XIX IX. évfolyam ELEKTRONIKUS KIADVÁNY A KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT. A minőségmenedzsment oktatási ismeretanyagának rendszerezése Dr.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "XIX IX. évfolyam ELEKTRONIKUS KIADVÁNY A KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT. A minőségmenedzsment oktatási ismeretanyagának rendszerezése Dr."

Átírás

1 A KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT KKENTÉSÉÉRT A minőségmenedzsment oktatási ismeretanyagának rendszerezése Dr. Balogh Albert Változó körülmények változó stratégia? Fábián Zoltán, Dr. Kovács Iván ELEKTRONIKUS KIADVÁNY A FENNTARTHATÓSÁGÉRT A KÖRNYEZETMINŐSÉG NÖVELÉSÉÉRT XIX IX. évfolyam 11. szám, november Gondolatok egy nemzeti egészségközpontú minőségügyi stratégia szükségességéről Dr. Gődény Sándor /11

2 HAZAI ELJÁRÁS - VILÁGSZINTŰ ELISMERÉS Tanúsítási szolgáltatások Az MSZT az IQNet (Nemzetközi Tanúsító Hálózat) teljes jogú tagja, ezért az általa tanúsított cégek az MSZT tanúsítványával együtt a világ több, mint 60 országában elismert IQNet-tanúsítványt is megkapják. Az MSZT-t az irányítási rendszerek tanúsítása területén a NAT (Nemzeti Akkreditáló Testület) és a SNAS (Szlovák Nemzeti Akkreditáló Testület) akkreditálta. Rendszertanúsítás Minőségirányítási rendszerek tanúsítása az MSZ EN ISO 9001-es szabvány szerint; Környezetközpontú irányítási rendszerek tanúsítása az MSZ EN ISO es szabvány szerint; A munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszerének (MEBIR) tanúsítása az MSZ es (BS OHSAS 18001) szabvány szerint; Élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek tanúsítása az MSZ ISO es szabvány szerint; Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok (MEES) szerint végzett tanúsítás; Információbiztonsági-irányítási rendszerek tanúsítása az MSZ ISO/IEC es szabvány szerint; Informatikai szolgáltatásirányítási rendszerek tanúsítása az MSZ ISO/IEC szerint; Fordítási szolgáltatások MSZ EN szerinti tanúsítása; Környezetvédelmi adatok hitelesítése; Integrált rendszerek tanúsítása (minőség-, környezetközpontú, munkahelyi egészségvédelem és biztonság, élelmiszer-biztonsági, információbiztonsági stb. irányítási rendszerek). Terméktanúsítás Termékek és szolgáltatások szabványnak való megfelelőségének tanúsítása; Normatív dokumentumok szerinti terméktanúsítás; Játszótéri eszközök megfelelőségének tanúsítása, ellenőrzése. TANÚSÍTÁSI TITKÁRSÁG 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 1. Telefon: Fax: ; TANÚSÍTÓ NAT-4-044/2010 NAT-4-046/2010 NAT-4-050/2010 NAT-4-082/2010 NAT-4-086/2010

3 3/62 oldal MAGYAR MINŐSÉG a Magyar Minőség Társaság havi folyóirata Elektronikus kiadvány Szerkesztőbizottság: Főszerkesztő: dr. Róth András Tagok: dr. Ányos Éva, Dr. Balogh Albert, dr. Helm László, Hogemann Éva, Pákh Miklós, Pongrácz Henriette, Pónyai György, Rezsabek Nándor, Szabó Kálmán, Sződi Sándor Szerkesztő: Turos Tarjánné Felelős kiadó: Takáts Albert Szerkesztőség: Telefon és fax: (36-1) portál: A megjelenő publikációkban a szerzők saját szakmai álláspontjukat képviselik A hirdetések és PR-cikkek tartalmáért a Kiadó felelősséget nem vállal Megrendelés: A kiadványt ban megküldjük, vagy kérésre postázzuk CD-n Az éves előfizetés nettó alapára: 8.200,- Ft + 25% ÁFA/év A CD költsége: 3.850,- Ft + 25% ÁFA/év INTRANET licence díj: egyedi megállapodás alapján HU ISSN (Online) Megrendelő (pdf űrlap) ISSN (CD-ROM)

4 4/62 oldal MAGYAR MINŐSÉG XIX. évfolyam 11. szám november TARTALOM SZAKMAI CIKKEK, ELŐADÁSOK A minőségmenedzsment oktatási ismeretanyagának rendszerezése - Dr. Balogh Albert Változó körülmények változó stratégia? - Fábián Zoltán, Dr. Kovács Iván Minőségkultúra az oktatás, kutatás, kommunikáció a jövő orvos- és egészségügyi szakdolgozó képzésében - Hogemann Éva, Kún Éva, Sümeghy Gyula, Dr. Stubnya Gusztáv Gondolatok egy nemzeti egészségközpontú minőségügyi stratégia szükségességéről - Dr. Gődény Sándor Jók a legjobbak közül - Beszélgetés Dr. Bálint Juliannával - Sződi Sándor A TÁRSASÁG HÍREI ÉS PROGRAMJAI CONTENTS PROFESSIONAL ARTICLES, LECTURES Systematisizing Knowledge of Quality Management - Dr. Balogh, Albert Changing Circumstances - Changing Strategy? - Fábián, Zoltán - Dr. Kovács, Iván Quality Culture Education,Research,Communication-In the Formation of Future Physicians and Sanetary Specialists - Hogemann, Éva - Kún, Éva - Sümeghy, Gyula - Dr. Stubnya, Gusztáv Thoughts about the Need of a Health Focused National Quality Strategy - Dr. Gődény, Sándor The Best among the Best Report with Dr. Bálint, Julianna Sződi, Sándor NEWS AND PROGRAMS OF THE SOCIETY Minőség Szakemberek Találkozója Meeting of Quality Professionals in HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HÍREK, BESZÁMOLÓK Minőségtechnikák a versenyképesség növeléséért, szervezeti önértékelés - 2 napos képzés A Mikulás is benchmarkol - 4 konferencia 55. EOQ Kongresszus, Minőségügyi Világkongresszus Budapest, Magyarország Pillanatképek a XVII. Nemzeti Konferenciáról 2. rész - Rózsa András DOMESTIC AND INTERNATIONAL NEWS AND REPORTS Quality Tools and Methods to Develop Competitiveness Self Assessment of Enterprise, Two Day s Training Santa Claus Is Benchmarking as Well 4 Invitation to Conference 55 th EOQ Congress, World Quality Congress Budapest, Hungary Snapshots from the 17 th National Conference Part 2 Rózsa, András

5 5/62 oldal Tisztelt Olvasó! Lapunk júniusi számában indított sorozatot az egészségügyi terület minőségi kérdéseiről, melyben arra törekedett, hogy rendszerezze és összefüggéseiben is ismertesse a témakört. Ebben a számunkban több írást is találnak, melyek közül az utolsó mintegy összegez, és a követendő utat igyekszik kijelölni. Talán nem felesleges ismételten emlékeztetni a júniusi szám bevezetőjében leírtakra. Ezek szerint az egészségügyi rendszerek a többi között is különös figyelmet kapnak, hiszen az állami kiadásoknak nem csak jelentős, de egyre növekvő részét teszik ki, így különösen nagy hatással lehetnek olyan makrogazdasági mutatókra, mint pl. az államháztartási hiány alakulása. Az egészségügyi kiadások növekedése olyan, a fejlett országokra általánosan jellemző trendek következménye, mint az elöregedő társadalom, amely miatt az ellátottak köre természetszerűen folyamatosan szélesedik, miközben a tudományos fejlődés eredményeinek alkalmazása folytán egyre drágább eljárások, eszközök, gyógyszerek felhasználása válik szükségessé. Részben az egyre növekvő egészségügyi ráfordításokkal összefüggésben került középpontba az egészségügyi ellátás minőségének kérdése is. Az egész szektort jellemző gyenge minőség és pazarló működés figyelhető meg a világ számos országában. Amennyiben ezek a vélemények a valóságot tükrözik, úgy a társadalom részéről jogos elvárás a szolgáltatókkal szemben a pazarlás csökkentése és az ellátás eredményeinek javítása. Az, hogy a folytatólag közölt hat, és hetedikként az EFQM rovatban megjelent cikk mennyiben érte el az első bekezdésben kitűzött célt, azt az olvasók döntik el. Azt a célt azonban bizonyára elérte, hogy rámutatott a jelenlegi helyzet tarthatatlanságára, valamint arra, hogy a javítás nem mindig a pénzen múlik, továbbá, -mint ahogy Dr. Gődény Sándor írja cikkében- társadalmi összefogás szükséges a holtpont legyőzéséhez. A témakört jelentőségének megfelelően lehetőségeink szerint folytatni szándékozunk. Főszerkesztő

