Keynes ellenzékben ANDOR LÁSZLÓ. Cambridge és London

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Keynes ellenzékben ANDOR LÁSZLÓ. Cambridge és London"

Átírás

1 ANDOR LÁSZLÓ Keynes ellenzékben Ahhoz hogy megértsük a közgazdaságtant, meg kell értenünk a közgazdászt. Anthony Thirlwall Köztudott, hogy az ötven évvel ezelőtt elhunyt John Maynard Keynes ( ) a XX. század legnagyobb hatású közgazdásza volt. * A közkeletű vélekedések szerint az as világgazdasági válság hatására dolgozta ki az állami beavatkozásról szóló tanait, amelyekkel forradalmasította a közgazdasági elméletet és a gazdaságpolitikai gyakorlatot. A forradalmasítás ténye kétségtelenül fennállt, kevesen tudják azonban, hogy a gazdaságpolitika terén Keynes már a húszas években azt képviselte, amiért a világ később megkülönböztetett figyelemmel követte munkásságát. Anglián kívül kevesen fordítanak figyelmet arra is, hogy Keynes nem egyszerűen kiváló ökonómus volt, hanem a brit szellemi és társadalmi élet egyik legismertebb és lejbefolyásosabb alakja. Tudományos teljesítménye, műveinek megírása mindig is szoros összefüggésben alakult a brit történelem menetével, és gyakori politikai szerepléssel is párosult. Emiatt hogy ki tudjuk mutatni az elmélet eredetét és társadalmi-politikai gyökereit e tanulmányban Keynes munkásságát a húszas évek Angliájának fejleményeivel párhuzamban elemezzük. Látni fogjuk: Keynes elmélete a legkevésbé sem tekinthető úgy, mint az elmélet önfejlődésének produktuma. Cambridge és London Keynes azután vált ismert közgazdásszá, hogy 1919-ben megjelent A békeszerződés gazdasági következményei (The Economic Consequences of the Peace) című könyve. E szenvedélyes vitairatban részletekbe menő számítások alapján mutatta ki, hogy a Versailles-bar kialakított békefeltételek nem tartós békét és prosperitást hoznak Európa népeinek, hanem éppen hogy gazdasági válságokat, instabilitást, és valószínűleg forradalmakat vagy háborúkat. A politikusok nem tudtak ellenállni a kísértésnek, hogy Németországból annyi jóvátételt próbáljanak kisajtolni, amennyit csak lehet; Keynes viszont látta, hogy ez a mohóság leginkább az európai kereskedelem megbénítására lesz jó. A könyv megjelenése előtt lemondott minisztériumi állásáról, de egyszerre a brit közélet mindenki által ismert résztvevőjévé vált. Keynes nemcsak minisztériumi hivataláról, de Cambridge-i állásáról 1 is lemondott a Bé- * Ez az írás nagymértékben támaszkodik a szerzőnek a Politikatörténeti Intézetben az Akik nyomot hagytak a XX. századon című sorozat keretében január 25-én megtartott előadására. 1 Amiről lemondott, az a lecturership volt, de továbbra is maradt Fellow of King s College, illetve a kollégium gazdasági igazgatói feladatkörével is megbízták. Ez utóbbi minőségében is kamatoztatta tőzsdei ismereteit, és egy 30 ezer fontos tartalékalapot 380 ezer fontra növelt meg. (Ezen túl egy befektetési alapot és egy életbiztosító társaságot is igazgatott, de ifjúkori vágyaival szemben sohasem állhatott vasúttársaság élén.)

2 keszerződés megjelenése után. Ez nem jelentette, hogy megszakadtak volna kapcsolatai az egyetemmel, de nem az oktató-kutató munka töltötte ki ideje legnagyobb részét egy bő évtizeden át. Jövedelme legnagyobb részét publicisztikából és tőzsdei spekulációból szerezte ekkoriban. Hétköznapjait rendszerint Londonban töltötte, ahol szenvedélyesen politizált, pénteken pedig elvonult Cambridge-be, ahol az egyetem tudományos és gazdasági ügyeivel foglalkozott. Hétfőn reggel tartott órát, este pedig a Politikai Gazdaságtan Klub keretében a legtehetségesebb diákokkal találkozott és vitatkozott. Kedden visszatért Londonba. Eleinte a liberális Manchester Guardian és annak üzleti melléklete volt Keynes fő publicisztikai fóruma ban azonban változott a helyzet: leginkább a Nation című liberális hetilapban tette közzé közérdekű eszmefuttatásait szeptemberében egyszerre kérte őt fel három újság (Manchester Guardian, New York World, Baltimore Sun), hogy tudósítson nekik a washingtoni leszerelési konferenciáról. Bár szerette volna viszontlátni az Egyesült Államokat, mivel nem érezte magát a téma szakértőjének, visszautasította az ajánlatokat. Elutazott viszont 1922 áprilisában a genovai világgazdasági konferenciára, amelyről három hét alatt tizenegy tudósítást írt 2. Kedvenc liberális lapjai mellett sok cikke jelent meg a konzervatívok lapjának számító londoni Times-ban is. Írásaiban az aktuális gazdasági kérdésekkel összefüggésben sokat foglalkozott pártjával, a Liberális Párttal, amelynek diákéveitől fogva aktív tagja volt, és amely a 20-as években történelmi változáson ment keresztül. A Liberális Párt útkeresése 1905 és 1915 között még a Liberális Párt volt kormányon, a háború alatt pedig liberális politikusok: Herbert Asquith 3 és David Lloyd George 4 vezették a koalíciós kormányokat ban a párt a háború lezárása körüli viták miatt kettészakadt, és a választásokon elvesztette mandátumainak felét. Az ír kérdés 5, illetve általában a birodalom fenntartásának problémája, amely évtizedek óta a párt Achilles-sarka volt, a 20-as években még mélyebb válságot okozott, ami 1932-ben az Anglia és a domíniumok közötti kereskedelmi egyezmény (1932) miatt újabb szakadáshoz vezetett. Mindez nem átmeneti válság volt, hanem egy történelmi korszakváltás, amelynek során a brit kétpártrendszer baloldalán a Liberális Párt helyét a Munkáspárt vette át. A párt elhalása döntően a birodalom hanyatlására és a laissez-faire-rendszer nemzetközi felmorzsolódására volt visszavezethető. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy mint mindenütt a világon az évszázad középső harmadában kérdésessé vált a liberális politikai tradíció folytatása. A liberális politikai és értelmiségi elit komoly dilemma előtt állt. A brit liberálisok közül sokan vélték úgy, hogy újra kell gondolni a liberalizmus mibenlé- 2 A tudósításokért 300 fontot fizetett neki a Manchester Guardian, 350 fontot a New York World, más (francia, olasz, spanyol, német, osztrák, csehszlovák, holland és svéd) lapok pedig 25 és 100 font közötti összegeket. 3 Herbert Henry Asquith ( ) brit liberális politikus tól parlamenti képviselő, között belügyminiszter, között pénzügyminiszter, között miniszterelnök. Bukását a háború idején tanúsított várakozó magatartása okozta. 4 David Lloyd George ( ) walesi származású liberális politikus, 1890-től parlamenti képviselő. Pénzügyminiszterként ( ) a szociális reformok úttörője, ő vezette be az öregségi nyugdíjat, valamint a beteg- és a munkanélküli-biztosítást és 1922 között miniszterelnök. 5 Az ír önkormányzat (Home Rule) kérdése Gladstone miniszterelnöknek is mindvégig sok fejfájást okozott a XIX. század harmadik harmadában. Többévi háborúskodás után végül is 1921 decemberében került sor az angol-ír szerződés aláírására. Ennek keretében Lloyd George és a Sinn Fein vezetői megállapodtak, hogy hat megye (a későbbi Észak-Írország) visszatartása mellett létrehozzál: az Ír Szabad Államot. Lloyd George-nak így sikerült az ír kérdés politikai rendezése, de csak egy újabb polgárháborús periódus, illetve egy mindmáig tartó feszült viszony fennmaradása árán.

