CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Településfejlesztési koncepció és marketing terv

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011. Településfejlesztési koncepció és marketing terv"

Átírás

1 CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Településfejlesztési koncepció és marketing terv I.

2 A dokumentum a Csepreg városközpont revitalizálása című, NYDOP /A-2f jelű regisztrációs számú pályázat keretében készült, Csepreg Város Önkormányzata megbízásából 2

3 Tartalomjegyzék I. HELYZETELEMZÉS 4 1. A település és környezete Természetföldrajzi környezet Közlekedésföldrajzi feltételek A település helye a térség településhálózatában 6 2. Társadalmi szerkezet - Humán erőforrások A népességszám alakulása A népesség struktúrája Munkaerőpiac Humán infrastruktúra szellemi élet Oktatás Egészségügy, szociális szféra Kultúra, művelődés, civil szféra Gazdaság Gazdasági bázis, ágazati sajátosságok Gazdasági teljesítmény és jövedelemszint Telephelyi feltételek és lehetőségek Turizmus Műszaki és kommunális infrastruktúra A lakáshelyzet és a lakások infrastrukturális felszereltsége Kommunális infrastruktúra, városüzemeltetés Városfejlesztés, várospolitika SWOT analízis 43 II. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A fejlesztés koncepcionális keretei Csepreg város jövőképe A fő fejlesztési feladatok, prioritások Fejlesztési prioritások és programok A humán-szféra erősítése Helyi tudásbázis erősítése, munkavállalói képességek és esélyek javítása Életminőség javítására irányuló kezdeményezések A település vonzóvá tétele a fiatalok számára Közösségi élet, közösségi színterek fejlesztése A települési környezet fejlesztése, hatékony városgazdálkodás A gazdasági környezet fejlesztése Infrastruktúra-fejlesztés, és a városkép javítása A településmenedzsment modernizálása Turizmusfejlesztés Helyi turizmusmenedzsment intézményesítése, a külső és belső partnerség dinamizálása Attrakciófejlesztés, a turisztikai kínálat összehangolt fejlesztése, a város kínálati mixének kialakítása A turisztikai infra- és szuprastruktúra fejlesztése Településmarketing A város egyedi, pozitív arculatának kialakítása és megerősítése Telephelymarketing A település e-térbeli jelenlétének erősítése Kapcsolatmarketing, a település kapcsolatrendszerének dinamizálása 82 3

4 I. Helyzetelemzés 4

5 1. A TELEPÜLÉS ÉS KÖRNYEZETE 1.1. Természetföldrajzi környezet Csepreg város az MTA FKI 1990-es kistáj katasztere szerint a Nyugat-Magyarországiperemvidék nagytájon, illetve a Sopron Vasi-síkság mezotájon belül a Répce-sík nevű kistájon helyezkedik el, mely - nagyobbik részében Győr-Moson-Sopron megye területére eső, de természetföldrajzi értelemben Ausztria területére is átnyúló - kistáj alföldi jellege miatt a Kisalföld részének tekinthető. A Répcesík fő vízfolyása a Répce a település mellett lép be Vas megyébe (átlagesése itt 2,1 m/km). Az Alpok keleti lábainál eredő kis folyó vízjárása meglehetősen szeszélyes a kisvízi vízhozam és a nagyvízi vízhozam közötti különbsége akár 160 szoros is lehet. Árvizek főként tavasza keletkeznek de az őszi árvizek sem ritkák, kisvizek jellemzően nyárvégén jelentkeznek. Az utolsó Csepreget is érintő jelentős árvíz 1965-ben zajlott, rá egy évtizedre épült meg a 2,3 km hosszú töltésrendszert az ármentesítő csatornával, s ide kötötték be az Öreg-Répce megszüntetett medrét is. (A folyó e szakaszon mesterséges mederben folyik, de Csepregnél még létezik a völgy baloldalán a régi Répce meder is.) Város környéki mellékfolyói a szőlőhegy alatti Boldogasszony-patak, és az Ablánc patak (de vízrajzilag ide tartozik a Pós, Tormás és Metőc patak is). A pannon korú rétegek és a rájuk települő kavicsos hordalékkúpok is jelentős mennyiségű réteg vizet tárolnak ezért a Répcét övező vidék kiemelt vízbázisnak tekintett védett terület. A felszíni vízfolyások vízminősége I. osztályba sorolható. Említést érdemelnek a város mellett eredő források: a Sajbák forrás (a Parkerdő bejáratánál), a Benekút (a szőlőhegy alatt), a Szaki forrás (a kincsédi domb alatt) és a Kecskekút (a zsidányi erdőszélen). A térség éghajlat szempontból a mérsékelten hűvös mérsékelten nedves és mérsékelten száraz éghajlati övezet határán terül el. Évente órán át süt a nap ebből a három nyári hónapra óra jut, míg a téliekre mindössze 185 óra. Évi középhőmérséklete 9,5-9,7 C, a tenyészidőszaké 15,5-16 C. A maximális hőmérséklet C körül várható, a leghidegebb napokon 15 és 15,5 C körül alakul a minimum hőmérséklet. A csapadék évi összege 650 mm-t kevéssel meghaladja, ebből mm jut a tenyészidőszakra. A hótakarós napok száma sokévi átlagban nap, átlagos legnagyobb hó vastagság 25 cm. Uralkodó szélirány É-ÉNy-i, átlagos szélsebesség 3,5-4 m/s. A Répcétől délre eső csapadékosabb kavicsos dombhátakat agyagbemosódásos barna erdőtalaj fedi, míg a csapadékban szegényebb északi részeken a kisebb mérvű kilúgozódás hatására csernozjom barna erdőtalaj terjedt el. A kavicsrétegekben gyakoriak a pleisztocén kori talajfagy jelenségek, krioturbációs rétegzavarok, fagyzsákok, fagyékek stb. A folyó mentén a víz hatására kialakuló réti öntéstalaj az uralkodó Közlekedésföldrajzi feltételek A város közlekedésföldrajzi helyzete nem optimális. Az autópályák és autóutak az egész kistérséget elkerülik, de a város a közúti főközlekedési utaktól is viszonylag messze fekszik (a 84-es út 12, a 87-es 14 km távolságban halad). A várost érintő alacsonyabb rendű utak (8614, 8624, 8638, 8639) állapota sem kielégítő, a különösen a 84-es főutat Csepreggel összekötő szakasz korszerűsítése indokolt. Lényeges, hogy az osztrák határ közúti elérhetősége mind Kőszeg, mind Zsira irányában negyed órás időtartamon belüli km-es távolságon belül. 5

