Sikeresen működő kreatív régiók, kiemelten az egyetemek szerepére

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sikeresen működő kreatív régiók, kiemelten az egyetemek szerepére"

Átírás

1 Sikeresen működő kreatív régiók, kiemelten az egyetemek szerepére Benchmark tanulmány Határon átnyúló tanuló régió: egyetemek gazdaságfejlesztési szerepvállalási lehetőségének vizsgálata a magyar-szerb határmenti térségben című, HUSRB/1002/213/086 számú projekthez Program honlap: A tanulmány nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

2 1 Tartalom 1 Tartalom Rezime na srpskom jeziku... Error! Bookmark not defined. 3 Bevezetés A kreatív gazdaság térnyerése A kreatív gazdaság társadalomszerkezeti átalakulása A kreatív ágazatok lehatárolása Sikeresen működő kreatív régiók Öt kreatív régió kezdeményezés, a DaytonCREATE Stockholm IT Régió Øresund régió, a kreatív metapolisz Közép-Európa Régió-CENTROPE További példák a sikeresen működő kreatív régiókra Összegzés Irodalomjegyzék

3 2 Rezime na srpskom jeziku Uspešne kreativne regije - naglasak na ulozi univerziteta U 21. veku značaj kreativnosti, znanja i inovacije u ekonomskom razvoju je porastao. U internacionalnoj i domaćoj konkurenciji gradova i regija sve je važnije kakvu društvenu i ekonomsku sredinu one mogu pružiti da bi se kreativna ekonomija naselila. Danas je prihvaćen stav, da izvor kompetitivne prednosti razvijenih ekonomija jeste znanje i njegov komodificiran oblik, inovacija. Inovatori treba da budu oštrovidni i kreativni u novom sistemu ekonomije gde ideje znače novac, dok informativne tehnologije igraju ulogu banke koje novac pomeraju na globalnom nivou (Reich 2001). Ta pojava donosi i promenu radne snage, jer u inovativnim granama industrije i u inovativnim preduzećima potrebne su obrazovane ljudske resurse visokog kvaliteta da bi bili uspešni u globalnoj konkurenciji. Istraživanje prvo daje pregled procesa koji su doveli do širenja kreativne ekonomije, i pregled najvažnijih karakteristka kreativne ekonomije. Ako uzmemo važne tačke iz raznolikih definicija kreativne ekonomije, možemo tvrditi sledeće: Većina preduzeća u kreativnoj ekonomiji je mala, i karakteristično je da su veoma fleksibilna u privredi i imaju sklonost ka formiranju mreža. Važna karakteristika je da kreativna ekonomija privlači i druge, dopunske ili povezane, privredne delatnosti. Pored toga, da bi se naselila kreativna ekonomija, neophodno je prisutnost visokoškolskih ustanova koje osiguraju visoku stručnu spremu ljudskim resursima i prisutnost kulturalnih institucija visokog kvaliteta, a takoďe i inspirativna, šarolika, bezbedna i tolerantna sredina. Zbir svih tih faktora omogućuje razvoj kreativnog znanja, pošto se ona naslanja na obrazovne i intelektualne institucije grada i na zbir znanja lokalnog društva. U kreativnoj ekonomiji neophodno je da su kreativne grane i sektori industrije prisutne u velikom broju i koncentraciji. Ovo istraživanje je pokazalo kakve načine grupisanja kreativnih grana industrije predstavlja stručna literatura. Mada su ti načini raznoliki, imaju zajedničku karakteristiku: u kreativne grane industrije pripadaju one 3

4 delatnosti koje se osnovaju na kreativitet, znanje i talenat pojedinaca, i doprinose rastu blagostanja i broja radnih mesta kroz stvaranje i korišćenje intelektualne svojine Pored prezentacije teorijskog pristupa načinima grupisanja kreativne ekonomije i kreativnih regija, naš rad je na osnovu domaće i strane stručne literature predstavio i kreativne regije, kojih ima malo, ali su zato uspešne i stvaraju uzor. Prvo predstavljamo kako je regija Dajton postala kreativna regija i dajemo detalje o tih pet projekata koja su imala najviše uticaja na taj proces. Sledi IT regija Štokholm iz Švedske koja je jedan od najjačih urbanih regija u Evropi kada se radi o tehnologiji i inovacijama. Da bi regija Štokholm postala uspešna kreativna regija bili su potrebni sledeći faktori: korisna struktura industrije i veoma uspešna kooperacija akademskog, privatnog i biznis sektora. Istraživanje uzima za primer i Centralnoevropsku regiju, takozvanu CENTROPE. CENTROPE je sačinjen sa ciljom da se ostvari saradnja izmeďu 14 gradova i regija iz Češke, Slovačke, MaĎarske i Austrije. Ta saradnja je iskoristila geografsku blizinu pa omogućava zajedničke prekogranične projekte u oblastima privrede, politike, umetnosti, kulture, istraživanja, obrazovanja i zaštite sredine. Centralnoevropska regija je danas model koji uspešno prikazuje ogromni potencijal skriven u ostvarenju zajedničkog prekograničnog razvoja privrede. Kao dalje primere, rad prikazuje manje i srednje regije, koje su uprkos svoje veličine prepoznale mogućnosti koje pružaju kreativne grane industrije i pošto su izradile odgovarajuće strategije postale su kreativne regije isto kao i velike urbane regije. Istraživanje je postiglo svoj originalni cilj, jer je uspešno pokazalo koncept i najvažnije karakteristike kreativne regije iz teorijskog ugla, a na osnovu domaćih i stranih benčmark (benchmark) primera uočili smo koji su tipovi saradnje, projekti i programi potrebni za razvoj uspešne kreativne regije. 4

