapvető céljaihoz igazodva meghatározza a kollégiumi nevelés céljait és feladatait, alapelveit, általános kereteit, a működéssel és a kollégiumi élet szervezésével kapcsolatos feltételeket, elvárásokat. Az alapprogram minőségfejlesztési szabályozó dokumentum is, melynek tartalmához, az abban meghatározott célokhoz a kollégiumoknak hozzá kell igazítaniuk minőségfejlesztési programjaikat. Az alapprogram azokra a hazai és európai nevelési értékekre, kollégiumi hagyományokra, tapasztalatokra épít, amelyek megalapozták a jelenlegi magyarországi kollégiumi nevelést, különös tekintettel a humanista, nemzeti, közösségi értékekre, a tudás- és kultúraközvetítésben, a tehetséges tanulók kiválasztásában és gondozásában, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában, az esélykülönbségek csökkentésében elért eddigi eredményekre. A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs elegendő lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, a kisebbségi oktatásra, illetve akiknek a család nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium a környezet, a helyi társadalom, a beiskolázási körzet sajátosságait, partnereinek igényeit, továbbá a társadalmi elvárásokat figyelembe véve végzi munkáját. 4

6 A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy segítse a tanulókat a hátrányok leküzdésében, hogy esélyeket teremtsen, biztosítsa az integrációt, a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz és ezáltal az életminőség javítását, elősegítse a társadalmi mobilitást. Fontos szerepe van az egész életen áttartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség fejlesztésében és a felzárkózás segítésében. A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt. A kollégium - megfelelő pedagógiai környezet biztosításával - elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló kisközösségekben a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával képes speciális pedagógiai feladatok megoldására, például bizonyos gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására, versenysportoló, művészeti képzésben részesülő diákok nevelésére, felsőoktatási tanulmányokra való felkészítésre, az együttműködési, a tanulási és a motivációs zavarok korrekciójára. Adottságainál fogva alkalmas lehet arra, hogy egy lakóközösség pedagógiai, kulturális központjává válhasson. 5

7 II. HELYZETELEMZÉS 5

8 1. Rövid ismertető: Intézményünkben a diákotthon a 23 hold parkosított területen elhelyezkedő a múlt században épült Teleki kastélyban került kialakításra, ahol hétfőtől péntekig a családi háttérrel rendelkező 6 24 éves tanulók elhelyezése biztosított. Felvételi terület Pest megye egész területe. A diákotthon az intézményen belül működő önálló szakmai egység, az intézmény szerves része. Szakmai feladata a diákotthonba felvett tanulók életkörülményeinek megteremtése, a nevelés feladatainak megvalósítása, a személyiségzavarok korrekciója, az iskolai tanulmányi munka segítése, szükség szerint kapcsolattartás a szülőkkel, a gyermek és ifjúságvédelmi központtal, a családsegítővel és azok gyámügyi munkatársaival. Legfontosabb célunk a többi szervezeti egységgel harmonizálva az egészséges életmódra, az önálló munkavégzésre való nevelés, valamint törekvés egy teljes értékű felnőtt életmódra, társadalmi integrációra. A tanulói gyermekközösség az értelmileg akadályozottnak és tanulásban akadályozottnak minősített sajátos nevelési igényű gyermekek közössége. Jelenleg növendékeink 8-10 fős hálókban laknak a kastély mindkét szintjén kialakított diákotthonban, életkorilag heterogén csoportban. A csoport kialakításában lehetőség nyílik az egyéni megsegítésre, a tanulók körében is. A Diákotthon a munkát szeptember 1-én a Teleki kastély két szintjén kezdte. Jelentős változás következett be a Gyermekotthon kiköltözésével. Kisebb létszámú csoportok kialakítása valósulhatott így meg, a hálótermek szellősebbek lettek. 6

