BERETTYÓÚJFALUI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

Átírás

1 BERETTYÓÚJFALUI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Berettyóújfalui TKT Tanácsa november 27.-i ülésén megtárgyalta a Berettyóújfalui Kistérség által az LHH program keretében összeállított Tervdokumentumot, illetve a benne szereplő projektcsomagot; azokat elfogadta, jóváhagyta, és az NFÜ részére e csomag részeként benyújtja. Kelt: Berettyóújfalu, december 1. P.H. Szeifert Ferenc Elnök Berettyóújfalui kistérség 1

2 Tartalomjegyzék 1. Kistérségi tervdokumentum és projektcsomag 3 I. Helyzetelemzés 3 II. SWOT elemzés 12 III. Fejlesztési irányok 14 IV. Projektek összegző bemutatása 19 V. Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva Kistérségi tervdokumentum és projektcsomag melléklet 381 I. Jegyzőkönyv, Kistérségi Fejlesztési Bizottsági ülés 382 II. Jegyzőkönyv, Határozat, Többcélú Kistérségi Társulási Tanács ülése 390 III. A projektgazdák szándéknyilatkozatai a projektcsomagban szereplő projektekhez kapcsolódóan 400 IV. Kistérségi tervdokumentum prezentáció 490 V. A kistérségi tervdokumentum elkészítéséhez felhasznált dokumentumok listája 517 VI. A tartalékkeretbe szereplő projektek rangsorolása 520 2

3 KISTÉRSÉG KÓDJA DÁTUM: VERZIÓ: 1 I. Helyzetelemzés (max. 10 oldal) I. 1. Gazdasági helyzet KISTÉRSÉGI TERVDOKUMENTUM ÉA nap A kistérség gazdasági tengelyét Berettyóújfalu és Biharkeresztes alkotja a 42. számú főút mentén. Ezt igazolja az is, hogy a KSH 2008/2 Cég-Kód-Tárában szereplő 864 vállalkozás 58%-ának ezen a két településen található a székhelye. A kistérség szétaprózott vállalkozói szerkezetét mutatja, hogy mindössze 5 olyan vállalkozás található a kistérség területén, amely 100 főnél több foglalkoztatottat alkalmaz. Ezek a vállalkozások a következők: Berettyó Áfész, Beriv Ruhaipari Kft., Partium '70 Műanyagipari Rt., Eurotex Kft. és Herpály Team Kft. A vállalkozássűrűség tekintetében az elmúlt időszakban a kistérség valamelyest csökkentette lemaradását. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 2001-ről 2005-re 10,8%-kal, 41-re nőtt. A vállalkozások lakosokra vetített aránya a Hajdú-Bihar megyei értékhez viszonyítva átlagosnak tekinthető, ám csupán 47%-a a debreceni adatnak. A vállalkozások számának növekedési üteme a régiós szintet meghaladja, ugyanakkor elmarad az országosan mért értéktől. A kistérség legnagyobb foglalkoztatói a kereskedelem, műanyag és textilipar területén dolgoznak. A vállalkozások gerincét a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások adják. Az előállított mezőgazdasági alaptermékekhez képest az ezek feldolgozásával foglalkozó vállalkozások száma kevés. Így az itt megtermelt mezőgazdasági termékek többsége feldolgozatlanul, alacsony hozzáadott értéken hagyja el a térséget. Elsősorban a mikro- és kisvállalkozások száma jelentős, amíg a közepes vállalkozások (legalább 50 főt foglalkoztatók) száma kevés. Ezt mutatja, hogy az egyéni vállalkozások aránya magas (72%-a az összes vállalkozásnak, míg az országos átlag 56%). A mikro- és kisvállalkozások többsége kényszervállalkozás. A kistérségben a nagyvállalatok száma 2004-ben még kettő volt, ma már e vállalatok 250 főnél kevesebbet foglalkoztatnak, így jelenleg nincs nagyvállalat a térségben. A helyi vállalkozói szféra felzárkózási lehetőségeit korlátozza, hogy a jelenlegi költségvetési időszakban a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP) szemben a korábbi pályázatokkal a kistérség legtöbb aktív foglalkoztatottjának munkát adó mikrovállalkozások nem tudnak technológiai fejlesztésre pályázni, mivel még a kistérségi központban, Berettyóújfaluban sem éri el a lakosság népsűrűsége a 100 fő/km 2 -t. Az ÚMVP mikrovállalkozások számára kiírt pályázata pedig 1,5 éves csúszással indul el a GOP pályázataihoz képest, és a rendelkezésre álló keretösszeg is arányaiban kevesebb, mintha azt a GOP-ban lehetett volna pályázniuk. A kistérség gazdasági életében a mezőgazdaság kiemelten fontos annak ellenére, hogy a termőföld minősége nem éri el az országos átlagot. Problémát jelent, hogy a TSZ-ek felszámolását követően nem alakultak ki megfelelő vertikális integrációk. Ennek ellenére az agrárvállalkozások 1000 főre vetített száma magasabb az országos átlagnál, 2005-ben az összes vállalkozásnak 9,9%-a mezőgazdasági volt, míg országos arányban ez csupán 3,4% ről 2005-re a mezőgazdasági vállalkozások arányának tendenciáját vizsgálva kistérségi, regionális és országos szinten egyaránt csökkenés figyelhető meg. Az élelmiszeripar kapacitásai nem képesek kihasználni a mezőgazdaság által szolgáltatott nyersanyagbázist, ami jórészt feldolgozatlanul kerül a kistérségen kívülre. Az ipar jelentősége viszonylag alacsony, ezt ellensúlyozhatja a Berettyóújfaluban 1998-ban létrehozott, 56 hektáron fekvő Bihari Regionális Ipari Park, amely kiépült infrastruktúrával rendelkezik, és helyi iparűzési adókedvezményt biztosít. A szolgáltatások száma folyamatosan nő, de nem érhetők el minden településen. A szolgáltató és kereskedelmi ágazatban dolgozik a legtöbb munkavállaló. Legnagyobb foglalkoztatók a települési önkormányzatok. A szolgáltatási szektorban működő vállalkozások aránya az összes működő 3

