ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére

Átírás

1 SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: /2006-SZMM TERVEZET ELŐ TERJESZTÉS a Kormány részére a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról Budapest, december

2 Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló Az előterjesztés célja a Kormány szervezetalakítási szabadságára tekintettel annak biztosítása, hogy a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat ellátó szervek kijelölésére, szervezetére, feladat- és hatáskörére, valamint illetékességére vonatkozó szabályok ne törvényi, hanem kormányrendeleti szinten kerüljenek meghatározásra. Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló T/1305. számú törvényjavaslat tartalmazza a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) módosítását. A módosítás értelmében január 1-jei hatállyal a Gyvt.-ből kikerülnek a gyámhivatalok szintjére (városi, megyei), valamint a hatásköri és illetékességi szabályokra vonatkozó rendelkezések. Ezeknek a kérdéseknek a rendezésére a Gyvt. értelmében a Kormány kap felhatalmazást. Jelen előterjesztés e felhatalmazásnak tesz eleget. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök megoszlanak a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a gyámhatóság (a települési önkormányzat jegyzője, a városi gyámhivatal, a megyei gyámhivatal), valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter között. A képviselő-testületi feladat- és hatásköröket a Gyvt. rendezi. Jelen előterjesztés a gyámhatóság, valamint a miniszter gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörét szabályozza, meghatározza a gyámhatóság szervezetét, valamint rögzíti az illetékességi szabályokat. A kijelölt elsőfokú gyámhivatalok illetékességi területét jelenleg a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet melléklete tartalmazza. Tekintettel arra, hogy a gyámhatóság szervezetét, feladat- és hatáskörét jelen kormányrendelet fogja meghatározni, a kijelölt elsőfokú gyámhivatalok illetékességi területét is célszerű e rendeletben szabályozni. A 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletből ezért a tervezet értelmében kikerülnek a gyámhatóságok szervezetére és illetékességére vonatkozó rendelkezések, az kizárólag a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárás részletes szabályait fogja tartalmazni. Ezáltal megteremtődik a két kormányrendelet szabályozási területének megfelelő elhatárolása.

3 2 A Gyvt. jelenleg hatályos szakaszai [ ok] együtt rendelkeznek a települési önkormányzat képviselő-testületének és a gyámhatóságnak az illetékességéről január 1-jétől a Gyvt. azonban csak a települési önkormányzat képviselő-testületének illetékességére vonatkozó szabályokat határozza meg. A gyámhatóság illetékességét rögzítő rendelkezések szintén jelen kormányrendeletbe kerülnek át. A Kormány szervezetalakítási szabadságát biztosítja az is, hogy a gyermekjóléti alapellátások és a gyermekvédelmi szakellátások működését engedélyező szerv kijelölésére nem törvényi, hanem kormányrendeleti szinten kerül sor január 1-jétől. A működést engedélyező szerv kijelölése, valamint a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet átalakulásából eredő technikai pontosítások átvezetése indokolja a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosítását. II. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés nem kapcsolódik közvetlenül a kormányprogramhoz. III. Előzmények Az Országgyűlés jelenleg tárgyalja az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló T/1305. számú törvényjavaslat, amely tartalmazza a Gyvt. módosítását is. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat értelmében január 1-jével a Gyvt-ből kikerülnek a gyámhatóság szervezetére, valamint a hatásköri és illetékességi szabályokra vonatkozó rendelkezések, ezeket a kérdéseket a Gyvt.-ben adott felhatalmazás alapján kormányrendeletben kell szabályozni. IV. Várható szakmai hatások Jelen előterjesztés a Gyvt. módosításával együttesen a gyermekvédelem területén megteremti az államigazgatás működésének hatékonyabbá tételéhez szükséges feltételeket, egyben növeli e szervezetrendszer jövőbeli, a mindenkori feladatokhoz igazodó adaptációs képességét. V. Várható gazdasági hatások Az előterjesztésnek közvetlen, a költségvetést terhelő hatása nincs.

