RÉPCELAK VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

Átírás

1 RÉPCELAK VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

2 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés Helyzetelemzés A város társadalmi- gazdasági helyzete Infrastrukturális ellátottság Munkaerıpiaci helyzet Répcelakon, helyzete Vas megyében A népesség gazdasági aktivitása A foglalkoztatás szerkezete Az ingázó foglalkoztatottak A munkanélküliség alakulása Regisztrált munkanélküliek összetétele Munkaerıpiaci helyzet a városban A térség gazdaságának fıbb jellemzıi A regisztrált munkanélküliek számának alakulása A munkanélküliek helyzete Répcelak város környékén Regisztrált munkanélküliek fıbb jelelemzıi az önkormányzati törzskönyvi adatok alapján Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök mőködtetésének értékelése Demográfiai mutatók Vas megyei tájékoztató adatok Répcelak város demográfiai adatai Répcelak város egészségügyi helyzete Iskolázottság és vallásosság a térségben Iskolázottságra vonatkozó adatok Vallási élet a térségben és Répcelak városban Répcelak város szociális ellátórendszerének struktúrája, helyzete, jellemzése, a feladat ellátási kötelezettség teljesítése A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátásban részesülık Az önkormányzati támogatások rendszere Szociális ellátó rendszer Répcelak város középtávú szociális szolgáltatás fejlesztési stratégiája A szociális szolgáltatások fejlesztésével és mőködtetésével összefüggı alapelvek és értékek meghatározása Stratégiai célok: A fejlesztés prioritásai Feladatok, fejlesztési irányok a szolgáltatások biztosításának egyes szintjein Az Önkormányzat szabályozási hatásköre Önkormányzati ellátási szintő feladatok... 49

3 3 1. Bevezetés A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. tv. 92..(3) bekezdése szerint a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fıvárosban élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít, amennyiben legalább két ellátási forma megszervezésérıl gondoskodik E törvény 92/B. -a a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartójának kötelezettségévé teszi a koncepció készítését., melynek határideje a települési önkormányzatok vonatkozásában 2004.december 31. A koncepció készítésére munkacsoport alakult. A munkacsoport tagjai voltak az aljegyzı, szociális ügyintézı, Bölcsıde és Idısek Klubja Összevont intézmény vezetıje, a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa. A koncepció elkészítése széleskörő adatgyőjtést igényelt. Információt, illetve adatokat kértünk a Központi Statisztikai Hivatal Vas Megyei Igazgatóságától, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól, a Vas Megyei Munkaügyi Központtól, valamint annak Sárvári Kirendeltségétıl, az egyházak képviselıitıl, felhasználtuk a Polgármesteri Hivatal népesség nyilvántartásának, pénzügyi és mőszaki nyilvántartásainak adatait, a szociális intézményünk szolgáltatta adatokat. A koncepció az önkormányzat teherbíró képességét, de ugyanakkor a jogos lakossági igények kielégítését szem elıtt tartva készült. A modern szociálpolitika alapgondolata, hogy társadalmunk alrendszereinek mőködése során úgy az egyén, mint annak a kisebb-nagyobb közösségei számára adódhatnak olyan helyzetek, problémák, amelyekben ideiglenesen vagy véglegesen nem tudnak magukról gondoskodni, normális életvitelük, megélhetésük mások közremőködése, külsı segítsége nélkül nem biztosítható. A szociális gondoskodás feladata nem kevesebb, mint, hogy e társadalmilag tipikus, de egyénileg jelentkezı élethelyzeteket feltárja, s azokra a jog által biztosított keretek között reagáljon. A szolgáltatástervezési koncepció elkészítésekor fontos követelmény a realitáson alapuló, primer adatokból származó információk feldolgozása, a fokozatosság elvének érvényesítése, a meglévı szolgáltatások szakmai feltételeinek korszerősítése, színvonalának emelése, modernebb és korszerőbb szemléletmód megvalósítása, a szociális törvénybıl eredı alapfeladatok elsıdleges teljes körő biztosítására való törekvés. Elınyben kell részesíteni a rászoruló személy saját környezetében történı gondozását, hogy lehetıleg saját otthonukban, vagy ismerıs környezetükben kapják meg az igényelt segítségnyújtást, gondoskodást.