5 3 Bevezetés A XXI. századig a fordista, vagyis tárgyi alapú gazdaság dominált, azonban a gazdaság globálizálódásának eredményeképpen napjainkban a magas hozzáadott értéket hordozó szolgáltatások és nem tárgyi javak térnyerése figyelhető meg. Elengedhetetlenül fontossá válik a munkaerő minősége, kreativitása, specializáltsága az adott területen, így a termelési tényezők mennyisége helyett annak minőségére fektetnek nagy hangsúlyt. Az elmúlt két évtizedben az emberi erőforrásnak egyre inkább központi szerep jut az országok és régiók fejlődésében. Ennek elsődleges oka, hogy a fejlett társadalmak növekvő mértékben úgynevezett tudás alapú gazdaságokká válnak, amelyekben a felsőfokú végzettséggel rendelkező emberi erőforrást a gazdasági növekedés döntő tényezőjének tekintik. Manapság a tanuló régió fogalma már közismert és kutatott terület, amelynek gyakorlati alkalmazására is számos példát ismerünk. Napjainkban, a kreatív korban azonban a kreativitással kapcsolatban egy új kutatási terület bontakozik ki. A kreatív régiók fogalma egyre ismertebb, de egy kevésbé kutatott terület. A kreatív régiók lényegének feltárása egy kurrens téma, amely nemcsak a napjainkat leíró folyamatok megértéséhez, hanem a régiók esetleges kitörési pontjainak feltárásához is hozzájárul. A kutatás ezen részének kiemelt célja a kreatív régiók fogalmának valamint legfontosabb jellemzőinek ismertetése, továbbá a hazai és nemzetközi benchmark példák alapján a még kevés, de sikeresen működő kreatív régió bemutatása. A kutatás azon alapkérdésekre keresi a választ, hogy mitől lesz egy régió kreatív, valamint milyen típusú együttműködésekkel, milyen projektek és programok segítségével válik igazán sikeressé egy kreatív régió. 4 A kreatív gazdaság térnyerése A fejlett gazdaságok versenyelőnyében a tradicionális, hagyományos termelési tényezők egyre kevésbé dominálnak, helyettük a tudás, a kreativitás és az innováció vált a versenyképesség legfontosabb forrásává. A tudás, a kreativitás és a területi 5

6 fejlődés lehetséges kapcsolódási pontjainak feltérképezésével Gunnar Törnqvist és Ake Andersson foglalkozott elsőként. Törnqvist Creativity and the renewal of regional life című 1983-as tanulmányában hívta fel a figyelmet a kreatív környezet fontosságára, valamint megalkotta a kreatív miliő fogalmát. Törnqvist (1983) szerint a kreatív miliő négy alkotóeleme: (1) az emberek közötti információáramlás, (2) a tudás, vagyis az információk birtoklása, (3) a kompetencia, vagyis a megszerzett tudás alkalmazása, valamint (4) a kreativitás. Két évvel később 1985-ben Andersson a Creativity and regional development című tanulmányában hat tényező felsorakoztatásával határozza meg a kreatív gazdasági miliő mibenlétét. Ezen tényezők a következőek (Andersson 1985): 1. szilárd pénzügyi alapok 2. magas szintű tudás és kompetencia 3. a tapasztalt szükségletek és a meglévő lehetőségek közötti egyensúlytalanság 4. a sokszínű társadalmi-gazdasági környezet 5. a jó közlekedési és telekommunikációs lehetőségek 6. a strukturális instabilitás, amely szinergikus fejlődést tesz lehetővé. Malecki (1987) a regionális kreativitás meghatározásánál három tényezőt emelt ki: 1. kiterjedt kompetenciákkal rendelkező, magasan képzett munkaerő jelenléte 2. nagyváros, illetve agglomerációja, amely elér egy bizonyos népességszámot (kritikus tömeg), ahol intenzív kulturális élet és információáramlás történik 3. a strukturális instabilitást és szinergiákat elősegítő feltételek Malecki (1987) szerint a tényezők közül az első kettőt egyszerű mérni és elemezni, azonban a harmadik tényező térbeli vizsgálata nehézségeket okozhat. Azt a megállapítást, hogy a kreativitásnak napjainkban fontos szerepe van a regionális fejlődésben Peter Hall több írásában is hangsúlyozza. Peter Hall 2000-ben megjelent Creative cities and economic development című művében egyértelműen kijelenti, hogy a XXI. század városfejlődésében a tudás, a kreativitás, és az innováció minél szorosabb összefonódása szükséges, ugyanis csak azon városrégiók tudnak a globális 6

7 versenyben helyt állni, amelyek kreatív miliőt képesek kialakítani. A szerző további megállapítása, hogy a városoknak tanulniuk kellene a már sikeres városok példájából. Amennyiben egy város a kultúráját kívánja fejleszteni, akkor London vagy Athén, abban az esetben, ha technológiai előrelépést kívánnak megvalósítani, Berlin, Manchester vagy a Szilícium-völgy szolgálhat példaértékkel. A kreatív gazdaság előtérbe kerülése és kutatott területté válása 2000 utáni időszakra tehető. Számos tanulmányban sokan sokféleképpen és különböző megközelítéssel próbálták meghatározni a kreatív gazdaság mibenlétét. Ezidáig nem született egységes definíció, ugyanakkor a kreatív gazdaság szűkebb-tágabb értelmezésére számos példát találhatunk a nemzetközi szakirodalomban. Hartley (2005) szerint a kreatív gazdaság magába foglalja a kulturális gazdaságot, továbbá az összes szerzői jogi iparágat, ideértve az információs és kommunikációs technológiákat és a kutatás-fejlesztést is. Ezen megközelítést azzal indokolja, hogy valamennyi felsorolt tevékenységre igaz, hogy közös gyökerük az egyéni kreativitásban, alkotókészségben rejlik. Továbbá az egyedi produktum létrehozásához tudás intenzív munkavégzés szükséges, valamint magas információs tartalommal kell rendelkeznie (Hartley 2005). Howkins (2002) a kreatív gazdaságot a szerzői jogok, a szabadalmak, a védjegyek és a minta oltalmak hatálya alá tartozó alkotásokkal definiálja, vagyis tulajdonképpen a szellemi tulajdonok fogalmát tekinti kiindulópontnak. Howkins (2002) szerint a kreatív gazdasághoz a következő tevékenységek köthetőek (1. táblázat). 1. táblázat A kreatív gazdasághoz kötődő tevékenységek építészet iparművészet divat zene reklám televíziózás kutatás fejlesztés videójátékok és képzőművészet formatervezés film előadóművészet rádiózás könyv- és lapkiadás szoftver 7