6 6/62 oldal A minőségmenedzsment oktatási ismeretanyagának rendszerezése Dr. Balogh Albert 1. Bevezetés A minőség szakterülete számos rendszert, modellt, módszert és eszközt foglal magában. Az eltérő célú módszereket és eszközöket sok esetben nem tudják összehangolni az alkalmazott modellekkel és rendszerekkel. Ezen túlmenően a szemléletmódjuk is sok esetben különbözik egymástól. Közleményem célja az, hogy szubjektív szempontok alapján megkísérlem ezeket az ismereteket rendszerezni és az azok között megfigyelt összefüggéseket feltárni. Ennek felhasználásával a tanulmány arra is választ kíván adni, hogy a tudásanyag hogyan hasznosítható rendszerezetten a minőséggel foglalkozó szakemberek képzésében és továbbképzésében. A cikk előkészítése során kezdetben már két nehézséggel is találkoztam. Az egyik a minőség fogalmának az értelmezése volt. Jól ismert a minőség fogalmának ISO 9000:2005 szerinti meghatározása, hogy az: annak mértéke, hogy a saját jellemzők valamely csoportja mennyire felel meg a követelményeknek. Ez csak az ISO 9000-es szabványsorozatra, azaz a minőségirányítási rendszerekre kötelező érvényű. Ha azonban más területre vonatkozóan vizsgáljuk a fogalom értelmezését, akkor az alkalmazás területétől és a területre megkövetelt céloktól függően más-más meghatározást figyelhetünk meg. A második nehézség az volt, hogy a minőség szakterületét magyarul egyszerűen nem lehet nevén nevezni, azaz minőségnek. Erre használták korábban a minőségügy kifejezést, ezt az 1990-es évek elején sokan kifogásolták esetleges bürokratikus rejtett jelentése miatt, mások úgy vélték, hogy ez a magyar nyelvben meggyökeresedett megnevezés és a fogalmat kiválóan tükrözi. Az utóbbi évek gyakorlatában az ellenzők hallgatólagosan a minőségirányítás kifejezést vezették be. Úgy vélem, hogy kompromisszumos megoldásként használhatjuk a minőségügy kifejezést az egész szakterületre, amely két részből tevődik össze: az egyik a társadalom értékei (kultúra és erkölcs) által meghatározott és a jogilag (törvények, rendeletek, jogi szabályozások által) szabályozott terület, a másik a társadalmi értékeket tükröző, de jogilag nem szabályozott terület (a szervezeti és vezetési tevékenységek, folyamatok). Ez utóbbit célszerű minőségirányításnak nevezni, illetve tudomásul véve a TQM szakemberek véleményét minőségmenedzsmentnek hívni. Ez utóbbit az indokolja, hogy a menedzsment kifejezés a magyar nyelv szerves részévé vált és jobban kifejezi a tevékenység lényegét, mint az irányítás. Két észrevételt kell tenni: az irányítás szót kell használni mindig az MSZ ISO szabványokban; vigyázni kell arra, hogy a menedzsment szó nem csak tevékenységet jelent, hanem a vezetőséget alkotó személyekre is vonatkozik, ezért mindig meg kell mondani, hogy mire gondolunk. A tanulmány felépítése három részre tagozódik: A minőségmenedzsment ismeretanyagának javasolt rendszerezése, szervezet minőségmenedzsmentje; Minőségmenedzsment rendszerek, projektek minőségmenedzsmentje és folyamatmenedzsment; A folyamatos fejlesztés problémamegoldó modelljeinek, módszereinek és eszközeinek összefoglalása és javaslat az ismeretanyag minőségügyi rendszermenedzser képzésbe való beépítésére.

7 2. A minőségmenedzsment ismeretanyagának javasolt rendszerezése A minőség területének jövőbeli várható változásairól Molnár Pál közleménye (Molnár, 2009,[1]) ad áttekintést. Az Amerikai Minőségügyi Szervezet (ASQ) legutóbbi tanulmánya, amelynek elkészítésében az EOQ MNB elnöke is részt vett, a fejlődési irányokat vetíti előre. A következő évek társadalmi hatásait a minőség szempontjából 7 tényező fogja befolyásolni a tanulmány szerint: a globalizáció,a társadalmi felelősségvállalás, a minőség fogalmának új dimenziói, a népesség elöregedése, az egészségügy,a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés, a modern technológia és az innováció. A tanulmány azt a forgatókönyvet tartja valószínűnek, hogy az ENSZ és a regionális szervezetek előbb-utóbb nagyobb hangsúlyt fognak fektetni a minőségközpontú kormányzás alapelveire azáltal, hogy globális minőségmenedzsment programot vagy legalább irányelveket dolgoznak ki a tagállamok nemzeti kormányai részére. Ennek figyelembevételével kell vizsgálnunk a továbbiakban a rendszerezés alapelveit. A rendszerezés alapjául célszerű a menedzsmentszemlélet nézőpontjából kiindulni. A menedzsment egyszerűsített meghatározását a következőképpen fogalmazzuk meg: az a tevékenység, amelyet egy vagy több személy végez a szervezet munkatársai tevékenységének összehangolására adott célok elérésére és megvalósítására. A menedzsment kiterjed az adott cél elérésére irányuló tevékenységek tervezésére, szervezésére, az alkalmazottak irányítására és vezetésére, a szervezet folyamatainak szabályozására, valamint az erőforrások (emberi-, pénzügyi-, technológiai- és természetes erőforrások) felhasználására és kezelésére. Ha a célkitűzést az adott terület minőségének elérésében jelöljük meg, akkor a minőségmenedzsment egyszerűsített meghatározását Magyar Minőség XIX. évfolyam 11. szám november kapjuk. A szervezet vezetőségének, a minőségmenedzsment területeinek meghatározása előtt, mindenképpen meg kell adnia a szervezet értékeit, azaz azokat a jellemzőket, amelyek szervezetük tevékenységének alapvető tulajdonságait írják le. Ezek közül ki kell emelni a külső társadalmi- gazdasági környezetből származó általános erkölcsi értékeket és kultúrát, amelyet a szervezetnek figyelembe kell vennie (Conti T., 2009,[2]). Erkölcs nélkül nincs minőség állapította meg Veress Gábor (Veress, 2009,[3]). A szervezeti értékekre ad példát Aubrey Ch., (Aubrey,2009,[4]) előadása, aki az Anderson gyógyszeripari termékeket forgalmazó vállalatra a következőképpen foglalta össze: vezetés tények és mennyiségi mutatók alapján; a munkatársak felhatalmazása; team-munka; tiszteletadás a kollégáknak és erkölcsös magatartás; fejlesztés és innováció; tanácsadás és oktatás; a vevői követelmények túlteljesítése. A minőségmenedzsment alapvető vezetési filozófiáját és annak alkalmazási területeit az 1. ábra szemlélteti. A szervezetnek ugyanis az értékek ismeretében meg kell határoznia jövőképét (távlati céljait), küldetését (középtávú és közeli céljait), ezek megvalósításához szükséges stratégiáját, valamint ezek alapján szervezeti (üzleti) politikáját. Ha a célok között szerepel a minőség is, akkor törekednie kell a minőségpolitikának a szervezet üzletpolitikáján részeként való megfogalmazására. Ennek megfelelően kell kialakítania általános vezetési filozófiáját. Erre legalkalmasabbnak a TQM (Teljes Körű Minőségmenedzsment) kínálkozik. A TQM vezetési filozófiát a következőképpen határozzuk meg: A szervezet olyan irányítási koncepciója, amelynek középpontjában a minőség áll, és amely összes tagjának részvételén alapszik és azt szolgálja, hogy hosszú távon sikerrel nyerje el a vevő elégedettségét és hasznára legyen a szervezet összes tagjának és a társadalomnak. Ebből a meghatá- 7/62 oldal