4 4 Az Európai Unióhoz történı csatlakozást követıen a partnerség elve alapján dinamikusabbá kell tenni az együttmőködés csatornáit a szolgáltatási szektorokkal, a különbözı civil, illetve egyházi szolgálatokkal, a különbözı szolgáltatók és fenntartók, a települési és megyei önkormányzatok között. A szolgáltatási struktúra kialakításánál nemcsak a mennyiségi növekedésre, hanem differenciáltabb, komplexebb, magasabb színvonalú ellátások megteremtésére van egyre nagyobb igény. 2. Helyzetelemzés 2.1. A város társadalmi- gazdasági helyzete Répcelak a Kisalföld déli részén, Vas megye észak-keleti sarkában található, közvetlenül szomszédos Gyır Moson Sopron megyével. Lakosainak száma év elsı félévében A várost kettészeli a 86-os fıútvonal, Szombathelytıl 40 km, Gyırtıl 65 km a távolsága. 12 km-re húzódik a 84-es Sopron Balatoni fıútvonal. A Hegyeshalom Porpác vasútvonal szintén Répcelak belterületén halad át. Itt folyik a Répce folyó és annak árapasztója, mely közvetlenül a Rába folyóval köti össze a Répcét. A város határában található a Kis-Rába folyó és a Kıris patak. Répcelak és környéke már a csiszolt kıkorszak embere által is lakott volt, erre utaló csiszolt kıszerszámok és edénytöredékek kerültek elı. A Római Birodalom idején kialakult úthálózat a mai Szombathely és Gyır közt húzódott. Kisebb mérető nemesi vár állt a Répce partján a Várdombnak nevezett területen. A környék zömében mocsaras terület volt, a Rába a Hanság irányába is folyt, sokszor elárasztotta. Ez az adottság meghatározta az itt élı emberek tevékenységét. Jó minıségő legelık és szántóterületek voltak. A település elsı okleveles említése Laak névvel 1268-ból való, latin nyelven íródott. Lak az 1300-as évek elején a sárvári várhoz tartozott. Késıbb több nemesi család birtokolta, tulajdonlásáért évszázadokon kisebb nagyobb villongások voltak. Az 1710-es években települ ide a Radó család, kezdetét veszi egy késıbb híressé vált mezıgazdasági uradalom alapjainak lerakása. Kastélyuk megmaradt része ma mőemlék. Megemlítendı a család kiemelkedı tagjai közül Radó Kálmán aki Répcelakon született között Vas vármegye fıispánja. Nevéhez több helyi érdekő vasút létesítése, a Rába és mellékfolyóinak szabályozása főzıdik.

5 ben evangélikus templom épül ben Tőzoltó Egyesület alakul közt megépül a Szombathely Pozsony közti vasútvonal, majd 1898-ban a Kis-Cell-Fertıszentmiklós közti vasútvonal, melynek Répcelakon keresztezték egymást, kisebb vasúti csomópontot alkotva ben csendırırsöt létesítettek ben alakult az elsı szövetkezet, tejtermeléssel foglalkozott. Talán a tejtermelési lehetıségek felismerése vonzotta 1905-ben ide a Stauffer családot, akik a répcelaki sajtgyártást megalapozták. A gyár több bıvítés és korszerősítés után ma is dolgozik, kiváló termékeket állít elı, ilyen például az eredeti MEDVE sajt ben a falu nagy része leégett. Az 1900-as évek elsı felében téglagyár és cementárugyár is volt a településen. Villamosításra 1941-ben került sor ben alakult meg az elsı földmőves szövetkezet a mai ÁFÉSZ elıdje, majd 1949-ben a Termelı Szövetkezet ban kezdte meg mőködését a Szénsavtermelı Vállalat. Idetelepítését a mélyben levı nagytisztaságú széndioxid és a vasúti szállítás megoldhatósága indokolta. A két gyár és a jól mőködı agrárgazdaságok nagyban elısegítették a település fejlıdését. Új munkahelyek létesültek, dinamikusan nıtt a lakosság ben árvíz pusztított, ezt követıen közel 200 új ház épült ben tragikus kimenetelő tartályrobbanás után nagy arányú fejlesztések történtek a Szénsavtermelı Vállalatnál, melyek vonzataként tovább növekedett a dolgozók létszáma és a község lakossága. Szükségessé vált bölcsıde építése, az óvoda, iskola bıvítése, kulturális és sportolási lehetıségek biztosítása, egészségügyi ellátás és kereskedelem fejlesztése. Répcelak 1970-tıl nagyközségi címet kapott július 1-tıl város. Mai arculatát ipari téren leginkább három nagyvállalat határozza meg. Megalakulásuk sorrendjében a Pannontej Rt. (volt Sajtgyár), és a privatizáció után a Szénsavtermelı Vállalatból kettévált Linde Gáz Magyarország Rt. és a Liss Patrongyártó Töltı és Forgalmazó KFT. Ezekhez a cégekhez közel 30 településrıl járnak be a dolgozók. A településen több kisebb létszámú építıipari és gépészeti ágazatban mőködı vállalkozó is tevékenykedik.