9 A diákotthon befogadó létszáma 80 fő, melyet 9 hálótermi csoportban helyezünk el. A 9 hálóterem közül három hálóterem a lányok elhelyezését szolgálja. A lányok hálói az emeleten találhatók, míg a fiúk hálótermei a földszinten vannak. Az épületen belül mindkét szinten található egy egy zsibongó, mely helyt ad különböző rendezvényeknek, televíziózásnak. Közvetett partnereink segítségével sikerült kialakítani egy számítógépes termet. Rossz időben a szabadidő aktív eltöltését segíti a sportszoba. Nagy jelentőségű, hogy 2001-ben megtörtént a vizesblokk teljes felújítása és a diákotthonhoz tartozó ebédlő mennyezetének felújítása. Az épület alagsorában a kiszolgáló és technikai helyiségek találhatók, melyek a diákotthon működését segítik. Ezek közül 1998-ban a konyha és a kazánház felújítása történt meg, mellyel egy időben a fűtésrendszer az olajüzemeltetésről gázüzemeltetésre való áttérése is megvalósult november 5.-e óta külső cég üzemelteti. A mosoda jelenlegi állapotában munkavédelmi szempontból is felújításra szorul. A diákotthon nyílászáróinak cseréje részben megtörtént. A további felújítás is szükségszerű lenne mivel a nyílászárókon keresztül a helyiségekbe beáramló hideg levegő miatt a diákotthon fűtése alacsonyabb hatékonyságú. A mindennapos testedzés biztosítására a diákotthonban élő gyermekeknek a kastély épületében tornaszoba, sportpálya és a játszótér áll rendelkezésére. A játszótér felszereltsége javult, pályázat útján elnyert új fajátszótér felállításával. A szabadidő kellemes eltöltéséhez hozzájárul a tanulók érdeklődésének, képességének megfelelő iskolai és diákotthoni szakkörökben való részvétel, valamint a tömegsport foglalkozások látogatása. A délutáni foglalkozások rendszerébe beépülnek a különböző klubfoglalkozások, melyeken népi játékokat, népi szokásokat ismernek meg a gyerekek, megtanulnak sakkozni, modellezni, ismerkednek a számítógéppel, táncolnak és zenét hallgatnak. 7

10 A diákotthon működési rendje kéthetes ciklusokat foglal magába: minden második hétvégén a tanulóknak kötelezően hazautaznak. Ezáltal biztosítottuk, hogy a tanuló hétvégi szabadidejét a családban a családdal tölthesse. Ezzel a törekvésünkkel a szülőkben partnerekre találtunk. Ez a rendszer a működési költségeinket illetően megtakarítást jelent. 8

11 2. Személyi feltételek Az önálló szakmai szervezeti egység irányítását egy igazgatóhelyettes munkakörben foglalkoztatott szakember látja el. Jelenleg a két szinten a csoportokban 5 nevelőtanár, 10 gyermekfelügyelő akik közül 4 éjszakai szolgálatot lát el. A gyermekek folyamatos egészségügyi felügyeletét az orvos mellett 1 ápolónő végzi. Bár beteg gyereket csak nagyon indokolt esetben ápolunk hosszabb ideig, az orvosi szoba mellett kialakításra került a betegszoba is. Az ápolónő kíséri a gyerekeket szakorvosi vizsgálatra, valamint ő gyűjti be és kezeli a kötelező egészségügyi igazolásokat, dokumentumokat. A tanulók napi ötszöri étkeztetését külső cég konyhája látja el. Bár a diákotthon önálló szervezeti egység szakmailag, gazdálkodását az intézmény gazdasági irodáján dolgozók végzik. A helyiségek tisztaságáról a takarítónők gondoskodnak. 3. Humán erőforrás alakulása Diákotthon vezető Nevelőtanár Gyermekfelügyelő Szabadidő szervező Gyógypedagógiai asszisztens Ápolónő

12

13 4. A diákotthon szervezeti egységének felépítése Diákotthon-vezető igazgatóhelyettes Ápolónő Munkaközösség-vezető Technikai dolgozók: - takarítónők - fűtő Csoportvezető nevelő tanárok Gyermek és ifjúsági felügyelők 11

14 5. Diákotthonban nevelő - oktató munkát végzők végzettségük alapján Egyéb Szakterület Gyógypedagógusok Pedagógiai főiskola Óvónő Egyetem Főiskola Szakirányú Képesítés nélküli tanfolyam Szervezeti egység vezető 1 Nevelőtanárok Gyermekfelügyelők 8 2 Ápolónő 1 Takarítók 2 Fűtő, karbantartó 1 Összesen: A diákotthonban a pedagógiai szakos ellátottság 75%-os! 12

15 6. A diákotthon továbbképzési terve Név Munkakör Továbbképzés jellege Varga Imréné Diákotthon vez. ig.h főiskola szociálpedagógus képzés 13