6 A jövő egyik nagy területfejlesztési lehetőségét a közútfejlesztés kínálhatja a város számára azzal, ha középtávon megépül a Soprontól induló, tervezett nyomvonala alapján Csepereg és Bük közt haladó M9-es gyorsforgalmi út. A kerékpárút-ellátottság az elmúlt években sokat javult miután megvalósult a Bük-Zsira- Locsmánd közötti 20 km-es szakasz, de a turizmus szempontjából jó perspektívákat kínálna a Kőszegi irány feltárása is. Az önkormányzati kezelésben lévő bel- és külterületi, illetve mezőgazdasági utak állapota jellemzően erősen leromlott, azok felújításának forrásigénye jelentősen meghaladja az önkormányzat finanszírozási lehetőségeit. A városban a vasúti közlekedés nem elérhető (amint arra megszűntének emlékhelye is utal), a közelben halad - GySEV által működtetett, Büköt és Tormásligetet érintő - Szombathely- Lövő-Sopron vasúti szárnyvonal, amely elvi lehetőségként kínálhatja az iparvágány csatlakozás esélyét (a büki iparvágány továbbépítésével a csepregi iparterületig) A település helye a térség településhálózatában Csepreg a Csepregi Kistérség székhelye és (2011-ben még) legnagyobb lélekszámú városa, de a kistérségi centrum szerepkört gyakorlatilag a szomszédos Bük várossal közösen töltik be a két város együttesen képez olyan településhálózati súlyt, mint a vasi kis városok átlaga, együttműködésük, térszervező munkamegosztások indokolt. A 185 km 2 területű kistérség Vas megyében a második legkisebb (a kőszegi után), és ugyancsak második legkisebb népességszámú (az Őrség után). Lakónépessége ( fő) a kilencvenes évek folyamatos csökkenése után, az ezredforduló környékétől növekedni kezdett, de a népsűrűsége még most is viszonylag alacsony (58 fő/km 2 ). 1. ábra: Vas megyei kistérségei és kistérségi centrumai népességszáma (a megyeszékhely és vonzáskörzete nélkül), január.01-én Kistérség Kistérségi központ Csepreg 3470 Bük 3442 Forrás: Helységnévkönyv adattár 2011, adatai alapján 6

7 Habár a kistérségben jelenleg két centrum település játszik meghatározó szerepet, a jelenlegi tények realitása mögött Csepreg esetében komoly történelmi vonatkozások vetnek fel lényeges szempontokat a településfejlődés és -fejlesztés összefüggésrendszeréhez. 2. ábra: A csepregi járás 1897-ben Forrás: Országos Széchényi Könyvtár, Digitális Képarchívum. keptar.oszk.hu (Posner Károly és fia térképészeti intézetének térképe - részlet) Csepreg már nagyon régóta központi helye a térségnek: a kutatások szerint már az Árpád-kor utolsó évszázadában számottevő városiasodás indult itt és a település komoly súlyra tett szert, a XIV. században már városi ranggal bírt, a XVI. századtól mint Sopron vármegye legnagyobb mezővárosát említik a források, s habár időközben fejlődésében időnként törések is jelentkeztek folyamatosan a Répce-vidék legnagyobb helysége volt, míg 1876-ban járási székhely lett főszolgabírósággal és járásbírósággal. A csepregi járáshoz ebben az időben egyes források szerint 50 (mások szerint 40) község tartozott. Habár időközben korábbi településhálózati súlyát és (átmenetileg) városi rangját is elvesztette, s korábbi vonzáskörzetétől a csepregi járás megszűnése óta (1949) megyehatár is elválasztja, a város történelmi múltban gyökerező centrum szerepe és tradicionális mikrotérségi kapcsolatrendszere komoly alapokat nyújtanak egy erősebb jövőbeli szerepvállaláshoz (még akár ez ellen ható kedvezőtlen közigazgatási döntések esetén is). A Csepregi Kistérségben jelenleg 17 település található, közülük két város, Csepreg és a társközpont Bük, valamint 15 község. A kistérség a feladatok ellátásában kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködési rendszert működtet: a 2005-ben létrejött Felső- Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás látja el a következő feladatokat: nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, fejlesztő felkészítés, oktatási intézmények fenntartásának koordinálása, családsegítés, szociális információs szolgáltatás, gyermekjóléti szolgálat, központi háziorvosi ügyelet, mozgókönyvtári feladat, belső ellenőrzési feladatok A település hagyományos vonzáskörzetének (elsősorban Szakony, Gyalóka, Zsira, Répcevis, de tágabb perspektívában ide sorolódhat Egyházasfalu, Sopronhorpács, Und, Völcsej és Újkér is) többi települése Győr-Moson-Sopron megyéhez tartozik. 7

8 3. ábra: A csepregi kistérség és települései 2011-ben 1. CSEPREG 2. Bük 3. Bő 4. Chernelházadamonya 5. Gór 6. Iklanberény 7. Lócs 8. Mesterháza 9. Nagygeresd 10. Nemesládony 11. Répceszentgyörgy 12. Sajtoskál 13. Simaság 14. Tompaládony 15. Tormásliget 16. Tömörd CSEPREG Bük Győr-Moson-Sopron megye Kőszeg CSEPREG Bük Répcelak AUSZTRIA SZOMBATHELY Vas megye Sárvár Celldömölk Veszprém megye Jánosháza Körmend Vasvár Szentgotthárd Őriszentpéter SZLOVÉNIA Zala megye Szerk: Palkovits I. 2. TÁRSADALMI SZERKEZET - HUMÁN ERŐFORRÁSOK Az emberi tényező, vagyis a népességnek a száma, változása, de még inkább a szerkezete és annak változása rendkívül fontos mindenféle fejlesztési elképzelés megfogalmazásához. Egyfelől a fejlesztési tervek mindig a településen, térségben lakók számára készülnek, másfelől ők a megvalósítás kulcsszereplői. Különösen hangsúlyossá teszi a kérdés az a körülmény, hogy a kutatások egybehangzó álláspontja szerint - a fejlődés és versenyképesség meghatározója a humán erőforrások minősége úgy makrogazdasági, mint vállalati vagy épp térségi szinten A népességszám alakulása Csepreg lakónépesség január 1-én 3470 fő volt. A település népességszámára az első hite-les adat 1518-ból van, mikor is 255 jobbágycsaládot (az akkori Sopron adatának fele) írtak össze, így mintegy 1600 főre tehető akkori népessége ben 280 telkes jobbágy és 70 zsellércsalád élt Csepregen, lakossága mintegy 2100 fős lehetett. Az 1658-as Nádasdy urbárium kb főt említ. A XVIII. századi tűzvész és az évi kolerajárvány megtizedeli a lakosságot, így 1836-ban csupán 1700 főt említenek től már megbízható népszámlálási adatok állnak rendelkezésre. A település lélekszáma a trianoni békekötésig egyenletesen emelkedett, a 4000 főt először 1900-ban érte el. A két világháború között, vonzáskörzetének részleges elvesztése miatt, s a térség pangó gazdasága 8