8 8/62 oldal rozásból is kitűnik, hogy a vevőt helyezi ez a modell középpontba (külső és belső vevőt egyaránt). Azonban a vevők fogalmát tágabb értelemben használva az összes érdekelt fél igényeinek kiegyensúlyozott kielégítésére is szolgál, azaz a szervezet által elért sikerek eredményeiben együttesen osztoznak a vevőkön túlmenően a tulajdonosok, a részvényesek, az alkalmazottak, a beszállítók, az üzleti partnerek és a társadalom egyaránt. 1. ábra A minőség szakterületének menedzsment szemléletű rendszere A TQM egyúttal a szervezet minden tevékenységére, folyamatára és részlegére is kiterjed, így szükségessé teszi az összes munkatárs bevonását is a szervezet TQM filozófia szerinti munkájának bevonásába. A minőség a TQM filozófiájában az összes szervezeti érték és ebből adódó célkitűzések elérését jelenti, így a szervezet sikerességét is. A korszerű TQM felfogás szerint a szervezet sikerességét nemcsak a minőség befolyásolja, hanem számos más tényező (piaci siker, pénzügyi siker, környezetvédelmi siker, információmenedzsment siker,stb.) is. Napjainkban ezért több szakember (Anttila, 2008,[5];(Varga, 2008,[6]) már nem a minőségmenedzsmentről, hanem a menedzsment minőségéről beszél. Ennek alappillérjeit, eszközeit és elveit Topár József előadásjegyzete alapján foglaljuk össze a 2. ábrán (Topár, 2005[7]). 2. ábra A TQM elvei és eszközei Az alappillérek: a vevő központi szerepe, a vezetőség részvétele és a felhatalmazás, valamint a folyamatok folyamatos fejlesztése. legyen a termék gyorsan megvehető, legyen a termék jobb minőségű és legyen olcsó; a minőségjellemzők közül a következő nyolc kategória játszik fontos szerepet: teljesítmény (autó sebessége), különleges tulajdonságok (alapvető funkciók kiegészítése, például a repülőgépen felszolgált ételek és italok mennyisége és minősége), megbízhatóság (időtől függő képesség, például hiba-

9 mentesség), tartósság (a termék üzemidejének vagy élettartamának mérőszáma, amely a megbízhatóság egyik alkotórésze), megfelelés, azaz annak mértéke, hogy a termék tervezett jellemzői mennyire felelnek meg az igényeknek, illetve a célkitűzéseknek, szervizelhetőség (karbantarthatóság, javíthatóság), esztétika (íz, illat, szín stb.), a minőség észlelése (a termék gyártójának hírneve a döntő); a szolgáltatások minőségének öt kategóriáját különböztetik meg: megbízhatóság, bizalom, kézzel fogható tényezők, együttérzés a vevővel, alkalmazkodóképesség. A vevők megértését szolgáló mechanizmusok. Ennek három szintje különböztethető meg [7]: 1. szint: alacsony szintet jelent, amely közvetlenül beérkezett panaszok intézéséből áll. 2. szint: a megértés szintje, amely kiterjed az ügyfélszolgálati információs pultra, a hálózatok forgalmi adatainak elemzésére. 3. szint: magas szint, amely személyes beszélgetéseket, megtervezett felméréseket, a vevők teljes megértését jelenti. A vezetőség részvétele a legfontosabb mozgatóereje a TQM modell megvalósításának. Ez megnyilvánul a minőségpolitika megvalósításától kezdve a minőségtervezésen és a szervezet erőforrásainak biztosításán keresztül a szervezet eredményeinek elemzéséig és értékeléséig. Hatáskörök átruházása A hatáskörök átruházásának fejlesztése egyrészt a szervezet alkalmazottainak hatáskörét bővíti, másrészt tevékenyen bevonja a szervezet összes alkalmazottját a TQM megvalósításába. Például egy légitársaság külföldi képviselője szabadon dönthet arról, hogy egy repülőgépről túljelentkezés miatt lemaradt, de OK jeggyel rendelkező utasait milyen kedvezményekben részesítheti, A nagyobb hatáskör kiépítése [7] szerint három területen történik: teljesítőképesség, igazodás és bizalom. A folyamatokkal és azok folyamatos fejlesztésével a közlemény későbbi részében részletesen foglalkozunk. A TQM jellemzőit a következőkben foglalhatjuk össze: - a TQM célja: a vevői elégedettség elnyerése folyamatos fejlesztéssel - TQM mozgató ereje: a vezetőség részvétele és elkötelezettsége; - a TQM szemléletmódja: folyamatszemlélet; - a TQM megvalósítási eszköze: team-munka. A TQM szemlélet megvalósítása a szervezet területén a különböző kiválósági modellek kritériumrendszerei alapján, a minőségmenedzsment rendszerekre vonatkozóan a nemzetközi szabványok (például ISO 9001), követelményei szerint, a projektek területén pedig a projektek minőségmenedzsmentjének keretében történik. Mindegyik területen a folyamatmenedzsment az alapja a gyakorlati alkalmazásnak. Ez látható az 2. ábra szerinti rendszerezés felső részében, az ábra alsó része pedig a folyamatos fejlesztés megvalósításának módszertanait, módszereit és eszközeit szemlélteti. Ez a rendszerezés szubjektív szempontokat tükröz, ezért vitaindítónak tekintendő. Mindenesetre a gyakorlatban számos képzés keretében ezt láttam megvalósultnak. Külön figyelmet kell fordítani a külső gazdasági környezet megváltozására és annak a modellre gyakorolt hatá- 9/62 oldal

10 sára. Napjainkban a globális gazdasági válság az állandó célok között szereplő folyamatos technológiai fejlesztés súlyponti kérdéseire irányította a figyelmet, ennek során nagyobb figyelmet kell fordítani a termékek megbízhatóságára, mivel a termékek elavulási ideje a kereslet csökkenése miatt várhatóan növekedni fog. 3. Szervezet minőségmenedzsmentje A szervezet minőségmenedzsmentjének esetében először a minőség fogalmát kell megvilágítani. A szervezet minőségének meghatározása a szervezeti kultúra alapján a következő: annak mértéke, hogy a szervezet értékeit tükröző kultúra milyen mértékben felel meg a szervezet sikeres működését meghatározó céloknak. A szervezeti kultúra értékelése egyben lehetőséget nyújt arra is, hogy a szervezet fejlesztendő területeit is meghatározzák. A [4] közlemény olyan felmérés eredményeit ismerteti, amelyet a vállalat vezetősége végzett az alkalmazottak körében a szervezeti értékekkel való elégedettség megítélésére, ennek alapján fejlesztik a szervezet tevékenységét. 3. ábra A kiválósági modellek osztályozása Magyar Minőség XIX. évfolyam 11. szám november A szervezeti értékeket egyrészt az adottságok, másrészt az elért eredmények jellemzik. Ezeket átfogóan a jól ismert kiválósági modellekkel értékelik. A modellek osztályozását a 3. ábra szemlélteti. Az első történelmi modell az amerikai Malcolm-Baldridge minőségdíj kritériumrendszerét tartalmazta. Ennek tapasztalatai alapján alakította ki az Európai Minőségmenedzsment Alapítvány (European Foundation for Quality Management) az EFQM modellt. Ennek alapján készült el a Magyar Minőség Díj modellje. A Közös (Általános) Értékelési Keretmodellt (CAF= Common Assessment Framework) a közigazgatási szervezetek értékelésére alakították ki. Számos szerző tovább fejlesztette az üzleti kiválósági modellt modellek esetében Pintér J. (Pintér,2007,[8]) a Malcolm Baldridge Díj és az EFQM modell önértékelésének tapasztalatait foglalja össze, Mikó Gy.-Szegedi E.(Mikó- Szegedi,2005,[9]) az EFQM és a CAF modellek önértékelése során szerzett kedvező és kedvezőtlen tapasztalatokat ismerteti. Az egyéb kiválósági modellek között kell megemlíteni Osada, H. modelljét (Osada,2005,[10]), amely hármas tagozódású (hajtóerők, adottságok és teljesítmény) és szerepelteti a környezetvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos kritériumokat is. Figyelemre méltó Kanji,G.K. modellje is (Kanji,2009,[11]), amely nem kizárólag az üzleti kiválóság kritériumait határozza meg, hanem a teljesítménymutató-rendszert is meghatározza (4. ábra). Harrington, H.J. modellje (Harrington,2005,[12]) a szervezeti kiválóság öt alappillérjét a projektmenedzsmentben, a folyamatmenedzsmentben, a tudásmenedzsmentben, a változásmenedzsmentben és az erőforrásmenedzsmentben jelöli meg. 10/62 oldal