6 6 A volt Állami Gazdaság és a TSz. jogutódjai folytatják korábbi tevékenységüket. Mezıgazdasági tevékenységet fıállásban kevés kistermelı végez, a többiek kétlakiak mellékfoglalkozásként végzik a mezıgazdasági termékek elıállítását, értékesítését. Kereskedelem vonatkozásában üzleteinek számát és a foglalkoztatást tekintve az ÁFÉSZ továbbra is meghatározó. Mellette megjelentek más üzletláncok boltjai és kialakult egy kiskereskedelmet folytató csapat is. Zömében a butiksoron vannak üzleteik a 86-os fıút mellett, könnyen megközelíthetıen. Az üzletek kínálata választékos, igyekeznek a lakosság és a vonzáskörzet igényeit kielégíteni. A városban 2003-as statisztikai adatok alapján 204 mőködı vállalkozás van, ebbıl 22 korlátolt felelısségő társaság, 5 szövetkezet (ebbıl 1 mezıgazdasági), 1 részvénytársaság, 24 betéti társaság, 152 egyéni vállalkozás. Vendéglátás területén a Margaréta Panzió, a Pizzéria, a Király Kávéház és több kisebb vendéglátó egység áll a vendégek szolgálatára. A ma már természetesnek számító víz, villany, telefon és gázellátáson kívül teljes körő a csatornázottság, teljesen megoldott a kommunális hulladék győjtése, kezelése. Útjaink aszfaltozottak, parkjaink virágosak. Évente közel 40 ezer virág kerül kiültetésre. Kulturális élet központja a Mővelıdési Ház és Könyvtár. Színvonalas tevékenység folyik az intézményben, ápolják a népzenét, néptáncot. Évek óta már hagyomány, hogy különbözı témájú konferenciákon mutatják be a település életét, történetét, gazdaságát, kulturális és mővészeti munkáját. Ezt igazolja a már hagyományossá vált Laki Kalinkó népzenei fesztivál. Híres az Ümmögı Együttes, mely citerakísérettel néptáncokat mutat be. Ez az esemény visszatérıen minden évben június elején kerül megrendezésre összekapcsolva a Répce Expóval. Külön-külön is nagy népszerőségnek örvendenek, nagy a látogatottságuk, több ezer ember élvezi a színes kavalkádot. Több fiatal együttes is megkezdte reményteljes mőködését és egyre több helyen lépnek fel sikeresen. A ház több szakkört mőködtet, sok tanfolyamot szervez, otthont ad többek közt a Nyugdíjas Klubnak is. A könyvtári munka megyeszerte elismert, a könyvtár kibıvítve Internetezési lehetıséggel is várja az érdeklıdıket. Két körzeti orvosi rendelı, egy gyermekorvosi rendelı, egy fogorvosi rendelı és több szakorvos (sebész, reumatológus, szemész, nıgyógyász) biztosítja a

7 7 lakosság jó egészségügyi ellátását. Természetesen gyógyszertár is található, valamint mentıállomás. A városban egy nagy iskola, a Móra Ferenc Általános és Mővészeti Iskola található. Több környezı település közös fenntartású intézménye. Önálló mővészeti oktatás folyik, két kihelyezett tagozatot is mőködtet. Korszerő nyelvlabor áll a tanulók rendelkezésére. Az oktatás elismerten jó színvonalú, a diákok versenyeken jól szerepelnek, öregbítik az iskola hírnevét. Levelezı tagozaton gimnáziumi oktatás is folyik. A településen két egyház mőködik, az evangélikus templom 1870-ben, a katolikus templom 2004-ben készült el. A település legrégebbi civil szervezete az 1882-ben alapított Tőzoltó Egyesület, sorban követi az 1948-ban alapított Sportkör, mai nevén Répcelaki Sportegyesület. Labdarugó NB III-as szakosztályt, NB I-es teke szakosztályt és kézilabda szakosztály mőködtet többek között. Mindennek a város sporttelepe ad otthont. Répcelak testvértelepülése óta a szlovákiai Lég (Lechnice) község, mely Dunaszerdahelytıl nyugati irányban 15 kilométerre található. A lakosság összetétele magyar és szlovák. Itt található a Benyovszky kastély, mely ma egészségügyi intézmény. Sport és kulturális téren rendszeres a kapcsolat, a települések lakói ápolják ezeket a hagyományokat. Városunk nem bıvelkedik mőemlékekben, de jó természeti adottságai vannak. Vizeket, horgászatot kedvelı vendégeink megelégedettek és évrıl évre visszajárnak. Az Ausztriában eredı Répce ma elismerten tiszta viző, pisztrángokat is lehet benne fogni. Környezte romantikus, partján található a védett tızikés erdı. Tervezi a város vezetısége egy vízicentrum létesítését a Répce partján, mely fürdési, csónakázási, horgászati lehetıséget kínálna az érdeklıdıknek. A Rába és a Kis-Rába közelsége szintén a vizeket kedvelıket vonzza. A fıleg apróvadas terület vadászati lehetıségeket is kínál ben az répcelaki iparterület Ipari Park címet kapott. A város szeretettel várja a munkahelyteremtı vállalkozásokat, a kereskedelemnek, szolgáltatásoknak a turizmusnak az elkövetkezendı években is fejlıdési lehetıséget kínál. Az ipari parkban a komoly befektetık jutányos áron kaphatnak közmővesített telkeket, tevékenységük megkezdéséhez az önkormányzattól egyéb támogatást is.

