Nemzetközi pénzügyek. 1. Az alapok áttekintése

Átírás

1 Nemzetközi pénzügyek 1. Az alapok áttekintése

2 Félév menete Tananyag P.R. Krugman - M.Obstfeld : Nemzetközi Gazdaságtan IV. rész fejezet, Panem, 2003 Előadások anyaga előadás diák letölthetők Ajánlott: Lámfalussy Sándor: Pénzügyi válságok a fejlődő országokban old. Akadémiai K., 2008 Számonkérés 3 évközi ZH előadás időpontjában és helyén 1-2. ZH összevontan a 7. oktatási héten (október 21), teszt illetve rövid kifejtő kérdések, valamint definíciókra rákérdező típusú feladatok 30, illetve 20% súllyal 3. ZH 14. oktatási héten (december 9.) 50% súllyal Nincs külön értékelés, érdemjegy az összevont eredmény alapján Pótlási időszakban legfeljebb 2 ZH pótolható A pótzh eredménye törli a pótolt ZH eredményét Pótlási időszakon kívül nincs további lehetőség Tematika Alapok áttekintése Pénzrendszerek történeti áttekintése A nemzetközi pénzügyi rendszer jelene Árfolyampolitika Az Euro-övezet Tőkepiacok Pénzügyi válságok

3 Alapok áttekintése 1.1. Bevezetés

4 Nemzetközi pénzügyi rendszer Nemzetgazdaságok közötti kapcsolatok Áruk és szolgáltatások forgalma, elszámolásuk Pénz, hitel és tőkeáramlás Monetáris és árfolyamrezsim Intézmények, szabályok, konvenciók Önállóság Reálgazdaságra való hatás Gazdaságpolitikai kapcsolat

5 Főbb ismérvek Nemzetközi ügyletek szabadsági foka Nemzetközi fizetések Tőkemozgások A kölcsönös függés szimmetriája Befolyás Világpénz Tartalékok Kibocsátás Kereskedelmi elszámolás Egyensúly

6 Nemzetközi fizetési mérlegek egyensúlytalansága percent of world GDP Forrás: Mohamed A. El-Erian 2012: Stable Disequilibrium in Finance and Development (a quarterly publication of the IMF) 2012 June

7 A külső egyensúly Y=C+I+G zárt gazdaság Y=C+I+G+(EX-IM) nyílt gazdaság Külső egyensúly hatása a GNP-re Különbség a külfölddel szembeni nettó vagyon változása Globális egyensúly CA Számbavétel hibái

8 Megtakarítás és a folyó fizetési mérleg S=I zárt (S=Y-C-G) gazdaság S=I+CA (globális egyensúly) Jelen és jövőbeli fogyasztás cseréje (intertemporális kereskedelem) Magán és kormányzati megtakarítások S=Sp+Sg S=(Y-T-C)+(T-G) Sp=I+CA-(T-G) ; Sp=I+CA+(G-T); CA=(Sp-I)-(G-T) Változatlan hazai megtakarítás mellett I - CA (G-T) - CA Alapösszefüggések áttekintéséhez ajánlott Krugman könyv oldalak

9 Alapok áttekintése 1.2. Fizetési mérleg

10 Fizetési mérleg A hazai és külföldi szereplők közötti kapcsolatok számbavétele Besorolás gazdasági érdek és gazdasági terület elven Flow áramlás számbavétele Mérlegszemlélet Sorok: fizetések jogcímei Oszlopok Követel: + előjel, pénzbeáramlás pl: áruexport, jövedelem beáramlása, tartozások növekedése Tartozik: - előjel, pénzkiáramlás Eredményszemléletű statisztika pl: áruimport, jövedelem kifizetése, tartozások csökkenése Folyó műveletek: áruk/szolgáltatások, jövedelmek, transzferek Tőkeműveletek: aktívák megvásárlása/eladása

11 Fizetési mérleg Tartalmilag Folyó fizetési mérleg + tőke és pénzügyi mérleg + tartalékok változása = 0 Egyenlőség teljesülése és statisztika számbavétel Valóságban nem tranzakciónkénti könyvelés Tévedések és kihagyások egyenlege Az eltérés értelmezése Tőkemérleg, pénzügyi mérleg fogalma (a jelenlegi fizetési mérlegstatisztika a tőkemérleg alatt a tőketranszfereket tartalmazza) Folyó fizetési mérleg + tőkemérleg = külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség ( a pénzügyi mérleg ellentettjével egyezik meg, beleértve utóbbiba a tartalékokat) A fizetési mérleggel szorosan összekapcsolható az állományi (stock) kimutatás, ami a külfölddel szembeni befektetési pozíció. Ez azért fontos, mivel egy ország nettó vagyona a reáleszközökben levő vagyon és a nettó külfölddel szembeni befektetési pozíció összege (humántőke nélkül)

