KÉRDŐÍV. Milyen szakos tanár volt?... Egyetemet vagy főiskolát végzett?... Hol tanított?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÉRDŐÍV. Milyen szakos tanár volt?... Egyetemet vagy főiskolát végzett?... Hol tanított?"

Átírás

1 MELLÉKLETEK 181

2 182

3 KÉRDŐÍV 1. melléklet Neme:... Családi állapota:... Ki neveli őket? Kora:... Gyermekeinek száma:... *0 saját háztartásban neveli? *1 másik szülő neveli? *2 egyéb (állami gondoskodás, gyámság, családba fogadás stb.)? Milyen szakos tanár volt?... Egyetemet vagy főiskolát végzett?... Hol tanított? *3 általános iskolában? *4 középiskolában? *5 zeneiskolában? *6 egyéb? Hány évig dolgozott tanárként?... Elégedett volt a tanári pályával? Ha nem, miért? Van más pedagógus a családjában?... Önként hagyta ott tanári állását? Ha nem, mi kényszerítette? Volt valaha munkanélküli? Ha igen, mennyi ideig? Családja hogyan reagált a pályaváltoztatására? *7 ellenezték? *8 tudomásul vették? *9 közös megegyezéssel döntöttek *10 rábeszélték *11 egyéb Részt vett-e átképzésben? Ha igen, mit tanult? Hol? Mennyi ideig? Jelenlegi foglalkozása:... Hogyan talált rá erre a munkahelyre? 183

4 *12 álláshirdetés útján *13 ismerősökön, barátokon keresztül *14 munkaügyi központon keresztül *15 pályázat útján *16 magán munkaközvetítőn keresztül *17 egyéb Mennyire elégíti ki jelenlegi munkája? *18 maximálisan *19 eléggé *20 kevéssé *21 egyáltalán nem 184 Hány órát dolgozik egy nap (munkaköréhez kapcsolódóan)? Igen nem válaszok következnek. Elég változatosnak találja a munkáját? Meg van elégedve a munkájából származó jövedelmével? Van lehetősége arra, hogy a munkájához kapcsolódóan másoknak segítséget nyújtson? Meg van elégedve saját teljesítményével? Van lehetősége új dolgok megismerésére a munkája során? Olyan életet élhet, amilyet szeret? Van lehetősége a munkája során felmerülő problémák újszerű, változatos megoldására? Jól kijön a munkatársaival? Véleménye szerint mások megbecsülik a munkáját? Van lehetősége mások munkájának irányítására Munkája eredményeként megszépül-e a környezete? Van valakinek beleszólása az Ön munkájába?

5 Elfogadóan viszonyul a feletteseihez (ha vannak)? Biztos abban, hogy megfelelő munkát talál, ha jelenlegi munkája megszűnik? Megfelel Önnek az a környezet, ahol a munkáját végzi? Kíván-e változtatni a közeljövőben? 185

6 KÉRDŐÍV A tanulási szokások feltérképezésére 2. melléklet Olvasd el figyelmesen az alábbi mondatokat! Döntsd el, hogy az öt válasz közül melyik jellemző rád, és azt a számot karikázd be! 1 = nem jellemző rád 2 = inkább nem jellemző rád 3 = nem tudom eldönteni, talán igen is, nem is 4 = inkább jellemző rád, mint nem 1 5 = igen, jellemző rád A hármas választ lehetőleg ritkán használd, csak akkor, ha semmiképpen sem tudsz dönteni. Jó munkát kívánok! 1. Ha látom és hallom is a megtanulandó szöveget, nagyon könnyen megjegyzem Hangosan szoktam olvasni a tananyag szövegét, amikor felkészülök Szívesebben tanulok az osztálytársammal, vagy a barátommal, barátnőmmel, mint egyedül Nagyon hasznos számomra, ha a tanár ábrákat mutat be amikor magyaráz Ha ábrát készítek jobban megértem a leckét, mintha csak olvasom csak olvasom

7 6. Jól tudok úgy tanulni, ha csupán némán olvasva átveszem a leckét Szívesen töltöm az időmet rajzolással, festéssel, mint sportolással vagy testmozgást igénylő játékkal Gyakran előfordul, hogy szóban elismétlem, felmondom magamnak a leckét Ha leírom magamnak azt a szöveget, amit meg kell tanulnom, akkor könnyebben megjegyzem, mintha csak látom vagy hallom Nem szeretem azokat a feladatokat, amelyeken törnöm kell a fejem Nyugtalanít, ha tanulás közben csend van körülöttem Jobban kedvelem azokat a feladatokat, ahol kézzelfogható dolgokkal, tárgyakkal kell foglalkozni, mint ahol csak rajzok, ábrák vagy szövegek vannak Jobban megy nekem az olyan feladat, ahol valamilyen mozdulatot kell megtanulnom, mint ahol szöveget kell megérteni Jobb, ha a tanár magyarázatát meghallgatom, mintha a könyvből kell megtanulni az anyagot A szabályokat szóról szóra bevágom