4 3 VI. Várható társadalmi hatások Az előterjesztésnek közvetlen társadalmi hatásai nincsenek. VII. Az Európai Unió jogával való összeegyeztethetőség Az előterjesztés közvetlenül nem kapcsolódik európai uniós jogi aktushoz. VIII. Kapcsolódások Az előterjesztés az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló T/1305. számú törvényjavaslathoz kapcsolódik.

5 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatés hatáskörök ellátásáról, a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló kormányelőterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező kormányrendelettervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.

6 Melléklet a /2006. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány. /2006. (..) Korm. r e n d e l e t e TERVEZET a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. -a (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. -a (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) a (1) bekezdésének d), f), i) és n) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátása, a gyámhatóság szervezete 1. (1) A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatásköröket a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a gyámhatóság, valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. (2) A helyi önkormányzat képviselő-testületének gyermekvédelmi feladatés hatáskörét a Gyvt. határozza meg. (3) A gyámhatóság feladat- és hatáskörét a) a települési önkormányzat jegyzője, b) a városi gyámhivatal, c) a megyei gyámhivatal gyakorolja. (4) A Kormány városi gyámhivatalként a mellékletben kijelölt városi, valamint fővárosi kerületi, illetve külön törvényben meghatározott kistérség székhelye szerinti községi önkormányzat polgármesteri hivatalának gyermekvédelmi és gyámügyi ügyintézőjét jelöli ki.

7 2 (5) A mellékletben kijelölt városi gyámhivatal a feladat- és hatáskörét a mellékletben meghatározott illetékességi területén, az ott felsorolt településekre kiterjedően is ellátja. (6) A városi gyámhivatal szakmai irányítását a megyei gyámhivatal gyakorolja. (7) A Kormány megyei gyámhivatalként a közigazgatási hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörrel rendelkező ágazati szakigazgatási szervét jelöli ki. (8) A megyei gyámhivatal szakmai irányítását a miniszter a megyei gyámhivatal vezetője útján gyakorolja. 2. (1) A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási ügyekben általános első fokú hatóságként jár el a települési önkormányzat jegyzője, illetve a városi gyámhivatal. A városi gyámhivatal az e rendeletben meghatározott kivételekkel ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály az elsőfokú gyámhatóság hatáskörébe utal. (2) Az e rendeletben meghatározott ügyekben kivételesen első fokú hatóságként jár el a megyei gyámhivatal, illetve a miniszter. (3) A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási ügyekben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a megyei gyámhivatal, illetve a miniszter. A gyámhatóság feladat- és hatásköre A települési önkormányzat jegyzőjének feladat- és hatásköre 3. (1) A települési önkormányzat jegyzője a) teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, b) külön jogszabályban meghatározott esetben ügygondnokot, eseti gondnokot rendel ki, a kirendelt gondnokot felmenti, továbbá megállapítja munkadíját, c) a városi gyámhivatal felkérésére a gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatokat végez, környezettanulmányt készít, valamint közreműködik a gyámhivatali határozatok végrehajtásában,

8 3 d) felveszi a szülő nyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, e) dönt a gyermek védelembe vételéről és annak megszüntetéséről, f) a gyermeket azonnali intézkedést igénylő esetben a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más alkalmas személynél, illetve nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs mód gyermekotthonban, vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezi el, g) a Gyvt a szerint szakértőt rendel ki és ment fel, továbbá megállapítja a szakértői díjat, h) megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, i) megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságát, j) közreműködik a gyermektartásdíj iránti igény érvényesítésében a nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint, k) közreműködik a gondozási díj, valamint a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtásában, l) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat. (2) A mellékletben kijelölt városi, fővárosi kerületi, illetve a külön törvényben meghatározott kistérség székhelye szerinti községi önkormányzat jegyzője dönt a gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek napközbeni ellátása működésének engedélyezéséről. A városi gyámhivatal feladat- és hatásköre 4. A városi gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében a) elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy alkalmas más személynél, illetve nevelőszülőnél, ha erre nincs mód gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben, b) megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését, c) dönt a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetéséről és megváltoztatásáról, d) átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel, e) tartós nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel, f) dönt az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról,

