Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve Az életmentő és életfenntartó kezelésekkel kapcsolatos etikai ajánlás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve Az életmentő és életfenntartó kezelésekkel kapcsolatos etikai ajánlás"

Átírás

1 Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve Az életmentő és életfenntartó kezelésekkel kapcsolatos etikai ajánlás Készítette: Az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium Várható, hogy az elkövetkező években a kórházi betegellátás egyre gyakrabban teremt olyan élethelyzeteket, amelyek közben két alapvető alkotmányos elv konfliktusba kerül egymással. Az egyik az élet védelmének princípiuma a másik a beteg önrendelkezési jogának érvényesülését garantáló elv. A jelen törvényi szabályozás szerint az önrendelkezés jogával élve csak a gyógyíthatatlan beteg utasíthatja vissza az életmentő ellátást. Az intenzív osztályos kezelés közben a beteg gyógyíthatatlanságát, vagyis a kórfolyamat gyógyeszközökkel történő megállíthatatlanságát gyakran feltételezzük ill. diagnosztizáljuk. E betegeink önrendelkezési jogának feltétlenül érvényt kellene szereznünk. A jogérvényesítésnek az egyik gátja a helytelen joggyakorlatunk, ugyanis a cselekvésképtelen betegeink kórfolyamatának visszafordíthatatlanságáról alkotott, a hozzátartozókkal vagy a gyámmal is egyeztetett orvosi állásfoglalást csak ritkán rögzítjük a kórdokumentációban. Az önrendelkezés érvényesítését nehezítő tényező még az is, hogy a hatályos egészségügyi törvény a cselekvőképes betegnek a későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére vonatkozó nyilatkozatát a kezelés visszautasításáról közokiratba rögzítendőnek rendeli. A jelen ajánlásunkkal az intenzív terápiás szakmai gyakorlatunk jogszerűségét szeretnénk fokozni, illetve törvénymódosítást szeretnénk elindítani a betegek önrendelkezési jogának szélesebb körű érvényesítéséért oly módon, hogy a törvény a kórházi ellátás körülményeihez megfelelőbben adaptált utasítást tartalmazzon. 1. A szakmai kollégiumi ajánlás A kezeléssel kapcsolatos döntések esetében a felvilágosított, belátási képességgel rendelkező felnőtt beteg kérése irányadó. Akut életmentő helyzetekben azonban rövid ideig, a beteg érdekében kívánsága figyelmen kívül hagyható. Nagy jelentősséggel bír a beteggel vagy családjával, képviselőjével való párbeszéd. A beteg számára még kielégítő állapotában biztosítandó lehetőség a döntéshozatalhoz, különösen, amikor kezelése kockázatos szakaszához ér. Az orvos regisztrálja a beteg belátási képességét, és folyamatosan felül kell vizsgálnia azt. A kezelés meg nem kezdése esetén nem ajánlott elkülöníteni a kezelésekben különböző kategóriákat, a beteg előnyét kell figyelembe venni. Az egyes kezeléseket a terápiás cél szemszögéből kell megítélni, folytatásának hasznosságát pedig folyamatosan felül kell bírálni. Az életfenntartó kezelések megindításánál gyakran nincs mód és lehetőség a kezelés mérlegelésére, felfüggesztését azonban előzze meg etikai mérlegelés is. A döntés alapjául szolgáló tényeket meg kell beszélni a beteggel vagy képviselőjével, a döntést és magyarázatát pedig dokumentálni szükséges. Cselekvőképtelen beteg helyett elsősorban előzetes rendelkezései alapján (élő végrendelet illetőleg tartós meghatalmazott jelölése), másodszor közeli hozzátartozója által ismert preferenciái szerint (helyettesített döntés), végül pedig legjobb érdeke alapján kell dönteni. Cselekvőképtelen beteg képviselőjének elsősorban a beteg közeli hozzátartozója tekintendő. Minden gyógyíthatatlan betegnél lehetőséget kell biztosítani a kezelés elfogadásáról vagy megtagadásáról szóló döntése meghozatalához, legyen szó akár terminális állapotú vagy még kompenzált állapotú betegről. A döntésekről azok szükségességének felmerülése előtt kell a beteget megkérdezni, meghozatalukkor pedig mérlegelni kell a nyerhető élet minőségét. A kezelés felfüggesztése nem szabad, hogy etikailag nagyobb problémát jelentsen, mint a kezelés meg nem kezdése. Amennyiben a kezelés által nyerhető előnyök a továbbiakban már nem valósulnak meg, az nem indokolt többé. A terápia meg nem kezdését a következő esetekben kell megfontolni: súlyos prognózisú betegség, a kezelés okozta megterhelés nagyobb a várható előnyöknél, illetve ha a beteg életminősége elfogadhatatlan lenne saját maga számára. Az orvosnak nem kell olyan kezelést felajánlania és fenntartania, melyet orvosi szempontból hasztalannak ítél. Hasztalannak ítélt intenzív kezelésnél a betegek ellátása során az emberi méltóság szem előtt tartása 1

2 különösen fontos. Az ilyen betegek nem az intenzív osztályon ápolandók, az egészségügyi személyzetnek segítenie kell annak megértését és elfogadását, hogy a beteg kezelése ilyen állapotban indokolatlan. Az orvos és a nővér nem kötelezhető a hasztalannak ítélt terápia végrehajtására, de ha a beteg ezek után kívánja, lehetőséget kell teremteni az orvos váltásra. Ha a beteg olyan kezelést szeretne, melyet az orvos feleslegesnek vagy hasztalannak ítél, azt először a beteggel kell megbeszélnie. Amennyiben az orvos és a beteg hozzátartozója nem értenek egyet a beteg kilátásait illetően, az orvos nem kényszeríthető általa hasztalannak ítélt kezelés folytatására, lehetővé kell azonban tennie a beteg elszállítását más orvoshoz ebben az esetben. Ebben az esetben kórházi etikai bizottság illetőleg illetékes bíróság döntése válhat szükségessé. Az agyhalott jogilag halottnak tekintendő, kezelésének folytatása csak abban az esetben indokolható, ha terhes, vagy szervdonor. 2. Az újraélesztés visszautasításának megkönnyítésére tett jogszabály módosítási javaslat Javasoljuk, hogy az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium törvénymódosítási javaslattal forduljon az Egészségügyi Minisztériumhoz. A javasolt változtatás a hatályos egészségügyi törvény 22. (1) bekezdését érinti. Hatályos szöveg: 22. (1) A cselekvőképes személy - későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére - közokiratban visszautasíthat a) a 20. (1) bekezdése szerinti egyes vizsgálatokat, beavatkozásokat, b) a 20. (3) bekezdése szerinti beavatkozásokat, valamint c) egyes életfenntartó, életmentő beavatkozásokat, ha gyógyíthatatlan betegségben szenved és betegsége következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők. Javasolt változtatás (vastagon szedve): 22. (1) A cselekvőképes személy - későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban visszautasíthat a) a 20. (1) bekezdése szerinti egyes vizsgálatokat, beavatkozásokat, b) a 20. (3) bekezdése szerinti beavatkozásokat, valamint c) egyes életfenntartó, életmentő beavatkozásokat, ha gyógyíthatatlan betegségben szenved és betegsége következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők. Magyarázat és indoklás Meghatározások: Gyámság: Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik. (1952. évi IV. tv. a házasságról, a családról és gyámságról, 93. ) Gondnok: A gondnok - általános jelleggel, illetve a cselekvőképességet korlátozó ítéletben meghatározott ügyekben - a gondnokság alá helyezett személy vagyonának kezelője és törvényes képviselője. (1959. évi IV. törvény a Polgári törvénykönyvről 20. (1)) Törvényes képviselő: A szülő, a gyám és a gondnok. Sürgős szükség: az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne; (Eütv. 3. i)) Életmentő beavatkozás: sürgős szükség esetén a beteg életének megmentésére irányuló egészségügyi tevékenység; (Eütv. 3. n)) Életfenntartó beavatkozás: a beteg életének mesterséges módon történő fenntartására, illetve egyes életműködéseinek pótlására irányuló egészségügyi tevékenység; (Eütv. 3. o)) Kompetens személy: A beteg informált döntéséhez szükséges döntéshozatali képesség nem minden esetben egyezik meg a polgári jogviszonyokra kidolgozott cselekvőképesség fogalmával. Az angol szakirodalom ezért megkülönbözteti a cselekvőképesség és a döntéshozatali képesség fogalmát. Ez utóbbi kifejezés arra utal, hogy az illető képes az információkat megérteni, saját értékrendje és céljai alapján alternatívák között választani és dönteni, továbbá azt másoknak világosan kifejezni. Tetteinek és döntéseinek következményeit pedig belátni 2