11 4. ábra GEMS Strukturális Diagram (Kanji) GEMS=Globális Kiválósági Mérési Rendszerek 4. Minőségmenedzsment (Minőségirányítási) rendszerek A menedzsment második fontos területe a minőségmenedzsment (az ISO szabványok esetében minőségirányítási) rendszer. Ebben az esetben a szervezet minőségmenedzsment rendszerére kell a minőség fogalmát definiálni. Ebben az esetben lehet alkalmazni az ISO 9000:2005 minőség meghatározását, amely szerint a minőség annak mértéke, hogy a saját jellemzők valamely csoportja mennyire felel meg a követelményeknek. Ennek megfelelően a minőségmenedzsment (minőségirányítási)rendszer minőségét egyszerűen az határozza meg, hogy a rendszer milyen mértékben teljesíti egy a- dott nemzetközi szabvány követelményeit. Hangsúlyozni Magyar Minőség XIX. évfolyam 11. szám november kell, hogy amíg a szervezet minőségmenedzsmentje esetében a szervezet összes területét menedzseli ez a tevékenység, addig a rendszer minőségmenedzsmentje (minőségirányítása) a szervezetnek a vezetésére és szabályozására irányul a minőség szempontjából. Ez a tevékenység tehát kizárólag a minőséggel összefüggő folyamatokra vonatkozik, így például a pénzügyi folyamatokra nem. Ennek megfelelően a kiválósági modelleknél sokkal szűkebb területre terjed ki. Az ISO 9001/2008 szerinti minőségirányítási (minőségmenedzsment) rendszer például nem tartalmaz olyan követelményeket, amelyek az érdekelt felek mindegyikének az igényeire vonatkozik (az alkalmazottaknak és a társadalomnak igényeit nem vesz figyelembe) és így az elégedettséget is csak a vevők esetében méri. Az EFQMmodell és az ISO 9000 szabványsorozat együttes alkalmazása elősegítheti a vezetés sikerességét (Mikó György, 2003,[13]). Az ISO 9001 előírja a vevői igényeknek megfelelő követelmények teljesítésén túlmenően a jogszabályi követelmények teljesülését is. Ez már az egész minőségügy területére terjed ki, ezért a képzések során külön figyelmet kell fordítani olyan kérdésekre, mint a minőségre vonatkozó törvények rendeletek megismertetése, a termékfelelősség, a szavatosság és a fogyasztóvédelem legfontosabb jellemzőinek összefoglalása. Az ISO 9001 szerinti rendszer ugyan előirányozza a TQM legfontosabb 8 alapelvének alkalmazását (vevőközpontúság, vezetőség részvétele és elkötelezettsége, a munkatársak bevonása, rendszerszemlélet, folyamatszemlélet, folyamatos fejlesztés elve, döntés a tények a- lapján, kölcsönösen előnyös partnerkapcsolatok), azonban ezek közül hangsúlyozottan csak a rendszerszemlélet és a folyamatszemlélet valósul meg. Ez utóbbi szükségessé teszi a folyamatok csoportosítását (főfolyama- 11/62 oldal

12 12/62 oldal tok, támogató folyamatok, menedzsment folyamatok) és ennek alapján a szervezet folyamattérképének elkészítését. A folyamatok összekötő csatlakozási pontjait meghatározva létrehozhatók a rendszer folyamathálózatai, amelyek az ISO 9001 rendszerének belső logikáját tükrözik (Balogh Albert, 2000,[14]). Az ISO 9001:2008 szerinti rendszer felépítése ugyan követi a folyamatos fejlesztés PDCA elvét, azonban a szabványban a folyamatos fejlesztést csak egy rövid utalás említi meg. A PDCA folyamatos fejlesztés gyakorlati megvalósítását termék, folyamat és rendszer szinten az 5. ábra mutatja be. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ISO összes menedzsmentre (irányításra) vonatkozó szabványa követi a PDCA elvet. Ez annak tudható be, hogy bármely más jellegű menedzsment tevékenységet úgy határoznak meg az ISO szabványok, hogy tevékenységek összessége a szervezet vezetésére és szabályozására a. szempontjából. A kipontozott helyre beírható minőség, környezetvédelem, munkahelyi e- gészségügy és biztonság, információ biztonság, kockázatkezelés. Ez két megállapításra vezethet: a minőségirányítás (minőségmenedzsment) szabványt az ISO általános menedzsment szabványnak szánta; ezeket a szabványokat és az azokat követő rendszereket célszerű összehangolni és integrálni. A 6. ábra bemutatja, hogy az ISO 9001 egyrészt összehangolható az ISO más rendszer szabványaival, másrészt egyes iparági szabványokkal is. A 7. ábra az egyes rendszerek nem szabványalapú integrálását mutatja be, amelyben már a pénzügyi menedzsment rendszer is szerepel. Az ISO 9001 szabvány csak a követelményeket tartalmazza, számos más szabvány szükséges alkalmazásához, így a 8. ábrán szereplő szabványok közül az auditszabvány és a megfelelőség-értékelés szabványai (9. ábra) emelendő ki, az utóbbi testületeit és rendszerét Földesi Tamás foglalja össze (Földesi, 2007,[15]). A követelmények mellett a rendszer működésének fejlesztéséhez szolgáló útmutatót az ISO 9004:2000 szabvány közli. Külön kell foglalkozni a szolgáltatások minőségszabályozásával és minőségmenedzsment rendszereivel, az elméleti kérdéseket tárgyalja Földesi Tamás (Földesi, 2000,[16]) és Veress Gábor (Veress, 2008,[17]), a gyakorlati területeket tárja fel Veress Gáborné és Veress Gábor (Veress & Veress, 2005,[18]) különös tekintettel a rendőrségi vonatkozásokra. 5. ábra PDCA elve az ISO 9001-ben

13 13/62 oldal 6. ábra Menedzsment rendszerek integrálása 7. ábra Szervezeti integrálás (nem szabványok alapján)

14 14/62 oldal 8. ábra Az ISO 9000 szabványsorozat és a kapcsolódó szabványok 9. ábra Megfelelőség-értékelés (Földesi Tamás ábrája, MM 2007/ oldal)

15 A menedzsment rendszerek alkalmazásával foglalkozott Rózsa András és Tóth Péter a Herendi Porcelánmanufaktúrában szerzett tapasztalatok felhasználásával számos tanulmányban (Rózsa-Tóth, 2001,[19] [21]), (Rózsa, 2001,[22]) 5. Projektek minőségmenedzsmentje A projektek területe jellegénél fogva külön igényli egyrészt a projektek minőségének, másrészt a projektek minőségmenedzsmentjének pontosabb megfogalmazását. A projekt olyan egyszeri és megismételhetetlen folyamat, amelynek pontosan definiált célja és elvárt eredménye van, emberi és anyagi erőforrásokra támaszkodik, időben korlátozott költségvetéssel és saját szervezeti felépítéssel rendelkezik. A korlátozó időtényezők és költségerőforrásokon túlmenően szükséges a projekt hatóterületének és minőségének meghatározása Magyar Minőség XIX. évfolyam 11. szám november A projektmenedzsment az erőforrások szervezésével és azok irányításával foglalkozó szakterület, melynek célja, hogy az erőforrások által végzett munka eredményeként egy adott idő- és költségkereten belül sikeresen teljesüljenek a projekt céljai. A projekt időszaki vállalkozás, melynek célja, hogy egyedi terméket vagy szolgáltatást hozzon létre. "Időszaki" abban az értelemben, hogy a projektnek van kezdete és vége (nem összetévesztendő az átfutási idővel). "Egyedi" abban az értelemben, hogy a termék vagy szolgáltatás a projekt végén valamilyen módon eltér a jelenlegitől. Az egyediség azt is jelenti, hogy a projekt alapjaiban különbözik a folyamatoktól és az üzemeltetéstől, amelyek állandóak vagy csaknem állandóak abban az értelemben, hogy gyakorlatilag azonos terméket vagy szolgáltatást eredményeznek, akármikor és akárhányszor is hajtják ezeket végre. A projektmenedzsment első kihívása, hogy az eredményt adott, előre meghatározott korlátok figyelembevételével kell elérnie. A második, még komolyabb kihívás, hogy a projekt az előre definiált célok eléréséhez a szükséges eszközöket optimálisan és integrált módon használja fel. A projekt tehát az előre definiált célok elérése érdekében tett ésszerűen megválasztott, erőforrás (idő, pénzt, emberek, anyagok, energia, hely) felhasználással járó tevékenységek sorozata. A projektek minőségének meghatározásával és minőségmenedzsmentjével Szabó Gábor Csaba és szerzőtársai foglalkoznak részletesen (Szabó, 2008,[23]). A következőkben a tanulmány fontosabb megállapításait részletezzük. A projektek minőségmenedzsmentjén a tanulmány a projektek minőségközpontú, minőségtudatos menedzsmentjét érti, amelynek során a felső menedzsment meghatározza a projekt jövőképét, küldetését, minőségcéljait, minőségpolitikáját és biztosítja a projekt megvalósításának feltételeit. A minőségmenedzsment további feladatait a projektmenedzser végzi el. A feladatok megosztását és jellegüket három generáció esetében vizsgálja: - termékközpontú projektek, amelyekben döntően a minőség ellenőrzési jellegű tevékenységek jelentősek, ekkor a minőségmenedzsment feladatainak megosztása a felső minőségmenedzserek, a projektmenedzser és a minőségszakértő között 10-20%; 40-60%; 30-50%; - folyamatközpontú projektek, amelyekben döntően a minőségszabályozási jellegű tevékenységek jelentősek, ekkor a minőségmenedzsment feladatainak megosztása a felső minőségmenedzserek, a pro- 15/62 oldal