9 következtében, népessége csökkent. Népességi maximuma 1949-ben volt 4251 fővel, ami a háború alatti bemenekülések következménye. Népessége ettől kezdve lassan csökkent, s 1990-ben 4000 fő alá esett, mely küszöbérték alatti helyzetet megerősítette Tormásliget 1993 évi önállóvá válása. 4. ábra: Csepreg népességszámának alakulása a népszámlálási adatok alapján (1870-) Tormásliget nélkül: Tormásliget kiválása * *nem népszámlálási adat Forrás: Népszámlálás 2001, Területi adatok 6. II. kötet, KSH, Budapest; TEIR adatbázis, * KSH Területi Statisztikai Évkönyv 2009 Az utóbbi négy évtizedben a település (Tormásliget nélkül tekintett) népességszáma összességében stagnál, az elmúlt dekádra vonatkozó csökkenés előrevetíteni látszik némi csökkenési trendet (de azt a népszámlálás még nem erősítette meg). 1. táblázat: A Vas megyei kisvárosok népességének (fő) alakulása ( ) Megnevezés * (fő) (fő) (%) (fő) (%) (fő) (%) (fő) (%) Bük , , , ,6 Celldömölk , , , ,5 Csepreg , , , ,2 Körmend , , , ,9 Kőszeg , , , ,5 Répcelak , , , ,8 Sárvár , , , ,9 Szentgotthárd , , , ,8 Vasvár , , , ,9 Vép , , , ,9 Összesen , , , ,3 Forrás: Népszámlálás 2001, Területi adatok 6. II. kötet, KSH, Budapest, illetve * KSH Területi Statisztikai Évkönyv

10 Az 1990-es évtizedben a Vas megyei városok népessége is csökkent összességében, csupán Kőszeg és Bük, a két szomszédos centrum lakossága bővült utóbbi különösen látványosan (1. táblázat). Csepreg adatai mindazonáltal a trendek tükrében nem minősülnek igazán kedvezőtlennek. A népességszám-változást mindig az élveszületés és a halálozás eredője, a természetes szaporodás, és a vándorlási különbözet együttesen idézi elő. Magyarországon az élveszületések száma 1982-től nem éri el a halálozásokét, az országban tehát azóta negatív a természetes szaporodás. Mindez Vas megyében is megmutatkozott, de itt is, akárcsak országosan először csak a falvakban. Az 1980-as évtizedben a városokban rendszerint még többen születtek, mint amennyien meghaltak, de Csepregen már között negatív volt a természetes szaporodás (2. táblázat). 2. táblázat: A népességszám-változás összetevői (%) a kisvárosokban* Az 1990-es évtizedben már a többi városokban is negatívvá vált a mutató, mivel tovább csökkent az élveszületés és növekedett a halálozás. Ez Csepreg esetében is igaz, de a mutató korábbi értéke csak kicsit romlott, s az ekkor már a megyei átlagnál némileg kedvezőbbé vált. A halálozások száma emellett minden évben meghaladja a születésekét, így természetes fogyás a jellemző a városban, 2009-ben például 21 élveszületésre 46 halálozás jutott. 3. táblázat: A lakó és a nappali népesség száma, a bejáró és eljáró népesség aránya a kisvárosokban* Megnevezés élveszületés halálozás term. szap. vándorlás élveszületés halálozás term. szap. vándorlás Celldömölk 12,1 12,2 0,1-4,1 11,0 13,5-2,5-1,5 Csepreg 12,5 13,6-1,1-0,2 11,5 12,8-1,3 1,3 Körmend 13,1 10,9 2,2 1,0 12,9 11,8 1,1 4,2 Kőszeg 11,0 9,7 1,3-7,3 11,0 13,0-2,0 1,2 Répcelak 16,1 10,6 5,5 8,8 9,3 10,9-1,6-3,5 Sárvár 13,7 12,1 1,6 3,2 10,7 12,6-1,9-0,1 Szentgotthárd 11,0 16,2-5,2 6,9 10,1 18,3-8,2 12,6 Vasvár 12,5 14,9-2,5 3,0 11,7 14,3-2,6-2,4 Összesen 12,3 12,2 0,1 0,3 11,2 13,5-2,3 1,9 Forrás: Népszámlálás Területi adatok 6. II. kötet, KSH Bp. * az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók Lakónépesség nappali nappali/lakónépesség (%) Eljáró Bejáró A lakónépesség közül (%) Megnevezés (fő) népesség (fő) Celldömölk ,2 13,0 23,2 Csepreg ,9 23,5 12,4 Körmend ,2 13,6 20,8 Kőszeg ,7 14,3 16,0 Répcelak ,0 18,8 32,8 Sárvár ,1 10,1 40,2 Szentgotthárd ,7 5,1 29,9 Vasvár ,6 21,5 17,1 Összesen ,5 12,8 25,2 Forrás: Népszámlálás Területi adatok 6. II. kötet, KSH Bp. * az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók 10