9 4 g) figyelemmel kíséri az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülő kapcsolatának alakulását, a szülőnek a gondozó személlyel vagy intézménnyel való együttműködését, h) dönt a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének megszüntetéséről, i) dönt az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendeléséről, j) dönt a gondozási díjfizetési kötelezettség megállapításáról, illetve megszüntetéséről, k) megállapítja az átmeneti vagy a tartós nevelésbe vett gyermek lakóhelyét, l) dönt az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, speciális szükségletű gyermek nevelési felügyeletéről, m) közreműködik a bírósági végrehajtási eljárásban. 5. A városi gyámhivatal a pénzbeli támogatásokkal kapcsolatban dönt a) az otthonteremtési támogatás megállapításáról, b) a gyermektartásdíj megelőlegezéséről. 6. A városi gyámhivatal a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében a) teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, b) megállapítja a gyermek családi és utónevét, c) hozzájárul cselekvőképtelen jogosult esetén a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához és egyidejűleg eseti gondnokot rendel. 7. A városi gyámhivatal az örökbefogadással kapcsolatban a) dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, és kérelemre elrendeli az örökbefogadásra alkalmas személyek nyilvántartásba való felvételét, b) dönt a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról, c) elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, d) dönt az örökbefogadás engedélyezéséről, e) dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról, f) kérelemre felvilágosítást adhat a vér szerinti szülő adatairól.

10 5 8. (1) A városi gyámhivatal pert indíthat, illetve kezdeményezhet a) a gyermek elhelyezése, illetve kiadása, b) a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése, c) a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása, d) a gyermek örökbefogadásának felbontása, e) a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés és annak megszüntetése, f) a számadási kötelezettség, illetve a számadás helyességének megállapítása iránt. (2) A városi gyámhivatal feljelentést tesz a) a gyermek veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása, b) a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt. 9. A városi gyámhivatal a szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermektartásdíjjal kapcsolatban a) dönt a gyermek és a szülő kapcsolattartásáról, b) intézkedik a bíróság, valamint a városi gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartás végrehajtásáról, c) dönt a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváhagyásról, d) dönt a szülői felügyeleti jog körébe tartozó olyan kérdésről, amelyben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem jutottak egyetértésre, e) hozzájárul a gyermek családba fogadásához, f) jóváhagyja a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatot, g) engedélyezi a gyermek részére a szülői ház vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyását, illetve a feltételek megváltozása esetén visszavonja az e tárgyban kiadott engedélyt, h) dönt a gyermek házasságkötésének engedélyezéséről, i) eljár a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényével kapcsolatos ügyben, j) engedélyezi a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatását.

11 6 10. A városi gyámhivatal a gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatban a) a gyermek részére gyámot, hivatásos gyámot rendel, b) ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel, c) irányítja és felügyeli a gyám, a hivatásos gyám tevékenységét, d) felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, a gondnokot, e) külön jogszabályban meghatározott esetekben zárlatot rendel el, zárgondnokot, eseti gondnokot, ügygondnokot, az ügyei vitelében akadályozott személy képviseletére és méhmagzat részére gondnokot rendel és ment fel, továbbá megállapítja a munkadíjukat. 11. A városi gyámhivatal a vagyonkezeléssel kapcsolatban a) dönt a gyermekek és gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy folyószámlán történő elhelyezéséről, illetve az elhelyezett pénz felhasználásáról, államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe történő befektetéséről, letétben kezeléséről, valamint egyéb tárgyak letétbe helyezéséről, b) dönt a gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról, c) rendszeres felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, ha a szülők a gyermek vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik, d) elbírálja a rendszeres és az eseti számadást, meghatározott esetekben a végszámadást, e) közreműködik a gyermekek, gondnokoltak ingó és ingatlan vagyonával és vagyoni értékű jogával kapcsolatos ügyekben, f) közreműködik a hagyatéki eljárásban. 12. A városi gyámhivatal a Gyvt a szerint szakértőt rendel és ment fel, továbbá megállapítja a szakértői díjat. 13. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, külföldi állampolgárságú gyermek érdekében való intézkedésre kijelölt gyámhivatal [Gyvt ] feladatait a Budapest Főváros V. Kerület Gyámhivatala látja el.