8 Forrás: Howkins (2002) alapján saját szerkesztés Hawkins elemzésében az általa 15 iparág alapján meghatározott kreatív gazdaság globális összteljesítményét mérte. A vizsgálata kimutatta, hogy a kreatív gazdaság összteljesítményéhez a legnagyobb mértékben a kutatás és fejlesztés járult hozzá, ezt követte a könyv- és lapkiadás, majd a szoftveripar. A bemutatott fogalmi megközelítéseken kívül természetesen számos meghatározás létezik. Ezen széleskörű definiálások lényeges pontjait összefoglalva a következő megállapításokat tehetjük a kreatív gazdaság területi sajátosságaira. A kreatív gazdaságot alkotó vállalatokra többnyire a kis cégméret, a nagyfokú üzleti rugalmasság és a hálózatosodásra való hajlam jellemző. Kiemelhető, hogy az üzleti rugalmasság nem párosul letelepülési rugalmassággal, vagyis a kreatív gazdaságban működő vállalatok előnyben részesítik a nagyvárosokat, hova tovább azokon belül is néhány kiemelt városnegyedet (Mészáros et al. 2010). A nagyvárosok a sokszínűségükkel, fejlett háttér és IT infrastruktúrájukkal, valamint a tudásáramlást elősegítő hálózatok jelenlétével megfelelő közeget biztosítanak a kreatív munkavégzésre. Arra a kérdésre, hogy milyen hatással van a kreatív gazdaság a területi egységekre, ezen belül is a régiókra Bontje és szerzőtársai 2011-ben megjelent Pathways Toward European Creative-Knowledge City-Regions című tanulmányukban részletesen kitérnek. A tanulmány kiemeli azt, hogy a kultúra, a tudás és azon belül a kreatív tudás erősen helyfüggő és alapvetően a városokhoz kapcsolódik. Rávilágítanak arra is, hogy a kreatív tudás a városok oktatási és szellemi intézményeiből, valamit a helyi társadalom tagjainak felhalmozott ismereteiből táplálkozik. A kreatív gazdaság fontos jellemzője továbbá, hogy más, kiegészítő vagy kapcsolódó gazdasági tevékenységeket is vonz. Ilyen például a turizmus, amit a kulturális gazdaság vonz, vagy a hardveripart vonzó IT-szektor (Bontje et al. 2011). A tanulmány választ ad arra is, hogy melyek azon legfontosabb telepítő tényezők, amelyek a kreatív gazdaság letelepedését ösztönzik egy adott régióban. A szerzők szerint a kreatív gazdaság nem rendelkezik hatalmas nyersanyag-és munkaerőigénnyel, így nem az eddigi telephelyelméletek szerinti hard telepítő 8

9 tényezők a döntőek, hanem sokkal inkább a soft tényezők. A kreatív tevékenységet végzők számára az inspiráló, sokszínű, biztonságos és toleráns környezet a fontos, amelyben mindenki megtalálja a saját nyelvi, etnikai, vallási identitásának megfelelő közeget (Bontje et al. 2011). Napjainkban azok a városok és régiók tudják leginkább magukhoz vonzani a kreatív rétegeket, amelyek leginkább megfelelnek az előbb említett szempontoknak. Ugyanis a kreatív tevékenységet végzők számára ezen kreatív közeg lesz a vonzó, ami pedig tovagyűrűző hatásként elvezet az adott régióban a kreatív gazdaság növekvő koncentrációjához, amely eredményeként a régió gyorsabb ütemű gazdasági fejlődést képes produkálni. 5 A kreatív gazdaság társadalomszerkezeti átalakulása Mindezek után felmerül azon kérdés, hogy milyen jellemzőkkel bír a kreatív réteg és egyáltalán kiket sorolhatunk a kreatív tevékenységet végzők körébe? A kreatív gazdaság fejlődésének vizsgálata a területi változások elemzésén túl a társadalom szerkezeti változásainak feltérképezésére is kiterjed. A szakirodalomban a kreatív tevékenységet végző emberek legelterjedtebb és legtöbbet hivatkozott tipizálása Richard Florida nevéhez fűződik. Florida a The Rise of the Creative Class című könyvében ismerteti a humán tőke speciális szegmensének, a kreatív osztálynak a meghatározását. A kreatív osztály központi magjába tartoznak a tudományokban, az építészetben, a formatervezésben, az oktatásban, a művészetek, a zene- és szórakoztatóipar területén dolgozók. A szuperkreatív mag feladata az új gondolatok, új technológiák, és vagy új kreatív tartalmak létrehozása. (Florida, 2002, 8.o.). A kreatív osztály központi magja körül találhatóak az ún. kreatív szakemberek, akik az üzleti világ, a pénzügyek, a jog, az egészségügy és az ezekkel összefüggő területeken dolgoznak. Florida (2002, 2005) szerint a kreatív osztály tagjai nagy mértékben hozzájárulnak a régiók gazdasági teljesítményéhez. A kreatív osztályt három tényező segítségével lehet lehatárolni a többi társadalmi csoporttól. Ezen három dimenzió a tehetség, a technológiai jártasság és a tolerancia, azaz a 3T modell (Florida 2002). A technológia az adott terület gazdasági-technológiai fejlettségét mutatja meg, a tehetség a rendelkezésre álló humán erőforrás minőségét 9

