VI. ÉLET- ÉS TERMÉSZETELLENES TÁRSADALMI-GAZDASÁGI REND

Átírás

1 VI. ÉLET- ÉS TERMÉSZETELLENES TÁRSADALMI-GAZDASÁGI REND 1./ (...) Már sokszorosan túlléptük a Föld eltartó-képességét. Ha nem létezne kőolaj és földgáz, az emberiség nagyobb részének nem volna mit ennie. ( ) Hatalmas változások állnak előttünk. Ha ezek során nem találunk rá a fenntartható élethez vezető útra, akkor pusztulás vár ránk. Legelőször is meg kell szüntetnünk természeti kincseink elherdálását, a féktelen pazarlást. (Végh László: Fenntartható élet a Földön) 2./ Szinte minden ágazatban riasztó sebességgel faljuk fel természeti tőkénket, ellentétben a környezetileg fenntartható gazdasági működéssel, amely úgy elégíti ki a szükségleteket, hogy közben nem kockáztatja az elkövetkező generációk esélyeit. A közgazdász Herman Daly oly találóan mondja: 'van valami alapvetően rossz abban, ahogy földi ügyeinket kezeljük; mintha bolygónk csupán egy felszámolandó üzleti vállalkozás volna.' Vagyis: mintha egy hatalmas iparvállalat minden évben csendben kiárusítaná néhány üzemét, olyan könyvelési rendszert alkalmazva, amelyben nyoma sincs ezeknek az ügyleteknek. Ennek eredményeképpen pénzforgalma erős lesz és profitja nő. A részvényesek elégedettek az éves beszámolókkal, és nem veszik észre, hogy a profit a vállalat vagyontárgyainak rovására emelkedik. De amikor az utolsó gyárat is eladták, az ügyvezetőknek arról kell értesíteniük a részvényeseket, hogy papírjaik értéktelenek. Valójában ez az, amit a Földdel művelünk. Egy hiányos könyvelési rendszerre építve kimerítjük termelőerőnket, miközben gyermekeink kárára elégítjük ki mai szükségleteinket. ( A világ helyzete évi jelentésből; idézi Moser Miklós: Körforgások a természetben és a társadalomban /1997./) 3./ A Teremtő már a kezdet kezdetén úgy rendezte el, hogy minden, ami a Földön élt, túláradó Szeretetben igyekezett az embert szolgálni, hiszen akkor még a levegő, a víz, a szellő éltető, tápláló volt. ( ) A légkondicionáló nem oldja meg a gondokat. A káros részecskéket kiszűri ugyan, de a levegőt még inkább élettelenné, holttá változtatja. A víz, amelyet műanyag flakonokba palackolnak és lezárnak, elhal; éppen azért válik holttá, mert be van dugaszolva. Csak a test régi sejtjeit tudja táplálni. Az új élet születéséhez, ahhoz, hogy a tested sejtjei képesek legyenek állandóan megújulni, élő víz és levegő szükséges. (Vlagyimir Megre: A teremtés - Anasztázia sorozat, 4. kötet) 4./ Ha Földünkön 'a természet tüdejének', az erdőknek pusztulását összefüggésbe hozzuk az emberi tüdő által igényelt a szív és az agy egészséges működéséhez

2 nélkülözhetetlen oxigén szükségszerű fogyásával, szinte évnyi pontossággal kiszámíthatjuk a visszafordíthatatlan természeti-emberi katasztrófa időpontját. A munka célja ezen tendenciák megállításának és kedvező irányba való fordításának megalapozása. A sürgető feladat lényegében azonos a mentőorvoséval, akinek elsődleges szerepe a tüdő mentése a szív és az agy túlélésének biztosításához. (Moser Miklós: Körforgások a természetben és a társadalomban /1997./) 5./ Ha sürgető üzenetünket nem sikerül a mai szülőkhöz és döntéshozókhoz eljuttatnunk, akkor gyerekeinktől tagadjuk meg az egészséges és életet adó környezethez való jogot. Ha szavainkat nem leszünk képesek lefordítani arra a nyelvre, amelyen eljuthatnak az emberek akár öregek, akár fiatalok szívéhez és eszéhez, nem leszünk képesek azokra a nagy társadalmi változásokra, amelyekkel fejlődésünk folyamatát helyes irányba terelhetjük. (Gro Harlem Brundtland /norvég miniszterelnöknő/: Közös jövőnk /ENSZ-jelentés; 1987.!/) 6./ KIZÁRÓLAG a létfenntartási kényszerből végzett tevékenységekre nézve érvényes az egyenértékűség elve. Márpedig az EGÉSZ közgazdaságtan ezen a mechanizmuson és logikán alapul. Az önmegvalósító tevékenységnél az ember persze örömmel elfogadja a pénzt, de valójában egyáltalán nem ügyel a szigorú egyenértékűségre, amikor a tevékenységét hasznosítja. ( ) Az önmegvalósítás megjelenítése a csere világában teljesen összekuszálja utóbbinak hagyományos logikáját, mechanizmusait. (Németh Tibor /idézi Síklaky István: Létbiztonság és harmónia/) 7./ (...) Engedjék meg, hogy ellenőrizhessem egy ország pénzrendszerét; hogy ki hozza a törvényeit, már nem érdekel. (Meyer Amschel Rotschild / / - dinasztia-alapító bankár) 8./ Izrael gazdasági mutatói kitűnőek, az izraeliek az egész világon befektetnek, fölvásárolják például Lengyelországot és Magyarországot mondta Simon Peresz, Izrael államelnöke egy tel-avivi gazdasági fórumon. Hozzátette, manapság gyarmatok létesítése és hadsereg bevetése nélkül is lehet birodalmakat alapítani. Csak meg kell nézni, mekkora birodalmat épített ki magának rendőrség és katonaság nélkül Bill Gates, s azt is látni lehet, hogy micsoda ereje van. A kormányok ezzel szemben nem képesek realizálni az erejüket; van költségvetésük, de nincs pénzük. A kormányok tehát képtelenek az eredményes működésre, de a cégeket nem kötik gúzsba a korlátozások mondta Simon Peresz.