12 7 A megyei gyámhivatal feladat- és hatásköre 14. A megyei gyámhivatal a) ellátja az illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzat jegyzőjének és a városi gyámhivatalnak a szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését, b) első fokon dönt a gyermekek átmeneti gondozása és a gyermekvédelmi szakellátások működésének engedélyezéséről, c) másodfokú hatósági jogkört gyakorol a települési önkormányzat jegyzőjének, a városi gyámhivatalnak a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben, d) ellátja a jogszabályokban hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. 15. (1) A megyei gyámhivatal ellenőrzési jogkörében legalább négyévenként ellenőrzi a) a gyámhatóságok gyámügyi és gyermekvédelmi hatósági tevékenységének jogszerűségét, b) az egészségügyi szakfelügyelet kivételével a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet vagy a kijelölt módszertani feladatokat ellátó intézmény, illetve az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékbe felvett szakértő szükség szerinti bevonásával a külön jogszabályban meghatározottak szerint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók tevékenységét. (2) A megyei gyámhivatal az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogkörében a közigazgatási hivatal vezetőjével egyeztetett éves ellenőrzési terv és program szerint gyakorolja, amelyben meghatározza a teljes körű, illetve célellenőrzés alá vont szerveket, valamint a célvizsgálati tárgyköröket. (3) A miniszter a megyei gyámhivatal vezetőjét az ellenőrzési tervben meghatározottakon túl vizsgálat lefolytatására utasíthatja. (4) A megyei gyámhivatal vezetője az ellenőrzési tervről, valamint az ellenőrzések tapasztalatairól tájékoztatja a minisztert, és gyakorolja a közigazgatási hivatalokról szóló jogszabályban meghatározott jogait. 16. A megyei gyámhivatal a 15. -ban meghatározott feladatok ellátása során jogosult

13 8 a) tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen tájékozódni, b) szakmai koordinációs értekezletet összehívni. 17. A megyei gyámhivatal a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, illetve az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékbe felvett szakértők véleményének kikérésével kijelöli a gyermekjóléti alapellátást, illetve a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények közül a szakmai módszertani feladatokat ellátó intézményeket. 18. A megyei gyámhivatal a miniszter által meghatározottak szerint közreműködik az ágazati képzések, továbbképzések szervezésében. 19. A megyei gyámhivatal a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet bevonásával véleményezi az önkormányzati ellátórendszerek átalakítására vonatkozó javaslatokat, és szükség esetén kezdeményezi a javaslatok megváltoztatását. 20. A megyei gyámhivatal elősegíti és koordinálja a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzését célzó programok indítását a veszélyeztetett, továbbá a bűncselekményt elkövetett, de nem büntethető, valamint a büntetőeljárás alá vont gyermekek számára. A megyei gyámhivatalban ezen feladatkör ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor működik. A miniszter feladat- és hatásköre 21. A miniszter gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörében a Gyvt ában meghatározottakon túl a) ellátja a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet, a szülői felelőséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos

14 9 együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, Hágában, október 19-én kelt Egyezmény, a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, május 29. napján kelt Egyezmény, a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában, New Yorkban, évi június hó 20. napján kelt egyezmény, a gyermektartási kötelezettség tárgyában hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, Hágában, április 15-én aláírt egyezmény szerinti központi hatósági feladatokat, b) elsőfokú hatósági jogkört gyakorol az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységének működési engedélyezésében, c) a külön jogszabályban meghatározottak szerint másodfokú hatósági jogkört gyakorol a működési engedélyezési ügyekben, d) másodfokú hatósági jogkört gyakorol a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságainak a nem állami fenntartású gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatók és intézmények normatív állami támogatásával kapcsolatos tevékenysége felett, e) ellátja a megyei gyámhivatalok szakmai irányítását, amelynek során ea) négyévenként ellenőrzi a megyei gyámhivatalok gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységét, az alapellátó és szolgáltató intézményrendszer, valamint a gyámhatóság szakmai munkáját, eb) részt vesz a közigazgatási hivatalokat irányító központi közigazgatási szerv által koordinált átfogó megyei felügyeleti vizsgálatokban, meghatározza az ellenőrzés szakmai szempontjait, ec) a megyei gyámhivatalok számára meghatározza az éves ellenőrzési terv kiemelt területeit és értékeli a megyei gyámhivatalok éves beszámoló jelentéseit. A gyámhatóság illetékességére vonatkozó szabályok Általános illetékesség 22. (1) Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek területén a) a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének, gyámjának, b) az ügyei vitelében akadályozott, illetőleg cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személynek, c) az ideiglenes gondnokrendeléssel, zárgondnok kirendelésével, valamint gondnokság alá helyezési eljárással érintett személynek a lakóhelye található.

15 10 (2) Ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők lakóhelye különböző gyámhatóságok illetékességi területen található, a gyámhatóság illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg. Ha a gyermek lakóhelye egyik szülőjének lakóhelyével sem azonos, az a gyámhatóság jár el, amelynek területén az anya lakóhelye található. (3) Lakóhely hiányában az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint a gyámhatóság illetékességét a tartózkodási hely határozza meg. (4) Belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, a gyámhatóság illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhely vagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában az eljárásra a Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzat Jegyzője, illetve a Budapest Főváros V. Kerület Gyámhivatala illetékes. Egyéb illetékesség 23. (1) Bármely gyámhatóság a jogszabályi feltételek fennállása esetén intézkedik a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése iránt, amelyről haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhatóságot. (2) Bármely gyámhatóság illetékes a) nyilatkozat felvételére, ha a szülő azt a gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismerve teszi, b) rendezetlen családi jogállású gyermekre vonatkozóan apai elismerő nyilatkozat felvételére, azzal, hogy annak egy példányával értesíteni kell a gyermek születési helye szerint illetékes anyakönyvvezetőt, illetve a gyermek lakóhelye annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. (3) Ha a gyermeknek, illetve az ügyei vitelében akadályozott vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személynek nincs törvényes képviselője, illetve annak kiléte nem állapítható meg, az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek területén a gyámrendelés, illetve gondnokrendelés szükségessé vált. (4) A gondozási díj, valamint a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtása iránti eljárásra a kötelezett lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője az illetékes. (5) Az illetékesség nem változik a gondnokság alá helyezés iránti per befejezéséig.

16 11 (6) Méhmagzat részére az a városi gyámhivatal illetékes gondnokot rendelni, amelynek területén az anya lakóhelye van. (7) Ha a gyám vagy gondnok (eseti gondnok) személyében változás történt, a vagyonkezelésre jogosult volt gyám vagy gondnok (eseti gondnok) az illetékessé vált városi gyámhivatalnak tartozik végszámadással. (8) Eseti gondnok rendelésére az a gyámhatóság illetékes, amelynek területén a gondnok működésére szükség van. Az apaság vélelmének megdöntésére irányuló per megindítására jogosult gyámhivatal illetékességének megállapítására az általános illetékességi szabályok az irányadóak. (9) Ha a tizenhatodik életévét betöltött gyermek kíván házasságot kötni, az előzetes engedélyt bármelyik házasulandó fél lakóhelye szerinti városi gyámhivatal megadhatja, erről azonban a másik városi gyámhivatalt értesíteni kell. (10) Ha a gyermek gyámhivatali engedéllyel a szülői házat elhagyta, ezt követően a városi gyámhivatal illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg. (11) A Gyvt ának (3) bekezdésében meghatározott esetben az örökbefogadással kapcsolatos eljárásra a gyermek lakóhelye szerinti városi gyámhivatal az illetékes. (12) Azt a krízishelyzetben lévő várandós anyát, aki állapotát környezete és hozzátartozói előtt titokban szándékozik tartani (a továbbiakban: titkolt terhesség) kérelmére bármely családok átmeneti otthonának be kell fogadnia. (13) Titkolt terhesség esetén az örökbefogadási eljárásra a gyermek születési helye szerinti városi gyámhivatal az illetékes. 24. (1) A gyermek tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője a Gyvt ában foglalt feltételek fennállása esetén elrendeli a gyermek védelembe vételét, amelyről haladéktalanul értesíti az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét. (2) Ha a gyermeket a városi gyámhivatal ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, másik hozzátartozónál vagy arra alkalmas más személynél