10 jelenti, a tolerancia pedig a nyitott, az egyéni vélemények befogadására alkalmas társadalmi-kulturális környezetet szimbolizálja. Florida elsősorban tehát nem a kreatív gazdaság tevékenységeinek meghatározására törekszik, hanem azon foglalkozási csoportok meghatározására, akik kreatív tevékenységet végeznek. 6 A kreatív ágazatok lehatárolása Az előző két fejezet körüljárta mindazon legfontosabb területi, gazdasági háttérfolyamatokat, amelyek a kreatív gazdaság kialakulásához vezetett, illetve bemutatta a kreatív gazdaság kialakulásával összefüggő társadalomszerkezeti átalakulás főbb ismérveit. Ahhoz, hogy a sikeresen működő kreatív régiókat mélyebben vizsgálni tudjuk, szükséges a kreatív ágazatok, iparágak lehatárolása. Annál is inkább, mivel egy régió sikeresen működő kreatív régióvá alakulásához elengedhetetlen a kreatív ágazatok jelenléte, valamint az adott régió gazdasági teljesítményéhez való hozzájárulása. A kreatív ágazatok definiálására a kreatív gazdaság pontos meghatározásához hasonlóan nincs kialakult, egységes álláspont. A kreatív ágazatok lehatárolására a hazai és a nemzetközi szakirodalom- a teljesség igénye nélkül- a következő csoportosítási lehetőségeket kínálja. Hesmondhalgh (2007) szerint a kreatív ágazatok azok, amelyek kulturális javakat és szöveget állítanak elő. Ilyenek a reklám és marketing, televízió, film, internet, zene, könyv és folyóirat nyomtatott és elektronikus kiadása, valamint a videó és komputeres játékok. A brit Kulturális Média és Sport Minisztérium (Department for Culture, Media and Sport; DCMS) kreatív iparágak definíciója széles körben elfogadott a nemzetközi szakirodalomban. A DCMS azokat a tevékenységeket sorolja a kreatív iparágakhoz, amelyek egyéni kreativitásra, tudásra és tehetségre épülnek, valamint a szellemi tulajdon létrehozásán és kiaknázásán keresztül hozzájárulnak a jólét és a munkahelyek számának növeléséhez. A DCMS (2001) definiálása alapján a következők tartoznak a kreatív ágak közé (2. táblázat). 10

11 reklám 2. táblázat A kreatív ágak épülettervezés és más mérnöki tevékenység formatervezés számítógépes játékok kézművesség divattervezés film és videó művészeti tárgyak és antikvitás kereskedelem zene előadóművészet könyvkiadás software készítés TV és rádió Forrás: DCMS (2001) alapján saját szerkesztés A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával, a Magyar Tartalomipari Szövetség (MTSZ) által létrehozott Kreatív Iparágak Platformja (KIP) szerint: "A kreatív iparágak azon tevékenységek, amelyek gyökere az egyéni kreativitásban, képzettségben és képességekben rejlik, és amelyek képesek a szellemi tulajdon létrehozásán és felhasználásán keresztül jólétet és munkahelyeket teremteni (KIP 2008, 5.o.). A kreatív ipart a következő 13 szektor alapján határozta meg a KIP: 11

12 elektronikus és nyomtatott sajtó film és videó 3. táblázat A kreatív ipar 13 szektora reklám- és hirdetési ipar szoftverkészítés és digitális játékfejlesztés építészet könyvkiadás zene előadó-művészet képzőművészet iparművészet formatervezés és divattervezés művészeti és antik piac kézművesség Forrás: KIP (2008) alapján saját szerkesztés Kovács és szerzőtársainak 2007-ben megjelent tanulmánya a kreatív gazdaságot leképező kreatív iparágakat a következőképpen csoportosította: Kreatív ipar a hagyományos kulturális gazdaság (kiadói tevékenység, reklám, hírügynökségi tevékenység, software-ipar, média, szórakoztatóipar, design, film, divatipar/ruházati, bőr-, szőrme-, ékszeripar). Tudásintenzív iparágak: Infokommunikáció (TV, telefon, audiovizuális eszköz, számítógép gyártása, telekommunikációs tevékenység, adatátvitel, adatfeldolgozás). Pénzügyek (pénzügyi közvetítés, nemzetközi tőzsdei szolgáltatás, nemzetközi biztosítás) Jogi, üzleti szolgáltatások (piackutatás, auditálás, munkaerő toborzás, nemzetközi könyvelői tevékenység, adótanácsadás) K+F, felsőoktatás (természettudományos és mérnöki kutatásfejlesztés, társadalomtudományi és humán kutatás-fejlesztés, felsőoktatás) 12

13 A Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organisation; WIPO) a kreatív ágazatokat aszerint különbözteti meg, hogy kit illet meg a szellemi tulajdon joga a kreatív tartalom termelése és elosztása során. A szerzői jogi megközelítésnek megfelelően a szerzői jogi alapú tevékenységek, ágazatok az alábbiak (4. táblázat) (WIPO 2007): I. primer (elsődleges) szerzői jogi ágazatok ( core copyright industries ) II. szerzőijog-függő technikai háttérágazatok ( interdependent copyright industries ) III. részlegesen szerzői jogi ágazatok ( partial copyright industries ) IV. egyéb kiszolgáló ágazatok ( non-dedicated support industries ) 4. táblázat A kreatív ágazatok WIPO szerinti besorolása I. primer (elsődleges) szerzői jogi ágazatok sajtó és irodalom zene, opera színművek, filmalkotás és videó rádió és televízió fotóművészet szoftver adatbázis és vizuális és grafikus művészet hirdetés, reklám közös jogkezelő szervezetek II. szerzőijog-függő technikai háttérágazatok szórakoztató elektronikai ipar számítógépek gyártása, kis- és nagykereskedelme (értékesítése és kölcsönzése) hangszerek gyártása, kisés nagykereskedelme (értékesítése és kölcsönzése) III. részlegesen szerzői jogi ágazatok ruházat, textil- és cipőáruk ékszerek és érmék egyéb áruk bútor háztartási eszközök kézműves tapéta és szőnyeg játékok és számítógépes játékok porcelán és üveg építészet, mérnöki tervezés, elemzés enteriőrök tervezése (lakberendezés) múzeum IV. egyéb kiszolgáló ágazatok általános kis- és nagykereskedelem általános szállítás telefon és internet 13