4 vállalkozásból 2005-ben 72,7% volt, mely 1 százalékponttal volt magasabb a 2001-es adatnál. A turizmus és a vendéglátás szerepe egyelőre nem számottevő, de potenciálja bizonyos szegmensekben (pl. öko- és falusi turizmus) viszonylag jelentős ben az ezer lakosra jutó vendégéjszakák száma 108 volt, mely alacsony, csupán 0,4%-a a Hajdúszoboszlói, 7%-a a Debreceni kistérségben mért adatnak. A kiskereskedelmi boltok ezer lakosra jutó száma 2005-ben 16,2 volt, mely a régióközpont után a második legkedvezőbb a megyében. Az Észak-alföldi régióban a tudományos munka Debrecenben koncentrálódik, melyet a tudományos kutatók-fejlesztők ezer lakosra vetített száma is jól tükröz. Míg 2005-ben a Debreceni kistérségben 4,47 volt ez az adat, addig ettől lényegesen alacsonyabb szinten de regionálisan viszonylag kedvezően a Berettyóújfalui kistérségben 0,19 volt az ezer lakosra jutó tudományos kutatókfejlesztők száma ben az önkormányzati helyi adó ezer lakosra forint volt, mely régiós szinten is igen kedvezőtlen. A Debreceni kistérségben az ezer lakosra vetített önkormányzati helyi adó ennek több mint ötszöröse, forint volt. Eddig elért eredmények: A kistérség 2002 és 25 között 144 gazdaságfejlesztési projektre összesen 677 millió forintos hazai támogatást kapott, melyet további 1,5 milliárd forinttal kellett kiegészíteni. A Berettyóújfalui kistérség településeiről az NFT pályázataira a pályázók 259 db pályázatot nyújtottak be, amelyből 146 db volt sikeres, a megítélt támogatási összeg millió forint. A támogatások segítségével a kistérségben 322 munkahelyet sikerült megtartani, valamint 128 új munkahely létesült. Az NFT operatív programjai közül a Berettyóújfalui kistérség pályázói az országos átlagokhoz képest elsősorban az AVOP (61 db 979,8 millió Ft) és a GVOP (9 db 254 millió Ft) pályázatain értek el kimagasló eredményeket. A pályázati támogatásokat a Berettyóújfalui kistérségben legnagyobb arányban a mikro-vállalkozások (37%) és az önkormányzatok (22,3%) nyerték el, ugyanakkor a munkahelyteremtésben a mezőgazdasági termelőknek van a legnagyobb szerepük. Vállalkozói beruházások közül a PARTIUM '70 Műanyagipari Részvénytársaság kapta a legnagyobb támogatást a GVOP technológiai korszerűsítés támogatása című pályázat keretében 150 millió forint értékben. Az ÚMFT keretében az Észak-Alföldi Operatív Programból első fordulóban támogatott pályázatok: Nemzetközi jelentőségű ipari terület fejlesztés Biharkeresztesen 500 millió Ft támogatási összeggel (teljes projekt költség: 1 milliárd Ft), Bakonszeg ipari területének infrastrukturális fejlesztése 46,5 millió Ft (teljes projekt költség: 93 millió Ft). További nyertes pályázatok száma augusztus 31-ig lezárt adatok alapján: 9db GOP pályázat, 287 millió Ft támogatási összeggel, 692 millió Ft értékű összköltséggel. 4

5 I. 2. Infrastrukturális helyzet (közlekedés, telekommunikáció, környezetvédelem) Alföldi viszonylatban a térség térszerkezeti fekvése kedvező, hiszen mind észak-déli mind keletnyugati irányú országos, illetve nemzetközi jelentőségű főútvonalak találkoznak: a 42. és a 47. számú utak Berettyóújfalu területén keresztezik egymást. Kitörési lehetőségként értékelhető a magyar-román határ és Nagyvárad közelsége, amely alapvetően minden határközeli településről jól megközelíthető. A közúthálózat sűrűsége a térségben elmarad az országos értéktől (81%-a). A kistérség elérhetőségét 2 elsőrendű főútvonal biztosítja, 21 település csak alsóbbrendű utakon közelíthető meg. A 101. számú vasúti fővonal mellett 3, míg a vasúti mellékvonalak mentén 6 település helyezkedik el. A településeket összekötő utak állapota rossz, ami megnehezíti a kistérségi és mikrotérségi központok (Berettyóújfalu, Biharkeresztes, Komádi) által nyújtott szolgáltatások elérhetőségét. A kistérségi központ a legtávolabb fekvő településekről megközelítőleg perc alatt érhetők el közösségi közlekedéssel, ami lehetővé teszi, hogy minden településről be lehessen jutni a munkahelyekre és az oktatási intézményekbe. Két zsáktelepülés található a kistérségben: Bojt és Told. A belterületi utak többségében szilárd útburkolattal ellátottak, azonban egy részük felújításra szorul, hiányoznak a mezőgazdasági utak. A közlekedés biztonságot is elősegítő kerékpárút-hálózat az igényekhez képest kiépítetlen és rossz minőségű. Közlekedési szempontból meghatározó helyzetben lévő és ebből adódó jelentős tranzitforgalommal rendelkező térség megközelíthetősége sem gyorsforgalmi út, sem autópálya révén nem biztosított. A gyorsforgalmi csomópontok elérése a régióban az egyik leghosszabb, 2007-ben 54,2 perc volt. Ehhez hasonlóan a hétköznapi elérés is igen kedvezőtlen, 2007-ben 33 perc volt. Ez a mutató a legközelebbi megyeszékhely és a legközelebbi kistérségi központ közúti elérhetőségének átlagából kerül kiszámolásra. A 4 és 5 számjegyű közutak állapota jelentősen leromlott, elsősorban a rendszeres karbantartások és kátyúzások hiánya miatt ös adatok szerint a telefon főállomások ISDN-nel együtt ezer lakosra jutó száma 242 volt. Ez megyei szinten átlagos, és jelentősen meghaladja más megyei kistérségek értékét (pl. a Hajdúhadházi kistérségre jellemző 195-öt), viszont 64,9%-a a Debreceni kistérség ezen mutatószámának. Ugyanezen év kábeltelevízió előfizetők ezer lakosra jutó száma 104 volt. Hasonlóan a telefon főállomások számához, ez a kistérségi ismérv is átlagos megyei értéket mutat ban a szélessávú internet előfizetők ezer lakosra jutó száma 25,5 volt. A Berettyóújfalui kistérség számos településén is működnek teleházak, könyvtárak. Ezen intézmények számos szolgáltatásuk mellett (pl. jogi tanácsadás, telefonos- és telefaxos ügyintézés, fénymásolás, stb.) a lakosok számára lehetőséget biztosítanak a számítógép és internet használatának elsajátítására, alkalmazására. A wifi falu program jelenleg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára érhető el. A programban résztvevőknek olcsón lehetett megvásárolni a használt PC-ket, melyek megvásárlásához az önkormányzatok kedvezményes hitellel járultak hozzá és wifi hozzáférést biztosítottak június vége óta 1800 háztartásban érhető el, a családok egyre több szolgáltatást vesznek igénybe elektronikus álláskeresés, önkormányzati ügyintézés, stb. A kistérségben Szentpéterszeg önkormányzatával együtt több település szívesen megvalósítaná ezt a programot. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 2006-ban elérte a 88,4%-ot, mely 1,8 százalékpontos növekedést jelent az öt évvel korábbihoz. Az ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya kis mértékben ugyan, de elmarad mind a régiós (94,0%), mind pedig az országos (94,3%) szinttől. A kistelepüléseken a szennyvízkezelés jelenleg nem megoldott. A kistérségben az egy km vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat hossza, 402 m volt 2005-ben. A csatornahálózat hossza igen kedvezőtlen, Hajdú-Bihar megyében arányaiban ettől csak a Derecske-Létavértesi kistérségben (149) alacsonyabb. A települések többsége semmilyen vezetékes szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkezik annak ellenére, hogy magas vízállású, sérülékeny ivóvízbázisú területen helyezkedik el. A 2006-ban Berettyóújfalui kistérségben a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya 25,1% volt, mely lényegesen kevesebb a régiós (52,3%) és országos (67,4%) átlagnál. A hiányos szennyvízhálózat jelentős környezetszennyezés forrása lehet. Ezt ellensúlyozandó dinamikusan 5