17 12 helyezte el, az illetékesség nem változik a gyermek elhelyezésére irányuló per jogerős befejezéséig. (3) Ha a gyermeket átmeneti nevelésbe vették, a városi gyámhivatal illetékessége mindaddig fennáll, ameddig a gyermek lakóhelye nem változik meg. Ha a gyermek lakóhelye megváltozik, a városi gyámhivatal illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg. (4) A városi gyámhivatal illetékessége a tartós nevelésbe vétel fennállása alatt nem változik. A tartós nevelésbe vételt elrendelő városi gyámhivatal a gyermek valamennyi gyermekvédelmi és gyámügyi ügyében illetékes eljárni. (5) A fiatal felnőttek utógondozói ellátása ügyében az a városi gyámhivatal illetékes, amely az önjogúvá válással összefüggésben döntött. (6) Ha a gyermeket nevelő szülő szülői felügyeleti joga megszűnt vagy szünetel, a másik szülő szülői felügyeleti joga feléledésének megállapítására irányuló vagy a gyermek másnál történő elhelyezése iránti per megindítására az a városi gyámhivatal illetékes, amelynek területén a gyermeket nevelő szülő lakóhelye volt. (7) A szülői felügyelet megszüntetése iránt pert indító városi gyámhivatal illetékes a gyermek tartós nevelésbe vételére is. (8) Az örökbefogadás előtti eljárásra az a városi gyámhivatal illetékes, amelynek területén az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye van. Ha az örökbefogadni szándékozók lakóhelye különböző városi gyámhivatalok illetékességi területén van, az eljárásra a kölcsönös tájékoztatás mellett bármelyik városi gyámhivatal illetékes. (9) Ha az örökbefogadás felbontásakor az örökbefogadott nagykorú, az illetékességet lakóhelye, ennek hiányában az örökbefogadó lakóhelye határozza meg. Záró rendelkezések 25. (1) Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

18 13 a) a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) aa) a és a 3. -t megelőző alcím, ab) 1. számú melléklete; b) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gymr.) 3. -ának (3) bekezdése. (3) Nem lép hatályba az egyes gyermekvédelmi és gyámügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló../2006. ( ) Korm. rendelet a) 20. -a, b) 3. számú melléklete. 26. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Gyer. 1. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) E rendelet hatálya kiterjed a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskört gyakorló a) települési önkormányzat jegyzőjére (a továbbiakban: jegyző), b) városi gyámhivatalra, c) megyei gyámhivatalra, d) a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszterre. 27. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Gyer. 5/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 5/A. (1) A megyei gyámhivatal a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzését célzó feladata ellátása érdekében a) tájékoztatást kér és nyilvántartást vezet a helyi önkormányzatok, civil szervezetek, illetve az általuk fenntartott intézmények által a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzése céljából indított programokról, b) folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek védelmét szolgáló bűnmegelőzési pályázati felhívásokat, azokról tájékoztatja a helyi önkormányzatokat, gyermekjóléti szolgálatokat, civil szervezeteket, c) segítséget nyújt a b) pont szerinti pályázatok elkészítéséhez és az elnyert támogatások cél szerinti felhasználásához, d) összehangolja a településen és a megyén belül a gyermekek számára indított bűnmegelőzési programokat,