3 képes. Adott esetben kompetens lehet olyan személy is, aki jogilag korlátozottan cselekvőképesnek vagy cselekvőképtelennek minősül. A kompetencia mindig az adott orvosi beavatkozáshoz értelmezendő. Ez a döntéshozatal folyamat-standardja, mely során célszerű a csúszó standard alkalmazása. Ezek szerint a beavatkozás kockázatának emelkedésével párhuzamosan mind magasabb szintű megértés szükséges. Az életmentő és életfenntartó kezelések visszautasításának feltétele a legmagasabb szintű megértés, melyet kívánatos, hogy pszichiáter is megerősítsen [1]. Cselekvőképesség: A cselekvőképesség polgári jogi fogalom, mely arra utal, hogy a személy cselekedeteivel jogokat és kötelezettségeket szerezhet. Minden ember cselekvőképes, aki nem cselekvőképtelen illetőleg korlátozottan cselekvőképes. Cselekvőképtelenség: Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be. Cselekvőképtelen az a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú is, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt - tartósan teljes mértékben hiányzik. Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - tartósan vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg - teljesen hiányzik. (Ptk. 12/B (1)-(2), 14. (4), 15. (1), 17. (1)) Korlátozott cselekvőképesség: Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt - általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent. (Ptk. 12/A. (1), 14 (1), (4)) Tájékozott beleegyezés: A tájékozott beleegyezés a beteg által adott önkéntes, szabad és informált felhatalmazás az orvos által tervezett beavatkozás elvégzéséhez. Mellérendelt orvos-beteg kapcsolatban a tájékoztatás előfeltétele a beteg informált döntésének, egyben a beteg autonómiájának egyik legfontosabb biztosítéka. A tájékozott beleegyezés egyben az orvos autonómiáját is növeli azáltal, hogy a döntés felelőssége megoszlik [65]. Az elvárható tájékoztatás mértékét az Eütv. a teljes körű jelzővel adja meg. (Eütv. 13. (1)) Hasztalanság: Fiziológiai értelemben akkor hasztalan a kezelés, ha nem állítja helyre azt a fiziológiai paramétert, melynek helyreállítására szolgál [1]. Az egyik leggyakrabban használt felosztás szerint kvantitatív értelemben a hasztalanság az orvosi kezelés fiziológiai hasznosságának nagyon alacsony fokát, kvalitatív értelemben azonban a betegnek saját várható életminőségéről alkotott megítélését fejezi ki. A hasztalannak ítélt kezelést nem kell alkalmazni [2]. A hasztalanság rendkívül vitatott kérdését külön fejezetben tárgyalom. Agyhalál: Az agyhalált előidézheti elsődleges agykárosodás (az agy közvetlen károsodása), vagy másodlagos agykárosodás (az agy közvetett ischaemiás, hipoxiás károsodása). Az agyhalált - amely az agy (beleértve az agytörzset is) működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése - elsősorban klinikai vizsgálatok és a kórlefolyás alapján kell megállapítani. Az agyhalál klinikai diagnózisát kiegészítő műszeres vizsgálatokkal lehet alátámasztani (2. számú melléklet a 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelethez). Az agyhalál ún. célhoz kötött haláldefiníció, ez a cél pedig a donor (agyhalott) szerveinek sikeres transzplantációja [3]. Az agyhalál megállapításától a beteg jogilag halottnak tekintendő. Permanens vegetatív állapot (PVS): Konszenzus konferencián (a perzisztáló vegetatív állapot kifejezés helyett) elfogadott új terminológia, mely az állapot irreverzibilis voltára utal. Agysérülést követő tartós, rendkívül alacsony eséllyel javuló speciális eszméleti állapot. Visszatérő szemnyitás vagy álom-ébrenléti EEG ciklusok jellemzik bármiféle célzott vagy akaratlagos viselkedés, beszédértés és beszéd nélkül. Fájdalomingerre generalizált fiziológiai reakciók jelentkeznek. Változatos agyideg tünetek fordulhatnak elő. Kettős inkontinencia mindig jelen van. A fizikális diagnózishoz ismételt klinikai vizsgálatok szükségesek. Képalkotó diagnosztikával diffúz lamináris agykérgi károsodás, kétoldali paramedián talamusz sérülés vagy diffúz axonális károsodás látható. Traumát követően legkorábban egy évvel, nem traumás (általában hipoxiás) károsodás esetén pedig az eseményt követő három hónappal állítható fel a diagnózis [4]. Az esetjogi irodalomban azonban többnyire a perzisztáló vegetatív állapot kifejezést használják. Életfenntartó beavatkozás visszautasítása: A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás visszautasítása közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban történhet. A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek 3

4 kihordására. A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja. Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg életfenntartó vagy életmentő beavatkozásának visszautasítása esetén az egészségügyi szolgáltató keresetet indít a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. (Eütv. 20. (3),(6),(8), 21. (2)). Életfenntartó kezelés megkezdése, és a már megkezdett kezelés folytatása egyaránt visszautasítható. Előzetes rendelkezés (advance directive): A magyar jogban is elismert jogintézmény. A cselekvőképes személy - későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére - közokiratban visszautasíthat egyes életfenntartó, életmentő beavatkozásokat, ha gyógyíthatatlan betegségben szenved és betegsége következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők. (élő végrendelet living will). A cselekvőképes személy - cselekvőképtelensége esetére - közokiratban megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki az (1) bekezdés szerinti jogát helyette gyakorolhatja (helyettes döntéshozó). (Eütv. 22. (1) c), (2)) Do Not Attempt Resuscitation (DNAR) orders: Ne alkalmazz újraélesztést rendelkezések. Ezzel a rendelkezéssel egyedi esetekben jelzik, hogy kórházi klinikai halála bekövetkeztekor a beteg nem élesztendő újra. A rendelkezés a kezelés meg nem kezdésének és abbahagyásának speciális esete, a hasztalanság gyakran vitatott később ismertetendő szűk eseteit kivéve alkalmazhatóságának előfeltétele a beteg tájékozott beleegyezése [5]. Előzetes rendelkezésként közokirati formát megkívánva az Eütv. is lehetőséget biztosít rá. (Eütv. 22. ) A továbbiakban az általánosan elfogadott angol rövidítés ( DNAR) olvasható. Legjobb érdek (best interest): Angolszász joggyakorlat teremtette fogalom a parens patriae alapelv folyományaként. Cselekvőképtelen beteg kezelése során az orvos a szakma szabályainak megfelelő, és általa a beteg számára legmegfelelőbbnek tartott kezelést alkalmazza, a beteg hozzátartozójának bevonása nélkül. Legjobb érdek alapján meghozott döntésről beszélünk akkor is, ha a cselekvőképtelen beteg törvényes képviselője a beteg helyett annak érdekében, de a saját preferenciái alapján hozza meg a döntést [6]. Helyettesített döntés (substituted judgement): Ha a cselekvőképtelen beteghez közelálló hozzátartozó, törvényes képviselő a beteg általa ismert preferenciái szerint az orvos által adott információk alapján dönt a beteg kezeléséről helyettesített döntésről beszélünk. Angol és amerikai bírósági döntések tanulságai [7-13] 1 Cselekvőképes beteg életfenntartó kezelést jogszerűen visszautasíthat. Az Európai Emberi Jogi Bíróság, melynek döntése konkrét esetben hazánkra nézve is kötelező érvényű, a Pretty ügy kapcsán deklarálta az életfenntartó kezelés elutasíthatóságának jogát az egyezmény 8. cikke alapján. 2 Cselekvőképtelen beteg törvényes képviselőjének elsősorban a beteg közeli hozzátartozója jelölendő ki, ha nincs törvénysértésre bizonyíték. 3 Cselekvőképtelen beteg helyett elsősorban előzetes rendelkezései alapján (élő végrendelet illetőleg tartós meghatalmazott jelölése), másodszor közeli hozzátartozója által ismert preferenciái (mely azonban világos és meggyőző kell, hogy legyen) szerint (helyettesített döntés), végül pedig legjobb érdeke alapján kell dönteni. A beteg preferenciáit a bíróság előtt világos és meggyőző módon kell bizonyítani. 4 A permanens vegetatív állapot diagnózisa szintén ki kell, hogy elégítse a világos és meggyőző bizonyíték követelményét. 5 Amennyiben az orvos által még hasznosnak ítélt kezelést a beteg illetőleg hozzátartozója előbbi felhatalmazás alapján elutasítja, a kezelés általában nem alkalmazható, helyettesített döntés esetében azonban ebben az esetben etikai bizottság bevonása, végső esetben bírósági döntés válhat szükségessé. 6 A szokásos és rendkívüli eszközök meghatározása helyett a beteg számára megterhelőség szempontjának vizsgálata javasolt. 7 Nem kívánatos a különbségtétel egyes orvosi kezeléseket illetően, életfenntartó kezelésnek minősül a szondán keresztüli táplálás és a folyadékpótlás is. 8 Amennyiben az orvos és a beteg hozzátartozója nem értenek egyet a beteg kilátásait illetően, az orvos nem kényszeríthető általa hasztalannak ítélt kezelés folytatására, lehetővé kell azonban tennie a beteg elszállítását más orvoshoz ebben az esetben. Ebben az esetben kórházi etikai bizottság illetőleg illetékes bíróság döntése szükséges. 4