3 Konzervatív Párt Liberális Párt liberális (Lloyd George) liberális (Asquith) munkáspárti (,,koalíciós labouristák) Munkáspárt ír Sinn Fein mások Parlamenti választási eredmények (mandátumok száma ) Párt tét, programját. E célból találkoztak a párt vezető ideológusai és aktivistái 1921-ben Grasmere-ben. A tanácskozás fő szervezője a két világháború közötti időszak vezető liberális teoretikusa, Ramsay Muir volt. A résztvevők nem mindenben úgy közelítették meg a gazdasági problémákat, mint Keynes, de érdekelte őket az ipari rekonstrukciót célzó aktív kormánypolitika csakúgy, mint a kétkezi munkások helyzetének méltányos rendezése. A grasmere-i találkozó kézzelfogható eredménye az évente megrendezett Liberális Nyári Iskola életre hívása volt. Ennek feladata lett, hogy életben tartsa a liberális gondolkodást és lelkesedést, és vitafórumot biztosítson a pártnak. Az egyhetes iskola, amely a következő évtől minden augusztusban felváltva Oxfordban és Cambridge-ben került megrendezésre, egyértelműen sikeres volt. Az első világháború után sokan hagyták el a Liberális Pártot, nem kevesen közülük csatlakoztak a Konzervatív Párthoz. A pártban megmaradók nagy része a két rivális közül inkább a Munkáspárttal szimpatizált; 1924-ben az ő kisebbségi kormányukat támogatták a parlamentben. Ramsay MacDonaldot 6, a Munkáspárt vezetőjét tulajdonképpen váratlanul is érte a miniszterelnöki posztra való felkérés, hiszen az decemberi választások után mandátumaik száma alig haladta meg a harmadik helyezett liberálisokét. MacDonald kormánya szinte semmi érdemlegeset nem is vihetett véghez, ugyanis az év végén a liberálisok megvonták tőle támogatásukat, elősegítve ezáltal az új választások kiírását. A politikai szétzilálódást a liberális irányzaton belüli személyi konfliktusok is súlyosbították. Keynesnek is megvolt minden oka arra, hogy az első világháború után rossz szemmel nézzen a nyugat-európai liberális politikusokra, akiknek döntő szerepük volt a háború utáni rendezés kisiklatásában. Erről árulkodnak például a Békeszerződés III. fejezetében olvasható politikusportrék, és legfőképpen az, hogy a kötet első megjelenésekor a kiadó a Lloyd George-ról szóló részek megjelentetését nem is vállalta teljes egészében. A Liberális Párt hanyatlása ellenére Keynes elvetette, hogy a két másik lehetséges párthoz csatlakozzon. Egy 1925-ben írott cikkében úgy fogalmazott, hogy a konzervativizmus sehová sem vezet, semmilyen ideált nem elégít ki, semmilyen intellektuális normának nem felel meg, még csak nem is biztonságos a tekintetben, hogy megvédene bennünket azoktól, akik a civilizáció már elért fokát képesek lennének lerombolni. (Idézi: Skidelsky, ) Keynes korában a liberálisok számára a Konzervatív Párt a történelmi ellenfelet jelentette. 6 Ramsay MacDonald ( ) skót származású munkáspárti politikus tól parlamenti képviselő, és között a parlamenti párt vezetője. Az első két munkáspárti kormány vezetője (1924. január-október, ), majd koalíciós miniszterelnök a liberálisok és konzervatívok által is támogatott nemzeti kormány élén ( ). A koalíció kedvéért elhagyta a Munkáspártot.

4 A butaság, a babona és az előítélet pártja volt, valamint a protekcionizmusé és a sovinizmusé. A konzervatívok voltak a hordozói annak a reakciós erkölcsi mércének is, amelytől Keynes és nemzedéke eleve idegenkedett. Keynes nem kevés javaslatot tett a párt jellegének, működésének, arculatának megújítására. Már 192-ben felvetette például, hogy a Liberális Párt napirendjén szereplő legfontosabb öt kérdés között helyet kell. hogy kapjon a nemek társadalmi szerepe. A prűd vagy inkább álszent angol társadalomban egységes kérdéskörként nem foglalkoztak olyan ügyekkel, mint a születésszabályozás, a fogamzásgátlás, a házassági törvények, a szexuális zaklatás és a család gazdasági szerepe. Keynes meg volt győződve arról, hogy e nyilvánosan alig tárgyalt kérdések a társadalom legfontosabb ügyei közé tartoznak, és a masszív nézetkülönbségeknek előbb-utóbb a felszínen is meg kell jelenniük 7. Úgy tűnik, Keynes politikai programja e téren is megelőzte korát néhány évtizeddel. Értekezés a pénzreformról Az évszázad harmadik évtizedében nem egy közgazdasági, hanem egy matematikai témájú könyvet adott ki először. Ennek címe Értekezés a valószínűség-számításról (Treatise on Probability, 1921) volt, és igazából már 1914-re elkészült. Keynes ugyanis nem közgazdasági, hanem matematika szakon kezdte annak idején az egyetemet. A közgazdaságtannal viszonylag későn kezdett foglalkozni. Végül is a háború alatti pénzügyi szervező munka során gondolkodott el a gazdasági folyamatok és a társadalmi együttélés összefüggésein. Attól kezdve gazdasági témájú írásaiban egyre csökkint a matematikai módszertan szerepe, és egyre nagyobb teret kapott a politikai vonatkozások nyílt elemzése. Több hullámban (1919, 1925, 1930) erősödött föl közéleti szerepvállalása, míg végül a második világháború alatt lényesében politikus lett: Nagy-Britannia első számú gazdasási diplomatája. Az 1944-ben kicsúcsosodó diplomáciai tevékenyséfihez vezető út első elméleti mérföldköve egy 1923-ban kiadott kötet volt Értekezés a pénzreformról (Tract on Monetary Reform) címmel. Ez volt az első olyan közgazdaság-tudományi mű, amely higgadtan és részletesen magyarázta el, miért nem felel meg a huszadik század követelményeinek az aranystandard, és miért kelt más megoldást találni az árstabilitás biztosítására. Keynes az aranystandardot eleve elveszettnek látta, és tisztában volt azzal is, hogy az Egyesült Államok egyre jelentősebb mértékben részesedik a világ aranykészleteiből és ipari termeléséből, ami egyúttal az USA nemzetközi pozíciójának felértékelődésével is járt. Ezért Keynes számára az igazi kérdés az volt, hogy a rögzített dollárparitást (és ezen keresztül az aranyparitást), vagy pedig a belső árstabilitást válasszák-e. Mindenképpen az utóbbit részesítette előnyben, és ezért azt a megoldást javasolta, hogy a központi bank heti rendszerességgel határozza meg a font árfolyamát. Ez kibővítette volna a Bank monetáris eszköztárát, és egy valóban nagy hatalmú irányító központtá fejleszthette volna az intézményt. A konzervatívok természetesen felháborodtak, és a legtöbb liberális is szentségtörésnek vélte Keynes javaslatát. Már akkor előkerült az a vád, amellyel később a keynesiánusokat leggyakrabban támadni szokták, miszerint megoldásaik elszabadítanák az inflációt. A keynesiánusok azok, akik számára a növekedés sokkal fontosabb, mint az árstabilitás, és az előbbi hajszolása során hajlandók könnyelműen feláldozni az utóbbit mondják ki róluk a gyakori ítéletet. 7 Semmi kétségem afelől, hogy a nemek kérdése nemsokára a politikai küzdőtérre kerül. A szüfrazsettmozgalom által képviselt nyers kezdetek csak tünetei a mélyebb és sokkal fontosabb, felszín alatti ügyeknek. (Idézi Harrod, 1972: 427.)