6 növelik a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettségét elsősorban az elnyert pályázati forrásoknak köszönhetően: csak 2002 és 2005 között több mint 3,5 milliárd forint értékű szennyvízberuházás valósult meg. A fejlesztések hatásaként jelentősen csökkent a közműolló, valamint nőtt a hálózatra rácsatlakozó lakások száma és aránya ben a rendszeres hulladékgyűjtésbe bekapcsolt lakások aránya a megyében a legalacsonyabb, 58,7% volt. Jelentős probléma, hogy jelenleg sem sikerült felszámolni a településeken a korábbi hulladéklerakókat, valamint a dögkutakat. A villamosenergia és gázhálózat központja Berettyóújfalu. Az országos távvezeték-hálózat részeként egy 120/20 kv-os alállomás biztosítja a szükségletek kielégítését. A nagy-közép nyomású gázvezeték Hajdúszoboszló térségéből érkezik Berettyóújfaluba. A háztartási gázfogyasztók aránya 2001-ről 2006-ra 42,6%-ról 53,6%-ra nőtt. Ez az arány jóval alatta marad a régiós (72,7%) és országos (75,9%) aránynak. Alternatív közösségi közlekedési eszközök nem működnek a Berettyóújfalui kistérségben. Eddig elért eredmények: 2002 és 2005 között környezetvédelemre és környezetvédelmi infrastruktúrára 25 hazai forrásból támogatott projektre összesen 391,1 millió forint érkezett a kistérségbe. Ugyanezen időszak alatt a hazai támogatottságú 47 kistérségi műszaki infrastruktúra fejlesztését támogató projekt közel 319 millió forintos támogatásban részesült. A tranzit útvonalak 11.5 tonnás burkolat megerősítést kaptak. A belterületi önkormányzati utak a legtöbb településen csaknem teljes mértékben szilárdburkolattal rendelkeznek, melyeket elsősorban hazai forrásból építettek ki. Berettyóújfalu 3 utcáját 150 millió Ft támogatásból láthatja el szilárd burkolattal. Derecske és Tépe között jelenleg készül a GKM által kiírt pályázatból a 47-es tranzit útvonallal párhuzamos kerékpárút. Berettyóújfalu az ÉAOP pályázat keretében, mintegy 200 millió Ftot nyert kerékpárút-fejlesztésre, mely megvalósulása esetén a város É-D-i irányában kerékpárral biztonságos közlekedést fog teremteni. A kistérségben 2007-ben került átadásra a szilárdhulladék-gyűjtő telep, amely 41 település hulladékgyűjtését végzi el a püspökladányi kistérség településeivel együtt. A szilárd hulladék kezelése az ISPA program keretében megépült térségi szilárd kommunális hulladéklerakó révén biztosított. A berettyóújfalui létesítmény 40 település lakosának szilárd hulladékát ( t/év) kezeli. A megyei hulladékgazdálkodási program keretében alakították ki a megyei szelektív hulladékgyűjtés rendszerét is. Infokommunikációs eszközök tekintetében a térség telekommunikációs csatornák által megfelelően lefedett. Az internet- és kábeltelevíziós szolgáltatás fejlődését 3 GVOP pályázat is elősegítette a kistérségben. 6