11 Csepreg, mint központi funkcióiban meggyengült település a II. világháború utáni évtizedekben kis intenzitással vonzotta a közeli-távoli környék népességét, a bevándorlás kissé elmaradt az elvándorlástól. A vándorlási aktívum az 1990-es évtizedben vált pozitívvá, éppen ellensúlyozva a természetes fogyást. A pozitív egyenleg azóta is fennáll, 2009-ben például csak fele annyian (37) költöztek el Csepregről, mint amennyien letelepedtek (77). A város enyhe népességszám csökkenése mögött eszerint a természetes fogyás jelensége áll. 4. táblázat: A helyben dolgozók és eljárók, valamint a helyben és máshol tanulók aránya (%) 2001-ben a kisvárosokban* Megnevezés Helyben dolgozik Eljár Helyben tanul Máshol tanul a helyben lakók %-ában a helyben tanulók %-ában Celldömölk 75,0 25,0 87,8 12,2 Csepreg 52,7 47,3 78,6 21,4 Körmend 77,5 22,5 82,4 17,8 Kőszeg 72,2 27,8 85,3 14,7 Répcelak 72,7 27,3 69,6 30,4 Sárvár 84,5 15,6 83,2 16,8 Szentgotthárd 90,7 9,3 91,1 8,9 Vasvár 60,6 39,4 75,0 25,0 Összesen 77,3 22,7 84,1 15,9 Forrás: Népszámlálás Területi adatok 6. II. kötet, KSH Bp. * az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók A település vonzása a nappali népesség és a lakónépesség viszonyában is vizsgálható, ami Csepreg esetében egy különösen lényeges problémára irányítja a figyelmet: a legutóbbi népszámlálás alapján (amit a változatlan viszonyok miatt a következő is nagy valószínűséggel meg fog erősíteni) jóval kevesebben járnak be a városba dolgozni és tanulni, mint amennyien eljárnak ugyanezen okokból (4. táblázat). A település nappali népessége csupán 3152 fő, 11,1 %-kal kevesebb, mint a lakónépesség, ami a vasi kisvárosok közt kiemelkedően a legkedvezőtlenebb arány. A város lakónépességének 23,5%-a jár el naponta, ugyanakkor a bejárók aránya csak 12,4% - a település vonzereje tehát e területen csekély. A napi népesség vonzásának két lényeges aspektusa a munkaerővonzás, és az oktatási intézmények vonzása. Csepreg esetében, csakúgy, mint a megye kisvárosainál is, a második az erősebb, hiszen 100 eljáró iskolásra 367 bejáró jut, míg ez a dolgozóknál csak 100/111. Csepregen 1428 fő foglalkoztatott él, ebből 753 fő (52,7%) helyben dolgozik, 675 fő (47,3%) eljár más településre dolgozni. Ugyanakkor 238 fő naponta, vagy ritkábban bejár a városba munkát vállalni, így összesen 991 fő dolgozik Csepregen. A városban 743 tanuló él, akik közül 584 fő (78,6%) helyben tanul, és 159 fő (21,4 %) eljár tanulni. Ezzel szemben 202 tanuló bejár a városba, így összesen 786 tanuló van itt naponta. Összességében a Vas megyei kisvárosok vonzása, mind a tanulók, mind a foglalkoztatottak esetében jellemzően erősebb Csepregénél (az új, kisebb lélekszámú városok adatai még nem ismertek) A népesség struktúrája Csepregen a 2001-es népszámlálás idején 1684 férfi és 1922 nő élt, vagyis jelentős nőtöbblet jellemezte a város lakosságát. A feminitási index, vagyis az ezer férfira jutó nők száma 1160 volt, ez a megye kisvárosi átlagánál jóval magasabb, a városok közt a legkedvezőtlenebb. Általános tendencia hazánk városaiban is, mint korábban láttuk, a természetes fogyás és a népesség elöregedése. E kettőből egyenesen következik a nemek arányának egészségtelen 11

12 változása. Ez a gyakorlatban az egyre emelkedő nőtöbbletet jelenti. Csepreg esetében ez állandósult magas értéket eredményezett a nemek közti különbség már 1990-ben is kiugróan magas volt (feminitási index: 1171). 5. táblázat: A nemek aránya (%) és a feminitási index Vas megye kisvárosaiban* (2001) Megnevezés 2001 férfiak nők index Celldömölk 47,7 52, Csepreg 46,3 53, Körmend 48,7 51, Kőszeg 48,0 52, Répcelak 49,3 50, Sárvár 48,2 51, Szentgotthárd 49,0 51, Vasvár 47,4 52, Összesen 48,1 51, Forrás: Népszámlálás Területi adatok 6. II. kötet, KSH Bp. * az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók Sajnálatosan hazánkban már az 1980-as évek elejétől, a csökkenő élveszületések következtében, és a születéskor várható élettartam kitolódásával, megkezdődött a népesség akkor még lassú ütemű elöregedése. Ez a folyamat 1990-ig a városokban még nem, vagy csak kismértékben volt jellemző. De a rendszerváltozást követően a városokban is a természetes fogyás lett a jellemző, elsősorban az élveszületések számának a visszaesése miatt. Csepregen 1990-ben a népességnek közel ötöde volt 14 éven aluli és közel ennyi 60 év feletti, így az öregségi index (az öregkorúakra jutó gyermekkorúak száma) értéke 0,90 volt, ami egy magas korösszetételű populációt jelentett (6. táblázat) re további romlás történt, a város népessége tovább öregedett: 2001-ben Csepregen 629 fő a 14 éven aluli gyerek, és ennek még 49 százaléka fiú, vagyis ebben a korban még a nemek közti egyensúly fennáll. Az öregkorúak (60-x évesek) száma 703 fő, de ebből már csak mindössze 38 százalék a férfi, vagyis az időskorúak között óriási a nőtöbblet, ott a feminitási index 1, táblázat: A korszerkezet alakulása (%) és az öregségi index között Vas megye kisvárosaiban* Megnevezés év 60-x év index 0-14 év 60-x év Index Celldömölk 21,6 18,1 0,84 16,6 19,3 1,16 Csepreg 20,8 18,8 0,90 17,7 19,8 1,12 Körmend 23,5 13,9 0,59 17,2 16,0 0,93 Kőszeg 24,2 15,3 0,63 18,6 17,3 0,93 Répcelak 26,1 12,9 0,49 15,9 16,7 1,05 Sárvár 22,8 15,7 0,69 16,2 17,6 1,09 Szentgotthárd 19,6 18,3 0,93 14,7 20,8 1,42 Vasvár 21,1 19,5 0,92 18,3 18,9 1,03 Összesen 22,2 16,7 0,75 16,9 18,2 1,07 Forrás: Népszámlálás és KSH Bp. * az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók 12