8 16. Ha ábrát készítek magamnak, jobban megértem a leckét, mintha más által készített rajzot nézegetnék Amikor a tanár felszólít és kérdez tőlem valamit, gyakran előbb válaszolok, minthogy át tudnám gondolni, mit is mondok Szeretem, ha kikérdezik tőlem, amit megtanultam Ha vannak képek, ábrák a könyvben, könnyebb a tanulás Ha megbeszélem valakivel a tananyagot, akkor hamarabb megtanulom Teljes csendben tudok csak tanulni Amikor új dolgokat tanulok, jobban szeretem, ha bemutatják mit kell csinálnom, mintha szóban elmondják, mit kell tennem Ha valaki szóban elmondja nekem a leckét, sokkal könnyebben megértem, mintha egyszerűen csak elolvasom Egyedül szeretek tanulni Tanulás közben nagyon zavaró, ha beszélgetnek körülöttem Akkor tanulok könnyen, ha közben szól a rádió vagy magnó Akkor vagyok biztos magamban, ha szóról szóra megtanulom a leckét

9 28. Gyakran előfordul, hogy megtalálom a számtanpélda megoldását, de nem tudom elmagyarázni és bebizonyítani, hogyan jutottam el a megoldáshoz Szívesebben bemutatom, hogyan kell valamit csinálni, minthogy elmagyarázzam Gyakran előfordul, hogy olyan dolgokat is megtanulok, amiket nem nagyon értek Amikor egy számtanpéldát megoldok, szinte minden lépést meg tudok indokolni, hogy miért tettem A tanári magyarázat nem sokat jelent nekem, a könyvből mindent meg tudok tanulni Több olyan dolgot tudok csinálni, amit nehéz lenne szavakkal elmagyarázni ( játékok, szerkezetek javítása stb.) Mozdulatokat könnyebben megjegyzek, mint képeket, ábrákat

10 3. melléklet PÁLYAORIENTÁCIÓS TRÉNEREK KÉPZÉSE KOMMUNIKÁCIÓ ÉS TÁRGYALÁSTECHNIKA Segédanyag a tanfolyam hallgatói számára Szombathely, Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ REGINOV Tanácsadó Bt. Vasvár PÁLYAORIENTÁCIÓS TRÉNEREK KÉPZÉSE 190

11 A képzés célja. A kurzus célja olyan szakemberek képzése, akik képesek önállóan pályorientációs foglalkozásokat vezetni jobbára munkanélküliekből álló csoportok számára. A képzés gyakorlati orientációjú, hiszen a végzettek távlati célja az, hogy önálló vállalkozásban vagy meglevő szervezetek alkalmazottaiként pályorientációs foglalkozások vezetésével szakmaszerűen foglalkozzanak. A képzés két helyszínen folyik, a hallgatók is a határ két oldalán élő jelentkezők, felerészben osztrákok, felerészben magyar hallgatók. A hallgatóság korösszetétele is változó, vannak a húszas éveik elején járók és a negyvenes éveikbe lépők egyaránt megközelítőleg azonos eloszlásban ugyanúgy, mint a nők és férfiak aránya, bár a nők száma kissé magasabb a férfiakénál. A képzés pedagógiai jellege. A foglalkozások célja, felépítése pedagógiai indokoltságú, így a foglalkozás menete kommunikatív jellegű, s a hallgatók közös munkáját veszi alapul, amely szerkezetében követi a leendő tréner által vezetett foglalkozások szegmentálható elemeinek az egymásutánját. Az előzetes tematikai bontás is ezt az elvet követte. Tematika Cél: a pályaorintációs tréner oktatómunkájához szükséges kommunikációelméleti alapoknak és a tárgyalás, csoportos beszélgetés menetének az elsajátítása (lásd beszélgetés, kommunikáció, folyamat szemléletű tanácsadás, a terápia mássága, a résztvevők, az azonosulás, elfogadás fogalmi csomópontjaira helyezett hangsúllyal). Idő: kétszer háromnapos felkészítő program csoportos foglalkozások keretében Téma: A program hármas alapegysége épül. I. rész: A pályaorientáció Az első főrész a pályák világa, a pályákkal való ismerkedés és a célmeghatározások közvetett és közvetlen formáit taglalja. Ezt követi a hol vagyok? kérdés megfogalmazása, helyzettisztázás, majd a szándék rögzítése. A rész záróakkordja az értelmezett világ: a problémafeltárás, illetve megfogalmazás: a megteremtett világ. II. rész: A kommunikáció A résztéma vezérfonala a kommunikáció lehetősége. A kommunikáció fogalma a kommunikáció folyamata, a jellege, a konszenzusra épülő kommunikáció, a kommunikáció eszköztára. A nyelvi, fogalmi és nem nyelvi, nem fogalmi eszközök, funkciójuk. A nem fogalmi közlés együttjáró elemei. Az érzelmi elfogadás és a metakommunikáció. Az orientáció: hatáskiváltás. A racionális ösztönzés és a jutalmazás és büntetés hatása. III. rész: A foglalkozás vezetése A résztéma a foglalkozást mint pedagógiai folyamatot mutatja be. A pedagógiai folyamat hatásrendszere, a megismerés folyamata, a folyamat szegmentálható elemei, a tudás eredménye, a foglalkozás célja, tartalma, módszere és eredménye, kiértékelése, a csoportvezető (tréner) irányító munkájának munkaformái és módszerei. 191