5 Tény, hogy a húszas évek fő problémája a munkanélküliség volt, amely a háború előttihez képest igen magas szinten állandósult: a húszas években mindvégig egy és másfél millió fő között mozgott Angliában. Ez azért is súlyos rendellenességnek tűnt, mert időközben például az Egyesült Államok gazdasága folyamatos prosperitást mutatott. A munkanélküliséget (és nem a növekedést, amely akkor még nem volt önálló közgazdasági probléma) Keynes valóban súlyosabb problémának tartotta, mint az inflációt, ez azonban nem jelentette azt, hogy lemondott volna az árstabilitásról, amelyben a társadalmi rend stabilitásának garanciáját is látta. Házasság és barátságok Keynes 1925-ben feleségül vette Lydia Lopokovát 8, aki tagja volt a világ vezető baletttársulatának, a Gyagilev-balettnek. Nem sokkal a házasságkötés után együtt meglátogatták a híres balerina oroszországi rokonságát. Az utazás közérdekű tapasztalatairól Keynes három cikket írt a Nationnek, ami később könyv formájában is megjelent Pillantás Oroszországra (A Short View of Russia) címmel. Keynest lenyűgözte a szovjet kommunizmus vallásos lendülete, közgazdász szemmel azonban nem sok érdekeset talált. Idegennek érezte mind a cári, mind a szovjet rendszert, azzal a különbséggel, hogy míg,,a régi Oroszország durvaságából és butaságából semmi sem születhetett, az új Oroszország durvasága és butasága mögött megbújhat az eszmények magva (idézi Harrod, 1972: 430.). Míg tehát a reformista 9 vonulatokkal együttműködést keresett és talált, Keynes határozottan szembenállt a szocializmus forradalmi vonulatával. Már a Békeszerződés -ben is mint a nyugati civilizációt fenyegető jelenségről írt Lenin 10 mozgalmáról, amely tudatosan törekedett a pénz, és rajta keresztül a kapitalizmus lerombolására. Később, 1926-ban recenziót írt a Nation számára Trockij 11 egy könyvéről. Tanulságként azt fogalmazta meg: Trockij könyve alapján bárki meggyőződhet az erőszak értelmetlenségéről; az embereknek a fejüket kellene használniuk, és nem az öklüket (Nation, március 27., idézi Harrod 1972: 439.). Keynes kritikai szemléletének tehát még a radikálisabb időszakokban sem lehetett ihletője a marxizmus vagy bármely más forradalmi irányzat. Sokkal inkább a híres Bloomsbury-csoport volt az a szellemi és baráti közösség, amelynek tagjai a volt Cambridge-i társak közül kerültek ki, és amelyben Keynes hosszú időn át menedéket talált a fárasztó közszereplések után. A csoport tagjai (Lytton Strachey, Duncan Grant, Virginia Woolf, Vanessa Bell és mások), többnyire írók és más művészek jelentették Keynes legszűkebb baráti körét. Már csak emiatt sem volt lehetséges, hogy Keynes közgazdaságtana a hús-vér valóságtól elszakított, absztrakt modellek közé zárkózhasson. 8 Keynes házasságát így kommentálta Alfred Marshall özvegye: Ez a legjobb dolog, amit Maynard valaha is tett. (Lásd Harrod, 1972: 430.) Született egy vers is, amely angolul így hangzik: Was there ever such a union of beauty and brains As when the lovely Lopokova married John Maynard Keynes? (Lásd Galbraith, 1977: 203.) 9 A kontinens szociáldemokrata pártjaitól eltérően a brit Munkáspártban soha nem volt komoly befolyása a marxizmusnak; mindig is a brit munkásmozgalom sajátos hagyományai: a chartizmus, a trade unionizmus, a fábiánus szocializmus voltak a tő eszmei iránymutatói. Érdekes módon azonban a brit munkáspártiak nem szociáldemokratának. hanem szocialistának nevezték magukat. 10 Vlagyimir Iljics Lenin ( ) eredeti neve: Uljanov; orosz forradalmár, az Oroszországi Szociáldemokrata Párt megalapítója, 1903-tól a bolsevik frakció vezetője ben a forradalmi szovjet kormány vezetője, nevéhez tűződik a III. (Kommunista) Internacionálé (1919) és a Szovjetunió (1922) megalapítása. 11 Lev Davidovics Trockij ( ) eredeti neve Bronstein, orosz forradalmár. A polgárháború ( ) alatt a Vörös Hadsereg parancsnoka ben emigrálni kényszerül. Könnyeket ír, és a Sztálinnal szembenálló kommunistákból megszervezi a IV Internacionálét. Sztálin utasítására meggyilkolták.