8 8 Fontos szempont a munkahelyteremtés, a fiatalok letelepítése. Az önkormányzat a letelepedni vágyó fiatalokat méltányos áron építési telekhez juttatja és kamatmentes, csak részben visszatérítendı kölcsönnel segíti Infrastrukturális ellátottság Répcelak igazgatási területe km 2, amelybıl 949 ha a külterület. A mezıgazdasági területek jó termıhelyi adottságokkal rendelkeznek, a gazdálkodásban vezetı szerepet tölt be a növénytermesztés. A külterület mővelési ágak szerinti megoszlása: 782 ha szántó, 34 ha legelı és 130 ha erdı. Nagyobb összefüggı erdıterület csak a Répce melletti árterületen alakult ki. Az erdık területe az összes terület 9,5 % -a, elmarad az országos átlagtól. Bár a terület folyóvizekben gazdag, de a folyószabályozás és ipari szennyezıdés miatt a régen gazdag halállomány száma megfogyatkozott. Halászati tevékenység a településen nincs. A város közigazgatási területén több illegális és legális kavicsbánya is mőködött, de napjainkra a kitermelés mindenhol megszőnt. Répcelakon található Európa legjelentısebb természetes széndioxid lelıhelye. A LINDE GÁZ Magyarország Rt. jogosult a bányatelkeken található földgáz használatára. A város felszíndomborzati, éghajlati, vízrajzi, növényzeti képe a síkvidék jellemzı jegyeit hordozza, több folyó, patak, ér és csatorna is található. Répcelak közlekedési szempontból évszázadok óta jelentıs település, a DNY ÉK irányú forgalom egyik fontos láncszeme. A városon halad át a 86. sz. másodrendő fıút, amelyhez a 8615 és 8447 j. összekötı útak csatlakoznak. Mindhárom út állami tulajdonban van, kezelıjük a Vas Megyei Állami Közútkezelı Kht. Kerékpárút a Petıfi S. utcában, a 86. sz. fıközlekedési út mellett épült. A település vasúti összeköttetését a Szombathely - Porpác Hegyeshalom Rajka vasútvonal jelenti, távolsági közlekedés valósul meg továbbá a VOLÁN járatokkal. Répcelakon 760 lakóépület és 1023 db lakás található jelenleg. Az épített lakások 33,3 %- a 4 és több szobás, a lakások átlagos alapterület 114,5 m2. Többszintes, lakótelep jellegő lakóterületek a város központjában helyezkednek el. A város lakás állománya jellemzıen lakossági önerıs építkezésekkel bıvül, valamint az önkormányzat részt vett lakásvásárlást támogató pályázaton. Az önkormányzati bérlakásokat az önkormányzat tartja fenn. Az önkormányzat az elmúlt évben Ft-ot fordított felújításra, s Ft-ot karbantartásra. A koncepció készítés idıszakában 16 lakás tekintetében tartunk nyilván bérlıt évi Vas Megyei Statisztikai Évkönyv adatai alapján a városban 1109 villamos energiát és 1011vezetékes gázt fogyasztó háztartás van. A közüzemi vízvezeték hálózat hossza 16,2 km hosszú, míg a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 1007.