16 III. A KOLLÉGIUM NEVELÉSI ALAPEL- VEI, ÉRTÉKEI, CÉLKITŰZÉSEI 14

17 1. Alapelvek, értékek és célok: A kollégiumi nevelés célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával. A kollégium - céljai elérése érdekében - gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert működtet az alábbiak figyelembevételével: a) az Alkotmányban biztosított állampolgári és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; b) demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés elveinek alkalmazása a Nat által megfogalmazott elvekkel és kiemelt fejlesztési feladatokkal összhangban; c) a kollégiumi tanulók, a csoportok és közösségek iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben; d) a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése, az öntevékenység és az ifjúsági önszerveződési formákba való bekapcsolódásának támogatása, a tanulói önszerveződő képesség folyamatos fejlesztése és felhasználása; e) a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal, az intézmény környezetében levő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés; f) a kollégiumi tanulók, valamint a kollégiumi nevelő-oktatómunka rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű vezetéssel, szervezéssel és pedagógiai gyakorlattal való fejlesztése; g) a nevelési folyamatban részt vevők - szülő, tanuló, tanulói csoportok és közösségek, a kollégiumi és iskolai tantestület, a küldő és befogadó környezet 15

18 - számára elfogadott norma- és követelményrendszer alkalmazása, melynek jellemzője a rendszeresség és a következetesség; h) kulturált, ösztönző környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása; széleskörű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása; i) az integrált nevelés megvalósítása; j) orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógia módszerek alkalmazása; k) az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vétele, az egyéni bánásmód alkalmazása; l) a nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat, valamint a nemzeti az etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. További célok: - Erkölcsi érzelmi és szociális védelmet nyújt a tanulóknak. - Egyéni képességek kibontakozásának támogatása. - Családból hozott értékek megőrzése, fejlesztése, korrigálása. - Biztosítja az iskolai követelmények teljesítésére való felkészülést, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást. - Segíti a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását. - Önismeret, a közösségi kapcsolatok kialakítása, a szociális képességek fejlesztése. - Egyéni tanulás, módszerek elsajátítása, életviteli szokások kialakítása és az egészséges életmódra nevelés. - Környezetvédelemre nevelés. - Az együttélésben a kollégista tapasztalja meg a másik ember elfogadásának, segítségének és megbecsülésének fontosságát. 16

19 - A kollégista személyiségének etikai és esztétikai ismereteinek, jellemének, identitásának, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása és fejlesztése. - A szabadidő hasznos és örömteli eltöltésének megszervezése. Az értelmi fogyatékosok (mentálisan sérültek) a sajátos nevelési igényű tanulók egyik alcsoportját képezik. Személyiségük fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű örökölt, vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, emellett a nem kifejezetten intellektuális területeken is jelentkezhetnek eltérések. Az enyhe értelmi fogyatékosok fejlődése igen változatos, attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőjük: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek egyébként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Különleges nevelési szükségleteiknek megfelelő rendszeres gyógypedagógiai oktatás-terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet. A tanulásukban akadályozott, enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos tanulók és szüleik az iskolarendszerbe kerülve érezhetnek egyfajta megkülönböztetést a környezet részéről. Bizonytalanságok, kételyek veszik körül a szülőt, egészen 17

20 odáig, míg azt nem tapasztalja, hogy az iskola gyermeke számára törődést, odafigyelést, segítséget, érzelmi biztonságot, egyéni bánásmódot jelent. A nehézségeket gyerek-szülő és a gyógypedagógus (szakember) együtt, egymást támogatva küzdi le napról-napra az évek során, hogy az iskola falait elhagyva a mottónk jegyében Mert ránk is szükség van, pont miránk a kétkezi becsületes munkára is oktatott, felkészített, már-már felnőtt fiatalok hagyják el az iskola védőfalait, hogy több-kevesebb segítséggel megkezdhessék önálló, saját felnőtt életüket a társadalom által diktált kihívások leküzdését. A fentiek alapján fontossági sorrend felállítása nélkül az iskola értékrendjét a következőkben összesítjük: 18