16 16/62 oldal jektmenedzser és a minőségszakértő között 20-30%; 40-70%; 20-40%; - menedzsmentközpontú projektek, amelyekben döntően a minőségmenedzsment jellegű tevékenységek jelentősek, ekkor a minőségmenedzsment feladatainak megosztása a felső minőségmenedzserek, a projektmenedzser és a minőségszakértő között 40-50%; 40-50%; 5-10%. A projektek minőségével kapcsolatban [23] hosszas elemzést ad egy korábbi (ISO 8402 szerinti) meghatározása alapján. Ennek megfelelően a minőség az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek hatással vannak arra a képességére, hogy meghatározott és elvárt igényeket elégítsen ki. Ez sok gondot okozhat, mert nem világos, hogy projekt esetében az egység csak a végtermékre vagy annak előállítási folyamatára is vonatkozik. Célszerű a kettőt egységesen értékelni. Másrészt a követelményeket ki kell egészíteni az időre és a költségre vonatkozó követelményekkel is. Ekkor az idő-költség-minőség háromszögének értékelését és követelményeit a projekt első két szakaszában (a meghatározási és tervezési szakaszban) kell megadni és összehangolni a vevő többi követelményével. A projekt megvalósításának további részében ezt a minőségszemléletet folyamatszemlélettel kell felváltani s a vevői elvárásokat csak minőség ellenőrzési szempontból kell értékelni. A projektek minőségének mérésére rendszerint csak a vevői elégedettség értékelését alkalmazzák, a projekt más, mennyiségileg értékelhető jellemzőire a tűréshatárokat és azok alapján a jellemzők minősítését kevésbé gyakran alkalmazzák. A szerzők a vevő fogalmának meghatározásával is foglalkoztak. Például egy iskola építésének projektjénél a vevő a megrendelő (önkormányzat), végfelhasználó az iskola tanárai és a tanulók. Belső projekt esetében a vállalati szervezet a külső vevő (megrendelő) megrendelő és a projekt-team tagjai a belső vevők, akik egy más eredményeit hasznosítják, mint terméket munkájuk során. Összefoglalva a projekt minőségének annak mértékét nevezhetjük, hogy a projekt saját jellemzőinek valamely csoportja mennyire teljesíti a külső és belső vevők minőségre vonatkozó követelményeit. A projektek minőségmenedzsmentjére példaként szolgál Mikó György előadása a változáskezelés két módszeréről a projektmenedzselésről és a BPR-ról (Mikó, 2008,[24]). 6. Folyamatmenedzsment A szervezeti minőségmenedzsment kiválósági modelljeiben a folyamatok értékelésére vonatkozik az adottságok közül a legmagasabb pontszám (140 pont), a minőségmenedzsment (minőségirányítási) rendszerek felépítése és működtetése a folyamatszemléleten alapszik, a projektek maguk is folyamatoknak tekinthetők, ezért a folyamatmenedzsment a menedzsmentszemléletnek alapjaként tekinthető. A folyamat olyan tevékenységsorozat, amely a bemeneteket kimenetekké alakítja át. A folyamatmenedzsment azoknak a tevékenységeknek összessége, amelyek a folyamat tervezésére, szabályozására és fejlesztésére irányulnak. A folyamat tervezése a célok meghatározására és azok eléréshez szükséges módszerek és eszközök megadására összpontosít. A folyamatok szabályozása arra irányul, hogy a folyamatra vonatkozó követelmények teljesüljenek. A folyamatok fejlesztése a folyamatok eredményességének és hatékonyságának növelésére szolgál.

17 17/62 oldal A legegyszerűbb megoldás a folyamat leírására az, hogy folyamatábra segítségével meghatározzuk a folyamat szállítóját, bemenetét, a folyamat területét és működését, kimenetét és vevőjét. A 10. ábra részletesen leírja a fenti jellemzőket, de azt kiegészíti a szabályozókkal (jogszabályok, szabványok, műszaki előírások) és az erőforrásokkal (emberi, fizikai, mechanikai és informatikai erőforrások), ezt angol mozaikszóval ICOR-nak nevezzük. Természetesen szükséges megadni ezen túlmenően a folyamat megnevezését, célját, területét, szereplőit, célul kitűzött mérőszámait és folyamatköltségeit is. 10. ábra A folyamat leírása (IGOR)

18 18/62 oldal A folyamat legfontosabb szereplői a következők: Folyamat szponzora (felső vezető), aki meghatározza a folyamat céljait és biztosítja az erőforrásokat; Folyamat gazdája, aki felelős a folyamatért, de a folyamaton kívül van; Folyamat menedzsere, aki irányítja a folyamatot; Folyamat dolgozója, aki a napi munkát végzi. A folyamat mérőszámai általában a következők lehetnek: Minőség mérőszámai (minőségfokozat, kihozatal, hibaarány, stb.); Mennyiségi mérőszámok (súly, darabszám, szállítási idő, stb.); Pénzügyi mérőszámok (gyártási költség, egységre eső előállítási költség, ár, stb.) ; Eredményesség=100 x (elért eredmény/tervezett eredmény) % Hatékonyság=100 x (elért eredmény/felhasznált erőforrások) % Termelékenység=Kimenet/Bemenet; Várható termelékenység= Várható kimenet/várható felhasznált erőforrások, Példák a várható termelékenységre: tonnaszám/munkaórák száma; számítógép kimenete (teljesítménye)/operátor napok száma. A folyamatköltségek elemzésének legegyszerűbb modellje az, hogy meghatározzuk a nem-megfelelőségek költségét (cost of nonconformity, CONC) és a folyamatnak azt a költségét, amely biztosítja a megfelelő termék előállítását (szolgáltatás teljesítését) (cost of conformity, COC), ennek a két tényezőnek az összege adja a folyamat minőségköltségét (cost of quality, COQ) Képletben: COQ=CONC+COC COC= a folyamat költsége, hogy követelményeknek megfelelő terméket/szolgáltatást nyújtson a leghatékonyabban (cost of conformity) CONC= a meghibásodás költsége olyan folyamat esetén, amely úgy működik, hogy nem felel meg a követelményeknek vagy ingadozása nagy (cost of non-conformity) COQ= a minőségköltség (cost of quality). A folyamatok osztályozásának [7] szerint a következő lehetséges változatai vannak: Főfolyamatok Vezetési folyamatok Támogató folyamatok Kulcs(fontosságú) folyamatok Kiegészítő folyamatok A folyamatmenedzsment három alapvető tevékenysége a tervezés, szabályozás és fejlesztés A folyamattervezés jellemzői a következők: Termék(Szolgáltatás) jellemzőkből és azok követelményeiből indul ki Meghatározza a folyamat jellemzőit és azok kapcsolatát a termékjellemzőkkel (szolgáltatásjellemzőkkel) és azok követelményeivel Megadja a folyamatjellemzőkre vonatkozó követelményeket (célokat) Megadja a célok elérésének módszereit és eszközeit A folyamatszabályozás területén megkülönböztetjük a műszaki-szervezési szabályozást és a statisztikai folyamatszabályozást. Ez utóbbival a statisztikai eszközök fejezetében foglalkozunk. A műszaki szabályozás az ellenőrzésre és a hibák visszacsatolására, majd helyesbítésére terjed ki.

19 19/62 oldal A folyamatfejlesztés a folyamatmenedzsment legfontosabb része. A folyamatfejlesztés hat lépését különbözteti meg [7]: 1. A probléma azonosítása 2. A folyamat azonosítása 3. A teljesítmény mérése három szinten (folyamat, termék és végeredmény szintjén) 4. Okok és okozatok megértése 5. Javaslatok,megoldások kidolgozása és bevezetése 6. Megoldások bevezetése, gyakorlati alkalmazása és értékelése 7. Folyamatos fejlesztés 7.1. A folyamatos fejlesztés modelljei A folyamatos fejlesztésnek több modellje van. A legismertebb a Shewhart kerék, amely a jól ismert PDCA elvet (tervezés-cselekvés-ellenőrzés-intézkedés (bevezetés vagy fejlesztés)) írja le egy probléma megoldására. Ennek általánosított változata fűződik Deming nevéhez (Deming, PDSA kerék Ez abban különbözik az előzőtől, hogy ellenőrzés helyett a vizsgálat fogalmát vezeti be. Ennek megfelelően a tervezés a rendszer meghatározására, a jelenlegi helyzet értékelésére és az okok elemzésére terjed ki, a cselekvés a fejlesztés kipróbálását, a vizsgálat az ellenőrzésen túlmenően az eredmények értékelését jelenti, az intézkedés a fejlesztések standardizálását és új fejlesztési terv kidolgozását tartalmazza. A 11. ábra az úgy nevezett SDSA kereket mutatja be. Ennek első lépése a tervezés helyett a standardizálás, amely a rendszer meghatározásán kívül kiterjed a folyamat dokumentálására és a mérőrendszer tervezésére, a cselekvés a fejlesztett munkatevékenység előírás szerinti elvégzését jelenti, a vizsgálat az adatok gyűjtését és elemzését tartalmazza, az intézkedés a rendszer stabilizálására és az új fejlesztési terv kidolgozására vonatkozik. A 12. ábra a fejlesztési modell kiválasztásának folyamatára vonatkozik. Ha a folyamat stabil, akkor a PDSA modell alkalmazása célszerű; ha nem stabil, akkor az SDSA modellt célszerű felhasználni; ha a fejlesztendő terület folyamata nem működik vagy adatok gyűjtése nem lehetséges, akkor benchmarkingot kell használni. 11. ábra SDSA= Standardizate Do Study Act

20 20/62 oldal 12. ábra Fejlesztési modell kiválasztási folyamata

A minőségmenedzsment oktatási ismeretanyagának rendszerezése II. rész

A minőségmenedzsment oktatási ismeretanyagának rendszerezése II. rész balogh2-es_1_layout 1 2010.04.07. 15:24 Page 1 DR. BALOGH ALBERT az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának alelnöke A minőségmenedzsment oktatási ismeretanyagának rendszerezése II.