12 Módszer: csoportfoglalkozás. A fenti hármas tagozódásnak megfelelően ismeretek közlése, rendszerezése, az előismeretekre épülő foglalkozásvezetés, a foglalkozások módszerei, szegmentálható elemei a pályaorientációs foglalkozásvezetés elemei a kommunikációs lehetőségekre alapozva. Eszközigény: tábla, jegyzettömb (A/4-es) Értékelés: folyamatos visszajelzések, gyakorlatok, önbecslő táblázatok A pedagógiai folyamat felépítése. A pedagógiai folyamat szegmentálható elemei a következők: szervezési kérdések (üdvözlés, bemutatkozás, elhelyezkedés, eszközök, időbeosztás, szünetek, "alapszabályok", "szerződés" stb.) motiváció (célkitűzés, érzelmi, hangulati előkészítés, kapcsolódási pontok feltérképezése stb.) az ismeretszerzés és az alkalmazás mint a pedagógiai folyamat két egymással szorosan összefüggő alkotórésze, egymást kölcsönösen föltételező eleme. A pedagógiai folyamat kommunikatív jellegű, és ebből következően a felek közötti üzenetváltásnak (szakszóval interakciónak) kitüntetett szerepe van. A kommunikatív jellegből következik, hogy résztvevői kölcsönös kapcsolatban állnak egymással. A szociális tanulás folyamatában a tanár és diák, jelen esetben tréner és jelölt, tanácsadó és kliens között zajló információcsere a szereplőket információszerzővé és információ adóvá, ismeretszerzővé vagy ismeretnyújtóvá, adóvá vagy befogadóvá teszi. Ezáltal a folyamat valóban kétpólusú, interaktív folyamattá válik a felek kommunikációjában. Természetesen következik ebből, hogy a felek közötti kommunikáció kapcsolatrendszere többszörösen összetett, hiszen a résztvevők mindegyike aktuálisan másokkal is, közvetve vagy közvetlenül kommunikál. A folyamat kettős kötődése a résztvevők váltakozó szempontú, indíttatású üzenetváltását is jelenti (lásd később: szerepcsere), a pedagógiai helyzetben a felek kommunikálnak, azaz válaszok és viszontválaszok sorozatával építkező jelző és visszajelző mechanizmusok működnek. E folyamatnak vannak jól elkülöníthető ún. facilitáló elemei is. A pedagógiai folyamat szegmentálható elemei: a célok és motívumok kijelölése, föltérképezése, az ismeretszerzés és az alkalmazás feltételeinek a megteremtése, valamint a facilitáló elemek és a visszajelzés formái: az ellenőrzés és az értékelés. 192

13 E kettős kötődésű folyamat eredménye az ismereteink gyakorlati alkalmazásában megjelenő tudás. (Elméleti indokoltságú gyakorlati tudás, azaz amit tudunk, azt értelmezni is és végrehajtani is tudjuk.) A fenti tudás megszerzése a pedagógiai folyamat résztvevőinek a kommunikációjában zajlik, eszköze főként a nyelv vagy a nyelvhez kötődő ún. együtt járó elemek, formája a konszenzusra törő diskurzus, párbeszéd. A pedagógiai folyamat facilitáló elemei: ismétlés gyakorlás, rögzítés, részösszefoglalás utalások, kapcsolatépítés (asszociációk) stb. A pedagógiai folyamat a szándékos hatás céljával szerveződik. A hatás számbavétele, mérlegre tétele az ellenőrzés és az értékelés ugyancsak kettős, összetartozó momentumában, a visszajelzésben történik. A fenti tagozódás azt az alapvető ismertelméleti sorrendet reprezentálja, amely a cél, az akció (cselekvés) és a mérlegelés, összevetés (idegen szóval az evaluation) jelent. Az általános ismeretelméleti séma: cél-akció-értékelés A mérlegelésnek két véglete van: eredményes vagy eredménytelen volt-e a fölmerült problémára adott válaszom a pedagógiai szempontok szerint szervezett szituációban. A pedagógiai folyamat az ismeretelméleti sorrendet reprezentálja: cél-akciómérlegelés (az eredmények számbavétele = evaluation), azaz a cél-motiváció, ismeretszerzés és alkalmazás akció és ellenőrzés-értékelés A pedagógiai folyamat tárgyát illetően négy érintkezési pontot jelöl ki: a kognitív területet, a pszichomotoros területet, a szociális területet, és a három különböző dominanciáját figyelembe véve is meghatározó jelleget, az affektív, érzelmi területet. A pályaorientációs képzés mind a célját, mind a tartalmát tekintve a szociális tanulás domináns elemeit tartja fontosnak, a szociális magatartás elemeit igyekszik olyan tartalommal kitölteni, amely a személyközi kommunikáció lehetőségeit tágítja. A képzés, illetve ez a foglalkozássorozat azért beszél kommunikációról és a beszélgetés vezetésének gyakorlatáról (németül: Kommunikation und Verhandlungstechnik), mert azokat a kommunikációs képességeket akarja fejleszteni életszerű gyakorlatai által, amelyek feltételei a kommunikációs készségek optimális alakulásának. 193