3 (Izrael felvásárolja Magyarországot riport /Demokrata október 18./) 9./ (...) Jogállamban a pénz a fegyver. A hadviselés itt ma más. A hős a kardot ki se rántja. Bankó a bombarobbanás, S mint fillér, száll szét a szilánkja ( ). (József Attila: Gyönyörűt láttam) 10./ Az ötödik (cionista) kongresszusnak még figyelemreméltóbb eredménye a Zsidó Nemzeti Alap létesítésére vonatkozó határozat volt, amely alap az erecjiszraeli földvásárlás céljaira alakult és az általa megvásárolt földek a zsidó nép örök és elidegeníthetetlen tulajdonába mentek át. (...) 1905-től kezdve egy újabb Erec Jiszrael felé irányuló zsidó bevándorlási hullám jelentkezett a második 'alija'. ( ) A zsidó földet csak zsidó munkával akarták megművelni. ( ) Nem törődtek a saját anyagi jólétükkel, telepesek akartak lenni, de nem saját egyéni érdekből, hanem népük nemzeti érdeke által vezérelve. A kolonizáció új formája tehát ezeknek az ideáloknak megfelelően alakult ( ). Mi volt a Balfour-deklaráció jelentősége? ( ) Lloyd George kijelentése szerint 'az volt az elgondolás, hogy amikor eljött a palesztinai reprezentatív intézmények létesítésének ideje, ha a zsidók időközben felhasználták a nekik nyújtott lehetőségeket és határozott többséget alkotnak Palesztinában, PALESZTINA ZSIDÓ ÁLLAMMÁ válhat.' ( ) A tizenkettedik Cionista Kongresszus ( ) (1921 szeptember, Karlsbad) ( ) jóváhagyta a Keren Kayemeth L'jiszrael által nemrégiben eszközölt nagy, dunamot kitevő földvásárlásokat az Émek Jezreélben ( ) /egy hektár egyenlő négy dunam a szerk./ A kongresszus elfogadott egy a következő évre szóló ,- fontos költségvetést. Ennek kétötöde elsősorban mezőgazdasági telepítésre, bevándorlásra, tanításra és egyéb társadalmi szolgáltatásokra volt fordítandó (...) Sir Herbert Samuel ( ) 1925 júniusában jelentést adott ki ( ). A zsidó lakosság száma, amely 1918-ban fő volt, kétszeresére, re növekedett, és a zsidók tulajdonában lévő, mezőgazdaság céljait szolgáló föld területe is megkétszereződött. ( ) A Zsidó Nemzeti Otthon létesítésének két alapvető tényezője: a bevándorlás és a föld. A mandátum 6. fejezete kimondja, hogy a közigazgatás 'segítse elő a zsidók szoros települését a földeken, ideértve állami földeket és meg nem művelt területeket'

4 ( ) A mezőgazdasági ( ) kolóniáknak nagy részét a báró Rotschild-féle alapítványból létesítették.(...) A telepítésnél négy fontos alapelv érvényesült: 1. A föld a zsidó nép örök és elidegeníthetetlen birtoka. (...) Sir John Hope Simpson ( ) jelentését 1930 októberében tették közzé, ( ) arra lehetett következtetni, hogy a zsidó gyarmatosítás nagyszámú arab parasztot távolított el helyéről. (...) (Israel Cohen: A cionizmus rövid története 1860-tól napjainkig, Athenaeum, Budapest, 1946.; sajtó alá rendezték a 'Hanoar Hacioni chavérjai'; kiadta a 'Hisztadruth Hanoar Hacioni B'Hungaria Machleket Hatarbut') 11./ Kritizálják a Har Homa-i lakótelep-építést. ( ) Miért nem tudósítanak arról, hogy a 180 hektáros terület 75%-a zsidó magántulajdonban van, s így nem lehet a 'palesztin föld kisajátításáról' beszélni? ( ) (Dominik Wagner: Wer in Jerusalem wohnt? Frankfurter Allgemeine Z., ) 12./ Az Izraelben tárgyaló Kovács László külügyminiszter megegyezett izraeli kollégájával, hogy Magyarországon, Bereg-Szabolcs-Szatmár megyében kibuc létesül. (...) (Demokrata, január 16.) 