6 Az aranystandard és az általános sztrájk 1924 végétől egészen 1929-ig a konzervatív párt kormányozta Angliát. Jelentős parlamenti fölényük volt, miniszterelnökként pedig az a Stanley Baldwin 12 vezette őket, aki saját vállalkozásai alapján jól kellett, hogy ismerje a gazdasági folyamatokat. Baldwin úgy gondolta, hogy különösebb problémák nélkül helyre lehet állítani a viktoriánus aranykor gazdasági megoldásait. A védővámok gondolatát elvetette, a további szociális reformokról pedig az adófizetők pénzének megtakarítására hivatkozva mondott le. A konzervatívok el voltak szánva arra, hogy helyreállítsák Nagy-Britannia háború előtti világpolitikai szerepét, amihez vissza kellett térni a korábbi pénzrendszerhez, az aranystandardhoz. Még a munkáspárti kormány létrehozott egy neves közgazdászokból álló bizottságot (Lord Bradbury, Gaspard Farrer, Sir Otto Niemeyer és Arthur Pigou részvételével) a probléma elemzésére, s a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a visszatérés veszélyekkel nem, viszont annál több előnnyel jár. A konzervatívok 1925-ben úgy látták, hogy erre megérett a helyzet, és Winston Churchill 13 pénzügyminiszter vezetésével el is indították a kényes műveletet. Churchill 1925 márciusában vacsorára hívta a visszatérést pártoló és ellenző oldalak kétkét képviselőjét. A támogatókat Bradbury és Niemeyer, az ellenzőket Keynes és Reginaid McKenna volt pénzügyminiszter képviselték. Keynes és McKenna elsősorban azt hangsúlyozták, hogy a háború után a brit árak nem estek eléggé ahhoz, hogy a font sterling korábbi árfolyamához való visszatérést lehetővé tevék. Az arany árának 4,86 dolláros árfolyamon való helyreállítása tíz százalékkal túlértékelné a fontot, ami a nominális bérek tízszázalékos csökkentését követelné meg. Bradbury és Niemeyer azzal válaszoltak, hogy csakis a régi árfolyam vetne véget a fennálló állapotoknak, amit szerintük a mesterségesen és indokolatlanul magasan tartott reálbérek jellemeztek. A beszélgetés végén McKenna beadta a derekát, de megjegyezte:,,nincs menekvés, vissza kell térniük, de az út a pokolba vezet. (Lásd Skidelsky, 1992.) Keynes kitartott álláspontja mellett. Olyannyira, hogy rövidesen közreadott három tanulmányt a kormány valutapolitikája ellen. Az elemzéshez végső soron a Békeszerződés -ben kidolgozott elméleti nóvumok szolgáltatták az alapot. A három tanulmányból 14 állt össze aztán a Békeszerződés -re rímelő, rövidebb kötet Churchill úr gazdasági következményei (The Economic Consequences of Mr. Churchill, 1925) címmel. Ebben Keynes kifejtette érveit az aranystandardhoz való visszatérés ellen. Világosan elmagyarázta, hogy a font sterling korábbi aranyparitásának helyreállítása az ipar versenyképességének megóvása érdekében maga után vonná a brit dolgozók nominális bérének csökkenését, ami beláthatatlan társadalmi konfliktusokhoz vezetne. Egy kicsivel alacsonyabb árfolyam (4,40 dollár) már nem járt volna ilyen súlyos következményekkel a brit textiliparra, hajógyártásra, és legfőképpen a bányászatra nézve. A szénbányászat helyzete nemcsak belső okok miatt mutatkozott súlyosnak. Miután ugyanis a német Ruhr-vidék bányái 1924-től ismét termelni kezdtek, a szén világpiaci ára jelentősen csökkent. Hogy ezt a kiéleződő versenyt állni tudják, a brit széntermelő vállalatok tulajdonosai egy hárompontos programot hirdettek meg. Hosszabb munkaidőt akartak bevezetni a bányákban, meg akarták szüntetni a minimálbért, és csökkenteni akarták a béreket 12 Stanley Baldwin ( ) brit konzervatív politikus, 1908-tól parlamenti képviselő, 1917-től visel különböző kormánytisztségeket, majd három alkalommal miniszterelnök ( , , ). 13 Winston Leonard Spencer Churchill ( ) brit konzervatív politikus, 1900-tól parlamenti képviselő, 1923-ig liberális között az admiralitás első lordja, között pénzügyminiszter. Két alkalommal: és között miniszterelnök ban irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. 14 A három tanulmány eredetileg az Evening Standard-ben jelent meg.

7 minden dolgozó számára. A Királyi Bizottság egyetértett a bércsökkentés szükségességével. A bányászok tiltakoztak, és sztrájkot hirdettek május 4-én a közlekedési, nyomdaipari, vas- és acélipari, villamos- és gázipari dolgozók, valamint az építőipariak többsége csatlakozott a bányászokhoz. Az általános sztrájk kilenc napig tartott, miközben általános anarchia fenyegette az országot. A kormány azonban keményen lépett fel, és nem egy esetben szigorúan megtorolta a sztrájk szervezését. A bányászok 15 még több hónapon át folytatták a munkabeszüntetést, ám végül ők sem kerülhették el a vereséget. Keynes kiállását nem valamiféle osztályszolidaritás motiválta. Nem állítható, hogy bármiféle vonzódást érzett volna a munkásosztályhoz. Elizabeth Johnson történész például azt hang súlyozza, hogy az 1926-os általános sztrájk idején Keynes csak azért szimpatizált a bányászokkal, mert az előző évben visszaállított aranystandard áldozatainak tekintette őket. Számára az igazságtalanság kimerült annyiban, hogy a konzervatívok bornírt politikája következtében a munkanélküliség jóval nagyobb volt a kelleténél. Keynes érvelését tehát megint csak rövid úton igazolta a történelem. A konfliktusból ugyan győztesen került ki a konzervatív kormány, ám Keynes és követői szerint maga a konfliktus volt értelmetlen. Ezt, vagyis a háború előtti pénzügyi rend visszaállításának a lehetetlenségét igazolta az aranyparitásoknak a 30-as években történő sorozatos felmondása, valamint az is, hogy a 20-as évek második felében a brit ipar szemmel láthatóan lassabban fejlődött, mint a rivális országoké. Keynes dühe azonban elsősorban Churchill tanácsadóira irányult, és nem magára a pénzügyminiszterre. Személye iránt tiszteletet érzett, amit néhány évvel később Churchill A világválság című művéről írott recenziói (1927 és 1929) is megmutattak. A laissez-faire vége A 20-as években írott közgazdasági vitairatok és értekezések egyértelműen azt mutatják, hogy Keynes nem a gazdasági világválság hatására szakított a mennyiségi pénzelmélettel és a Say-dogmával 16, és dolgozta ki saját makroökonómiai modelljét. Először 1924-ben tartott előadást az Oxfordi Egyetemen A laissez-faire vége címmel, amit megismételt 1926-ban a Berlini Egyetemen, és ez alapján adta ki hasonló című könyvét 1926-ban (The End of Laissez-Faire). Ezekben az előadásokban és a könyvben Keynes már bevezette a beruházások társadalmasításának gondolatát, amit rendszerint jóval későbbi források, elsősorban az Általános elmélet alapján, illetve a II. világháború idején a Pénzügyminisztérium számára írott feljegyzéseire hivatkozva szoktak idézni. Mivel nyilvánvaló volt a régi és az új liberális profiam közötti különbség, ki-ki magyarázatot kellett, hogy találjon a párt irányváltására, szakadására, illetve saját, személyes politikai jövőjére is. Keynes az igaz és az igazi liberálisok közötti különbségtételben próbálta megragadni a történelmi változás lényegét, amit egy 1926-os oxfordi előadás alkalmával magyarázott el hallgatóságának (%ként diákoknak). Szerinte az igaz liberálisok erős jellemű emberek voltak, személyes lojalitással és feddhetetlen múlttal. Ők voltak azok, akik töretlenül hittek a régi doktrínákban, még akkor is, amikor ehhez nem kevés bátorság kellett. Az igaz liberálisok- 15 A bányászoknak csak 1974-ben sikerült sztrájk útján megbuktatniuk egy konzervatív kormányt (Edward Heath-ét). Bosszúból a későbbi konzervatív kormányok (Thatcheré és Majoré) csaknem az egész szénbányászatot likvidálták Say törvénye (Say s law) az a klasszikus közgazdasági tétel, amely szerint a kínálat végső soron mindig megteremti a saját keresletét, vagyis a teljes kereslet és a teljes kínálat mindig egyensúlyba kerül, mégpedig azért, mert a termelésben keletkező jövedelmeket tulajdonosaik mindig teljes egészében elköltik fogyasztási cikkek vásárlására vagy beruházási javak beszerzésére.