7 I. 3. Társadalmi helyzet A 2000 és 2005 között épített 3 vagy több szobás lakások aránya, 2,5% volt, mely megyei viszonylatban kedvezőtlennek tekinthető: például a Hajdúhadházi kistérségben ez az arány 5,26% volt ugyanezen időszakban. A Berettyóújfalui kistérség ritkán lakott, az átlagos népsűrűség 48 fő/km 2, az urbanitás indexe (120fő/km 2 népsűrűség feletti településen lakók aránya) 0. Demográfiai szempontból két további mutató igen kedvezőtlen a kistérségben: 1990 és 2005 között vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma -4,7 volt; 2005-ben a halálozások ezer lakosra jutó száma 14,7 volt. Jellemző módon a szakképzett munkaerő vándorol el a térségből ( között 1600 fővel csökkent a kistérség állandó népessége), ugyanakkor a hátrányos helyzetű többségében roma lakosság alacsony iskolai végzettsége, szocio-kulturális helyzete jelentős hátrányt jelent a helyi munkaerőpiacon. A kistérségen belüli sajátos népesség mozgást jellemzi, hogy bizonyos lakosság csoportok akik egzisztenciális okokból lakóhelyet kénytelenek váltani a kisebb, alacsonyabb megélhetési költségű lakókörnyezet irányába mozognak. A kistérség, ahogyan Hajdú-Bihar megye is, a roma lakosság arányát tekintve heterogén. Vannak települések, ahol egyáltalán nem élnek romák, és vannak ahol a lakosság negyedét-harmadát, vagy még nagyobb hányadát képezik. A Berettyóújfalui kistérségben kevesebb a legális jövedelemmel rendelkezők száma, mint a régióban vagy országosan. Az ezer lakosra jutó adózók száma 92,5%-a a régiós és 83,4%-a az országos értéknek. A helyzetet súlyosbítja, hogy az egy adózóra jutó átlagos SZJA alapot képező jövedelem még ennél is nagyobb arányban elmarad a régió és az ország átlagától. Hasonlóak az arányok a személygépkocsik számát tekintve annak ellenére, hogy a kistérségben nagyobb mértékben nőtt a személygépkocsik száma, mint országosan vagy regionálisan ben a személygépkocsik kor szerint súlyozott ezer lakosra jutó száma 87 volt. Berettyóújfalu és Vekerd kivételével a települések 1-1 óvodát és iskolát tartanak fenn részben társulási formában. A Berettyóújfalui kistérségben önkormányzati és egyházi fenntartásban 17 óvoda működik (17 székhely+18 tagóvodával) összesen 90 csoporttal. A 2007-es októberi statisztika szerint az óvodákba beíratott gyerekek száma 2100 fő, a jelenleg rendelkezésre álló férőhelyek száma 2372, az átlagos kihasználtság 88,5%. A kistérségben 3 önkormányzati, 12 intézményfenntartó-társulási és 1 egyházi fenntartású iskolában folyik az általános iskolás korúak nevelése és oktatása. A térségben az önkormányzatok az általános iskolák vonatkozásában két fajta intézményfenntartó társulást működtetnek. Vannak olyanok, amelyek feladat-ellátási hellyel, és vannak olyanok, amelyek feladat-ellátási hely nélkül funkcionálnak. Az iskolai férőhelyek száma 6865, iskolai tanulók száma 5311 fő, az iskolák átlagos férőhelykihasználtsága 77%-os. Jellemző a térség kistelepüléseinek iskoláira, hogy évfolyamonként többnyire egy osztályt működtetnek, a fogyatkozó gyermeklétszám következtében egyre alacsonyabb osztálylétszámmal. A nagyobb lélekszámú településeken évfolyamonként 2-4 osztály működik. Emelt szintű osztályok csak Komádiban és Berettyóújfaluban vannak. A kistérség iskoláiban 663 bejáró tanuló van, közülük 514- en iskolabuszos szolgáltatást vesznek igénybe. Integrált nevelés-oktatásban 156 tanuló vesz részt. A nemzetiségi viszonyoknak megfelelően mintegy 1700 gyermek részesül etnikai oktatásban. Nappali tagozatos középfokú oktatás a térségben Biharkeresztesen és Berettyóújfaluban, esti tagozatos képzés Komádiban folyik. A középfokú oktatást folytató intézmények nappali rendszerű oktatásában 3209 tanuló vesz részt, ezen belül gimnáziumi képzésben 679 tanuló, szakközépiskolai képzésben 1028 tanuló, szakiskolai képzésben 557 tanuló, szakképzésben 905 tanuló. Speciális szakiskolában 40 fő tanul. A térség humán potenciálja szakképzési szempontból viszonylag kedvező a széleskörű kínálatának köszönhetően (pl. egészségügyi, közgazdasági, belügyi-rendészeti, mezőgazdasági, idegenforgalmi, környezetvédelmi-vízgazdálkodási, kereskedelmi, gépészeti szakirányok). A kistérségben feltárt hiányszakmák képzése is folyik a térségi szakképző intézményekben, mint például állattenyésztő, kőműves, pék, villanyszerelő, épületasztalos, szabó, de összességében elmondható, hogy a szakképzési rendszer viszonylag lassan és rugalmatlanul képes csak reagálni a munkaerő-piaci 7

8 igényekre. Komplex felzárkóztató programok május 6-án aláírásra került a TISZK társulási megállapodása Berettyóújfalu, Hajdúszoboszló, Püspökladány és a biharkeresztesi Bocskai István Gimnázium fenntartója, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat között. A humánerőforrás-fejlesztés szempontjából előnyt jelent a Debreceni Egyetem közelsége, ami azért is fontos, mert a felsőfokú végzettségűek aránya rendkívül alacsony a térségben. Az alacsony végzettségűek magas aránya igazolja a szelektív elvándorlást, és előidézi a strukturális munkanélküliségből adódó átképzési problémákat. A hátrányos helyzetű népesség idősebb tagjai esetében az alacsony, 1-3, vagy még kevesebb osztály elvégzése dominál, a fiatalok között már általános a 8 osztályos végzettség. Iskolázottságuk jóval alatta van a népesség egészének. A lakosság egészségi állapota és ennek megfelelően várható átlag életkora az országos átlag alatt van. A helyzet a roma lakosság esetében a legrosszabb az elégtelen szociális körülmények miatt. A kistérség területi kórházzal rendelkezik, mely a szakorvosi ellátást is biztosítja az itt élőknek. A szűrő vizsgálatok száma csökken, aminek oka, hogy a korábbi kistelepülési egészségházban végzett szűrővizsgálatokat az orvosi rendelők és egészségházak leromlott állapota miatt az ÁNTSZ több településen nem engedélyezi, a kistelepülésekről pedig kevesen utaznak be a területi kórházba a szűrésekre. A foglalkoztatottak számának csökkenésével a rendszeres foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok is elmaradnak. Berettyóújfaluban az egészségügyi alapellátást vállalkozó háziorvosok és házi gyermekorvosok biztosítják. A kistérségben 2006-ban 28 háziorvos és 5 házi gyermekorvos praktizált. A háziorvosi ügyeleti ellátásra kötött mikrotérségi megállapodás alapján a Területi Kórház által működtetett központi ügyelet Berettyóújfalun kívül Bakonszeg, Hencida, Gáborján, Szentpéterszeg településeken is biztosítja az ellátást. A Területi Kórházban a kórházi ágyak száma 648. A kistérségben az alábbi felvilágosítási programok működnek: DADA program rendőrségen keresztül; balesetmeglőzési felvilágosítás rendőrségen keresztül; szexuális felvilágosítás Tisza István Területi Kórház szervezésében. A Berettyóújfalui kistérség jelenleg nem rendelkezik egészségtervvel. Eddig elért eredmények: A területi kórház hazai forrásból 2006-ban 600 millió Ft-ból a szakrendelőket felújította. Az Egészségügyi Minisztérium pályázata a sürgősségi betegellátás infrastruktúrájának felújítását biztosította. Az NFT keretében a kórház bekapcsolódott a HEFOP pályázati felhívására létrehozott regionális konzorciumba, amelynek köszönhetően egészségügyi informatikai fejlesztéseket valósíthatott meg. Az ÚMFT ÉAOP pályázatai keretében több kistelepülés az orvosi rendelőket akadálymentesítheti. 8