5 Task Force on Ethics of the Society of Critical Care Medicine ajánlásai [14] Minden betegnek vagy gyámjának jogában áll a kezelés elfogadása vagy megtagadása, legyen szó akár terminális állapotú vagy még kompenzált állapotú betegről. A döntésekről azok szükségességének felmerülése előtt kell a beteget megkérdezni, meghozatalukkor pedig mérlegelni kell a nyerhető élet minőségét. A kezelés felfüggesztése nem szabad, hogy etikailag nagyobb problémát jelentsen, mint a kezelés megkezdése vagy meg nem kezdése. Amennyiben a kezelés által nyerhető előnyök a továbbiakban már nem valósulnak meg, az nem indokolt többé. A terápia meg nem kezdését a következő esetekben kell megfontolni: súlyos prognózisú betegség, a kezelés okozta megterhelés nagyobb a várható előnyöknél, illetve ha a beteg életminősége valószínűleg elfogadhatatlan lenne saját maga számára. Az orvosnak nem kell olyan kezelést felajánlania és fenntartania, melyet orvosi szempontból hasztalannak ítél. Nagy jelentősséggel bír a beteggel vagy családjával, gyámjával való párbeszéd. A beteg számára még kielégítő állapotában biztosítandó a lehetőség a döntéshozatalhoz, különösen, amikor kezelése kockázatos szakaszához ér. Az osztályos orvos regisztrálja a beteg belátási képességét, és folyamatosan felül kell vizsgálnia azt. A kezelés meg nem kezdése esetén nem lehet elkülöníteni a kezelésekben különböző kategóriákat, a beteg előnyét kell figyelembe venni. Az egyes kezeléseket a terápiás cél szemszögéből kell megítélni, folytatásának hasznosságát pedig folyamatosan felül kell bírálni. A létfenntartó kezelések megindításánál gyakran nincs mód és lehetőség a kezelés mérlegelésére, felfüggesztését azonban előzze meg etikai mérlegelés is. A döntés alapjául szolgáló tényeket meg kell beszélni a beteggel vagy képviselőjével, a döntést és magyarázatát pedig dokumentálni szükséges. Fiziológiai haszonnal járó kezelést csak terminális állapotú betegnél lehet felfüggeszteni. A megfelelően diagnosztizált, perzisztáló vegetatív állapotban (PVS) lévő betegek ellátása során az emberi méltóság szem előtt tartása különösen fontos. Az ilyen betegek lehetőség szerint nem az intenzív osztályon ápolandók, az egészségügyi személyzetnek segítenie kell a család számára annak megértését és elfogadását, hogy a beteg kezelése ilyen állapotban hasztalan. Az agyhalott beteg jogilag halottnak tekintendő, kezelésének folytatása csak abban az esetben magyarázható, ha a beteg terhes, vagy szervdonor. A csecsemőkben az agyhalál kimondásának kritériumai még kidolgozásra várnak Akut helyzetekben rövid ideig, a beteg érdekében kívánsága figyelmen kívül hagyható, de kezeléssel kapcsolatos döntések esetében a felvilágosított, belátási képességgel rendelkező felnőtt beteg kérése az irányadó. Ha az egészségügyi munkacsoport és a beteg vagy képviselője egyetértenek a kezelés meg nem adásában, akkor etikailag elfogadható a kezelés el nem kezdése. Tiszta tudatú, informált betegnél, ha az orvosi tanács ellenére is visszautasítja a kezelést, az nem alkalmazható, a döntés hátterét azonban ekkor is tisztázni szükséges. Amennyiben a beteg olyan kezelést szeretne, melyet az orvos feleslegesnek vagy hasztalannak ítél, először is a beteggel kell megbeszélni az esetleges félreértéseket és a kezelés célját. Az orvos és a nővér nem kötelezhető a hasztalannak ítélt terápia végrehajtására, de amennyiben a beteg kívánja, lehetőséget kell teremteni az orvos váltásra. Ellenkező adat hiánya esetén, a beteget cselekvőképesnek kell tekinteni. Minden esetben a beteg érdekei az elsők, feltételezzük, hogy ezt a beteg családja képviseli. Amennyiben a beteg családjának kell meghoznia a döntéseket, elsőként a házastársát, majd felnőtt gyermekeit, szüleit, legközelebbi élő hozzátartozóját, illetve közeli barátját kell megkérdezni a felsorolás sorrendjében. Gyermekek esetében a nyilatkozatot a szülőknek, ezután a gyámnak kell megtennie. A gyermekek érettségüknek megfelelően bevonandók a döntéshozatalba, ha azonban ebből káruk származhatna, előzetes egyeztetésre kell sort keríteni a törvényes gyámjukkal. Ugyanez érvényes a korlátozott cselekvőképességű felnőttekre is. Olyan esetben, amikor nincs egyetértés a beteg családjával, etikai bizottság elé lehet vinni az ügyet, ennek eredménytelensége esetén kell csak jogi segítségért folyamodni. Célszerű az intézményben kidolgozni egy döntéshozó rendszert olyan betegek számára, akik önálló döntéshozatalra képtelenek. Kapcsolat a DNAR és az életvégi döntések közt [15] A DNAR rendelkezés belépőül szolgálhat az életvégi döntések során a további kezelések visszautasításához. Számos klinikai vizsgálat mutatta ki, hogy a DNAR rendelkezések befolyásolják az 5

6 életveszélyes állapotú betegek kezelését. Ennek egyrészt az lehet az oka, hogy a klinikai halál állapota (periarrest időszak) gyakran elhúzódik, és nehezen különíthető el a definitív szívmegállástól kritikus állapotú betegeknél, így a rendelkezést hibásan már az előbbi időszakra is alkalmazzák. Másrészt a DNAR rendelkezés beteggel történő megtárgyalása sokkal egyszerűbb folyamat, mint a komplex életvégi preferenciák tisztázása, ezért az orvosok gyakrabban alkalmazzák azt. Harmadszor a DNAR konkrét akcióterv, mely az életvégi döntések meghozásához is iránymutatásként alkalmazható. Ennek azonban súlyos következménye lehet a részleges DNAR utasítás (pl. ne intubálj), mely az összes rendelkezések közel egytizedét teheti ki. Ezek a rendelkezések gyakran nem világosak, szóbeliek, és nem ritkán orvosilag értelmetlen kezelés kombinációkat eredményeznek. A problémák megelőzésére Berger az életvégi döntések komplex átalakítását javasolja oly módon, hogy a beavatkozás orientált terv (a DNAR ilyen) helyett cél orientált terv készüljön az életvégi döntések megalapozására. A beteg preferenciái és specifikusan elutasított kezelései ismeretében az orvos határozza meg a javasolt kezeléseket, különös figyelemmel az orvosilag értelmetlen összeállítások elkerülésére. A tervet írásban érthetően rögzíteni kell, hogy a stáb minden tagjának világos iránymutatásként szolgáljon. Cselekvőképes beteg joga, hogy visszautasítsa az újraélesztést. Az újraélesztés speciális orvosi beavatkozás, melynél elsősorban nem az alkalmazásához, hanem visszautasításához szükséges a beteg engedélye. A beteg döntési helyzete számos klinikai vizsgálat eredménye szerint jelentősen korlátozott, és alapvetően attól függ, az orvos mennyire érdeklődik betege újraélesztéssel kapcsolatos preferenciái iránt, és milyen mértékben tájékoztatja őt. Az orvosok gyakran helytelenül ítélik meg betegeik újraélesztéssel kapcsolatos preferenciáit. Ennek hátterében egyrészt a nem megfelelő orvos - beteg kommunikáció, az orvosok betegekétől eltérő értékrendje és paternalizmusa, másrészt pedig a betegek valóságot kevéssé tükröző elvárásai szerepelnek. Egy vizsgálat szerint például a betegek újraélesztéssel kapcsolatos preferenciáit alapvetően befolyásoló televízióban a kutatási időszak alatt az újraélesztett betegek átlagos túlélése 67%-os volt a reálisan várható 5-15%-hoz képest. A betegek önmaguktól ritkán igénylik a DNAR rendelkezést, típusosan orvosi javaslatra a beteg jóváhagyásával történik a rendelkezés bevezetése. Ez a módszer azonban jelentősen csökkenti a beteg autonómiáját, hiszen alapvető jelleggel jelennek meg az orvos és a szakmai társadalom értékítéletét tükröző orvosi szempontok. A beteg autonómiája másrészt állapota miatt is jelentősen korlátozott, hiszen nincsen az autonóm döntés meghozatalához szükséges racionális és érzelemmentes helyzetben, döntése pedig jövőbeni állapotát alapvetően befolyásolja. Rendkívül fontos ezért az alapos és folyamatos orvos beteg kommunikáció, valamint az orvosok etikai tárgyú továbbképzése, mely több klinikai vizsgálat szerint szignifikánsan javította a DNAR rendelkezések validitását (a beteg preferenciái megfelelőbben tükröződtek a DNAR rendelkezésekben), és ezzel az ellátás minőségét. Az újraélesztés meg nem kezdését és abbahagyását alapvetően befolyásoló másik szempont a beavatkozás hasztalansága. A hasztalan kezelés orvosi elutasításával elsősorban nő a beteg autonómiája, hiszen az orvos tájékoztatási kötelezettségének eleget téve nem tartja hamis remények közt betegét, lehetőséget biztosítva ezáltal számára, hogy helyesebben ítélje meg saját helyzetét. Így a beteg az életmentő kezelést visszautasító kompetens döntését az informáltság megkívánt legmagasabb foka szerint tudja meghozni. Másrészt az orvosi szakma integritását rombolja, ha a good clinical pratice hasztalan kezelést illető elvei háttérbe szorulnak. A Wanglie-ügy kapcsán a bíróság precedenst teremtett az USA-ban. Indoklásuk szerint az orvosok nem kötelezhetők általuk hasztalannak ítélt kezelés folytatására, hiszen ez az orvosi szakma morális megsértését jelentené. Kötelesek viszont a beteggel illetve törvényes képviselőjével történő ismételt és teljes körű konzultációra. Lehetőséget kell továbbá biztosítaniuk arra, hogy a törvényes képviselő olyan osztályra szállíttathassa a beteget, ahol kezelését még nem ítélik hasztalannak. A precedenst az USA több tagállama törvénnyel is megerősítette. Végül a hasztalan kezelés alkalmazása sérti az igazságosság szempontjait, mivel a javak eltékozlását jelenti. Az előbbiekben láttuk, hogy az újraélesztéshez való jogot az igazságosság és nem az autonómia szempontjai határozzák meg, ezért a megállapítás etikailag nem kifogásolható. Murphy és Finucane operacionalizáló elmélete szerint hasztalan a kezelés, ha olyan kicsi az esély a sikerre, hogy a társadalom szakemberek és laikusok úgy ítélik, hogy a beavatkozás nem éri meg a költségeit. Alaposabb vizsgálatok során azonban kiderült, hogy a megtakarított anyagi eszközök nem növelték érdemben a betegellátás színvonalát, amennyiben pedig a hasztalanság fenti definíciója szerint történik a DNAR rendelkezés kiadása, nagy valószínűséggel találkozik a beteg autonóm igényével is. Az igazságossági szempont tehát elméletben elfogadható, a gyakorlat azonban nem erősítette meg egyértelműen az elképzelést, mint arra a hasztalanság elemzése kapcsán is utaltam. Konkrét alkalmazása ezért kizárólag további empirikus vizsgálatok eredményeinek tükrében javasolt, a tapasztalatok alapján kidolgozott és folyamatosan ellenőrzött szempontok szerint. Ha a legkevésbé értékítélettel terhelt fiziológiai kritériumból indulunk ki, az újraélesztés akkor hasztalan, ha légzés illetve keringés nem állítható helyre. Miután itt a klinikai halál kezeléséről van szó, a meghatározásnál a központi idegrendszeri funkciók is figyelembe veendők. Fenti meghatározás ezért az agyhalálnál magasabb szintű központi idegrendszeri tevékenységet is megkíván. A hasztalanságot kvantitatív 6