13./ A németországi zsidó Palmer Capital egy angliai zsidó befektetővel együtt 211 millió eurós alapot hozott létre termőföldek felvásárlására Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban és Romániában. Jacques Diouf, az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO igazgatója újgyarmatosításnak nevezi a folyamatot. A termőterületet felvásárló országok olyan országokban biztosítják maguknak mezőgazdasági termőterületek hozamát, amelyek maguk is terménybehozatalra szorulnak. (Az ENSZ beismerte: Zsidó újgyarmatosítás Közép-Európában; /Hírhozó - az érem másik oldala; forrás: www,hunhir.hu; szept./) 14./ (...) A társadalomtudomány terén lényeges fordulatot Marx fellépése hozott. A kereszténység és kifejezetten a Pázmány Péter Tudományegyetem világos alapelveket tanított az emberi testvériségről, a minden embert megillető emberi jogokról és méltóságról, minden kizsákmányolás és minden megillető jog megfosztása ellen. (...) Marx Károly, aki 1818-ban született és 1824-ben keresztelkedett meg a trieri evangélikus egyház híveként, a kérdést természettudományi módszerrel közelítette meg. ' Ne a vallásában keressük a zsidó titkát, hanem a valódi zsidóban keressük meg a vallás titkát' jelenti ki és így

5 folytatja: 'Mi a zsidóság vallási alapja? A gyakorlati szükséglet, a haszonlesés. Mi a zsidó vallás kultusza? A kufárkodás. Mi a világi istene? A pénz. Nos hát! A kufárkodás és a pénz, tehát a gyakorlati reális zsidóság alól való emancipáció lenne korunk önemancipációja. A társadalomnak egy olyan organizációja, amely a kufárkodás előfeltételeit, tehát a kufárkodás lehetőségét megszüntetné, lehetetlenné tenné a zsidót. Vallásos tudata mint áporodott pára szertefoszlanék a társadalom valóságos éltető levegőjében. Másfelől: ha a zsidó ezt a gyakorlati lényegét semmisnek ismeri fel és megszüntetésén dolgozik, akkor eddigi fejlődéséből kiemelkedve, egyszerűen az emberi emancipációján dolgozik, és szembefordul az emberi önelidegenülés legfőbb gyakorlati kifejezésével'. (Zakar András: Elhallgatott fejezetek a magyar történelemből) 15./ Ha a magyarság hivatása a nemzetiségek fölött volt és lesz, nem csinálhat árja, vagy turáni, vagy nem tudom én milyen más fajtisztasági törvényt a vele egy födél alatt élő fajták ellen. A zsidót egy emberséges kor nem üldözheti azért, mert zsidó. Viszont a gazdasági reformról sem mondhatunk le azért, mert a zsidóságnak ellenszenves. A magyar kapitalizmus tízmillió magyarnak volt - egészségtelen; bűne-e az a reformnak, ha tízmillió magyar javára néhány százezer zsidó (s ugyanannyi nem zsidó) alól a szabad verseny vizeit lecsapolja? Hisz ez a nép az új feltételek közt is érvényesül úgy, mint a magyar. (Németh László: A minőség forradalma; Töredékek a Reform-ból; 4. A reform ellenségei /1935./) 16./ Az Ikertornyok (WTC) egyben egy gazdasági világszemlélet-váltást is képviseltek. Hangvillaként sugározták ki magukból a telhetetlen nagyvállalati globalizáció fülhasogató frekvenciáját, amely az elkövetkező évtizedek folyamán az elviselhetetlenségig felerősödött ahogyan egyre gyorsabban távolodtunk a termelésen alapuló gazdaságtól a pénzügyi szektor spekulációi által irányított, könyörtelen kereskedelmi logika felé, amelynél a 'határidőüzleteket' nagy sebességű számítógépek bonyolítják, és fejlődő országok egész gazdaságát ki lehet zsigerelni néhány óra alatt. (Daniel Pinchbeck: 2012 Egy titokzatos civilizáció elképzelése közeljövőnkről) 17./ Mennyibe kerül Magyarországnak az EU-tagság? Magyarország 2009-ben már öt éve az Európai Unió tagja. E sorok írója rendkívül kártékonynak tekinti az európai uniós tagságot, mert mindazt az előnyt, amit az EU jelent, egy rendkívül költséges, államok feletti birodalmi struktúra nélkül lényegesen olcsóbban és hatékonyabban el lehetett volna érni. Az uniós országok, döntően az EU-15-ök, jelentős jövedelemre tesznek szert Magyarországgal folytatott