12 Folyó fizetési mérleg Kereskedelmi mérleg Áruk és szolgáltatások egyenlege Szolgáltatások Idegenforgalom Szállítás (fuvarozás) Egyéb Nemzetközi jövedelem transzferek Termelési tényezőkhöz köthetők k Fizetett kamatok Osztalék (bruttó elv, tartalmazza a fel nem osztott jövedelmet is) Munkajövedelmek (rezidens, aki 1 évnél hosszabban él és dolgozik az adott országban ) Viszonzatlan folyó átutalások Nemzetközi szervezeteknek Segélyek, jóvátételi kötelezettségek Folyó transzferek (folyó vs tőketranszferek pl: EU KAP vs regionális támogatások)

13 A folyó fizetési mérleg értelmezése Nemzetközi jövedelemtermelő képesség mérése (rendelkezésre álló jövedelem) Az egyensúlytalanság problémája Intertemporális kereskedelem Termelési tényezők hatékonysági különbsége Sokkok kezelése Tartós/túlzott egyensúlytalanság makroökonómiai problémája Hiány Átmenetileg túlzott fogyasztás Nem produktív expanzív fiskális politika Téves (pozitív) üzleti várakozások Többlet Belső egyensúlyi problémák / jóléti veszteség Külföld pozíciójának bizonytalansága Van ideális pozíció?

14 Tőke és pénzügyi mérleg Tőkemérleg (Viszonzatlan tőkeátutalások és nem termelt nem pénzügyi eszközök átruházása) Pénzügyi mérleg: megvásárolt / eladott aktívák mérlege: nemzetközi nettó vagyonban bekövetkező változás tranzakciós eleme Passzív: nettó vagyon növekedése Aktív: nettó vagyon csökkenése (eladósodás, tulajdonosi pozíció változása) Aktívák típusa, lejárata, jellege (hivatalos/magán; adósságtípusú/nem) szerinti csoportosítás Közvetlen működő tőke befektetések Definíció Portfólióbefektetések Tartós érdek, 10% feletti részesedés, tulajdonosi hitel, cash pooling is Újrabefektetés (bruttó elszámolás elve) Nyilvános részesedés szerzések Kölcsöntőke (kötvény, pénzpiaci eszközök) ügyletek A portfólió befektetések megkülönböztetése Egyéb befektetések (alapvetően hitelek), derivativák Tévedések és kihagyások Hivatalos tartalékok mérlege

15 Alapok áttekintése 1.3. Példa: Magyarország fizetési mérlege (ld. külön segédanyag is!)

16 Magyarország fizetési mérlege Adatok MNB Módszertan: ok/mnbhu_statisztikai_kiadvanyok/magyarorszag_fizetes imerleg_statisztikai_2012.pdf

17 Magyarország fizetési mérlege I. Folyó fizetési mérleg II. III. IV. 1. Áruk 2. Szolgáltatások 3. Jövedelmek 4. Viszonzatlan átutalások Tőkemérleg 1. Viszonzatlan tőkeátutalások 2. Nem termelt nem pénzügyi eszközök forgalma Pénzügyi mérleg 1. Közvetlen tőkebefektetések 2. Portfólióbefektetések 3. Pénzügyi derivatívák 4. Egyéb befektetések Tévedések és kihagyások V. Teljes fizetési mérleg VI. Nemzetközi tartalékok változása

18 Magyar diagrammok FFM egyenleg meur 4 000, ,0 0, , , , , ,0 Brutális alkalmazkodás a válság következtében, a GDP több mint 9%-a

19 Magyar diagrammok áruk egyenleg meur 5 000, , , , ,0 0, , , , ,0 Export és import értéke drasztikusan visszaesik, import visszaesése erőteljesebb, utána 2 év visszaépülés, majd stagnálás

20 Magyar diagrammok szolgáltatások (kék) / idegenforgalom (ciklámen) egyenleg meur 4 000, , , , , , ,0 500,0 0, Idegenforgalmi bevételek stagnálnak, 2012-ben csökkentek, míg a kiadások folyamatosan zuhannak Szolgáltatás bevételek rövid megtorpanás után gyorsan nőnek