8 ra ezért mindig lehetett számítani. Az igazi liberálisokat ezzel szemben sokkal jobban foglalkoztatta a jövő, mint a múlt. A személyes kérdéseket ezért másodrangúnak tekintették, amit leginkább akartak, az a liberalizmusnak az adott kor követelményeihez való igazítása, az adott helyzetre való alkalmazása volt. Ez új programot kívánt, ami nem állt ellentétben a liberális elvekkel, hiszen annak lényege Keynes szerint a változó körülményekhez való alkalmazkodás volt. A 20-as évek közepén mindez egészen konkrétan azt jelentette, hogy szembe kell nézni a drámai munkanélküliséggel; nem sok év eltelte után, hanem itt és most (lásd Harrod, 1972: 444.). E vallomással összhangban áll az az általánosan elfogadott értékelés, miszerint Keynes a gazdasági liberalizmus feláldozásával próbálta megmenteni a politikai liberalizmust és az ennek alapjául szolgáló társadalmi viszonyokat. (nipp, 1988: 353.) Úgy gondolta, hogy a liberálisoknak hátat kell fordítaniuk a laissez-faire elvének, amely jó szolgálatot tett a maga idejében, de a XX. században már elavulttá vált. Az államnak számos ponton be kell avatkoznia a gazdaságba, de úgy, hogy megmaradjon a szabad gazdálkodás és az egyéni kezdeményezés tere is. Keynes megmaradt individualistának, de ez egyáltalán nem állt ellentétben az állam szerepvállalásával. E kettős értelmezés mint ahogy általában a liberalizmus válságának elemzése is sok fejtörést okozott az utókor közgazdászainak és történészeinek. Szakértői tevékenység Keynes tagja volt a Liberális Bizottságnak, amely a húszas évek második felében a Nagy- Britannia Ipari Jövője című anyagon dolgozott. A bizottság nemritkán Lloyd George vidéki házában tartotta összejöveteleit. Az általuk kidolgozott szöveg több volt, mint egy szokványos pártbrosúra: egyfajta politikatudományi értekezéssel ért fel. Keynes legfőbb hozzájárulása értelemszerűen a pénzgyi kérdésekben mutatkozott meg, és ő javasolta egy állami beruházási bizottság felállítását, általában véve a beruházások ösztönzését is. Keynes igen komoly szerepet játszott a liberálisok 1929-es választási programjának megszövegezésében. A dokumentum fő gazdasági javaslata egy 100 millió fontos közmunkaprofi ram volt, amely félmillió embernek adott volna munkát. Természetesen ekkor még nem volt magától értetődő, sőt inkább eretnekségnek számított az a gondolat, hogy depressziós időszakokban az államnak növelnie, és nem csökkentenie kell költekezését. A hagyományos felfogást nemcsak a konzervatívok vallották, de emellett érvelt például Philip Snowden, a Munkáspárt vezető gazdaságpolitikusa, korábbi és leendő pénzügyminisztere is 17. Keynes úgy tekintett a brit gazdaságra, mint egy elaggott, de legalábbis érett korban levő rendszerre, amelynek helyzetét a pénzügyi oligarchia érdekeit szolgáló deflációs 18 eszközök túladagolása súlyosbítja. Tisztában volt a gazdaság szerkezeti problémáival, a menedzsment elavult szemlélete miatti alkalmatlanságával, sőt a szakszervezetekre is úgy tekintett, mint az elnyomottakból lett új zsarnokokra. Különös figyelmet fordított a monetáris politikára, amely ahelyett, hogy kiküszöbölte volna a brit gazdaság gyengeségeit végzetes következményekkel fenyegetett. 17 Hogy mennyire távol állt az állam eladósodásának gondolata méh a reformok iránt nyitott politikusoktól is, azt érzékelteti, hogy még Franklin Roosevelt is a felelőtlenül télhalmozott deficit miatt bírálta keményen Herbert Hoover elnököt. Legyen bátorságunk ahhoz, hogy véget vessünk a folyamatos deficitet fedező hitelek felvételének. A deficitet meg kell állítani mondta Roosevelt 1932-ben. 18 Deflációról beszélünk, amikor a központi bank a forgalomban levő pénz mennyiségének csökkentésével, vagyis a pénznek a gazdaságból való kivonásával próbálja helyreállítani a gazdaság egyensúlyát (többnyire az árszínvonal stabilitását vagy a külgazdasági egyensúlyt).