9 I. 4. Szociális helyzet A lakosság korcsoportos megoszlásában a 18 év alattiak aránya magasabb, míg a munkaképes korúak és az idősek aránya alacsonyabb az országos átlagnál ös adatok szerint a fiatalodási index (15 évesnél fiatalabbak a 60 éves vagy idősebbek arányában) 84,8%, mely megyei szinten átlagosnak mondható. Ez is utal a kistérség viszonylag kedvezőtlen demográfiai és migrációs folyamataira. A kistérségben az aktív korúak aránya a települések döntő többségében még ma is meghaladja a 60%-ot, ami azt mutatja, hogy a népesség demográfiai szerkezete még nem torzult el jóvátehetetlenül, s ez számottevő helyi humánerőforrást jelent a jövőbeli gazdasági felemelkedés számára. Mindemellett azonban a felnőtt lakosság mindössze 24%-a rendelkezik legalább érettségivel ezen az alacsony értéken mindenképpen javítani szükséges. Megyei szinten a Berettyóújfalui kistérségben a legkedvezőtlenebb a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (53%). A hátrányos helyzetű családokban a második-harmadik generáció születik bele a munkanélküliségbe. A hátrányos helyzetű lakosság nagy arányát jelzi, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülők ezer lakosra jutó száma háromszorosa az országos értéknek ben a lakosság 5,2%-a részesült rendszeres szociális segélyben, mely megyei szinten is kedvezőtlen, egyedül a Hajdúhadházi kistérségben mutat magasabb arányt (5,6%). A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek a 24 évesnél fiatalabbak arányában 42,5% volt 2005-ben, ami a megyei viszonyokat vizsgálva átlagos érték. A szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatok hatékonyabb működtetése érdekében Berettyóújfalu, Bakonszeg, Esztár, Gáborján, Hencida, Mezőpeterd, Mezősas, Szentpéterszeg, Tépe, Váncsod települések a Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása keretében egyes szociális alapszolgáltatási feladatok (szociális információs szolgáltatás, családsegítés), valamint gyermekjóléti szolgáltatás közös ellátásáról intézményi társulás útján gondoskodik. A társulás neve: Berettyóújfalui Körzeti Szociális és Gyermekjóléti Szolgálatot Működtető Intézményi Társulás, melynek közösen fenntartott intézménye a Városi Szociális Szolgáltató Központ. A Városi Szociális Szolgáltató Központ által ellátott alaptevékenységek: családsegítés (pl. családi szociális feszültségek okainak feltárása, a megoldásokra javaslat készítése és segítségnyújtás, életvezetési tanácsadás, krízishelyzetben segítő beavatkozás, stb.) gyermekjóléti szolgáltatás (pl. a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, illetve utógondozása, a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, stb.); gyermekek napközbeni ellátása (alternatív napközbeni ellátás); gyermekek átmeneti gondozása (önálló helyettes szülő útján). A Gyermekjóléti Szolgálat és a védőnői szolgálat szoros együttműködésben Berettyújfaluban érhető el, ami jelentős mértékben csökkenti a nők munkaerő-piaci jelenlétét. A kistérségben 9 idősek otthona és 20 idősek számára kiépített nappali intézet működik. Berettyóújfaluban a Fényes-Ház Gondozó Szolgálat keretén belül biztosított a bentlakásos intézményi ellátás, a nappali ellátás (idősek klubja, szociális étkeztetés), valamint a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. A házi segítségnyújtásra és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatainak ellátására a Berettyóújfalu Körzeti Házi Segítségnyújtás- és Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtást Működtető Intézményi Társulás jött létre, intézménye a Fényes- Ház Gondozó Szolgálat. Társult települések: Berettyóújfalu, Bakonszeg, Esztár, Gáborján, Hencida, Mezőpeterd, Mezősas, Szentpéterszeg, Váncsod, Vekerd és Zsáka. A működés gazdaságosságát javítja, hogy az önkormányzatok az alapnormatíván túl a társulásban ellátott feladatra a kiegészítő kistérségi normatívát is igénybe vehetik tól az intézmény keretén belül működik a férfi hajléktalanok átmeneti szállása. Az 50 férőhelyes bentlakásos intézmény infrastrukturális feltételei biztosítottak. Berettyóújfaluban az értelmi fogyatékosok és pszichiátriai betegek szakosított ellátását az 52 férőhelyes Berettyóújfalui Értelmi Fogyatékosok és Pszichiátriai Betegek Otthona Kht. A kistérségben az aktív civil szervezetek egy része jelentős közösségformáló szerepet tölt be. A 9

10 szervezetek többsége a szabadidő hasznos eltöltésére irányul, de jelentős a kulturális és hagyományőrző szervezetek száma is. Hagyományosan jelen vannak a kistérségben a lakosság védelmével foglalkozó szervezetek (tűzoltóság, polgárőrség), emellett megjelennek az érdekvédelemmel, valamint a gazdaság- és területfejlesztéssel foglalkozó egyesületek is. Az oktatási és szociális intézményekkel kapcsolatosan az egyik legnagyobb probléma az épületek fizikai állapota és az intézmények eszközellátottsága, ugyanis az elmúlt időszakban csak néhány ilyen jellegű fejlesztés valósult meg a kistérségben. Eddig elért eredmények: Az NFT keretében összesen több mint 100 millió forint támogatással 7 olyan HEFOP-projekt valósult meg, amelyek elsősorban a hátrányos helyzetű lakosság számára biztosított oktatási és szociális szolgáltatások fejlesztésére irányult (pl. tanoda program, integrált oktatás, szociális szakemberek képzése stb.). ROP-támogatással két óvoda és egy általános iskola felújítására kerülhetett sor. A kistérség települési önkormányzatai és vállalkozásai az ÚMFT pályázati kiírásain eddig több mint 1,2 milliárd Ft támogatást nyertek. A legnagyobb fejlesztést a TÁMOP keretében megvalósuló TISZK kialakítása jelenti (az elnyert támogatás 350 millió Ft). A legtöbb pályázatot közintézmények akadálymentesítése céljából nyújtották be összesen 180 millió Ft értékben. Az ÉAOP keretében várhatóan 16 közintézmény válik akadálymentesen elérhetővé az elkövetkező időszakban. Berettyóújfalu 3 oktatási intézménye nyert az ÉAOP első fordulójában 1,5 milliárd Ft támogatást, valamint Esztár és Hencida óvodái is megújulhatnak. Fontos lenne továbbá, hogy a kistérségi társulások további központi intézményei is támogatást nyerjenek, valamint a társulások létrejötte indokolja, hogy a gyerekeket szállítása miatt nagyobb arányban kellene támogatni hazai forrásból iskolabuszok beszerzését, mivel az ÚMFT-ben ez jelenleg nem lehetséges. 10