21 Magyar diagrammok jövedelmek egyenleg meur 0, , , , , , , , ,0 Jövedelmek kiadási oldalán egyszeri kiigazodás

22 Magyar diagrammok Portfólió (kék) / FDI (ciklámen) jövedelmek egyenleg meur 0, , , , , , , ,0 FDI jövedelmek kiadásai egyszeri visszaesés után újra növekednek, ben kissé csökkentek Portfólió befektetések jövedelmeinek egyszeri visszaesése következik be

23 Magyar diagrammok EU tőke transzfer (kék) / EU folyó transzfer (ciklámen) jövedelmek egyenleg meur 2 500, , , ,0 500,0 0, Eu transzferek nőnek

24 Magyar diagrammok pü-i mérleg egyenleg meur , , , ,0 0, , ,0 Kiugró növekedés 2008-ban (IMF hitel), utána folyamatos csökkenés, 2012 kiáramlás (rövid lejáratú hitelállomány csökkenése)

25 Magyar diagrammok FDI In meur , , , , , ,0 0, FDI beruházások visszaesnek, 2012-ben jelentős növekedés (részben bankszektor feltőkésítése, jelentős átfolyó tőke miatt)

26 Magyar diagrammok Portfólió In meur 8 000, , , ,0 0, , , ,0 Kezdetben portfólió tőke kivonás, 2011-ben jelentős beáramlás: Dollárkötvény kibocsátás, Magánnyp-i portfoliók értékesítése, kisebb mértékben (15%) forró tőke beáramlás, nem látszik hazaiak tőkekimentésének nyoma

27 Magyar diagrammok Teljes fizetési mérleg meur , , , , ,0 0, , ,0 Devizatartalékok nőnek, 2012 csökkenés

28 Magyar diagrammok Állományi adatok 2012 év végén Tartozások 201,7 mrd EUR, a GDP több mint 2xerese FDI 93,4 mrd EUR (ebből 29 mrd EUR tul-i hitel) Portfólió 48,9 mrd EUR Egyéb (hitel) 55,6 mrd EUR Nettó tartozás 54,6 mrd EUR Adósságként 124,5 mrd EUR, a GDP 127%-a Tul-i hitelek nélkül 95,1 mrd EUR Rövid lejáratú 21 mrd EUR (tul-i hitelek nélkül) Devizatartalékok 33,8 mrd EUR

29 Forrás: MNB Külső finanszírozási képesség a régióban

30 Alapok áttekintése 1.3. Pénzrendszerek történeti áttekintése

31 Történeti áttekintés modern kor Nemzetközi kereskedelem és világgazdaság fejlődésének összekapcsolódása Fellendülés kezdete Napóleoni háborúk vége 1870/1890-ig, tényezők: Ipari forradalom Gőzgépek Acélipar Kereskedelmi liberalizáció Nyugat-Európa vezető szerepe (centrum) vs világ többi része (periféria): iparcikk export vs nyersanyag import - gyarmati rendszer 1 főre jutó GDP növekedés a korábbi 10-15x-e Monopolizáció, gyarmati tőkekivitel kora II.Vh-ig, jellemzők: Robbanómotorok és elektromos gépek Termelés monopolizálása Új vállalatszervezési irányítási formák Centrum-periféria kereskedelem fennmarad, perifériákon megjelenik az importhelyettesítő ipar 1 főre jutó GDP növekedés a korábbi 2x-e Aranystandard

32 Nemesfémpénz Az arany mint pénz Belső értékkel bíró pénz Értékmérő, csereeszköz és tartalékképző funkció nemzeti és nemzetközi viszonylatban Feltétel növekvő termelés, áruforgalom és felhalmozás igényeit kielégítő kitermelés Korlátok Kitermelés vs igény, igény eredete Nehézkes forgalmi eszköz Nemzetközi kereskedelem Arany vs ezüst problémái Jó pénz és rossz pénz viszonylata Pénzhelyettesítők Papírpénz megjelenése Állam szerepe az elfogadtatásban

33 Aranystandard Történelmi elhelyezés Első nemzetközi pénzügyi rendszer Bank of England 1819-től monometallikus rendszer 1875 a fejlett világ egészére kialakul 1914 tekinthető a zárópontnak Sikertelen visszatérési kísérletek a II. Vh-ig Működési elv Aranyérme és bankjegyforgalom Jegybankok átváltási kötelezettsége rögzített árfolyamon Szabad nemzetközi aranykereskedelem Szabad nemzetközi bankjegyforgalom