Részletesebben

A minőségmenedzsment oktatási ismeretanyagának rendszerezése I. rész

A minőségmenedzsment oktatási ismeretanyagának rendszerezése I. rész mm ujsag351_vegleges_layout 1 2010.02.23. 5:57 Page 18 DR. BALOGH ALBERT az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának alelnöke A minőségmenedzsment oktatási ismeretanyagának rendszerezése

Részletesebben

Tartalom és mutatók 1/1

Tartalom és mutatók 1/1 Tartalom és mutatók 1/1 1/1 Tartalom 1 Tartalom és mutatók 1/1 Tartalom 1/2 Szerzôk 1/3 Ellenôrzô lap 2013. február 2 A vállalati stratégia, rendszer és folyamat minôségtudatos fejlesztése 2/1 Tartalom

Részletesebben

A Mikulás is benchmarkol - 8. konferencia 2014 december 4. Dr. Topár József Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)

A Mikulás is benchmarkol - 8. konferencia 2014 december 4. Dr. Topár József Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) A Mikulás is benchmarkol - 8. konferencia 2014 december 4. Dr. Topár József Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 1 Növekvő bevétel Továbbfejlesztett megoldások Elégedett vevők Magasabb

Részletesebben

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőség fogalma (ISO 9000:2000 szabvány szerint): A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket". 1. Fogalom

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Főbb szolgáltatásaink

Főbb szolgáltatásaink Cégbemutató 2007. Főbb szolgáltatásaink Stratégiai tanácsadás Folyamatmenedzsment tanácsadás (BPM, BPR) Lean Menedzsment és KAIZEN tanácsadás TQM rendszerek kialakítása, EFQM modell Minőségmenedzsment

Részletesebben

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft

Részletesebben

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör,

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, amely kiterjed valamennyi munkatársra, a gazdasági szerep,

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

XIX IX. évfolyam ELEKTRONIKUS KIADVÁNY A KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT

XIX IX. évfolyam ELEKTRONIKUS KIADVÁNY A KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT A KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT KKENTÉSÉÉRT ELEKTRONIKUS KIADVÁNY A folyamatteljesítmény és a folyamatképesség statisztikai mutatói. rész Dr. Balogh Albert Szervezeti Kiválóság Magyarországon 009.. rész Bodor

Részletesebben

ÉMI-TÜV SÜD Kft. Kockázatok és dilemmák az új ISO EN 9001:2015 szabvány szellemében

ÉMI-TÜV SÜD Kft. Kockázatok és dilemmák az új ISO EN 9001:2015 szabvány szellemében ÉMI-TÜV SÜD Kft. Kockázatok és dilemmák az új ISO EN 9001:2015 szabvány szellemében XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Előadó: Bolya Árpád ISO FORUM előadás, 2015.09.17. ÉMI-TÜV SÜD SÜD 2015.05.14.

Részletesebben

Minőségirányítás. Teljes körű Minőségirányítási Rendszer TQM (Total Quality Management) 2010.11.17.

Minőségirányítás. Teljes körű Minőségirányítási Rendszer TQM (Total Quality Management) 2010.11.17. Minőségirányítás Teljes körű Minőségirányítási Rendszer TQM (Total Quality Management) 2010.11.17. Minőségszemlélet Gyártási (műszaki) szempontú szemlélet cél: profit maximalizálás alkalmazottak anyagi

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A MINŐSÉGDÍJAK SZERVEZETFEJLESZTŐ HATÁSA

A MINŐSÉGDÍJAK SZERVEZETFEJLESZTŐ HATÁSA ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA A MINŐSÉGDÍJAK SZERVEZETFEJLESZTŐ HATÁSA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. Rózsa András ISO 9000 FÓRUM, elnök 1 ISO 9000 FÓRUM FILOZÓFIÁNK, TEVÉKENYSÉGEINK

Részletesebben

Egy lehetséges tartalomjegyzék TÜV 100

Egy lehetséges tartalomjegyzék TÜV 100 A TÜV 100 egy olyan fogalomgyûjtemény, amely a minõséget oktató felsõoktatási intézmények számára a TÜV Rheinland Akadémia által meghirdetett "Minõségügyi rendszerreferens" és "Minõségügyi rendszerfejlesztõ"

Részletesebben

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Minőségmenedzsment Bedzsula Bálint BME MVT bedzsula@mvt.bme.hu 2013.04.03. Bedzsula Bálint 1 Témakörök 4 előadás Minőség fogalma, minőségrendszerek fejlődése Szektor

Részletesebben

Információbiztonság irányítása

Információbiztonság irányítása Információbiztonság irányítása Felső vezetői felelősség MKT szakosztályi előadás 2013.02.22 BGF Horváth Gergely Krisztián, CISA CISM gerhorvath@gmail.com Találós kérdés! Miért van fék az autókon? Biztonság

Részletesebben

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4.

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4. 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4. Móricz Pál ügyvezető igazgató Szenzor Gazdaságmérnöki Kft. változások célja Előadás tartalma megváltozott fogalmak, filozófia mit jelentenek

Részletesebben

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője 1 Az előadás témái Emlékeztetőül: összefoglaló a változásokról Alkalmazási

Részletesebben

AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE. XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia 2015. Szeptember 17.

AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE. XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia 2015. Szeptember 17. AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE 2015. Szeptember 17. SGS BEMUTATÁSA Alapítás: 1878 Központ: Genf, Svájc Tevékenység: Ellenőrzés, vizsgálat és tanúsítás Szervezet: 80.000

Részletesebben

Integrált irányítási rendszerek tanúsítási tapasztalatai

Integrált irányítási rendszerek tanúsítási tapasztalatai XXII. Magyar Minőség Hét Integrált irányítási rendszerek tanúsítási tapasztalatai Budapest, 2013. november 5. Kéki Zsuzsanna Az MSZT tanúsítási szolgáltatásai Minőségirányítási rendszerek tanúsítása MSZ

Részletesebben

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata

Részletesebben

ISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence

ISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence ISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence MI AZ, AMI ÚJ AZ ISO 9001:2015-BEN ÉS AZ ISO 14001:2015-BEN? ÜZLETORIENTÁLTABB KULCSSZAVAK VEZETŐI KÉPESSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG

Részletesebben

SI FELADATAINAK SZERVEZÉSE

SI FELADATAINAK SZERVEZÉSE KISVÁLLALKOZ LLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSI SI FELADATAINAK SZERVEZÉSE SE INNONET Innovációs és Technológiai Központ, Győr 2007. május 08. Előadó: Hajdu Elemér cégvezető tanácsadó Hajdu & Társai Tanácsadó és

Részletesebben

Rendszerszemlélet let az informáci. cióbiztonsági rendszer bevezetésekor. Dr. Horváth Zsolt INFOBIZ Kft. www.infobiz.hu

Rendszerszemlélet let az informáci. cióbiztonsági rendszer bevezetésekor. Dr. Horváth Zsolt INFOBIZ Kft. www.infobiz.hu Rendszerszemlélet let az informáci cióbiztonsági rendszer bevezetésekor Dr. Horváth Zsolt INFOBIZ Kft. www.infobiz.hu Informáci cióbiztonsági irány nyítási rendszer (IBIR) részeir Információs vagyon fenyegetettségeinek

Részletesebben

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Minőségmenedzsment Bedzsula Bálint BME MVT bedzsula@mvt.bme.hu 1 Témakörök 4 előadás Minőség fogalma, minőségrendszerek fejlődése Szektor specifikus rendszerek ISO

Részletesebben

Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen

Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen MOTTÓ Kevesebb időbe telik valamit jól csinálni, mint megmagyarázni, hogy miért nem