11 I. 5. Foglalkoztatási helyzet Konkrét, számszerűsített problémák A humánerőforrás helyzetében a hátrányos térszerkezeti, gazdasági jellemzők egyértelműen megmutatkoznak: az ipari, szolgáltatói szektor fejletlenségét jelzi, hogy a munkanélküliek 20-25%-a szellemi foglalkozású, a legmagasabb munkanélküliségi ráta a év közötti népességre jellemző. Az aktív népesség összességében alacsony bár a regionális értéknél (56,9%) magasabb aránya (59%) nehezíti a növekedési lehetőségek megteremtését és növeli az eltartottak magas számából fakadó szociális terheket. Alapvető problémát jelent a roma népesség rossz életkörülménye, alacsony kvalifikáltsága és magas munkanélküliségi rátája. A munkanélküliségi ráta a statisztikai adatok alapján mind a kistérségben az országos átlag több mint kétszerese és a régiós átlag felett van ban az álláskeresők aránya, 12,97%, míg a tartós álláskeresők aránya 3,87% volt. Mindkét mutató megyei szinten kedvezőtlen, egyedül a Hajdúhadházi kistérségben voltak rosszabbak az adatok (13,9% és 6,05%). A kistérségi álláskeresők nemek szerinti összetétele hasonló a régiós és megyeihez, nagyobb arányban jellemző a férfiakra, a Berettyóújfalui kistérség álláskeresőinek 58,6%-a férfi. Az iskolai végzettséget vizsgálva az álláskeresők jelentős hányada (43,5%-a) általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Ez az arány mind a régiós (40,1%), mind pedig a megyei szinttől (39,6%) kedvezőtlenebb. Az álláskeresők között a megyei és régiós szintnél is nagyobb arányban (32,5%) vannak szakmunkás és szakiskolai végzettségűek. Annak ellenére, hogy a kistérségben egyre inkább megfigyelhető a szakképző intézmények és a munkáltatók együttműködése, az oktatott szakok piaci viszonyokhoz való rugalmasabb reagálására lenne szükség. Az álláskeresők 2,2%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, melynek oka, hogy a magasabb iskolai végzettségűek térségből történő elvándorlása jellemző demográfiai folyamat. Az aktív korú roma lakosság többsége munkanélküli, a foglalkoztatottak zömmel az alacsony jövedelmezőségű szektorokban dolgoznak. A munkanélküliség kialakulásának legfőbb oka a nagy foglalkoztató vállalatok számának csökkenése volt, a lakosság így mikro- és kisvállalkozóként, mezőgazdasági vállalkozóként, családi gazdálkodóként vagy őstermelőkként próbál boldogulni, sok esetben kényszervállalkozóként. A települések nagy részén az önkormányzati intézmények és a kereskedelmi egységek a legjelentősebb foglalkoztatók. A kistérség munkaerőpiaca szempontjából meghatározó, nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások bemutatásra kerültek a helyzetelemzés I.1 fejezetében. Az álláskeresők elhelyezkedési esélyeit javítja, hogy mindhárom városban működik munkaügyi kirendeltség. Eddig elért eredmények Az NFT pályázatainak segítségével a kistérségben 322 munkahelyet sikerült megtartani, valamint 128 új munkahely jött létre. Ezt részben a Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület HEFOP-projektje is elősegítette, amely az egész életen át tartó tanulás meghonosításában vett részt. 11

12 II. SWOT elemzés (max. 2 oldal) II. 1. A SWOT elemzés célja az előzőekben bemutatott, statisztikai adatokkal alátámasztott jellemzők és a helyzetelemzésben feltárt adatok, információk rendszerezése erősségek A Bihari Regionális Ipari Park teljesen kiépült infrastruktúrával rendelkezik. A kistérség pályázói kiemelkedő eredményeket értek el az AVOP és a GVOP pályázatok megvalósításában. A régióközpont Debrecen és térségi központ Berettyóújfalu a kistérség településeiről könnyen megközelíthetők. Az infokommunikációs technológia kiépítettsége megyei szinten kedvező. A szakközépiskolai és szakiskolai szinten oktatott szakok között vannak piacképes szakmák (pl. egészségügyi, közgazdasági, belügyirendészeti, mezőgazdasági, idegenforgalmi, környezetvédelmi-vízgazdálkodási, kereskedelmi, gépészeti szakirányok) Magas a fiatalkorú lakosság aránya jelentős számú szabad munkavállaló jelenléte. A kórházi és szakrendelői ellátás jól hozzáférhető a kistérségben. A roma szervezetek száma és önszerveződési képessége a kistérségben viszonylag magas. A közoktatási rendszer kiépítettsége a kistérségben megfelelő, csak Vekerden nem működik óvoda, iskola. Számos településen a könyvtárak és teleházak biztosítanak internetezési lehetőséget. Az oktatási és szociális területen működő civil szervezetek száma és önszerveződési képességea kistérségben viszonylag magas. lehetőségek A vállalkozások számának növekedési üteme meghaladja a régiós szintet. Két nemzetközi és regionális térszerkezeti vonal (Záhony Szeged; Budapest- Nagyvárad) fut keresztül a kistérségen a tranzitforgalom jelentős gazdasági potenciált rejt magában. A közműinfrastruktúra kiépítettsége javuló tendenciát mutat. Nő a kereslet a biotermékek iránt a hazai és az európai piacon egyaránt. A debreceni K+F központ közelsége gyengeségek Az ezer főre jutó vállalkozások száma az országos átlag alig több mint fele. Hiányos a helyi termékek feldolgozására épülő ipari kapacitás. Nem működik nagyvállalat a kistérségben. A vállalkozások többsége tőkeszegény egyéni (kényszer)vállalkozó, ellátási területük településszintű. Az Ipari Park kihasználtsága nem teljes. A vonalas infrastruktúra állapota rossz, a vasúti közlekedés nem elégíti ki a lakossági igényeket. A térségen belüli közúthálózat sűrűsége 81%-a az országosénak. Az alapvető kommunális infrastruktúrahálózat kiépítettsége hiányos. A roma lakosság elhelyezkedése a kistérségen belül koncentrált, a települések között jelentős eltérések tapasztalhatók. A kistérségben alacsony a legális jövedelemmel rendelkezők száma. Magas a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (53%). Magas a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya (5,2%). Az elöregedés és a szelektív elvándorlás jellemző a kistérségre. A szakképzettség rugalmatlanul reagál a piaci követelményekre. A hátrányos helyzetű lakosság egészségi állapota és várható életkora rossz. Az oktatási, egészségügyi, szociális és közművelődési szolgáltatások elérhetősége és minősége egyenlőtlenségeket mutat, az ezeket támogató infrastruktúra többnyire rossz állapotban van. Jelentős mértékű a munkanélküliség. veszélyek A további közlekedési fejlesztések elhúzódása miatt a térség külső elérési mutatói nem javulnak. Tovább növekszik a verseny a mezőgazdasági termékek piacán, a jellemző agrárágazatok hagyománya csökken. A hasonló turisztikai adottságokkal rendelkező hazai és külföldi térségek fejlődése miatt a kistérség idegenforgalmi versenyképessége csökken. Csökken a befektetői és a turisztikai érdeklődés Kelet-Közép-Európa és 12