6 gazdasági tevékenységük során. Először is az egyenlőtlen csereintézmények következtében 2008-ban a termékforgalom keretében 628,4 milliárd forintot, vagyis 2,5 milliárd eurót vittek ki az országból. Másodikként említhetjük, hogy a szolgáltatás nemzetközi forgalmában még erőteljesebben érvényesítik fölényüket ban 260 milliárd forintot, mintegy egymilliárd eurót szivattyúztak ki Magyarországról. Harmadikként meg kell említeni a folyamatos cserearány-romlást. (...) Az EU gazdasági előnyei Magyarország révén olyan mértékűek, hogy az EU-15-ök óriási összegű veszteséget szenvednének el, ha Magyarország számukra elveszne. Ezért minden államcsőddel való fenyegetés csak a társadalom ijesztgetését szolgálja. Az ijesztgetés célja pedig a további reformoknak nevezett megszorítások elfogadtatása a társadalommal. (..) Mi legyen az állam húszezer milliárd forintos adósságával? ( ) A 'New York Times' március 8-i száma a pénzügyi világválság európai hatását elemzi. A pénzügyi szakértő ( ) úgy látja, hogy Európa pénzügyi nehézségei súlyosabbak, mint az Egyesült Államok nehézségei. Ez összefügg Kelet-Európa eladósodottságával. ( ) A hivatkozott 'New York Times' cikk igen fontos megállapítása, hogy 'számos keleteurópai ország és néhány bank adósságát le kell írni, el kell engedni' (...). (Drábik János: Sajnos, maradtak a károkozó vámszedőink /2009./) 18./ Argentína bátor vezetői megmutatták, hogy egy eladósítási technikával csődbe juttatott ország a legválságosabb helyzetében is megteheti, hogy nemet mondjon a pénzvilágnak, és a saját érdekeit érvényesítse. ( ) bizonyította, hogy igenis lehet a nemzetközi pénzvilágtól engedményeket kicsikarni, ha ehhez megvan a politikai akarat. ( ) A 65 milliárd dollár adósságelengedést eredményező tárgyalásokon Argentína azzal érvelt, hogy a kialakult fizetésképtelenség egyik legfőbb okozója maga a Nemzetközi Valutaalap, amely az államcsődhöz vezető feltételeit rákényszerítette Argentínára. Joseph E. Stiglitz, aki többek között a Világbank első elnökhelyettese volt és 2001-ben megkapta a közgazdasági Nobel-díjat is fejtette ki több tanulmányában, hogy a Nemzetközi Valutaalap ajánlásai elhibázottnak bizonyultak, és ezért célszerű figyelmen kívül hagyni őket. ( ) A hitelező is felelős egy ország eladósodásáért! ( ) Azaz a budapesti pénzügyi és politikai vezetőcsoport nem tud és nem akar nemet mondani az IMF Magyarországra vonatkozó

7 bizonyíthatóan hibás ajánlásainak és követeléseinek. ( ) Magyarország annak a pénzügyi világbirodalomnak az egyik kelet-európai tartománya, amelyben a nemzetközi pénzügyi közösség a hitelpénz magánmonopóliuma segítségével el tudja venni az emberiség 80%-ától munkája eredményének az egyharmadát. Az államokat pénzügyi technikákkal olyan gazdaságpolitika folytatására kényszeríti, hogy nemzeti jövedelmük jelentős része kamat és profit formájában hozzákerüljön. Ennek alapvető technikája az eladósítás, végső fázisa pedig, amelybe ma Magyarország is került, az adósságcsapda. Ebben a rendszerben, ha egy ország irányítói növelni akarják a lakosság fogyasztását és termelését, vagy el kell adniuk a nemzeti vagyon megfelelő részét, vagy kamatozó hitelpénzt kénytelenek igénybe venni. (Drábik János: Az emberközpontú világrend /2007./) 19./ Ez az átállás egy folyamat volt ( ), minden ehhez vezető politikai alkut már korábban megkötöttek, valamikor az 1970-es, 1980-as évek fordulóján. Ne feledjük el, 1982-ben be kellett lépnünk a Nemzetközi Valutaalapba, mert államcsőd fenyegetett. ( ) Azért kellett csatlakoznunk a Nemzetközi Valutaalaphoz, mert a csőd szélén állt az ország, és azért jutottunk a csőd szélére, hogy be kelljen lépnünk? Már a kérdést is összeesküvés-elméletnek minősítené a globális véleményhatalom, pedig a lényeg valahol itt keresendő. Meggyőződésem, hogy a kommunizmus valójában politikai kapitalizmus volt. Érdemes alaposabban tanulmányozni, hogy milyen módon vették át a hatalmat a bolsevikok Oroszországban. Amerikai szenátorok és képviselők annak idején jelezték, hogy meglepő módon a Wall Street