7 módon szemlélve etikailag tehát azok az egyoldalú korlátozó intézkedések elfogadhatók, ahol az újraélesztés halálozása egyébként is 100%-os. Jó minőségű (prospektív, randomizált, nagy populáción végzett) klinikai vizsgálatok szép számmal születtek ebben a témában. Van Walraven vizsgálatai szerint amennyiben a kórházi újraélesztés során a szívmegállás és az újraélesztés között eltelt idő bizonyíthatóan több mint tíz perc volt, a szívmegállás tanú nélkül zajlott, és az újraélesztés megkezdésekor tapasztalt (iniciális) ritmus nem kamrafibrilláció vagy kamrai tachycardia (VF/VT) volt, a mortalitás 100%-nak bizonyult. Hasonlóan magas szintű hasztalanságot állapítottak meg idős súlyos hasi vagy mellkas sérülést szenvedett betegek, stroke-os illetve 3 alatti trauma-score-ral rendelkező betegek újraélesztése kapcsán. Jørgensen ezzel szemben az újraélesztés hasztalansági alapon történő abbahagyásához dolgozott ki magas evidenciaszintű vizsgálatai alapján ajánlást. Klinikai bizonyítékok hiányában megkérdőjelezte továbbá a megkésett, illetve elhúzódó újraélesztés pontos időkorláthoz kötésének jogosságát. Vizsgálatai szerint amennyiben az újraélesztés után nem tér vissza nyolc órán belül a kalorikus vesztibuláris reflex, illetve negyvennyolc órán belül az eszmélet, az posztreszuszcitációs kezelés hasztalannak minősíthető. Az újraélesztés hasztalanságának kvalitatív elemzése során a nyerhető életminőséget is tekintetbe vesszük. A beteg életminőségének megítélése szerint az orvos által hozott DNAR rendelkezés azonban súlyos paternalizmus, mely alapvetően sérti a beteg autonómiáját. Ezt különösen annak tükrében fontos hangsúlyozni, hogy, az orvos preferenciái bizony gyakran távol esnek a betegéitől. Ezért az újraélesztés hasztalanságának kvalitatív vizsgálatakor a beteg nem hagyható ki a döntésből. Egy szellemes hasonlattal élve: sok ember gondolhatja, hogy lottózni (kvantitatív tényező) hasztalan, hiszen rendkívül kicsi az esélye a nyereménynek. Ha azonban a nyeremény értéke (kvalitatív tényező) növekszik, egyre többen döntenek mégis a lottószelvény megvásárlása mellett. A nyeremény értéke minőségileg változtathatja meg az emberek döntését. Saját életének várható minőségét tehát mindenki csak maga ítélheti meg, ebben az orvos csak tanácsot adhat, de nem dönthet. Az újraélesztés hasztalansága igen nehezen meghatározható fogalom, célszerűbb talán olyan korrekt DNAR eljárást meghatározni, mely során a hasztalansági tényezők a beteg értékítéletének tükrében jelennek meg ismételt és alapos orvos-beteg konzultációk során. Tartós egyet nem értés esetén az orvost ezután meg kell, hogy illesse a jog az általa hasztalannak ítélt kezelés leállítására, mely előtt azonban lehetőséget kell biztosítania a beteg esetleges más intézménybe történő szállítására. A DNAR rendelkezések írásba foglalása, és rendszeres felülvizsgálata javasolt. A fontosabb nemzetközi orvostársaságok (American Heart Assotiation, European Resustitation Council, Heart and Stroke Foundation of Canada, Australian Resustitation Council, Resustitation Council of South Africa) elismerik a beteg, illetve előzetes rendelkezés alapján közeli hozzátartozói jogát az újraélesztés visszautasítására. Hasztalansági kritérium alapján akkor vezethető be a ne kezd újraélesztést (Do Not Attempt Resuscitation: DNAR) állásfoglalás, ha informált orvos az újraélesztést hasztalannak ítéli. A kvantitatív hasztalanságot a két hetes túlélés minimális valószínűségével határozták meg. Kvalitatív hasztalanság esetén felhívják a figyelmet a beteg preferenciái kutatásának fontosságára. A rejtett értékítéletek lehetősége miatt mindkét esetben ajánlatos a beteg vagy hozzátartozójával történő konzultáció. A testületi állásfoglalások közös magukban rejlő hiányossága a legitimitás korlátozott volta. A beteg élethez és emberi méltósághoz való joga ugyanis jogállamban legitim módon csak törvényi keretek közt az alkotmány vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően korlátozható. Az állásfoglalások ezért kezelik nagyon óvatosan a hasztalanság kérdését, és utalják a DNAR döntést szinte kizárólag a beteg jogkörébe, ahol az orvos inkább tanácsadó szerepet játszik Az igazságosság bioetikai alapelve jogilag a közérdekben fejeződik ki. A szabály miután alapjog korlátozásáról van szó - törvény kell, hogy legyen, mely nem vonhatja el a jog lényeges tartalmát. Hazánkban ilyen jogszabály az agyhalál megállapítása esetén a szervátültetést lehetővé tevő Eütv. (212. (1)), és az eljárást részletesen szabályozó 18/1998. EüM rendelet. Az agyhalál megállapítása tehát ebben az esetben a transzplantációhoz fűződő közérdeket szolgálja, ebből következik, hogy az agyhalál megállapításának célja a jogszabály szerint a szervek átültethetőségének biztosítása. Magyar életvégi stratégiákat illetve DNAR rendelkezéseket vizsgáló testületi állásfoglalás nincs. A magyar Eütv., bár az újraélesztésről külön nem rendelkezik, lehetőséget biztosít annak beteg általi visszautasítására gyógyíthatatlan betegség esetén, vagy előzetes rendelkezésként közokirati formában (Eütv 20., 22. ). A jogszabály szigorú előírásai minden bizonnyal hozzájárultak ahhoz, hogy hazánkban a törvény e rendelkezései alapján újraélesztés visszautasítása mindezidáig nem történt. A törvény a beteg által kért, de szakmailag nem indokolt (hasztalan) kezelés esetén betegvizsgálat után megengedi annak orvos általi elutasítását (Eütv (3)b)). Az Etikai Kódex nem rendelkezik az újraélesztéssel kapcsolatban, és az eutanázia kapcsán sem tér ki a beteg Eütv. által biztosított kezelés-visszautasítási jogára. A kódex szerint súlyosan etikátlan, ha az orvos a betegben a kezelés javaslatával hamis illúziót kelt. Továbbá az orvos a helyszínen maga dönti el, hogy sürgős szükség és veszélyeztető állapot esete fennáll-e. Ha a rendelkezésre álló információból a sürgős orvosi ellátás szükségességét biztonsággal nem lehet megállapítani, úgy kell eljárni, mintha az bizonyítottan fennállna! 7