34 Aranystandard egyensúly Árfolyammechanizmus Stabil árfolyam Aranyparitás Arbitrázslehetőségek eltérés esetén Aranypontok (~ +/- 1%) Kormányzati laissez faire Monetáris politika arany rögzített árának fenntartása átválthatóság biztosítása currency elmélet Bankjegyek kizárólag fémpénz helyettesítők Kibocsátásuk fedezete(alapja) a mögöttes (arany)tartalék 100 % - ami soha nem volt igaz vs banking elmélet Bankjegy mögött hitel áll Kibocsátásának alapja az arra irányuló pénzkereslet Valódi fedezete az üzletszerű más néven bankszerű fedezet Peel törvény

35 Aranystandard egyensúly Egyensúlyi cél megfogalmazása tartalékok túlzott kiáramlásának (és beáramlásának) megakadályozása FFM és tartalékeszközök nélküli tőke és pénzügyi mérleg együttes egyensúlyi állapota Külső egyensúly automatikus helyreállása Kormányzati laissez fair t támogató mechanizmus Kereskedelmi mérleg egyensúlyára és az árszínvonalra ható tényezők Pénzáramlási mechanizmus Tőkemérleg egyensúlyára ható tényezők Az aranystandard játékszabálya Hiány esetén pénzügyi eszközök értékesítése, ami a pénzkínálat csökkentését és a kamatok emelkedését így tőkebeáramlást eredményezett

36 Az aranystandard hátrányai és megszűnése Az arany relatív ára és az infláció Pénzkibocsátás valódi fedezete (banking elmélet) Az aranytermelés (pénzkínálat) és a reálpénzkereslet eltérése Az aranykészletekért folyó verseny belső egyensúly aszimmetrikus alkalmazkodási kényszer sokkok, recesszió kezelése Aranytermelő országok hatása a globális makrogazdaságra Változások VH pénzkibocsátás leszakad az aranystandardtól Keynesi gazdaságpolitika igénye is eltér az aranystandard szabályaitól Tőkeexport mozgatórugói és következményei Tartósfizetési mérleg egyensúlytalanság Ennek megfelelő aranyáramlás a legfejlettebb országok irányába Aranystandard áttekintéséhez kiegészítésképpen olvasandó Krugman könyv oldalak

37 Történeti áttekintés Aranykor olajválságig Tudományos-technikai forradalom Elektronika, automatizálás, nukleáris energia, szintetikus alapanyagok Multinacionális- transznacionális vállalatok térnyerése Fogyasztási, termelési struktúrák átalakulása Kétpólusú világrendszer Gyarmati rendszer felbomlása Világkereskedelem nagymértékű bővülése 1 főre jutó GDP növekedés a korábbi 1,5-2,5x-e Olajválság stagfláció- paradigma váltás a gazdaságpolitikában Bretton Woods-i rendszer felbomlása

38 Aranydeviza rendszer Bretton Woods IMF létrehozása 1944 USA, mint pol-i, gazd-i és pü-i hatalom megoldási javaslata az új nemzetközi pü-i rendszerre A 2 Vh közötti problémák kezelése Működési elv arany/dollár árfolyam rögzítése (35 USD/uncia) Dollár / arany átváltás garantálása FED/jegybankok Dollár mint kulcsvaluta státuszának rögzítése (dollar as good as gold) Egyes devizák árfolyamát a dollárhoz rögzítik Konvertibilitás (folyó műveletek)

39 Aranydeviza rendszer - egyensúly Az egyensúly két alappillére USA jegybankja monetáris politikáját az aranytartalékok változásához Többi állam jegybankja pedig a deviza (dollár) tartalékok változásához szabja Aszimmetria a monetáris politikában Rögzített árfolyam mellett a fenti elv követése a monetáris politikát hatástalanítja a belső egyensúlyra (többi ország) USA monetáris politikája hatást gyakorol a többi ország belső egyensúlyára A tőkemozgások korlátozása mellett tartható fent a külső egyensúly, illetve csak a fiskális politika hatékony e tekintetben, de a belső egyensúlyi célok alárendelődnek a külső egyensúlynak IMF rugalmassági szabályok IMF hitelek»kvóta»feltételességi szabályok Kiigazítható paritások Marshall segély

40 Az egyensúly felbomlása Aranykészletek bővülése vs világgazdaság növekedési üteme (dolláraktívák bővülési trendje) Az európai (és japán) újjáépítés után a dollár iránti kereslet megcsappan Az aszimmetriából adódó gyenge késztetés az USA gazdaságpolitikájában Politikai okok (háborúk, Fro.) Árfolyamparitások kiigazításának elmaradása (felértékelés) USA gazdaságpolitikája Bizalmi válság 1973 március 19. a rendszer vége