14 Forrás: WIPO (2008) alapján saját szerkesztés A fejezet felsorakoztatta a különböző megközelítésű kreatív gazdaságot leképező kreatív iparágak tipizálási lehetőségeit. A szakirodalmakban egyre szélesebb körű definiálási módozatokkal találkozhatunk, azonban a tanulmányokban alkalmazott empirikus elemzések rávilágítottak arra, hogy a hagyományos értelemben vett kreatív ipar mellett számos tudás intenzív tevékenység vizsgálatba való bevonása is szükséges az adott régió kreatív gazdaságának feltérképezéséhez, amely eredményeképpen egyértelműen eldönthető, hogy az adott régió sikeresen működő kreatív régió-e vagy sem. 7 Sikeresen működő kreatív régiók A kreatív gazdaságot működtető kreatív iparágak, ágazatok bemutatása után jelen fejezet célja a nemzetközi és hazai szakirodalom alapján azon még kevés számú, de sikeresen működő kreatív régiók ismertetése. 7.1 Öt kreatív régió kezdeményezés, a DaytonCREATE 2007 januárjában az Észak-Nyugat Ohio-i Felsőoktatási Bizottság (SOCHE) létrehozta a Kreatív Osztály Alegységet, mely sok egymáshoz kapcsolódó és egymást kiegészítő területi szervezetből áll. Célja, hogy Richard Florida és a Kreatív Osztály Csoport Kreatív Közösségek Vezetési Projektjét nagyobb területi egységre, a Dayton régióra kiterjessze (DaytonCreate 2008). Ez a regionális projekt 30 elkötelezett közreműködő által egy éves, a régió gazdasági versenyképességének erősítésére hivatott. Első lépésként a kreativitás és a területi szinten értelmezett versenyképesség lehetséges kapcsolódási pontjait tárták fel a Dayton régióban, majd vizsgálati módszert és modellt fejlesztettek ki. Az elemzés rávilágított a régióban levő kreatív potenciál meglétére, illetve arra, hogy megfelelő lépésekkel, együttműködések kialakításával elérhetik a kitűzött célt, azaz hogy a Dayton régió sikeresen működő kreatív régióvá váljon. A cél elérése érdekében öt projektet valósítottak meg (DaytonCreate 2008): 14

15 1. Dayton Kreatív Inkubátor: a projekt célja, hogy a fejlesztések eddigi perifériáján mozgó, kiüresedett külvárosokba is életet leheljen azáltal, hogy az épület tulajdonosok lehetővé teszik, hogy helyi művészek művek alkotására és kiállítására használják a területeiket, valamint hogy olyan közösségi területeket biztosítanak, ahol a művészek, zenészek, és más kreatív egyének találkozhatnak, mely helyek a kreatív ötletek, eszmék hálózatainak és egyszerű cseréjének adnak teret. 2. Dayton Büszkeség (Dayton Pride): rávilágít a régió sok egyedülálló értékére és változatos népességére, régió szerte elhelyezett hirdetőtáblák, bódék, busz reklámok és kirakat reklámok segítségével. A közösség büszkeségének újraépítése által a lakosok a terület erősségeit népszerűsítő nagykövetekké válnak, vonzóvá téve ezáltal a régiót a nem ott lakók és az áttelepülést fontolgató munkaadók számára. 3. Film Dayton: egy olyan alapítvány létrehozása, mely ösztöndíjat adományoz az olyan helyi filmkészítőknek, akik a régióban készítenek filmet, valamint egy évente megrendezésre kerülő filmfesztiválnak ad otthont, ahol a Dayton Film támogatásával létrejött filmeké a főszerep. 4. Innovációs Együttműködés: annak érdekében működik, hogy szinergikus kapcsolatrendszerekbe integrálja a régió gazdag koncentrációban jelen lévő művészeit, mérnökeit és szakképzett dolgozóit az erősebb gazdaság elősegítése, ösztönzése és az innovatív együttműködés révén a munkahely teremtés népszerűsítése végett. Az innovációs együttműködés keretében a nagyközönség számára is nyitott ünnepséget szerveztek, ahol ezen teamek bemutatják a különböző gazdasági területekre vonatkozó innovatív megoldásaikat. 5. Fiatal Kreatívok Csúcs(találkozója): összehozza a sokféle fiatal tehetséget, üzletvezetőt, non-profit szervezetet, és választott hivatalnokot, hogy az interakciók, együttműködések kialakításával megakadályozzák a fiatal tehetségek régióból való kiáramlását. A csúcstalálkozó szabad teret ad a fiatalok arra, hogy az üzleti és a kormányzati szféra képviselőivel nyíltan beszéljenek az esetlegesen felmerülő problémáikról. Továbbá a fiatal 15