számos nagybankja és maga a Federal Reserve is egy svédországi konzorciumon keresztül finanszírozza a bolsevikok oroszországi bomlasztó tevékenységét, jelesül Lev Davidovics Bronstein munkálkodását, akit később Trockij néven ismert meg a világ. E jelenség magyarázatául szolgálhat, hogy abban az időben Közép- és Kelet- Európában rendkívül zárt, tradicionális paraszti társadalmak léteztek. Ez a tőke számára rém kellemetlen, mert egy ilyen társadalomban nincs sem kellő mennyiségű munkaerő, sem kellő mennyiségű fogyasztó, ezért az ilyen társadalmakból nem szívható ki profit, ezekből nem lehet engedelmes fogyasztó- és munkaerő-állatok gigantikus csordáit létrehozni. Ezért a világkapitalizmus vezető tényezőinek nagyon is ínyére volt, hogy a bolsevizmus kíméletlenül, véresen szétzúzta ezeket a zárt társadalmakat, mintegy előemésztette őket a kapitalizmus 'demokratikus' formája számára. Így jöttek létre a városba kényszerített, gyökereiket vesztett proletár tömegek. ( ) Ezért

8 én a kommunizmust a kapitalizmus kényszerítő passzának látom. (...) A multinacionális cégek ( ) használják értékmezőinket, infrastrukturális rendszereinket, emberi erőforrásainkat, ám ennek töredékét fizetik meg, vagyis a mérleg Magyarország számára negatív. Húsz év alatt a profitszivattyú nagyjából milliárd dollártól fosztott meg minket, a kamatszivattyú pedig ( ) körülbelül 250 milliárd dollár veszteséget okozott. Vagyis az elmúlt harminc évben nettó 400 milliárd dollárt szivattyúztak ki Magyarországról. ( ) Véget kell vetni annak, hogy Magyarországon a hasznot privatizálják, a kárt államosítják. ( ) Lehetetlen, hogy egy kifosztott, kivérzett, hitét vesztett ország népének ne legyen annyi joga, hogy legalább megvizsgálja az elmúlt harminc év folyamatait, melynek nyomán nemcsak anyagilag, de közegészségügyi, népesedési mutatóinkat tekintve is sokkal rosszabb állapotban vagyunk, mint ezelőtt néhány évtizeddel. Tudnunk kell, kik és miért hozták meg a végzetes döntéseket, ki kivel, miféle külső erőkkel kollaborált, kik és mely intézmények vettek részt a pusztításban. ( ) Ahogy mondani szokás, máris 24 óra 1 perc van. Ideje felébredni! (Bogár László: Nincs sok időnk /riport, 2009./) 20./ Magyarországon az emberek azért helyezik a Kádár-rendszer nyújtotta biztonságot előtérbe, mert nem bíznak a politikai vezetőkben, nem hiszik, hogy jobban lehet majd élni, mint korábban. Számukra lényegtelen, hogy az a biztonság kölcsönből volt, hogy a Kádár-rendszer az élet minden területén igénytelen volt. De nem hiszek abban, hogy ne lehetne őket meggyőzni arról, hogy a szabadsággal és a szabadon formált kultúrával összhangban ne lehetne jobb, tartalmasabb életet élni. Az biztos, hogy új korszak jön, mert hiába ragaszkodnának az emberek a kádári biztonsághoz, kiderült, hogy a szocialisták ezt nem tudják garantálni. (Lánczi Tamás: Elfojtott energiák /riport, 2009./) 21./ Világszerte kb. 3x akkora az adósság, mint a pénzmennyiség. Felvetődhet a kérdés, vajon hogyan lehetséges, hogy egy ilyen EGYSZERŰ TRÜKKEL BE LEHETETT CSAPNI AZ EGÉSZ VILÁGOT. A bankároknak csak azt kellett elérni, hogy a közgazdászok és a politikusok ne gondolkodjanak el azon, hogy miért is szükséges a magánbankok pénzteremtése, hanem azt természetesnek és szükségesnek tekintsék. A közgazdaságtan tulajdonképpen egy egzakt tudomány, legalábbis az azt irányítók részéről. De nem egészen azt tanítják az egyetemeken, ahogy az a valóságban működik. ( ) Ha megnézzük, mennyi pénz cserél gazdát az értékteremtő reálgazdaság összes területén együttvéve és vele szemben a tőzsdéken, akkor azt találjuk, hogy ez az arány 1:40, a tőzsdék javára. Az értékteremtő tevékenység produkálja világviszonylatban az anyagi javak 100%-át, de a pénzforgalomnak csak a 2,5%-át.