14 A foglalkozások tervezése vezetése, irányítása. A fenti jellemzőket bevezetésül szántuk annak a gondolatnak, amely az egész foglalkozássorozat alapvető pedagógiai rendező elve: célirányos, idegen szóval célra orientált gyakorlati irányultságú, azaz a tanultak gyakorlati elsajátítására törekszik, ugyanakkor gondos előkészítő munkával elméleti eligazítóra építi gyakorlati feladatsorait folyamatosan gondoskodni igyekszik a visszajelzés ellenőrzés és értékelés lehetőségéről. A foglalkozások tervezésekor figyelembe kell venni: az elérendő célokat, biztosítani kell a gyakorlati tevékenységet, amelyet megfelelően előkészített elméleti tájékozottságra célszerű alapozni. A tevékenység értékelése figyelmeztet a kitűzött céloknak megfeleltetett tudás szintjére. A képzés szerkezetében a kommunikáció fontos elem, hiszen a szociális tanulás leginkább domináns, ún. közbülső eleme a verbális és nem verbális csatornán közvetített üzenetek sora. A kommunikáció információcsere, amelynek az a feltétele, hogy az információt hordozó jelrendszer kölcsönösen ismert és elfogadott legyen. A szociális tanulás a kölcsönös együttműködésen alapuló tanulási folyamat, amelynek domináns eleme a viselkedési szabályok és a magatartási szokások kialakítása. A közösség tagjai megtanítják és megtanulják a közösség (az adott közösség és a tágabb közösség) kultúráját. Az egyén számos közösség kultúráját elsajátíthatja. Az egyén életútja során számos közösség tagjaként vesz részt a szociális kultúra elsajátításában (család, gyermekkor közösségei, munkahely stb. szubkultúrái). A célirányos szervezett szociális tanulási formák egyike a csoport. A csoport a tartalmi elemek és a tartalmi elemek által meghatározott célok alapján tanulási, képzési céllal szerveződhet (ún. T-group, önismereti csoport, encounter csoport stb.). A szociális tanulás társas helyzetekben zajló interakciók sorozata. Nemcsak a különböző információhordozókon megjelenő információk, ismeretek felfogását, elméleti elsajátítását, hanem általában a válaszban, a magatartásban, a szociális viselkedésben megjelenő válaszok és viszontválaszok lehetséges formálását, alakítását is szolgálja. A szervezett szociális tanulás alapvető formája a csoportban való tanulás. A tájékozódást elősegítő kiegészítő információk A szociális tanulás, a munkanélküliség és a pályaorientáció kapcsolata. A bevezetőben fölemlegetett problémakörre nézve gazdag szakirodalmi anyag áll 194

15 rendelkezésünkre. A téma körvonalazásakor fontos, hogy az ember és pálya, az ember és a munka, az életpálya alakulása és a munka elvesztése milyen társadalmi problémákra vezethető vissza, és különösen milyen személyes, gyakran az egyént rendkívüli módon érintő hatásmechanizmusokat indít el. Az alábbiakban három tényező hatására utalva fejtjük a beavatkozás egyik formájának, a pályaorientációnak a fontosságát. A pályaorientáció végül is részben megelőző, preventív feladatokat, részben problémamegoldó helyzeteket kell hogy feloldjon. Ehhez szükséges az ember és munka kapcsolatát, az értékrend kérdését, az ember önazonosulását jelentő identitást és a társadalomba való beletagozódás szerep fogalmát tárgyalnunk. A munka és ember kapcsolata. A munka alapvető része az ember életének, mivel ez jelenti az életnek azt a területét, amely a társadalomban való státusát, beilleszkedését biztosítja, ugyanakkor az egyén oldaláról nézve az egyén is elfogadja a társadalmat, azt az életfeladatot, amelyet élete során, munkájával teljesít. E fenti kettősség harmóniája az ember és munka harmóniája is, a megelégedettség érzése és a megélhetés garanciája. Általában az emberek szeretnek dolgozni. Ha mégsem, akkor inkább a munka pszichológiai és szociális körülményeiben szokott kibékíthetetlen ellentét feszülni. Az emberek számára a munka azonban nem egyszerűen a jövedelem forrása, hanem gazdasági jelentőségén messze túlmutató szociális jelentése van: a munkavégzés és intézményei az élet egészének legalapvetőbb szervezői közé tartoznak a modern társadalomban. Ezért a munkanélküliek sokkal alapvetőbb dolgoktól vannak megfosztva mint a jövedelemtől (vagy annak egy részétől), amikor nincs munkahelyük. Megváltozik időbeosztásuk, kapcsolatrendszerük, megrendül anyagi biztonságuk, hovatovább egzisztenciális problémáik lesznek. A különböző országokban elvégzett vizsgálatok azt bizonyították, hogy a munkanélküliek jövedelemviszonyai, társadalmi beilleszkedése, részvétele a társadalmi tevékenységekben, egészségi, pszichikai állapotuk a munkanélküliség alatt lassan jelentősen eltér azoktól a jellemzőktől, amit aktív korukban mutattak. A munka mint érték. Az ember számára a munka értéket jelent (dimenzionális fogalom: kín és öröm, élet ), elvesztése az önértékelést ássa alá, sérül önbizalma (az öndefiníció), az egyén elbizonytalanodik. A munka elvesztéséből adódó veszteség mértéke attól is függ, hogy mit jelentett számára az adott munkalehetőség, milyen feltételeket, kibontakozási lehetőséget nyitott számára pályája alakulásában, teljes értékű élete alakításában. A megváltozott élethelyzet hatással van az emberek egészségi állapotára, önértékelésére, társas kapcsolataira, társadalmi, közösségi aktivitására, továbbá, hogy a megváltozott élethelyzethez a munkanélküliek nem egyforma mértékben képesek alkalmazkodni. Ebből a helyzetből konfliktusok sorozata keletkezik. Magyarországon, különösen a rendszerváltás óta a társadalmi presztízs szorosan kapcsolódik a gazdasági, társadalmi életben betöltött pozícióhoz. Minél magasabb ez a pozíció, annál magasabb társadalmi presztízzsel jár együtt, nyilvánvaló, hogy a diplomások ez utóbbi csoportot alkotják. Állásuk elvesztését ők szenvedik meg leginkább, mert mikrokörnyezetük szemében a korábbi magas presztízsű csoportból való kikerülés morális deklasszálódást jelent. Nehezen tűrik környezetük elítélő vagy sajnálkozó viszonyulását, éppen ezért befelé fordulóvá válnak, nem szívesen beszélnek gondjaikról, büszkeségre hivatkozva bezárkóznak konfliktusaikkal. Ebből adódóan a családon kívül 195