16 tehetségek számára lehetőség nyílik a régió döntési folyamataiba történő beavatkozásba, valamint a találkozó elősegíti a Miami Völgy közös fejlesztési víziójának kialakítását. A Dayton kreatív régió kialakításához nagyban hozzájárult a Deakin Egyetem Művészeti és Oktatási szakának tudósai, művészei és tanárai által létrehozott Deakin Creative elnevezésű csoport. A Deakin Creative olyan tudósok, művészek és tanárok befogadására alakult, akik elkötelezettek a kreatív kutatásaik által új projektek megszerzésére valamint a kreativitás értékeinek jobb pozícionálása és kommunikációja olyan területeken, mint a társadalmi innovációk, fenntartható oktatás, kreatív helyalkotás iránt. A Deakin Creative aktívan keresi az együttműködést más tudományágakkal, intézményekkel, közösségekkel, kormányzati és nem kormányzati ügynökségekkel egyaránt. A Deakin Creative egyénileg és kollektíven olyan kutatásokat patronál és vezet, amelyek a kreativitást a problémák megoldása érdekében mozgósítják. Reagál arra a felismerésre, hogy a fejlődés, kormányzat és fenntarthatóság jelenlegi paradigmái elmulasztják a kreatív kapacitásunk bevonását a szervezés, újítás és nevelés érdekében. A Deakin Creative olyan beszámolók, elgondolások, programok és kulcsfontosságú szociális résztermékek létrehozására összpontosít, melyek a döntéshozás minden aspektusát gazdagítják (DaytonCreate 2008). Az értelmező tudományok és a kreatív művészetek között kialakuló Deakin Creative-párbeszéd célja a sokkal hatékonyabb kutatási programok és kiemelkedően erős való világ -ban használható eredmények létrehozása. Az elmúlt években a Deakin Creative egy olyan egyedülálló kreatív kutatási programot hozott létre, amely a kezdeményezések innovációkba történő átültetése által tanul, előremozdít és abból előnyöket kovácsol. Azáltal, hogy önmagát a kreatív iparágak vezető helyére pozícionálja, olyan kreatív kutatási programok felépítésére törekszik, melyek a társadalmi termelés és a környezeti design új modelljeiben egyesítik a találmányok nem logikai és nem lineáris aspektusait. E célból megpróbál mind az egyetemek között, mind az egyetemek és célzott külső partnerek között kutatási partnerkapcsolatokat létrehozni. A Deakin Creative Központ olyan virtuális és fizikai intézmény, amely támogatja az új kreatív hálózatokat és a megkülönböztető kritikai hangvételt, megvizsgálva és kreatív módon 16

17 alkalmazva a kortárs kommunikációs átalakulásokat a kreatív újraértelmezés, valamint a közösségek és környezetük revitalizálása érdekében. Célja továbbá a kreatív kapacitás építése, a karrierük közepén lévő kreatívok számára új mester programot, kreatív kutatási programokat, külsőleg és együttesen alapított kutatási társulásokat létrehozni (DaytonCreate 2008). A célok elérése érdekében a Deakin Creative kifejlesztett egy olyan stratégiát, amely a Deakin Egyetem Művészeti és Oktatási Szak profiljának bővítését, pozíciójának erősítését segíti annak érdekében, hogy teljesebb közösségi és üzleti alapú potenciált érjen el a kreatív vállalatok tudományos és gyakorlati kutatásifejlesztési tevékenységében, előnyt kovácsolva abból, hogy a kreatív iparágak jelenleg a világ GDP-jének több, mint 7%-ához járulnak hozzá. A Deakin Creative Központ lehetőséget nyújt a kreatív iparágakon alapuló kutatásokra, valamint a művészet-alapú tevékenységekre a tanulók és a szélesebb körű közösség beleértve mindenekelőtt a helyi üzleteket, kreatív vállalatokat és művészeket számára. Továbbá a tudósok, kreatív művészek, kreatív üzletek és művészeti válallatok között kommunikációs csatornát hozott létre, hogy Ausztráliában és azon túl is a kreatív vállalatok közötti magasabb szintű párbeszédet támogassa és fejlessze az információés a tudásmegosztás érdekében. A Deakin Creative társulásokat és hálózati kapcsolatokat hoz létre más művészeti és oktatási szakokkal, kutató központokkal, valamint más ausztráliai és nemzetközi egyetemekkel, releváns üzletekkel, kormányokkal és közösségi szervezetekkel a kreatív iparágak és vállalatok kooperációja érdekében. A Központ további eredménye, hogy a segítségük által több sikeresen működő kreatív klaszter jött létre, amelyek egyértelműen hozzásegítettek a régió gazdasági fejlődéséhez, amely következtében Dayton sikeresen működő, és példaértékű kreatív régióvá válhatott. 7.2 Stockholm IT Régió Svédország az egyik vezető nemzet a világon az új szabadalmi bejelentések területén, amely a kreatív és innovatív üzleti környezetének eredménye. A technológia és az innovációk terén pedig Stockholm egyike a legerősebb európai nagyvárosi régióknak. Stockholmban a high-tech szektorban foglalkoztatottak aránya, 17