9 Naponta 2 billió USD fordul meg a tőzsdéken, mindez bármiféle értékteremtés nélkül. ( ) Ha ehhez még azt is figyelembe vesszük, hogy Magyarországon a bérek csak töredékei a nyugatiaknak, akkor fogalmunk lehet arról, micsoda kifosztás zajlik ma nálunk. (Vezér-Szörényi László: Közösségi pénzrendszerek /2008./) 22./ Az államot oligarchikus piaci szereplők vették birtokba, és ennek soha nem látott eladósításával hirdetik meg újra és újra, hogy az állam melyik szektorból kell kivonuljon, és kell átadja helyét a piacnak, vagyis nekik. (...) Arról a Világbankról és Valutaalapról ír Boda Zsolt, amelyek inkább hitelt adtak a leghiteltelenebb magyar kormánynak, csak nehogy kibukjon az adósrabszolgák sorából. Mert ennek megmaradva jó esély van elvenni tőle a vizét is. Ezen lehetőségeket egy új alkotmánynak mind ki kell zárnia. (...) 23./ Miért félnek a pártok a bankoktól? (Zárug Péter Farkas: Csapda és kitörés) Vélhetően azért, mert tudják, hogy a hatalmuk tőlük függ. Mind ennek a rendszernek a híve. Nem hisznek a népben, csak a választók szavazatára pályáznak. Pedig tudhatnák, hogy a hatalom letéteményese a nép, és hogy nem a népet szokták leváltani, hanem a kormányokat. Döbbenetes látni, hogyan rendelődött alá ez a kormány a bankok politikájának. Hogyan dönthetik el a bankok pénzügyi érdekei, mi legyen a társadalompolitika? Magyarországon ma a pénzügyi érdekek kényszerítik rá az akaratukat a kormányra, nem pedig a kormány a pénzügyi csoportokra. ( ) 'Vagy üzlet, vagy erkölcs' mondta egyik bankvezérünk a minap. Nehéz etikai kódextől várnia profit iránti farkasétvágy csillapodását. Törvény kell, amögé pedig népi támogatás, különben nem lehet véget vetni ennek a kizsákmányolásnak. Magyarországon elszabadultak a kapitalizmus legpocsékabb ösztönei, amit meg kell fékezni törvényes és demokratikus eszközökkel, demokratikus mederben tartva a dolgokat. A neoliberális politikát minél hamarabb le kell váltani. ( ) (Simó Endre /a Magyar Szociális Fórum szervezője/: A lakhatás joga riport /2009./) 24./ A nemzet fennmaradását veszélyezteti az adórabszolgaság, az uralkodó elit mégsem ismeri el a megszállók által ránk kényszerített hitel semmisségét. ( ) Egy milliárd dollár hitelért 16 év alatt 11 milliárd dollárt kellett visszafizetnünk! (Tiszta Energiáért polgári kör: Az európai uniós csatlakozásról, )

10 25./ Mára... az ember és a természet kapcsolata válságosra fordult. A válság oka, hogy az ember által létrehozott és fenntartott gazdasági rendszer már régen nem az ember javát szolgálja, hanem alkotója ellen fordulva, az embert teszi a rendszer szolgájává. Mivel e gazdaság elpusztítja az embert éltető természetes környezetet, majd a fogyasztói társadalmat követő kőkorszakba, végromlásba taszíthatja az emberiség túlélő maradékát is. Hamarosan, akár egy évtizeden belül eldől, hogy az emberiségnek a válságot felismerő és cselekedni képes része tud-e illeszkedni a természet rendjéhez és így fennmaradhat-e. ( ) Nem vagyunk elég tudatosak, pedig... a sötétben botorkáló, egyik napról a másikra élő emberre a természet törvényei szerint elrendelt végzet vár. (...) Minél többet dolgozz, hogy minél többet fogyaszthass, ez a fő irányelv. Arra törekszik a fogyasztói társadalom, hogy az emberből dolgozó és fogyasztó embergépet alakítson, mert ez nyereséggel jár. ( ) Tehát nem csupán azért van válságban a fogyasztói társadalom, mert a pazarló fogyasztása jövőben nem folytatható, hanem főleg azért, mert nem azt nyújtja az embernek, amire valóban szüksége van. Ugyanis hamis az a kép, hogy az embert az anyagi javak bősége teszi boldoggá. ( ) Az anyagiak igazából csak addig fontosabbak, amíg a legalapvetőbb testi szükségleteink kielégítéséhez kellenek. (Végh László: Fenntartható élet a Földön) 26./ ( ) Az angol királynő asztrológusa szerint a XXI. század embere nagy eséllyel nem éli túl ezt a kort. Ezt én mint biológus nagyon jól tudom. Több száz faj kihalt, és lehet, mi is egy kihalt faj leszünk egyszer. Változtatni kell az életvitelünkön, mert a gazdasági válság csak a jéghegy csúcsa, valójában az egész fogyasztói társadalom van válságban. Mára a bal- és jobboldal is tisztában van vele, hogy más lett a világ, mint akarták. (Ljudmila Ulickaja /Csehov szoknyában/: Mindenki Isten szakállát fogja /riport/) 27./ Képzeljük el a Földet egy élő szervezetként, amely baktériumok milliói támadásának van kitéve. E paraziták száma negyvenévente megduplázódik. Három dolog történhet: vagy a gazda, vagy a parazita, vagy mindkettő elpusztul. (Gore Vidal: Istenek és zöldek - Observer; , London) 28./ Az a környezetvédő, aki nem a környezetpusztítás okai ellen lép fel, a természet ellensége. (Noam Chomsky) 29./ Az őslakókat mindenhol utolérte a végzet, ahová az európaiak betették a lábukat.