13 Az öregedési folyamat zajlik a városban, ennek eredményeként a gyermekkorúak már kevesebben vannak, mint az öregkorúak, az öregségi index is átlag feletti (1,12). Ez már belátható időn belül problémákat vethet fel, az egyértelmű elöregedési tendencia pedig hosszabb távon komoly feszültségeket okozhat (a gyermeklétszám csökkenése a gyermekintézményeknél, a növekvő időskorúak száma az egészségügyi- és szociális ellátásban). 7. táblázat: A népesség iskolázottsága (2001) Vas megye kisvárosaiban* Mutató Iskolai 15-x évesek közül 18-x évesek közül Város végzettség (osztály) ált. iskolát végzett középiskolát végzett a megfelelő korúak %-ában Celldömölk 9,8 92,0 36,5 9,7 Csepreg 9,5 90,2 32,6 8,7 Körmend 10,0 92,6 42,2 11,7 Kőszeg 9,9 92,9 40,1 13,4 Répcelak 10,1 93,1 41,1 12,2 Sárvár 10,1 92,9 38,9 11,9 Szentgotthárd 9,8 90,6 34,5 9,9 Vasvár 9,6 91,1 33,8 8, x évesek közül diplomás Összesen 9,9 92,1 38,0 11,0 Forrás: Népszámlálás Területi adatok 6. II. kötet, KSH Bp. * az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók Nagyon fontos mutató a humán erőforrások értékelésénél a népességnek az iskolázottsága. - az összefüggésben áll a városiasodással, az urbanizáltság szintjével, s hatással van a lakosság életmódjára, életvitelére, kulturális aktivitására és a gazdaságra is. Ez a 7 éven felüli népesség által elvégzett osztályok számával, és a különböző korcsoportokon belül az általános, a közép és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányával jellemezhető. Csepregnél az iskolai végzettség mutatói mind a 7 évnél idősebb, mind az aktív népesség vonatkozásában a kisvárosokra jellemző értékek alatt vannak: a 7 évnél idősebb népesség átlagos iskolai végzettsége 9,5 osztály, az aktív keresőknél kissé magasabb. 8. táblázat: Vallási struktúra 2001-ben (%) Vas megye kisvárosaiban* Megnevezés Vallásos Római Görög Refor- Evangé- Egyéb Nem Nem katolikus mátus likus vallásos válaszolt Celldömölk 91,5 60,8 0,1 3,3 26,1 1,2 3,7 5,8 Csepreg 92,4 88,5 0,1 1,1 2,6 0,1 1,6 6,0 Körmend 86,1 73,5 0,2 7,1 5,0 0,3 4,1 9,8 Kőszeg 84,4 72,2 0,2 2,5 8,6 0,9 5,5 10,1 Répcelak 90,6 53,8 0,1 1,8 34,7 0,2 3,9 5,5 Sárvár 89,4 80,6 0,2 1,6 6,6 0,4 2,8 7,8 Szentgotthárd 90,2 81,1 0,2 5,3 3,0 0,6 2,7 7,1 Vasvár 93,4 90,2-1,3 1,6 0,3 1,5 5,1 Összesen 88,6 75,7 0,2 3,5 8,9 0,3 3,5 7,9 Forrás: Népszámlálás Vallás, felekezet 5. kötet KSH Bp. * az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók Az átlagos iskolai végzettség mellett a másik fontos mutató a diplomások száma és aránya. Ez azért is nagy jelentőségű, mert egy-egy településen - főleg, ha az né hány ezer lakosú - a felsőfokú végzettségűek jelentik a helyi a szellemi bázist, hordozói, jelentős mértékben

14 mozgatói és szervezői a civil kezdeményezéseknek, hagyományoknak, rendezvényeknek, kultúrcsoportoknak, s általában meghatározó elemei a település közösségi életének. Csepregen az utolsó népszámlálás idején 216 felsőfokú végzettségű lakos élt (96 férfi és 120 nő), ez a 7 éven felüli népességnek 6,5%-a, a 25 éven felüliek 8,7%-a. Ez számottevően elmarad a kisvárosok átlagától. Csepreg népességének kifejezetten nagy hányada (92,4 %) tekinti magát vallásosnak a a megye kisvárosaihoz viszonyítva (8. táblázat). A hívők meghatározó része római katolikus, a többi vallás - a megye többségére jellemző módon csekély súllyal képviselteti megát. 9. táblázat: A népesség etnikai összetétele 2001-ben (%) Vas megye kisvárosaiban* Megnevezés magyar horvát német vend cigány egyéb nem válaszolt Celldömölk 96,9 0,1 0,3-1,0 0,7 1,0 Csepreg 95,8 1,6 0,9 0,1 1,1 0,2 0,3 Körmend 93,7 0,2 0,3 0,1 0,5 0,2 5,0 Kőszeg 95,4 1,6 3,2-0,1 0,1 0,1 Répcelak 97,0-0, ,3 2,4 Sárvár 95,5 0,2 0,6 0,1 0,9 0,2 2,5 Szentgotthárd 89,6 0,2 1,6 7,5 0,3 0,2 0,7 Vasvár 96,6 0,4 0,1-0,6 0,1 2,2 Összesen 94,2 0,5 1,1 1,0 0,6 0,2 2,4 Forrás: Népszámlálás kötet KSH Bp. * az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók A nemzetiség vonatkozásában is tükröződnek az alapvető megyei vonások, de néhány népcsoport jelenléte és helyi súlya átlagon felüli: a horvát (1,6%), német (0,9%) és a cigány (1,1 (%) kisebbség megyei összevetésben felülreprezentált (e kultúrák jelenléte ösztönzőleg hathat a helyi szellemi életére). A magyarokon kívül összesen 55 horvát, 39 cigány/romani/beás, 32 német, 5 román, 3 szlovén/vend, 2 szlovák és 1 ukrán nemzetiségű ember élt 2001-ben Csepregen. Önkormányzata csak a nemzetiségi önkormányzata csak a horvát közösségnek van a. 10. táblázat: A népesség gazdasági aktivitása 1990-ben és 2001-ben (%)Vas megye kisvárosaiban* Megnevezés Aktív kereső Inaktív Eltartott Aktív kereső Inaktív Eltartott Celldömölk 47,8 23,8 28,4 46,9 29,7 23,4 Csepreg 43,3 24,0 32,7 41,6 27,8 30,6 Körmend 49,1 20,2 30,7 49,3 24,9 25,8 Kőszeg 45,3 21,0 33,7 42,7 26,6 30,7 Répcelak 51,0 18,5 30,5 52,8 23,7 23,5 Sárvár 49,0 21,4 29,6 47,5 25,9 26,6 Szentgotthárd 45,9 26,9 27,2 44,5 32,2 23,3 Vasvár 45,6 24,2 30,2 45,9 28,0 26,1 Összesen 47,2 22,6 30,2 46,5 27,5 26,0 Forrás: Népszámlálás és KSH Bp. * az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók 2.3. Munkaerőpiac A foglalkoztatottság szempontjából Csepreg munkaerőpiaca problémásnak tekinthető, hiszen a népesség gazdasági aktivitása kifejezetten alacsony a legkisebb a kisvárosok sorában, s az 14