18 a tudományos és magas szakképzettséggel rendelkező munkavállalók száma, valamint a kutatási és fejlesztési beruházások GDP-n belüli aránya a legmagasabbak között van az Európai Unióban (www.stockholmitregion.com). A régió erős pozíciója számos nagy, kutatás felé is orientálódó cég jelenlétének, valamint a régió ipar szerkezetének köszönhető. Ezen vállalatok élen járnak a kutatás-fejlesztésben, valamint a szabadalmi bejelentések zöme is hozzájuk kapcsolódik. A Világgazdasái Fórum (World Economic Forum; WEF) legfrissebb, 2012-es Globális Információ-techológiai Jelentése (Global Information Technology Report; GITR) szerint Stockholm három éve világelső az egy főre jutó szabadalmak számában, maga mögé szorítva ezzel Svájcot (WEF 2012). Ez alapján nem meglepő, hogy a Stockholm-i régió egyike a legjobb és legfejlettebb tíz európai régiónak. A 2008-as World Knowledge Competitiveness Index 145 régiót hasonlított össze 19 kritérium alapján, amely többek között oktatási, innovációs, finanszírozási és a szabadalmakra vonatkozó értékelési pontokat is tartalmazott. E szerint 2008-ban Stockholm két helyet előrelépve a hatodik a listán. Ennek hátterében a magánszektor folyamatosan növekvő K+F beruházásai, a javuló biotechnológia és a felsőoktatásba való beruházás áll (www.stockholmitregion.com). A Stockholm IT Régió együttműködési projektjét számos állami- és magáncsoport működteti. Az együttműködés célja pedig a stockholmi régióban az IKT szektor versenyképességének további javítása, megerősítése. Stockholm IT Régió stratégiája a következő területekre összpontosít: Mind rövid, mind pedig hosszú távon a megfelelő és minőségi képzettség biztosítása. Ez a legfőbb prioritás az IKT iparágban. Marketing, amelynek középpontjában Stockholm, mint világ-vezető IKT régió promótálása áll Infrastruktúra és digitális szolgáltatások. A Stockholm IT Régió felméri az ITinfrastruktúra elérhetőségét a stockholmi régióban, valamint tájékoztatást ad a térséget érintő jövőbeli fejlesztésekről Stockholm IT Régió olyan cégek támogatását élvezi, mint például az Ericsson, az Intel, az IBM, a Logica, a Tieto, a Microsoft. Ezen kívül a régiót támogatja Stockholm 18

19 Városa, a Stockholmi Üzleti Regionális Ügynökség, a Kista Science Város, valamint Stockholm megye tanácsa. A Stockholm IT Régió napjainkban nemzetközileg kiemelkedő és versenyképes az IT területén valamint az internet-és távközlési ágazatokban. Több világvezető vállalat található a régióban, de talán még ennél is fontosabbak a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások kiemelkedően magas száma ben a stockholmi IT régióról számos vezércikk jelent meg olyan kiemelkedő lapokban, mint a Wall Street Journal és a Wired UK, amelyek Stockholmot vezető technológiai hot-spotként említették. Mindemellett a stockholmiak jól képzettek, és elsőként alkalmazzák az új technológiákat. A régió sikeres kreatív régióvá válásához hozzájárul továbbá az is, hogy erős partnerségi kapcsolat alakult ki az évek során az akadémiai-, a magán- és az üzleti szektor között. Azon cégek, amelyek Stockholmban építik ki a bázisukat egész egyszerűen megkapják azt a lehetőséget, hogy egy izgalmas és folyamatos fejlődésbe levő környezettel legyenek körülvéve (www.stockholmitregion.com). Természetesen ahhoz, hogy a Stockholm IT régió továbbra is megtartsa vezető és az üzleti befektetések szempontjából is vonzó szerepét, folyamatos fejlődésre van szükség. Az együttműködési projekt egyik alapvető feladata, hogy professzionálisabbá tegye Stockholm társadalmának és a különböző szektorok képviselőinek tájékoztatását az ICT régión belüli erősségéről, vezető szerepéről. Emellett a régió versenyképességét és vonzerejét támogató projekteket működtet. A Stockholm IT Régió egyik kiemelkedő erőssége, hogy összegyűjti a térség kulcsfontosságú szereplőit mind a magán, mind pedig az állami szektorból, akik közösen dolgoznak ki fejlesztési projekteket, ezáltal ténylegesen megvalósul az alulról szerveződő, azaz bottom up típusú helyi gazdaságfejlesztés. 7.3 Øresund régió, a kreatív metapolisz Svédországban található Øresund régió, amelyet kreatív metapoliszként 1 neveznek. A Øresund régióban régi hagyomány a kultúra fontosságát hangsúlyozni. A 1 A metapolisz egy központ nélküli, nyitott regionális hálózatként működő, többközpontú nagyváros, amelyben a központok nagy hatékonyságú, információs jellegű csomópontok. A hálózatban több helyi szervezet 19

20 kultúrára fordított közkiadások Európában itt a legmagasabbak (www.kreativmetapol.net). A régióban található egy illetékes szakmai, helyi és önkormányzati intézményi hálózat, amely magas minőségű kulturális tapasztalatokat, ismereteket és gyakorlatokat ad át. Noha a szükségletek és igénye változnak, a kulturális kifejezés legújabb formája, mint például az utcai kultúra egyre több fiatal polgárt ragad meg. Ugyanakkor az állami és a magánszféra növekedési stratégiája hangsúlyozza a szektorok közötti új típusú együttműködési formák szükségességét az innováció és a kreativitás fellendítésére. A Øresund régió Kreatív Metapolisz projekt célja, hogy a régió megfelelhessen a kulturális politika új kihívásainak, és új kompetenciákat és hálózatokat építsen ki a települési és regionális közigazgatás számára. A projekt 2008 októberétől 2011 őszéig futott, amely eredményeként 16 közszektor és 3 egyetemi partner hozott létre és fejlesztett hét alprojektet. A legsikeresebb témák és tevékenységek ezek közül a kis kreatív vállalatokból, egyetemekből és önkormányzatokból álló stratégiai hálózat létrehozása, továbbá a régióban élő fiatalok és gyerekek számára kulturális politika kidolgozása. Emellett a Kreatív Metapolisz egy ugródeszkát jelent az állami ügynökségek közötti intenzívebb kapcsolatok kiépítéséhez (www.kreativmetapol.net). 7.4 Közép-Európa Régió-CENTROPE 2003 szeptemberében Csehország, Szlovákia, Magyarország és Ausztria 14 városának ill. régiójának közös együttműködésére létrehozták a Közép-Európa Régió CENTROPE-t (5. táblázat). együttműködik a kulturális, a társadalmi és gazdasági gyakorlatok minőségének és értékének növelése érdekében (Hajnal 2006). 20