16 nem szívesen vesznek igénybe segítséget rejtőzködő életmódot folytatnak, végeredményben előbb-utóbb ez a helyzet kihat identitásuk egykor stabilnak vélt állapotára is (lásd később). Vannak esetek mikor ebben az élethelyzetben a családi összetartás erősödik, többet lehet együtt a család, gyakran azonban, ha ez a helyzet konzerválódik, pl. az anyagi gondok miatt, az önbecsülés csökkenése miatt, gyakorivá válnak a családi konfliktusok. A konfliktusok olyan helyzetek, amelyben ellentétes késztetések hatnak egyidejűleg. A konfliktus lehet belső, egyéni, személyes vagy társas helyzetben átélt, azaz személyközi. A család támogató szerepe megnyilvánulhat abban is, ha a problémát megfogalmazzák, tudatosítják, megbeszélik okait és jellegét. Ezzel erősítik az összetartozás érzését, és mérsékelhetik a konfliktusokat. Egyes kutatók szerint az életszínvonal csökkenésnek az egyik következménye az egészségi állapot romlása. (Azok, akik viszonylag hamar el tudtak helyezkedni, kevesebb mentális jellegű betegségre utaló tünetekkel fordulnak orvoshoz.) A fizikai és pszichológiai károsodások még azokban a társadalmakban is jelentkeznek, ahol védett, szociálisan támogatott helyzetben vannak a munkavállalók. Az identitás és a munka összefüggése. Az identitás az embernek önmagával való azonosságát, emberi lényegét fejezi ki (nem önmagamat mint mércét fogadom el, hanem önmagamat fogadom el: ilyen vagyok, ezt vállalom). Az ember képes arra, hogy fejlődését befolyásolja elvonatkoztatási képessége teszi erre alkalmassá. Ez az alapja a széles értelemben vett tanulásnak: a tapasztalatok elraktározhatóságának és hasonló vagy merőben más, új összefüggésekben való fölhasználásának. A tanulás széles értelemben a tapasztalatok elraktározhatóságának és hasonló vagy merőben más, új összefüggésekben való fölhasználásának a lehetősége, illetve folyamata. Így képes az ember egyaránt a tökéletesedésre és önmaga sorsa alakítására is. Az emberhez méltó fejlődés, tökéletesedés az önmagunkat vállaló magatartásban jelenik meg, és egy felelősséggel vállalt életfeladat teljesítését foglalja magában. Ennek szociálpszichológiai vetülete a különféle életszerepek kiteljesedése, amely a gyerekkor és a felnőttkor ívén át tart. Az emberhez méltó fejlődés, tökéletesedés az önmagunkat vállaló magatartásban jelenik meg, és egy felelősséggel vállalt életfeladat teljesítését foglalja magában. Az identitástudat önmagunkkal való azonosulás, annak fölismerése és elfogadása, hogy kik vagyunk, milyenek vagyunk, hogyan élünk, mit teszünk, hogyan viselkedünk és hogyan értékeljük magunk és mások viselkedését stb. Tartalmában benne van egész személyiségünk, és életvezetésünk. Az identitás kialakításában és megőrzésének a hátterében a valahova tartozás és az önmegvalósítás késztetése áll. Ez folyamatos önkontrollt és önmagunkról alkotott ismereteink, önismeretünk gazdagítását igényli. (Lásd majd az önismeret, ismerkedés, énkép stb.) Az azonosságtudat kialakulása a gyermekkorban kezdődik a családi szocializáció keretén belül. Az egyénnek szükséglete az önmeghatározás, ennek ellehetetlenülése megváltoztatja viselkedését, veszélyezteti lelki egészségét, kapcsolatai fenntartását. 196