8 (Etikai Kódex 13., 55.) Fenti két rendelkezés a hasztalanság két előbbiekben ismertetett formájára utal. Bár a törvény lehetőséget biztosítana rá, mégis jelentős az elmaradás az életvégi döntések és ezen belül az újraélesztés szakmai-etikai normáinak megteremtése terén. A normák nem térhetnek el a hatályos jogi szabályozástól, és alapvetően meg kell felelniük a nemzetközi egyezményekben lefektetett etikai alapelveknek is. A modern orvosi ethosz az emberi élet kizárólagos elsőbbségét hirdeti, és hajlamos kisebb jelentőséget tulajdonítani a beteg számára gyakran fontosabb szempontoknak. Az újraélesztés a modern orvoslás jelképévé vált, annak meg nem kezdése vagy abbahagyása az életvégi döntések speciális formája, melyet a beteg önrendelkezése illetve a beavatkozás hasztalansága befolyásolhat. A beteg autonómiája jelentősen korlátozott lehet a döntés definitív következményi miatt. Ezért rendkívül fontos a beteg preferenciáinak mind pontosabb megismerése, és ezek tudatában meghozott DNAR döntés alkalmazása. Előzetes rendelkezésként az Eütv. 22. (1) is lehetőséget biztosít a DNAR döntésre, melyet azonban közokirati formához köt. A csúszó standard alapján természetes, hogy életmentő kezelés visszautasításához igen magas szintű megértés szükséges. Nem világos azonban, hogy miért nem elegendő az életmentő beavatkozás, de legalább külön nevesítve az újraélesztés direkt visszautasításához a közokirati helyett teljes bizonyító erejű magánokirati forma, szükség esetén célhoz kötötten a beteg belátási képességét megállapító pszichiátriai vizsgálattal kiegészítve. A szabály nehézkes és életszerűtlen, jelentősen elnehezíti az újraélesztés törvényes visszautasítását. A törvényhely alapján ugyanis ismereteink szerint mindezidáig DNAR rendelkezés kiadása még nem történt, vizsgálatok azonban kimutatták, hogy szignifikáns társadalmi igény lenne rá [16]. Marad tehát a paternalisztikus, egyoldalú és gyakran nem nyilvános döntés, mely szinte kivétel nélkül az újraélesztés hasztalanságát jelöli meg a DNAR rendelkezés indoklásaként. Az újraélesztés kvantitatív hasztalansági szempontjai viszonylag jól körülírhatók, míg a kvalitatív hasztalanság vizsgálata esetén a beteg értékítélete nem hagyható figyelmen kívül. A hasztalansági szempontok elsősorban a beteg döntésénél segíthetnek érvként. A kezeléshez való jogot nem az önrendelkezés, hanem az igazságosság szempontjai teremtik meg, miután az orvosi ellátáshoz való jog szociális jog. Az igazságossági szempontok társadalmi érvényesítése ezért etikailag elfogadható lenne a kezelések hasztalansági alapon történő abbahagyása indoklásaként, amennyiben a döntés legitim módon történik. Hazánk jogalkotásról szóló évi XI. törvénye 2. c) alapján az állampolgárok alapvető jogait törvényben kell szabályozni. Az Alkotmány 8. (2) szerint azonban alapvető jogok lényeges tartalmát törvény sem korlátozhatja. Igazságossági szempontok alapján tehát etikailag és jogilag is elfogadható a hasztalansági kritériumok törvényben történő rögzítése, amennyiben az élethez és emberi méltósághoz való szabadságjog és az egészséghez való szociális jog lényeges tartalma nem csorbul. Az elméleti lehetőség gyakorlati megvalósítása a hasztalanság definíciójának önmagában rejlő nehézségei miatt rendkívül nehéz. Irodalomjegyzék 1. Kovács J: Irányelvek az életfenntartó kezelések megszüntetése és a haldoklók gondozása terén. A Hastings Center: Guidelines on the termination of life-sustaining treatment and the care of dying (1987) kivonatos közlése. LAM. 1998; 11: Brody BA, Halevy A: Is futility a futile concept? J Med Philosoph. 1995, 20: Kereszty É: A halál orvosi és jogi fogalmai. Jogtudományi Közlöny szept Giacino JT: The vegetative and minimally conscious states: Consensus-based criteria for establishing diagnosis and prognosis. NeuroRehabilitation. 2004, 19: Cummins RO, Chamberlain D, Hazinski MF, és mtsai: Recommended guidelines for reviewing, reporting, and conducting research on in-hospital resuscitation: the in-hospital 'Utstein style'. A statement for healthcare professionals from the American Heart Association, the European Resuscitation Council, the Heart and Stroke Foundation of Canada, the Australian Resuscitation Council, and the Resuscitation Councils of Southern Africa. Resuscitation. 1997; 34: Mason JK: Consent to treatment. In Manson JK, McCall Smith RA, Laurie GT: Law and Medical Ethics. Butterworths pp Angell M: The case of Helga Wanglie. A new kind of "right to die" case. N Engl J Med.1991; 325: Annas GJ, Arnold B, Aroskar M és mtsai: Occasional notes: bioethicist's statement on the U.S. Supreme Court's Cruzan decision. N Engl J Med 1990, 323: Bostrom BA: Pettis v. Smith and Braddock in the Lousiaina Cour of Appeal. Issues in Law&Medicine, 8

9 2005; 20: Dósa Á: Aktív eutanázia? Döntött az Európai Emberi Jogi Bíróság. LAM. 2002; 12(5): Gold JA: The Quinlan case: a review of two books. [Journal Article] American Journal of Law & Medicine. 1977; 3: Kovács J: Az eutanázia I. In Kovács J: A modern orvosi etika alapjai. Medicina. Budapest. 1999, pp Luce JM, Raffin TA: Witholding and withdrawal of life support from critically ill patients. Chest 1988, 94: Task Force on Ethics of the Society of Critical Care Medicine: Consensus report on the ethics of foregoing life-sustaining treatments in the critically ill. Critical Care Medicine, 1990, 18: Élő Gábor, Dobos Márta, Zubek László: Az újraélesztés etikai vonatkozásai. Orvosi Hetilap, 2006; 147: Dobos M, Élő G, Diószeghy Cs: A páciensek önrendelkezési joga: tisztában vagyunk e törvény adta jogainkkal? SE Magatartástudományi Intézet. PhD témazáró prezentáció Budapest. A szakmai irányelv érvényessége: december 31. 9

Task Force on Ethics of the Society of Critical Care Medicine ajánlásai [1]

Task Force on Ethics of the Society of Critical Care Medicine ajánlásai [1] A kezelés megvonása és visszavonása az intenzív betegellátásban Előterjesztők: Élő Gábor, Bobek Ilona, Bogár Lajos, Darvas Katalin Szakmai kollégiumi állásfoglalás-tervezet Angol és amerikai bírósági döntések

Részletesebben

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Önrendelkezéshez való jog Önrendelkezési jog az egészségügyben: egészségügyi ellátás akkor nyújtható, a betegen beavatkozás akkor végezhető, ha abba a

Részletesebben

Önrendelkezési jog ellátás visszautasítása. Dósa Ágnes

Önrendelkezési jog ellátás visszautasítása. Dósa Ágnes Önrendelkezési jog ellátás visszautasítása Dósa Ágnes Főszabály: a betegen csak a beleegyezésével szabad orvosi beavatkozást végezni, a beteg joga eldönteni, hogy mely orvosi beavatkozásokba egyezik bele,

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN)

A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN) A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN) I. Az egészségügyi ellátáshoz való jog Minden betegnek joga van jogszabályban meghatározott keretek között az egészségi állapota által

Részletesebben

Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai

Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Dr. Élő Gábor Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai Tézisek Semmelweis Egyetem 4. sz. Doktori Iskola Semmelweis Egyetem

Részletesebben

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN EK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN Feith Helga Judit PhD Társadalomtudományi Tanszék ETK-EDUVITAL 2013. ÁPRILIS 26. Stróbl Alajos Justitia szobra a XIX. századból Beteg