15 aktív keresők aránya ráadásul hasonlóan az országos és a Vas megyei kisvárosok trendjeihez csökkenő tendenciájú ben az aktív keresők, a népességnek alig több mint kétötödét tették ki, ami számos probléma forrása lehet (10. táblázat). A demográfiai folyamtokkal is összefüggő jellemző az eltartottak arányának a csökkenése, és az inaktívak arányának a növekedése. Az utóbbi két népszámlálás között ezek a mutatók érzékelhetően tovább romlottak (+3,8%, i.. -2,1%) ben az inaktívak aránya 27,8% volt, ami a korábbi adathoz képest a kisvárosi átlaghoz javult, az eltartottaké 30,6%, ami viszont továbbra is kifejezetten magas. Az aktív keresők iskolázottsága mindig magasabb valamivel, mint a 7 éven felüli lakosságé. Mindkettő jelentősen megemelkedett 1990-hez képest egy évtized alatt, az aktív keresőké 10,2 osztályról 11,4-re, ami azonban továbbra is elmarad a kisvárosok átlagától (11. táblázat). 11. táblázat: Az aktív keresők iskolázottsága és állománycsoportok szerinti megoszlása (%) 1990 és 2001-ben Vas megye kisvárosaiban* Megnevezés Iskolai végzettség (osztály) Szellemi Fizikai Iskolai Vezető végzettség értelmiségi (osztály) 15 Egyéb szellemi Fizikai Celldömölk 10,7 31,0 69,0 11,7 15,3 17,6 67,1 Csepreg 10,2 23,0 77,0 11,4 12,9 13,6 73,5 Körmend 10,7 31,4 68,6 11,7 14,1 16,1 69,8 Kőszeg 10,7 33,8 66,2 11,7 16,9 15,1 68,0 Répcelak 10,8 33,9 66,1 11,7 16,2 16,6 67,2 Sárvár 10,7 31,1 68,9 11,8 16,8 18,1 65,1 Szentgotthárd 10,9 27,9 72,1 11,8 17,3 17,2 65,5 Vasvár 10,4 25,5 74,5 11,5 13,6 15,2 71,2 Összesen 10,7 30,8 69,2 11,7 15,7 16,6 67,7 Forrás: Népszámlálás és KSH Bp. * az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók Fontos mutató, és összefügg az iskolázottsággal és a településeken jelenlévő munkahelyek minőségével, az aktív keresők állománycsoport szerinti megoszlása. Az általános trend, miszerint kissé emelkedik a szellemi keresők aránya a városokban Csepreg esetében is igaz, de a kedvező változás sem sokat javított azon a kedvezőtlen ténye, hogy a városban a szellemi állománycsoportok aránya továbbra is jelentősen átlag alatti (26,5%), s a vezető értelmiségiként foglalkoztatottak aránya is szembeötlően alacsony. A gazdasági és társadalmi átalakulás eredményeképpen alapvetően változik az aktív keresők foglalkozási szerkezete, a fejlett világban erősen csökken a mezőgazdaságban, és kismértékben az iparban foglalkoztatottak száma, miközben számottevően emelkedik a tercier szektorban dolgozók aránya. Ez a trend Vas megyében kissé másként alakult a kilencvenes évtized alapvető átstrukturálódást hozó, a mai viszonyokat megalapozó éveiben. Ugyan az agráriumerősen összehúzódott (más nézőpontból: összeomlott), a megyében egy iparosodási folyamat indult, aminek eredményeképpen növekedett az iparban foglalkoztatottak aránya a tercier szektor némi bővülésével kísérve. Csepreg népességének foglalkozási szerkezete is teljesen átalakult (12. táblázat). A mezőgazdaságban dolgozók korábban kiugróan magas - aránya ötödére csökkent (32,2 százalékról 6,6 százalékra) a helyi nagy agrárvállalkozások megszűntével. Ezzel szemben a megye jelentős ipari beruházásainak hatására 30,0 százalékról 45,2 százalékra nőtt az ipari

16 dolgozók aránya, közelítve ezzel a kisvárosi átlaghoz. A tercier szektorban is többen dolgoznak, mint 1990-ben, s a növekedés 10 százalékpont feletti értéke látványos, de a relatív mutató még mindig nem éri el a kisvárosi szintet. Mindezen változások nem a település gazdaságának markáns önfejlődésével függnek össze, sokkal inkább a helyi leépülés és a tágabb térség dinamikus folyamatainak együttes hatása jelentkezik az adatokban. 12. táblázat: Foglalkozási szerkezet (%) 1990 és 2001-ben Vas megye kisvárosaiban* Megnevezés agrár ipar tercier agrár ipar tercier Celldömölk 7,2 34,1 58,7 1,3 48,7 50,0 Csepreg 32,2 30,0 37,8 6,6 45,2 48,2 Körmend 14,2 41,3 44,5 2,6 47,9 49,5 Kőszeg 3,8 49,2 47,0 1,7 45,2 53,1 Répcelak 19,0 56,1 24,9 4,4 60,8 34,8 Sárvár 12,7 46,6 40,7 4,2 52,8 43,0 Szentgotthárd 10,7 49,2 40,1 1,8 41,4 56,8 Vasvár 24,5 32,6 42,9 10,0 45,2 44,8 Összesen 11,1 42,9 46,0 3,2 47,7 49,1 Forrás: Népszámlálás és KSH Bp. * az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók Csepregen a munkanélküliség, csakúgy, mint az országban, a rendszerváltozást követően jelent meg először, és gyorsan emelkedett a regisztrált munkanélküliek száma, valamint aránya az 1990-es évtized elején. A települést sokként érte a hagyományos foglalkoztatók megszűnése, melyre válaszként az eljárók számának megugrása jelentkezett. Ugyan a helybéli munkahelyek száma csekély, az ingázásnak köszönhetően a munkanélküliségi mutatók nem rosszabbak a megyei átlagnál. 13. táblázat: A munkanélküliség néhány mutatója (2011. szeptember) Vas megye kisvárosaiban Fő mutatók Nyilvántartottakon belül (%) folyamatos nyilvántartottság járadék segély Arány hossza típusú típusú szám** 365 nap feletti ellátás ellátás 16 BPJ/ RÁT/ RSZS*** Relatív Település mutató* Répcelak 3,21 0, Körmend 3,37 0, Bük 3,59 0, Szombathely 3,68 0, CSEPREG 3,71 0, Szentgotthárd 3,90 0, Kőszeg 3,96 0, Vép 4,14 0, Sárvár 4,25 0, Öriszentpéter 4,26 0, Celldömölk 5,20 0, Vasvár 6,27 0, Vas megye összesen 4,39 0, Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat *Relatív mutató: nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában ** Arányszám: a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya *** Bérpótló juttatás/ Rendelkezésre állási támogatás/ Rendszeres szociális segély