17 Akinek körülményei rendezettek, harmonikusan él, nem foglalkoztatják identitásproblémák. Zavar olyankor lép fel, ha az életében olyan negatív változások következnek, amelyhez csak személyiségének károsodása árán tud alkalmazkodni. Ilyen gyökeres változás, romlás az életkörülményekben a munka elvesztése, vagy annak fölismerése, hogy a jelenlegi állapot tarthatatlan. Ha az egyén a különböző változásokon át más és más élethelyzetben is meg tudja valósítani és őrizni az alapvető identitását, ez jóleső belső megelégedettséggel jár, jutalom értékű és további megóvásra motivál. Ha az azonosságtudat elveszti ezt a minőségét, a kudarc megtapasztalása hozzájárulhat a kedvezőtlen önértékeléshez, s átrendeződéshez, identitásválsághoz vezethet. A munka egzisztenciális biztonságot és az identitás alapját képezi az emberi életútban. Minden változás, törés arra ösztönöz, hogy az ember szembenézzen önmagával (az önismerete fontossága), és egyben lehetőség arra, hogy számot vessen azzal hol tart most, és merre kíván menni ezután. Ennek a folyamatnak az előmozdítása az identitás kialakulását, erősítését szolgálja. Ha önmagunk életgyakorlatát értelmezzük, megokoljuk cselekedeteinket, rendszerezzük viselkedési megnyilvánulásunkat, végeredményben azt fogalmazzuk meg, hogy kik is vagyunk mi. Ezt a folyamatot nevezi a pszichológia az öndefiníció műszavával, ami annyit tesz, hogy kifejezem, elmondom, ki vagyok valójában én. Ennek a folyamatnak az erősítése, támogatása, orientációja tanulási folyamat abban az értelemben, hogy egyrészt irányított, másrészt a meglevő, megtapasztalt múlt élményeire, valóságos, átélt tapasztalatára támaszkodik. A tanulás felismert összefüggések, következmények aktuális helyzetben való alkalmazása is. A szerepek. A szerep szociálpszichológiai értelemben sok szempontból elválasztható a köznapi értelemben használt fogalomtól. Ez a köznapi értelmezés sok tekintetben a dramaturgiai szerephez kötődik, azonban lényeges különbség a kettő között az, hogy a társadalomtudományi kontextusban használt fogalomból hiányzik a dramaturgiai "mímelés", a kvázi 'szerepjátszás' tartalmi eleme. A szerep a társas élet sajátos alkalmazkodási köre, viselkedés, amelyben állandó, és változó elemek különíthetők el. A másik fontos momentum az, hogy a szerepeinket a társas érintkezéseinkben részben minták alapján, részben saját viszontválaszainkban megjelenő eltérésekkel jelenítjük meg. Az is nyilvánvaló, hogy az egyén által reprezentált szerepkészlet folyamatosan alakul, gyökerei az adott szűkebb környezet lenyomatát is magukon hordozzák. Az adott kapcsolatrendszerben elfoglalt helyzetben így viselkedési mintát jelent (a szerepszerű viselkedést várják el tőlem, amelyben a szerepszerű kommunikációs elvárások is nyilvánvalóak). Konfliktusba akkor kerülünk, ha ezek az elvárások nem elfogadhatók (beszédhelyzetben nem odaillő hangot ütünk meg, tudálékosak vagyunk, lekezelő a modorunk, nem válaszolunk, kizárólagos véleményt, hangoztatunk ellentmondás nem tűrő hangon) vagy más meglevő szerepeinkkel nem egyeztethetők. Minden ember rendelkezik bizonyos nagyságú szerepkészlettel. A szerzett, tanult szerepek a személyiség társadalomban való aktivitásától függnek, és a sikeresség lehetőségével kapcsolatosak, azaz meghatározó módon befolyással vannak a sikeres pálya alakulására. 197

18 A szerepkészlet folyamatosan gazdagodhat, nemcsak számában, hanem tartalmában is, és a társadalomba való minél jobb beilleszkedést jelzi, ugyanakkor a szerepkészlet hiánya vagy zsugorodása a társadalomból való kiesés lehetőségére utal. Gyakran úgy érezzük, hogy életünk menete, az életszerep, amelyben élünk, előre meg van írva, sorsszerű, veleszületett. Az ilyen szerepekből nem lehet, vagy nagyon nehéz kilépni, s ezek gyakran végigkísérik az embert egész életén át. A pálya alakulásának, ennek a teljes életet átölelő folyamatnak világosan elkülöníthető szegmentumai vannak. Az ún. életpályaszerepek alakulási, "fejlődési" folyamata a gyerekkorra jellemző szerepsajátosságoktól a nyugdíjas évekkel záruló szerepmagatartásokig ível, illetve a munkával az életpályával összefüggő szerepszerű viselkedési jellemzőkkel írható le. Világos, hogy a fenti elméleti alapállásból is következően a munkanélküliség ténye rendkívüli módon hatással van a pálya alakulására, az életpálya, illetve a szerepek változására. A munkanélküliség személyiséget is érintő, az egyéni életpályát alakító hatásrendszerében feltétlenül fontos az, hogy milyen konkrét hatások érvényesülnek a mindennapokat meghatározó időbeosztás, társas kapcsolatok, az anyagi biztonság és ezzel szorosan összefüggő egzisztenciális problémák tekintetében, és végezetül a leginkább személyes ügyben, az önértékelésben bekövetkező változásokban, esetleges torzulásokban. Ezekre alapozva képzelhető el bármiféle fejlesztő munka. A munkanélküliség vagy annak felismerése, hogy a változtatás elkerülhetetlen, befolyásolja az egyén időbeosztását, kapcsolatrendszerét, anyagi biztonságát, végül egzisztenciális problémákat okoz, és a kihat az önértékelésre 198