Részletesebben

A BETEG GYERMEK JOGAI Dr. Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR

A BETEG GYERMEK JOGAI Dr. Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR A BETEG GYERMEK JOGAI Dr Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR Gyermekjogi képviselő HÍD képzés Budapest, 2014 május 15-17 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 ENSZ Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény 24

Részletesebben

Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai

Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Dr. Élő Gábor Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai Doktori értekezés Semmelweis Egyetem Mentális egészségtudományok doktori

Részletesebben

Az EACH Charta összevetése a magyar jogrenddel. Összeállította: dr. Scheiber Dóra

Az EACH Charta összevetése a magyar jogrenddel. Összeállította: dr. Scheiber Dóra Az EACH Charta összevetése a magyar jogrenddel Összeállította: dr. Scheiber Dóra A magyar Egészségügyi Törvénykönyvben nem szerepelnek a gyermekek és a serdülők kórházi ellátására vonatkozó jogai az EACH

Részletesebben

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok TÁMOP-557-08/1-2008-0001 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

az egészségügyi ellátáshoz való jogot, az emberi méltósághoz való jogot, a tájékoztatáshoz való jogot, az önrendelkezéshez való jogot,

az egészségügyi ellátáshoz való jogot, az emberi méltósághoz való jogot, a tájékoztatáshoz való jogot, az önrendelkezéshez való jogot, A BETEGEK JOGAIRÓL 1998. július 1-tõl új törvény védi a betegek jogait. Az egészségügyi törvény célja, hogy a betegek megfelelõ színvonalú egészségügyi ellátásban részesüljenek, és gyógykezelésük során

Részletesebben

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011.

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. Miről van szó? Cselekvőképességet fogjuk vizsgálni Előfordul, hogy korlátozni kell a sürgősségi ellátás

Részletesebben

A betegek jogairól. Az egészségügyben hogyan érvényesül az emberi méltóság védelme?

A betegek jogairól. Az egészségügyben hogyan érvényesül az emberi méltóság védelme? A betegek jogairól 1998. július 1-től új törvény védi a betegek jogait. Az egészségügyi törvény célja, hogy a betegek megfelelő színvonalú egészségügyi ellátásban részesüljenek, és gyógykezelésük során

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés

Gyakorló ápoló képzés A TRANSZPLANTÁCIÓ ÉS AZ EUTANÁZIA KÉRDÉSEI 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről alapján A TRANSZPLANTÁCIÓ KÉRDÉSEI www.lemtrener.hu 1 Szerv és szövet beültetése-1 IX. fejezet 202. -215. (1) Azt a

Részletesebben

Betegek jogai és kötelezettségei

Betegek jogai és kötelezettségei Betegek jogai és kötelezettségei Melyek a beteg jogai? 1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog. A betegek legalapvetőbb joga, hogy megfelelő, megkülönböztetés nélküli ellátásban részesüljenek. Minden betegnek

Részletesebben

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Részletesebben

Ellátott személyek jogai - Ellátottjogi tematika II. - Budapest, 2014. november 27.

Ellátott személyek jogai - Ellátottjogi tematika II. - Budapest, 2014. november 27. Ellátott személyek jogai - Ellátottjogi tematika II - Budapest, 2014 november 27 1 Az egészségügyről szóló 1997 évi CLIV törvény (Eütv) - A betegek jogai és kötelezettségei ( betegjogi katalógus, 5-28

Részletesebben

A KAPCSOLATTARTÁS JOGA

A KAPCSOLATTARTÁS JOGA A KAPCSOLATTARTÁS JOGA Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS 24. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil

Részletesebben

A képzésen túl kiemelt célunk a tapasztalatcsere is. Mottónk ezért: tanulva tanítsuk egymást!

A képzésen túl kiemelt célunk a tapasztalatcsere is. Mottónk ezért: tanulva tanítsuk egymást! Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. sz. Sebészeti Klinika Igazgató: Dr. Kupcsulik Péter egyetemi tanár 1082 Budapest, Üllői út 78. Tel./fax: 333-5343 Budapest, 2010. augusztus 29. Tisztelt

Részletesebben

16/2014. (III. 12.) EMMI

16/2014. (III. 12.) EMMI 16/2014. (III. 12.) EMMI rendelet egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeleteknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról 1 Hatályos: 2014.03.15-2014.03.16 Az egészségügyről

Részletesebben

A családjog kézikönyve

A családjog kézikönyve Dr. Bajory Pál Dr. Kiss Éva Dr. Bencze Lászlóné Dr. Kőrös András Dr. Brávácz Ottóné Dr. Makai Katalin Dr. Csiky Ottó Némethné dr. Bokor Klára Dr. Filó Erika Dr. Söth Lászlóné Dr. Katonáné dr. Pehr Erika

Részletesebben

Ellátások visszautasításának szabályai

Ellátások visszautasításának szabályai Ellátások visszautasításának szabályai Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Összeállította: Szűcsné dr. Dóczi Zsuzsanna betegjogi képviselő 2015. október 09. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

A betegjogvédelem jövője

A betegjogvédelem jövője A betegjogvédelem jövője Mogyorósi Dorottya dr. med, dr. jur Európai Betegjogi Nap, Budapest 2011. április 18. Kérdés Hol járunk már az éden fáitól! Világunk büszke madarának csőrében porladunk. Hullám

Részletesebben

Orvosi hibák és tévedések kommunikációja

Orvosi hibák és tévedések kommunikációja Orvosi hibák és tévedések kommunikációja Dr Pilling János Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Milyen gyakoriak az orvosi hibák? Az USA-ban évente 44000-98000 halál következik be káros orvosi

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

8. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet

8. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet 3538 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 37. szám 8. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet 8. Az Országgyűlési Őrség hivatásos

Részletesebben

1. Mikor kell önkéntes szerződést kötni?

1. Mikor kell önkéntes szerződést kötni? JOGI SEGÉDLET AZ ÖNKÉNTES SZERZŐDÉSHEZ Tartalom: 1. Mikor kell önkéntes szerződést kötni? 2. Mikor kell írásba foglalni az önkéntes szerződést? 3. Mi legyen az önkéntes szerződésben? Vázlat az önkéntes

Részletesebben

Az agyhalál megállapítása

Az agyhalál megállapítása ORSZÁGOS VÉRELLÁTÓ SZOLGÁLAT Az agyhalál megállapítása Szervkoordinációs Iroda Mihály Sándor Országos Vérellátó Szolgálat Szervkoordinációs Iroda Transzplantációs koordináció, mint az ápolás speciális

Részletesebben

ELLÁTÁSOK VISSZAUTASÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI

ELLÁTÁSOK VISSZAUTASÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI ELLÁTÁSOK VISSZAUTASÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ERHARDTNÉ DR. GACHÁLYI ANIKÓ BETEGJOGI KÉPVISELŐ, KMR KOORDINÁTOR 2015. MÁJUS

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

ORVOSBIOLÓGIAI, ORVOSTUDOMÁNYI KUTATÁSOK,ELJÁRÁSOK, TEVÉKENYSÉGEK SZAKMAI, ETIKAI VÉLEMÉNYEZÉSE, JÓVÁHAGYÁSA

ORVOSBIOLÓGIAI, ORVOSTUDOMÁNYI KUTATÁSOK,ELJÁRÁSOK, TEVÉKENYSÉGEK SZAKMAI, ETIKAI VÉLEMÉNYEZÉSE, JÓVÁHAGYÁSA ORVOSBIOLÓGIAI, ORVOSTUDOMÁNYI KUTATÁSOK,ELJÁRÁSOK, TEVÉKENYSÉGEK SZAKMAI, ETIKAI VÉLEMÉNYEZÉSE, JÓVÁHAGYÁSA DR. TEMESI ALFRÉDA BIOL. TUD. KANDIDÁTUS C.E. DOCENS ETT-ESKI PÁLYÁZATI IRODA IGAZGATÓ FŐBB

Részletesebben

1997. évi CLIV. törvény

1997. évi CLIV. törvény 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről (2013. április 1.-jével hatályos változat) II. Fejezet A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. Cím Az egyén szerepe 5. (1) Az egészségüggyel kapcsolatos társadalmi

Részletesebben

Tárgy: Szociális rendelet módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet

Tárgy: Szociális rendelet módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-7115/2010. Témafelelős: Lencséné Szalontai Mária Tárgy: Szociális rendelet módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet Szentes Város Önkormányzata

Részletesebben

GOTTSEGEN GYÖRGY ORSZÁGOS KARDIOLÓGIAI INTÉZET. C:secsemoszívsebészeti Osztály. Mutéti tájékoztatás és nyilatkozatok

GOTTSEGEN GYÖRGY ORSZÁGOS KARDIOLÓGIAI INTÉZET. C:secsemoszívsebészeti Osztály. Mutéti tájékoztatás és nyilatkozatok GOTTSEGEN GYÖRGY ORSZÁGOS KARDIOLÓGIAI INTÉZET C:secsemoszívsebészeti Osztály 10. Mutéti tájékoztatás és nyilatkozatok A beteg / szülo / törvényes gyám mutéttel kapcsolatos tájékoztatása, orvosi felvilágosítása