17 A legfrissebb adatok szerint, szeptemberében 82 főt tartottak nyilván a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál munkanélküliként, ebből 365 napnál régebben nyilvántartott 16 fő ( tartós munkanélküli ), járadék típusú ellátásban részesül 20 fő, segély típusú ellátásban 12, bérpótló juttatást, rendelkezésre állási támogatást vagy rendszeres szociális segélyt kap 26 állástalan. A munkavállalási korú népesség 2211 fős létszámán belül az álláskeresők aránya 3,71%, ami nem utal jelentős munkaerőpiaci konfliktusokra. Összevetve Csepreget a vasi kisvárosokkal megfigyelhető, hogy a mutatók átlagosnak minősíthetők, sem a rátákban, sem a belső arányokban nincs jelentősen kedvezőtlen körülmény. A munkanélküliség tehát nem település-specifikus probléma Csepregen, s nem is a jelenség nagyságrendje okoz gondot, hanem helyi munkahelyek elégtelensége és némileg kisebb súllyal - a foglalkoztatás strukturális jellemzői. 3. HUMÁN INFRASTRUKTÚRA SZELLEMI ÉLET 3.1. Oktatás Ma az oktatási szféra csepregi helyzete alapvonalaiban tükrözi az országos viszonyokat, így nem mentes a makroszintű okokból fakadó ezáltal helyben csak szűk mozgástérrel kezelhető - strukturális és finanszírozási problémáktól. Megfigyelhetők itt az ágazat országspecifikus válságjegyei és dinamikus, előremutató kezdeményezései egyaránt, melyek mellett bizonyos helyi sajátosságok, átlagos mutatóktól való számottevő eltérések is regisztrálhatók. A terület statisztikái viszonylag kedvező képet körvonalaznak a város helyzetéről (ha el is fednek bizonyos feszültségeket). Az óvodai férőhelyek és az oktatási intézmények osztályterem-száma (a hiányzó szakiskolai szektoron kívül) egyaránt szignifikánsan átlagon felüli, az általános iskolások létszáma a kisvárosok középértékének megfelelő, a középiskolások lakosságarányos száma pedig (az éleződő beiskolázási nehézségeket egyáltalán nem tükröző adatként) ugyancsak kifejezetten magas. 14. táblázat: A közoktatás alapvető mutatói Vas megye kisvárosaiban (2009) Óvodai férő- Általános isk. Középiskolai Szakiskolai Általános iskolai Középiskolai helyek száma osztálytermek száma tanuló tanuló db lakosra db lakosra db lakosra db lakosra db lakosra db lakosra Város Bük ,1 14 4,1 0,0 4 1, ,0 Celldömölk ,8 43 3,9 17 1,6 2 0, , ,4 Csepreg ,8 18 5,1 10 2, , ,4 Körmend ,7 53 4,4 33 2,8 10 0, , ,7 Kőszeg ,4 79 6,6 30 2,5 14 1, , ,3 Őriszentpéter 75 63,2 11 9,3 0, ,2 Répcelak ,9 10 4,2 1 0, ,2 Sárvár ,5 57 3,8 22 1,5 9 0, , ,6 Szentgotthárd ,3 33 3,7 28 3,2 4 0, , ,8 Vasvár ,7 22 5,1 7 1, , ,7 Vép ,3 17 5,0 0, ,6 Összesen , , ,9 43 0, , ,3 Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv alapján 17

18 Az óvodai és alapfokú iskolai képzés valamint a bölcsődei ellátás - helyi letéteményese a Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola, Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény (KIKI), melynek fenntartója a Közép-Répcementi Intézményfenntartó Társulás, Csepreg gesztortelepülés szerepe mellett. Az intézményhez a csepregi általános iskola, óvoda, bölcsőde és zeneiskola tartozik, valamint a zeneiskolai büki (Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskolában működő) tagiskolája. A településen bölcsőde 1952 óta, óvoda 1918 óta működik, előbbi jelenleg 12, utóbbi (bázisóvodaként) 130 férőhellyel egy helyszínen, az óvodának régóta helyet adó épületében. Az épület komoly felújításra szorul, de a tárgyi ellátottság jónak mondható, az itt dolgozók szakképzettsége pedig minden tekintetben kielégítő, a megfelelő szintű nevelőmunka feltételei adottak. A csökkenő gyereklétszám miatt a kapacitáskihasználtság nem garantált, de kistérségi szerepet is betöltő - a szolgáltatás fenntartása fontos települési érték. Az általános iskolai nevelés számára a 2007-ben átadott közel 3000 m 2 -es, 21 tantermes új iskola összességében (az orvosi szoba hiányától, a tornateremmel kapcsolatos magasabb szintű igényektől és bizonyos műszaki problémáktól eltekintve) kiváló infrastrukturális feltételrendszert biztosít. Az oktatási szakmai háttere és színvonala megfelelő, szolgáltatásminőség folyamatos emelésének igénye számos új kezdeményezést eredményezett már (pl. iskolaotthonos oktatás, alapfokú művészeti oktatás bővítése új területek irányába, nyelvi képzés megerősítése) melyek fenntartása, illetve továbbvitele az intézmény vonzerejét növelheti. A már ma is 16 település diákjait befogadó iskola számára a létszámproblémákra is tekintettel - kulcskérdés a térségi szerep megerősítése. A kiváló minősítésű a város fúvószenekar utánpótlását is biztosító - Zeneiskola négy évtizedes tradíciójával különleges értéke Csepreg oktatási és kulturális életének. Habár a normatívák csökkenése miatt finanszírozása nem problémamentes és működésnek racionalizálása naprenden szerepelhet (pl. helyszín), a nagy múltú, már-már emblematikus intézmény fenntartása és minőségi fejlesztése vitán felüli városi feladat. A város középfokú oktatási intézménye Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium (fenntartója év végéig a Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése, azt követően állami tulajdonba kerül). Az 1962 óta működő intézményben melynek feladata a középfokú szakközépiskolai nevelés és oktatás négy évfolyamon, annak befejezését követően az 5. és a 6. szakképzési évfolyamon a közgazdasági, informatikai szakképzés ellátása tanuló tanul (köztük 92 kollégista), minden ötödik diák helybéli. Az intézmény fontos szereplő a város életében, létével fontos városi szerepkör van jelen a településen (sőt, a statisztikák arra utalnak, hogy a középiskolai ellátás Csepregen a város nagyságrendjénél és településhierarchiai szerepénél nagyobb súlyt képvisel). A következő évtizedben a középiskola komoly kihívásokkal szembesülhet: a kedvezőtlen demográfiai trendek, a szakképző iskolák közti élesedő verseny, illetve a fenntartó-változás olyan új feltételrendszert körvonalaz, melyben csak komoly erőfeszítésekkel, megfelelő akár jelentős változásokkal is számoló - szervezeti stratégiával tarthatja meg pozícióját az oktatási piacon Egészségügy, szociális szféra Az egészségügyi és szociális helyzet, illetve ellátórendszer az életminőség lényeges eleme, azok viszonyai azonban kevéssé település-specifikusak, erősen kitettek az országos és regionális állapotoknak (illetve más szférák, mint a demográfia vagy a gazdaság jellemzőinek). Mindamellett a közösségnek elemi érdeke, hogy a szűk mozgástér adta kereteken belül mindent megtegyen a folyamatok javítása érdekében. 18