13 lehetőséget jelent a bedolgozásra, illetve az innovációk behozatalára az Ipari Parkba. Növekszik a térség turisztikai értékei iránti belföldi és külföldi kereslet. A vállalkozások és a szakképzési intézmények együttműködése erősödik. Munkaügyi Központok képzési lehetőségei bővülnek (piaci igényekhez illeszkedő szakképzések beindítása, munkanélküliek számára átképzési lehetőség biztosítása) A távmunka és részmunkaidős foglalkoztatás terjed. A romák esélyegyenlősége és felzárkóztatása kiemelt európai és országos kérdéskör. összesen max. 1 oldal Magyarország iránt. A képzett munkaerő elvándorlása fokozódik a megfelelő minőségű munkahelyek és az alacsonyabb kereseti lehetőségek hiánya miatt. A foglalkoztatási problémák kezelésének elmulasztásával szociális válság alakulhat ki. A regionális fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a kistérség szükségletei, igényei. A fejlesztési források nem lesznek elegendők a felzárkózási folyamat elindítására. A halmozott hátrányos helyzetű lakosság újratermelődik. A felnőttképzési programok motiváló hatása csökken. Tovább növekednek a kistérségben a társadalmi és a területi különbségek. Helyi szinten konfliktusok jelentkezhetnek a roma és a nem roma lakosság között. A felnőttképzési programok motiváló hatása csökken. 13

14 III. Fejlesztési irányok III. 1. A fejlesztési irányok a SWOT elemzésből adódóan és a tervezési útmutatóban megadott prioritásokon belül kerülnek meghatározásra (max. 4 oldal) fejlesztési irány sorszáma és rövid leírása 1. Vonzó üzleti és vállalkozói infrastruktúra kialakítása fejlesztési irány által érintett földrajzi terület (pl. települések felsorolása) Berettyóújfalui kistérség (elsősorban a városok, illetve az egyéb nagyobb ipari területtel rendelkező települések) fejlesztési irány indokoltsága (hivatkozással a SWOT elemzésre) és hosszú távú céljai A Berettyóújfalui kistérségben a Bihari Regionális Ipari Park működése befektetéseket generált. Fontos érv a fejlesztési irány meghatározásánál, hogy a kistérség még mindig erős a mezőgazdasági dominancia, amit ipari területek és telephelyek fejlesztésével lehet elsősorban ellensúlyozni. A fejlesztési irány hosszú távú célja az, hogy a magasabb színvonalú üzleti és vállalkozói feltételek megteremtésével megvalósuljon a kistérség gazdasági diverzifikációja, amely nagymértékben hozzájárulhat a foglalkoztatási szint emelkedéséhez és a munkaerő-piac stabilizációjához. fejlesztési irány számszerű eredményeinek mutatói (indikátorok, választható listáról) Korszerű infrastruktúrával ellátott ipari parkok és ipari területek kiterjedése Nyújtott szolgáltatások száma az érintett ipari parkban kapcsolódás más fejlesztési irányokhoz, egyéb forrásokhoz A kistérség gazdasági versenyképességének előfeltétele a kistérségen belüli közlekedési kapcsolatok javítása (2. fejlesztési irány), valamint a megfelelő szakképzettséggel és munkatapasztalattal rendelkező humánerőforrás rendelkezésre állása (3. és 7. fejlesztési irány). Önmagában az ipari infrastruktúra megléte és javítása nem elegendő, elengedhetetlen a GOP és az ÚMVP forrásainak célzott becsatornázása a kistérség vállalkozói szférájának megerősítése céljából. 2. A kistérségen belüli Berettyóújfalui kistérség A kistérségen belüli nem Megépült/felújított utak A kistérségen belüli 14

15 közlekedési kapcsolatok javítása 3. A helyi humánerőforrás fejlesztése az oktatási infrastruktúra javításával, a minőség emelésével és a szakképzési kínálat bővítésével megfelelő minőségű közlekedési kapcsolatok alapvetően befolyásolják a kistérségi és mikrotérségi központok által nyújtott (köz)szolgáltatások, munkaés képzési lehetőségek elérhetőségét, ami elsősorban a hátrányos helyzetű lakosságot sújtja. A fejlesztési irány célja, hogy a települések közötti közlekedési kapcsolatok kiépítésével minden kistérségi lakos egyenlő eséllyel jusson hozzá az alapvető oktatási, szociális, egészségügyi és közművelődési szolgáltatásokhoz. Berettyóújfalui kistérség A nevelés-oktatásszakképzés megfelelő minőségének biztosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a kistérségben rendelkezésre álló munkaerő minél magasabb iskolai végzettséggel és minél versenyképesebb szakismeretekkel rendelkezzen. Jelenleg az épületek rossz műszaki állapota hozzájárulnak ahhoz, hogy az intézmények által nyújtott szolgáltatások nem felelnek meg maradéktalanul a helyi szükségleteknek. hossza Megépült/felújított kerékpárutak hossza Kerékpáros forgalom növekedése a beavatkozás területén (%) Támogatásból felújított buszvárók száma (db) Fejlesztéssel intézmények száma érintett Építéssel, felújítással, bővítéssel érintett terület Az intézményben ellátott/ tanuló gyerekek átlagos létszáma - ebből SNI Szakmai képzések száma Szakmai képzésben résztvevők száma Tehetséggondozó programban résztvevő diákok száma közlekedési kapcsolatok javítása hozzájárul a gazdasági versenyképesség javításához (1. fejlesztési irány), továbbá ahhoz, hogy biztosított legyen az egyenlő hozzáférés a kistérség szolgáltatásaihoz (3., 4. és 5. fejlesztési irány). A helyi humánerőforrás fejlesztése hozzájárul a gazdasági versenyképesség javításához (1. fejlesztési irány). Ahhoz, hogy minél nagyobb mértékben lehessen orvosolni a kistérség ilyen jellegű problémáit, elengedhetetlen, hogy az ÉAOP további forrásai is a kistérség rendelkezésére álljanak. 15

16 4. A népesség egészségi állapotának javítása 5. A mélyszegénységben élők életkörülményeinek javítása és a társadalmi kirekesztettség csökkentése a szociális szolgáltatások átfogó fejlesztésével A fejlesztési irány által elérendő célkitűzés az, hogy a nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális állapotának javításával és a pedagógusok képzésével emelkedjen a kistérség lakosai által elérhető szolgáltatások minősége. Berettyóújfalui kistérség A kistérség lakosságának egészségi állapotát alapvetően befolyásolja az elérhető egészségügyi szolgáltatások köre, valamint a prevenció és az egészségtudatos magatartás részleges hiánya. A fejlesztési irány célja az egészségügyi intézmények fejlesztésével és az egészségtudatosság terjesztésével a népesség egészségi állapotának átfogó javítása. Berettyóújfalui kistérség A kistérségben magas a hátrányos helyzetű és azon belül a roma lakosság aránya. A számukra nyújtott szociális ellátások és szolgáltatások köre kiterjedt, de a problémák fokozódása miatt nem elégséges, nem nyújt átfogó megoldást problémáikra. A fejlesztési irány hozzájárul ahhoz, hogy integrált szociális szolgáltatásokkal emeljék az érintett lakosság Korszerű, felújított vagy létrehozott egészségügyi intézmények száma Egészségügyi programokba bevont települések száma Egészségügyi elért lakosság kampánnyal Új, felújított szociális intézmények száma Új szociális, gyermekjóléti, közösségi alap- és nappali szolgáltatások száma Szociális ellátással elért lakosság száma 16