Részletesebben

Bioetikai Kódex. Az orvosbiológiai/klinikai kutatások elveiről és gyakorlatáról. www.ett.hu/bioetikai_kodex.pdf

Bioetikai Kódex. Az orvosbiológiai/klinikai kutatások elveiről és gyakorlatáról. www.ett.hu/bioetikai_kodex.pdf Bioetikai Kódex Az orvosbiológiai/klinikai kutatások elveiről és gyakorlatáról. www.ett.hu/bioetikai_kodex.pdf Tartalomjegyzék PREAMBULUM... 4 1. AZ ORVOSBIOLÓGIAI KUTATÓ MAGATARTÁSA... 5 2. A VIZSGÁLATI

Részletesebben

Életvégi döntések az intenzív terápiában az önrendelkezés és a kezeléskorlátozás etikai és jogi vonatkozásai. Dr. Zubek László

Életvégi döntések az intenzív terápiában az önrendelkezés és a kezeléskorlátozás etikai és jogi vonatkozásai. Dr. Zubek László Életvégi döntések az intenzív terápiában az önrendelkezés és a kezeléskorlátozás etikai és jogi vonatkozásai Doktori értekezés Dr. Zubek László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola

Részletesebben

A klinikai audit bemutatása

A klinikai audit bemutatása TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Klinikai audit jó nemzetközi gyakorlata: A klinikai

Részletesebben

Sürgősségi betegellátás szerepe az egészségpolitikában. dr. Gál János SE AITK

Sürgősségi betegellátás szerepe az egészségpolitikában. dr. Gál János SE AITK Sürgősségi betegellátás szerepe az egészségpolitikában dr. Gál János SE AITK A rosszul értelmezett szó: sürgősség Azonnali mentőhívás: Csillapíthatatlan vérzés esetén Ha csont törik Ha beteg fullad( nem

Részletesebben

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: 1075 Budapest, Madách tér 3-4. IV. emelet száma Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: PROTOKOLL Betegjogi képviselő tevékenységei önkéntes, sürgősségi és kötelező gyógykezelés esetén. 1. PROTOKOLL CÉLJA

Részletesebben

A pszichiátriai betegek jogvédelme

A pszichiátriai betegek jogvédelme A pszichiátriai betegek jogvédelme Simon Zsuzsa szociálpolitikai szakértő TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A pszichiátria történeti gyökereit tekintve hatalmát és jogosítványait arra kapta, hogy a törvényt nem

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Országos Onkológiai Intézet National Institute of Oncology. Sz01 Betegjogi Tájékoztató C. Szabályzat

Országos Onkológiai Intézet National Institute of Oncology. Sz01 Betegjogi Tájékoztató C. Szabályzat Országos Onkológiai Intézet National Institute of Oncology Sz01 Betegjogi Tájékoztató C. Szabályzat Készítette: Németh Erzsébet minőségirányítási szakreferens Átvizsgálta Jóváhagyta: Dr Boér András minőségirányítási

Részletesebben

Nyilatkozat. Alulírott,...(név) részvényes.... (lakcím/székhely)

Nyilatkozat. Alulírott,...(név) részvényes.... (lakcím/székhely) Nyilatkozat Alulírott,.....(név) részvényes...... (lakcím/székhely) kijelentem, hogy azon részvényekkel, amelyek vonatkozásában jelen nyilatkozat megtételével egyidejűleg tulajdonjogom részvénykönyvbe

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A bioetikai oktatás jelene. Dr. Kovács József Magatartástudományi Intézet Bioetika Részleg

A bioetikai oktatás jelene. Dr. Kovács József Magatartástudományi Intézet Bioetika Részleg A bioetikai oktatás jelene Dr. Kovács József Magatartástudományi Intézet Bioetika Részleg A bioetika az orvosképzésben I. Az egyetemen három nyelven folyik bioetika oktatás (magyar, angol, német) Az angol

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról születendő gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

Amit a klinikai vizsgálatok szabályairól tudni kell

Amit a klinikai vizsgálatok szabályairól tudni kell Dr. Soós Andrea Ifj. Dr. Lomnici Zoltán Amit a klinikai vizsgálatok szabályairól tudni kell Áttekintő kézikönyv a klinikai vizsgálatok magyarországi jogszabályairól Budapest, 2012 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ

Részletesebben

A személyhez fűződő jogok és a tájékoztatáshoz való jog relevanciája a

A személyhez fűződő jogok és a tájékoztatáshoz való jog relevanciája a A személyhez fűződő jogok és a tájékoztatáshoz való jog relevanciája a betegellátásban, az invazív eljárást megelőző beleegyező nyilatkozat Szerző: dr. Fajta Gabriella bírósági titkár Az egészségügyről

Részletesebben

I./1. fejezet: Orvosi alapkompetenciák

I./1. fejezet: Orvosi alapkompetenciák I./1. fejezet: Orvosi alapkompetenciák A fejezet célja, hogy világossá váljon a diákok számára, hogy az egyes orvosi kompetenciák milyen kapcsolatban állnak a pszichoterápiás beavatkozásokkal. Kompetencia

Részletesebben

Támogass, hogy dönthessek!

Támogass, hogy dönthessek! 2009. évi 120-as törvény a Polgári Törvénykönyvről Támogass, hogy dönthessek! Az én életem, az én választásom! Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége Könnyen-érthető

Részletesebben

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Előterjesztés Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Tárgy: Az állatok tartásáról szóló 7/2007. (VIII.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata

Részletesebben

Gyermek palliatív ellátás otthon és a hospice házban. Dr. Gergely Anita Tábitha Gyermekhospice HázH Magyar Hospice Alapítv

Gyermek palliatív ellátás otthon és a hospice házban. Dr. Gergely Anita Tábitha Gyermekhospice HázH Magyar Hospice Alapítv Gyermek palliatív ellátás otthon és a hospice házban Dr. Gergely Anita Tábitha Gyermekhospice HázH Magyar Hospice Alapítv tvány Gyermek hospice Sister Frances Dominica 1982. Helen House 2004. Douglas House

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 33/2010. (XI.26.) önkormányzati rendelete a Human Papilloma Vírus (HPV) elleni védőoltás támogatásáról

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 33/2010. (XI.26.) önkormányzati rendelete a Human Papilloma Vírus (HPV) elleni védőoltás támogatásáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 33/2010. (XI.26.) önkormányzati rendelete a Human Papilloma Vírus (HPV) elleni védőoltás támogatásáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alkotmány

Részletesebben

Az ellátottjog területeit érintő jogszabályi változások, kitekintéssel az új PTK szabályaira

Az ellátottjog területeit érintő jogszabályi változások, kitekintéssel az új PTK szabályaira Az ellátottjog területeit érintő jogszabályi változások, kitekintéssel az új PTK szabályaira Előadó: dr Szedresi Alexandra jogi referens 2013 december 11 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 1 Az új Ptk-ból következő

Részletesebben

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 13. hét

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 13. hét Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 13. hét Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások általános feltételei Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásként testen kívüli megtermékenyítés

Részletesebben

ZEMPLÉNI VÍZILABDA KLUB

ZEMPLÉNI VÍZILABDA KLUB ZEMPLÉNI VÍZILABDA KLUB KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 3950 Sárospatak, Eötvös utca 15. Adószám: 18448674-1-05 M E G H Í V Ó Tisztelt Egyesületi Tag! A Zempléni Vízilabda Klub Közhasznú Egyesület elnöksége nevében

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 117/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Tárgy: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselőtestületének

Részletesebben

Sürgősségi és kötelező gyógykezelés. Pszichiátriai betegellátás során alkalmazott korlátozó intézkedések elrendelése, alkalmazása

Sürgősségi és kötelező gyógykezelés. Pszichiátriai betegellátás során alkalmazott korlátozó intézkedések elrendelése, alkalmazása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Sürgősségi és kötelező gyógykezelés Pszichiátriai betegellátás során alkalmazott korlátozó intézkedések

Részletesebben

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV.

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. Sürgősség a pszichiátriában Bármely zavar elsősorban a viselkedésben, de gondolkodásban, észrevevésben, érzelmek területén, amely azonnali

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 165. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2009. november 20., péntek. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 165. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2009. november 20., péntek. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2009. november 20., péntek 165. szám Tartalomjegyzék 2009. évi CXX. törvény A Polgári Törvénykönyvrõl 41986 41986 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009. évi

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 100. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 100. szám MAGYAR KÖZLÖNY 100. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2014. július 22., kedd Tartalomjegyzék 27/2014. (VII. 22.) MNB rendelet A jegybanki alapkamat mértékéről 11474 24/2014. (VII. 22.) AB határozat Az

Részletesebben

LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 3. SZÁM JOGSZABÁLYOK

LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 3. SZÁM JOGSZABÁLYOK LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 3. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2010. március 31. TARTALOM Oldal JOGSZABÁLYOK 2010. évi XV. törvény a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2009. évi CXX. törvény

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Alulírott,...(név) részvényes. ... (lakcím/székhely) adóazonosító jel...