21 2. Gyermekközpontú intézmény megvalósítása. Figyelembe kell venni a tanulási akadályoztatottságot, s a kisebb-nagyobb organikus defektusból adódó jelentős pszichés sérülést is. A pedagógiai folyamat tervezésénél, a cél-feladat megjelölésénél a társadalmilag meghatározott beilleszkedési elvárásokhoz kell megformálni a mi tanulói populációnk felkészítését. A tantárgyakban meghatározható tudásszintet, azaz a tanulási folyamatot nem lehet lineáris folyamatban tervezni a részképességek eltérő arányú fejletlenségei miatt. Mivel a szocializációs folyamat a gyermek mindenkori közegében állandóan hat, figyelemmel kell lenni arra a tényre is, hogy a tanuló otthoni környezete is jelentősen eltérhet a normál populációnál tapasztaltakétól. A fenti állítás két tapasztalati tényre vezethető vissza: - Ráhagyó, elnéző esetleg kényeztető szülők. - A szülők valamelyike szintén értelmi fogyatékos. Mindezen okok figyelembevételével a célorientált feladatokat, azok megvalósíttatását, begyakoroltatását egyénre szabottan kell tervezni, megvalósítani. A tanulási folyamat tantárgyakra lebontott, illetve a szociális tanulás vonatkozásában erős érzelmi megerősítés, kompenzáló nevelési gyakorlat szükséges. Tanulóink jövőképe, egyéni boldogulása jóval szűkebb megvalósulási tartományban realizálódik, ami az életre történő tervezésnél, felkészítésnél nem hagyható figyelmen kívül: - A tanulók körében a zökkenőmentes iskolai, diákotthoni beilleszkedés előkészítése. - Az intézmény területén az élményben gazdag környezet biztosítása, melyben lehetőség adódik a napi sikerélmények megélésére, a kudarcok lehetőség szerinti elkerülésére. 19

22 - Óvó- védő környezet biztosítása, melyben a tanuló biztonságban érzi magát, szívesen tartózkodik, mely elsősorban az intézmény felnőtt dolgozóival kialakított egyéni kapcsolatrendszereken keresztül valósulhat meg. - A tanulásában akadályozott gyermek személyének elfogadása a közvetlen környezetében és a tágabb (városi) környezetben, az emberi értékeinek megbecsülése. - Az intézménybe kerülés időpontjától kezdődően törekvés a szociális háttérből adódó hátrányok kiegyenlítésére. - Kicsi kortól kezdődően reális, folyamatos önértékelésre nevelés. - A család, a szülő bevonása a fenti célok sikeres és minél hatékonyabb megvalósításába. 3. A kollégiumi nevelés feladatai: A kollégista diákok személyiségének, egyéni tulajdonságainak, családi körülményeinek megismerése, az elfogadó, bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony létrejöttétől kezdődően tervezetten történik. A hatékony és eredményes kollégiumi pedagógiai munka egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres együttműködés során segítsék a tanulók személyiségfejlődését. A kollégiumi nevelés feladata különösen az alábbi területek fejlesztése: Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése 20

23 IV. A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSE 21

24 1. Személyi feltételek, elvárások: A kollégiumban a nevelési feladatokat - a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényben (továbbiakban: Kt.) meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező - kollégiumi nevelőtanár látja el, aki a) a nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végzi munkáját, b) rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezik, c) képes a nevelési folyamat megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártas a különböző pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásában, d) egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgálhat a kollégisták számára, e) megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezi előtérbe, f) képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére, g) képes a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani, h) képes a konfliktusok eredményes kezelésére, i) folyamatosan együttműködik munkája során a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel, intézményekkel, kisebbségi szervezetekkel, önkormányzatokkal, a szülőkkel és más, a tanulók nevelésében érintett partnerekkel. A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása kell, hogy jellemezze. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényezőként hat a kollégisták mindennapjaiban. 22

25 2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban: A kollégium személyközpontú környezet kialakítására törekszik. Ennek során a kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti - a jogszabályi előírásoknak megfelelően - a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális-, a sport- és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről. 3. A kollégiumi élet megszervezése: A kollégium - belső életének szabályozása során - biztosítja a gyermekek és ifjak optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai - a jogszabályi keretek között - a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet belső szabályozását a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve alakítja. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A kollégiumnak biztosítani kell, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. 23