9 Az 1929-es választásokon 19 azonban sem a konzervatívok, sem a munkáspártiak, sem pedig a választók nem érezték úgy, hogy bármiféle merész, új gondolatokra építő programra lenne szükség. Első alkalommal végzett az első helyen a Munkáspárt, és ismét MacDonald alakíthatott kisebbségi kormányt, amely egy egyre jobban elhatalmasodó gazdasági válsággal kellett, hogy szembenézzen. A világgazdasági válság kibontakozásában és elmélyülésében Keynes nyilvánvalóan saját korábbi gondolatainak igazolását látta. A korábbi elkötelezettséggel és felelősségtudattal vett részt a Snowden pénzügyminiszter által a gazdasági helyzet felmérésére felállított Macmillan 20 Bizottság (Pénzügyi és Ipari Elemző Bizottság) munkájában 1930-ban. A bizottság szakértőinek magyarázatot kellett találniuk például arra a tényre, hogy bár az évtized harmadik harmadát viszonylagos gazdasági fellendülés jellemezte, Nagy-Britannia részesedése a világkereskedelemből tovább csökkent január 22-én a miniszterelnök úgy döntött, hogy gazdasági tanácsadó testületet hoz létre, amelynek gazdaságpolitikai jelentésekkel kell segítenie a kabinet munkáját. Keynes ennek a bizottságnak is tagja lett. Csak a Macmillanjelentés elkészülte, illetve általában a szakértői tevékenység háttérbe szorulása után szánhatta el magát arra, hogy a korábbinál jóval több időt szenteljen az elméleti munkának, ami végül is elvezetett az Általános elmélet megírásához. Értekezés a pénzről Keynes 1930-ban jelentette meg két kötetben azt a művet, amellyel végre ki akarta vívni méltó helyét a közgazdasági elmélet világában, és amely így az Általános elmélet legfőbb előzményének tekinthető. Az Értekezés a pénzről (A Treatise on Money) két kötete számos témával foglalkozott: a bankrendszerrel, a valutákkal, az indexszámokkal, a nemzetközi csere mechanizmusával és az angol központi bank tevékenységével. A mű egyik fő mondanivalója az volt, hogy a beruházás sokkal fontosabb, mint a megtakarítás, és hogy a túlzott megtakarítás éppen hogy akadályozhatja a beruházást azáltal, hogy rontja az új beruházások által termelt áruk eladhatóságának kilátásait. Keynes értekezése markánsan megkülönböztette a vállalkozót a passzív járadékostól. Szimbolista nyelvezetet használva úgy fogalmazott: Ha a Vállalkozás mozgásban van, a gazdagság felhalmozódik, bármi is történjék a Takarékossággal. Ha viszont a Vállalkozás alszik, a gazdagsági csökkenni fog, bármit is tesz a Takarékosság. (Idézi Lekachman, 1966: 62.) Az 1923-as Értekezés -hez hasonlóan az 1930-ban kiadott Értekezés -ből is egyértelműen kiderült, hogy Keynes számára egyáltalán nem volt mellékes a belső árstabilitás, amit előnyben részesít a külső árfolyam-stabilitáshoz 21 való ragaszkodással szemben (lásd Patinkin, 1987). A húszas évek második felének féktelen spekulációja, illetve ennek végkifejlete: az es Wall Street-i tőzsdekrach még inkább meggyőzte Keynest, hogy hiba lenne a brit gazdaságot még szorosabban hozzáláncolni az amerikaihoz (Hansen, 1965: 248.). A spekuláció teljhatalmához képest még a birodalom keretei is ésszerűbb megoldásnak tűntek. Keynes igazából csak a New Deal megerősödése és a háború időszakában lett híve annak, hogy a nemzetközi pénzügyi stabilitást az Egyesült Államokra építsék fel. 19 Ez volt az első parlamenti választás Nagy-Britanniában, amelyen a nők a férfiakkal egyenlő jogokkal vehettek részt. 20 Harold Macmillan ( ) brit konzervatív politikus, 1924-től parlamenti képviselő, 1951-től lakásügyi miniszter, majd ben, Anthony Eden kormányában pénzügyminiszter, ban miniszterelnök. 21 Mivel a húszas évek végére az események túlhaladtak az 1923-as kötet gyakorlati kérdésfelvetésén, az 1930-as értekezésben Keynes a rögzített árfolyam fenntartását javasolta, de az érvényben levőnél szélesebb, 2 százalékos lebegtetési sávokkal.

10 Következtetés Keynes számára a gazdaságpolitikai paradigmaváltást nem a világgazdasági válság okozta ahogy azt a közkeletű értékelések magától értetődőnek veszik -, hanem az első világháború. Attól kezdve a Liberális Pártban következetesen képviselte az állam felelősségét és szerepét a teljes foglalkoztatás 22 megteremtésében, elméleti kutatása pedig nyílegyenesen haladt gazdaságpolitikai tételeinek alátámasztása felé. Csak idő kérdése volt, hogy a nagy mű 23 mikor készül el. Ami a gazdaságpolitikai újításokat illeti (legfőképpen az állami munkahelyteremtést), lényegében minden együtt volt a húszas évek folyamán. Emellett az 1923-as Értekezés már felvetette az időtávproblémát 24, amelyet sokan Keynes legfontosabb módszertani újításának tartanak (lásd Chick, 1992), az 1930-as pedig bőségesen elemezte a megtakarítások és a beruházások közötti különbségtétel fontosságát, ami az Általános elmélet egyik legfontosabb elméleti sarkköve lett. Lényegében csak a multiplikátor és az aggnegált kereslet elméletének kidolgozása maradt a 30-as évek első felére. IRODALOM Chick, Victoria (1992) John Maynard Keynes. In: A Biographical Dictionary of Dissenting Economists. Ed. by Philip Arestis and Malcolm Sawyer. Aldershot, Edward Elgar. Diószegi István, Harsányi Iván, Krausz Tamás és Németh István szerk. (1995 ) 20. századi egyetemes történet. Budapest, Korona Kiadó. Galbraith, John Kenneth (1977) The Age of Uncertainty. London, BBC-André Deutch. Hansen, Alvin H. (1965) Útmutató Keyneshez. Budapest, KJK. Harrod. Roy F. (1972) The Life of John Maynard Keynes. Harmondsworth. Pelican Books. Heilbroner, Robert (1969) The Worldly Philosophers: The Great Economic Thinkers. London, Allen Lane The Penwin Press. Keynes, John Maynard (1926) The Economic Consequences of Mr. Churchill. London, Macmillan. Keynes, John Maynard (1965) A kamat, a foglalkoztatás és a pénz általános elmélete. Budapest, KJK. Keynes, John Maynard (1991) A békeszerződés gazdasági következményei. Budapest, Európa Könyvkiadó. Lekachman, Robert (1966) The Age of Keynes. Hannondsworth, Penguin Books. Lekachman, Robert (1980 The Radical Keynes. In: H. L. Wattel ed. Moggridge, Donald E. (1992) Maynard Keynes: An Economist s Biography. London, Routledge. Patinkin, Don (1987) John Maynard Keynes. In: The New Palgave Dictionary of Economics. Ed. by J. Eatwell, M. Milgate and P. Newman. London, Macmillan. Ripp Géza (1988) A tőkés gazdaság a történelemben. Budapest, Kossuth Könyvkiadó. Seccareccia, Mario (1995) Keynesianism And Public Investment: A Left-Keynesian Perspective On The Role Of Government Expenditures And Debt. In: Studies in Political Economy 46, Spring. Skidelsky, Robert (1992) Lost lessons of Winston s recession. In: Financial Times, November 7/8. Skidelsky, Robert (1993) Keynes and the left. In: New Statesman and Society, április A teljes foglalkoztatás megvalósításánál sokkal messzebb a harmincas években sem ment Keynes a gazdaláb politikai feladatok terén. A jóléti állam koncepciójának kidolgozása amely végül is a nagy újraelosztó bürokrácia kialakulásához vezetett egy másik liberális szakértő, William Beveridge nevéhez fűződött. Keynes ezt nem ellenezte, sőt támogatta, hiszen az oktatási és egészségügyi rendszer kiépítését beruházásnak tekintette, amire nézetei szerint vonatkozott a fokozottabb állami ellenőrzés szükségessége. 23 Köztudott, hogy az Általános elméletben kifejtett tézisek egy részét más közgazdászok, mindenek előtt Richard Kahn, Joan Robinson és Michal Kalecki is megfogalmazták addigra. Megjegyzendő azonban, hogy ők sem tiszta elméleti vizsgálódás során jutottak el eredményeikhez, hanem már korábban szembefordultak a konzervatív gazdaságpolitikai megoldásokkal is. 24 E kötetből származik a gyakran idézett szövegrészlet a hosszú távra való hivatkozás elégtelenségéről. Keynes úgy látta, hogy a mennyiségi pénzelmélet egy durvább formája csak hosszú távon lehet érvényes. Ez a hosszú táv azonban félrevezető jelenlegi problémáink megítélésében. Hosszú távon mindannyian halottak vagyunk. A közgazdászok túl könnyű és túl haszontalan feladatot szabnak maguknak, amikor viszontagságos időkben csak annyit tudnak mondani nekünk. hogy majd ha a vihar elvonult, a tenger vize megint sima lesz. (Idézi: Harcod 1972: 402.)