Alulírott,...(név) részvényes. ... (lakcím/székhely) adóazonosító jel... Kérjük, a kitöltött nyilatkozatot a következő címre küldje el! Címzett: KELER Zrt. 1075 Budapest, Asbóth u. 9-11. NYILATKOZAT (magánszemélyek részére) Alulírott,........(név) részvényes...... (lakcím/székhely)

Részletesebben

A TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG

A TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG A TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG Betegjogi képviselő képzés Budapest, 2014 március 20-22 DrSzendy Erzsébet betegjogi képviselő TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogiés gyermekjogi AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS

Részletesebben

Kritikus állapotú betegek intrahospitalis transzportja

Kritikus állapotú betegek intrahospitalis transzportja Kritikus állapotú betegek intrahospitalis transzportja XII. Magyar Sürgősségi Orvostani Kongresszus A MSOTKE - MOT közös tudományos rendezvénye Kaposvár 2013. november 7-9. Gőbl Gábor Budapest Problematika

Részletesebben

A beteg gyermek jogai

A beteg gyermek jogai Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A beteg gyermek jogai 2015. szeptember 25. összeállította: Erhardtné dr. Gachályi Anikó betegjogi képviselő TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Útmutató a Jegyzőkönyv az agyhalál megállapításáról nevű dokumentum kitöltéséhez

Útmutató a Jegyzőkönyv az agyhalál megállapításáról nevű dokumentum kitöltéséhez Útmutató a Jegyzőkönyv az agyhalál megállapításáról nevű dokumentum kitöltéséhez Vonatkozó jogszabályok: 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az egészségügyről szóló

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. december 13-i ülésére

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. december 13-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. december 13-i ülésére Tárgy: A települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 9/2010.(V.27.)

Részletesebben

Hospice kultúra & palliatív ellátás az idős- és ápolási otthonokban

Hospice kultúra & palliatív ellátás az idős- és ápolási otthonokban Hospice kultúra & palliatív ellátás az idős- és ápolási otthonokban Projektcél Hospice- és palliatív kultúra meghonosítása az intézményekben Etikai dilemmák kezelése A fájdalom holisztikus megközelítése,

Részletesebben

Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium irányelvei, útmutatói, módszertani levelei, ajánlásai

Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium irányelvei, útmutatói, módszertani levelei, ajánlásai irányelvei, útmutatói, módszertani levelei, ajánlásai Az egészségügyi miniszter 33/1981. (Eü.K. 21.) EüM számú utasítása az anaesthesiológiai és intenzív betegellátó osztályok, az égési sérülteket ellátó

Részletesebben

A TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG

A TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG A TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG BETEGJOGI KÉPVISELŐ KÉPZÉS BUDAPEST, 2015. MÁJUS 7. DR.SZENDYERZSÉBET BETEGJOGI KÉPVISELŐ AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELEKOR AGGÓDÁS, STRESSZ - FÉLELEM A KIMENETELÉTŐL

Részletesebben

Tárgy: A környezetvédelem helyi szabályairól szóló 22/2011. (XII. 12.) önkormányzati rendelet módosítása

Tárgy: A környezetvédelem helyi szabályairól szóló 22/2011. (XII. 12.) önkormányzati rendelet módosítása 2. NAPIREND Ügyiratszám: 14/539-2/2015. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. május 8-i rendkívüli nyilvános ülésére Tárgy: A környezetvédelem helyi szabályairól szóló 22/2011. (XII. 12.) önkormányzati

Részletesebben

A nemkívánatos események jelentésének

A nemkívánatos események jelentésének A nemkívánatos események jelentésének hasznosulása a kórházakban (elmaradt, vagy halasztott műtét, mint nem kívánatos esemény) dr. Tihanyi Mariann Zala Megyei Kórház Zalaegerszeg Tervezett, de halasztott,

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

1997. évi CLIV. törvény. az egészségügyről

1997. évi CLIV. törvény. az egészségügyről 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Az Országgyűlés - a lakosság egészsége iránt érzett felelősségétől áthatva, - attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy az egyén egészséghez fűződő érdeke és jólléte

Részletesebben

AZ ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 12. SZÁMÁNAK MELLÉKLETE

AZ ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 12. SZÁMÁNAK MELLÉKLETE AZ ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 12. SZÁMÁNAK MELLÉKLETE I Jogszabályok 2009. évi CXX. törvény* a Polgári Törvénykönyvrõl ELSÕ KÖNYV BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK 1:1. [A törvény hatálya] Ez a törvény állapítja meg a személyek

Részletesebben

Az élet mindenek feletti tisztelete a sürgősségi ellátás során

Az élet mindenek feletti tisztelete a sürgősségi ellátás során LENDVAI REZSŐ Az élet mindenek feletti tisztelete a sürgősségi ellátás során A Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény 54. ) szerint az embernek veleszületett joga van az élethez, a méltósághoz.

Részletesebben

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2484-06 Sürgősségi ellátás szervezése követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2484-06 Sürgősségi ellátás szervezése követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Az intézetbe érkező külföldi ápoló tanulóknak mutassa be a sürgősségi betegellátás magyarországi rendszerét, ismertesse a progresszív ellátás elméletét! Az ismertetés során az alábbi szempontokra

Részletesebben

Előterjesztés 4. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 18-i ülésére

Előterjesztés 4. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 18-i ülésére Előterjesztés 4. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 18-i ülésére Tárgy: Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a Szervezeti

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRJÜK, SZÍVESKEDJEN NYOMTATOTT BETŰKKEL KITÖLTENI! Az ápolást végző személyre

Részletesebben

Az elnök irodája. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny 2015. Jogi példaeset. A terrorizmus elleni harc és a kínzások

Az elnök irodája. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny 2015. Jogi példaeset. A terrorizmus elleni harc és a kínzások Az elnök irodája A terrorizmus elleni harc és a kínzások Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny 2015. Jogi példaeset Copyright 2015 Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Az esetet Németh

Részletesebben

XV. Országos Járóbeteg Szakellátási és X. Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia 2013. szeptember 12. Balatonfüred

XV. Országos Járóbeteg Szakellátási és X. Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia 2013. szeptember 12. Balatonfüred XV. Országos Járóbeteg Szakellátási és X. Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia 2013. szeptember 12. Balatonfüred A témaválasztás indokai A feldolgozott esetek statisztikai és tartalmi bemutatása Összegzés,

Részletesebben

A gondnokságról. Mire szolgál a gondnokság intézménye?

A gondnokságról. Mire szolgál a gondnokság intézménye? A gondnokságról Mire szolgál a gondnokság intézménye? Minden ember maga a legjobb tudója annak, hogy mi az, ami számára jó. Ő dönt arról, mi az, ami az ő érdekét szolgálja, és mi az, ami nem. Mi történik

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

MEGJEGYZÉSEK A BIOETIKA NÉZÔPONTJÁBÓL*

MEGJEGYZÉSEK A BIOETIKA NÉZÔPONTJÁBÓL* Kovács József MEGJEGYZÉSEK A BIOETIKA NÉZÔPONTJÁBÓL* Jelen cikk a modern bioetika nézôpontjából vizsgálja meg az új egészségügyi törvény releváns részeit. Ez megmagyarázza azt, hogy bizonyos a bioetika

Részletesebben

4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására

4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok az ápolási díj megállapítására 1. Személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:...

Részletesebben

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat

Részletesebben

A Rendelet 15. (2) bekezdése az alábbiakra módosul: 15. (2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani,

A Rendelet 15. (2) bekezdése az alábbiakra módosul: 15. (2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, Zalaszentmihály Község Önkormányzati képviselő-testületének 6/2015 (V.08.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 2/2015(II.27.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

S Z A B Á L Y Z A T A

S Z A B Á L Y Z A T A 28/2005. (IV. 28.) ET. A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A A BETEGAZONOSÍTÓ RENDSZER HASZNÁLATÁRÓL BUDAPEST 2005 I. FEJEZET A SZABÁLYZAT CÉLJA 1. (1) A szabályzat célja a betegellátás biztonságának

Részletesebben

1997. évi CLIV. törvény. az egészségügyről 1

1997. évi CLIV. törvény. az egészségügyről 1 Hatály: 2001.XII.31. - 2001.XII.31. 1. oldal 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1 Az Országgyűlés - a lakosság egészsége iránt érzett felelősségétől áthatva, - attól a meggyőződéstől vezérelve,

Részletesebben

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Az Országgyűlés - a lakosság egészsége iránt érzett felelősségétől áthatva, - attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy az egyén egészséghez fűződő érdeke és jólléte

Részletesebben

MEDIÁCIÓ. A viták békés rendezésének útja.

MEDIÁCIÓ. A viták békés rendezésének útja. MEDIÁCIÓ A viták békés rendezésének útja. Ha megtanulunk a szívünkből beszélni, az asztalra tenni a különbségeinket, és kölcsönös tisztelettel és méltósággal párbeszédet folytatni, annak a konfliktus megoldása

Részletesebben