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

A minőségügyi szaklapok tevékenysége és fontossága Sződi Sándor

A minőségügyi szaklapok tevékenysége és fontossága Sződi Sándor A minőségügyi szaklapok tevékenysége és fontossága Sződi Sándor a Magyar Minőség elnöke, a Minőség és Megbízhatóság szerkesztőbizottsági tagja A FENNTARTHATÓSÁGÉRT A KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT KKENTÉSÉÉRT

Részletesebben

Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai 3.2 Az ISO 9000 szabványsorozat elemei

Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai 3.2 Az ISO 9000 szabványsorozat elemei 3. Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai A minőségügyi szabványokat az ISO egyik bizottsága, az ISO/TC 176 alkotta, ez a bizottság végzi, a továbbfejlesztés munkáját is. A szabványsorozat

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

és s a fenntarthatóság

és s a fenntarthatóság Vállalatok társadalmi t felel ss sségvállalása és s a fenntarthatóság EOQ 55. Kongresszusa 15. szekció 1 Nyikos Györgyi: Fenntartható fejl dés A fejl dést hagyományosan a GDP-vel szokták mérni: gazdasági

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001, OHSAS 18001) Jelentkezés

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001, OHSAS 18001) Jelentkezés Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001, OHSAS 18001) Jelentkezés A résztvevő a képzés után - megfelelő képesítést szerez MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001, OHSAS

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium Alkalmazott standardok MSZ EN ISO 9000:2001 (EN ISO 9000: 2000) Minőségirányítási

Részletesebben

Folyamatfejlesztési projektek a szolgáltató központokban

Folyamatfejlesztési projektek a szolgáltató központokban Folyamatfejlesztési projektek a szolgáltató központokban PMSZ, 2013.május 16. Sződy Noémi 12 év Szolgáltatói szektorra specializált folyamat- és szervezetfejlesztés Nemzetközi projektek I. Lean IT konferencia

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata A Pécsi Tudományegyetem minőségbiztosítási szabályzata Pécs 2011. 2011. november 10. 1 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. (2)

Részletesebben

Változásmenedzsment.

Változásmenedzsment. Változásmenedzsment. A változásmenedzsment a változások kezelésére használt folyamatok, eszközök és technikák összessége, annak érdekében, hogy a lehető legjobb eredményt érhessük el. Felhasznált eredmények,

Részletesebben

A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben. Dr. Szecsei Klára 2010.

A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben. Dr. Szecsei Klára 2010. A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben Dr. Szecsei Klára 2010. Helyzet bemutatása Az 1997 évi CLIV. törvény írja elő belső minőségirányítási rendszer (MIR) kötelező működtetését

Részletesebben

Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében

Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében Dr. Horváth Zsolt 2014 A kockázat az új ISO 9001-ben MSZ/T ISO/DIS 9001:2014 (ISO/DIS 9001:2014): Bevezetés 05. Kockázatalapú gondolkodás

Részletesebben

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6. A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6.1 A választás és az első lépés A vállalat több minőségi filozófia és minőségbiztosítási rendszer közül választhat, tetszése szerint dönthet.

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Menedzsment rendszerek

Menedzsment rendszerek Menedzsment rendszerek Anyagmérnök mesterképzés (MsC) Tantárgyi kommunikációs dosszié MISKOLCI EGYETEM Műszaki Anyagtudományi Kar Energia- és Minőségügyi Intézet Minőségügyi Intézeti Kihelyezett Tanszék

Részletesebben

Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben

Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben Berta Zsolt 2011. november 9-11. Miben segítenek a szabványok? Tartalom Létesítménygazdálkodás EN szabványok Létesítménygazdálkodási szabványok A

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI TANSZÉK

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI TANSZÉK BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI TANSZÉK POLES JÁNOS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÉPÍTŐIPARBAN - 2 0 0 6 - MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÉPÍTŐIPARBAN JEGYZET T A R T A

Részletesebben

a minőségszínvonalat a vállalatoknál?

a minőségszínvonalat a vállalatoknál? ÁLTALÁNOS ÉS IRÁNYÍTÁSI KÉRDÉSEK 1.3 3.1 Hogyan lehet emelni a minőségszínvonalat a vállalatoknál? Tárgyszavak: minőségirányítás; vezetés; vezetéskultúra; minőségjobbítás; minőségszínvonal; teljesítménynövelés.

Részletesebben

Közoktatási Kiválóság Partnerprogram

Közoktatási Kiválóság Partnerprogram Közoktatási Kiválóság Partnerprogram Programindító tájékoztató 2009. november 17. Sugár Karolina, elnök, az EFQM Nemzeti Partnerszervezete 1/15 SZÖVETSÉG A KIVÁLÓSÁGÉRT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET TAGI SZERVEZŐDÉSŰ,

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Mi a CAF: Közös Értékelési Keretrendszer

Mi a CAF: Közös Értékelési Keretrendszer CAF 2013 Fekete Leticia szakmai tanácsadó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2013 november 5 1 Mi a CAF: Közös Értékelési Keretrendszer Szervezeti önértékelési eszköz: Az önértékelés az intézmény

Részletesebben

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001) Jelentkezés

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001) Jelentkezés Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001) Jelentkezés Mi a képzés célja és mik az előnyei? A résztvevő a képzés után - megfelelő képesítést szerez az MSZ EN ISO 9001,

Részletesebben

Út az ITIL-e00n át az ISO/IEC 20000-ig Fujitsu Siemens Computers Kft.

Út az ITIL-e00n át az ISO/IEC 20000-ig Fujitsu Siemens Computers Kft. Út az ITIL-e00n át az ISO/IEC 20000-ig Fujitsu Siemens Computers Kft. Nádas Bence - Menedzselt szolgáltatások vezető, Fujitsu Siemens Computers Kft. 2009. március 18. Vállalatunk A Fujitsu Siemens Computers

Részletesebben

Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban

Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban Rikker Tamás tudományos igazgató WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. január 17. Kis történelem 1920-as években, a Bell Laboratórium telefonjainak

Részletesebben

Tracon Budapest Kft ISO 9001 szerinti minőségbiztosítási rendszere

Tracon Budapest Kft ISO 9001 szerinti minőségbiztosítási rendszere Tracon Budapest Kft ISO 9001 szerinti minőségbiztosítási rendszere Vitvera László 2013.március Tracon Electric 1 Tanúsító cég, audit Folyamatosan bizonyítani kell, hogy a cég jól működik Tanúsító audit

Részletesebben

KOCKÁZATSZEMLÉLETŰ AUDIT: MIÉRT ÉRDEKLI A TANÚSÍTÓT (IS) A BETEGKOCKÁZAT?

KOCKÁZATSZEMLÉLETŰ AUDIT: MIÉRT ÉRDEKLI A TANÚSÍTÓT (IS) A BETEGKOCKÁZAT? KOCKÁZATSZEMLÉLETŰ AUDIT: MIÉRT ÉRDEKLI A TANÚSÍTÓT (IS) A BETEGKOCKÁZAT? Becskeházi-Tar Judit, SGS Egészségügyi team Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok, 2014. MÁJUS 21-23. Piac vezető és újító Ellenőrzés,

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

A minőségügyi szabványrendszer fejlődése, az új szabványok

A minőségügyi szabványrendszer fejlődése, az új szabványok 14. A minőségügyi szabványrendszer fejlődése, az új szabványok 14.1 Az ISO 9000:2000 szabványok 1987. évi első megjelenésük után 1994-ben módosították a szabványokat. A 2000-ben megjelent harmadik kiadás

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

TÜV NORD Hungary Kft. A minőségbiztosítás kiemelt szerepe a jelenlegi gazdasági válságban Egy ISO minősítés akár a vevők megtartását is jelentheti

TÜV NORD Hungary Kft. A minőségbiztosítás kiemelt szerepe a jelenlegi gazdasági válságban Egy ISO minősítés akár a vevők megtartását is jelentheti TÜV NORD Hungary Kft A minőségbiztosítás kiemelt szerepe a jelenlegi gazdasági válságban Egy ISO minősítés akár a vevők megtartását is jelentheti Stricca Lilla, ügyvezető igazgató, TÜV NORD Hungary Magyarországi

Részletesebben

Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás

Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás Sarlósi Tibor 2012. február 28. Érintett területek 1 Diagnózis 2 Stratégiamenedzsment 3 Folyamatmenedzsment 4 Projektmenedzsment 6 rendszerek

Részletesebben

Interneten. MinőségDoktorok.hu - fejlessze vállalkozása minőségszemléletét az Interneten az Internettel! 2008-03-11 Dr.