9 9 A közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza 12,7 km, a közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma 903. A 2003-es adatok szerint tehát ösztönözni kell a szennyvízcsatornára való lakossági rákötéseket Munkaerıpiaci helyzet Répcelakon, helyzete Vas megyében A népesség gazdasági aktivitása A népesség gazdasági aktivitása, azaz a munkaerı-piaci jelenléte, vagy onnan távolmaradása a gazdaság és társadalom állapotának fontos mutatószáma, ezért minden országban rendszeresen mérik. A népesség gazdasági aktivitása az elmúlt évtizedben jelentısen módosult, amely összefügg többek között a korstruktúra változásával, a társadalmi, gazdasági változásokkal stb. Az inaktív keresık állománya Magyarországon évtizedek óta gyarapszik. A növekedésben az elmúlt évtizedben fontos szerepet játszott, hogy egyre többen részesültek öregségi nyugdíjban, emellett a korhatár elıtti nyugdíjazás különbözı formáival is sokan éltek. Répcelakon évi 1019 fırıl év végére 950 fıre csökkent az inaktív lakosok száma. Vas megye gazdaságilag az ország fejlettebb megyéi közé tartozik, a megyén belül azonban vannak olyan térségek, amelyek jelentıs gazdasági és foglalkoztatási problémákkal küzdenek. A foglalkoztatottak korösszetétele az elmúlt években kissé módosult a megyében. Ez a megállapítás Répcelakra vonatkozóan is helytálló. A fiatalok elsı munkába állási idıpontja a képzési idıszak meghosszabbodása miatt kitolódott, így a városban az jelenleg a évesek a foglalkoztatottaknak mintegy 29,4 %-át teszik ki. A foglalkoztatottak iskolai végzettsége térségenként, 2001-es adatok. Kirendeltség Általános iskola 8 évf. alacsonyabb 8. évf. Középiskola érettségi nélkül érettségivel Egyetem, fıiskola Celldömölk 0,6% 24,0% 39,0% 27,5% 9,0% Körmend 1,1% 24,2% 32,6% 31,5% 10,6% Kıszeg 0,5% 24,6% 31,1% 30,5% 13,3% Sárvár 0,6% 22,9% 38,2% 25,3% 10,0% Szentgotthárd 0,5% 21,0% 39,3% 28,4% 10,8% Szombathely 0,5% 18,6% 29,0% 33,7% 18,2% Vasvár 1,1% 28,4% 37,4% 25,5% 7,6% Megye összesen 0,6% 21,5% 33,0% 31,1% 13,8%

10 10 Az elmúlt idıszakban jelentısen módosult a foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti összetétele ben a foglalkoztatottaknak már csak 22%-a rendelkezett legfeljebb 8 általánossal, ugyanakkor több mint háromtizedük tett érettségi vizsgát, a felsıfokú végzettek aránya pedig megközelítette a 14%-ot A foglalkoztatás szerkezete Az 1990 óta végbement gazdasági folyamatok átrajzolták a gazdasági ágak közötti foglalkoztatási arányokat, a súlypont az iparra helyezıdött át. A gazdasági átalakulás legnagyobb vesztese az agrárágazat lett. Az iparban, építıiparban közel 7 ezerrel dolgoznak többen, mint 1990-ben, a szolgáltatási szektor létszáma alig változott megyei szinten. A foglalkoztatási struktúra alakulása térségenként Mezıgazdaság,% változás, Ipar, építıipar,% változás, Szolgáltatás,% változás, Összesen, fı változás, Kirendeltség %-pont %-pont %-pont %-pont Celldömölk 24,0 8,0-16,0 29,2 50,5 21,3 46,9 41,5-5, ,6 Körmend 27,4 6,9-20,5 34,3 47,1 12,8 38,2 46,1 7, ,5 Kıszeg 15,1 4,1-11,0 40,0 42,7 2,7 44,9 53,1 8, ,4 Sárvár 26,6 8,0-18,6 38,8 53,1 14,3 34,6 38,9 4, ,4 Szentgotthárd 18,8 3,5-15,3 45,0 45,7 0,7 36,1 50,8 14, ,0 Szombathely 10,8 3,9-6,9 36,5 41,2 4,7 52,7 54,9 2, ,1 Vasvár 33,3 11,2-22,1 28,7 48,6 19,9 38,0 40,2 2, ,2 Megye összesen 18,4 5,6-12,8 36,3 45,3 9,0 45,3 49,1 3, , Az ingázó foglalkoztatottak A munkahelyek elhelyezkedése területenként differenciált, ezért a munkaerı egy része kénytelen munkavégzés céljából naponta ingázni. Vas megyében 2001-ben a foglalkoztatottak közül fınek nem ugyanazon településen volt a munkahelye, mint ahol lakott és naponta ingázott lakóhelye és munkahelye között óta a naponta ingázók száma közel 5 ezerrel, arányuk pedig közel 7 százalékponttal emelkedett, miközben a foglalkoztatottak száma mintegy fıvel csökkent.