19 14 e) együttműködik a helyi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatást ellátó személyekkel és intézményekkel, közoktatási intézményekkel, a pártfogó felügyelői szolgálattal, a rendőrséggel, az ügyészséggel, a bírósággal, valamint a drogmegelőzést, illetve drogrehabilitációt végző intézményekkel, f) részt vesz a kábítószerügyi egyeztető fórum, illetve a megyében működő bűnmegelőzési tanács munkájában, g) kapcsolatot tart az áldozatvédelemben szerepet vállaló civil szerveződésekkel, illetve a rendőrség áldozatvédelmi referensével, h) közvetíti a más megyében működő vagy országos szervezetek által kezdeményezett programokat, képzéseket és segítséget nyújt ezek igénybevételéhez, i) a gyámhatóságok ellenőrzése során, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben értékeli a bűnmegelőzési tevékenységet, különös tekintettel a gyermeket veszélyeztető körülmények feltárására irányuló tevékenységre, j) a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén segítséget nyújt a tudomást szerző gyámhatóságoknak, valamint a gyermekvédelmi rendszerben működő szakembereknek a szükséges feljelentés megtételéhez, k) a büntetőjogi felelősségre nem vonható 14 év alatti elkövetők ügyében szakmai támogatást nyújt a jegyzőnek és a gyermekjóléti szolgálatnak a kiskorú, illetve családja részére nyújtandó segítségre vonatkozóan, továbbá kezdeményezi a szükséges gyermekvédelmi intézkedéseket, és ezek végrehajtását ellenőrzi. (2) A megyei gyámhivatal minden év június 30. napjáig az előző évre vonatkozóan a 2. számú melléklet szerinti jelentésben elemzi a megyében a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú bűnelkövetés helyzetét, és értékeli a bűnmegelőzési tevékenységet. (3) A megyei gyámhivatal a (2) bekezdés szerinti jelentés elkészítéséhez tájékoztatást kér a) az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat megyei, fővárosi hivatalától, a rendőrségtől, valamint a jegyzőtől és a gyermekjóléti szolgálattól a gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnelkövetők számáról, az általuk elkövetett bűncselekményekről, azok okairól, b) a gyermekjóléti szolgálattól a családgondozás és a védelembe vétel eredményéről. (4) A (3) bekezdés szerinti jelentés ismertetése és a bűnmegelőzés érdekében elvégzendő feladatok megvitatása céljából a megyei gyámhivatal megyei egyeztető értekezletet tart. Az értekezletre meghívja a gyermekjogi képviselőt, az önkormányzatok, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a drogmegelőzést, illetve drogrehabilitációt végző intézmények, a családsegítő és

20 15 a gyermekjóléti szolgálatok, a gyermekvédelmi intézmények, a közoktatási intézmények, a pártfogó felügyelői szolgálat, a büntetés-végrehajtási intézet, valamint a bűnmegelőzésben és az áldozatvédelemben érintett civil szervezetek képviselőit. (5) Az értekezletről készített írásbeli összefoglalót a megyei gyámhivatal az elhangzott javaslatokkal együtt megküldi az értekezletre meghívottaknak. 28. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Gyer. 7. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 7. A gyámhatósági eljárásban a Ket., a Gyvt., a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló./2006. ( ) Korm. rendelet, valamint az e rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. 29. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének II/1. pontja az óvónő szövegrészt követően az alábbiakkal egészül ki: [II. Ágazatspecifikus munkakörök család-, gyermek- és ifjúságvédelmi területen 1. Megnevezés Család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, gondozását, szociális segítését közvetlenül szolgáló tevékenységeknek az adott munkakörre jogszabályban meghatározott, felsőfokú végzettséggel és Fizetési osztályok A B C D E F G H I J