11 (Charles Darwin /1839./) 30./ Az unió minden részébe behatoló, parancsok alapján és falanxban működő vállalatok egy kritikus pillanatban megbuktathatják a kormányt. Úgy vélem, egy kormány sem lehet biztonságban addig, amíg önfejű és nagy hatalmú hűbérurak uralkodnak felette. (Thomas Jefferson, az USA harmadik elnöke / /) 31./ A pénzhatalom béke idején élősködik a nemzeten, háborús időben pedig összeesküszik ellene. Despotikusabb, mint a monarchia, arcátlanabb, mint az autokrácia, és önzőbb, mint a bürokrácia. Olyan válság közeledtét látom a közeljövőben, amely megbénít, és arra kényszerít, hogy remegjek hazám biztonságáért. A korporációk vagyis a magántársaságok kerülnek uralomra és a korrupció korszaka köszönt ránk. A pénzhatalom arra törekszik, hogy fenntartsa uralmát, kihasználva az emberek előítéleteit, egészen addig, amíg a gazdagság néhány kézben halmozódik föl, és a köztársaság elpusztul. (Abraham Lincoln, az USA tizenhatodik elnöke / /) 32./ (...) Ma a politikai hatalom helyét a pénz mindenhatósága vette át, a szellemi színvonal rohamosan csökken, az erkölcsi normák szétestek, ( ) ahol a tőke uralkodik, ott a nemzeti szempontok helyett a globális és üzleti érdekek érvényesülnek. Ennek következménye a klasszikus értékek eltűnése, ami a magyar értelmiségi képzés és a nemzeti szellem ellehetetlenüléséhez vezet. (Bíró Zoltán: Elmaradt szembenézés /riport/) 33./ A modern ipari társadalom kizárólag pénzre épülő hatalmi struktúrái már semmiféle isteni legitimációval nem rendelkeznek, hatalmukat kizárólag a felhalmozott pénznek köszönhetik. Ezek a pénzre épülő hierarchiák pedig éppen azokkal a tényezőkkel nem rendelkeznek, amelyek a hatalomgyakorlás hierarchikus formáinak régen a legitimációt megadták: a morális alapokkal és szellemi háttérrel. Mert az ősi társadalmi hierarchiák élén álló pap királyok és/vagy beavatott uralkodók éppen a beavatásuk által rendelkeztek a megfelelő szociális formák kialakításához szükséges bölcsességgel és szellemi tudással, ráadásul ebben a folyamatban megszerezték azt a képességet is, hogy uralkodni tudjanak saját mohóságuk és önzésük felett. Mivel a hatalom mai birtokosai ezzel a képességgel nem rendelkeznek, a pénz hatalomra kerülésével így az emberi mohóság és önzés is hatalomra került, ennek következtében szociális formáink ( ) mára már az alapvető társadalmi, gazdasági problémák megoldására is képtelenek. (Takáts Péter: előszó a magyar kiadáshoz; Jönnek a kulturális kreatívok!)