11 11 Az ingázás mértéke elsısorban a megye gazdaságának a struktúrájával, illetve a településszerkezettel függ össze. Vas megyében az aprófalvas településszerkezetbıl adódóan amúgy is magas a lakóhelyen kívüli munkavállalás aránya, amit az 1990-es években tovább növelt a gazdaság szerkezeti átalakulása: a mezıgazdaság leépülése, a feldolgozóipar fellendülése. A több mint 50 ezer munkaerıt foglalkoztató ipar igen koncentráltan, elsısorban az ipari parkokba (Sárvár, Szentgotthárd, Szombathely) telepedett le a megyében. A lakosság pedig a munkahely érdekében kénytelen volt vállalni az ingázást. Répcelakon évben 339 fı, évben 287 fı vállalt vidéken munkát. Az ingázók számának alakulása térségenként év év Kirendeltség Foglalkoztatottatatottak ebbıl: ingázók Foglalkoz- ebbıl: ingázók száma, fı száma, fı aránya % száma, fı száma, fı aránya,% Arány változása, %-pont Celldömölk ,8% ,4% 11,6% Körmend ,5% ,8% 4,3% Kıszeg ,3% ,8% 10,5% Sárvár ,1% ,2% 6,1% Szentgotthárd ,0% ,1% -1,9% Szombathely ,1% ,2% 7,1% Vasvár ,6% ,1% 9,5% Megye összesen ,3% ,1% 6,8% A munkanélküliség alakulása A munkanélküliség alakulását kedvezıtlenül befolyásolta a rendszerváltás második ütemében a beruházások, valamint az ipari termelés növekedésének lelassulása. A külföldi tıke mobilitásából, az olcsó munkaerıre alapozott piaci versenybıl adódóan megindult az üzemek bezárása, a multinacionális cégek elvándorlása, a dolgozók folyamatos elbocsátásának folyamata.

12 Celldömölk Körmend Kıszeg Sárvár Szentgotthárd 6 4 Szombathely Vasvár A diagram a térségi átlagos munkanélküliségi ráták alakulását mutatja. Azokban a térségekben, ahol gyorsabban tudtak alkalmazkodni a megváltozott gazdasági körülményekhez, kisebb volt a visszaesés mértéke és a gazdasági növekedés jelei is itt mutatkoztak legelıször. A munkanélküliség mérséklıdése is ezeken a területeken volt tapasztalható legkorábban. Havi átlagos munkanélküliségi ráta 4,9 Celldömölk 5,7 5,4 4,4 Körmend 5 5,3 Kıszeg 5,4 5,5 5,6 Sárvár 4,3 4,9 4,8 6,5 Szentgotthárd 6,9 5,6 Szombathely 4,6 4,3 3,8 6,7 Vasvár 7,2 8, év 2001.év 2002.év

13 Regisztrált munkanélküliek összetétele évi átlag Celldömölk 31,7% 55,9% 9,8% 2,5% Körmend 34,0% 43,4% 15,4% 7,2% Kıszeg 31,7% 52,5% 10,5% 5,4% Sárvár 30,3% 51,6% 12,0% 6,2% Szentgotthárd 26,1% 47,4% 20,9% 5,5% Szombathely 37,9% 50,9% 7,4% 3,8% Vasvár 36,1% 40,4% 19,0% 4,4% VAS MEGYE 33,9% 49,8% 11,6% 4,8% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Ellátás nélküli Jöv. pótló tám., rendszeres. szoc. seg. Munkanélküli járadékra jogosultak Nyugdíj elıtti munkanélküli seg. jog. Az elbocsátások növekedésébıl adódó fokozottabb beáramlás miatt a járadékosoknak a regisztrált munkanélkülieken belüli aránya 2002-ben megközelítette az 50%-ot. Répcelak tekintetében ez a szám 63,6 %. A magas munkanélküliséggel jellemzett térségekben viszont általában a munkanélküliek összetétele is kedvezıtlen, az átlagosnál magasabb a jövedelempótló támogatásban, illetve rendszeres szociális segélyben részesülık aránya, ami a munkanélküliség idıtartamának az elhúzódását jelzi Munkaerıpiaci helyzet a városban A térség gazdaságának fıbb jellemzıi Az elmúlt évben a térség egy jelentıs elbocsátási hullámot szenvedett el. Eközben a gazdaság bizonyos területein élénk volt a munkaerı-kereslet, bár új beruházások nem indultak, inkább a régebbi tevékenységek bıvültek. A Répcelakon mőködı gazdasági szervezetek mindegyikét érintette a világgazdasági recesszió. Az érintett cégek a lehetı leggyorsabban igyekeztek alkalmazkodni a piacon kialakult új igényekhez, az adott termékek iránti keresletet megpróbálták szinten tartani, a tevékenységük egy részét megpróbálták átszervezni, esetleg csökkenteni vagy megszőntetni, s ennek következtében esetenként számos munkaerıt bocsátottak el üzemeikbıl.