19 I. rész A PÁLYAORIENTÁCIÓ A pályák világa, a pályákkal való ismerkedés és a célmeghatározások közvetett és közvetlen formái. Ezt követi a hol vagyok? kérdés megfogalmazása, helyzettisztázás, majd a szándék rögzítése. A rész záróakkordja az értelmezett világ: a problémafeltárás, illetve megfogalmazás: a megteremtett világ. Az önismeret. A szociális tanulás alapvető tartalmi eleme magunk és mások megismerése. A viselkedést értelmezni vagyunk képesek, a társas kapcsolatok, a társas érintkezési formák, a felek kommunikációjában zajlik. A kommunikáció közege a nyelv, illetve a nyelvi kifejezésekkel együtt járó nem nyelvi elemek. (Részletesen lásd a kommunikációról szóló részben!) A csoport keretei lehetőségek adnak arra, hogy magunkat és másokat jobban megismerjük (lásd alább a pályával, pályaválasztással, munkával kapcsolatos jellemzőket, az érdeklődést, a képességeket, az értékeket és a munkamódra vonatkozó jellemző állásfoglalásokat). A különféle személyiségelméletek különféleképpen írják le a személyiséget, de számos közös jegy is akad. A statikus leírások helyett az önismeretei kerék abban segít eligazodni, hogy milyen szempontok, tényezők figyelembevételével tudjuk rendezni az önmagunkról kialakult képet, illetve az, hogy miként építhető, tehető teljessé személyiségünk arcvonásainak jellemző jegyei. A "kereket" úgy kell elképzelni, ahogyan a csoportban tapasztalt viselkedési megnyilvánulásokat érzékeljük (érzetként), és értelmezzük (értelmezés), ugyanakkor érzelmi, indulati kapcsolatba kerülünk vele (érzés) a cselekvés által, amely átsegít azokon az akadályokon, amelyek gátjai a cselekvésnek (szándék, akarat). Kiterítve a "kerék" a következő összefüggéssort adja: érzékelt érzet értelmezett értelmezés az ezzel együtt járó érzés érzelme, indulata a cselekvésben amely végül segít a fellépő akadályok leküzdésében mint akarati tényező. Az önismeret egészlegessége ezeket a kategóriákat fogja át, hiányosságai különféleképpen jelennek meg. Pl. az értelmezés-cselekvés dimenzióban hideg fejjel (érzelem nélkül, a szándékok tisztázása nélkül) cselekszünk, az érzet hiánya mások reakcióinak a nem kellő figyelembevétele, az értelmezés híjával való cselekvést talán nem kell magyarázni, míg a cselekvéshiányos helyesebben akaratgyenge magatartás is önmagáért beszél: a nagy érzések nem fordulnak át valós cselekvésbe. 199

20 A csoport interakciók színtere, társas közeg, amelyben az önmagunkról alkotott kép kétféleképpen jelenik meg: egyrészt a saját ismeretünkben, másrészt úgy, ahogy mások látnak. Lehet azonban olyan rejtett vonásunk, tulajdonságunk, amit magunk sem tudunk, vagy nem akarunk, hogy mások megtudjanak, így ebből a többszörös kapcsolatrendszerből kirajzolódnak világosan elkülöníthető területek, amelyek a csoportos önismeretszerzést jól illusztrálják. ismerem ismerem ÉN nem ismerik NYÍLT TERÜLET VAK TERÜLET MÁSOK nem ismerik REJTETT TERÜLET ISMERETLEN TERÜLET A csoport hatása a személyiségre: érdeklődést tanúsítunk mások iránt, növeli a nyíltságunkat bátrabban merjük megfogalmazni az önmagunkat jellemző tulajdonságainkat (identitás) törekszünk arra, hogy másokat jobban megértsünk, elfogadjunk a fölmerülő problémák megoldásában egyre nagyobb biztonsággal járunk el újabb értékek elfogadása, esetleg értékeink átértékelődése következik be. A hatás intenzitása nem egyenes vonalú fejlődést mutat. Ismerkedés A foglalkozás menete 200

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TÉMA OKTATÓ/TRÉNER ÓRASZÁM 1. CSOPORTÉPÍTŐ TRÉNING MODUL 12 1.1 Önálló bemutatkozás 1.2 Névlánc- egymás nevének ismétlése az ülésrend

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

PK101027A Elégedettségi értékelő. Továbbképzés A pedagógusok szakmai kiégésének megelőzése

PK101027A Elégedettségi értékelő. Továbbképzés A pedagógusok szakmai kiégésének megelőzése PK7A Továbbképzés címe: A pedagógusok szakmai kiégésének megelőzése Helyszín: Városi Óvodai Intézmény; Jászberény, Mártírok útja. Időpont..7.,..8.,..9., Oktató(k) Dr. Váry Annamária Résztvevők száma: 6

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet

Részletesebben

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Tanulunk és tanítunk, mi a haszna? LLL Könyvtári Szolgáltatások és eredményességük Komárom, 2011. június 24-én A kommunikáció lényege, hogy az egymással

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz?

Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz? Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz? Vezetői kompetenciafejlesztés lehetőségei az egészségügyben A KONETT Team komplex vezetőfejlesztési modelljének bemutatása Előadó: Salamon Hugó, KONETT Team vezető

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15.

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. Szakmai beszámoló a kerületi kortárssegítő képzésről 1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. 2. A képzés további időpontjai és helyszíne:

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

JÁTSSZUNK SZAKMÁT! Avagy innovatív lehetőségek a pályaorientációban Kollégium általános iskolák szakiskola közötti együttműködés

JÁTSSZUNK SZAKMÁT! Avagy innovatív lehetőségek a pályaorientációban Kollégium általános iskolák szakiskola közötti együttműködés JÁTSSZUNK SZAKMÁT! Avagy innovatív lehetőségek a pályaorientációban Kollégium általános iskolák szakiskola közötti együttműködés Jó gyakorlatok - Műhelykonferencia 2015. augusztus 26. Csernyánszky Erzsébet

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium MENTOROK TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium mentor szó a következőket jelentheti: Mentór, Alkumusz fia Odüsszeia című epikus költeményben Télemakhosz atyai jóbarát A mai szóhasználatban egy olyan személyt

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

Humán Erőforrás Menedzsment a General Motors Powertrain Magyarországnál. Toborzás Kiválasztás - Interjú

Humán Erőforrás Menedzsment a General Motors Powertrain Magyarországnál. Toborzás Kiválasztás - Interjú Humán Erőforrás Menedzsment a General Motors Powertrain Magyarországnál Toborzás Kiválasztás - Interjú HRM alapfeladata: a szervezet működéséhez szükséges megfelelő munkaerő-állomány biztosítása a vállalat