12 34./ A globalizációt irányító csoportok a világ valamennyi táján a saját érdekeiket szolgáló híreket, üzeneteket, fogyasztási cikkeket és magatartásmintákat közvetítik az emberek felé, melyek arra irányulnak, hogy a társadalom életcélja a fogyasztás, az élvezetek telhetetlen halmozása legyen. Bár a szellemi környezetszennyezés hatása késleltetett, romboló ereje talán még a fizikainál is nagyobb. Az emberi tudat ilyen irányú befolyásolása a társadalmat, azon keresztül pedig a környezetet is pusztulásba dönti. ( ) Ahogyan az egészség sem kívánatos és kifizetődő a gyógyszeripar szempontjából, úgy a lelkileg egészséges ember fogyasztása is elmarad a 'lehetőségektől'. ( ) Az önmagával békében élő, érzelmileg kielégült ember kevesebbet költ, mint az, aki folyton elégedetlen. (Blazsek Anita: Mentális környezetszennyezés) 35./ Herbert Marcuse 'Az egydimenziós ember' című műve rendszerünk alapvető 'ésszerűtlen ésszerűségének' sebészi pontosságú elemzése marad. Marcuse azzal érvel, hogy az iparosítás és gépesítés révén a második világháború után lehetséges sőt logikailag szükségszerű lett volna a munkaidő csökkenése és egy olyan világtársadalom kialakulása, amely csak hírből ismeri a gürcölést és a szükséget. A kényszertoborzó társadalmi valóság alternatívája egy olyan társadalom lett volna, amely új szabadságokat ad nekünk megszabadít a munkától, megszabadít a propagandagyártó médiától, és szabadságot biztosít saját valóságaink megteremtésére és felfedezésére. A hatalmi apparátus mélységes fenyegetettségére válaszul 'hamis szükségleteket' ébresztett a fogyasztóban, örökös félelmet keltett benne az atomháborútól és a terrorizmustól, és így felhasználta a tömegtájékoztatást a közvélemény erőszakos befolyásolására. ( ) A náci uralom utáni korszakban alkotó német filozófusként Marcuse megértette az eszmék sulykolásának zsongító erejét és hatalmát, amelynek következtében az emberek elfeledik és feladják saját valódi érdekeiket. 'A tény, hogy a népesség túlnyomó többsége elfogadja - mert elfogadtatják vele - e társadalmat, még nem teszi azt kevésbé ésszerűtlenné és elítélendővé írja. - Az igazi és a hamis tudat, a valódi és a pillanatnyi érdek közötti különbség továbbra is jelentőséggel bír.' (...) (Daniel Pinchbeck: 2012 Egy titokzatos civilizáció elképzelése közeljövőnkről) 36./ Kétségtelen etikai igazság, hogy minden embernek azonos fejlődési lehetőségekhez van joga. Túl könnyen változtatható azonban ez az igazság azzá a valótlansággá, mely szerint potenciálisan minden ember azonos értékű. ( )

13 Az a tévhit, miszerint helyes 'kondicionálást' feltételezve az embertől csaknem minden elvárható, vele csaknem minden megcsinálható, alapjául szolgál annak a sok bűnnek, melyet a civilizált emberiség a természet - így az ember természete és az emberség - ellen elkövet. Szükségszerűen a legtragikusabb következményekkel jár, ha egy világot átfogó ideológia - az abból adódó politikával együtt hazugságra épül. Az ÁLDEMOKRATIKUS DOGMA kétségtelenül felelős az Egyesült Államokat fenyegető morális és kulturális összeomlásért, amely örvényével valószínű, hogy magával sodorja az egész nyugati világot. A. Mitcherlich ( ) jól tudja, milyen veszélyes, hogy az emberiséget egy téves, csak manipulálói számára kedvező értékkódexszel dogmatizálják. ( ) Még sohasem volt a tömegszuggesszió olyan hatásos, még sohasem rendelkeztek a manipulálók olyan hatékony, tudományos tapasztalatokra épített propaganda technikával, olyan beható 'tömegkommunikációs eszközökkel', mint ma. Továbbá hatalmas embertömegek és kisszámú etnikai csoport 'állnak egymással szemben'. (...) (Konrad Lorenz /orvosi és fiziológiai Nobel-díjas/: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne /1973.!/) 37./ Az individuum értéke éppen azon múlik, hogy alkalmas-e társkeresésre, közösségteremtésre. (...) Egy ország személyiségét is őrizni kell, nem csak a nyitottságát. Struktúrája, lelki alkata is legyen egy nemzetnek csak akkor lehet önmagával azonos. Európában 'kutyába sem veszik' azokat a népeket, amelyek súlyos azonosságzavarral küzdenek. (Pozsgay Imre /riport/) 38./ Nem tűnt még fel, hogy mindig a haladó dolgoktól irtózik az ember? Ösztönösen. Attól, ami az eredeti, Isten által létrehozott renddel ellenkezik. ( ) Hagyni kéne már békén a valóságot. Úgyis az az erősebb. Pár ezer év elég bizonyíték. (Pozsonyi Ádám: Szómágia) 39./ Simon Kuznets, aki a GDP /gross domestic product - bruttó hazai össztermék a szerk. / szülőatyjának számít, hiába magyarázta, hogy a mutató alkalmatlan egy ország jólétének mérésére, a találmány már saját útját járja, s látni valóan rossz kezekbe került. A GDP alapjaiban hibás mutatója a jólétnek és/vagy a gazdaság fejlettségének, így minden erre épülő döntés is alapjaiban rossz. Kik számíthatnak előkelő helyre a GDP szint vagy növekedés ranglistáján? Azok az országok, amelyek