14 14 Folytatódott a szerkezetváltás a gazdaság más területein is. Az immár évek óta tartott trendet követve csökkent a mezıgazdaság munkaerıigénye. A mezıgazdaságot illetıen a térségben folyamatosan romló közegben kellett megfelelni az egyre magasabb elvárásoknak (beleértve a szakhatóságokat is), ezért egy növekvı mezıgazdasági munkanélküliséggel is kellett számolni. A szolgáltatásban zömmel a költségvetésbıl finanszírozott ágazatok (közigazgatás, oktatás, egészségügy) létszáma az összlétszámot tekintve stagnált, a közigazgatás területén a városi feladatok ellátásával növekedett, ugyanakkor a közoktatás mővelıdés tekintetében csökkent. A gazdaság különbözı területeirıl elbocsátottak sajnos nehezen vagy egyáltalán nem találtak új munkahelyet. A gazdaságfejlesztés jövıje a szaktudásra, és a kis- és középvállalkozásokra alapozó gazdaságban rejlik. Répcelak területén mőködı két nagyobb ipari cég az elmúlt idıszakban létszámot nem fejlesztett, piaci lehetıségeik beszőkültek. Egy nagyobb ipari cég viszont jelentıs (30-50 fı) létszámfejlesztést hajtott végre. Az új vállalkozások honosítása érdekében az önkormányzat erıfeszítéseket tesz. Ennek érdekében ipari parkot alakított ki, amely lehetıséget teremt a kis- és középvállalkozások letelepedéséhez. Nagy kihívást jelent számukra az Európai Unióhoz való csatlakozás. A szaktudásra alapozó gazdaságfejlesztéshez szükséges, hogy rendelkezésre álljon a megfelelı szakembergárda. A nagy cégek keresik a képzett szakmunkásokat vagy ennél magasabb képzettséggel rendelkezı dolgozókat. Ezen túlmenıen a bejárási költségek megtakarítása érdekében betanított dolgozókat foglalkoztatnak és szervezik azok átképzését. Répcelakon élık és a térségében élı ingázók inkább vállalják a betanítást, átképzést a közeli munkalehetıség megteremtése vagy megırzése érdekében, bár bizonyára szívesebben dolgoznának szakmájukban. Azonban egyes szakmákban így is nehézséget okoz a szakember-utánpótlás. Ez összefügg azzal, hogy az ipari szakmák presztízse csökkent, s bár az ilyen szakmunkások iránt azóta egyre növekszik az igény, mégis egyáltalán nem vagy viszonylag kevés fiatal választja az ilyen jellegő képzéseket. A technológiai színvonal növekedése megkövetelné a mőszaki felsıfokú végzettségő szakemberek ittlétét. Ehhez kellene visszacsalogatni Répcelakra azokat a mérnököket, üzemmérnököket, akik esetleg a megye vagy az ország más részein tevékenykednek. Répcelak és térségének ipara és mezıgazdasága az 1980-as évekkel bezárólag túljutott egy dinamikus iparfejlıdési szakaszon, ami mára lelassult és recessziós idıszakot élünk. Az biztos, hogy az elkövetkezı idıszakban nagyobb arányú ipartelepítés nem várható. Az infrastruktúrának azon részeit kellene elıtérbe helyezni, amely elısegíti az ipari park területén gazdasági szolgáltató cégek megtelepedését. Ezt a célt szolgálja az önkormányzat azon elhatározása, hogy az

15 15 ipari park területén infrasrtuktúrális fejlesztést hajt végre, melynek megvalósítására a közelmúltban sikeres pályázatot nyújtott be A regisztrált munkanélküliek számának alakulása Az 1999-tıl 2003-ig terjedı idıszakban a regisztrált munkanélküliek száma éves összesítésben meglehetısen változatos képet mutat. Míg 1999-rı 2000-re jelentıs csökkenést figyelhetünk meg, 2002-tıl ismét emelkedés tapasztalható, majd 2003-ban 56 fırıl 50 fıre csökkent. A Sárvári Kirendeltségen nyilvántartott regisztrált munkanélküliekre vonatkozó átlagos adatok Répcelak tekintében: Regisztrált mnk. össz. fı Reg. mnk. 180 napnál több idejő reg. mnk.fı Járadékra jogosult fı Jövedelemp. tám. fı Rendszeres szoc. segély Munkav. korú népesség fı Területi mutató % ** Relatív mutató *** átlag átlag átlag átlag átlag ,50 40,17 58,17 54,33 61,00 20,08 12,67 15,75 19,00 6,00 27,33 20,67 37,00 28,58 36,00 8,17 2,75 0,25 0,00 0,00 0,00 1,50 4,00 5,92 8, , , , , ,00 2,49 2,04 2,84 2,62 2,95 0,39 0,35 0,54 0,48 0,48 * 365 napon túl regisztrált ** területi mutató a regisztrált munkanélküliek a munkavállaló korú népesség %-ában *** relatív mutató - a területi mutatónak az országos átlaghoz viszonyított aránya Pályakezdık számának alakulása Az elmúlt évekhez képest emelkedett a beáramló pályakezdıink száma. Függetlenül attól, hogy már célirányosabb a pályaválasztás, sikerül munkahelyeket is találniuk és több pályakezdı helyezkedett el önállóan vagy közvetítéssel hosszabb rövidebb idıre, sokan veszik igénybe a kirendeltség szolgáltatásait.