Interneten. MinőségDoktorok.hu - fejlessze vállalkozása minőségszemléletét az Interneten az Internettel! 2008-03-11 Dr. Minőségszeml gszemlélet let fejlesztése se az Interneten MinőségDoktorok.hu - fejlessze vállalkozása minőségszemléletét az Interneten az Internettel! 2008-03-11 Dr. Horváth Zsolt Tartalmi áttekintés Okok

Részletesebben

Navigációs megoldások. www.newscoaching.hu

Navigációs megoldások. www.newscoaching.hu Navigációs megoldások www.newscoaching.hu Kik vagyunk? A modellt 2001 óta fejlesztjük sikeresen világszerte. A Coaching & Training Ltd. 2006-ban alakult, székhelye Lausanne-ban (Svájc) van és kirendeltségei

Részletesebben

A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ

A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ Módszerek A sportiskolai rendszer témafeldolgozása és kutatása során két fő módszert alkalmaztunk: az egyik a dokumentumelemzés,

Részletesebben

SZAKMAI CIKKEK, ELŐADÁSOK Fokozatos minőségfejlesztés szolgáltató szervezetekben

SZAKMAI CIKKEK, ELŐADÁSOK Fokozatos minőségfejlesztés szolgáltató szervezetekben TARTALOM Oldal / Page CONTENTS SZAKMAI CIKKEK, ELŐADÁSOK Fokozatos minőségfejlesztés szolgáltató szervezetekben Parányi György REACH megszületett a végleges változat Széchy Anna A felsőoktatás minőségirányítási

Részletesebben

ISO 9001:2015 revízió - áttekintés

ISO 9001:2015 revízió - áttekintés ISO 9001:2015 revízió - áttekintés Tartalom n Ki az illetékes? n Milyen az ütemterv? n Hol tartunk most? n Hogyan fog ez folytatódni? n Mik képezik a kialakítás kereteit? n Mik képezik az alapvető képességeket?

Részletesebben

AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL. 2013. Október 29.

AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL. 2013. Október 29. AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL 2013. Október 29. MENNYIRE KÖZPONTI KÉRDÉS HAZÁNKBAN AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG? (az import aránya a teljes energiafogyasztáson belül - nukleáris fűtőanyaggal

Részletesebben

BEMUTATKOZÁS. Polgármesteri Hivatal EFQM-TQM oktatás 2009-2010. ÁROP

BEMUTATKOZÁS. Polgármesteri Hivatal EFQM-TQM oktatás 2009-2010. ÁROP Polgármesteri Hivatal EFQM-TQM oktatás 2009-2010. ÁROP BEMUTATKOZÁS A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 1 CONTROLL Holding Tanácsadó Zrt.

Részletesebben

A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat

A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat Készítette: Szmetankó Gábor G-5S8 Mi a CMMI? Capability Maturity Modell Integration Folyamat fejlesztési referencia modell Bevált gyakorlatok, praktikák halmaza,

Részletesebben

A minőségügyi munka múltja, jelene, jövője a MOHE CÉGCSOPORT tagjai között

A minőségügyi munka múltja, jelene, jövője a MOHE CÉGCSOPORT tagjai között A minőségügyi munka múltja, jelene, jövője a MOHE CÉGCSOPORT tagjai között XVII. Otthoni Szakápolási Kongresszus Ráckeve 2015. Október 08-09. Készítette: Bodrogi Sándorné minőségfejlesztési vezető 1 Újraélesztés

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

LOGISZTIKAI KONTROLLING

LOGISZTIKAI KONTROLLING LOGISZTIKAI KONTROLLING A KÉPZÉSRŐL A logisztikai szakembereknek gyakran a szűkebben vett szakmai ismereteken túl olyan tudásra is szükségük van, amellyel a logisztikai vezetői döntéseket alátámasztó kalkulációk

Részletesebben

Minőségirányítás A minőségügy alapjai

Minőségirányítás A minőségügy alapjai Minőségirányítás A minőségügy alapjai Előadó:Földessyné Nagy Márta okleveles építőmérnök 2013. Minőségirányítás / Minőségmenedszment Az előadások célja a minőségirányítási ismeretek átadása, és segíteni

Részletesebben

Projekt siker és felelősség

Projekt siker és felelősség Projekt siker és felelősség dr. Prónay Gábor 10. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2007. április 5. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a siker kritériumok összetettségére, az elmúlt

Részletesebben

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30.

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30. Szomolányi Katalin Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály Tartalom Csoport Működés Környezetvédelmi Stratégiai eredmények Csoport Környezetvédelmi Politika Csoport Környezetvédelmi Stratégia Csoport

Részletesebben

Összeállította: Sallai András. Minőség

Összeállította: Sallai András. Minőség Összeállította: Sallai András Minőség MINŐSÉG (QUALITY) Az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. Célok a vevő elvárásainak

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

Elsőa piacon, elsőa Legjobb Munkahelyek között 2004.

Elsőa piacon, elsőa Legjobb Munkahelyek között 2004. Elsőa piacon, elsőa Legjobb Munkahelyek között 2004. T-Mobile Magyarország - a piacvezető mobil szolgáltató 19.38% 47.19% TMM Pannon Vodafone 33.43% 2004.október 2 Életutunk a technológiai kiválóságtól

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA

AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA BÁRCZI ISTVÁN A FENNTARTHATÓSÁGI DIVÍZIÓ VEZETŐJE XXII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT 2013.11.05-06. Világszerte Magyarországon AZ SGS Genfi központ 140

Részletesebben

HATÉKONYSÁG NÖVELÉS VÁLLALATI PROJEKT IRODA (EPO) LÉTREHOZÁSÁVAL

HATÉKONYSÁG NÖVELÉS VÁLLALATI PROJEKT IRODA (EPO) LÉTREHOZÁSÁVAL HATÉKONYSÁG NÖVELÉS VÁLLALATI PROJEKT IRODA (EPO) LÉTREHOZÁSÁVAL dr. Prónay Gábor 15. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2012. április 5. AZ ELŐADÁS CÉLJA Aki úgy gondolja, hogy rátalált a saját módszerére,

Részletesebben

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Kisbej András vezető tanácsadó 2007. április 5. Projektszerű működés és a funkcionális szervezeti működés szabályozása nem egyen szilárdságú

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

A lean menedzsment eszközei

A lean menedzsment eszközei A lean menedzsment eszközei Hozhat-e újat a lean menedzsment a TQM-hez képest? Jenei István együttműködő partnere Az előadás fő üzenetei A lean menedzsment (LM) is egy minőség- irányultságú menedzsmentrendszer

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

MENEDZSMENT RENDSZEREK

MENEDZSMENT RENDSZEREK MENEDZSMENT RENDSZEREK ANYAGMÉRNÖK/KOHÓMÉRNÖK MSC KÉPZÉS SZAKMAI TÖRZSANYAG (levelező munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR ENERGIA- ÉS MINŐSÉGÜGYI INTÉZET

Részletesebben

MENEDZSMENT RENDSZEREK

MENEDZSMENT RENDSZEREK MENEDZSMENT RENDSZEREK ANYAGMÉRNÖK/KOHÓMÉRNÖK MSC KÉPZÉS SZAKMAI TÖRZSANYAG (nappali munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR ENERGIA- ÉS MINŐSÉGÜGYI INTÉZET

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Ellátási Lánc Menedzsment

Ellátási Lánc Menedzsment Ellátási Lánc Menedzsment A 21. század első évtizedeire a nemzetközi verseny erősödése a termék-életciklusok rövidülése a magasabb minőségi szinten és alacsonyabb fogyasztói árakon történő fogyasztói igény

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT

XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT MŰHELYMUNKA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ÁTALAKÍTÁSA AZ ISO 9001:2015 SZERINT GYAKORLATI FOGÁSOK. TOHL ANDRÁS TECHNIKAI VEZETŐ SGS HUNGÁRIA KFT. NAPIREND Bevezetés, problémák,

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása Bevezető Az intézmény figyelembe véve a Közoktatási törvényben meghatározottakat, valamint az intézmény

Részletesebben

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia dr. Prónay Gábor 11. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2008. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a projekt tulajdonos/szponzor meghatározó

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek

Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek A Project Management Institute (PMI, www.pmi.org) részletesen kidolgozott és folyamatosan fejlesztett metodológiával rendelkezik projektmenedzsment

Részletesebben

Lakatos Csaba * A FOLYAMATMENEDZSMENT RENDSZER BEVEZETÉSE ÉS A FOLYAMATI SZEMLÉLET ELTERJESZTÉSE A MAGYAR TÁVKÖZLÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁGNÁL

Lakatos Csaba * A FOLYAMATMENEDZSMENT RENDSZER BEVEZETÉSE ÉS A FOLYAMATI SZEMLÉLET ELTERJESZTÉSE A MAGYAR TÁVKÖZLÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁGNÁL Lakatos Csaba * A FOLYAMATMENEDZSMENT RENDSZER BEVEZETÉSE ÉS A FOLYAMATI SZEMLÉLET ELTERJESZTÉSE A MAGYAR TÁVKÖZLÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁGNÁL AZ ÁTALAKULÓ MATÁV Az 1990-ig állami tulajdonú, monopol helyzetű

Részletesebben