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

Továbbiak a gyermekek javaslatai szerint:

Továbbiak a gyermekek javaslatai szerint: 72 órás (egész éves) viselkedésjavító foglalkozás óravázlata Javasolt csoportlétszám 6 fő A foglalkozások kötött vagy kötetlen voltát mindig a foglalkozásvezető határozza meg. 1 1-2. óra Bemutatkozás,

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Miskolci Magister Gimnázium OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 2013/2014-es tanév 11. osztály Készítette : Berecz Mária OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKATERV Az osztályfőnöki órák tematikája illeszkedik iskolánk nevelési koncepciójába

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Változás és állandóság. Szolnok Városi Óvodák

Változás és állandóság. Szolnok Városi Óvodák Változás és állandóság Pályázat szakmai igazgató helyettesi megbízás elnyerésére Feltételek: Legalább 10 év szakmai gyakorlat Széleskörű elméleti tájékozottság az óvodapedagógiában Tájékozottság a köznevelési

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása 4. SZ. MELLÉKLET Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 68.289/2008.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam 5. évfolyam ök Önismeret 6 Együtt élünk 4 A drog fogalma, hatásai 1 Személyes biztonság: jogaim, kötelességeim 2 Tanulási szokások 5 Szabad felhasználás 4 Összesen: 36 6.

Részletesebben

Az egészség (R)éve prevenciós program

Az egészség (R)éve prevenciós program Program címe: Az egészség (R)éve prevenciós program Tanúsítvány száma: 1/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. február 4. Kérelmező neve: Katolikus Karitász Caritas Hungarica Program rövid leírása

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki óra az emberi élet olyan területeivel foglalkozik, mint a helyes, erkölcsös magatartás, udvarias viselkedés, konfliktusmegoldás, környezettudatos

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 36-06 A szociális segítés alapfeladatai 36-06/2 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1 A LEGO MindStorms NXT/EV3 robot grafikus képernyőjét és programozási eszközeit használva különböző dinamikus (időben változó) ábrákat tudunk rajzolni. A képek létrehozásához koordináta rendszerben adott

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása RAJZ TANTÁRGY 1. óra : Az európai népviseletek bemutatása A MODUL CÉLJA Az óra célja : Az egyes népviseletek jellegzetességeinek kiemelése, vizsgálatuk különböző szempontokból. Ruhadarabok funkciója az

Részletesebben

Visszajelző kérdőív NYILVÁTARTÁSI SZÁMA 2014/OFŐ/I. KITÖLTÉS DÁTUMA 2014. február 14.

Visszajelző kérdőív NYILVÁTARTÁSI SZÁMA 2014/OFŐ/I. KITÖLTÉS DÁTUMA 2014. február 14. Visszajelző kérdőív "Fogadd el, fogadj el!" Pedagógusok felkészítése az értelmi sérült emberek társadalmi integrációját elősegítő osztályfőnöki órák vezetésére Kedves Hallgató! Az alábbi kérdéssornak az

Részletesebben

AZ ISKOLAPSZICHOLÓGUS SZAKMAI MUNKÁJÁNAK SZUPERVÍZIÓJA

AZ ISKOLAPSZICHOLÓGUS SZAKMAI MUNKÁJÁNAK SZUPERVÍZIÓJA AZ ISKOLAPSZICHOLÓGUS SZAKMAI MUNKÁJÁNAK SZUPERVÍZIÓJA MI A SZUPERVÍZIÓ? A szakmai munkát végző, kevés tapasztalattal rendelkező szakember munkájának ellenőrzése és segítése, egy megfelelő tapasztalattal

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév

TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév Angol általános nyelvi tárgyak Angol Kezdő 1 (A1) Angol Kezdő 2 (A1) TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév Kezdőknek, újrakezdőknek A tanfolyam célja az angol nyelv alapjainak megismerése korszerű tananyagokkal, beszéd

Részletesebben

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában Diákíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában A szakközépiskolába járó tehetséges diákok többsége motivációs problémákkal küzd a korábbi iskolai kudarcok miatt, így

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára Célok Segíteni a megváltozott munkaképességű személyeket abban, hogy hatékonyan kezeljék a munkahelyi stresszt, változásokat, negatív

Részletesebben

ADD Alrendszer definíciós dokumentum

ADD Alrendszer definíciós dokumentum ADD Alrendszerdefiníciósdokumentum 1.Alrendszermegnevezése: ALTERnatíva 2.Tagok,elérhetőségek: MénesiDóra20/4202269,menesi.dora@gmail.com JuhászKatalin20/8064068,juhasz.katica@gmail.com IzsákAnna30/3694555,a.izsakanna@gmail.com

Részletesebben

INTEGRITÁS MENEDZSMENT TRÉNING Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet

INTEGRITÁS MENEDZSMENT TRÉNING Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet INTEGRITÁS MENEDZSMENT TRÉNING Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet TARTA I SS E G A A legfontosabb ábrák és összefüggések Dr. Pallai Katalin, az Integritás Tudásközpont vezetője

Részletesebben

Életpályaépítés AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA

Életpályaépítés AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA Életpályaépítés AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA Az életpálya-építés olyan tevékenység, amely arra szolgál, hogy az egyén ambícióinak és lehetőségeinek megfelelően, tudatosan, tervszerűen alakítsa

Részletesebben