16 16 A fiatalok többnyire nyitottak a képzésekkel kapcsolatosan. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezı aktív álláskeresık, illetve szívesebben vállalnak átképzést. Az alacsonyabb iskolai végzettségőek elsısorban elhelyezkedési szándékkal jelentkeznek be.. Egyre többen használják ki az internet adta álláskeresési lehetıséget A munkanélküliek helyzete Répcelak város környékén Répcelak térségére a kisebb üzemek vagy gazdálkodó egységek a jellemzıek. Az általános alól Répcelak képez kivételt nagyobb ipari üzemeivel. A térségben a mezıgazdasági vállalkozások száma nem jelentıs. Répcelak tekintetében a 2003-as évben munkanélküliként regisztráltak iskolai végzettsége az alábbiak szerint alakult: a szakmunkásképzıt végzettek száma a legmagasabb (21 fı), jelentıs még az általános iskolai végzettségőek száma (15 fı). A szakiskolában 3 fı, szakközépiskolában, technikumban, gimnáziumban 9 fı végzett. Felsıfokú képesítéssel rendelkezık száma 1 fı. 8 általánosnál kevesebbet végzettek száma 1 fı december 20-án regisztrált munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint: 8 általánosnál alacsonyabb 1 fı 8 általános 13 fı szakmunkás, szakiskola 27 fı szakközépiskola 11 fı technikum 1 fı gimnázium 5 fı fıiskola 3 fı korcsoportonként: 17 év alatt: éves: 3 fı éves: 14 fı éves: 13 fı éves: 11 fı éves: 9 fı éves: 7 fı éves: 4 fı

17 Regisztrált munkanélküliek fıbb jelelemzıi az önkormányzati törzskönyvi adatok alapján decemberében Répcelakon a 2068 fı munkavállalói korú lakos közül 61 fı volt a munkanélküliek száma. Ebbıl munkanélküli járadékban részesült 36 fı, jövedelempótló támogatásban 0 fı, rendszeres szociális segélyben 8 fı, elhelyezkedésük érdekében többségük rendszeres kapcsolatot tartott a kirendeltséggel. A regisztrált munkanélkülieken belül a tartós munkanélküliek napnál régebben munkanélküliek (6 fı) - aránya 9,84 %. A munkába helyezést az alacsony iskolai végzettség mellett, a munkaerıpiachoz nem illeszkedı szakmai képzettség, és a 45 év feletti (20 fı) életkor gátolja. A 45 év feletti regisztrált munkanélküliek aránya 32,79 %. MUNKANÉLKÜLISÉG Regisztrált munkanélküliek számuk összesen: Ebbıl: férfi nı fizikai foglalkozású szellemi napon túl segélyezettek száma: Ebbıl: férfi nı Regisztrált munkanélküliek közül: az általános iskola 8 osztályánál kevesebb általános iskolai szakmunkásképzı végzettséggel szakiskolai szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi fıiskolai egyetemi

18 Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök mőködtetésének értékelése Egyénre szabott támogatási formák alakulása (fı) képzés AM könyv közhasznú Váll.vál. Az AM (alkalmi munkavállalói) könyves foglalkoztatás, a képzések, a közhasznú foglalkoztatás jelentısebb létszámú több olyan munkanélküli foglalkoztatását biztosította hosszabb - rövidebb idıre, amely a tartós munkanélküliek foglalkoztatásából adódó problémák megoldásában segítséget jelentettek, hiszen ezt a réteget támogatás nélkül nagyon nehéz munkába helyezni. A vállalkozóvá válási támogatást azok vették fıleg igénybe, akiknek már korábban még a munkaviszonyuk alatt valamilyen formában volt tapasztalatuk, összeköttetésük ezen a területen, illetve rendelkeztek már megfelelı szakmai ismeretekkel. Nem voltak olyanok, akik úgymond a nulláról indultak volna. A kirendeltség egységes gyakorlatot alakított ki, mely szerint az eljárási rendet figyelembe véve mindenkinek azonos idıre állapítjuk meg a támogatást. Közhasznú foglalkoztatás támogatása nem volt. Az elmúlt évben is jellemzı volt a kommunális foglalkoztatás, melynek idıtartama átlagosan 3 hónap. A rendszeres szociális segély bevezetése óta fokozatos csökkenés volt tapasztalható a közhasznú foglalkoztatási támogatás iránt. A közcélú munka szervezése az önkormányzatok részére kötelezı feladat. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy lényegesen kedvezıbb a visszaigényelhetı állami támogatás, mint a közhasznú foglalkoztatás támogatása.

19 Demográfiai mutatók Vas megyei tájékoztató adatok

20 20 Háztartások száma, összetétele Vas megyében