19 5. ábra: A születéskor várható élettartam Vas megye kistérségeiben (év), Férfiak Nők Teljes népesség SHH alapon becsült 75 74,18 73, , Celldömölki CSEPREGI Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Férfiak Nők Teljes népesség KSH adatsorai alapján becsült 80 79, , , Celldömölki CSEPREGI Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Forrás: Csite A. Németh N.: A születéskor várható élettartam kistérségi egyenlőtlenségei az ezredforduló Magyarországán. Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás. II. 2007/2. adatai alapján Csepreg lakosságának egészségügyi állapotáról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de az ismert információk alapján a helyzet a térségi viszonyoknak megfelelő habár nem átlag alatti, de nem is kedvezőbb az általános, sok problémával terhelt hazai viszonyoknál. A kistérségi szinten elérhető adatok szerint a halálozási statisztikákban markáns tendenciák vagy egyértelműen kedvező sajtosságon nem mutatkoznak a szembetűnő negatív jelenségek az intézményi háttérrel magyarázhatók (légzőrendszeri betegségek hegyfalui intézet). Az esetleges problémákat a születéskor várható élettartam életminőséget nagymértékben befolyásoló - statisztikai információi is jeleznék. A lakosság egészségi állapotával szorosan összefüggő mutatóra vonatkozóan kistérségi szinten csak becslések állnak rendelkezésre (a jelenség közelíthető az egészségállapotot jelző SHH értékek felől és a KSH idősorok 19

20 irányából a két módszer némileg eltérő eredményt ad), mely becslések ugyancsak átlagosnak mutatják a kistérség és feltehetőleg a kistérségen belüli települések - helyzetét. Bár a várható élettartam mutató értéke nem lehet olyan magas, hogy elégedettséget okozhatna, s annak emelése folyamatos és erős közösségi törekvés, annak érdemi befolyásolására részben a magyarázó változók sokelemű halmazával, részben az erőforrások és döntési kompetenciák korlátaival összefüggésben helyi szinten kevés a lehetőség. 15. táblázat: A Csepregi Kistérség halálozási mutatói (2005) 20 SHH* férfi eltérés az átlagtól (%)** SHH* nő eltérés az átlagtól (%)** Daganatok okozta halálozás 0,92-12,8 0,93 1,7 Keringési betegségek okozta halálozás 1,04 0,4 1,11 9,5 Légzőrendszeri betegségek okozta halálozás 1,83 80,7 1,69 143,3 Emésztő- rendszeri betegségek okozta halálozás 1,06-4,1 1,31 61 Külső okra visszavezethető halálozások 1,35 48, Összes halálozások 1,12 7,5 1,17 20,3 Forrás: ÁNTSZ adatok alapján * Standardizált Halálozási Hányados ** eltérés a régió kistérségeinek átlagától (%) Az egészségügyi ellátórendszer szerepe mindazonáltal rendkívül fontos szférája a városi létnek úgy a szolgáltatások lakossági közérzetre gyakorolt hatásaira, mint a település térszervező funkcióira és erejére tekintettel. 16. táblázat: Az egészségügyi ellátás főbb adatai Vas megye kisvárosaiban Város Háziorvos Házi gyermekorvos Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos Megjelenési esetek száma Beavatkozások száma Éves teljesített szakorvosi munkaórák száma Éves teljesített nem szakorvosi munkaórák száma a járóbeteg szakellátásban (1000 h) Bük Celldömölk Csepreg Körmend Kőszeg Őriszentpéter Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Vép Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv alapján Csepregen az ellátás a helyi lélekszámnak és a kisvárosi szintnek megfelelően stabilizálódott az elmúlt két évtized során. Az ellátás intézményi bázisa az Egészségház, ahol egymás mellett működik megfelelő infrastrukturális és felszereltségi szinten - az alapellátás és a szakellátás. Az alapellátást két felnőtt háziorvos és egy házi gyermekorvos biztosítja, valamint fogorvosi rendelés is elérhető, és a védőnői hálózat is teljes, ami - abszolút mértékben és

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Kistérségi tervdokumentum

Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A térség alacsony lakosságszáma nem képez elegendő gazdasági potenciált ahhoz, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek a területén,

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok Dunapataj Nagyközség a által ellátott kötelező és önként vállalt 18/2014.(XI.21.)számú rendelet 2. számú melléklete sorszám Kormányzati funkció Feladat megnevezése Kötelező Önként vállalt Társulás útján

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Fajlagos ö Összesen lakos 54 463. Jogcím. M.e. Tény Becsült mutató a b c. fő 54 463 500 fő alatti. 3 település 501-1000 fő lakosú

Fajlagos ö Összesen lakos 54 463. Jogcím. M.e. Tény Becsült mutató a b c. fő 54 463 500 fő alatti. 3 település 501-1000 fő lakosú Fajlagos ö Összesen lakos 54 463 Kistérség adatai település 29 Jogcím M.e. Tény Becsült mutató Sorszám elnevezése a b c 24. 2.2.1. a) Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás 2.1. Többcélú általános

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

(2) Az önkormányzat alaptevékenységének szakfeladatszám szerinti besorolását a 3. függelék tartalmazza.

(2) Az önkormányzat alaptevékenységének szakfeladatszám szerinti besorolását a 3. függelék tartalmazza. Pusztavám Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2012. (IV.26.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011.(IV.28.) önkormányzati rendelete módosításáról

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0065 számú "Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét támogató programok a Mosonmagyaróvári Járásban" c. projekt JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV Pályázó: Mosonmagyaróvár Város

Részletesebben

SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE

SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE - FELÜLVIZSGÁLAT - 2007. TARTALOEGYZÉK 1. Bevezetés... 5 2. Természeti adottságok, térségi erőforrások... 6 3. A kistérség társadalmi területi folyamatai...7

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Vilonya Község Polgármestere 8194 Vilonya, Kossuth u. 18., Tel./Fax: 88/ 490-162; e-mail: vilonya@invitel.hu

Vilonya Község Polgármestere 8194 Vilonya, Kossuth u. 18., Tel./Fax: 88/ 490-162; e-mail: vilonya@invitel.hu Vilonya Község Polgármestere 8194 Vilonya, Kossuth u. 18., Tel./Fax: 88/ 490-162; e-mail: vilonya@invitel.hu Beszámoló A közfoglalkoztatás tapasztalatairól Tisztelt Képviselő-testület! A közfoglalkoztatás

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyer év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT Megbízó: Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Készítette: BFH Európa Kft. Győr, 2013. május 2.

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû!

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Települési kérdõív önkormányzatok számára Miskolci Egyetem Társadalomföldrajzi Tanszék Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Település neve:... 1. A száma: 2. A ok

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET)

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) 2010. május 19. A Győr-Moson-Sopron

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása 44 Támogatási jogcím Fajlagos Mennyiségi egység Mutató A Rendelet 1.sz. melléklete Ft Számított összeg 1. a (1)Lakosságszám szerint 1 57 fő 1649 32 16 3 2. Körzeti igazgatás 2. aokmányirodák működése és

Részletesebben