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Nemzeti Klaszter Konferencia

Nemzeti Klaszter Konferencia Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Németh Vilmos főosztályvezető Budapest, 2011. május 3. Nemzeti Technológiai Platformok Nemzeti Technológiai Platformok Szakterületek: Informatika/Információs

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

meet europe. meet centrope. www.centrope.com

meet europe. meet centrope. www.centrope.com meet europe. meet centrope. www.centrope.com meet europe. meet centrope. Ausztria, Cseh Köztársaság, Magyarország és Szlovákia találkozási térségében a centrope régió új és virágzó transznacionális régióvá

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI

A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI Gaál Zoltán Kőszeg, 2017. január 21. A TRIPLE HELIX MODELL Egyetemek Kutatóintézetek Kormányzat Üzleti szféra A kutatás módszertana Szakirodalmi áttekintés Dokumentum- és tartalomelemzés

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁS A GINOP-BAN Keller Péter főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős

Részletesebben

Budapest, 2010. november

Budapest, 2010. november Megvalósítási Terv Budapest, 2010. november 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 A Kreatív Iparágak helyzete és lehetőségei 5 A kreatív ipar definíciós kérdései 5 Az UNCTAD kategorizálása 5 A WIPO

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

Dr. JARJABKA ÁKOS. Egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Dr. JARJABKA ÁKOS. Egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Dr. JARJABKA ÁKOS Egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2 Az innováció a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítása és növelése,

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Technológia Transzfer Iroda a Nyugat-magyarországi egyetemen a vállalkozások szolgálatában. Dr. Walter Katalin

Technológia Transzfer Iroda a Nyugat-magyarországi egyetemen a vállalkozások szolgálatában. Dr. Walter Katalin Technológia Transzfer Iroda a Nyugat-magyarországi egyetemen a vállalkozások szolgálatában Dr. Walter Katalin TTI története 2005 Innovációs törvény Magyarországon = Felsőoktatási intézmények megszerezhetik

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete 2012 KFI tükör 1. Az IKT szektor helyzete Budapest, 2012 A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Fôosztályának gondozásában készült. Készítették:

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Kreatív Európa Program (1.46 milliárd)

Kreatív Európa Program (1.46 milliárd) Kreatív Európa Program (1.46 milliárd) 2014-2020 Támogatást biztosít: Kulturális és kreatív szakemberek/művészek képzése Műfordítások Határokon átnyúló együttműködések Európai filmek, TV műsorok, videojátékok

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Szolgáltatásfejlesztés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

Szolgáltatásfejlesztés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Szolgáltatásfejlesztés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában a regionális szempontok erősítése dr. Németh Gábor SZTNH Információs és Oktatási Központ A szellemi tulajdon védelmének jelenbeli problémái

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató,nypjmk Budapest, 2014. november 20. Fejlődési alapok Növekedési tengelyek Verseny-előnyök Hatások

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai KEK tagállamok Visegrádi Négyek Előzmények Közép-európai Kezdeményezés (KEK) o 1989. 11.11. Budapest, Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország és

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs E E Pannonia Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs Izrada zajedničkog akcijskog plana energetske učinkovitosti za pograničnu regiju EE Pannonia EE Pannonia Elaboration of joint energy

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Az innovációs ügynökségről A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta (elődje 2005

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

Menekülés el)re. A finn kormány intézkedései a versenyképesség meg)rzésére. Grosschmid Péter TéT-attasé Helsinki

Menekülés el)re. A finn kormány intézkedései a versenyképesség meg)rzésére. Grosschmid Péter TéT-attasé Helsinki Menekülés el)re A finn kormány intézkedései a versenyképesség meg)rzésére Grosschmid Péter TéT-attasé Helsinki El)zmények Global Competitiveness Report 2004-2005 1. Finnország 2. USA 3. Svédország 4. Tajvan

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

InoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, 2012. október 31.

InoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, 2012. október 31. InoPlaCe projekt Regionális Módszertani és Információs Nap Győr, 2012. október 31. A projekt célkitűzései Átfogó cél: A közép-európai térség versenyképességének és innovációs potenciáljának erősítése Konkrét

Részletesebben

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései Széchenyi István Egyetem, Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola MRTT Vándorgyűlés Nagyvárad, 2016. szeptember 15-16. Migráció és városfejlődés Városfejlődés

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Az Európai Unió 7. kutatás - fejlesztési keretprogramja

Az Európai Unió 7. kutatás - fejlesztési keretprogramja Szeged, 2008.03.30. Az Európai Unió 7. kutatás - fejlesztési keretprogramja Támogatónk: Előadó: Nagy Gábor Dániel Email: ngd@dartke.hu Web: www.dartke.hu A 7. keretprogram és háttere A közösségi szintű

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Versenyképesség és innováció a magyar gazdaságban nemzeti és vállalati szempontok

Versenyképesség és innováció a magyar gazdaságban nemzeti és vállalati szempontok Innováció 2012-ben Lehetőségek és finanszírozási források a hazai közép- és nagyvállalatok számára Joint Venture Szövetség Versenyképesség és innováció a magyar gazdaságban nemzeti és vállalati szempontok

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei 2014-2020 között Tartalom A helyszín Miskolc Megyei Jogú Város kiemelt fejlesztési központ Eredményeink - röviden Mit várunk a rendezvénytől? Miskolci jövőkép

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

dr. Penyigey Krisztina Budapest, 2009. április 22.

dr. Penyigey Krisztina Budapest, 2009. április 22. A szerzői jogi ágazatok nemzetgazdasági súlya Magyarországon dr. Penyigey Krisztina Jogalkalmazói együttműködés szerzői jogi jogsértésekhez kapcsolódó büntetőeljárásokban című konferencia Budapest, 2009.

Részletesebben