17 6. A lakosság életminőségének javítása a települési környezet megújításával 7. A foglalkoztathatóság és a munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség javítása Berettyóújfalui kistérség életminőségét és csökkentsék a társadalmi szegregációt. A kistérség egyértelmű központja minden tekintetben Berettyóújfalu, azonban vannak olyan típusú funkciók, amelyeket a nem megfelelő épített környezet (pl. hiányzó többfunkciós épületek) miatt nem tud maradéktalanul betölteni. További hiányosságok jellemzőek a kistérség másik két városára, Biharkeresztesre és Komádira is. A fejlesztési irány célja, hogy a kistérség kiegyensúlyozott térszerkezeti helyzete és a lakossági életminőség emelése érdekében funkcióbővítő fejlesztéseket valósítsanak meg a három városban. A kistérség egyik legnagyobb problémája a nagyarányú és tartós munkanélküliség, valamint az alacsony gazdasági aktivitás. A problémák további növekedése szociális válsághoz vezethet. A munkaerőpiactól tartósan távol lévők esetében nemcsak a megfelelő végzettség hiánya idézi elő munkavállalási nehézségeket, hanem a Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága A fejlesztések által érintett lakosság létszáma Új városi funkciók betelepedése/ a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek Azoknak a száma, akiknek a szolgáltatás segítségével javulnak a munkaerő-piaci lehetőségeik (fő) Elkészült szakmai protokollok száma A települési környezet javításához nemcsak a kifejezetten városrehabilitációs célú beavatkozások járulnak hozzá, hanem minden infrastrukturális jellegű fejlesztés, amelyek gyakorlatilag az összes fejlesztési irány keretében megvalósulhatnak. A települési környezet javítására nemcsak a városi jogállású településeken, hanem a községekben is szükség van ezeket ÚMVP forrásokból lehet megvalósítani. A fejlesztési irány elsősorban a humánerőforrás fejlesztéséhez (3. fejlesztési irány) és a szociális ellátások minőségi javításához (4. fejlesztési irány) kapcsolódik. 17

18 max. 6-8 fejlesztési irány jelölhető meg hiányzó készségek és képességek. A fejlesztési irány célja az, hogy a munkanélküli és tartósan inakítv lakosság minél nagyobb hányada kerülhessen vissza a munkaerőpiacra csökkentve ezáltal a szociális konfliktusokat. 18

19 IV. Projektek összegző bemutatása IV. 1. Projektek, projekt típusok, típusprojektek 100% fejlesztési irány sorszáma Projektek, projekt típusok és típusprojektek felsorolása Komplex felzárkóztató programok projektek száma, db megval. helyszíne (település) projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP Forrás megoszlása, % 1 Ipari terület fejlesztése 1 Furta ,2% Berettyóújfalu, 351,4 351,4 2. Útfejlesztések 4 Csökmő, Kismarja, 10,7% Esztár 2. Kerékpárút fejlesztések, építések Kistérségi közösségi közlekedésének fejlesztés Általános iskola infrastrukturális fejlesztése 3. Minőségi oktatás a kistérségben 4 4. Egészségügyi intézmények fejlesztése Komádi, Zsáka, Bakonszeg Berettyóújfalu, Biharkeresztes Pocsaj, Biharkeresztes Berettyóújfalu, Biharkeresztes, Magyarhomorog Vekerd, Gáborján, Újiráz, Hencida, Váncsod, Biharkeresztes 174,2 174,2 5,3% 234,5 234,5 7,1% ,2% 154,7 154,7 4,7% 129,4 129,4 3,9% 4. Egészséges életmód ösztönzése 2 Berettyóújfalu, Biharkeresztes ,9% 5. Szociális szolgáltató központok Berettyóújfalu, 2 kialakítása Körösszakál ,4% 5. Bölcsőde kialakítása 1 Komádi ,4% 5. Kistérségi Gyerekesély 1 Berettyóújfalu ,3% 5. Szociális konyha felújítás 1 Darvas 22,6 22,6 0,7% 5. Térségi hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítása és a társadalmi kirekesztettség csökkentése 6 Berekböszörmény, Berettyóújfalu, Hencida, Szentpéterszeg 264,8 64, ,1% 6. Városközpont rehabilitáció 2 Komádi, ,6% 19

20 Biharkeresztes 7. Térségi foglalkoztatás növelése 6 Berettyóújfalu, Bedő, Hencida, 308,4 308,4 9,4% Szentpéterszeg Összesen ,1 687, % Tartaléklista fejlesztési irány sorszáma Projektek, projekt típusok és típusprojektek felsorolása projektek száma, db 2. Útfejlesztések 10 megval. helyszíne (település) Nagykereki, Zsáka, Komádi, Bedő, Darvas, Gáborján, Magyarhomorog, Pocsaj, Váncsod, Csökmő projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP Forrás megoszlása, % 774,9 774,9 28,1% 2. Kerékpárút-építés 2 Komádi, Furta 172,8 172,8 6,3% Kistérségi közösségi Zsáka, Hencida, ,4 63,4 2,3% közlekedésének fejlesztés Nagykereki Közoktatási intézmény komplex 3. 1 Esztár 58,9 58,9 2,1% fejlesztése 3. Általános iskola infrastrukturális fejlesztése 5 Berekböszörmény, Hencida, Komádi, Szentpéterszeg 256,8 147,6 109,2 9,3% 3. Óvodafejlesztés, felújítás 2 Komádi, Szentpéterszeg 323,7 323,7 11,7% 3. Minőségi oktatás a kistérségben 1 Komádi 39,5 39,5 1,4% 4. Zsáka, Pocsaj, Egészségügyi intézmények 4 Biharkeresztes, fejlesztése Váncsod 178,3 178,3 6,5% 4. Egészséges életmód ösztönzése 2 Valamennyi kistérségi település 89,6 89,6 3,2% 5. Szociális szolgáltató központok 3 Szentpéterszeg, 137,7 101,7 36 5,0% 20