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977)

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977) ISMERETLEN ARCÉLEK A Miskolci Keresztény Szemle rovatot indított Ismeretlen arcélek címmel. Ebben a rovatban idırıl-idıre, Magyarországon jórészt ismeretlen XX. századi európai személyiségek életútját,

Részletesebben

JOHN MAYNARD KEYNES Rövid értekezés a pénzügyi reformról (részletek)

JOHN MAYNARD KEYNES Rövid értekezés a pénzügyi reformról (részletek) S ZEMELVÉNYEK JOHN MAYNARD KEYNES Rövid értekezés a pénzügyi reformról (részletek) 3. fejezet Pénz- és valutaelmélet I. A mennyiségi pénzelmélet Ez alapvető Elmélet. Nem kérdőjelezhető meg a valósággal

Részletesebben

A neoliberalizmus mítosza

A neoliberalizmus mítosza Paár Ádám A neoliberalizmus mítosza Akad-e ellenzéki párt, amelyről kormányon levő ellenfelei nem híresztelték, hogy neoliberális, akad-e ellenzéki párt, amelyik nem vágta vissza a neoliberalizmus megbélyegző

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei Matthias Platzeck Elemzés Budapest 2012. január Nagyon kemény időket élünk. A világgazdaság megingott. Teljesen bizonytalan, hogy sikerül-e az USA-nak hosszú távon talpon maradnia. Mindeközben az egyesült

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban változó történelmi korszakokban

A Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban változó történelmi korszakokban A Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban változó történelmi korszakokban A KÖTET SZERZŐI: Botos János történész, a Holokauszt Emlékközpont igazgatóhelyettese Domány Gyula közgazdász, az MNB igazgatóhelyettese

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

mind az eredmények tekintetében, az alkalmazásokról immár nem is szólva 1.

mind az eredmények tekintetében, az alkalmazásokról immár nem is szólva 1. 1 BLANCHARD, OLIVIER: A POSZTKOMMUNISTA ÁTMENET KÖZGAZDASÁGTANA. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006. Közgazdasági kiskönyvtár sorozat, fűzve, 166 old, 2720 Ft, név- és tárgymutatóval, ISBN 963 19 5496

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65 TARTALOM ELŐSZÓ HELYETT 11 1. FEJEZET / A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPE A MODERN GAZDASÁGOKBAN Veress József 1.1 Gazdaságpolitika: első megközelítés 13 1.2 A gazdaságpolitika fogalmi megközelítése 15 1.3 A

Részletesebben

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban?

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban? Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye Hogyan mőködik a gyakorlatban? A törvény születése 4 oldalas törvényjavaslat készült a Föld Barátai EWNI (Anglia, Wales és É-Írország) londoni irodájában 2004-ben

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Szabadpiac és Protekcionizmus

Szabadpiac és Protekcionizmus Szabadpiac és Protekcionizmus KONFERENCIA PROGRAM Budapesti Corvinus Egyetem III. előadó 2008. március 13. antars Program Délelőtti szekció (angol nyelvű) Vita az ipar- és piacvédelemről, illetve a szabadpiac

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért!

Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért! Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért! A baloldal eddig előkerült tervei, nyilatkozatai és javaslatai egyértelművé teszik, hogy Gyurcsány, Bajnai és Mesterházy

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

GUBCSI LAJOS TARAFÁS IMRE A LÁTHATATLAN PÉNZ MÁSODIK, ÁTDOLGOZOTT ÉS BŐVÍTETT KIADÁS

GUBCSI LAJOS TARAFÁS IMRE A LÁTHATATLAN PÉNZ MÁSODIK, ÁTDOLGOZOTT ÉS BŐVÍTETT KIADÁS GUBCSI LAJOS TARAFÁS IMRE A LÁTHATATLAN PÉNZ MÁSODIK, ÁTDOLGOZOTT ÉS BŐVÍTETT KIADÁS KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KÖNYVKIADÓ BUDAPEST 1983 írta: DR. GUBCSI LAJOS DR. TARAFÁS IMRE TARTALOMJEGYZÉK Az első kiadást

Részletesebben

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2008/2009. T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam A változat

Részletesebben

A közszolgáltatás fogalmának, tartalmának, tagolásának általános alapjai a hírközlési szolgáltatási rendszer mintáján keresztül

A közszolgáltatás fogalmának, tartalmának, tagolásának általános alapjai a hírközlési szolgáltatási rendszer mintáján keresztül tanulmányok LAPSÁNSZKY ANDRÁS A közszolgáltatás fogalmának, tartalmának, tagolásának általános alapjai a hírközlési szolgáltatási rendszer mintáján keresztül A gazdaságba beavatkozó közigazgatás határainak,

Részletesebben

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 A világgazdaság fejlıdési szakaszai 1. Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás (1492-1820)

Részletesebben

A szocialista kalkulációs vita egy rövid áttekintés

A szocialista kalkulációs vita egy rövid áttekintés Horváth Gergely A szocialista kalkulációs vita egy rövid áttekintés A szocialista kalkulációs vita az 1920 40-es évek gazdaságelméleti vitája, melynek fő kérdése az volt, hogy lehetséges-e a gazdasági

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

A kötet szerkesztői. Ábel István

A kötet szerkesztői. Ábel István A kötet szerkesztői Ábel István A Marx Károly Közgazdasági Egyetem gazdaságmatematika szakán végzet 1978- ban. A közgazdaság-tudomány kandidátusa (CSc) címet 1989-ben a vállalati viselkedés, a nyereségérdekeltség

Részletesebben

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló Zöldforrás Vidékfejlesztés Kft 8000 Székesfehérvár, Károly János Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t-online.hu 3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

1. A teheráni konferencia

1. A teheráni konferencia 12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia

Részletesebben

Az egészségbiztosítási és anyasági ellátások kialakulása és rendszere

Az egészségbiztosítási és anyasági ellátások kialakulása és rendszere MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AGRÁR- ÉS MUNKAJOGI TANSZÉK Az egészségbiztosítási és anyasági ellátások kialakulása és rendszere SZERZŐ: Bogár Ildikó Munkaügyi és Társadalombiztosítási Igazgatási

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar Orwell, a testvér 59 rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, mint az értékrend megteremtése és kifejezése, tudatosítása és örökítése. Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét,

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

2007. Február 2., 05. szám

2007. Február 2., 05. szám 2007. Február 2., 05. szám Címoldal Publicisztika Interjú Riport Agora Visszhang Páratlan Könyvkritika Mőbírálat Feuilleton Irodalom MORITA TSUNEO A rendszerváltás értelmezésérıl és a "vendégmunka"- jelenségrıl

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD.