26 Lehetővé kell tenni, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősíti a kollégiumi közösség együvé tartozását. 4. A kollégium kapcsolatrendszere: A kollégium nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, illetve a tanuló törvényes képviselőjével, szülői szervezetekkel (közösségekkel), a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel, szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, valamint veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal, a település - a tanulók nevelésében érintett - intézményeivel, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal. A kapcsolatok kialakításában, gazdagításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményező. A kollégiumok pedagógiai programjukban rögzítik a szülőkkel és az iskolákkal való kapcsolattartás és együttműködés formáit, melyek alkalmazkodnak a kollégium feladataihoz. 24

27 5. A tanulók kollégiumi napirendje: 6, ébresztő, reggeli tisztálkodás és a szobarend kialakítása. 7, 00 - reggeli. 7, 30 indulás az iskolába. A reggeli szervezési feladatok elvégzéséért a mindenkori éjszakai szolgálatot ellátó gyermekfelügyelő a felelős. 12, 00-14, 00 óráig történik a csoportok ebédeltetése, beosztás alapján, az iskolai órarendnek megfelelően. 14, 00-15, 00 óráig szabadidős foglalkozás, mely idő alatt a gyerekek részt vesznek a különböző iskolai és diákotthoni szakkörökön. 15, 00-16, 30 óráig tanulási képesség fejlesztése. 16, 30 uzsonna. 16, 30-18, 00 óráig szabadidős foglalkozások. 18, 00 vacsora. 18, 30-19, 00 óráig egyéni szabadfoglalkozás. 19, 00-20, 00 óráig fürdés, TV nézés, meseolvasás stb. 20, 00-22, 00 óráig folyamatos lefekvés. A délutáni szervezési feladatok elvégzéséért a gondozási munka területén a gyermekfelügyelők, a nevelő oktató munka feladatainak megvalósításában a csoportvezető nevelőtanárok a felelősek. 20,00 órától 08,00 óráig gyermekfelügyelő teljesít éjszakai szolgálatot. A diákotthoni foglalkozásokon való részvétel, a csoportokon belül meghatározott, órarend szerint történik. A délutáni szakkörökről, hittanról és szabadidős foglalkozásokról a tanuló, fegyelmezési eszközként nem tiltható el. 25

28 A diákotthon délutáni foglalkoztatási területei: Sport. Számítástechnika. Rajz és origami. A felsorolt tevékenységek heti rendszerességgel szerveződnek. 26

29 V. A TANULÓK ÉLETRENDJE, TANULÁ- SA, SZABADIDEJE SZERVEZÉSÉNEK PEDAGÓGIAI ELVEI 27

30 A kollégium - igazodva a Kt. rendelkezéseihez - a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket - annak céljától, jellegétől függően - kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. Külön figyelmet fordít a nemzeti és etnikai sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. 1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások: 1.1. Felkészítő, fejlesztő foglalkozások, amelyek megszervezése során a kollégium kitüntetett figyelmet fordít a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, e téren is feltárja és figyelembe veszi a tanulók személyiségének az egyéni sajátosságait, ezen belül: 1.2. Tanulást segítő foglalkozások, amelyek az alábbiak lehetnek: a) rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás, b) előzetes felmérésen alapuló, differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozás, a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának, a sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatásának biztosítása, c) az ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök 1.3. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások, amelyek az alábbiak lehetnek: a) tematikus csoportfoglalkozások a jelen rendeletben előírt témakörök, időkeretek és szervezési keretek figyelembevételével, 28

31 b) általános - kollégiumi, iskolai élethez kapcsolódó - csoportfoglalkozás, - elsősorban a kollégiumi csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események megbeszélése, értékelése. 2. Speciális ismereteket adó foglalkozások: 2.1. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: Ezeken a foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére; 2.2. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: - a szabadidős foglalkozásokon szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önellátás képességének fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása; - a foglalkozások során hangsúlyt kap a gyermekek és ifjak irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek, kreativitásának, multikulturális érdeklődésük és toleranciájuk fejlesztése, a nemzetiségi és etnikai kisebbségekhez tartozó kollégista tanulók pedig külön figyelmet és módot kapnak az anyanyelvi, nemzetiségi kultúrához való kötődésük erősítéséhez; - a pályaorientácó szempontjából is fontos tartalmakat hordoznak a természettudományos, a műszaki, vállalkozói és gazdasági ismereteket feldolgozó és fejlesztő foglalkozások; - a kollégium az igényekhez és lehetőségekhez igazodva támogatja a kollégium pedagógiai programjának alapelveivel összhangban lévő öntevékeny diákkörök működését. 29