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1 Bodonyi Emőke A szentendrei művészet fogalmának kialakulása PhD. disszertáció tézisei Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1965-ben megjelent írásában Körner Éva jogosan állapítja meg és teszi fel a kérdést:

Részletesebben

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI ZI ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSASA I. A világgazdas ggazdaság g fogalma, kialakulása és s fejlődése 2007.11.08. 1 I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése A nemzetközi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt.

A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt. A mulatságnak vége A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt. Az előadás célja Bemutatni a jelenlegi válsághoz vezető utat Elemezni a krízis legfontosabb

Részletesebben

MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK

MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK (ortodoxia vs. új monaterizmus) Kolozsvár 2013. 11. 22. Tartalomjegyzék 1. Gazdasági egyensúlytalanság okai? 2. Korlátlan pénzteremtés következményei? 3. Mi a megoldás? 1.

Részletesebben

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Ötvenhat és a harmadik út

Ötvenhat és a harmadik út 2006. november 69 POMOGÁTS BÉLA Ötvenhat és a harmadik út Egy történelmi évfordulónak mindig számvetésre kell (kellene) késztetnie az utókort, ez volna az ünneplés hitelesebb és eredményesebb változata.

Részletesebben

EU ismeretek Dr. Medina, Viktor

EU ismeretek Dr. Medina, Viktor EU ismeretek Dr. Medina, Viktor EU ismeretek Dr. Medina, Viktor Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog fenntartva, Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

Michael Piore-Charles Säbel A TÖMEGTERMELÉSI GAZDASÁG VÁLSÁGA

Michael Piore-Charles Säbel A TÖMEGTERMELÉSI GAZDASÁG VÁLSÁGA Original scientific paper Michael Piore-Charles Säbel A TÖMEGTERMELÉSI GAZDASÁG VÁLSÁGA A második világháborút követő évtizedekben a gazdasági struktúrák a fellendülés és a társadalmi stabilitás biztosítékai

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

A végjáték veszélyei. A nyugati civilizáció diktatúrája a végjáték befejezéséhez közeledik.

A végjáték veszélyei. A nyugati civilizáció diktatúrája a végjáték befejezéséhez közeledik. A végjáték veszélyei A nyugati civilizáció diktatúrája a végjáték befejezéséhez közeledik. Martonyi János elismerte, hogy..egész Európában erősödik az euroszkepticizmus, sőt egyre többen kétségbe vonják

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL 7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl

Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Múltunk, 2007/3. 155 165. 155 [ ] SZ. KOVÁCS ÉVA Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában az

Részletesebben

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Kozma Judit A szociális munka professzionalizációja a jóléti államokban

Kozma Judit A szociális munka professzionalizációja a jóléti államokban Kozma Judit A szociális munka professzionalizációja a jóléti államokban A témáról A modern értelemben vett szociális munka a jóléti állam terméke. A jóléti állam értékracionális premisszája, az állampolgárok

Részletesebben

Diktátorok. 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.)

Diktátorok. 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.) Diktátorok 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.) Született Vladimir Iljics Uljanov, később veszi fel a Lenin nevet. 1906-ban bekerül az Orosz szociáldemokrata Párt elnökségébe.

Részletesebben

Létezik olyan, hogy európai közgazdaságtan?

Létezik olyan, hogy európai közgazdaságtan? (Csaba László: Európai közgazdaságtan. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2014.) Létezik olyan, hogy európai közgazdaságtan? Ha egy amerikai közgazdászt kérdeznénk, jó esélylyel nemleges választ kapnánk. E válaszszal

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Tartalom. Bevezető / 7

Tartalom. Bevezető / 7 bevezető Visszaemlékezéseimet írva halottak, halottaim közt bóklásztam. Jó volt őket rövidebb hosszabb ideig magamhoz hívni. Mint hajdanán, most is szeretettel néztek rám. Faggattam volna őket, de a múltba

Részletesebben

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 4. A KULTÚRA HELYZETE MAGYARORSZÁGON

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 4. A KULTÚRA HELYZETE MAGYARORSZÁGON TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 4. A KULTÚRA HELYZETE MAGYARORSZÁGON Készítette: Bárdosi Mónika Lakatos Gyuláné Varga Alajosné Készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által, az MTA Szociológiai Kutatóintézetnél

Részletesebben

SCITOVSKY TIBOR. A használtcikkpiacok elméletéhez

SCITOVSKY TIBOR. A használtcikkpiacok elméletéhez Közgazdasági Szemle, XLII. évf., 1995. 5. sz. (437-453. o.) SCITOVSKY TIBOR Scitovsky Tibor a közgazdaságtan professzora, Egyesült Államok A használtcikkpiacok elméletéhez A cikk beépíti a használtcikk,

Részletesebben

Milyen gazdasági, társadalmi, szellemi következményekkel járt az Ipari Forradalom?

Milyen gazdasági, társadalmi, szellemi következményekkel járt az Ipari Forradalom? Milyen gazdasági, társadalmi, szellemi következményekkel járt az Ipari Forradalom? Szerzõ dezs dezs.extra.hu - tételek gyûjteménye Történelem tétel 3. Milyen gazdasági, társadalmi, szellemi következményekkel

Részletesebben

PoloniaPress hírcsokor

PoloniaPress hírcsokor PoloniaPress hírcsokor 2014. június Lengyelország és az EU Komorowski a D-Day emlékünnepségén 2014. június 6. Bronisław Komorowski köztársasági elnök részt vett a normandiai partraszállás 70. évfordulójának

Részletesebben

Varga Bálint Neves agytrösztök legújabb kutatásai

Varga Bálint Neves agytrösztök legújabb kutatásai Varga Bálint Neves agytrösztök legújabb kutatásai A brit oktatás átalakításáról és modernizálásáról A kormányzó Munkáspárthoz közel álló befolyásos brit agytröszt, az Institute for Public Policy Research

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Franciaország a felvilágosodás után

Franciaország a felvilágosodás után FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók

Részletesebben

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Nobody understands debt Amikor az emberek a Kongresszusban az adósságról beszélnek, lényegében véve fogalmuk

Részletesebben

2. Általános megjegyzések

2. Általános megjegyzések 2006.1.31. C 24/73 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Szociális politika a belvízi hajózás európai szabályozásának keretében (2006/C 24/15) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Részletesebben

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3)

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3) Az értékelõ tanár tölti ki! Kodolányi János Fõiskola Turizmus Tanszék Érdemjegy: Beküldõ neve: Dancsó Péter Szak: Idegenforgalom- és szálloda szak, levelezõ tagozat Évfolyam: IV. Helyszín: Budapest NEPTUN

Részletesebben